Online óriásplatformok szabályozása: indulhat az egyeztetés a Tanáccsal 

Sajtóközlemény 
 
 
  • A szabályozás véget vet a tisztességtelen üzleti gyakorlatnak 
  • A bírság a teljes üzleti forgalom legalább négy, de akár húsz százaléka is lehet  
  • Korlátozások az ún. „gyilkos felvásárlások” leállítására  
  • A szabályok betartatásáról az Európai Bizottság és a tagállami hatóságok közösen gondoskodnak  
A jogszabály véget vet az online óriásokk tisztességtelen gyakorlatainak, ami a fogyasztók és a cégek számára egyaránt jó © AdobeStock/ijeab  

A Parlament jóváhagyását követően megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal az online óriásplatformok Unión belüli tevékenységének szabályozásáról.

A digitális piacokról szóló jogszabály a „kapuőrként” funkcionáló óriásplatformok (az ügyfelekhez fontos kaput üzemeltető, tartósan erős piaci pozíciót élvező, a belső piacra jelentős hatást gyakorló szolgáltatók) kétes üzleti gyakorlatait tiltja, és felhatalmazza a Bizottságot, hogy vizsgálja a piacot és szankcionálja a szabályszegést.

A Parlament által 642 szavazattal, nyolc ellenszavazattal és 46 tartózkodás mellett elfogadott rendeletjavaslat az ilyen platformok kötelezettségeit és a rájuk vonatkozó tilalmakat szabja meg.

A jogszabály az ún. „alapvető platformszolgáltatásokat" biztosító legfontosabb cégekre vonatkozik majd, mert az ilyen vállalatok esetében fordul elő leggyakrabban, hogy tisztességtelen üzleti gyakorlatokat alkalmaznak. Olyan online közvetítő szolgáltatásokat, közösségi médiákat, keresőmotorokat, operációs rendszereket, online hirdetési szolgáltatásokat, felhőszolgáltatásokat és videómegosztási szolgáltatásokat kínáló vállalatokról van szó, amelyek esetében teljesülnek a kapuőrökre vonatkozó feltételek. A képviselők szerint a rendelet hatályának a webböngészőkre, a virtuális asszisztensekre és a csatlakoztatott tévékre is ki kell terjednie.

A bizottsági előterjesztéshez képest további változások a kapuőrség meghatározásához használt küszöbértékekre, a kötelességek és tiltások listájára, a „gyilkos felvásárlások” korlátozására, az uniós végrehajtásra, a nemzeti versenyhatóság szerepére és a bírságokra vonatkoznak.

A javaslat főbb elemei

A javaslatot az Európai Parlament a következő változtatásokkal fogadta el:

  • megemelte a mennyiségi küszöbértékeket úgy, hogy a jogszabály azokra a vállalkozásokra terjedjen ki, amelyek éves forgalma az Európai Gazdasági Térségen belül eléri a 8 milliárd eurót, tőkepiaci értéke pedig a 80 milliárd eurót, és amelyek legalább három uniós tagországban nyújtanak alapvető platformszolgáltatásokat havonta több mint 45 millió végfelhasználónak és évente több mint 10 ezer üzleti felhasználónak;
  • további követelményeket támasztott a célzott vagy mikrocélzott hirdetések adatfelhasználásával és a szolgáltatások - például az üzenetküldési szolgáltatások és a közösségi hálózatok - interoperabilitásával kapcsolatban;
  • leszögezte: a Bizottság pénzbírságot szabhat ki a szabályokat be nem tartó kapuőrökre. A bírság mértéke „nem lehet kevesebb, mint az előző pénzügyi év teljes világszintű forgalmának négy százaléka, és nem haladhatja meg annak húsz százalékát”;
  • előírja, hogy a végfelhasználóknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy az alapplatform-szolgáltatáson belül bármikor eltávolítsák az előre telepített szoftveralkalmazásokat;
  • korlátozásokat tervez a „gyilkos felvásárlások” (versenytársak akvizíciókkal történő kiiktatása) leállítására: ha egy kapuőr vállalat rendszeresen megszegi a szabályokat, akkor a Bizottság megakadályozhatja, hogy a vállalat a jogszabály által lefedett területeken más cégeket felvásároljon. A kapuőröket arra is köteleznék, hogy tájékoztassák a Bizottságot a tervezett összefonódásaikról;
  • kiemelte: a jogszabálynak biztosítania kell, hogy a visszaélést bejelentő személyek fel tudják hívni az illetékes hatóságok figyelmét a rendelet tényleges vagy lehetséges megsértésére, és ezért ne kelljen megtorlástól tartaniuk; és
  • egyértelműsítette a tagállami versenyhivatalok szerepét, ugyanakkor a digitális piacokról szóló jogszabály betartatása a Bizottság hatásköre marad.

További részletek ebben az angol nyelvű sajtóközleményben olvashatók.

Andreas Schwab (EPP, Németország) jelentéstevő szerint:

„A digitális piacokról szóló rendeletre vonatkozó parlamenti álláspont mai elfogadásával az Európai Parlament szembeszáll a digitális óriáscégek tisztességtelen üzleti módszereivel. Gondoskodunk róla, hogy a digitális piac nyitott és versenyalapú maradjon, ami a vásárlók és a cégek számára, és a digitális innováció szempontjából is jó hír. Az üzenetünk egyértelmű: az Unió a digitális világban is betartatja a szociális piacgazdaság szabályait, vagyis a verseny szabályait a törvényalkotók, nem pedig a digitális óriásvállalatok diktálják.”

A vita magyar felszólalója

Tóth Edina (független)

A következő lépések

A Parlament a jogszabályjavaslat ma elfogadott formáját tekinti a tagállami kormányokkal folytatott tárgyalások során képviselt kiinduló álláspontjának. A tárgyalások a Tanács francia elnöksége alatt, 2022 első félévében kezdődhetnek. Ezzel a javaslattal párhuzamosan az online platformok tevékenységeivel kapcsolatban januárban egy másik javaslatról is szavaznak majd a képviselők: a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletről, amely egyebek mellett az illegális tartalmak és az algoritmusok kérdésével fog foglalkozni.