Hosszú távú költségvetés, jogállamiság, éghajlat: EP-vita az EU-csúcs következtetéseiről 

Sajtóközlemény 
Plenáris ülés 
 
 
A képviselők elsősorban a legutóbbi Európai Tanács eredményeiről, az MFF-ről és a jogállamisági feltételrendszerről vitáztak  

Az EP szerdán üdvözölte a költségetésről, a helyreállítási alapról és a klímacélokról született megállapodást, de figyelmeztetett: a jogállamisági mechanizmus szigorú végrehajtását várja.

„Megállás nélkül dolgoztunk: a tárgyalások intenzívek voltak, de vállaltuk a felelősséget, legyőztük az akadályokat, és Európa érdekében egyezségre jutottunk" - mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. „A megállapodás hatalmas lépés előre. Mostantól megvannak a források, új és hatékony jogszabályokkal erősítettük meg a jogállamiságot, és megállapodtunk a 2030-as éghajlati célokban". Michel kiemelte a járvány elleni küzdelemben, az oltóanyaggal kapcsolbatban és a gazdasági helyreállítás terén elért haladást. „Európa megerősödött, és felnőtt a koronavírus-járvány jelentette kihíváshoz" - tette hozzá.


Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy a Követekező nemzedék EU helyreállítási program „évtizedek óta a legjelentősebb gazdasági reformhoz vezet majd". A jogállamisági feltételrendszer kapcsán kiemelte, hogy nem változott a Parlamenttel született egyezség, és a Tanács következtetései „nem írják felül a jogszabályt". A Bizottság elnöke üdvözölte az üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentésének mértékéről született megállapodást, amely 55 százalékos célt állapít meg. Az Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szólva kijelentette: nem tudja megmondani, hogy „lesz-e megállapodás vagy nem, de látszik a megállapodáshoz vezető út - amely keskeny ugyan, de létezik", az egyenlő versenyfeltételek és a halászat terén továbbra is fennálló nézetkülönbségek ellenére. A koronavírus-védőoltásokkal kapcsolatban elmondta: a cél, hogy minden uniós tagállamban ugyanazon a napon kezdődjenek el az oltások.


A Tanács német elnöksége részéről Michel Roth államminiszter szerint Európa tanult a múltból: „A szolidaritás jelenti a válságból kivezető utat; senkit sem hagyunk hátra". Európa nem pusztán egy belső piac, jelentette ki. A jogállamisági mechanizmusról szóló rendeletben „egy szó sem változott a korábban letárgyaltakhoz képest", mondta. Az Unió hosszú távú költségvetési keretéről (MFF) és a helyreállítási csomagról szólva  elmondta, hogy a források a jövő év elejétől eljutnak majd a nehéz helyzetbe került emberekhez és régiókba, Európa „állta a szavát".


Manfred Weber német néppárti képviselő üdvözölte az MFF-ről született megállapodást. „Nagyon sok pénzről beszélünk: 1,8 milliárd euróról, amelyet mindenekelőtt szolidaritásra kell használni". A képviselő a jogállamisági mechanizmust üdvözölve kijelentette: „most első ízben vontunk kapcsolatot az uniós pénzek és az uniós alapelvek tiszteletben tartása közé. Elvárjuk a Bizottságtól, hogy január elsejétől készen álljon ezen szabályok független és tényeken alapuló alkalmazására."


„A koronavírus-járvány arra kényszerített mindannyikunkat, hogy új megoldásokat kerssünk" - mondta Iratxe García Pérez spanyol szocialista képviselő. Példátlan eredményekről van szó, mondta a többéves költségvetésre és a jogállamisági feltételrendszerre utalva, amely „megerősíti az értékeinket". A képviselő a helyreállítási alapot is üdvözölte: „Megtanultuk a leckét a 2008-as válságból: a megszorítások nem jelenthetik a megoldást, nem hagyhatjuk hátra azokat, akiknek a leginkább szüksége van ránk" - mondta.


Dacian Cioloș, a Renew képviselőcsoport román vezetője szerint 2020 rávilágított az európai projekt gyenge pontjaira. Hiányzott a szolidaritás és a koordináció, határokat zártak le. Ugyanakkor Európa keményen dolgozott, hogy megfelelő választ adhasson a válságra: a képviselő a helyreállítási alapot és az oltóanyag kifejlesztését említette példaként. „Megmutattuk, hogy együtt vagyunk a legeredményesebbek, akkor, amikor közös célok megvalósítása érdekében dolgozunk" - mondta. A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban a képviselő üdvözölte a Bizottság elnökének szavait, miszerint a jogszabály elsőbbséget élvez a nyilakozatokkal szemben.

Az olasz Marco Zanni képviselő az ID képviselőcsoportból  bírálta a jogállamisági mechanizmust, mert szerinte „a megállapodás nem egyértelmű és tényszerűtlen, és ennek a vitának egy abszolútista EU-t ünneplő, örömteli hangvétele is elhibázott. Rendkívül aggasztó a nemzeti függetlenségre leselkedő veszély. Ebben a konkrét esetben a demokrácia útja kizárólag az egyhangúság lehet".

Ska Keller német zöldpárti képviselő örömét fejezte ki, hogy „végül, a 11. órában, az Európai Tanács zöld utat adott a járvány által sújtott európai polgárok és gazdaságok támogatásának". Azonban „aggasztó tendencia rajzolódik ki a döntések hátterében. A legutóbbi pár hétben a magyar és a lengyel kormány saját antidemokratikus céljai érdekében megakasztotta a folyamatot, és túszul ejtette a helyreállítást" - mondta a képviselő. „A 2030-as éghajlati lépések még mindig messze vannak attól, ami a tudományos konszenzus szerint szükséges", tette hozzá.

Az ECR képviselőcsoport részéről Johan Van Overtveldt képviselő üdvözölte az MFF-ről született megállapodást, amely álláspontja szerint tekintettel van az Unió  prioritásaira. „Ugyanakkor megpróbálhattuk volna jobban a jövő felé fordítani az Uniós költségvetés magját, és a járványkezelés és az éghajlatváltozás költségei sem szerepelnek kellő súllyal".

A francia, baloldali képviselő, Manon Aubry szerint „A kis EU-Piroskát megette az Orbán-farkas": a képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy az Unió vállalt céljait, például a demokrácia, az emberi jogok, vagy az éghajlat védelmét nem tükrözik a tettei. A képviselő bírálta a hosszú távú uniós költségvetésről született megállapodást, mivel az 200 milliárd euróval a Parlament eredeti álláspontja alatt maradt, és így kevesebb forrás jut a mezőgazdaságra, az oktatásra, a kutatásra, a környezetre és az egészségre.