Nemzetközi nőnap: az európai nők harcolnak a szabadságért és a békéért
A nemzetközi nőnap alkalmából Szvjatlana Cihanouszkaja és Palina Sarenda-Panaszjuk, a belarusz demokratikus erők vezetői, és az ukrajnai Lenje Umerova és Tata Kepler tartottak beszédeket.
Az ünnepi ülést Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke nyitotta meg: „Büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlament mindig is a demokrácia, az egyenlőség és a szolidaritás ereje volt és az is lesz. Ma tisztelettel adózunk azok előtt a bátor nők előtt Európa-szerte, akik kiállnak azokért az értékekért, amelyeket oly sokan közülünk, túl gyakran, magától értetődőnek tekintünk.”
Szvjatlana Cihanouszkaja, a belarusz demokratikus erők vezetője beszédében köszönetet mondott az EU-nak és tagállamainak a belarusz civil társadalom és média támogatásáért. A belarusz nők számára a nemzetközi nőnap nem az ünneplésről, hanem a békéért, az igazságosságért és a demokráciáért folytatott küzdelemről szól, mondta. Cihanouszkaja hangsúlyozta, hogy továbbra is küzdeni kell a több mint 1200 politikai fogoly, köztük 155 nő szabadon bocsátásáért. „Továbbra is harcolunk az Európát meghatározó értékekért – a szabadságért, a biztonságért és a jólétért,” - tette hozzá Cihanouszkaja. Határozottan kiállt Ukrajna mellett, és hangsúlyozta, hogy Belarusz és Ukrajna sorsa mélyen összefonódik. Cihanouszkaja európai perspektívát szorgalmazott Belarusz számára, és felszólította az EU-t, fokozza a Lukasenka-rezsimre gyakorolt nyomást. Egy szabad Belarusz, amely képes megállítani Oroszország európai előrenyomulását, csak akkor lehetséges, ha Európa erős és egységes, érvelt.
Palina Sarenda-Panaszjuk belarusz ellenzéki aktivista és egykori politikai fogoly felszólította az EU-t, gyakoroljon nyomást a belarusz rezsimre, hogy engedje szabadon a több ezer politikai foglyot. Hangsúlyozta, hogy a belarusz rezsimet mind politikailag, mind gazdaságilag el kell szigetelni, és a szankciók szigorúbb érvényesítésével és teljes kereskedelmi embargóval nagyobb nyomást kell gyakorolni Lukasenkára.
Lenje Umerova ukrán és krími tatár aktivista beszámolt arról, hogy közel két évig volt bebörtönözve Oroszországban, miután az orosz biztonsági erők elrabolták, amikor beteg édesapját próbálta meglátogatni a Krímben. Elmondta, milyen igazságtalanságokkal kellett szembenéznie, beleértve a fizikai és pszichológiai bántalmazást, a kihallgatásokat és a magánzárkát. Umerova kiemelte az orosz erők által megszállt területeken folyó üldöztetést, ahol elrabolják, kitoloncolják és kényszermunkára kényszerítik a civileket, és minden ellenszegülésért börtönbüntetés jár. Történeteket osztott meg olyan nőkről, akiket megkínoztak, és megtagadták tőlük az orvosi ellátást.
Tata Kepler, egy ukrán önkéntes katonaorvos megosztotta tapasztalatait a háború áldozatainak, köztük a szexuális erőszak áldozatainak nyújtott segítségről. Beszámolt a megszállt területeken élő civilek megsegítésére tett erőfeszítéseiről, hangsúlyozva a háborúnak az ukrán nőkre és gyermekekre gyakorolt mély hatását. „Itt és most az ukrán nép elleni népirtás a szemük előtt zajlik,” - mondta, és felszólította a nemzetközi közösséget, lépjen fel Oroszország agressziója ellen. Elmondta, hogy több mint 130 ezer ukrán nő teljesít szolgálatot a biztonsági és védelmi szektorban, és sokan várják szeretteik visszatérését a fogságból.
Kapcsolatok:
-
Polona TEDESKO
Sajtóreferens