Rosszabb állapotban a jogállamiság Magyarországon és Lengyelországban
- Rendszeresebb és strukturált meghallgatásokra van szükség, amelyeket konkrét ajánlások követnek
- A Parlamentet hivatalosan be kellene vonni a nemzeti hatóságok meghallgatásaiba
- A Parlament a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus felállítását kéri
A Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az Unió alapértékenek tiszteletben tartása terén, figyelmeztetett a Parlament csütörtökön.
A Parlament a 446 szavazattal, 178 ellenszavazat és 41 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kiemeli: a Bizottság, az ENSZ, az EBESZ és az Európa Tanács jelentései és nyilatkozatai egyaránt azt mutatják, hogy „Lengyelországban és Magyarországon (...) romlott a helyzet az EUSZ 7. cikke (1) bekezdésének életbeléptetése óta".
A képviselők rámutatnak: a Szerződés 7. cikkének (1) bekezdése alapján a Tanácsban rendezett meghallgatások nem rendszeresek és strukturáltak. A Parlament ezért felkéri a Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon többek között határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.
„Továbbra is aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az Unió egészének hitelességét az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az EUSZ 7. cikkét" - jegyzi meg a parlamenti állásfoglalás.
Az állásfoglalás sürgeti a Bizottságot, hogy az teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy ne sérüljenek súlyosan az Unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy a Bírósághoz benyújott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.
A Parlament szerepe a 7. cikk szerinti meghallgatásokban
A képviselők bírálják, hogy eddig nem vehettek részt a meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a Parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy a Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására.
A demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus
Az állásfoglalás végül hangsúlyozza: „sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra", ahogyan azt a Parlament már javasolta. Évi rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné a Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.
Háttér
A Parlament 2018 szeptemberében kérte a Tanácstól, hogy az akadályozza meg a magyar hatóságokat az Unió alapértékeinek megsértésében. A képviselőket elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, és a bevándorlók és menekültek kezelése aggasztotta.
Lengyelország esetében 2017 decemberében az Európai Bizottság kezdeményezte az eljárást azért, mert úgy vélte, veszélyben van a lengyel igazságszolgáltatás függetlensége. Az Európai Parlament egy 2018 márciusában elfogadott állásfoglalásban egyetértett a lengyel jogállamisággal szemben megfogalmazott kritikával.
A Szerződés 7. cikke értelmében a két kérést elbíráló Tanács az érintett országokban egyértelműnek minősítheti az uniós értékek súlyos megsértését. A döntés előtt a Tanács meghallgatja az értintett országok kormányának álláspontját.
Az Unió miniszterei eddig kétszer: 2019 szeptemberében és decemberében hallgatták meg a magyar kormányt. A képviselők többször kifogásolták, hogy hivatalosan nem vehettek részt a meghallgatásokon. A lengyel kormányt 2018 júniusa és decembere között három alkalommal hallgatták meg a Tanácsban.
Az Európai Tanács a 7. cikk szerinti eljárás későbbi szakaszában (amelyet a 7. cikk (2) bekezdése ír le) egyhangúlag és a Parlament jóváhagyásának birtokában megállapíthatja, hogy a tagállamok hatóságai súlyos mértékben és folyamatosan megsértik a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. A döntés szankciókhoz, például a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséhez is vezethet.
A vita magyar felszólalói
Járóka Lívia (EPP)
Donáth Anna (RE)
Molnár Csaba (S&D)
Hidvéghi Balázs (EPP)
Győri Enikő (EPP) 17:51
Kapcsolatok:
-
Estefanía NARRILLOS
sajtóreferens -
BALÁZS Eszter
sajtóreferens