• Nem sérülhet a vámunió és az egységes piac  
  • Az Egyesült Királyság szabályzásának „dinamikusan össze kellene hangolni" szabályzását az uniós szabályokkal 
  • Az Uniónak védenie kell a legsérülékenyebb ágazatokat 
Az EP a lehető legszéleskörűbb szabadkereskedelmi megállapodást szeretné az Egyesült Királyság és az EU között ©Thaut Images/Adobe Stock  

A Parlament szilárd kötelezettségvállalással és a brit szabályzás rugalmas alkalmazkodásával biztosítandó, egyenlő versenyfeltételeket vár az EU és Nagy Britannia jövőbeli kapcsolatában.

Az Európai Parlament szerdán elfogadta állásfoglalását az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról. A 543 szavazattal, 39 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett elfogadott dokumentum a két fél között a közeljövőben kezdődő tárgyalássorozat előtt rögzíti a képviselők álláspontját.


A Parlament a lehető legszorosabb kapcsolatot rögzítő társulási megállapodást szeretne, amely három pilléren nyugszik: a gazdasági, a külpolitikai, és egyes konkrét ágazatok terén vállalt együttműködésen. Azonban Unión kívüli ország nem élvezheti ugyanazokat a jogokat, mint a tagállamok, és nem sérülhet a vámunió és az egységes piac, fogalmaznak a képviselők.

Az Unió és Nagy Britannia közötti jövőbeli kapcsolat

A képviselők nagy vonalakban egyetértenek a Bizottság által javasolt tárgyalási célokkal, amelynek eredményeképpen széleskörű szabadkereskedelmi megállapodás születhet az Unió és az Egyesült Királyság között. Mivel Nagy Britannia az Unió szomszédja, és mivel gazdasága nagy, ezért a két fél közötti kereskedelmi verseny csak egyenlő feltételek mellett maradhat nyílt és méltányos. Ez azt jelenti, hogy  többek között a társadalombiztosítás, a környezetvédelem, az adózás, az állami támogatás, a fogyasztóvédelem és az éghajlatváltozás terén garantálni kell az egységes szabályzást.

A vámmentes és kvóták nélküli kereskedelmi kapcsolatok fenntartása érdekében tehát a Parlament szerint a brit kormánynak többek között a versenyszabályzás, a munkajogi normák és a környezetvédelem terén folyamatosan „dinamikusan össze kellene hangolnia"  szabályzását az uniós szabályokkal.

Elengedhetetlen a legérzékenyebb ágazatok védelme

Az állásfoglalás leszögezi: a Parlament csak akkor járul hozzá a szabadkereskedelmi megállapodáshoz, ha  2020 júniusáig megállapodás születik a brit vizekre vonatkozó halászati jogokról. Ha az Egyesült Királyság nem alkalmazkodik az uniós szabályokhoz és normákhoz, akkor a Bizottságnak fel kell mérnie a kvóták és vámok bevezetésének lehetőségét a legsérülékenyebb ágazatokban, és az esetleges védzáradékok szükségességét az uniós egységes piac integritásának megőrzése érdekében. Különösen érvényes ez az élelmiszeripari és mezőgazdasági importok esetében, amelyeknek szigorúan meg kell felelniük az uniós szabályoknak.

Egyéb ügyek

Az állásfoglalás további fejezetei az állampolgárok jogaival és a személyek szabad mozgásával, az adatvédelemmel, a pénzügyi szolgáltatásokkal, az ír szigeten kialakult helyzettel, az Európai Bíróságnak szánt szereppel, az uniós programokkal és ügynökségekkel, és kül- és biztonságpolitikai ügyekkel foglalkoznak.

A Parlament egyetért azzal, hogy az EU és Nagy Britannia közötti tárgyalásoknak Gibraltár nem képezi tárgyát. Egy, a brit tengeren túli terület és az Unió kapcsolatát rendező külön szerződéshez a spanyol kormány előzetes jóváhagyása szükséges.

Következő lépések

Az állásfoglalás az Európai Bizottság tárgyalási mandátumtervezetén alapul, amelyet az Unió főtárgyalója, Michel Barnier mutatott be február 3-án. A mandátumtervezet határozza meg a tárgyalások irányát, célját és az általa lefedendő témaköröket. A mandátumtervezetet az Unió 27 tagországának képviselőjéből álló Tanács hagyja jóvá várhatóan február 25-én.