Klímarendelet: a képviselők 60 százalékra növelnék a 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 

Sajtóközlemény 
Plenáris ülés 
 
 
  • Az üvegházhatású gázok azon mennyiségének megállapítása, amely a párizsi célok elérése mellett még kibocsátható  
  • Független tudományos testület az előrehaladás nyomon követésére 
  • A fosszilis tüzelőanyagok közvetlen és közvetett támogatásának fokozatos megszüntetése legkésőbb 2025-ig 
A Parlament szerint 2050-re minden egyes tagállamnak klímasemlegesnek kellene lennie ©Adobe Stock  

2050-re a tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, ehhez pedig nagyratörő csökkentési célok kellenek 2030-ra és 2040-re: erről döntöttek csütörtökön az Európai Parlament képviselői.

Szerdán a Parlament 392 szavazattal, 161 ellenszavazattal és 142 tartózkodás mellett elfogadta az uniós klímarendeletre vonatkozó tárgyalási megbízatását (az eredményeket csütörtök reggel tették közzé). Az új jogszabály célja, hogy jogilag kötelezővé tegye azt a jelenleg csupán politikai ígéretként hangoztatott célkitűzést, hogy az Unió 2050-ig éghajlatsemlegessé váljon, és biztosítsa az európai polgárok és vállalkozások számára az átállás megtervezéséhez szükséges jogbiztonságot és kiszámíthatóságot.

A képviselők kitartanak amellett, hogy 2050-re mind az Uniónak, mind az egyes tagállamoknak klímasemlegessé kell válniuk, azt követően pedig ún. „negatív kibocsátást” kell elérniük, azaz a légkörből ki kell vonniuk, illetve meg kell kötniük a szén-dioxidot. Ehhez a Parlament megfelelő finanszírozást is kér.


A képviselők szorgalmazzák, hogy az Európai Bizottság 2023. május 31-ig rendes döntéshozatali eljárás keretében tervezze meg az Unió számára a 2050-re elérni kívánt karbonsemlegességhez vezető pályát. A teljesítés ütemezéséhez a Bizottságnak azt is figyelembe kell vennie, hogy 2050-ig még mennyi üvegházhatású gáz bocsátható ki az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak veszélyeztetése nélkül. A teljesítési pályát minden egyes világszintű helyzetértékelést követően felül kellene vizsgálni.


A képviselők ezenkívül fel kívánják állítani az EU Éghajlatváltozási Tanácsát (ECCC), amely független tudományos testületként figyelné a szakpolitika következeteségét és a teljesítés menetét.


Nagyratörőbb 2030-as célkitűzésre van szükség


Az Unió eredetileg 40 százalékos csökkentést tűzött ki célként 2030-ra az 1990-es szinthez képest. A Bizottság az uniós klímarendelet módosítására vonatkozó javaslatában nemrég azt javasolta, hogy a csökkentés mértéke legyen legalább 55 százalékos. Az európai parlamenti képviselők ma ennél is tovább mentek: 2030-ra 60 százalékos csökkentést kértek, hozzátéve: a nemzeti célértékeket költséghatékony és méltányos módon kell ehhez megemelni.

A Bizottságtól továbbá azt várják, hogy hatásvizsgálat alapján tűzzön ki egy köztes célt 2040-re. Ettől annak biztosítását várják, hogy az Unió végig jó úton haladjon a 2050-es célok megvalósítása felé.


Végezetül az Uniónak és a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig fokozatosan meg kellene szüntetniük a fosszilis tüzelőanyagok mindennemű közvetlen és közvetett támogatását. A képviselők azonban hangsúlyozzák, hogy mindeközben nem szabad felhagyni az energiaszegénység elleni küzdelemmel.

Jytte Guteland (S&D, Svédország) jelentéstevő

„Tekintettel a közelgő tárgyalásokra, a most elfogadott jelentésnek egyértelmű az üzenete a Bizottság és a Tanács számára. A mi célunk az, hogy legkésőbb 2050-ig valamennyi tagállam elérje a klímasemlegességet, ehhez pedig az Uniónak szigorú köztes célokat kell meghatároznia 2030-ra és 2040-re.


Örülök annak, hogy a javaslatba kibocsátáskeret is került, amely meghatározza, hogy 2050-ig összesen mennyi üvegházhatású gázt lehet még kibocsátani úgy, hogy közben teljesítjük az a Unió által a Párizsi Megállapodásban vállaltakat” - mondta a szavazást követően a témáért a Parlamentben felelős képviselő.

A vita magyar felszólalói

Tóth Edina (EPP)

Rónai Sándor (S&D)


A következő lépések


Amint a Tanácsban megszületik a közös álláspont, a Parlament készen áll arra, hogy megkezdje a tárgyalásokat a tagállamokkal.


Háttér


A 2050-ig megvalósítandó éghajlat-semlegességi célkitűzés jóváhagyásáról szóló európai tanácsi határozat 2019-es elfogadását követően a Bizottság 2020 márciusában javaslatot tett az uniós klímarendeletre, amely jogilag kötelezővé teszi az Unió számára, hogy 2050-re klímasemlegessé váljon.


A Parlament fontos szerepet játszott a nagyratörőbb uniós éghajlatvédelmi jogszabályokra irányuló törekvésekben, és 2019. november 28-án klímavészhelyzetet hirdetett.