• A Bizottságnak biztosítania kell, hogy minden javaslat a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérsékletemelkedést szolgálja 
  • Az Uniónak 2030-ig 55 százalékkal kellene csökkentenie kibocsátását ahhoz, hogy 2050-re klímasemleges legyen 
  • A hajózástól a repülésig, mindenhol csökkenteni kell a globális kibocsátást 
Az EP éghajlati vészhelyzetet hirdetett: a képviselők gyors, ambíciózus lépéseket kérnek az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésére © EP  

Éghajlatsemlegesség 2050-re: az Európai Uniónak emellett kellene elköteleznie magát az ENSZ-konferencián, mondja a Parlament.

A Parlament a december 2-én és 3-án Madridban megrendezendő, huszonötödik ENSZ éghajlatváltozási konferencia (COP25) előtt Európában és világszerte éghajlat- és környezeti vészhelyzetet bejelentő állásfoglalást fogadott el csütörtökön. A képviselők a Bizottságtól azt várják, hogy annak minden jogalkotási és költségvetési javaslata összhangban álljon a legfeljebb másfél Celsius fokos globális felmelegedés céljával.

Egy másik állásfoglalásban a Parlament arra sürgeti az Uniót, hogy az ENSZ éghajlatváltozási konferencia számára nyújson be a  lehető leghamarabb, de legkésőbbb 2050-ig megvalósuló éghajlatsemlegesség elérésére alkalmas stratégiát. A képviselők az új Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent is kérik, hogy az Európai Zöld „New Deal" tartalmazza a 2030-ig elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkenés célértékét.


Meredekebben csökkentse kibocsátását a légiközlekedés és a hajózás

A képviselők szerint a légiközlekedés és hajózás jelenlegi kibocsátáscsökkentési céljai a szükségesnél kevésbé ambíciózusak. Minden országnak bele kell számolnia nemzeti tervébe a nemzetközi légiközlekedésből és hajózásból eredő kibocsátást, teszik hozzá. A Bizottságnak a hajózási ágazatot is az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá kell vonniuk, vélik a képviselők.


Nagyobb támogatás az éghajlatváltozás elleni fellépéshez

Az uniós tagországoknak minimum kétszeresére kellene emelniük a nemzetközi Zöld Éghajlati Alaphoz való hozzájárulásukat, mondja a Parlament. Saját büdzséjükön és az uniós költségvetésen keresztül az uniós országok biztosítják az éghajlatváltozás elleni küzdelem állami finanszírozásának oroszlánrészét,  az uniós költségvetésnek pedig teljesítenie kell nemzetközi kötelezettségvállalásait. A képviselők megjegyzik: a fejlett országok felajánlásai nem érik el a 2020-tól évenként ígért 100 milliárd dollárt.

A képviselők végül felszólítják a tagállamokat, hogy 2020-ig sürgősen vezessék ki a fosszilis tüzelőanyagoknak adott összes közvetlen és közvetett támogatást.


Pascal Calfin (RE, Franciaország)

„Az Európai Parlament ambíciózus álláspontot fogadott el a madridi éghajlatkonferencia előtt. Az éghajlat- és környezeti vészhelyzet tudatában elengedhetetlen, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentsük az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. A Bizottságnak is egyértelmű és jókor érkező üzenetet küldtünk egy pár héttel a Zöld New Dealről szóló bejelentése előtt " - mondta a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság francia elnöke a hétfői vita során.


Háttér

Az éghajlat- és környezeti válsághelyzetet bejelentő állásfoglalást 429 szavazattal, 225 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el. A Parlament a COP25-állásfoglalást 430 szavazattal, 190 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadta el.

Több ország, önkormányzat és tudós jelentette már ki, hogy a Föld eljutott az éghajlati vészhelyzet állapotába.

Az Európai Bizottság már javasolta a nettó zéró kibocsátási cél elérését 2050-re, de a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács nem támogatta a javaslatot, mivel Magyarország, Lengyelország és Csehország az ellen szavazott.


A Parlament a COP25-ön

A COP25 Madridban, december 2-13. között zajlik. A Parlament elnöke, David Sassoli (S&D, Olaszország) részt vesz a hivatalos megnyitón. A Bas Eickhout holland zöld képviselő vezette parlamenti delegáció december 9-14. között tartózkodik a helyszínen.