2019-es európai választások: fiatalok a rekordrészvétel hátterében 

Sajtóközlemény 
 
 
  • A részvételi arány legmeredekebben a 25 év alattiak és a 25-39 év közöttiek körében nőtt 
  • Többen érzik úgy, hogy számít a szavazatuk 
  • Leginkább a gazdaság helyzete és a környezet állapota érdekelte a szavazókat 

A 2019-es európai választásokon megemelkedett részvétel főként a fiataloknak köszönhető, mutatja a Parlament által megrendelt Eurobarométer felmérés.

A választásokat követő, átfogó felmérés szerint a választási részvétel növekedésének hátterében az európai fiatalok megnövekedett érdeklődése áll. A 25 év alattiak (+14 százalékpont) és a 25-39 év közöttiek (+12 százalékpont) az eddigieknél többen vettek részt a választásokon.

Az európai választásokon a választásra jogosultak 50,6 százaléka vett részt, amely 1994 óta a legmagasabb arány. Az emelkedés Lengyelországban, Romániában, Spanyolországban, Ausztriában, Magyarországon (a 2014-es 28,97 százalékról 2019-re 43,58 százalékra), Szlovákiában és Csehországban különösen jelentős volt. A részvétel nyolc tagállamban esett, bár csak kevesebb mint három százalékponttal. A választási részvétel öt országban - Belgiumban, Bulgáriában, Luxemburgban, Cipruson és Görögországban - kötelező.

„A részvételi arány jelentős emelkedése a májusi európai választásokon azt mutatja, hogy a választóik, különösen a fiatal generáció tagjai értékelik demokratikus jogaikat, és hisznek abban, hogy az Európai Unió erősebb, ha a problémáival együttes erővel néz szembe” - mondta David Sassoli, az új Parlament elnöke.

A részvétel növekedésében a brexit is szerepet játszott: a válaszadók 22 százalékát legalább „valamennyire" ösztönözte a részvételre.

A felmérés eredménye szerint a 2019-es európai választásokon voksolók saját állampolgári felelősségérzetük miatt mentek el szavazni, és mert úgy vélik, hogy a részvétellel változást indíthatnak el. Magyarországon az állampolgári kötelesség érzése (41 százalék) mellett a hozzájuk legközelebb állónak érzett párt melletti kiállás (25 százalék) ösztönözte leginkább választási részvételre a polgárokat. Az európai választók emellett az Európai Unió mellett (25 százalék; Magyarországon 22 százalék) is határozottan ki akartak állni.

„Ezen a választáson fiatalabb, az Unió iránt elkötelezettebb, és a közéletben aktívan részt vevő választói réteg ment el szavazni. Ezzel pedig erősödött az Európai Parlament legitimációja, és nagyobb súlya lesz az új Európai Bizottságot jóváhagyó, majd öt éven át ellenőrző képviselőknek” - fogalmazott Sassoli.

Uniós szinten leginkább a gazdaság és a növekedés (44 százalék; Magyarországon 41 százalék), az éghajlatváltozás (37 százalék; Magyarországon 29 százalék) és az emberi jogok és a demokrácia ügye (37 százalék; Magyarországon 39 százalék) határozta meg, hogy a választók kire szavaznak. Fontos volt emellett még az Unió jövőbeli működéséről alkotott véleményük (36 százalék; Magyarországon 39 százalék) és a bevándorlás kérdése (34 százaléka; Magyarországon 37 százalék). 16 országban - köztük Magyarországon - a gazdaság foglalkoztatta leginkább a választókat, nyolc tagállamban pedig az éghajlatváltozás.

Az európai válaszadók több mint kétharmada (68 százaléka; Magyarországon 84 százaléka) szerint országuk jól járt az uniós tagsággal, ez 1983 óta a legmagasabb érték. Az európaiak többsége (56 százaléka) azzal is egyetért, hogy véleménye számít az Unióban: ez az érték hét százalékponttal magasabb, mint 2019 februárjában-márciusában, és egyben a legkedvezőbb eredmény 2002 óta. Magyarországon a válaszadók 55 százaléka véli úgy, hogy számít a véleménye az Unióban, ez kilenc százalékpontos emelkedés az előző adathoz képest.

Az európai válaszadók 44 százaléka látta vagy hallotta az Európai Parlament választásra buzdító üzeneteit. Ez az eredmény a választáson aztán ténylegesen résztvevők körében a legmagasabb (50 százalék), de a nemszavazók 39 százaléka is emlékszik a választásra ösztönző parlamenti üzenetekre. A felmérés fontos tanulsága, hogy a 2019-es európai választások magas részvételi arányának oka a hagyományosan nem, vagy nem mindig szavazó rétegek részvétele volt, hiszen a „mindig elmegyek szavazni” opciót beikszelők aránya 2014-hez képest hat százalékot esett.

A felmérés eredményei jól illusztrálják, hogy a választók akkor mennek el szavazni, ha úgy érzik, szavuknak súlya, így választási részvételüknek értelme van.



Megjegyzés a szerkesztők számára:

Az Európai Parlament választásokat követő közvélemény-kutatása a 91.5 Eurobarométer felmérés keretében zajlott. Az Európai Parlament megrendelésére a Kantar 2019. június 7-26. között a 15 év feletti lakosság köréből vett 27.464 polgárral folytatott személyes interjút az Unió összes tagállamában. A válaszok közül a 18 év felettiek (kivéve Ausztriában és Máltán, ahol a 16 év felettiek, és Görögországban, ahol a 17 év felettiek) eredményeit vették figyelembe.

A teljes felmérés és az összes eredmény és adat az Európai Parlament weboldalán található meg (a lap aljára görgetve).