A demokratikus intézmények és az EP feddhetetlenségének a védelme 

Sajtóközlemény 
 
 
  • Átláthatóbb működésre, nagyobb elszámoltathatóságra és feddhetetlenségre van szükség 
  • Teret kell adni a civil társadalommal folytatott demokratikus párbeszédnek 
  • Aggályok Katar, Marokkó, Kína, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek brüsszeli lobbitevékenysége miatt 

A Parlament hatékony ellenőrzési és megfigyelési rendszereket kér az intézmény működésébe való külső beavatkozás észlelésére.

A képviselők csütörtökön jelentést fogadtak el azokról az ajánlásokról, amelyek az Európai Parlament átláthatóságra, feddhetetlenségre, elszámoltathatóságra és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó szabályainak reformját célozzák. Arra figyelmeztettek, hogy a demokráciába való beavatkozási kísérletek „széles körben elterjedt jelenségek, amelyek ellen a lehető legerőteljesebben fel kell lépni”. Ismételten mély megdöbbenésüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy három aktív és egy volt európai parlamenti képviselő, valamint egy parlamenti asszisztens a vád szerint korrupcióban, pénzmosásban és bűnszervezetben való részvételben érintett. Azonnali intézkedéseket sürgettek az ártó szándékú külföldi beavatkozás célpontjává vált uniós intézmények védelmére. Rámutattak, hogy számtalan kiskapu kínálkozik a Parlament feddhetetlenségi és átláthatósági szabályaiban és azok érvényre juttatásában. Éppen ezért azt kérték, hogy Metsola elnök 14 pontos reformjavaslata nyomán mihamarabb történjenek konkrét lépések.

Hathatósabb védelem a visszaéléseket bejelentőknek és egyértelműbb összeférhetetlenségi szabályok

A 441 szavazattal, 70 ellenszavazattal és 71 tartózkodás mellett elfogadott jelentésben a képviselők magatartási kódexük haladéktalan felülvizsgálatát, és hatékony szankciókat kértek. Véleményük szerint a kódexben hathatósabb védelmet kell biztosítani a visszaéléseket bejelentő személyeknek, és meg kell erősíteni a képviselők összeférhetetlenségére, a vagyonnyilatkozatokra és a mellékjövedelmek bevallására vonatkozó szabályokat, és annak tilalmát, hogy fizetett mellékállásokat vállaljanak az Átláthatósági Regiszter hatálya alá tartozó szervezeteknél.

A különböző érdekcsoportok képviselői és a döntéshozók közötti párbeszéd ugyan továbbra is nélkülözhetetlen része az európai demokráciának, a szabályokat sértő befolyásolás, a megvesztegetés és más bűncselekmények elfogadhatatlanok, hangsúlyozták a képviselők.

Legyenek következményei a befolyásolási kísérleteknek

A Parlament megállapította, hogy egyes országok, például Katar, Marokkó, Kína, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek, Szerbia és Törökország „jelentős összegeket fektettek brüsszeli lobbitevékenységekbe”. A képviselők nyomatékosították, hogy a külföldi befolyásolás vagy annak kísérlete „nem maradhat következmények nélkül”. Fel kell függeszteni minden olyan folyamatban lévő jogalkotási vagy nem jogalkotási eljárást, amely az érintett ország hatóságaival való együttműködésről szól. Az uniós pénzek folyósítását szintén le kell állítani, a civil társadalmi szervezetek, a független média és a humanitárius segítségnyújtás finanszírozásának kivételével.

Az átláthatósági nyilvántartás hatókörét és ellenőrzését ki kell bővíteni. Arra kell kötelezni továbbá minden képviselőt, hogy jelentse be az érdekképviselőkkel, valamint a nem uniós országok diplomáciai képviselőivel tervezett találkozóit.

Ellenőrzés a volt EP-képviselők tevékenységei felett

A képviselők azt kérik, hogy a létrehozni tervezett új uniós etikai szerv kísérje figyelemmel, hogy a hivatalukból távozó európai parlamenti képviselők tartják-e a hat hónapos visszavonulási időszakot. Be kell vonni azoknak a belépőkártyáját, akik közülük magas kockázatúnak ítélt országok nevében lobbiznak a Parlamentnél. A képviselők emellett sajnálatuknak adnak hangot amiatt, hogy az Európai Bizottság ilyen soká terjesztette be javaslatát, és sajnálják, hogy hiányzik az ambíciója egy független uniós etikai testület létrehozására.

A szavazást követően Roberta Mestola, az Európai Parlament elnöke kijelentette:

„A ma elfogadott reformjavaslatok hosszú távú megoldást nyújtanak arra, hogy megerősítsük képességünket a külföldi beavatkozással szembeni védelemmel szembeni védekezésre. Védelmi vonalat jelentenek az autokratikus harmadik országokkal szemben, amelyek megpróbálják befolyásuk alá vonni az európai döntéshozatali folyamatokat, és segítenek megvédeni nyitott és szabad társadalmainkat. Kiegészítik az integritásunk védelme érdekében már meghozott azonnali intézkedéseket.”

Vladimír Bilčík (EPP, Szlovákia) társjelentéstevő így nyilatkozott:

„A Parlamentnek úgy kell továbbra is nyitott intézménynek maradnia, hogy közben megvédi magát a korrupcióval és az ártó szándékú külföldi beavatkozással szemben. Ezért azt javasoljuk, hogy essenek át biztonsági ellenőrzésen az érzékeny kérdésekkel foglalkozó munkatársak, legyenek nyilvánosak a harmadik felekkel tartott összes találkozó részletei, és harmadik országokkal kizárólag a hivatalos parlamenti csatornákon keresztül folyjon politikai egyeztetés.”

Nathalie Loiseau társjelentéstevő (Renew, Franciaország) hozzátette: „A Katargate-ügyön túl, egy olyan időszakban, amikor Oroszország, Kína és más országok megpróbálnak beférkőzni a Parlamentbe, hogy befolyásolják a döntéseinket, a külföldi beavatkozás problémájával foglalkozó különbizottságnak most olyan fajsúlyos javaslatokat sikerült elfogadni, amelyek növelik a parlamenti munka átláthatóságát, és fokozottabb védelmet biztosítanak azokkal szemben, akik az európai demokráciára törnek.”

Háttér

A most elfogadott jelentést a külföldi beavatkozás problémájával, valamint az EP átláthatóságának és elszámoltathatóságának megerősítésével foglalkozó parlamenti különbizottság készítette az EP plenáris fórumának 2022. december 15-i állásfoglalása alapján. Kiegészíti az EP más testületei által hozott és jelenleg tárgyalt intézkedéseket.