Sajtóközlemény
 

Megszavazta az EP a klímacsomagot

Választások 2009 - Környezetvédelem - 17-12-2008 - 19:24
Plenáris ülés
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 

2020-ig 20 százalékkal kevesebb károsgáz-kibocsátás, 20 százalékos megújulóenergia-arány és az energiahatékonyság 20 százalékos javítása - ezek a fő pontjai az unió „klímacsomagjának”, amelyről most az Európai Tanács után az Európai Parlament is elfogadott.

A decemberi Európai Tanács elfogadta a „klímacsomag” főbb pontjait. A kiadott zárónyilatkozat szerint az állam- és kormányfők első olvasatban szeretnének megegyezni az Európai Parlamenttel, hogy a jogszabályok - amelyek alapján az Európai Unió az egész világon az éghajlatváltozás elleni harc élharcosává válhatna - mielőbb életbe léphessenek.
 
Az Európai Parlament korábban már folytatott plenáris vitát a kérdésről, és időközben a tagállamokat képviselő Tanács és az EP tárgyalódelegációi is megállapodásra jutottak a főbb kérdésekben. A parlament december 17-én, Strasbourgban megszavazta a jogszabálycsomag elemeit.
 
Kibocsátási kvóták: 2025-tól csak árverésen (Doyle-jelentés)
 
Az Európai Tanácson született döntés szerint az uniós üvegházgáz-kibocsátást 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni. A megállapodás kilátásba helyezi: ha a 2012 utáni időszakra vonatkozó, várhatóan jövőre, Koppenhágában elfogadandó nemzetközi klímamegállapodásban a többi meghatározó állam is jelentősebb lépésre szánja el magát, az EU 30 százalékos kibocsátás-csökkentést is hajlandó vállalni.
 
A kibocsátás csökkentésének kiemelt uniós eszköze az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU Emission Trading System - ETS). Ebben meghatározzák a lehetséges maximális kibocsátást, a fel nem használt kvótákat pedig értékesíteni lehet. A rendszerbe tartozó gázok kibocsátását az ETS harmadik, 2013-tól 2020-ig tartó szakaszában a viszonyítási évnek választott 2005-höz képest 21 százalékkal kell csökkenteni.
 
(A bázisév megválasztását az EU keleti felének országai - köztük Magyarország - sokáig sérelmezték, úgy vélték ugyanis, ez a rendszer nem veszi figyelembe, hogy 1990 óta már legalább 20 százalékkal csökkent a karbonkibocsátás ezekben az államokban. A csúcs résztvevői végül úgy döntöttek, kompenzációként az összes árverésen értékesítendő kibocsátási kvóta 12 százalékát újraosztják ezen érintett tagországok között.)
 
Az Avril Doyle (néppárti, ír) által készített jelentésben a képviselők helyeselték, hogy az ETS-t újabb ipari területekre (alumínium, petrolkémia stb.) is kiterjesszék.
 
Jelenleg az ETS-be mintegy 10 ezer ipari, energetikai létesítmény tartozik. Ezekből származik az uniós üvegházgáz-kibocsátás mintegy 40 százaléka. (A másik háromötöddel más eszköz foglalkozik. Ld. alább a Hassi-jelentést - a szerk.)
 
Az ETS első és második szakaszában (2005-2012) a kvóták nagy részét ingyenesen osztották ki. Az európai tanácsi megállapodás értelmében viszont 2025-ig (nem pedig 2020-ig, ahogy az a korábbi szövegekben szerepelt) kellene elérni, hogy az összes kibocsátási egységet csak aukción lehessen megvásárolni (2013-ig 20, 2020-ig 80 százalék a cél). Az energiaszektorban azonban már 2013-ig el kellene érni a 100 százalékos árvereztetési arányt. Az egész rendszer számos kivételt tartalmaz.
 
A képviselők az árverésből származó bevételeket - amelyek bizottsági becslések szerint 2020-ra éves szinten akár az 50 milliárd eurót is elérhetik - a klímaváltozás elleni küzdelemre akarják felhasználni, különösen „az erdőpusztulás megakadályozására, a fenntartható erdősítés támogatására, illetve az erdők újratelepítésére szolgáló alapok finanszírozására”.
 
A Doyle-jelentést a képviselők 610 igen, 60 nem, 29 tartózkodó vokssal fogadták el.
 
Tagállami erőfeszítések az üvegházgázok visszaszorítására (Hassi-jelentés)
 
2013 és 2020 között minden tagállamnak csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátását azokon a területeken is, amelyek nem tartoznak az ETS rendszerébe.
 
Ilyen például a közúti és tengeri szállítás, az építőipar, a szolgáltatások, a kisebb ipari létesítmények, a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás. (Ez jelenleg az uniós összkibocsátás 60 százalékát teszi ki.) Az EP a Satu Hassi (zöldek, finn) által készített jelentésben támogatta az Európai Bizottság által javasolt nemzeti kibocsátás-csökkentési célértékeket, amelyek uniós szinten 10 százalékos csökkentést jelentenek 2020-ra.
 
Magyarországnak nem kell csökkentenie az ETS-en kívüli kibocsátását: 2020-ig a 2005-ös szinthez képest 10 százalékos növekedést enged meg a megállapodás.
 
A Hassi-jelentést 555-93-60 arányban szavazták meg.
 
Széndioxid a föld alatt (Davies-jelentés)
 
Az Európai Unió támogatja az erőművek széndioxid-kibocsátásának a föld mélyében történő tárolását, az úgynevezett széncsapdás tárolási technológia alkalmazását. A parlament támogatta a javaslatot, a Chris Davies (liberális, brit) által készített jelentés szerint ugyanis „a technológia teljes kapacitásának kihasználása 2050-re akár 50 százalékkal is csökkentheti az uniós széndioxid-kibocsátást”.
 
Az ezzel foglalkozó jelentésben a képviselők 300 millió ETS-egységet rendeltek az ilyen létesítmények támogatásához.
 
A szöveget 623-68-22 arányban hagyta jóvá a parlament.
 
Megújuló energiaforrások (Turmes-jelentés)
 
Az EP támogatta azt a célkitűzést, hogy 2020-ra az EU összes energiafogyasztásának legalább 20 százaléka megújuló energiaforrásokat használjon fel.
 
Az intézményközi egyezség szerint az irányelv 2014-es felülvizsgálata nem fog kiterjedni a célarány újragondolására: az továbbra is 20 százalékos marad.
 
Magyarország a 2005-ös adatok szerint 4,3 százalékon állt. 2020-ig ezt 13 százalékra kellene feltornázni.
 
Az EP emellett támogatta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát is, hogy 2020-ra a közúti közlekedésben felhasznált üzemanyagoknak legalább 10 százaléka származzon megújuló energiaforrásokból.
 
A képviselők kiemelten ösztönöznék a második generációs - hulladékból vagy biomasszából, vagyis az élelmiszer-termeléssel nem versengő módon előállított - bioüzemanyag felhasználását.
 
Ezt a jelentést 635-25-25 arányban szavazták meg.
 
Autók széndioxid-kibocsátása (Sacconi-jelentés)
 
Az előzetes egyezség szerint 2012-re a jelenlegi 160 grammról egységesen átlagosan 120 grammra kell csökkenteni az autók által kilométerenként kibocsátott széndioxid mennyiségét. 30 grammnyi csökkentést a gépjárműmotor technológiájának fejlesztésével, míg a fennmaradó 10 grammnyit egyéb fejlesztésekkel kellene elérni, mint például a jobb gumik vagy a bioüzemanyagok használata - áll Guido Sacconi (szocialista, olasz) jelentésében.
 
A hosszú távú célkitűzés szerint 2020-tól kezdve az új autók kilométerenkénti széndioxid-kibocsátása átlagban nem léphetné túl a 95 grammot.
 
2015-ig köztes célokat határoznak meg az autógyártók számára, 2012-től kezdve azonban - egyre növekvő mértékben - bírsággal sújtanák a megengedett határértéken felüli kibocsátást.
 
Az EP egyetértett a Bizottsággal és a Tanáccsal abban, hogy az évente kevesebb, mint tízezer gépjárművet gyártók mentességet kérhessenek a kibocsátás korlátozására. A tízezer és háromszázezer darab közötti autót gyártóknak pedig lehetőségük lenne arra, hogy - a 2007-es szinthez képest - a járművek széndioxid-kibocsátását csak 25 százalékkal csökkentsék.
 
A képviselők speciális hitelekkel és egyéb kedvezményekkel ösztönöznék a rendkívül alacsony kibocsátású járművek kifejlesztését és gyártását.
 
Ezt a szöveget 559-98-60 arányban szavazták meg a képviselők.
 
10 százalékkal kevesebb üvegházgáz az üzemanyagokból (Corbey-jelentés)
 
A képviselők támogatták, hogy az üzemanyaggyártókat kötelezzék az üvegházház-kibocsátás 10 százalékkal történő csökkentésére 2020-ig. Így mintegy 500 millió tonna széndioxid levegőbe jutását lehetne megakadályozni - írja a Dorette Corbey (szocialista, holland) által készített jelentés.
 
A Tanács delegációjával folytatott informális megbeszéléseken ugyanakkor az a verzió körvonalazódott, amely szerint 2010-hez képest 2020-ig 6 százaléknyi mérséklést kellene kötelezően elérni. A további 4 százalék kötelezővé tételéről a Bizottság által 2012-ben elkészítendő értékelés alapján döntenének.
 
Hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentésének kötelezettsége ne vezessen ahhoz, hogy a bioüzemanyagok előállítása károsan hasson a környezetre és például az élelmiszertermelésre, a parlament módosítást javasolt, amely garantálná, hogy csak a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően gyártott bioüzemanyagokat lehessen felhasználni.
 
A Corbey-jelentés 670-20-25 arányban ment át.
 
Magyar képviselők a klímavitában
 
A Turmes-jelentés parlamenti vitájában felszólaló Glattfelder Béla (néppárti) azt javasolta, a tagállamok a bioüzemanyagokra vonatkozó célkitűzések elérésénél ne számolhassák el az olyan importált bioüzemanyagok felhasználását, amelyeknek közük van erdőirtáshoz, illetve olyan országokból érkeznek, amelyek nemzetközi élelmiszersegélyben részesülnek, vagy amelyek a mezőgazdasági termékekre exportadót vagy más exportkorlátozást vetnek ki. „A bioüzemanyagok előállítására Európa is képes, és energiafüggőségünk elsősorban akkor fog csökkeni, ha Európában előállított bioüzemanyagokat használunk föl” - fogalmazott.
 
Tabajdi Csaba (szocialista) azt mondta, a biomasszának és a biogáznak kiemelt szerepe van a megújuló energiaforrások között, ugyanakkor a biomasszánál elfogadhatatlan, ha az erdők kiirtásával jár együtt, vagy az élelmiszertermelésre alkalmas területeket veszi el. A bioenergia- és biomassza-termelés szerinte semmiképpen nem mehet az élelmiszertermelés rovására. Az Egyesült Államok esete - vélte - negatív példa, amely mutatja, milyen árfelhajtó szerepe van a kukoricára építő bioetanol-programnak.
 
Hegyi Gyula (szocialista) szerint a harmadik generációs bioüzemanyag hasznára is válhat az uniós energiamérlegnek, ezért azokat „házi forrásból” kellene beszerezni, felhasználva az európai mezőgazdaság felesleges kapacitásait. „Magyarországon, mintegy 1 millió hektár termőföld hever parlagon” - mondta Hegyi. Ha „ezeken úttörő módon termelnénk bioüzemanyagokat, úgy, hogy közben megőrizzük a természeti értékeket is, akkor egyszerre szolgálnánk a környezet védelmét, és a saját forrásból történő beszerzés ügyét” - fogalmazott.
 
A Hassi-jelentés parlamenti vitájában a néppárti képviselőcsoport nevében felszólaló Olajos Péter (néppárti) azt mondta, a tagországok közötti teherelosztásról szóló jogszabály révén 2013-tól minden széndioxid-kibocsátási forrást mérni és szabályozni fognak. A csomag legnagyobb erényének a képviselő a kereskedési rendszer bevezetését nevezte, amely „lehetővé teszi, hogy piaci mechanizmusok segítségével is ösztönözhessük a széndioxid-csökkentést”. Olajos szerint azonban a jelenlegi gazdasági helyzetben az európai ipar kárára válik majd az, hogy a jogszabálycsomag két és félszer akkora kibocsátás-csökkentést vár el az európai cégektől, mint a tagállamoktól. „A kvótakereskedelem ugyanakkor jelentős forráslehetőséget biztosít az eddig is jól teljesítő kelet-közép-európai országok számára a kibocsátás csökkentésére a nagy megtakarítási potenciállal rendelkező háztartási-közlekedési és mezőgazdasági szektorokban” - mondta.
 
De Blasio Antonio (néppárti) szerint a strukturális fejlesztésekre szánt támogatások feltételrendszerébe be kell építeni az üvegházgáz-kibocsátás csökkentésének szempontjait is. „Bár az Európai Unió vállalása a tagállamok kormányait kötelezi, komoly terhet ró a tagállami helyi és regionális önkormányzatokra, valamint az egyéb helyi és regionális képviseleti fórumokra és szervekre is” - érvelt. A célkitűzés alapjaiban érinti az egyes régiók gazdasági, társadalmi kohézióját, és a széndioxid-kibocsátás csökkentését csak a kohéziós politikába integráltan lehet eredményesen megvalósítani - tette hozzá De Blasio Antonio.
 
 
REF: 20081216IPR44857