Az Európai Parlament a brexit után
Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a Parlament számára is több fontos változással jár 2020. február elsejétől.
Ez a háttéranyag áttekintést nyújt azokról a változásokról, amelyek a kilépési megállapodás 2020. február elsejei életbe lépésétől kezdve bekövetkeznek.
A Parlament brexit utáni összetétele
Nem uniós tagállamként az Egyesült Királyság többé nem képviselteti magát uniós szinten, így a Parlamentben 751 képviselő helyett ezentúl 705 lesz. A 73 brit helyből 27-et szétosztanak a többi tagállam között, míg a maradék 46-ot további bővítések esetére tartják fenn.
Egyetlen tagállam sem veszít képviselői helyeiből. Néhány országnak ezentúl több képviselője lesz, lépést tartva a növekvő lakosságszámmal. Ugyanakkor az új eloszlás azt is biztosítja, hogy a legkisebb tagállamok is rendelkezzenek a minimálisan szükséges képviselettel. A képviselői helyekkel gazdagodó tagállamoknak vissza kell igazolniuk a Parlamentnek az újonnan küldött képviselőik nevét. Az új képviselők mandátuma 2020. február elsején kezdődik.
Kik az új képviselők?
A 2020. február 1-jén hivatalba lépő képviselőket a 2019. májusi európai választásokon választották meg. Az 1976-os választási törvény értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Parlamentet az új képviselők nevéről ahhoz, hogy a képviselők hivatalosan megkezdhessék mandátumukat.
Az egyes tagállamokban érvényes választási törvény előírásaitól függően több képviselő neveit már megerősítették a tagállamok, míg mások esetében a Parlament vár a tagállami megerősítésre. A mindekori aktuális képviselők listájának megtekintéséhez tekintse meg a Parlament weboldalát.
A parlamenti bizottságok és albizottságok
A parlamenti bizottságok és albizottságok létszáma az alábbi táblázat szerint változik. Az új létszám az Egyesült Királyság távozásával azonnal életbe lép.
AFET |
Külügy |
71 |
AGRI |
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés |
48 |
BUDG |
Költségvetés |
41 |
CULT |
Kultúra és oktatás |
31 |
DEVE |
Fejlesztés |
26 |
ECON |
Gazdasági és monetáris ügyek |
60 |
EMPL |
Foglalkoztatás és szociális ügyek |
55 |
ENVI |
Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság |
81 (+5) |
IMCO |
Belső piac és fogyasztóvédelem |
45 |
INTA |
Nemzetközi kereskedelem |
43 (+2) |
ITRE |
Ipar, kutatás és energia |
78 (+6) |
JURI |
Jogi ügyek |
25 |
LIBE |
Állampolgári jogok, bel- és igazságügy |
68 |
REGI |
Regionális fejlesztés |
43 |
TRAN |
Közlekedés és idegenforgalom |
49 |
AFCO |
Alkotmányos ügyek |
28 |
PECH |
Halászat |
28 |
PETI |
Petíciók |
35 |
FEMM |
Nők jogai és esélyegyenlőség |
35 |
CONT |
Költségvetés-ellenőrzés |
30 |
DROI |
Emberi jogok (albizottság) |
30 |
SEDE |
Biztonság- és védelempolitika (albizottság) |
30 |
A bizottságok és albizottságok tagságáról a Parlament képviselőcsoportjai döntenek azt követően, hogy az új képviselők megkezdik mandátumukat. A Parlament Eljárási szabályzata értelmében (209. cikk) a bizottságok és albizottságok összetételének a lehető legmesszemenőbb mértékben tükröznie kell a Parlament összetételét.
Néhány bizottságban és albizottságban új elnököt, alelnököt és koordinátort is kell választani, mivel ezeket a pozíciókat távozó brit képviselők töltötték be.
Az alábbi elnökök és alelnökök helyére kell új képviselőt választani:
Chris DAVIES (RE, Egyesült Királyság), elnök, Halászat
Lucy NETHSINGHA (RE, Egyesült Királyság), elnök, Jogi ügyek
Seb DANCE (S&D, Egyesült Királyság, alelnök, Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság
Julie WARD (S&D, Egyesült Királyság), alelnök, Kultúra és oktatás
Irina VON WIESE (RE, Egyesült Királyság), alelnök, Biztonság- és védelempolitika
Az alábbi koordinátorok helyére kerül új képviselő:
Shaffaq MOHAMMED (RE, Egyesült Királyság), helyettes koordinátor, Kultúra és oktatás
Jude KIRTON-DARLING (S&D, Egyesült Királyság), koordinátor, Petíciók
Irina VON WIESE (RE, Egyesült Királyság), koordinátor, Emberi jogok
Geoffrey VAN ORDEN (ECR, Egyesült Királyság), koordinátor, Biztonság- és védelempolitika
Változások a parlamentközi delegációk összetételében
A brexit a parlamentközi küldöttségeket is érinti. Az alábbi elnökök és alelnökök helyére kerülnek új képviselők:
Catherine BEARDER (RE, Egyesült Királyság), első alelnök, ACP-EU politikai bizottság
Judith BUNTING (RE, Egyesült Királyság), alelnök, Koreai-félsziget
Richard CORBETT (S&D, Egyesült Királyság) alelnök, Afganisztán
Dinesh DHAMIJA (RE, Egyesült Királyság), elnök, India
Neena GILL (S&D, Egyesült Királyság), elnök, Japán; 12. alelnök, ACP-EU
Martin HORWOOD (RE, Egyesült Királyság), első alelnök, Irán
John HOWARTH (S&D, Egyesült Királyság), első alelnök, Dél-Ázsia
Jackie JONES (S&D, Egyesült Királyság), első alelnök, Egyesült Államok
Nosheena MOBARIK (ECR, Egyesült Királyság), elnök, Dél-Ázsia
Rory PALMER (S&D, Egyesült Királyság), második alelnök, Ausztrália / Új-Zéland
Molly SCOTT CATO (Zöldek, Egyesült Királyság), második alelnök, Mercosur; első alelnök, Fejlesztési és energiaügyi biztottság, Eurolat
Caroline VOADEN (RE, Egyesült Királyság), első alelnök, Arab-félsziget
A jövőbeli kapcsolatról folytatott tárgyalások
Az Egyesült Királyság kilépésével a tárgyalások új szakasza indul meg, hiszen mostantól az Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról kell megállapodásra jutni. Ugyan Nagy Britannia ezentúl Unión kívüli állam, az Unió és Nagy Britannia előtt álló kihívások közösek, és az együttműködéssel mindkét fél nyer.
A két fél között a közeljövőben tisztázandó kérdések között az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni fellépéstől kezdve a kutatási együttműködésen keresztül a közös védelmi rendszereken át számos nagy téma szerepel. A tárgyalások során különösen fontos témakör lesz lesz a keresdelem kérdése.
A 2020. február elsején kezdődő átmeneti időszak december végén ér véget. Az Egyesült Királyság és az Unió közötti bármely megállapodást addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen.
Az átmeneti időszak egyszer ugyan meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának.
Az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szüskég van a Parlament jóváhagyására. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érint, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges.
Háttér
A Parlament plenáris ülésének döntésére a ratifikációs folyamat brit lezárását, és az Alkotmányos ügyek bizottságának a kilépési megállapodás elfogadását támogató múlt heti javaslatát követően kerül sor. Az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás hatályba lépéséhez azt a Parlamentben a leadott szavazatok egyszerű többségével jóvá kell hagyni (az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke 2. bekezdése), mielőtt a Tanácsban sor kerülhet a (minősített többséget igénylő) végső szavazásra.
Kapcsolatok:
-
Kyriakos KLOSIDIS
sajtóreferens -
BALÁZS Eszter
sajtóreferensKapcsolattartási adatok: