Jogállamiság: az EU szorítsa vissza a közéleti részvételt akadályozó, visszaélés-jellegű pereket 

Sajtóközlemény 
 
 
  • Aggasztó, hogy egyes, a közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket állami költségvetésből finanszíroznak 
  • A közéleti részvételt akadályozó, stratégiai perek aláássák az uniós értékeket és az igazságszolgáltatást 
  • A Parlament a stratégiai perek korai szakaszban való elutasítását, a felperesekre kiszabható szankciókat és az áldozatok támogatását javasolja 
Daphne Caruana Galizia ellen 47 pert indítottak, amelyek az újságíró meggyilkolása után a családjára szálltak ©AFP  

A Parlament uniós szabályokat vár a bíráló hangok elhallgattatását és megfélemlítését célzó stratégiai perek visszaszorítására.

A csütörtökön 444 szavazattal, 48 ellenszavazat és 57 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a képviselők egy sor intézkedést javasolnak a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek (az ún. SLAPP-perek) ellen. Ezek rendszerint olyan, gyakran teljesen megalapozatlan, komolytalan vagy eltúlzott és gyakran visszaélésszerű követeléseket megfogalmazó eljárások, amelyek leginkább újságírókat, civil szervezeteket fenyegetnek, céljuk pedig a célba vett személy megfélemlítése, szakmai hiteltelenítése és zaklatása, végső soron pedig az, hogy a bírósági eljárás révén zsarolják és hallgatásra kényszerítsék őket.

A képviselőket aggasztja ezen perek hatása az unió értékeire, a belső piac és az igazságszolgáltatási rendszer működésére. Az állásfoglalás kiemeli, hogy az alperes és felperes közti erőviszonyok rendszerint egyenlőtlenek, különösen a hatalom és a pénzügyi források terén. Ez pedig aláássa a tisztességes eljáráshoz fűződő jogot. A képviselők szerint a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek különösen aggályosak, ha azokat közvetlenül vagy közvetve állami költségvetésből finanszírozzák, és a független médiaorgánumokkal, a független újságírással és a civil társadalommal szembeni egyéb közvetett és közvetlen állami intézkedésekkel kombinálják.

Az áldozatok védelme és a visszaélők megbüntetése

A Parlament sajnálatát fejezi ki, hogy eddig még egyetlen tagállam sem fogadott el jogszabályt a stratégiai perek ellen. Ezért felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot egy intézkedéscsomagra, amely jogszabályokat is magában foglalna. A képviselők szerint ezek között az alábbiaknak kellene szerepelnie:

  • minimumkövetelményeket meghatározó uniós irányelv a stratégiai perek ellen, amelynek egyfelől tartalmaznia kellene az áldozatok védelmét, másfelől viszont meg kellene előznie és büntetnie kellene az ilyen perekkel való visszaélést;
  • a rágalmazási ügyekben az alperes szokásos tartózkodási helyén működő bíróságok alkalmazása, hogy a felperesek „rágalmazási turizmus" keretében ne választhassák ki a számukra legkedvezőbb fórumot;
  • a stratégiai perek bírósági keresetének korai elutasítására vonatkozó szabályok, így ezek a perek objektív kritériumok alapján gyorsan leállíthatók lesznek; a felperes legyen büntethető, ha nem tudja igazolni, hogy keresete miért nem visszaélésszerű;
  • közös minimális eljárási biztosítékok bevezetése a kombinált - azaz egyszerre büntető és polgári jogi - stratégiai perekkel szemben, és annak biztosítása, hogy rágalmazás, hamis vádaskodás és becsületsértés ne legyen felhasználható a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekre;
  • uniós alap a stratégiai perek áldozatai és családjaik támogatására és bírák és ügyvédek megfelelő képzésére.

A jelentéstevők szerint

„Nem állhatunk feltett kézzel, miközben szemünk előtt válik egyre fenyegetőbbé a jogállamiságunkra leselkedő veszély, a szólásszabadságunkat, az információhoz való jogunkat és a gyülekezési jogunkat pedig aláássák. Kötelességünk megvédeni a közérdekkel kapcsolatos ügyekről beszámoló újságírókat, nem állami szervezeteket és civilszervezeteket. A bíróságaink nem válhatnak a gazdagok és hatalmasok, vállalatok vagy politikusok játszóterévé, és azt is meg kell akadályoznunk, hogy egyéni érdekből árasszák el a bíróságokat ügyekkel vagy éljenek vissza működésükkel" - mondta Tiemo Wölken (S&D, Németország), az Állampolgári Jogi Bizottság jelentéstevője.

„Legyen ez a jelentés az újságírók védelmét, az igazságot keresők megóvását, és a szólásszabadság és az információhoz való jog fenntartását szolgáló intézkedések kiindulópontja. A képviselőcsoportokon és szakbizottságokon átnyúló jelentés vízválasztó az újságírói társadalom visszaélésszerű perek ellen zajló harcában. Nincs helye az igazságszolgáltatással való visszaélésnek - ez az üzenete a mai döntésnek" - mondta Roberta Metsola (EPP, Málta) a Jogi Bizottságban a témáért felelős jelentéstevő.

A szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

A következő lépések

Az Európai Bizottság október 4-én nyilvános konzultációt indított, amely az újságírók és jogvédők ellen indított visszaélésszerű perek felszámolását célzó kezdeményezéshez járul majd hozzá. A Bizottság várhatóan 2022-ben terjeszti be az európai médiaszabadságról szóló jogszabályt, amelynek célja a média függetlenségének és sokszínűségének biztosítása.