Klímavédelem: a Parlament megszavazta a 40 százalékos kibocsátáscsökkentést 

Sajtóközlemény 
 
 
  • 2030-ra kivétel nélkül minden tagországnak csökkentenie kell kibocsátását 
  • A célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak 
  • Kevesebb lehetőség a kibocsátási egységek kereskedelmére, előzetes felhasználására és átvitelére 
  • A tagállami lépésekkel kapcsolatos információk közzétételével nő az átláthatóság 
A közlekedésből, az épülethasználatból és a mezőgazdaságból származó kibocsátás további csökkentésére van szükség © AdobeStock - monticello  

Módosul a közös kötelezettségvállalási rendelet, hogy a tagállamokban csökkenjen a közlekedésből, épülethasználatból és mezőgazdaságból származó kibocsátás legnagyobb megengedett mennyisége.

A Parlament ma 486 szavazattal, 132 ellenében és 10 tartózkodás mellett elfogadta a közös kötelezettségvállalási rendelet felülvizsgált szabályait. A rendelet a közúti közlekedés, az épületek fűtése, a mezőgazdaság, a kis ipari létesítmények és a hulladékgazdálkodás révén a légkörbe jutó üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének éves csökkentésére kötelez minden tagállamot. Az EU összes kibocsátásának durván a 60 százaléka tartozik jelenleg a hatálya alá.


A rendelet uniós szinten 30 százalékos ÜHG-csökkentési célértéket határoz meg 2030-ra a 2005-ös kibocsátáshoz képest, a felülvizsgálat nyomán ez 40 százalékra nőne. A tagállamoknak ehhez most először nem egységesen, hanem 10 és 50 százalék közötti mértékben kellene csökkenteniük kibocsátásukat. Az egyedi 2030-as célértékek az egy főre jutó GDP-n és költséghatékonysági szempontokon alapulnak. A tagállamok ezentúl nem léphetik majd túl a számukra megengedett éves ÜHG-kibocsátási keretet sem.


Rugalmasság és átláthatóság

A felülvizsgált rendelkezések a méltányos és társadalmilag igazságos átmenetre figyelemmel kellő mozgásteret biztosítanak a tagállamoknak a kitűzött célok eléréséhez, ugyanakkor bezárják azokat a kiskapukat, amelyek meghiúsítanák az általános uniós szintű kibocsátáscsökkentési cél teljesülését. Ennek megfelelően korlátozzák a kibocsátáskereskedelmi egységek bizonyos ügyleteit: meg lesz szabva, hogy egy adott tagország mennyi kibocsátási egységet vihet át egyik évről a másikra vagy használhat fel jövőbeli kerete terhére, mint ahogyan az is, hogy más tagországokkal mennyit kereskedhet.


A Parlament a tagországok elszámoltathatósága érdekében azt kérte emellett az Európai Bizottságtól, hogy az könnyen hozzáférhető formában tegye közzé a teljesítéssel kapcsolatos információkat.


A szavazást követően a jelentéstevő, Jessica Polfjärd (EPP, Svédország) így nyilatkozott:

„Ezek a szabályok érdemi előrelépést jelentenek az EU klímavédelmi céljainak megvalósításában. A tagállamok lehetőségei szerint megállapított kibocsátáscsökkentési célértékeknek köszönhetően mindenki kiveszi a részét a terhekből, és a meglévő kiskapuk is bezárulnak. Az EU ezzel egyértelmű jelét adja annak, hogy valóban kész élére állni a versenyképes és hatékony globális klímavédelmi törekvéseknek.”


A következő lépések

A felülvizsgált rendeletet most a Tanácsnak is hivatalosan jóvá kell hagynia. Húsz nappal az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követően lép majd hatályba.


Háttér

A közös kötelezettségvállalási rendelet az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag része, amely az európai klímarendelettel összhangban azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55%-kal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben.