Megszületett a kompromisszum a hosszú távú költségvetésről: az EP 16 milliárd euróval többet harcolt ki 

Sajtóközlemény 
 
 
  • A polgárok javát szolgálja a kiemelt uniós programok (Egészség, a kutatást támogató Horizon, Erasmus+) költségvetésének megemelése 
  • Megállapodás született az új uniós bevételi források bevezetésére vonatkozó, kötelező érvényű menetrendről  
  • Több szerephez jutott a Parlament a helyreállítási terv finanszírozásának ellenőrzésében 
  • Erősebb biztosítékok védik a biodiverzitást és a nemek közötti egyenlőséget 

A Parlament és a Tanács megállapodásra jutott az Unió jövőbeli finanszírozásáról.

Tíz hét intenzív tárgyalás után a Parlament tárgyalódelegációja kompromisszumot kötött a Tanács elnökségével a többéves pénzügyi keretről (a 2021-27 közötti MFF-ről) és az új saját bevételekről szóló politikai megállapodásról. A megállapodást most mindkét intézménynek jóvá kell hagynia.


A politikai megállapodásban a Parlament 16 milliárd euróval többet harcolt ki annál, mint amennyiről az uniós állam- és kormányfők júliusi csúcstalálkozójukon megállapodtak. 15 milliárd eurót a polgárokat a koronavírus-járvány ellen védő, a következő generáció számára lehetőségeket teremtő, és az európai értékeket védő kiemelt programokra költenek majd el. A maradék egymilliárd euró a jövőbeli esetleges igényeket és válságok kezelését szolgáló, rugalmasan felhasználható összeget emeli.


A Parlament elsődleges célja azoknak a kiemelt programoknak az erőteljesebb támogatása volt, amelyek az Európai Tanács 2020. júliusi megállapodása miatt az alulfinanszírozottság veszéye fenyegetett. A tanácsi döntés ezzel figyelmen kívül hagyta az olyan uniós célkitűzéseket, mint a zöld megállapodás és a digitális menetrend.


Az újabb források elsősorban versenyjogi bírságokból (ezeket az uniós szabályzásnak nem megfelelően működő vállalatok fizetik) származnak majd, összhangban azzal a régóta hangoztatott parlamenti kéréssel, hogy az Európai Unió által beszedett pénzek maradjanak az uniós költségvetésben. A bírságok évente átlagosan két milliárd eurót tesznek ki.


A kompromisszumos megállapodásnak köszönhetően az Európai Parlament reálértéken megháromszorozza az uniós egészségügyi programra jutó forrást (1,7-ről 5,4 millárd euróra), az Erasmus+ számára egy egész évnyi forrással (2,2 milliárd euróval) többet juttat, és biztosítja, hogy a kutatásra szánt összegek folyamatosan emelkedjenek (összesen 4 milliárd euróval több forrás). Az egyes programokra jutó többletforrások itt láthatók.


Új saját bevételek


A tárgyalófelek megegyeztek abban, hogy a helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit nem szabad sem az MFF-ben már bejáratott befektetési programok rovására, sem pedig a tagállamok bruttó nemzeti termékén alapuló hozzájárulásának növelésével rendezni. A parlamenti tárgyalók ezért a következő hét évre menetrendet javasoltak az európai költségvetés új saját forrásainak bevezetésére. A menetrend a jogilag kötelező érvényű intézményközi megállapodás része. A menetrendben a 2021-től bevezetendő, műanyagokra kivetett adóból származó bevétel mellett 2023-tól (és valószínűleg a széndioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmussal együtt) az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS) és egy új digitális díjon, és 2026-tól a pénzügyi tranzakciós adón alapuló bevétel, valamint a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulás vagy új egységes társaságiadó-alap szerepel.


Hogyan használják fel a tagállamok a Következő nemzedék EU forrásait: alaposabb parlamenti ellenőrzés


A Parlament a Következő nemzedék EU nevet viselő helyreállítási alap kifizetéseivel kapcsolatban elérte, hogy a három intézmény (a Parlament, a Tanács és a Bizottság) rendszeres találkozókon mérje fel az Uniós szerződés 122. cikke alapján tett kifizetések felhasználását. A pénzeket átlátható módon kell elkölteni, és a Tanáccsal együtt a Parlament is ellenőrizni fogja az előzetesen elfogadott terveknek való megfelelést.


A helyreállítási eszköz az Európai Unióról szóló szerződés 122. cikkén alapul, amely nem szán szerepet az Európai Parlamentnek. A Parlament és a Tanács azonban egy új eljárás keretében ún. „konstruktív párbeszéd" keretében a Bizottság értékelése alapján felmérheti, hogy milyen a 122. cikk alapján kezdeményezett jogi aktusok költségvetési hatása.


Átfogó ügyek: biodiverzitás, társadalmi nem és esélyegyenlőség


A költségvetés és a Következő nemzedék EU program teljes összegének legalább 30 százalékát az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra, az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát biodiverzitási célokra kell fordítani. Ennek ellenőrzésére hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő módszertant kell majd alkalmazni.


Az MFF másik átfogó prioritása ezentúl a nemek közötti egyenlőség biztosítása lesz, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.


A parlamenti tárgyalási delegáció tagjai:

 Jan Van Overtveldt (ECR, Belgium), a költségvetési bizottság elnöke

Jan Olbrycht (EPP, Lengyelország), MFF társ-jelentéstevő

Margarida Marques (S&D, Portugália), MFF társ-jelentéstevő

José Manuel Fernandes (EPP, Portugália), saját források társ-jelentéstevő

Valérie Hayer (Renew, Franciaország), saját források társ-jelentéstevő

Rasmus Andersen (Zöldek/EFA, Németország)


Kövesse őket Twitteren: https://twitter.com/i/lists/1205126942384676866?s=20

A tárgyalódelegáció nyilatkozatait itt találhatja

Háttér

A Parlament tárgyalódelegációja és a Tanács elnöksége között megszületett megállapodás-vázlatot még a Tanácsnak, a Parlament és a képviselőcsoportok elnökeinek is jóvá kell hagynia, majd arról szavaz a költségvetési bizottság és a plenáris ülés.