Energiahatékony épületek kellenek a 2050-re vállalt klímasemlegességhez
- 2028-tól kizárólag kibocsátásmentes új épületek
- Lépések a rezsicsökkentéshez és a klímaváltozás megfékezéséhez
- Támogatás a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásoknak
- Az épületeknek tudható be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százaléka
Kedden a Parlament elfogadta azokat az intézkedéseket, amelyek hatására felgyorsulhat az épületek korszerűsítése, illetve csökkenhet energiafogyasztásuk és kibocsátásuk.
A képviselők szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet. A most elfogadott intézkedések ezt azzal segítik, hogy felgyorsítják az energiát rosszul hasznosító épületek felújításának ütemét, és javítják az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréjét.
Kibocsátáscsökkentési célértékek
2028-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie. Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól érvényes lesz. Amennyiben az műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig.
Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az „E” osztály, 2033-ra pedig legalább a „D” osztály teljesítményét azon az „A”-tól induló skálán, amelynek legvégén, a G osztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százalékát találjuk. A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni. Az energiahatékonyság javítása (ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat) akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor.
A tagországoknak a nemzeti épületfelújítási terveikben meg kell határozniuk, hogy milyen intézkedésekkel kívánják elérni ezeket a célértékeket.
Támogatás az energiaszegénység leküzdéséhez
A nemzeti épületfelújítási tervek elkészítésekor a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra is gondolni kell, megkönnyítve számukra a vissza nem térítendő támogatásokhoz és más finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést. A tagállamoknak ingyenes tájékoztató pontokat kell felállítaniuk és költségsemleges felújítási programokat kell indítaniuk. Fontos pénzügyileg ösztönözni az érdemi energiamegtakarítást eredményező mélyfelújítást, különösen a legrosszabb energiahatékonyságú épületek esetében. A kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra gondolva pedig célzott támogatásokról kell gondoskodni.
Mentesség a követelmények alól
Az új szabályok hatálya nem terjed ki a műemlékekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, a műszaki építményeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az állami szociális lakások szintén kivételt képezhetnek, ha a korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentés amúgy nem ellentételezné a korszerűsítés költségei miatt megemelkedett bérleti díjat.
A képviselők fontosnak tartják, hogy a tagországoknak – a felújítások gazdasági és műszaki megvalósíthatóságának, valamint a kivitelező szakemberek rendelkezésre állásának függvényében – kellő mozgásterük legyen az új célértékek kiigazítására az épületállomány egy korlátozott része esetében.
Ciarán Cuffe (Verts/ALE, Írország) jelentéstevő szerint:
“A rohamosan növekvő árak ráirányították a figyelmet az energiahatékonyságra és az energiatakarékossági intézkedésekre. Európa épületeinek energiahatékonyság-növelésével csökkenthetők a számlák és függésünk az energiaimporttól. Az irányelv célja az is, hogy csökkenjen az energiaszegénység, mérséklődjenek a károsanyag-kibocsátások és jobb egészségi feltételeket teremtsünk az emberek számára. Ez egy növekedési stratégia Európa számára, amely több százezer jó minőségű, helyi munkalehetőséget teremt az építőiparban, a felújításokkal és a megújuló energiákkal foglalkozó ágazatokban, miközben több millió ember közérzetét javítja”.
A következő lépések
A Parlament 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett fogadta el álláspontját. Most megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal a Tanácsban az irányelvjavaslat végső tartalmáról.
Háttér
Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára. 2021. december 15-én ezért az Európai Bizottság az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet jogilag kötelező erejű kötelezettséget formált mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek eléréséből.
Kapcsolatok:
-
Baptiste CHATAIN
Press Officer -
Katalin PALFY
Press Officer in HungaryKapcsolattartási adatok: