Az EU-nak fel kell lépnie a választási rendszerbe történő külföldi beavatkozás és az álhírek ellen 

Sajtóközlemény 
Plenáris ülés 
 
 
  • jogszabályok szükségesek a hibrid támadások jelentette veszély kivédésére 
  • idén eddig 998 dezinformációs eset hátterében állt Oroszország 
  • európai pártok finanszírozásánál is tetten érhető a külföldi befolyásolás 
Választási rendszerbe történő külföldi beavatkozás és álhírek: EU fellépés kell ©Adiruch/123RF/European Union – EP  

A választási rendszerek külföldi befolyásolása komoly fenyegetést jelent az európai demokratikus társadalmakra, és a jobboldali szélsőséges, populista hangokat erősíti, vélik a képviselők.

Az európai döntéshozatali folyamat befolyásolását célzó kísérletek kockára teszik az európai demokratikus társadalmak létét, figyelmeztetnek a képviselők egy csütörtökön 469 szavazattal, 143 ellenszavazat és 47 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban.


Homályos pártfinanszírozás

A Parlament rámutat: az összes fontosabb nemzeti vagy európai választás előtti időszakban rendszerszerű külföldi beavatkozás figyelhető meg, legyen szó a közösségi médiában futó félretájékoztató kampányokról, a választási infrastruktúrát célzó informatikai támadásról, vagy politikai pártoknak nyújtott támogatásról. A beavatkozás a legtöbb esetben EU-ellenes, szélsőséges és populista jelölteknek kedvez.

Ugyan a tagállamokban a politikai pártoknak vagy jelölteknek teljes egészében vagy részben tilos külföldi pénzügyi támogatást elfogadniuk, a külföldi szereplők megtalálják a kiskapukat, fogalmaz a Parlament. A képviselők a francia Nemzeti Frontot, az osztrák Szabadságpártot, az olasz Ligát, és a Leave.eu pártot emelik ki.


Drasztikusan erősödik az orosz propaganda

A képviselőket mélyen aggasztja az Európában terjedő félretájékoztatás fő forrását jelentő „orosz propaganda veszélyessége”. 2019 januárja óta kétszer annyi (998) esetet tártak fel, mint 2018-ban (434 eset).

A képviselők határozottan elítélik egyes Európán kívüli országok „egyre agresszívabb fellépését”, amelyek az Unióhoz csatlakozni kívánó nyugat-balkáni és a keleti partnerségbe tartozó országok függetlenségét kívánják aláásni.


Hogyan válaszoljon Európa?

A képviselők az Unió keleti stratégiai kommunikációs munkacsoportjának állandósítását, és a munkacsoport költségvetésének jelentős megemelését kérik. Felszólítják az internetes és közösségimédia-cégeket, hogy a szólásszabadság aláásása nélkül működjenek együtt a dezinformáció elleni fellépésben. Az Uniónak pedig ki kell alakítania a hibrid fenyegetések elleni fellépés jogi kereteit.


Háttér

Az Európai Unió 2015 óta foglalkozik aktívan a dezinformáció elleni fellépéssel, ekkor hozták létre az Európai Külügyi Szolgálaton belül a keleti stratégiai kommunikációs munkacsoportot annak érdekében, hogy az hatékonyan eljuttassa az uniós álláspontot az Unió keleti szomszédaihoz. Az európai választások előtt, 2018 októberében a Facebook, a Google, a Twitter és a Mozilla, 2019-ben pedig a Microsoft aláírta a félretájékoztatásról szóló gyakorlati kódexet, amelyben a dezinformáció elleni fellépés érdekében önkéntes alapon vállalták bizonyos szabályok betartását. Az Európai Bizottság 2018 decemberében dezinformáció elleni akciótervvel állt elő.

2020 vége előtt több mint ötven elnöki, országos, helyi vagy regionális választásra kerül sor a tagállamokban.