Elnök. - Térjünk rá a szavazáshoz fűzött indokolásokra!

Jelentés: Jörg Leichtfried (A7-0035/2010)

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) A Bizottság a Parlament ismételt kéréseit követően szabályozást nyújtott be a biztonsági díjak finanszírozásáról. Én támogattam ennek a jogi aktusnak az elfogadását, mert valamennyi utas számára fontos, hogy szilárd és átlátható alapelvek szerint történjen a védelmi illetékek meghatározása. A fogyasztó meg kell bizonyosodnia afelől, hogy a védelmi illetékeket kizárólag a biztonsági kiadások fedezésére fordítják.

  Jaroslav Paška (EFD) . – (SK) A véleményem szerint helyes, ha az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet bevonják a légi szállítás területén az utasbiztonság és -védelem díjainak szabályozásába.

El kell azonban mondanom, hogy értelmetlennek és helytelennek találom azt a jelenlegi megközelítést, miszerint testületeket hozunk létre az ilyen ellenőrzések elvégzésére. Olyan időkben, amikor Európának pénzre van szüksége, hogy Görögországot támogassa, és olyan időkben, amikor Európának pénzre van szüksége a gazdaság fejlesztéséhez, olyan új testületek létrehozása, amelyek bizonyos ellenőrzésen kívül gyakorlatilag nem csinálnak semmit, az uniós polgárok pénzének elherdálását jelenti, és véleményem szerint nem fog sikerrel járni.

  Bogusław Liberadzki (S&D) . – (PL) Tisztelt elnök úr! Elégedettségemnek kívánok hangot adni, mivel a szabályzat hatályának kiterjesztése mellett szavazhattam, ami a gépkocsi alkatrészeket illeti, a gépkocsi felhasználók hitelesített és hitelesítés nélküli alkatrészekhez való hozzáférésének vonatkozásában. Az utolsó percben került erre sor, de reagáltunk a polgáraink igényeire. Jó minőségű alkatrészeket garantálunk elfogadható áron.

Jelentés: Brian Simpson (A7-0030/2010)

  Antonio Cancian (PPE) . – (IT) Tisztelt elnök úr! Tegnap jól tettük, hogy befejeztük a TEN-T hálózatok átdolgozásáról szóló dokumentum első olvasatát. Az átdolgozásnak, kodifikálásnak azonban van egy nagyon fontos aspektusa, ami a TEN-T hálózatok következő évtized során való átalakításának egészére vonatkozik.

Ezt az átdolgozást teljes mértékben át kell gondolni, egyszerűsíteni és racionalizálni kell Európában oly módon, hogy valóban megvalósuljon az interoperabilitás. Azt követően – figyelembe véve a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetet, amiben élünk – kell elgondolkoznunk e hálózat teljes vagy részleges fejlesztésén, és nem csak a rendelkezésre álló költségvetési források felhasználásával. Új megoldást kell találnunk, és azon kell dolgoznunk, hogy e hálózatok révén támogassuk a gazdaságot.

Ennélfogva minden eddiginél sürgősebb, hogy a tegnap megtett lépésen túlmenően ebben az irányban haladjunk.

Jelentés: Evgeni Kirilov (A7-0055/2010)

  Siiri Oviir (ALDE) . – (ET) A jogi aktus módosítása mellett szavaztam, mert az segíteni fog a 2008-ban elfogadott, európai gazdaságélénkítési terv keretében megállapított célkitűzések megvalósításában. Véleményem szerint a finanszírozás egyszerűsítése felgyorsítja a tagállamokban és a régiókban a beruházások társfinanszírozását, valamint fokozni fogja az intézkedéseknek a gazdaság egészére gyakorolt hatását, jóllehet elsősorban a középvállalatok és munkaadók esetében. A kohéziós politikára vonatkozó szabályok egyszerűsítése – ami a gyakorlati igények következménye volt – és tisztázása bizonyára pozitív hatást fog gyakorolni a terv végrehajtásának sebességére, valamint arra, hogy mi hogyan kezeljük az új problémákat.

  Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE) . – (LT) Sok országot alaposan megrázott a gazdasági visszaesés, és az Európai Unió számos tagállamának gazdasága több mint 10%-os csökkenést mutatott. Az Európai Unió figyelme tehát nem csak a régi EU-tagállamok számára nagyon fontos, hanem azok számára is, akik nemrég csatlakoztak az Európai Unióhoz, és amelyek a strukturális alapokból és az Európai Szociális Alapból részesülnek támogatásban. A strukturális alapok olyan fontos eszközt jelentenek, amelyek azon tagállamokat segíthetik, amelyek súlyos gazdasági visszaesést követően próbálnak talpra állni. Következésképpen, ha egyszerűsödnek a strukturális alapokból származó támogatás megszerzésének követelményei, véleményem szerint hatékonyabb lesz a segítség.

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Tisztelt elnök úr, hölgyeim és uraim! Az Európai Regionális Fejlesztési Alapról, az Európai Szociális Alapról és a Kohéziós Alapról bebizonyosodott, hogy valamennyi eredményes eszköz és nagyon hasznos a vidékfejlesztés terén, valamint az Európában és világszerte egy ideje tomboló gazdasági válság következményeire való reagálásban.

Erre vonatkozóan örömmel üdvözlöm a finanszírozás felszabadítására vonatkozó eljárások egyszerűsítésére, valamint az általam említett alapokból megvalósított, különféle programok kedvezményezettek számára történő kifizetések megkönnyítésére vonatkozó javaslatot. Sőt támogatom az arra vonatkozó rendelkezést, hogy 2010-re kiegészítő előfinanszírozási részletet kapjanak azok a tagállamok, amelyeket legsúlyosabban érintett a gazdasági válság.

Jelentés: József Szájer (A7-0110/2010)

  Alfredo Antoniozzi (PPE) . – (IT) Tisztelt elnök úr! Szájer úr jelentése mellett szavaztam, és meg szeretném köszönni neki a kiváló elemző munkát, amit a Lisszaboni Szerződés által bevezetett újítások figyelembevételével végzett.

Figyelembe véve a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok jogalkotási eljárásra gyakorolt, kiterjedt és sokféle hatását, különösen egyetértek a Parlament azon óhajával, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra jól meghatározott és világos feltételek vonatkozzanak annak garantálása érdekében, hogy a tisztelt Ház hatékony, demokratikus ellenőrzést gyakorolhasson. Úgy vélem, hogy mindenekfelett arra lesz szükség, hogy a gyakorlatban is ellenőrizzük, hogyan fog működni az új rendszer, és meg tudjuk tenni a szükséges kiigazításokat.

Jelentés: Marit Paulsen (A7-0053/2010)

  Mairead McGuinness (PPE) . – Tisztelt elnök úr! Csak annyit szeretnék mondani, hogy maradéktalanul támogatom ezt a jelentést, amely az állatjólétről szól. Van azonban néhány fenntartásom a Parlament és az EU jogalkotási módjával kapcsolatban.

Jobban szeretném, ha az érzelmek helyett tudományos alapon közelítenénk meg az állatjólétet. Olyan jogszabályokat terjesztettünk elő, amelyek sok esetben nincsenek tudományosan alátámasztva, és az európai tenyésztőket és mezőgazdasági termelők igen nagy hátrányba kerülnek.

Hadd adjak hangot aggodalmamnak és elégedetlenségemnek amiatt, hogy a Bizottság ezen a héten úgy döntött, hogy ismét megkezdi a megbeszéléseket a Mercosur-országokkal. Ezzel a döntéssel kockára teszik az európai mezőgazdasági termelők – elsősorban a marha-, baromfi- és sertéstenyésztők – jövőjét. Megkérdezném a Bizottságot, hogy ugyanazokat az állatjóléti és termelési normákat fogják-e alkalmazni a harmadik országokból származó importtermékekre, mint amelyeket az Európai Unión belül érvényesítenek? Ha nem így lesz, az szégyent hoz a fejünkre.

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Az állatjólét egységesen kezelendő kérdés. Normalizálni kell, és átfogó meghatározás szükséges.

A normalizálás tárgyában tartózkodnunk kell új szabályok és normák bevezetésétől, és legelőször azt kell biztosítanunk, hogy az Európai Unión belül egyformán alkalmazzuk a meglévő szabályokat.

Ami a globalizációt illeti, nagyobb erőfeszítést kell tennünk annak biztosítása érdekében, hogy azonos normák és iránymutatások vonatkozzanak a harmadik országokból az Európai Unióba érkező importra és az Európai Unión belül.

A fogyasztóknak joguk van ahhoz, hogy egészséges, valamint egészséges módon előállított élelmiszert vásárolhassanak.

Jelentés: Stéphane Le Foll (A7-0060/2010)

  Mairead McGuinness (PPE) . – Tisztelt elnök úr! Hogy el ne felejtsem, a kelet-írországi választókerületből látogatócsoport tartózkodik a karzaton, és üdvözölni kívánom őket. Véleményem szerint nagyon fontos, hogy a látogatóink és a polgáraink láthassák, hogyan működik a Parlament, és amint láthatják, figyelmesen és érdeklődve hallgatnak minket ma délelőtt.

A Le Foll-jelentés kapcsán nemrég a Beatles egyik tagja volt üléstermünk vendége, aki azt mondta, hogy kevesebb húst kellene ennünk. Nos, véleményem szerint a mezőgazdaságra és az éghajlatváltozásra vonatkozóan annyit kell tennünk, hogy a rendelkezésre álló legjobb technológiákat alkalmazva csökkentjük a mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátását, mivel mindannyian tudjuk, hogy globálisan inkább több, mint kevesebb élelmiszert kell termelnünk. Kevesebb erőforrással, kevesebb termőfölddel, kevesebb vízzel és az éghajlatváltozás nyomása alatt kell ezt tennünk, és a lehető legjobb kutatásra van szükségünk, úgy vélem, hogy azt az állami és a magánszektor részvételével kell finanszírozni, hogy a mezőgazdasági termelőink és az élelmiszeripar éghajlatbarát módon tudjon élelmiszert termelni.

  Elnök. - McGuinness asszony! Köszönöm és szívélyes üdvözletemet küldöm a látogatócsoportjának.

  Peter Jahr (PPE) . – (DE) Tisztelt elnök úr! Három rövid megjegyzést szeretnék a jelentéshez fűzni.

Először is az éghajlatváltozás esetében a mezőgazdaság nem a problémát, hanem a megoldást jelenti.

Másodsorban az éghajlatváltozás kutatásának korai szakaszánál tartunk annak ellenére, hogy a média időnként az ellenkező benyomást kelti. Az éghajlatváltozás kutatása során olyan elméleteket és eredményeket is figyelembe kell vennünk és figyelemmel kell kísérnünk, amelyek nem az általánosan elfogadott felfogás irányába mutatnak.

Harmadsorban meg kellene tennünk minden szükséges és megfelelő intézkedést, ami nem jár további bürokráciával, és biztosítanunk kellene, hogy ezek az intézkedések gazdasági szempontból hatékonyak legyenek. Ennek alapján például a termőföld védelméről szóló, európai keretirányelv célszerűtlen, és nem fogja az óhajtott eredményeket hozni.

Jelentés: Herbert Dorfmann (A7-0056/2010)

  Mairead McGuinness (PPE) . – Tisztelt elnök úr! Remélem, hogy a látogatói karzaton mindenkire kellő hatást gyakorolunk! El kell mondanom, hogy szokatlan, hogy ilyen sok időt kapunk a felszólalásra, de ezek a mezőgazdaságról és élelmiszer-termelésről szóló jelentések különösen fontosak számomra.

Ez a jelentés arról szól, hogy hogyan tudjuk megtartani a mezőgazdasági termelőket olyan térségekben, ahol rendkívül nehezek a feltételek, mert tudjuk, hogy a mezőgazdasági termelők alakítják a legjobban a környezetet, azonban pénzre van szükségük ahhoz, hogy fennmaradjanak ezekben a térségekben. Az aggodalmamra az adja az okot, hogy a Bizottság által javasolt, nyolc biofizikai kritérium túlságosan korlátozó lehet, ha jóváhagyják azokat. Figyelembe kell vennünk, hogy az Európai Unióban különbözőek a talajfeltételek. Saját hazámban, Írországban amiatt aggódnak, hogy ha ezeket a kritériumokat alkalmazzuk az atlanti régióban, az problémákat okozhat a térségben élő mezőgazdasági termelők számára.

Arra szeretném kérni a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket az aggodalmakat, amikor a jogi szöveget fogalmazzák. A Bizottság elmondta, hogy a mezőgazdasági termelők minden más lehetőségnél jobban és olcsóbban alakítják a környezetet, tehát biztosítsuk fennmaradásukat ezekben a régiókban.

Jelentés: Pilar del Castillo Vera (A7-0066/2010)

  Sonia Alfano (ALDE) . – (IT) Tisztelt elnök úr! A Parlament új, európai digitális menetrendről szóló állásfoglalása mellett szavaztam, mert úgy vélem, hogy az Európai Unió számára stratégiai prioritást jelent, hogy könnyen hozzáférhető és megfizethető szélessávú hozzáférést biztosítson a teljes lakosság számára.

Az Internet használatának terjedése a polgárok szólásszabadságának kiterjesztését és fejlesztését, a demokratikus életben való részvételük elősegítését, valamint a tudás és az innovációk terjesztésének lehetővé tételét jelenti. Ki kívánom emelni, hogy a szélessáv terjedése Európában szélesebb körben garantálná a tájékoztatás szabadságát. Amint azt az Eurostat megjegyezte, ne feledjük, hogy Európában két- vagy akár háromféle sebességgel is terjed az Internet használat. Olaszország – különösen bizonyos régiókban –, valamint Görögország, Románia, Bulgária és Portugália a legkevésbé fejlett ország ebből a szempontból.

Nem véletlen, hogy a Freedom House által 2009-re összeállított, a sajtószabadságról szóló mutatóban Olaszország a részben szabad államok között kapott helyet, Nyugat-Európában utolsóként, Törökországgal együtt felsorolva, a világviszonylatban pedig Beninnel és Indiával együtt a 72. helyen szerepel, a Tonga-szigetek után. Azt is remélem, hogy ezen állásfoglalásoknak és az említett alapelveknek köszönhetően az olasz kormány a lehető leghamarabb felszabadítja azt a 800 millió eurós beruházást, amely Olaszország digitális megosztottságának megszüntetésére szolgál, és amely Gianni Letta, olasz miniszterelnök-helyettes államtitkár kijelentése szerint pillanatnyilag nem élvez elsőbbséget.

Hangsúlyozni kívánom, hogy az olaszországi szolgáltatás minőség nem felel meg a jelenlegi igényeknek, és hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek évek óta arra panaszkodnak, hogy a hozzáférési költségek a legkevésbé versenyképesek Európában.

  Elnök. - A jövőre nézve hadd tájékoztassam Önöket, hogy csak egy percünk van a szavazások indokolására.

A mai nap legjobb felszólalójának adom át a szót, azaz McGuinness asszonynak.

Jelentés: Jose Ignacio Salafranca Sanchez-Neyra (A7-0111/2010)

  Mairead McGuinness (PPE) . – Tisztelt elnök úr! Köszönöm a támogatást. El kell mondanom a látogatóinknak, hogy általában csendet kérünk, de úgy vélem, ma elnézőek vagyunk, és köszönöm Higgins úrnak, hogy lehetőséget ad felszólalnom.

Már beszéltem erről, és úgy érzem, hogy a Parlament tegnap nem ismerte fel a Salafranca Sánchez-Neyra-jelentésben, hogy milyen következményei vannak, ha azt támogatják, ami én nem. Leginkább amiatt a döntés miatt aggódom, miszerint két különböző szinten újítanánk fel a kétoldalú megbeszéléseket a Mercosur országokkal.

Először is az megelőzi a világkereskedelmi tárgyalások lehetséges felújítását, és a kétoldalú egyezség rosszabb lehet, mint a WTO-szintű. Másodsorban azonban – és a két dolog összefügg egymással – valós aggodalmak merülnek fel az Európai Unión belüli mezőgazdaság kiárusítása miatt. Ezek nem csupán az én személyes, érzelmek vezette aggodalmaim: a Bizottság maga is kijelentette, hogy az európai mezőgazdaságra nézve súlyos következményekkel jár, ha a Mercosur-országokkal folytatott megbeszélések során egyezséget kötünk. Ez megint a marha-, a baromfi- és a sertéshús ágazatot fogja leginkább érinteni. Ezek alapján nem tudtam támogatni ezt a jelentést, és annak következményeire figyelmeztetem a kollégákat.

Állásfoglalásra irányuló indítvány: EU–Kanada csúcstalálkozó (RC-B7-0233/2010)

  Giommaria Uggias (ALDE) . – (IT) Biztos úr! A víz mindenkié, és nem lehet kevés kiválasztott tulajdona. Mi, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport olaszországi IDV küldöttsége ezt kívántuk kijelenteni a 10. számú módosításra vonatkozóan, ami a vízelosztó rendszerek privatizálására tett valamennyi kísérletet ellenzett, és ezzel szemben támogatásunkról biztosítottuk azokat a kanadai közösségeket, amelyek elkötelezetten fellépnek a vízprivatizáció ellen.

Az olaszországi IDV küldöttsége szükségesnek érezte, hogy a szöveg mellett szavazzon, mert az az értékeinket képviseli, azokat az értékeket, amelyek ahhoz a kijelentéshez vezetnek, miszerint a vízfelhasználás szükségképpen megbonthatatlan és közösségi jellegű. Ezért szeretném megismételni, hogy az elmúlt napokban benyújtottuk a vízprivatizáció elleni népszavazásra vonatkozó, aláírt petíciót, és hazánkban erőteljes támogatást kapunk.