Jogállamiság Magyarországon: az EP elítéli a szuverenitásvédelmi törvényt
- A képviselők ideiglenes intézkedést sürgetnek a törvény felfüggesztése érdekében és a szabad és tisztességes választások védelmében
- Felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az uniós források befagyasztásának feloldásáról szóló „érthetetlen” döntését
- Aggályos, hogy a magyar kormány „képes lesz-e 2024-ben hitelesen teljesíteni” a Tanács elnökségének feladatát
Az uniós értékek magyarországi helyzetéről szóló új állásfoglalás számos aggodalmat fogalmaz meg különös tekintettel a közelgő választásokra és az EU Tanácsának magyar elnökségére.
Az április 10-i plenáris vitát lezárva a Parlament szerdán (399 szavazattal, 117 ellenszavazattal, 28 tartózkodás mellett) elfogadta a jelenlegi parlamenti ciklus utolsó, a magyarországi demokráciát értékelő állásfoglalását. A szöveg súlyos hiányosságokat kifogásol az igazságszolgáltatással, a korrupció és az összeférhetetlenség elleni küzdelemmel, a médiaszabadsággal, az alapvető jogokkal, az alkotmányos és választási rendszerrel, a civil társadalom működésével, az EU pénzügyi érdekeinek védelmével és az egységes piac elveinek betartásával kapcsolatban.
A Szuverenitásvédelmi Hivatallal kapcsolatos aggályok
Az uniós értékek „tartós, rendszerszintű és szándékos megsértésének” legújabb eseteit vizsgálva az országban, a Parlament elítéli a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény elfogadását és a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását. A Parlament szerint a Hivatal „kiterjedt hatáskörökkel és szigorú felügyeleti és szankciórendszerrel" rendelkezik, amely „alapjaiban sérti a demokrácia normáit", és „megsért számos uniós jogszabályt". A képviselők arra kérik a Bizottságot, hogy kérjen úgynevezett ideiglenes intézkedést az Európai Unió Bíróságától a törvény azonnali felfüggesztésére, mivel az sérti a szabad és tisztességes választások elvét.
A Bizottság érthetetlen döntése
Mindezek fényében a képviselők sajnálattal veszik tudomásul a Bizottság azon döntését, hogy felszabadít 10,2 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrást, ami miatt a Parlament az Európai Unió Bíróságához fordult. A korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentései arra kellene, hogy késztessék a Bizottságot, hogy újraértékelje az uniós pénzek kifizetését. Emellett a képviselők hangsúlyozzák, hogy „érthetetlen”, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének javulására hivatkozva a Bizottság felszabadít forrásokat, miközben más uniós jogszabályok alá tartozó pénzeszközök forrásait „továbbra is visszatartják az igazságszolgáltatás függetlenségének terén folyamatosan fennálló hiányosságok miatt”.
Az uniós intézmények védelmének szükségessége
A képviselők megismétlik, hogy a Parlament által 2018-ban kezdeményezett és a Tanácsban továbbra is blokkolt 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás helyett a 7. cikk (2) bekezdése szerinti közvetlenebb eljárás keretében kell megállapítani, hogy Magyarország „súlyosan és tartósan" megsértette-e az uniós értékeket. Aggódnak továbbá amiatt is, hogy a magyar kormány nem lesz képes hitelesen ellátni a 2024 második félévében a Tanács elnökségi feladatait, és ismételten átfogó mechanizmust sürgetnek az uniós értékek védelmére.
Kapcsolatok:
-
Kyriakos KLOSIDIS
sajtóreferens -
ZALÁN Eszter
sajtóreferens