Uniós szabályok a kritikus hangok elhallgattatására indított perek ellen
- Védelem a határokon átnyúló stratégiai perekbe fogott áldozatok számára
- A megalapozatlan keresetek elutasítása már a korai szakaszban, anyagi védelem az alperesnek
- Az igazságszolgáltatási fórum önérdekek szerinti megválasztásának korlátozása, a tájékozódás megkönnyítése
Kedden megerősítették a képviselők, hogy az EU nem hagyja mondvacsinált vádakkal perbe fogni és elhallgattatni az újságírókat, aktivistákat, jogvédőket, tudósokat és szervezeteiket.
A Tanáccsal 2023. november 30-án létrejött megállapodás nyomán az Európai Parlament 546 szavazattal, 47 ellenében és 31 tartózkodás mellett zöld utat adott azoknak a szabályoknak, amelyek uniós védelmet biztosítanak a megalapozatlan és visszaélésszerű perekkel szemben a közérdekű ügyekkel foglalkozó magánszemélyek és szervezetek számára, különösen, ha munkájuk az alapjogok érvényesülését, a korrupciós ügyek feltárását, a demokrácia védelmét vagy a dezinformáció elleni küzdelmet szolgálja.
A szabályok a több tagországot érintő esetekre terjednek ki. Nem alkalmazandók tehát akkor, ha az alperes és a felperes származási országa megegyezik az illetékes bíróság helye szerinti országgal, vagy ha az eset csak egyetlen tagországra korlátozódik.
Elrettentés anyagi eszközökkel
A képviselők két biztosíték beépítésével gondoskodtak az áldozatok hathatós védelméről: a bíróságok már korai szakaszban elutasíthatják a megalapozatlan kereseteket. Illetve ha megállapítást nyer a visszaélés ténye, a felperesnek kell állnia a teljes perköltséget, ezen belül az alperes jogi képviseletének költségeit és kárainak megtérítését. Amennyiben az alperes az eljárás korai megszüntetését kéri, a felperesnek kell bizonyítania, hogy a vád nem megalapozatlan. A bíróság akár bírságot is kiszabhat, illetve kártérítésre kötelezheti a felpereseket, akik gyakran politikusok, nagyvállalatok vagy lobbicsoportok.
Jogorvoslat az EU-n kívül és megfelelő tájékoztatás
Az ügyek számukra kedvezőbb elbírálásában bízva a felperesek nemegyszer saját érdekeik mentén választják meg, hogy melyik bíróságnak legyen joghatósága. Ezt elkerülendő az EU nem fogja elismerni azokat a harmadik országbeli ítéleteket, amelyeket megalapozatlan vagy visszaélésszerű perekben hoznak magánszemélyek vagy intézmények ellen.
A tagországoknak egyablakos információs rendszert kell létrehozniuk, ahol a stratégiai perek potenciális áldozatai tájékozódni tudnak a jogorvoslati lehetőségekről, az eljárási biztosítékokról, valamint az elérhető jogi, pénzügyi és pszichológiai segítségről. Az is a tagországok felelőssége, hogy a határokon átnyúló polgári eljárásokban költségmentességet biztosítsanak. Nyilvánosságra kell hozniuk a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel kapcsolatos minden jogerős bírósági ítéletet, és azokról részletes adatokat kötelesek gyűjteni.
A jelentéstevő szerint
„A stratégiai perek a jogállamiságot veszélyeztetik, és súlyosan aláássák a véleménynyilvánítás, a tájékozódás és a gyülekezés alapvető szabadságjogát. A jogi zaklatásnak és az igazságügyi rendszerrel való visszaélésnek egy formáját testesítik meg. Egyre többször élnek velük hatalmi pozícióban lévő magánszemélyek vagy szervezetek, hogy elkerüljék visszás ügyeik nyilvánosságra kerülését. Nem engedhetjük, hogy egyesek egyéni haszonszerzés miatt visszaéljenek a peres eljárásokkal. A most elfogadott irányelv segít visszaszorítani a stratégiai pereket. Nem hagyja, hogy elrettentés és megfélemlítés céljából bíróság elé citálják és egyfajta öncenzúrára kényszerítsék azokat az újságírókat és aktivistákat, akik nyilvánosságra kívánnak hozni közérdekű információkat,” mondta Tiemo Wölken (S&D, Németország) jelentéstevő a szavazás után.
A következő lépések
Az irányelv 20 nappal azután lép hatályba, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdették. Ezután két év áll rendelkezésükre a tagállamoknak a szabályok átültetésére.
Háttér
A közéleti részvételt akadályozó stratégiai perek számának EU-n belüli növekedése miatt a képviselők 2021-ben állásfoglalást fogadtak el, amelyben intézkedéseket javasoltak a jogi zaklatásnak kitett újságírók, médiaorgánumok és aktivisták védelmére.
Az irányelvjavaslat elfogadásával a Parlament képviselői Európa polgárainak az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott következő javaslataira is reagálnak: fellépés a dezinformációval és a propagandával szemben (23. javaslat 5. pont); hatékonyabb és egységesebb politika kialakítása az autokratikus és hibrid rendszerek irányában, valamint partnerségek az ilyen országok civil társadalmi szervezeteivel (24. javaslat 8. pont); uniós szintű minimumszabályok a média függetlenségét fenyegető veszélyek kezelésére (27. javaslat 1. pont); az uniós versenyszabályok szigorú érvényesítése a médiaágazatban (27. javaslat 2. pont).
A jelentéstevő részvételével február 27-én, kedden 15.00-kor lesz sajtótájékoztató Strasbourgban, amelyet itt tekinthet meg.
Kapcsolatok:
-
Martina VASS
sajtóreferens -
ZALÁN Eszter
sajtóreferens