Az uniós intézmények felkészültek a dezinformáció elleni küzdelemre 

Sajtóközlemény 
 
 

Az uniós intézmények részt vesznek a június 6-9-i európai választások védelmében az európai demokráciát célzó dezinformáció és információ-manipuláció ellen.

Az európai választások az európai demokrácia legfőbb eseménye. Amint azt a Európai Digitális Média Megfigyelőközpontja is dokumentálta, az EU-n belüli és kívüli dezinformációs szereplők arra törekszenek, hogy aláássák a választási folyamat integritását, a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat, illetve megosztottságot és polarizációt keltsenek társadalmainkban. Az Eurobarométer felmérése szerint az uniós polgárok 81 százaléka egyetért azzal, hogy a valóságot félrevezető vagy hamis hírek és információk problémát jelentenek a demokrácia számára.

A polgárok félrevezetésére tett kísérletek

Intézmények, hatóságok, civil társadalmi szereplők és tényellenőrzők, például a Európai Digitális Média Megfigyelőközpontja, az Európai Tényellenőrző Szervezetek Hálózata és az EUvsDisinfo az elmúlt hónapokban számos olyan kísérletet észleltek és lepleztek le, amelyek a szavazók félrevezetésére törekedtek információk manipulálásával.

A dezinformációs szereplők hamis információkat terjesztettek a szavazás módjáról, eltántorították a polgárokat a szavazástól, vagy a szavazás előtt nagy horderejű vagy ellentmondásos témák eltérítésével igyekeztek megosztottságot és polarizációt kelteni. Néha ezek a megtévesztési kísérletek abból állnak, hogy elárasztják az információs teret rengeteg hamis és félrevezető információval azzal a céllal, hogy eltorzítsák a nyilvános vitát. A vezető politikusokat és vezetőket gyakran veszik célba információ-manipulációs kampányok. Számos európai politika is gyakran célpontja a dezinformációnak: az Ukrajnának nyújtott támogatás, az európai zöld megállapodás és a migrációnak.

A dezinformációt terjesztők hamis felhasználói fiókok hálózatait használták, illetve létező médiaorgánumokhoz hasonlóan tüntették fel magukat vagy hamis médiaorgánumokként igyekeztek manipulálni az információs környezetet. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az uniós tagállamok nemzeti hatóságai nemrég több műveletet is felgöngyölítettek, ilyen volt például a „False Facade", a „Portal Kombat" és a „Doppelgänger" művelet.

Nemrégiben a Check First nevű finn szoftvercég „Operation Overload” (Túlterhelési művelet) című vizsgálati jelentése dokumentálta, hogy gyanús fiókok több mint 75 országban több mint 800 tényellenőrzővel és médiával léptek kapcsolatba azzal a céllal, hogy túlterheljék őket hamis információkkal, elszívják erőforrásaikat, és megpróbálják rávenni őket, hogy terjesszék ezeket a hamis információkat a leleplező cikkekkel.

Fokozott erőfeszítések az EU védelmére az információ-manipulációval szemben

A fenyegetésekre az EU kollektív válaszokat ad. A politikai vezetés egyértelmű megbízatása alapján az uniós intézmények évek óta foglalkoznak a külföldi információ-manipulációból és beavatkozásból, többek között a dezinformációból eredő kihívással.

Ezeket az erőfeszítéseket az intézmények közötti szoros együttműködés és koordináció keretében, valamint más érdekelt felek széles körének, például az uniós tagállamoknak, a médiának, a tényellenőrzőknek és a civil társadalomnak a bevonásával dolgozzák ki, melyek megosztják tapasztalataikat, a bevált gyakorlatokat, és koordinálják a válaszokat.

A külföldi információ-manipulációval és beavatkozással kapcsolatos fenyegetések kezelésében az EU szorosan együttműködik az EU-n kívüli, hasonlóan gondolkodó partnereivel olyan fórumokon keresztül, mint például a G7-ek gyorsreagálási mechanizmusa. A külső beavatkozási kísérletekkel szembeni reziliencia növelése érdekében az EU külön eszköztárat dolgozott ki a külföldi információ-manipuláció és beavatkozás elleni küzdelemre, beleértve a helyzetismerettől és a rezilienciaépítéstől a jogszabályokig és a diplomáciai eszközökig terjedő eszközöket. Mindezek az erőfeszítések mindig az olyan alapvető európai értékek teljes körű tiszteletben tartása mellett történik, mint a véleménynyilvánítás és a szólás szabadsága.

A dezinformációra adott átfogó válasz a következő elemek köré összpontosul:

  • szakpolitikák kidolgozása demokráciáink megerősítésére, megnehezíteni a dezinformációs szereplők számára az online platformokkal való visszaélést, valamint az újságírók és a médiapluralizmus védelme;
  • a dezinformációval, valamint felkészültséggel és reagálással kapcsolatos tudatosság növelése;
  • a dezinformációval szembeni társadalmi reziliencia kiépítése a médiaműveltség és a tényellenőrzés révén;
  • együttműködés más intézményekkel, nemzeti hatóságokkal vagy harmadik felekkel.

Az uniós intézmények számos tevékenységet – többek között figyelemfelkeltő kampányokat és médiaműveltségi kezdeményezéseket – támogatnak a dezinformációval és az információ-manipulációval szembeni társadalmi reziliencia növelése érdekében. Ilyenek például:

  • az európai választások hivatalos honlapja a „Hogyan biztosíthatók a szabad és tisztességes európai választások?” című résszel;
  • az Európai Parlament videósorozata (az EU 24 hivatalos nyelvén), amely tájékoztatja a nyilvánosságot a dezinformációt terjesztők által az emberek megtévesztésére használt technikákról;
  • az Európai Parlament tájékoztató füzete, amely 10 tippet tartalmaz a félretájékoztatás kezelésére;
  • az Európai Bizottság eszköztára tanárok számára a dezinformáció észleléséről és az ellene való küzdelemről;
  • a Bizottság és az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja közös kampánya a közösségi médiában futó és EU-szerte sugárzott videóval, amely felhívja a figyelmet a dezinformáció és az információ-manipuláció kockázataira az európai választások előtt;
  • A külföldi információ-manipulációról és beavatkozásról szóló cikkek és információk külön sorozata a Külügyi Szolgálat EUvsDisinfo oldalán.

Új uniós jogszabályok vannak érvényben

A társjogalkotók fontos jogszabályokat fogadtak el ebben a parlamenti ciklusban, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt, valamint a politikai reklám átláthatóságáról és targetálásáról szóló jogszabályt. Az Európai Parlamentnek az EU valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottsága (és utódja) is ráirányította a figyelmet a külföldi beavatkozásra, többek között a dezinformáció kérdésére, és azt ajánlotta, hogy a társadalom egésze – nem jogalkotási intézkedések révén is – vegye ki részét ezeknek a kezeléséből.

A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály előírja a platformok számára, hogy értékeljék és csökkentsék a választási folyamatok védelmével kapcsolatos kockázatokat, például a dezinformációt, többek között a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat. A jogszabály már teljes mértékben alkalmazandó, és azt a Bizottság az úgynevezett „online óriásplatformok” (azaz az EU-ban legalább 45 millió felhasználót vagy az EU lakosságának 10 százalékát elérő platformok) tekintetében hajtja végre. Ezzel összefüggésben a Bizottság már eljárást indított az X és a Meta ellen – mind az Instagram, mind a Facebook tekintetében – a jogszabálynak a választások integritásával kapcsolatos esetleges megsértése miatt. Ami a megelőzést illeti, a Bizottság 2024 márciusában választási iránymutatásokat fogadott el, emlékeztetve azokra az intézkedésekre, amelyeket a platformoknak el kell fogadniuk. 2024 áprilisában a Bizottság önkéntes stressztesztet is szervezett ezekkel a platformokkal, a civil társadalommal és a nemzeti hatóságokkal. A Bizottság folyamatos párbeszédet folytat a platformokkal a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály hatékony végrehajtásának és betartásának biztosítása érdekében.

További információkért tekintse át a háttéranyagot.

Kapcsolatok: 

 

További információ 

 

Termékazonosító 

REF:  20240603IPR21804