Új agrár-élelmezési stratégia: egészségesebb és fenntarthatóbb élelmiszerek Európában 

Sajtóközlemény 
 
 
  • Elő kell írni a növényvédő szerek használatának csökkentését  
  • Felül kell vizsgálni az állatjóléti előírásokat 
  • Nagyobb földterületet kell biogazdálkodás alá vonni 
  • A termelők jussanak méltányos profithoz a fenntartható módon előállított élelmiszerekből 
Csökkenteni kell a mezőgazdaság környezeti lábnyomát, mondják a képviselők ©AdobeStock/Julia  

Egészségesebb élelmiszereket, ellátási biztonságot, jobb megélhetést a termelőknek, környezetkímélőbb mezőgazdaságot - a képviselők az élelmiszer-termelés reformját javasolják.

A Parlament üdvözölte az új „termelőtől a fogyasztóig” stratégiát. Az egészséges élelmiszerek fenntartható előállítása fontos az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez, azaz az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, a szennyezőanyag-kibocsátás felszámolásához és az európaiak egészségének megőrzéséhez, mondják a képviselők.

A képviselők kiemelik, hogy a fenntarthatóságnak az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában érvényesülnie kell, és ebből a termelőktől a fogyasztókig minden szereplőnek ki kellene vennie a részét. Azt szeretnék, ha a mezőgazdasági termelőknek tisztes megélhetést biztosítana az élelmiszerek fenntartható előállítása, ezért felszólítják a Bizottságot, hogy – többek között a versenyszabályok kiigazításával – tegyen többet a gazdák ellátási láncon belüli pozíciójának megerősítéséért.

A Parlament emellett az alábbiakat szorgalmazza:

  • Egészségesebb étrend

- a Bizottság dolgozzon ki uniós szintű ajánlásokat az egészséges táplálkozásra, beleértve egy, a terméken kötelezően feltüntetendő, az összetevőkről tájékoztató címkét;

- foglalkozni kell a magas só-, cukor- és zsírtartalmú hús és a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek túlzott fogyasztásával, például maximális beviteli szinteket kellene meghatározni.

  • Növényvédő szerek és beporzók

- javítani kell a növényvédő szerek jóváhagyási folyamatait, valamint szigorúbban kell ellenőrizni a beporzók és a biológiai sokféleség védelmét szolgáló szabályok végrehajtását;

- ritkábban kellene használni növényvédő szereket, a csökkentéshez kötelező szinteket kellene előírni. A tagállamok e célokat közös agrárpolitikai stratégiai terveiken keresztül hajtsák végre.

  • Üvegházhatású gázok kibocsátása

- A 2030-ig legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentést célzó „Irány az 55 százalék!” intézkedéscsomagban ambiciózus célokat kell meghatározni a mezőgazdaságból és a földhasználatból származó kibocsátásokra, és szigorú szabályokat kell hozni a biomassza-alapú megújulóenergia-termelésre;

- javítani kell a természetes szén-dioxid-elnyelők állapotát.

  • Állatjólét

- fel kell mérni, hogy van-e szükség a hatályos uniós szabályok változtatására;

- fokozatosan meg kell szüntetni a ketrecek használatát az uniós állattenyésztésben;

- közös, tudományos alapokon nyugvó állatjóléti mutatókra van szükség a jobb harmonizáció érdekében;

- a nem uniós állati eredetű termékek behozatalát az uniós előírások betartásához kell kötni.

  • Biogazdálkodás

- 2030-ig növelni kell az EU ökológiai termelés alá vont mezőgazdasági területeinek arányát;

- közbeszerzéssel, pénzügyi ösztönzőkkel és promóciós intézkedésekkel növelni kell a bioélelmiszerek iránti keresletet.

Következő lépések

Az állásfoglalást a képviselők 452 szavazattal, 170 ellenében és 76 tartózkodás mellett fogadták el. A keddi szavazás eredményét szerdán jelentették be. A vita itt tekinthető meg, abban nem szólalt fel magyar képviselő.

A Bizottság a termelőtől a fogyasztóig stratégia keretében több jogszabály-javaslatot tervez benyújtani. A képviselők hangsúlyozzák, hogy minden javaslathoz előzetes, tudományos hatásvizsgálatra van szükség. A vita során többen sajnálattal említették, hogy a Bizottság a termelőtől a fogyasztóig program Közös Kutatóközpontban elkészült hatásvizsgálatát csak későn hozta nyilvánosságra.

A jelentéstevők szerint

A szavazást követően Herbert Dorfmann (EPP, Olaszország), a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott: „A mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók közös felelőssége. A gazdák már eddig is sokat tettek ezért, így ha azt szeretnénk, hogy még kevesebb növényvédő szert, műtrágyát és antibiotikumot használjanak, akkor támogatnunk kell őket ebben, különben a termelés az EU-n kívülre helyeződhet át. Továbbra is az a legfontosabb, hogy az élelmiszerek megfizethető áron rendelkezésre álljanak.”

Anja Hazekamp (Baloldal, Hollandia), a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentéstevője a következőket mondta: „A jelenlegi uniós politikák a környezetre káros gazdálkodási modelleket támogatják, így végső soron utat nyitnak a nem fenntartható termékek behozatala előtt. Olyan konkrét intézkedéseket javaslunk, amelyekkel biztosítható, hogy az élelmiszer-termelés bolygónk tűrőképességének határain belül maradjon. Ösztönözni kell a helyi termelést, és csökkenteni kell az intenzív állattartást és a sok vegyszert használó monokultúrás termelést. Élelmiszerrendszereink fenntarthatósága termelőink jövője szempontjából is alapvető fontosságú.”