• új szabályzással kell lehetőséget teremteni a hathatós válaszreakcióra 
  • meg kell védeni a választásokat az orosz befolyásolástól 
  • segíteni kell a társult országoknak és a Nyugat-Balkánnak 
Válaszlépésre készül az EU az ellenséges propagandával szemben - ©Michael Borgers/123RF/European Union – EP  

Az európai félretájékoztatás fő forrása Oroszország, emellett Kína, Irán és Észak-Korea tevékeny a területen, fogalmaztak a képviselők egy szerdán elfogadott állásfoglalásban.

Az Európai Parlament határozottan elítéli Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea egyre agresszívebbé váló törekvését „az európai demokráciák normatív alapjainak és elveinek, valamint a keleti partnerség valamennyi országa szuverenitásának aláásására vagy felfüggesztésére".

A képviselők a külső, ellenséges propagandával szembeni uniós fellépés legutóbbi példáit áttekintve felszólították a tagállamokat, hogy fontolják meg egy hathatós, uniós és nemzetközi szintű jogi rendszer kialakítását a hibrid fenyegetések ellen.


Orosz propaganda

A 489 szavazattal, 148 ellenszavazat és 30 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a képviselők felkérik a tagállamokat, hogy „növeljék az orosz félretájékoztatási kampánnyal kapcsolatos tudatosságot, ugyanis ez jelenti a félretájékoztatás elsődleges forrását Európában”. Az állásfoglalás szerint az orosz propaganda elleni fellépés céljából a 2015-ben létrehozott, keleti stratégiai kommunikációval foglalkozó munkacsoportot teljes jogú egységgé kell alakítani az Európai Külügyi Szolgálaton belül.


A tartalomszolgáltatók felelőssége

A képviselők a közösségi médiát működtető vállalatok, az üzenetküldő szolgáltatások és a keresőmotor-szolgáltatók jogi szabályzását kérik. A rendszeres álhíreket gyorsan el nem távolító vállalatokat felelősségre kell vonni. A hatóságoknak ezen kívül képesnek kell lenniük a politikai tartalmak szerzőinek vagy szponzorainak beazonosítására és megtalálására.


A választások védelme

A képviselők határozottan elítélik a választásokba és népszavazásokba történő külső beavatkozást. A tagállamoknak úgy kellene átalakítaniuk a választási szabályaikat, hogy megelőző jelleggel fel tudjanak lépni a választások során a dezinformációs kampányok, kibertámadások és a szólásszabadság korlátozása jelentette fenyegetés ellen, véli a Parlament.

A tagállamoknak a társult országokat és a Nyugat-Balkán országait is támogatni kellene a választási rendszereiket célba vevő, rosszindulatú propaganda elleni hatékony fellépésben.


Adatvédelem a választások során

A Parlament, okulva a brexit népszavazás és a Facebook/Cambridge Analytica botrány tanulságaiból, egy másik, keddi szavazás során jogszabályt fogadott el a 2019-es európai választások során felhasznált adatok védelmére. Az új szabályok pénzbüntetéssel sújtják azokat az európai politikai pártokat vagy alapítványokat, amelyek a választási kampány során szándékosan visszaélnek személyes adatokkal.


Anna Elżbieta Fotyga (ECR, Lengyelország) jelentéstevő szerint

„A dezinformáció megmérgezi az agyat. Mára tagadhatatlanná vált, hogy a Kreml ellenséges propagandával támadja intézményeinket és társadalmunkat, és a támadás egy szélesebb stratégia része. A válaszlépéseink alapját az ellenálló társadalom, az átlátható média és a pluralizmus ösztönzése adja, a cenzúra elkerülése mellett.”


Háttér

Az állásfoglalás az Európai Külügyi Szolgálat jelentésére reagál. A jelentés a 2016. november 23-i, a propaganda elleni uniós stratégiai kommunikációról szóló parlamenti állásfoglalásra válaszul készült.