Az Európai Parlament a brexit után 

 
 

Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból a Parlament számára is több fontos változással jár 2020. február elsejétől.

Ez a háttéranyag áttekintést nyújt azokról a változásokról, amelyek a kilépési megállapodás 2020. február elsejei életbe lépésétől kezdve bekövetkeznek.

A Parlament brexit utáni összetétele

Nem uniós tagállamként az Egyesült Királyság többé nem képviselteti magát uniós szinten, így a Parlamentben 751 képviselő helyett ezentúl 705 lesz. A 73 brit helyből 27-et szétosztanak a többi tagállam között, míg a maradék 46-ot további bővítések esetére tartják fenn.

Egyetlen tagállam sem veszít képviselői helyeiből. Néhány országnak ezentúl több képviselője lesz, lépést tartva a növekvő lakosságszámmal. Ugyanakkor az új eloszlás azt is biztosítja, hogy a legkisebb tagállamok is rendelkezzenek a minimálisan szükséges képviselettel. A képviselői helyekkel gazdagodó tagállamoknak vissza kell igazolniuk a Parlamentnek az újonnan küldött képviselőik nevét. Az új képviselők mandátuma 2020. február elsején kezdődik.

Kik az új képviselők?

A 2020. február 1-jén hivatalba lépő képviselőket a 2019. májusi európai választásokon választották meg. Az 1976-os választási törvény értelmében a tagállamoknak értesíteniük kell a Parlamentet az új képviselők nevéről ahhoz, hogy a képviselők hivatalosan megkezdhessék mandátumukat.

Az egyes tagállamokban érvényes választási törvény előírásaitól függően több képviselő neveit már megerősítették a tagállamok, míg mások esetében a Parlament vár a tagállami megerősítésre. A mindekori aktuális képviselők listájának megtekintéséhez tekintse meg a Parlament weboldalát.

A parlamenti bizottságok és albizottságok

A parlamenti bizottságok és albizottságok létszáma az alábbi táblázat szerint változik. Az új létszám az Egyesült Királyság távozásával azonnal életbe lép.

AFET

Külügy

71

AGRI

Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

48

BUDG

Költségvetés

41

CULT

Kultúra és oktatás

31

DEVE

Fejlesztés

26

ECON

Gazdasági és monetáris ügyek

60

EMPL

Foglalkoztatás és szociális ügyek

55

ENVI

Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

81 (+5)

IMCO

Belső piac és fogyasztóvédelem

45

INTA

Nemzetközi kereskedelem

43 (+2)

ITRE

Ipar, kutatás és energia

78 (+6)

JURI

Jogi ügyek

25

LIBE

Állampolgári jogok, bel- és igazságügy

68

REGI

Regionális fejlesztés

43

TRAN

Közlekedés és idegenforgalom

49

AFCO

Alkotmányos ügyek

28

PECH

Halászat

28

PETI

Petíciók

35

FEMM

Nők jogai és esélyegyenlőség

35

CONT

Költségvetés-ellenőrzés

30

DROI

Emberi jogok (albizottság)

30

SEDE

Biztonság- és védelempolitika (albizottság)

30


A  bizottságok és albizottságok tagságáról a Parlament képviselőcsoportjai döntenek azt követően, hogy az új képviselők megkezdik mandátumukat. A Parlament Eljárási szabályzata értelmében (209. cikk) a bizottságok és albizottságok összetételének a lehető legmesszemenőbb mértékben tükröznie kell a Parlament összetételét.

Néhány bizottságban és albizottságban új elnököt, alelnököt és koordinátort is kell választani, mivel ezeket a pozíciókat távozó brit képviselők töltötték be.

Az alábbi elnökök és alelnökök helyére kell új képviselőt választani:

Chris DAVIES (RE, Egyesült Királyság), elnök, Halászat

Lucy NETHSINGHA (RE, Egyesült Királyság), elnök, Jogi ügyek

Seb DANCE (S&D, Egyesült Királyság, alelnök, Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszer-biztonság

Julie WARD (S&D, Egyesült Királyság), alelnök, Kultúra és oktatás

Irina VON WIESE (RE, Egyesült Királyság), alelnök, Biztonság- és védelempolitika

Az alábbi koordinátorok helyére kerül új képviselő:

Shaffaq MOHAMMED (RE, Egyesült Királyság), helyettes koordinátor, Kultúra és oktatás

Jude KIRTON-DARLING (S&D, Egyesült Királyság), koordinátor, Petíciók

Irina VON WIESE (RE, Egyesült Királyság), koordinátor, Emberi jogok

Geoffrey VAN ORDEN (ECR, Egyesült Királyság), koordinátor, Biztonság- és védelempolitika


Változások a parlamentközi delegációk összetételében

A brexit a parlamentközi küldöttségeket is érinti. Az alábbi elnökök és alelnökök helyére kerülnek új képviselők:

Catherine BEARDER (RE, Egyesült Királyság), első alelnök, ACP-EU politikai bizottság

Judith BUNTING (RE, Egyesült Királyság), alelnök, Koreai-félsziget

Richard CORBETT (S&D, Egyesült Királyság) alelnök, Afganisztán

Dinesh DHAMIJA (RE, Egyesült Királyság), elnök, India

Neena GILL (S&D, Egyesült Királyság), elnök, Japán; 12. alelnök, ACP-EU

Martin HORWOOD (RE, Egyesült Királyság), első alelnök, Irán

John HOWARTH (S&D, Egyesült Királyság), első alelnök, Dél-Ázsia

Jackie JONES (S&D, Egyesült Királyság), első alelnök, Egyesült Államok

Nosheena MOBARIK (ECR, Egyesült Királyság), elnök, Dél-Ázsia

Rory PALMER (S&D, Egyesült Királyság), második alelnök, Ausztrália / Új-Zéland

Molly SCOTT CATO (Zöldek, Egyesült Királyság), második alelnök, Mercosur; első alelnök, Fejlesztési és energiaügyi biztottság, Eurolat

Caroline VOADEN (RE, Egyesült Királyság), első alelnök, Arab-félsziget

A jövőbeli kapcsolatról folytatott tárgyalások

Az Egyesült Királyság kilépésével a tárgyalások új szakasza indul meg, hiszen mostantól az Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatáról kell megállapodásra jutni. Ugyan Nagy Britannia ezentúl Unión kívüli állam, az Unió és Nagy Britannia előtt álló kihívások közösek, és az együttműködéssel mindkét fél nyer.

A két fél között a közeljövőben tisztázandó kérdések között az éghajlatváltozás és a terrorizmus elleni fellépéstől kezdve a kutatási együttműködésen keresztül a közös védelmi rendszereken át számos nagy téma szerepel. A tárgyalások során különösen fontos témakör lesz lesz a keresdelem kérdése.

A 2020. február elsején kezdődő átmeneti időszak december végén ér véget. Az Egyesült Királyság és az Unió közötti bármely megállapodást addigra kell lezárni ahhoz, hogy az 2021. január elsején életbe léphessen.

Az átmeneti időszak egyszer ugyan meghosszabbítható egy egytől két évig terjedő időszakkal, de az erre vonatkozó döntést július elsejéig kell meghoznia az EU és az Egyesült Királyság közös bizottságának.

Az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló minden megállapodáshoz szüskég van a Parlament jóváhagyására. Ha a megállapodás tagállami kompetenciákat is érint, akkor a nemzeti parlamentek ratifikációja is szükséges.

Háttér

A Parlament plenáris ülésének döntésére a ratifikációs folyamat brit lezárását, és az Alkotmányos ügyek bizottságának a kilépési megállapodás elfogadását támogató múlt heti javaslatát követően kerül sor. Az EU és az Egyesült Királyság közötti kilépési megállapodás hatályba lépéséhez azt a Parlamentben a leadott szavazatok egyszerű többségével jóvá kell hagyni (az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke 2. bekezdése), mielőtt a Tanácsban sor kerülhet a (minősített többséget igénylő) végső szavazásra.