Kérdések és válaszok az EU hosszú távú költségvetéséről (azaz az MFF-ről) 

Sajtóközlemény 
 
 

Kérdések és válaszok a hosszú távú uniós költségvetésről, a többéves pénzügyi keretről (vagyis az uniós kiadásokról), valamint az EU saját forrásainak (azaz az uniós bevételek) reformjáról

Zajlik a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó következő hosszú távú uniós költségvetésről szóló vita. Európa jövőjéről van szó, arról, hogy az Unió kevesebbet, ugyanannyit vagy többet tehet-e majd polgáraiért.

Ez a tájékoztató a koronavírus-járvány kitörése előtti parlamenti álláspontot és helyzetet tükrözi. Az Európai Bizottság azóta bejelentette, hogy újratervezi a következő MFF-ről szóló, 2018 májusi javaslatát annak érdekében, hogy az a szükséges gazdasági újjáépítést szolgálja, hiszen a járvány nagy csapást mért a tagállamok gazdaságára. A Bizottság lépése összecseng a parlamenti kérésekkel.

A Parlament a válság kezdete óta számos - költségvetési és egyéb - intézkedést jóváhagyott a járvány kezelése érdekében, áprilisi állásfoglalásában pedig nagyobb méretű és ambiciózusabb hosszú távú költségvetést kért. A Parlament az új bizottsági javaslat beterjesztését követően arról is megfogalmazza majd álláspontját.

Az Európai Parlament a 2020 utáni időszakra úgy módosítaná a költségvetést, hogy az összhangban álljon az Unió jövőjével kapcsolatos parlamenti politikai kötelezettségvállalásokkal és törekvésekkel. A Parlament azt is szeretné, ha az új MFF biztosítaná az EU fő politikáinak, például a regionális és mezőgazdasági politikának a folytonosságát. A hosszú távú költségvetésnek jövőbeli kihívásokkal is meg kell birkóznia, amelyekkel egy erősebb és fenntarthatóbb Európának kellene szembenéznie. Az új költségvetési keretnek elő kell mozdítania a békét, a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemek közötti egyenlőséget. Ugyanígy feladata, hogy még szélesebb körben biztosítson jólétet, fellendítse a gazdasági növekedést, még több jó minőségű munkahelyet teremtsen, erősítse a tagállamok és polgárok közötti szolidaritást, és járuljon hozzá az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.

Az uniós költségvetés mindenekelőtt beruházási költségvetés, és az állami költségvetésekkel ellentétben, egyedülálló módon nem lehet hiánya. Az uniós költségvetés mintegy 93 százaléka közvetlenül a polgárok, a régiók, a városok, a mezőgazdasági termelők, az egyetemek és a vállalkozások javát szolgálja. Az EU igazgatási kiadásai viszont az EU teljes költségvetésének kevesebb mint hét százalékát teszik ki. Az egységes piaci tagság további gazdasági előnyökkel jár, különösen a nemzetközi kereskedelemre nagymértékben támaszkodó tagállamok számára.

  • A többéves pénzügyi keret az EU hosszú távú költségvetése, amely általában hétéves időszakra szól.

    Elsősorban beruházási költségvetésről van szó, amely a szakpolitikák végrehajtása érdekében az erőforrások egyesítésével valamennyi uniós polgár számára további értéket teremt, hiszen olyan közös kihívásokat kezel, mint az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem, a digitális kihívások, a védelmi politika és a határbiztonság, a szociális jogok és a munkahelyek.


    A többéves pénzügyi keret az általa lefedett időszakra az uniós kiadások egészére és külön-külön az egyes uniós prioritásoknak és cselekvési területeknek megfelelő tevékenységi területekre ( „fejezetekre”) vonatkozó kiadási korlátokat határozza meg. A többéves pénzügyi keret az adott időszak minden évére előre rögzíti a kiadások felső határait, az ún. „plafonokat”.


    Idáig már öt MFF zajlott le. A jelenlegi, 2014–2020-as időszakra vonatkozó ötödik MFF-et 2013. december 2-án fogadták el, és 2020. december 31-én jár le.

    Az Európai Bizottság által a 2021–2027 közötti időszakra javasolt többéves pénzügyi keret a javasolt összegeket tartalmazó központi rendelettervezetből, és az összesen 37 uniós program mindegyikére külön vonatkozó jogalkotási javaslatokból áll.


    A további tájékozódáshoz:

    Ismertetők az Európai Unióról – A többéves pénzügyi keret

  • A többéves pénzügyi keret hosszú távú finanszírozási megközelítése kiszámíthatóságot és stabilitást biztosít az uniós szakpolitikai célok megvalósításához. Az elsősorban beruházási célokat szolgáló költségvetés többéves tervezhetősége a kedvezményezettek és a társfinanszírozók szempontjából is előnyös.


    A többéves pénzügyi tervezés elképzelését az 1980-as években dolgozták ki többek között arra, hogy a jobb tervezésnek köszönhetően csökkentsék az uniós intézmények közötti súrlódásokat, megerősítsék a költségvetési fegyelmet, és javítsák a költségvetés végrehajtását.


    Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke előírja, hogy az MFF-et „legalább öt éves időszakra kell meghatározni”.

    Az Európai Parlament most öt plusz öt évre szóló költségvetési ciklust támogat annak érdekében, hogy a költségvetési ciklusokat az Európai Unió ötéves jogalkotási ciklusához igazítsa.


    A további tájékozódáshoz:

    Az uniós költségvetés története

  • Az MFF kötelezettségvállalásokra fordítható forrásai a 2014–2020 közötti időszakban folyó árakon 1087,2 milliárd eurót (2011-es árakon 963,5 milliárd eurót) tesznek ki.


    A kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokra vonatkozó magyarázatot lásd alább.


    Az infografika forrása: Az Európai Parlament kutatószolgálata, Európai Bizottság

A többéves pénzügyi keret mérete  
  • Az uniós költségvetés a nemzeti költségvetésekhez képest kicsi.


    A tagállamok nemzeti szinten átlagosan bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 47,1 százalékát költik el, míg a többéves pénzügyi keret az uniós GNI alig több mint egy százalékát teszi ki – az egész EU javát szolgálva. Az Unió költségvetésének mérete a nemzeti kiadások negyvened és ötvened része közötti tartományban mozog.


    Ha összehasonlítjuk az éves uniós költségvetés méretét az átlagos nemzeti költségvetésével, egyértelműen látszik, hogy az uniós költségvetés sokkal kisebb:

Az uniós költségvetés és a nemzeti költségvetések összehasonlítása  
  • A többéves pénzügyi keret forrásait éves költségvetéseken keresztül költik el.


    Az EU éves költségvetését a tagállamokat képviselő Tanácsnak és a Parlamentnek – az Unió két költségvetési hatóságának – közösen kell jóváhagynia. A Tanács és a Parlament tehát az éves költségvetési eljárás során egyenrangú félként jár el.


    Az éves uniós költségvetésnek tiszteletben kell tartania az MFF-ben a különböző programokra és szakpolitikákra, például a kohéziós politikára, a mezőgazdaságra és a külügyekre megállapított felső határokat.


    A költségvetés rugalmassági eszközöket is tartalmaz annak érdekében, hogy az EU reagálni tudjon váratlan körülmények és igények felmerülte, például migrációs és pénzügyi válság vagy természeti katasztrófa esetén. Pénzügyi eszközök használatával pedig az uniós források többszöröse vonzható be.


    A további tájékozódáshoz:

    Az Unió kiadásai

    Infografika: Költségvetési jogkör (költségvetési eljárás)

  • Az uniós költségvetés mintegy 93 százaléka főként az uniós tagállamokban, de azokon kívül is futó, helyi programokat finanszíroz. A költségvetés polgárok, régiók, városok, mezőgazdasági termelők, kutatók, diákok, nem kormányzati szervezetek és vállalkozások javát szolgálja.


    Az EU igazgatási kiadásai az EU teljes költségvetésének kevesebb mint hét százalékát teszik ki. Ebből finanszírozzák az összes uniós intézmény (elsősorban az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa) adminisztratív költségeit, többek között azokat a fordítókat és tolmácsokat is, akiknek köszönhetően az információk az EU valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre állnak.


    Az uniós költségvetés egyedülálló, mivel nem lehet hiánya, és a jobbára közszolgáltatásokat és szociális biztonsági rendszereket finanszírozó nemzeti költségvetésekkel ellentétben elsősorban beruházási költségvetés.


    A további tájékozódáshoz:

    Európának köszönhetjük

    Hogyan használják fel az uniós költségvetést?: Az Európai Parlament kutatószolgálata által készített összefoglalók gyűjteménye (egyes cikkek itt, angolul)

    Példák uniós finanszírozású projektekre (Európai Bizottság)


    Az infografika forrása: Európai Bizottság

Az uniós kiadások  
  • Akárhogy is nézzük, már önmagukban pusztán az egységes piac előnyei is – még ha a legkonzervatívabb becslést vesszük is alapul – minden tagállam esetében a nemzeti hozzájárulás többszörösét teszik ki (forrás: Európai Bizottság).


    A „nettóbefizető-vita” során sokan figyelmen kívül hagyják az összes gazdasági és nem pénzbeli előnyt, amelyre a tagállamok az uniós tagság folytán tesznek szert. Számos, határokon átnyúló jellegű és kritikus tömeget igénylő szakpolitikai területen vezethet jobb eredményre az uniós szintű közös fellépés, mint a széttöredezett nemzeti kezdeményezések. Több tanulmány is kimutatta, hogy az egységes piac fokozta a foglalkoztatást és a növekedést. A közös uniós piac 1990 óta tartó elmélyülése folytán 3,6 millió új munkahely keletkezett. Ha az egységes piaci integráció nem történt volna meg, az EU bruttó hazai jövedelme ráadásul 8,7 százalékkal alacsonyabb is lenne. Az uniós polgárok az egységes piacnak köszönhetően így átlagosan évi 840 euróval keresnek többet.


    Ha az uniós ráfordításokból és az uniós tagságból származó előnyöket vizsgáljuk, a nettó költségvetési egyenleg rendkívül félrevezető mutatónak bizonyul. Az ez alapján hozott költségvetési döntések rossz szakpolitikákat eredményeznek, mivel azok a tagállamokba visszaáramló összegeket biztosító programok irányába tolódnak el. Ez a „méltányos megtérülési” mentalitás jelentős mértékben felelős azért, hogy a lehetőségekhez képest alacsonyabb az uniós költségvetés révén megtermelődő európai hozzáadott érték. A nettó egyenlegről szóló félrevezető és káros vita mélyebb kiváltó oka az, hogy a nemzeti és tagállami kedvezményezettek könnyű beazonosíthatósága miatt a tagállamokba visszacsatornázott pénzt hozó programok nagy politikai vonzerővel bírnak és a társadalom számára is jól láthatóak. Ezzel szemben kisebb szavazói és politikai támogatásban részesülnek azok a szakpolitikák, amelyek európai előnyei ugyan szélesebb körben oszlanak meg, de nem járnak kifizetéssel a tagállamok számára (forrás: a Parlament kutatószolgálata).


    A további tájékozódáshoz:

    KÉREM VISSZA A PÉNZEM!...avagy hogyan lehet a nettó költségvetési egyenleggel a „méltányos megtérülés” rögeszméjét leküzdeni: minisorozat hasznos háttérdokumentumokból

    Európa kétbillió eurónyi hozadéka: Az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségek feltérképezése, 2014–2019 (az Európai Parlament kutatószolgálata, angolul)

    Technikai összefoglaló az EU következő hosszú távú költségvetéséről (Európai Bizottság, angolul)


Az Unió egységes piacának előnyei  
Az Unió 2018-as bevételei  
  • Európa jövőjéről van szó, arról, hogy az Unió többet, ugyanannyit vagy kevesebbet tehet-e polgáraiért.


    Az uniós költségvetés a 2014–2020 közötti programozási időszak kezdete óta folyamatosan új kihívásokkal szembesül, többek között az EU szomszédságában növekvő bizonytalanság, a migrációs válság, a biztonsági fenyegetettség, valamint a pénzügyi és gazdasági válságot követően az EU-ban továbbra is fennálló jelentős beruházási hiány miatt.


    Az éghajlatváltozás elleni küzdelem szintén kihívást jelent. A Parlament a közelmúltban (2019. októberi állásfoglalásában) kérte, hogy az uniós költségvetés tervezésekor éghajlat-politikai szempontokat is juttassanak érvényre. Csak így biztosítható ugyanis, hogy elegendő forrás áll majd rendelkezésre a széndioxid-semleges gazdaságra való, a méltányossági szempontokat is figyelembe vevő átálláshoz.


    Az EU szorosabb védelmi együttműködés finanszírozását is célul tűzte ki. Végül, de nem utolsósorban, az Egyesült Királyság EU-ból való kilépése jelentős űrt hagy maga után a költségvetésben.


    Ezért „a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek biztosítania kell az Unió számára a fenntartható gazdasági növekedés, a kutatás és az innováció serkentéséhez, a fiatalok szerepvállalalásának előmozdításához, a migrációs kihívások hatékony kezeléséhez, a munkanélküliség, a tartós szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez, a gazdasági, társadalmi és területi kohézió további megerősítéséhez, a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás kezeléséhez, az EU biztonságának és védelmének megerősítéséhez és külső határainak védelméhez, valamint a szomszédos országok támogatásához szükséges forrásokat.” (részlet az EP többéves pénzügyi keretről szóló 2018. novemberi állásfoglalásából).


    A 2021–2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret számokban (a Bizottság javaslatának és az EP álláspontjának összehasonlítása, angolul)


    A további tájékozódáshoz:

    Ismertetők az Európai Unióról – A többéves pénzügyi keret

    A jövő uniós költségvetése (a Bizottság weboldala)

Az MFF-tárgyalódelegáció  
  • A Parlament hangsúlyozza, hogy „nem fogja hozzájárulását adni a többéves pénzügyi kerethez az uniós saját források rendszerének reformjáról szóló megállapodás nélkül”. Tehát a Parlament szerint a kiadásokat és a bevételeket egységes csomagként kell kezelni.


    Az EP támogatja a meglévő saját források fenntartását és újak fokozatos bevezetését. Ezzel arányosan csökkenteni kell az uniós tagállamok bruttó nemzeti jövedelmen alapuló közvetlen hozzájárulásait.


    A Parlament szerint lehetséges új saját forrásként a következők jöhetnek szóba:

    • közös konszolidált társaságiadó-alap;
    • a digitális szolgáltatások megadóztatása;
    • pénzügyi tranzakciós adó;
    • a kibocsátáskereskedelmi rendszerből származó jövedelem;
    • a műanyag-hozzájárulás; és
    • az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus.

    A Parlament ragaszkodik az összes visszatérítés és korrekció eltörléséhez, a héa-alapú saját forrás egyszerűsítéséhez, a vámokból származó nemzeti „beszedési költségek” csökkentéséhez, valamint ahhoz, hogy a pénzbírságokból és díjakból származó egyéb bevételeket építsék be az uniós költségvetésbe.


    2018 novemberében a többéves pénzügyi keretről szóló időközi jelentés keretében Parlament álláspontot fogadott el egyrészt a saját források uniós rendszerének reformjáról, másrészt a 2021–2027-es időszakra vonatkozó pénzügyi keretről. Az európai választásokat követően 2019. októberben a Parlament megerősítette álláspontját.


    A további tájékozódáshoz:

    Ismertetők az Európai Unióról – Az Unió bevételei

    Az Európai Unió saját forrásai: Az EU finanszírozási rendszerének reformja (angolul)

Saját források: az EP és a Bizottság javaslatai  
  • Az uniós költségvetés többéves programokat fedez, ezért különbséget tesz az ún. kötelezettségvállalási előirányzatok (vagyis az adott pénzügyi évben szerződésekben rögzített jogi kötelezettségvállalások, amelyeknek gyakran a következő évekre is van kihatásuk) és az ún. kifizetési előirányzatok (amelyek a jellemzően a korábbi évek kötelezettségvállalásainak végrehajtása során az adott pénzügyi évben ténylegesen kifizetendő pénzösszegek) között. A kifizetések szintje a többéves pénzügyi keret utolsó éveiben általában magasabb.

QR-kód az összefoglaló online változatához