Magyarország szemben a globális adómegállapodással: az EP bírálja a nemzeti vétókat
- Megalapozatlanok a magyar követelések; a Bizottság és a tagállamok ne engedjenek a zsarolásnak
- A globális és uniós adózási szabályok nem megfelelőek a modern kor gazdaságában, mert adóelkerülésre sarkallnak és hátrányosak a kis- és középvállalkozások számára
- Az egyhangú szavazáshoz felelősségérzet szükséges, el kell gondolkozni használatának korlátozásán
A képviselők a vétóerejükkel adóügyekben visszaélő tagállamokat bírálják és a többségi szavazás fokozatos bevezetéséről szóló vita újraindítását kérik.
A szerdán 450 szavazattal, 132 ellenszavazat és 55 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás a júniusi plenáris ülésszakon lezajlott vitát zárja le.
Az állásfoglalás szerint a Magyarország által a társaságiadó minimum szintéjről született nemzetközi megállapodás vétójának feloldásáért cserébe „bejelentett igényeket [...] már nagyrészt figyelembe vették a nemzetközi megállapodásban", ezért a Parlament „sürgeti Magyarországot, hogy haladéktalanul vessen véget a globális adóügyi megállapodás Tanácsban való blokkolásának". Az állásfoglalás arra biztatja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „ne bocsátkozzanak politikai alkudozásba azokkal a tagállamokkal, amelyek visszaélnek nemzeti vétójukkal" és „mindaddig tartózkodjanak a magyar nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv jóváhagyásától, amíg Magyarország teljes mértékben eleget nem tesz a rendeletben meghatározott valamennyi kritériumnak". Ha Magyarország kitart vétója mellett, akkor nemzetközi kötelezettségvállalásai teljesítése érdekében az Uniónak meg kell fontolnia az alternatív lehetőségek, többek között a megerősített együttműködés használatát, vélik a képviselők.
A képviselők kijelentik, hogy a jelenleg létező nemzetközi adózási szabályok a modern kor gazdaságában nagyrészt elavultak, mivel nem képesek hatékonyan visszaszorítani az adókijátszást és az adókikerülést, aláássák az egységes piacot, és miattuk a kis- és középvállalkozások elfogadhatatlan versenyhátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokkal szemben.
A képviselők emlékeztetik a tagállamokat, hogy az egyhangú uniós döntéshozatalhoz „nagyon magas szintű felelősségvállalás[ra]" és „lojális együttműködés[re]" van szükség, ahogy az az uniós szerződésben is szerepel. A tagállamoknak hosszú távon mérlegelniük kellene a minősített többségi szavazásra való áttérést, a Bizottságnak pedig újra kellene indítania a vitát arról, hogy az adózás egyes területein fokozatosan át lehet-e térni a minősített többségi szavazásra.
Kapcsolatok:
-
John SCHRANZ
sajtóreferens -
BALÁZS Eszter
sajtóreferens