Elnök. - A következő napirendi pont a Költségvetési Bizottság részéről José Manuel Fernandes úr által készített jelentés (A7-0087/2011) a Parlament 2012-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól – I. szakasz – Parlament (2011/2018(BUD)).

  José Manuel Fernandes, előadó. – (PT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki részt vett e jelentés elkészítésében, és szeretnék külön köszönetet mondani valamennyi képviselőcsoport árnyékelőadójának.

Ez a jelentés lehetővé fogja tenni, hogy a Parlament 2012. évi költségvetése egy megszorító költségvetés, egy korlátozó költségvetés és egy szigorú költségvetés legyen. Tény, hogy sikerült valóban körülbelül 49 millió EUR-val leszorítanunk az eredeti javaslatot. Az általunk elfoglalt álláspontot illetően, amelyről itt, e Házban szavaztunk, és amely nagy többséget szerzett, tovább mentünk annál, mint amire kötelezettséget vállaltunk. Azt mondtuk, hogy az aktualizálás nagyjából az inflációs rátával lesz egyenlő. Messze nem értük el az inflációs rátát, vagyis a 2012. évi költségvetés reálértéken számítva csökkentést fog jelenteni: ez a költségvetés az európai intézmények forrásainak helyet adó 5. fejezet 20%-a alatt lesz. Több éven át nem sikerült elérnünk ezt a célkitűzést, és túlléptük a 20%-os értéket.

Arra is emlékszem, hogy az elnökök értekezlete a Parlament költségvetését illetően 20–22%-os célt tűzött ki; ez az idei évben e szám alatt maradt. Mindazonáltal a 2012. évi költségvetés végrehajtásának részeként is el kívánunk érni megtakarításokat, a felelősségteljes gazdálkodás, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek alkalmazásával. Azt akarjuk, hogy minden kiadást bizonylat támasszon alá, és azt akarjuk, hogy minden változó költség tekintetében készüljön költség-haszon elemzés. Ily módon a végrehajtás alatt is további megtakarításokat fogunk elérni.

Valamennyi intézménynek erőfeszítést kell tennie a megtakarításokkal kapcsolatban, és gondoskodni kell arról, hogy az összes intézmény igazgatási költségeit tartalmazó 5. fejezet mozgástere 2012-ben mintegy 380 millió EUR többlettel rendelkezzen. Ezután azt javasoljuk, hogy az igazgatási költségekre szánt összegből 100 millió EUR-t csoportosítsanak át az ifjúság területére. Miért éppen az ifjúság területére? Azért az ifjúság területére, mert ez az a generáció, amely a legnagyobb nehézségekkel szembesül a munkahelyhez jutás terén, és amelynek munkanélküliségi rátája kétszerese a többi generációénak. További okok és célok is indokolják azonban azt, hogy 2012-re az ifjúságot választottuk prioritásként. Már 2011-ben is prioritás volt, és az ifjúság szerepel az Európa 2020 stratégia mind az öt célkitűzésében is, amely irányt mutat a következő pénzügyi tervek számára, de irányt mutat Balzani asszony 2012. évi költségvetése számára is. Továbbá ami a 30 és 34 év közötti generáció korai iskola-elhagyási rátáit és oktatását illeti, ennek a generációnak a 40%-a rendelkezik egyetemi diplomával, ami a célkitűzések közül kettőt kizárólagossá tesz. Remélem, hogy azokat az esetleges módosításokat, amelyek ellentétesek ezzel a javaslattal, újra fogják gondolni, mert meggyőződésem, hogy a Parlamentnek meg kell őriznie prioritásként az ifjúságra vonatkozó prioritást.

  Monika Hohlmeier, a PPE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, előadó úr, hölgyeim és uraim, mint mindannyian tudjuk, a Parlament 2012. évi költségvetése nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben születik. Ezért tartom kedvező fejleménynek, hogy megállapodtunk azokban az alapvető irányelvekben, amelyek szerint a Parlament költségvetését a csupán szerény emelések keretén belül, gondosan kell összeállítani, és a kiigazítások nem haladhatják meg az inflációs rátát. Meggyőződésem, hogy a Fernandes úr által a fiatalok foglalkoztatása tekintetében említett cél nagyon fontos, mert legutóbbi költségvetésünkben nagyon fontosnak tartottuk, hogy több pénzt biztosítsunk az ifjúság számára, mint korábban, mivel a munkanélküliség különösen a fiatalokat sújtja, és különösen a fiatalok igényelnek különleges támogatást, Európától is. Ezért úgy gondolom, hogy a további 100 millió EUR nagyon pozitív indítvány.

Az épületekkel foglalkozó előadóként szeretnék rámutatni különösen arra, hogy rendkívül fontos számunkra, hogy magas szintű hatékonyságot tartsunk fenn épületeink finanszírozásával kapcsolatban, és gondosan nyomon kövessük a pénzügyi helyzetet. Ezzel összefüggésben helyesnek tartom, hogy azokat a pénzügyi forrásokat, amelyeket a Parlament költségvetéséből az év során nem lehet elkölteni, a lehető legelővigyázatosabban, a kamatfizetések elkerülése érdekében kell felhasználni. E tekintetben azt is biztosítani kell, hogy a pénzeket ne az év végén, lóhalálában költsék el, hanem inkább arra használják fel, hogy gyorsabban és gazdaságosabban történjen meg az épületek kifizetése. Az Európai Történelem Házával kapcsolatban gondoskodni fogunk arról, hogy még egyszer gondosan átvizsgálják a működési tervet, és hogy az építési költségeket szorosan nyomon kövessék, hogy az épület elkészülte után egy szabályos költségvetés is benyújtható legyen a 179. cikk (3) bekezdése szerinti értesítést követően.

  Derek Vaughan, az S&D képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, először is szeretném elismerésemet kifejezni az előadónak azért, ahogyan ehhez a költségvetéshez hozzáállt, és amiért elismerte, hogy a Parlamentnek el kell kerülnie a nagy emeléseket a 2012. évi kiadásaiban. Ez különösen helyénvaló, mivel tudjuk, hogy a Tanács 4%-kal csökkenteni kívánja költségvetését, a Bizottság mindössze 1%-kal kívánja emelni költségvetését, a Régiók Bizottsága körülbelül 2,9%-kal, a Gazdasági és Szociális Bizottság pedig még ennél is kisebb összeggel.

Meggyőződésem, hogy az elnökség által javasolt eredeti 5,2% messze túlságosan magas volt. Az emelés 2,3%-ra való csökkentése ezért előrelépést jelent. Ez valójában reálértéken 0,5%-os csökkentésnek felel meg. Személy szerint szerettem volna még ennél is kisebb emelést látni. Úgy hiszem, hogy a jövőben készítenünk kell egy tervet, amely azonosítja a megtakarításokat a Parlament költségvetésében.

El kell azonban ismernünk, hogy valóban sikerült megtakarításokat elérni. Üdvözlöm a Hozzáadott Érték Értékelésének Osztályával kapcsolatos megtakarításokat, amelyek körülbelül 1,3 millió EUR-t fognak számunkra megtakarítani, a tájékoztató kampányokkal, az ingatlanpolitikával és az irodaszerekkel kapcsolatos megtakarításokat, valamint a rendkívüli tartalékalap mintegy 3 millió EUR-val való csökkentésére irányuló javaslatot. Mindezek 13,7 milliárd EUR tényleges megtakarítással egyenlők, a Lisszabonnal és a bővítéssel kapcsolatos elhatárolt kiadásokon túlmenően. Mint mondtam, meggyőződésem, hogy további megtakarításokat lehetett volna elérni, de legalább bizonyos megtakarítási lehetőségeket sikerült megtalálnunk.

Végezetül engedjék meg, hogy felvessek két fontos nyitott kérdést. Először is, azzal a javaslattal kapcsolatban, hogy az 5. fejezet le nem kötött mozgásteréből 100 millió EUR-t az ifjúságpolitikára kellene fordítani, mint ahogyan az előadó körvonalazta: a többi képviselőcsoporthoz hasonlóan a 7. módosításban azt mondtuk, hogy ezt az átcsoportosítást meg lehet vizsgálni, de csak az általános 2012. évi költségvetés prioritásaival összhangban. Ezt ezért meg kell majd vitatni, mielőtt döntés születhetne arról, hogy meg kell-e ezt lépni, és hogy a pénz hová kerüljön – vagyis hogy hol költenék el a pénzt, ha sor kerül erre az átcsoportosításra. Egyelőre messze túl korai emellett elköteleznünk magunkat.

Másodszor itt az Európai Történelem Házának kérdése. Jó ötlet lenne, ha rengeteg pénzünk lenne, de meggyőződésem, hogy ez most nem a megfelelő időpont. Szükségünk van egy megfelelő üzleti tervre, és ennek át kell esnie a megfelelő parlamenti eljáráson, talán a rendes költségvetési eljáráson az idei év későbbi szakaszában, hogy a képviselők beleszólhassanak, és elmondhassák véleményüket e projekttel kapcsolatban. E kérdést illetően fontosnak tartom, hogy – mint más kérdések esetében is – azt lássák, hogy a Parlament helyes döntéseket hoz saját költségvetéséről. Saját költségvetésünk fontos, és annak a képnek kell rólunk kialakulnia, hogy odafigyelünk arra, hogy a köz érdekében helyes döntéseket hozzunk.

  Alexander Alvaro, az ALDE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, egyetértek azzal, hogy az előadó és képviselőtársaink munkája természetesen eredményeket hozott. Nyilvánvaló, hogy a pénz nem minden, de az is, hogy semmi sem működhet pénz nélkül. Ugyanez érvényes, amikor a megtakarítási lehetőségekről van szó; mindenki ragaszkodik ahhoz, amije van, és nem hajlandó lemondani semmiről, ami magában hordozhatja a további megtakarítások lehetőségét. Ezzel összefüggésben az azzal kapcsolatos vita, hogy az inflációs ráta 2,3%, 2,5% vagy 2,7%, végső soron semmi más, mint árnyékbokszolás. A feladatunk annak megvizsgálása, hogy hol takaríthatunk meg valóban pénzt.

A döntő kérdés itt az – és fontos, hogy az Európai Parlament Titkársága ezt a szívén viselje –, hogy a Költségvetési Bizottság megkapja az összes kulcsfontosságú dokumentumot, amelyek segítségével képes lehet megvizsgálni, hogy hol érhető el megtakarítás az Európai Parlament költségvetésében, ahelyett hogy egyszerűen elfogadásra a Parlament elé terjesztik a főtitkár megtakarítási javaslatait. Az Európai Parlament költségvetése többől áll, mint csupán ezek a módosítások.

Mint Fernandes úr rámutatott, 49 millió EUR összegű megtakarítást azonosítottunk. Azt viszont nem árulta el, hogy e megtakarítások kétharmadát egyszerűen átcsoportosították a 2013-as vagy a 2012-es pénzügyi évre, vagyis jövőre kell majd eldöntenünk, hogy mit kezdjünk ezekkel a pénzekkel. Az eredeti megtakarításokkal kapcsolatban örömmel látom, hogy az úgynevezett kisebb képviselőcsoportoknak, köztük a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoportnak sikerült egyesülve meggyőzniük a két nagyobb képviselőcsoportot arról, hogy szükség van ezekre a megtakarításokra az információs technológia területén, olyan egyszerű ügyekben, mint például a takarítás vagy a politikai pártoknak és alapítványoknak teljesített kifizetések, vagyis azt, hogy legalább elméletben egyetértés van közöttünk arról, hogy hol takarítható meg pénz.

A fiatalainkra fordítandó 100 millió EUR-ról újonnan megnyitott vita természetesen olyasvalami, amivel kapcsolatban senki sem lehet ellenvéleményen. Másrészről ügyelnünk kell arra, hogy ne tévedjünk mellékvágányra, mert ennek a kérdésnek semmi köze ehhez a jelentéshez. Ezzel más jelentésekben kell foglalkozni. Nem hagyhatjuk, hogy eltérítsen bennünket más fontos témáktól. Mindazonáltal elkezdtük a munkát, és nyilvánvaló, hogy nem igénylünk szükségszerűen több pénzt, hanem inkább nagyobb fegyelemre van szükség az elköltése során. Meggyőződésem, hogy gyümölcsöző együttműködésre számíthatunk valamennyi képviselőcsoporttal.

  Helga Trüpel, a Verts/ALE képviselőcsoport nevében. – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, ezekben a gazdaságilag nehéz időkben nagyon helyes, hogy az Európai Parlamentnek is ki kell vennie a részét és késznek kell lennie arra, hogy önkorlátozást és önfegyelmet tanúsítson, még akkor is, ha még mindig saját intézményeink kiépítésén dolgozunk, és ha a Lisszaboni Szerződés keretében új felelősségekkel is ruháztak fel bennünket. Egyetértek az előző felszólalóval abban, hogy jól tettük, hogy az elnökség költségvetési javaslatait, amelyek eredetileg 5,2%-os, túlzott növekedési rátát tartalmaztak, tárgyalással 2,3%-os emelésre csökkentettük. Az emelés mindazonáltal emelés marad, még akkor is, ha vélhetőleg nem éri el az inflációs rátát. Vagyis valójában nem érünk el megtakarítást, hanem inkább csak a növekedést csökkentjük. Őszintén a nevükön kellene neveznünk a dolgokat.

Az Európai Történelem Házának ügyével kapcsolatban hadd mondjam el a következőket: képviselőcsoportom többsége elvileg támogatja egy olyan szolgáltatás elképzelését, amelynek révén Európa polgárai tájékozódhatnak az 1945 utáni történelmünkről. Ez azonban azt is szükségessé teszi, hogy egy üzleti terv álljon rendelkezésre, és hogy betartsák mindazokat a feltételeket, amelyeket most a holnapi szavazásra többségi döntéssel megfogalmazunk. Ez az egyetlen módja a felelős, hiteles és átlátható költségvetési politikák folytatásának. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben valóban kívánatosnak tartjuk a prioritások e változását, amely az elkövetkező években 60 millió EUR összegű befektetést fog maga után vonni, akkor a Zöldek/az Európai Szabad Szövetség véleménye szerint egyúttal más területeken megtakarításokat kell eszközölnünk, ahelyett hogy egyszerűen korlátoznánk az emeléseket. Úgy gondoljuk például, hogy az Európai Unión belüli, négy óránál rövidebb időtartamú repülőutak esetében nincs szükség a business class igénybevételére. Ez meglehetősen nagy összeget takarítana meg. Ehelyett több kerékpárral lehetne ellátni itt, Strasbourgban az alkalmazottakat és a képviselőket.

Végezetül egy észrevételt szeretnék tenni a források fiatalok foglalkoztatására való átcsoportosításával kapcsolatos politikai trükköt illetően. Természetesen a Zöldek is szeretnék emelni a fiatalok foglalkoztatását célzó kiadásokat. Ez azonban a Bizottság költségvetésének része. Ha ezt a pénzt kiveszik az Európai Parlament költségvetéséből, akkor megkurtítjuk például az új pénzügyi felügyeleti hatóság vagy az Élelmiszer-biztonsági Ügynökség számára rendelkezésre álló forrásokat. Valóban ezt akarjuk? Ilyen jelzést kíván adni polgárainknak a Parlament? Nem, ez hibás döntés. Meg kell erősítenünk ezeket a szabályozó szerveket, alkalmassá kell tennünk őket céljukra, a fiatalok foglalkoztatási programjaira pedig a Bizottság költségvetéséből kell forrásokat juttatni. Politikai szempontból ez lenne a helyes eljárás.

  Lajos Bokros, az ECR képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, az EU vezetői egy illúziókból és önámításból álló légvárban élnek. Erre legjobb példaként a ma reggel történtek szolgálnak. Az uniós intézmények vezetői azt nyilatkozták, hogy a pénzügyi válság javarészt már mögöttünk van. Semmi sem állhat távolabb a valóságtól. Mint Wolfgang Münchau írta tegnap a Financial Times-ban, Európa a nem fizetés és a mentőöv közötti éles választással áll szemben. Mindkettő óriási veszteség elviselését jelenti. Az egyedüli különbség a kettő között a veszteség elosztásában áll. A fizetés teljesítésének elmaradása a német, francia, brit, olasz és spanyol bankokat fogja sújtani, és ezeknek az országoknak az adófizetői osztozni fognak a költségekben a görög, ír és portugál adófizetőkkel. Mentőöv esetén a teljes terhet a görög, az ír és – hamarosan – a portugál polgárok vállára helyezik.

E háttérre tekintettel állítom, hogy a Parlament költségvetésének 2,3%-os emelésére vonatkozó javaslat még mindig túl magas és elfogadhatatlan. Térjünk vissza a tervezőasztalhoz, és csökkentsük ezt 1%-ra, ahogyan Janusz Lewandowski biztos úr javasolta. A jóval az infláció alatti emelés bizonyos fokig növelhetné a Parlament oly annyira szükséges legitimitását az európai polgárok szemében. Nemcsak az emelés, hanem a felépítés is átalakítható.

Sokféle módon lehetne pénzt megtakarítani az európai adófizetők számára. Mint Helga Trüpel már elmondta, nem szükséges business class osztályon utaznunk az Európai Unión belül. A Zöldek, az Egységes Baloldal és az ECR által közösen előterjesztett módosítás az utazási költségek jelentős csökkentését javasolja a négy óránál rövidebb időtartamú repülőutak esetében a turistaosztályra szóló rugalmas jegyek használatával. Nincs szükségünk a fekete Mercedes-Benzekből álló csillogó, hivalkodó flottára itt Strasbourgban. Használjuk a villamost. Nincs szükségünk az Európai Történelem Házára, mivel Európa folyamatosan veszít versenyképességéből és geopolitikai súlyából. Így is, úgy is múzeummá válik.

Tág tér nyílik a takarékosságra az energiaköltségeket illetően. Irodáink nem rendelkeznek hőmérséklet-szabályozással vagy egyénileg állítható fűtéssel és légkondicionálással. Minden évben rengeteg energiát pazarolunk el. Tág teret adnak a megtakarításra a biztonságvédelmi és informatikai szolgáltatások. Mindkét esetben sokkal jobb szolgáltatásra lenne szükségünk, sokkal kevesebb pénzért. Egészségbiztosítási költségeinket is felül kellene vizsgálnunk és módosítanunk kellene. Nincs szükség arra, hogy ilyen rendkívül nagyvonalú egészségügyi szolgáltatási választékhoz férjünk hozzá. A költségvetés elkészítése a prioritások – mind a pozitív, mind a negatív prioritások – meghatározását jelenti. Pozitív prioritásokból nincs hiány, de a felelős és elővigyázatos költségvetés-készítéshez mindkettőre szükség van, különösen válság idején.

  Miguel Portas, a GUE/NGL képviselőcsoport nevében. – (PT) Nekünk, az Európai Parlament képviselőinek, jogunkban áll, hogy döntéseket hozzunk saját fizetésünkről. Emberek foglalkoztatására szánt pénzekről is döntünk. 2010 és 2011 között havonta fejenként további 3000 EUR-t ítéltünk meg magunknak. Mi szavazunk irodáink kiadásainak felső határáról, költségtérítéseinkről, juttatásainkról, sőt, arról is, hogy hogyan utazunk. Korlátlan jogunk van e területeken, ezért azt kérdezem magamtól és önöktől: helyesen éltünk vagy visszaéltünk ezzel a jogunkkal, bölcsek és megfontoltak voltunk-e, vagy inkább képtelenek voltunk arra, hogy ellenálljunk annak a befolyásnak, amelyet ez a jog gyakorol ránk? Sajnos, képtelenek voltunk erre, és ezért ez a vita nem a számokról szól, hanem az etikáról és a politikáról; ez egy olyan vita, amely alkalmasnak vagy alkalmatlannak nyilvánít bennünket azoknak a szemében, akik elszámoltatnak bennünket.

Egyáltalán nem vagyok pártellenes populista, és azt sem képzelem, hogy a képviselőknek gyertyafény mellett kellene dolgozniuk. Ugyanakkor pontosan amiatt, hogy országainkban létezik ez a fajta demagógia, rendkívül szigorúnak kell lennünk, amikor pénzzel vagy az általunk kapott mellékesekkel kapcsolatos döntések meghozataláról esik szó. Sajnálom, de nincs rendben, hogy azok a képviselők, akik mindig a turistaosztályon utaztak, business classra váltottak, most, hogy a repülőutakat kezdik a jegy, nem pedig a kilométer alapján megtéríteni. Ugyanez a kritérium vonatkozik fizetéseinkre és költségeinkre is. Véleményem szerint ezek túlzottak, sőt, egyes esetekben extravagánsak is, de itt most nem ez a kérdés: a kérdés annak megismerése, hogy van-e bátorságunk legalább ezeknek a költségeknek a befagyasztását megszavazni.

Nem értem, hogy hogyan lehetnek olyan képviselők itt a Parlamentben, akik nem haboznak megszorító politikák és a bérek és nyugdíjak csökkentése mellett kiállni országaikban, de amikor a saját pénzükre vonatkozó döntésekre kerül a sor, a megszorítás nem létezik többé. Ez nemcsak nagyon súlyos, kedves képviselőtársaim, hanem tisztességtelen és nagyon szomorú is.

  Marta Andreasen, az EFD képviselőcsoport nevében. – Elnök asszony, a költségvetés Parlament által kért 2,3%-os emelése kérdésessé teszi a Parlament felelősségérzetét. Végighaladva a különböző kiadási sorokon azt láthatjuk, hogy sok közülük 50–100%-kal emelkedett, bármilyen ésszerű indokolás nélkül.

E plenáris ülés elején kértem a Parlamentet, hogy halassza el a Fernandes-jelentésre vonatkozó szavazást az Európai Történelem Házának költségeire vonatkozó pontos információk hiánya és egy összeférhetetlenség miatt, de kérésemet leszavazták. Máris 2,5 millió EUR összeg került kifizetésre elegendő információ nélkül. Úgy tűnik, hogy a képviselők hajlandók tájékozatlanul működni, és egyszerűen a megfelelő kérdések feltevése nélkül átadni az adófizetők pénzét. Csak arra kérhetem a brit miniszterelnököt, hogy ne fogadjon el mást, mint a teljes 2012-re szóló uniós költségvetés jelentős csökkentését, és remélem, hogy a Parlamentre jut majd a legnagyobb csökkentés.

  Lucas Hartong (NI). – (NL) Mit lehet felölelni az Európai Parlament 2012. évi költségvetésére vonatkozó egyperces felszólalásban? A válasz az, hogy nem sokat, de mégis eleget.

Ez a jelentés semmilyen jövőképet nem ad. Inkább üres szavak gyűjteménye, amelyek ismét csak arra hívják fel a figyelmet, hogy az Európai Unió egyáltalán nem nyújt semmilyen hozzáadott értéket. A 2012. évi költségvetésben a pazarlás látható, különösen egy olyan nevetséges projekttel kapcsolatban mint az Európai Történelem Háza. A költségtervezetek elszabadulnak az ellenőrzés alól, miközben a Költségvetési Bizottság elnöke, akinek meg kell hoznia a finanszírozásra vonatkozó döntést, szerepel a felügyelő bizottság javasolt tagjai között. Semmilyen másik parlament nem fogadna el ilyen fajta összeférhetetlenséget, de persze ez a parlament, az Európai Parlament, igen. Nem lehet szavakba önteni, hogy ez mennyire eszement helyzet!

Lamassoure úr tegnap azt mondta, hogy hajlandó lemondani hivataláról. A Holland Szabadság Párt (PVV) most teljes erőbedobással ennek véghezviteléért fog küzdeni. Remélem, hogy az elkövetkező évben a pénzek elpazarlását korlátok között tartják, és ténylegesen leállítják, időközben pedig a polgárok nevében folytatom a nyomon követést és a beszámolást.

  Barbara Matera (PPE). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is köszönetet kell mondanom az előadónak, Fernandes úrnak a Parlament költségvetés-tervezetéért, amiért sikeresen egyensúlyba hozta a főtitkár kéréseit és Lewandowski biztos úr javaslatait az európai intézmények igazgatási kiadásainak korlátok közé szorítását illetően.

Ez a Parlament a felelősségvállalás üzenetét kívánja közvetíteni, amikor eleget tesz a kiutalások inflációs ráta alatti emelésére vonatkozó kéréseknek, egy olyan időszakban, amikor a tagállamok államháztartásai nehézségekkel küzdenek.

Remélem, hogy a Tanács, amelynek értékelnie kell majd az előadó javaslatát, miszerint a fiatalokat támogató politikák finanszírozása érdekében csökkenteni kell az 5. fejezet felső határát, támogatását fogja adni.

Létfontosságúnak tartom, hogy megtaláljuk a további forrásokat a fiatalok foglalkoztatásának támogatásához, amely jelenleg soha nem tapasztalt mélységeket ér el Európa nagy részében, hogy rátaposhassunk a gázpedálra az Európa 2020 stratégia fő céljainak elérése felé vezető úton, és élénkíthessük a gazdasági növekedést, amely a fiatalokra és a magas szintű képzéshez való hozzáférésükre támaszkodik.

  Göran Färm (S&D). – (SV) Elnök asszony, talán nem annyira furcsa, hogy azok a képviselőtársak, akik az Európai Unió egész elképzelését ellenzik, meg akarják nyirbálni az Európai Parlament költségvetését, de meglehetősen egyértelmű, hogy e mögött populista indokok húzódnak meg. Fontosabb viszont, hogy közülünk azok, akik támogatják az Európai Uniót, szintén úgy gondolják, hogy ideje átgondolni az igazgatási kiadásokat.

E jelentésben első alkalommal hozzuk meg azt a döntést, hogy nem fogadunk el egy olyan fejlesztést, amely a Parlament költségvetésének emelését vonja maga után egy olyan időpontban, amikor a tagállami költségvetések nehézségekkel küzdenek, és amikor sok közembert sújtanak a megszorító intézkedések hatásai. El kell kezdenünk komolyan venni ezt a problémát. Amióta parlamenti képviselő vagyok, most első alkalommal csökkentjük a Parlament költségvetését. Szerintem többet kellene tennünk. Egyetértek az előadóval és több korábbi felszólalóval abban, hogy e téren még inkább stratégiai megközelítést kellene alkalmaznunk. A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja ezért módosítást terjesztett elő a Parlament igazgatási kiadásainak hosszú távú, stratégiai felülvizsgálata tekintetében. Most meg kell mutatnunk, hogy komolyan tudjuk venni ezt a feladatot, és nem csak beszélünk. El kell kezdenünk dolgozni ezen a felülvizsgálaton.

A második pont, amelyet említeni szeretnék, az Európai Történelem Háza. Sokan megkérdőjelezték, hogy egy parlament feladata-e egy európai történelmi múzeum működtetése. Kérdéses, de meggyőződésem, hogy van értelme a projektnek, nevezetesen az, hogy senki más nem indított ilyen múzeumot. Talán ideje, hogy valaki megtegye. Ezt azonban átlátható elveknek megfelelően, a költségek iránti teljes felelősség mellett kell tenni, és tényleges felelősséget kell vállalni a tevékenységért. Ezért nagyon örülök annak, hogy mostanra megállapodás született a Zöldek/ az Európai Szabad Szövetség Képviselőcsoportja, az S&D képviselőcsoport és az előadó között arról, hogy módosításunk legfontosabb részei mellett szavaznak, ami azt fogja jelenteni, hogy az Európai Történelem Házát illetően valóban átlátható döntéshozatali folyamattal fogunk rendelkezni, és ennek örülök.

(A felszólaló hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése alapján kékkártyás kérdést intézzenek hozzá.)

  Lucas Hartong (NI). – Elnök asszony, egy kérdésem lenne tisztelt képviselőtársamhoz. Mi a baj a populizmussal, tekintve hogy a parlamenti képviselők a populus, a nép nevében szólalnak fel?

  Göran Färm (S&D). – (SV) Hartong úr, a populizmus rendszerint azt jelenti, hogy valaki valamit nem vesz igazán komolyan, hogy csupán ösztönösen reagál, anélkül hogy végiggondolná a megfelelő stratégiai választ. Ami a legfontosabb azzal kapcsolatban, amivel most foglalkozunk, természetesen az, hogy azok a képviselőtársaink, akik tényleg hisznek az Európai Unióban, szintén biztosítani akarják, hogy felelősséget vállaljunk az adófizetők felé, és elvégezzük az EU-ban az igazgatás megfelelő felülvizsgálatát. Ez jóval könnyebb azok számára, akik nem akarják az Európai Uniót, így például Hartong úr számára, mert ő úgy ahogy van, az egésznek véget szeretne vetni. Ez azonban nem felelősségvállalás, hanem populizmus.

(A felszólaló megválaszolta a kérdést, és hozzájárul ahhoz, hogy az eljárási szabályzat 149. cikkének (8) bekezdése alapján újabb kékkártyás kérdést intézzenek hozzá.)

  Miguel Portas (GUE/NGL). – (PT) Elnök asszony, tisztelt Färm úr, egy kérdésem van, amely a következő. A Parlament elnökségének eredeti javaslatából úgy tűnhet, hogy ez a jelentés tartalmaz bizonyos megtakarításokat, de ha összehasonlítjuk a 2010-ben végrehajtott költségvetéssel, akkor a 2012-re javasolt költségvetés 11%-os, vagyis 175 millió EUR összegű emelést jelent. Nem nehéz látni a lényeget: 43 millió EUR bútorra, 33 millió EUR parlamenti asszisztensekre, 18 millió EUR ideiglenes munkaszerződésekre és 7 millió EUR tájékoztató kampányokra. Nem hiszem, hogy folytatnom kellene.

  Göran Färm (S&D). – Elnök asszony, Portas úrnak valóban nem kell folytatnia. Alapvetően egyetértek vele. Én is szerettem volna ennél továbblépni. Nem vagyok elégedett azzal, hogy végül 2,3%-os emelés lett az eredmény. Úgy gondolom, hogy messzebb is mehettünk volna, de ez egy kompromisszum a Költségvetési Bizottság és az elnökség között. Ez az oka annak is, hogy a Parlament költségeinek hosszú távú stratégiai felülvizsgálatára törekvő módosítást terjesztettünk elő. Korszerűbb gazdálkodással és a hosszú távú megtakarítások elérését célzó tényleges erőfeszítéssel úgy gondolom, hogy sokkal jobb helyzetbe kerülhetünk az igazgatási kiadásokat illetően, és e téren természetesen meg fogjuk hallgatni a Portas úr által tett egyes javaslatokat is.

  Carl Haglund (ALDE). – (SV) Elnök asszony, a kérdések közül, amelyekről jelenleg vitázunk, meglehetősen éles hangon, néhányat már tavaly is megvitattunk. Akkoriban hiányzott az akarat bizonyos kérdések felülvizsgálatához. Örömmel hallottam épp az imént a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportjába tartozó képviselőtársamtól, hogy mostanra például hajlandóság van annak megvizsgálására, hogy mit tehetnénk hosszú távon. Ez vélhetően a legértelmesebb hozzáállás.

Ez a vita azt is mutatja, hogy könnyű egy igazgatásról folyó vitát egy annak eldöntésére irányuló versennyé változtatni, hogy ki kerüljön a populista lista élére. Sajnos úgy tűnik, hogy a tisztelt Házban rengetegen vetélkednek az első díjért. Kétségtelen viszont, hogy felül kell vizsgálnunk költségeinket, és ennek az egyetlen értelmes módja a hosszú távú megközelítés alkalmazása. A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Képviselőcsoport az elmúlt évben és idén is számos megtakarításra tett javaslatot. Azok közé tartoztunk, akik örömmel fogadták, hogy sikerült csökkentenünk az elnökség által eredetileg javasolt emeléseket. E tekintetben szeretném megköszönni Alvaro úr kiváló munkáját.

Az Európai Történelem Házára vonatkozó javaslatot illetően meg kell mondanom, hogy az elképzelést nem tartom különösebben vonzónak, ugyanakkor úgy vélem, hogy helyes emlékeztetni arra, hogy ez egy hosszú folyamat, amelyet az előző parlamenti ciklus során indítottak el. Most mérlegelnünk kell, hogyan hozhatunk döntést az ügyről. Úgy gondolom, hogy jó lenne szavazásra bocsátani az ügyet, és ezzel valódi lehetőséget adni azoknak, akik egyértelműen nem akarják a múzeumot, hogy nemet mondjanak. Nagyon is lehet, hogy jómagam is közéjük fogok tartozni.

Nem hinném azonban, hogy e téren bármit is nyerhetnénk azzal, hogy versengünk a populista lista első helyéért. Helyesebb alaposan átgondolni, hogy hol csökkenthetnénk a költségeket.

  Peter van Dalen (ECR). – (NL) A jelenlegi gazdasági légkörben magától értetődőnek tartom, hogy az Európai Parlamentnek megszorító költségvetést kell életbe léptetnie. Az előadónak tökéletesen igaza van abban, hogy a korlátozás mellett dönt, de sajnos nem jutott elég messzire ebben.

A jelenlegi javaslatok szerint a jelenleginél 2,3%-kal nagyobb lenne a költségvetésünk. Ez nincs összhangban a Bizottság nézetével, amely 1%-os emelést javasol, és persze nincs összhangban a Tanács óhajával sem, amely akár néhány százalékos csökkentést is mérlegel. E javaslatok közül pedig a legutóbbival kell összhangba kerülnünk. Több megtakarítást kell eszközölnünk, és erre van is lehetőség. Képesek vagyunk több megtakarításra. Lehet, hogy már korábban döntés született az Európai Történelem Házának megépítéséről, de még mindig van lehetőség e döntés megváltoztatására. Nos, akkor lépjük meg ezt, kiemelt fontosságú ügyként. Állítsuk le ezt a projektet – az Európai Történelem Házát –, amely milliók elherdálásával járna.

Most rátérek magunkra, az Európai Parlament képviselőire. Még mindig havonta sok ezer euró általános költségtérítésben részesülünk, anélkül hogy a kérdéses összeg tekintetében megkövetelnék az elszámoltathatóságot. Ha ezt most ellenőriznénk és megvizsgálnánk, e területen is rengeteg pénzt lehetne megtakarítani. Összpontosítsuk akkor erőfeszítéseinket erre az elképzelésre – érjünk el nagyobb megtakarításokat!

  João Ferreira (GUE/NGL). – (PT) Elnök asszony, rengeteg vita folyt e jelentéssel, a képviselők fizetésével és juttatásaival kapcsolatban. Szeretném megismételni, hogy a képviselők többségével szemben elleneztük az Európai Parlament képviselőinek jelenlegi pénzügyi statútumát, és ellene szavaztunk, mert többek között a képviselők jövedelmeinek megkétszerezését jelentette egyes országok esetében. Főképp azonban amiatt, hogy szakított egy véleményünk szerint alapvető elvvel: ez pedig az egyes országok polgárainak átlagfizetése és képviselőik átlagfizetése közötti összefüggés fennállása. Ezen összefüggés megszüntetése újabb tünete a demokrácia pusztulásának, a képviselők és az általuk képviselt polgárok közötti szakadéknak, az etikai hanyatlásnak és egy olyan rendszernek, amely az általános megszorítások révén antiszociális politikákat kényszerít a lakosságra, miközben ezek végrehajtóit megvédi e politikák hatásaitól. Nem lenne itt az ideje felülvizsgálni e pénzügyi statútumot?

Befejezésképpen, elnök asszony, el szeretném mondani, hogy azt is fontos világossá tenni, hogy e jelentés módosítástervezeteinek, miközben előmozdítják a megtakarításokat a Parlamentben, nem szabadna olyan kivételek létrehozására törekedniük, amelyek jobban kedveznek az európai pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozásának.

  Claudio Morganti (EFD). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Parlament 2012. pénzügyi évre szóló előirányzataira vonatkozó jelentés helyesen hangsúlyozza a kiadások korlátok közé szorításának abszolút szükségességét. A kiadások 2,3%-os emelésére vonatkozó kompromisszum elfogadhatónak tűnik, mivel ez a szám valójában alacsonyabb a becsült inflációnál, és elméleti megtakarítást jelentene.

Még mindig messze vagyunk azonban a pénzügyi programozásért és költségvetésért felelős biztos kéréseinek teljesítésétől, aki azt remélte, hogy az intézmények egyetlenegy százalékpontos emelésre szorítják le igényeiket, amit egyes intézményeknek – köztük a Tanácsnak – sikerült is elérniük. Egyelőre félreteszem ezeket az emelés körül forgó kérdéseket, amelyeket vélhetően indokolnak a Lisszabon utáni nagyobb számú felelősségek, és inkább az Európai Történelem Házáról ejtenék néhány szót.

A Költségvetési Bizottságban őrült számok keringtek az Európai Történelem Házával kapcsolatban, mind létrehozását, mind működtetését illetően. Valóban abszurdnak tűnik, hogy egyáltalán csak gondolunk is arra, hogy egy ilyen időpontban több tízmillió eurót fektessünk egy rendkívül kétes hasznosságú projektbe, teljesen időszerűtlenül, egy tökéletesen alkalmatlan pillanatban.

  Angelika Werthmann (NI). – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a tagállamainkban folytatódó strukturális válság tükrében az Európai Parlament óvatos megközelítést alkalmaz a 2012-re szóló költségvetési terveivel kapcsolatban. A valamennyi intézmény előtt álló feladatok folyamatosan bővülnek az EU bővítése, a Lisszaboni Szerződés és az új tevékenységek miatt, és ennek megfelelően emelkednek a kiadások is. Mindazonáltal az aranyszabály a költséghatékonyság.

Ezért teljesen logikus, hogy a Parlament konszolidációs stratégiát kövessen a személyzeti területen, és csökkentse a Parlament napi működtetésével, a kiküldetésekkel és az üzleti utakkal kapcsolatos kiadásokat. Különösen támogatom a főtitkárnak azt a javaslatát, miszerint tovább kell folytatni a Parlament környezetvédelmi politikáját. Hangsúlyoznám, hogy ebben a költségvetés-tervezetben az Európai Parlament felismeri az európai polgárok állandó és következetes tájékoztatásának fontosságát.

Az Európai Történelem Házának elképzelését sokfelől támogatják. Emiatt örvendetes, hogy a költségvetési hatóságot immár tájékoztatták a projektről. Itt is figyelmeztetek a költségek jelentős csökkentésének szükségességére és arra, hogy minden ponton teljes átláthatóságra van szükség.

  Paul Rübig (PPE). – (DE) Elnök asszony, azt hiszem, a költségvetés minden évben elénk állítja azt a kihívást, hogy egyrészt takarékosan kell bánnunk a forrásokkal, másrészt viszont hatékonyan is kell felhasználnunk ezeket a forrásokat. Úgy gondolom, hogy mi itt a Parlamentben minden bizonnyal sokat érhetünk még el a hatékonyság terén. Nagyon kedvező lépés lenne, ha létrehoznánk saját helyeinket, ahol a parlamenti képviselők és a személyzet tagjai benyújthatják jobbítási javaslataikat, ezzel mozdítva elő a hatékonyságot a Parlamentben.

Másrészről a Lisszaboni Szerződés óta rendelkezünk szakminiszterekkel, akik tagállamaikban kellő forrásokkal, saját szakmai személyzettel, kabinettel és pénzügyi forrásokkal rendelkeznek, amelyeket felhasználhatnának arra, hogy segítsenek világosabban megértetni az európai politikát polgárainkkal. A magunk részéről mi itt az Európai Parlamentben azért felelünk, hogy megismertessük a nyilvánossággal az Európa lakosai érdekében hozott napi döntéseket.

A Parlamentnek megfelelő forrásokat kell kapnia az energia, a világkereskedelem és a külpolitika területén, valamint a verseny, a környezet és a szociális ügyek területén fennálló új hatásköreihez is, amelyek mindannyiunkat érintenek.

Nagyon támogatom a költségvetési konszolidációt is, mivel ez természetesen lehetővé tenné számunkra a szükséges megtakarítások elvégzését. Mindenki, aki úgy véli, hogy a rövid távolságú repülőútjain megfelel szükségleteinek a turistaosztály, természetesen utazzon a turistaosztályon. Ez nem kérdés. Vagy ha például valaki nem használja fel titkári juttatását az utolsó fillérig, az is rendben van. Rajtunk áll annak eldöntése, hogy mennyi munkánk van, és milyen mértékben kívánunk kommunikálni Európa polgáraival. Ennek továbbra is olyasvalaminek kell lennie, amiről az európai parlamenti képviselőknek maguknak kell dönteniük, mert természetesen az is rendkívül fontos, hogy hatékonyan kommunikáljuk az előnyöket.

ELNÖKÖL: RODI KRATSA-TSAGAROPOULOU
alelnök

  Jens Geier (S&D). – (DE) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, az Európai Történelem Házáról folytatott vitát hallgatva úgy tűnik nekem, hogy a Parlamentben csak kétféle típusú képviselő van: a költségvetés-specialisták, akik részt vesznek ebben a vitában, és akik nagyrészt bírálják ezt a projektet, illetve a többiek, akik láthatóan elégedettek az egész üggyel. A legrosszabb az, hogy amikor az Európai Történelem Házának ügyéről esik szó, olyan sok a bába, hogy valójában elveszik a gyermek, az egész feladat lényege. Így a Daily Telegraph ma arról számolt be, hogy olyan dokumentumok kerültek a birtokába, amelyekből az derül ki, hogy ennek a projektnek a költsége csillagászati összegre, 137 millió GBP-ra emelkedett. Csak annyit tehetek, hogy felkérem a Daily Telegraph-ot, hogy továbbítsa ezeket a dokumentumokat a Költségvetési Bizottságnak, és hadd tapasztaljunk meg mi is valamennyit az átláthatóságból, amelyet a sajtó is megkövetel az európai parlamenti képviselőktől. Örömmel venném, ha lehetőséget kapnánk a bizonyítékok megvizsgálására.

Van értelme ennek a projektnek? Természetesen van értelme elősegíteni annak megismerését, hogy az Európai Unió és az európai integráció mit jelent az emberek élete szempontjából. Kell-e egy parlamentnek múzeumot működtetnie? Nem, egyértelműen nem. Ezért követett a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja két vezérelvet e projekt kapcsán. Az első így szól: követeljük, hogy a projekt rendelkezzen üzleti tervvel. A második pedig a következő: tisztán akarjuk látni a későbbi költségeket, vagyis azt, hogy hogyan fogják finanszírozni ennek a projektnek az előrehaladását. Ezt kiegészíthetjük egy harmadik elvvel: el kell kerülnünk a tartalmi átfedést a tájékoztató központ és az Európai Történelem Háza között.

  Anne E. Jensen (ALDE). – (DA) Elnök asszony, én is szeretnék mondani valamit az Európai Történelem Házáról. Egyértelműen nem az a Parlament szándéka, hogy egy múzeumot működtessen, de helyes elképzelésnek tartom, hogy jobb létesítményekkel rendelkezzünk a Parlament látogatói számára Brüsszelben, és e tekintetben az Európai Történelem Háza egy fontos elem.

Azt is szeretném elmondani, hogy képviselőcsoportom többsége támogatja az Európai Történelem Házát. Ugyanakkor nagyon is egyetértünk a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége Európai Parlamenti Képviselőcsoportja által előterjesztett nézetekkel, miszerint az e házzal kapcsolatos pénzügyi szempontokat és a jövőbeni működtetését illetően nagyobb nyitottságra és átláthatóságra lenne szükség. Ez nagyon fontos, de mégis úgy gondolom, hogy az elképzelés helyes, és azt egyértelműen támogatom. Mindezeket előrebocsátva valóban tudnunk kell, milyen pénzügyi kötelezettségeket vállalunk hosszabb távon.

  Seán Kelly (PPE). – Elnök úr, a jelen pillanatban a költségvetések szükségszerűen vitásak, különösen itt, az Európai Parlamentben. Ugyanakkor el kell mondani, hogy itt mindenkinek lehetősége van arra, hogy kifejtse nézeteit, és jó hallani az összes kinyilvánított véleményt. Ez az Európai Parlament egyik nagyszerű erőssége: mindenki jöhet, elmondhatja a véleményét, érvelhet, és mindenkit meghallgatnak.

Ami magát a költségvetést illeti, nyilvánvalóan gazdaságilag nehéz helyzetben vagyunk, és lehet, hogy minden emelést félre fognak értelmezni, ami talán bizonyos fokig érthető is. A végeredmény azonban az, hogy 2,3%-os emelés áll szemben a várhatóan 2,8%-os inflációval.

A másik pont, amelyet le kell szögezni, az, hogy az Európai Uniónak a 27 ország összességében vett hátterére figyelemmel kell működnie, miközben egyes országok, különösen saját országom, jelenleg nagyon súlyos helyzetben vannak. Éppen egy Rehn biztos úrral folytatott megbeszélésről jövünk, hála Istennek, aki nagyon lekötelező volt velünk. Az emberek ebben a helyzetben nyilvánvalóan semmilyen emelést nem tudnak megérteni, még akkor sem, ha az nem éri el az inflációt. Legyen ez akárhogy is, úgy gondolom, hogy általános döntéseket kell hoznunk, kötelezettséget kell vállalnunk különféle ügyekben, amelyeket meg kell valósítanunk, növekedést fogunk tapasztalni a Lisszaboni Szerződés eredményeképpen a további képviselők miatt, és remélhetőleg Horvátország csatlakozásakor is.

Mielőtt befejezném, még meg szeretném említeni, hogy mindez egy olyan érvet juttat az eszembe, amely meglehetősen gyakran elhangzik Barroso elnök úr szájából: valóban szükséges, hogy teljes körűen és őszintén vitázzunk a saját forrásokról, és talán különösen a projektkötvényekről, mert minél nagyobb finanszírozáshoz jut hozzá az Európai Unió önállóan, annál kisebb vitát váltanak ki a költségvetések, és annál kevesebbet fogunk kérni a tagállamoktól. Végső soron úgy gondolom, hogy Barroso elnök úr irányvonalát kellene követnünk.

  Gerben-Jan Gerbrandy (ALDE). – (NL) Elnök asszony, ebben a Parlamentben én képviselem tagállamom, Hollandia leginkább Európa-párti pártját. Pontosan azért vagyok annyira kritikus Európát illetően, mert annyira szilárdan hiszek benne, akárcsak saját intézményünk, az Európai Parlament költségvetését illetően is.

Ezért úgy vélem, hogy ebben a nehéz pénzügyi időszakban nagyon beosztóan kell költségvetést készítenünk. Emiatt nem támogatom ezt a költségvetés-emelést. Nagyon meglepett a főtitkár által készített eredeti költségvetés, amely 5% feletti emelést irányzott elő, és az is nagyon meglepett, hogy ma nem tartózkodik körünkben. Örültem volna, ha itt lett volna, mert szeretném emlékeztetni az állásfoglalás 6. bekezdésére, amelyben arra kérjük a szolgálatokat, hogy aprólékosan fésüljék át a költségvetést, hogy megtalálják a lehetséges megtakarításokat. Meg akarom kérni, hogy ezt idén július 1-jéig végezzék el, hogy kézzelfogható megtakarításokkal állhassunk elő.

Végezetül, elnök asszony, arra szeretném kérni Európa-párti képviselőtársaimat, hogy ne adjanak muníciót azoknak, akik zátonyra akarják futtatni Európát. A tömegeket, amelyekről mindig beszélnek, legjobban egy virágzó és életképes Európa szolgálja.

  Salvador Garriga Polledo (PPE). – (ES) Elnök asszony, szeretnék gratulálni az előadónak, Fernandes úrnak, és megköszönöm Gerbrandy úrnak az iménti mondandóját, amelyet nagyon időszerűnek tartok.

Ez egy megszorítóbb költségvetés, összhangban a Bizottság és a Tanács kérésével. Nem lépi túl a 20%-os korlátot, és így betartja a becsületbeli megállapodást, jóllehet az nem is létezik. Mindannyian megtakarításokról beszélünk, közülünk néhányan partizán szándékokkal, de mindannyian osztozunk néhány prioritásban: például mi, képviselők, javítani kívánjuk a jogalkotási eredményeket; felkértek bennünket arra, hogy reagáljunk a Lisszaboni Szerződés új prioritásaira; arra kérnek bennünket, hogy szakszerűbben dolgozzunk az együttdöntés során; több tárgyalótermet, nagyobb belső biztonságot, a kommunikációs politika terén nagyobb erőfeszítéseket, jobb IT-hálózatokat kérnek tőlünk és így tovább. Mindezt ki kell fizetni vagy nem mindent kell kifizetni?

Be kell tartanunk az ingatlanokat illetően kötött összes megállapodást. Elhangzik, hogy leállíthatnánk ezek finanszírozását, de tudjuk, hogy ez nem így működik. Ha felelősségteljesen gondolkodunk, akkor ezt el kell fogadnunk, nemde?

Az ifjúság soha sem vitás terület: az ifjúság szükségszerűség. Saját országomban például 50%-os a fiatalok munkanélkülisége. Ezeket a problémákat nem oldja meg az ifjúságpolitikára szánt 100 millió EUR, viszont megfelel a Parlament prioritásainak. Tudom, hogy ennek az összegnek az 5. fejezetből az 1. fejezetbe való átcsoportosítása vitatható, és még azzal is lehet érvelni – és el is hangzott ez az érvelés –, hogy ellentmond a költségvetési eljárásnak, de élő intézmény vagyunk, és alkalmazkodnunk kell a pillanatnyi szükségletekhez.

Nem hinném, hogy bármi is sürgetőbb lehet annál, minthogy megoldjuk a fiatalok munkanélküliségének problémáját. Biztos vagyok abban, hogy önök közül mindenki számára ez jelenti a prioritást.

Végezetül, a közös Európai Történelem Háza mellett fogok szavazni.

  Riikka Manner (ALDE). – (FI) Elnök asszony, először is szeretnék gratulálni az előadónak, Fernandes úrnak kitűnő munkájához. Ez a 2,3%-os emelés természetesen sokkal könnyebben elfogadható és indokolható, mint az elnökség által javasolt 5,2%. A Parlamentnek e költségvetési eljárás során nagyon önkritikusnak kell lennie. A jelentésben ez megvalósult, de ezt a munkát nagyon intenzíven folytatni kell.

Fontosnak tartom, hogy a kis tételek esetében is és különböző területeken megmutatkozott a takarékosságra való törekvés. Egy megoldás természetesen, hogy takarékoskodunk például a takarításon és a fenntartáson, de talán ambiciózusabb napirendekre is szükségünk lenne, mintsem a szappannal való takarékosság. A Parlament idén megszavazta, hogy ősszel egy kettős ülést egy egész hetes strasbourgi ülésre cserél fel. Ha véget vetnénk a Parlament havi plenáris üléseinek, ez jelentős megtakarítást jelentene, és tükröződne a Parlament költségvetésében is.

  Janusz Władysław Zemke (S&D). – (PL) Elnök asszony, a Parlament költségvetését vizsgálva nyilvánvaló, hogy a közlekedés a kiadások jelentős százalékát teszi ki, és a jövőben is ez lesz a helyzet, mivel a 27 tagállamból a brüsszeli és a strasbourgi ülésekre kell utaznunk. Kiszámítottam, hogy a parlamenti képviselők és tisztviselők teljes utazási költsége évente több mint 100 millió EUR. Úgy gondolom, hogy e területen további megtakarítási lehetőségeket találhatnánk. Nagyon gyakran utazunk. Nem értem, hogy miért fizetünk ugyanannyit a repülőjegyekért, mint azok, akik csak alkalmilag repülnek. Ezért sürgetem a Parlament vezetőit, hogy kezdjenek tárgyalásokat a légitársaságokkal. Meggyőződésem, hogy esély van arra, hogy jelentős árengedményekhez jussunk. Ez bevett gyakorlat minden országban; a kormány és a minisztériumok 20–30%-os árengedményekre jogosultak. Köszönöm szépen.

  Jaroslav Paška (EFD). – (SK) Elnök asszony, az Európai Parlament 2012. költségvetési évi tervezett bevételeiről és kimutatásairól szóló jelentés a 17. és a 18. pontban az Európai Történelem Házával kapcsolatos folytatódó munkát említi, és költségvetési tartalék létrehozását javasolja az e projekt megvalósításával összefüggő további költségek fedezésére, amely a 10.1. alcím – Rendkívüli tartalékalap – egyik tételében szerepel. Nem tudom, hogy az Európai Történelem Házának folytatása tekinthető-e rendkívüli kiadásnak, de figyelmesen meghallgattam Marta Andreasent, aki a program jóváhagyásakor felhívta a figyelmünket arra, hogy a jelentésben az Európai Történelem Háza tekintetében szerepeltetett költségeket jelentősen alábecsülték.

Nem ismerem azoknak az indítékait, akik makacsul erőltetik az Európai Történelem Házának megvalósítását az EU folytatódó pénzügyi és gazdasági problémáinak időszakában. Tudom viszont, hogy a szélesebb európai nyilvánosság ezt úgy tekinti, mint az adófizetők pénzének felháborító elpazarlását. Hölgyeim és uraim, ezért teljes komolysággal arra szeretném kérni önöket, hogy gondolják át újra e vitatott – 60 millió EUR összegű – projekt további finanszírozását.

  Monika Flašíková Beňová (S&D). – (SK) Elnök asszony, a jelentés egy nagyon fontos szempontját szeretném kiemelni. Ez pedig az európai intézmények hatékonyságának és takarékosságának szorosabb ellenőrzésére irányuló szándék. A gazdasági válság idején, amikor sok uniós polgár elvesztette munkahelyét, az adókból finanszírozott intézmények működtetése rendkívül érzékeny kérdés, és el kell mondani, hogy ez tökéletesen indokolt. Ezért fontos, hogy a költségvetés tartalmazza a szigorú gazdálkodás kötelezettségét.

Több kérdésre kell összpontosítani a közpénzek szükségtelen elherdálásának elkerülése érdekében. Fontos létrehozni és alkalmazni az elektronikus igazgatás stratégiáját. A megbeszélések esetében ösztönözni kell a videokonferenciák alkalmazását, valamint az új környezetvédelmi technológiák használatát. A természeti erőforrások és különösen a papír megtakarítása érdekében minden munkahelyünkön működésbe kell hoznunk a vezeték nélküli hálózatot. Az erőforrások megtakarítása azonban másrészről nem vezethet az európai intézményekben végzett munka minőségének romlásához. Fontosnak tartom például, hogy a bizottsági ülésekről ne hiányozzanak a tolmácsok, és szeretném megragadni ezt az alkalmat arra, hogy köszönetet mondjak az összes – férfi és női – tolmácsnak az általuk végzett munkáért.

  Giovanni La Via (PPE). – (IT) Elnök asszony, hölgyeim és uraim, először is szeretnék gratulálni Fernandes úrnak kiváló munkájához, valamint az elnökség és a Költségvetési Bizottság közötti pozitív együttműködés légköréhez, amely lehetővé tette számunkra, hogy megállapodásra jussunk a Parlament 2012. pénzügyi évre szóló tervezett bevételeiről és kiadásairól.

Mint a vita során világossá vált, a 2011-hez képest 5,2%-os javasolt emelésen alapuló javaslatból kiindulva az előzetes költségvetési tervezet tekintetében olyan összesített szinthez jutottunk el, amely 2,3%-os emelést jelent.

Úgy vélem továbbá, hogy az ifjúsági projektekre átcsoportosított 100 millió EUR összegű előirányzat fontos, mivel a Parlament ezt a politikát egyik 2011-es prioritásaként jelölte meg, és ezek a források segíteni fognak a mobilitási, oktatási és foglalkoztatási projektek finanszírozásában Európa összes fiataljának javára.

Végül remélem, hogy a 2012-es költségvetési eljárásban valamennyi intézmény eltökéltsége révén lehetőség lesz a forrásokkal való gazdálkodás optimalizálására.

  Vladimír Maňka (S&D). – (SK) Elnök asszony, szeretnék köszönetet mondani az előadónak a valóban nagyon jó jelentésért. Az előadó és mindenki, aki ma felszólalt, rámutatott a hiányosságokra, ugyanakkor igazi lehetséges megoldásokat is talált. Az egyetlen megfelelő megoldás azonban az, ha valóban tárgyilagosan megvizsgáljuk az egész problémát, ahelyett hogy mindegyikünk külön-külön keresne valamit, amit vagy megtalálunk vagy sem. Az egyetlen objektív szemlélet az lenne, ha kívülről készülne röntgenfelvétel a Parlamentről. Kétségtelenül ezt tette egyszer a Számvevőszék, mi pedig megtapasztaltuk az igazgatási költségek megtakarítását, amely a külső ellenőrzést követően jelentkezett.

Ez azt jelenti – és ezt örömmel mondom –, hogy bizottságunk tagjai is támogatták azt a módosítási javaslatomat, amely szerint a Parlamentnek egyes területeit egy külső megfigyelő szemszögéből, komolyan meg kellene vizsgálnia, hogy mindent felfedezhessünk, amiről önök is beszéltek, és talán még többet is. A következő lépés, amelyet Göran Färm is említett, ezeknek a kiadásoknak a nyomon követése a jövőben. Ez az egyedüli megoldás.

  Zigmantas Balčytis (S&D). – (LT) Elnök asszony, tekintettel a jelenlegi nehéz pénzügyi, gazdasági és szociális helyzetre, amellyel az Európai Unió szembesül, a Parlament költségvetési forrásait szigorúan és hatékonyan kell kezelni. A javaslat szerint az Európai Parlament teljes költségvetésének 2012-ben 2,3%-kal kellene emelkednie, ami nem éri el a jelenlegi inflációs rátát. Ez valóban pozitív, de a Parlamentnek a jövőben nagyobb megtakarításokat kell eszközölnie, és szigorítania kell az irányítási és nyomon követési eljárásokat. Egyetértek az előadónak az Európai Parlament hosszú távú felülvizsgálatára vonatkozó javaslatával a költségek csökkentése érdekében. A Parlament szolgálatainak fokozniuk kell az igazgatás korszerűsítésére és racionalizálására irányuló erőfeszítéseiket, csökkenteniük kell a külső szolgáltatásoktól való függőségüket, és szigorúan kell gazdálkodniuk az emberi erőforrásokkal. Meggyőződésem, hogy ezek az intézkedések lehetővé tennék az Európai Unió pénzének hatékonyabb felhasználását, megtakarítva ezzel az adófizetők pénzét és csökkentve a Parlament kiadásainak jelenlegi szintjét.

  José Manuel Fernandes, előadó. – (PT) Elnök asszony, először is fontos megemlíteni egy számot: az összes európai intézmény igazgatási költsége 6% körül mozog. Egyetlen tagállamban sem létezik egyetlen olyan intézményi költségvetés sem, amely ennyire kis részarányban részesedik a teljes költségvetésből, az Európai Unió költségvetéséből.

A Parlamentet új hatáskörökkel ruházták fel. 27 tagállam van, hatálybalépésekor a Lisszaboni Szerződés további 18 parlamenti képviselőt jelent, egy bővítést is tervbe vettek, amely Horvátországot érinti, és világos, hogy mindez költségekkel fog járni. Az igazság azonban az, hogy ez a költségvetés ténylegesen csökkent, jóval az infláció alá.

Hadd ejtsek még egy szót az ifjúság kérdéséről. Nagyon is tisztában vagyunk azzal, hogy a kezdeményezés a Bizottságtól származik, és azt a Tanácsnak egyhangúlag el kell fogadnia, de azt is tudjuk, hogy fontos volt jelzést küldeni, és az előirányzat, amelyről beszélünk, az 5. fejezet az összes igazgatási kiadás közül, ahol mintegy 380 millió EUR-nak kell lennie, mi pedig 100 millió EUR-t javasolunk.

A képviselők fizetésének kérdésével kapcsolatban: nem a Parlament felelőssége a fizetések aktualizálása. A fizetéseket a Tanács határozza meg, a Bizottság javaslatait követve. A Bizottság fizetések aktualizálására irányuló jelenlegi javaslata 0,9%. A fizetések szerepelnek az úgynevezett képviselői statútumban is, és ezeket a Bíróság bíráinak a fizetéséhez indexálják.

A Parlament egyedül nem módosíthatja a képviselői statútumot. Ehhez a Bizottság és a Tanács hozzájárulása szükséges. Egyes képviselőknek el kellene olvasniuk a rendeleteket, és a Lisszaboni Szerződést is, különösen a 223. cikket.

  Miguel Portas (GUE/NGL). – (PT) Elnök asszony, Fernandes úr, a fizetéseket illetően számomra világosnak tűnik, hogy a Parlament tökéletesen képes arra, hogy megragadja a kezdeményezést, és javasolja a képviselői statútum felülvizsgálatát. A szabályokat ebben a Parlamentben fogadták el, és azokat ebben a Parlamentben lehet megváltoztatni is, még ha intézményi lépéseket is kell tenni. Valójában csak a fizetéseket indexálják az Európai Tanács – a kormányok – által eldöntött emelésekhez. Csak a fizetéseket: egyetlen másik fontosabb kiadási tételt sem, amelyek szigorúan e Parlament – és nem más – ellenőrzése alatt állnak.

  José Manuel Fernandes, előadó. – (PT) Mint Portas úr maga is mondja, nem a Parlament felelőssége a fizetések aktualizálása. Ezért nincs értelme egy ilyen típusú költségvetésben a fizetések befagyasztásáról beszélni. Lenne viszont értelme például a képviselői statútum módosítására irányuló indítvány beterjesztésének. Módosítani lehetne a 31/EK rendeletet is, különösen a 64. cikket. Minden bizonnyal értelmetlen viszont kísérletet tenni arra, hogy lehetővé tegyék e Parlament képviselői számára, hogy maguk határozzák meg saját emeléseiket, amikor ez a jog szerint nem tehető meg, mivel ez egy módja lenne annak, hogy megpróbáljuk becsapni a bennünket figyelőket és demagógiába bocsátkozzunk.

  Elnök. – A vitát lezárom.

A José Manuel Fernandes úr által készített jelentésről (A7-0087/2011) tartandó szavazásra holnap 12:00-kor kerül sor.