Parlamenti igen a helyreállítási eszköz 672,5 milliárd eurós költségvetésére  

Sajtóközlemény 
Plenáris ülés 
 
 
  • A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz a koronaválságból való kilábalást ösztönző Next Generation EU csomag legfőbb eleme  
  • 672,5 milliárd eurós keret vissza nem térítendő támogatásokra és kölcsönökre 
  • Források a politikailag fontos célokra, így például a zöld átálláshoz, a digitalizációhoz, a válsághelyzeti készültség növeléséhez, valamint a gyermekek és az ifjúság helyzetének javításához 
  • A támogatás előfeltétele a jogállamiság és az uniós alapértékek tisztelete  
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segít modernizálni, tisztábbá és zöldebbé tenni az uniós gazdaságokat ©AdobeStock/Zapp2photo  

Kedden a képviselők jóváhagyták a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt, amely a világjárvány hatásainak és következményeinek enyhítésében segíti a tagállamokat.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz céljait, forrásait és igénybevételének feltételeit rögzítő rendeletet a képviselők 582 szavazattal, 40 ellenében és 69 tartózkodás mellett fogadták el kedden, az eredményt szerda reggel jelentették be. Az eszköz a 750 milliárd eurós összköltségvetésű Next Generation EU helyreállítási terv legfőbb eleme.

A cél a világjárvány hatásainak enyhítése

A vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában igénybe vehető összesen 672,5 milliárd eurót a tagállamok a világjárvány gazdasági és társadalmi következményeit enyhítő intézkedésekre fordíthatják. A 2020. február 1-jétől kezdve ilyen célból indított projektek szintén részesülhetnek az eszköz forrásaiból. A lehetőség három évre szól. Ebben az időszakban a tagállami kormányok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveik megvalósításához előfinanszírozást kérhetnek a pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának erejéig.

Mire kérhető finanszírozás?

Azok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek részesülhetnek forrásokban, amelyek az uniós prioritásként kezelt politikai területeken hoznak változást: a zöld átállás, ezen belül a biodiverzitás terén, a digitalizációban, a gazdasági kohézió és a versenyképesség növelésében, valamint a társadalmi és területi kohézió erősítésében. Ugyanígy azok az intézkedések is támogathatók, amelyek felkészültebbé, válságállóbbá teszik az adott ország intézményi hátterét, illetve a gyermekeket és a fiatalokat segítik (például a tanulásban vagy a készségfejlesztésben).

A nemzeti helyreállítási tervekkel szemben az az elvárás, hogy költségvetésük legalább 37 százalékát éghajlatvédelmi, legalább 20 százalékát pedig digitalizációs tevékenységekre fordítsák. Fontos az is, hogy az így finanszírozott reformoknak és beruházásoknak társadalmi és gazdasági szempontból is tartós hatásuk legyen. Legyenek átfogóak és mélyrehatóak, és ne veszélyeztessék jelentős mértékben a környezetvédelmi célok teljesülését.

Az eszközről szóló rendelet emellett kimondja, hogy csak azok a tagállamok tarthatnak igényt forrásokra, amelyek tiszteletben tartják a jogállamiságot és az alapvető uniós értékeket.

Párbeszéd és átláthatóság

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását figyelemmel kísérő Európai Bizottságot a Parlament illetékes szakbizottságai kéthavonta beszámoltathatják arról, hogy hogyan alakul a helyreállítás az Európai Unióban, és hogyan teljesülnek az egyes tagállamokban a kitűzött célok és részcélok. A Bizottságnak emellett integrált információs és monitoringrendszert kell a tagállamok rendelkezésére bocsátania, amely összehasonlítható adatokkal szolgál a források felhasználásáról.

A jelentéstevők szerint

 „A mai döntéssel elindulhat a pénz a járvány által sújtott emberekhez és régiókba: jön a segítség a válság legyőzéséhez és ahhoz, hogy erőre kapjunk egy következő kihívás előtt. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz segít modernizálni, tisztábbá és zöldebbé tenni a gazdaságainkat. Megállapítottuk a források elköltésének szabályait, de kellően rugalmasan hagytuk őket ahhoz, hogy válaszolhassanak a tagállamok eltérő igényeire. Ezt az összeget nem a rendes költségvetési kiadások finanszírozására, hanem befektetésekre és reformokra kell felhasználni" - mondta a keddi vita során Siegfried Mureșan (EPP, Románia), a Parlament egyik fő tárgyalója.

„A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz helyes válasz a vírus hatásainak enyhítésére. Két célja van: rövid távon a bruttó nemzeti jövedelem, a befektetések és a háztartások támogatásával a felépülés. Hosszú távon pedig a digitális és éghajlati céljaink megvalósításában segítenek a források. Gondoskodunk róla, hogy az intézkedések visszaszorítsák a szegénységet és a munkanélküliséget, és odafigyelünk a válság nemi dimenziójára is. Az egészségügyi rendszereinknek pedig ellenállóbbá kell válniuk" - mondta Eider Gardiazabal Rubial (S&D, Spanyolország) képviselő, aki szintén részt vett a tárgyalásokon.

„Európa sorsa a kezünkben van. Tartozunk gyermekeinknek és a fiataloknak azzal, hogy gondoskodunk a helyreállításról és az ellenállóképességünk növeléséről, hiszen őket érinti majd leginkább a munkánk eredménye. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz hat pillére közül az egyik kifejezetten a fiatalokkal foglalkozik, ez pedig az oktatás területére irányuló befektetéseket jelent. Ennek köszönhetően a jövő nemzedéke olyan szaktudást szerezhet majd, amire igény van. Nem lehet vírus-sújtotta generáció a következő nemzedékből" - mondta a harmadik fő parlamenti tárgyaló, Dragoș Pîslaru (Renew, Románia).

A keddi vita magyar felszólalói


Győri Enikő (EPP)


Dobrev Klára (S&D)


Cseh Katalin (Renew)

A következő lépések

Miután a Tanács is hivatalosan jóváhagyja a rendeletet, az az Unió Hivatalos Lapjában történő megjelenése utáni napon lép életbe.