Cikk
 

Gázvita az EP‑ben: a válságtól az energiaellátás biztonságáig

Energia - 13-01-2009 - 17:43
Küldje el ezt a cikket
Közösségi oldalak
Kedvencek
 
Gázvita az EP-ben: szerda 16.30 ©BELGA/EPA/SERGEY DOLZHENKO

Gázvita az EP-ben: szerda 16.30-kor

Az ukrán gázcsapok elzárásával újra homloktérbe került Európa akut gázfüggősége: mint ismert, a jelenlegi válság következtében 17 európai ország maradt gázellátás nélkül. Ukrajna továbbra is az orosz gáz fő továbbítási útvonala Európa felé. Miközben Európa nyugtalanul várja a gázszállítások megindítását, az EP‑képviselők Strasbourgban vitát tartanak a gázválság tanulságairól. Kövesse a vitát élőben, weboldalunkon keresztül, szerdán 16.30‑tól!

A jelenlegi orosz–ukrán gázválság az EU tagállamainak több mint felét, valamint a balkáni térség országait is közvetlenül érinti. Miután leállították az orosz gáz Ukrajna felőli szállítását, 17 ország maradt gázellátás nélkül, illetve szembesült az ellátás jelentős visszaesésével Európában.
 
Európa földgázigényének negyven százalékát szerzi be orosz földről, amelynek túlnyomó többsége – 90%‑a – ukrán területen keresztül húzódó csöveken kerül szállításra. Emellett Norvégiából és Algériából érkezik még gáz Európába.
 
A gázválság által leginkább érintett uniós tagállamok Lengyelország, Finnország, a balti államok, valamint Bulgária és Ausztria, amelyek 100 százalékban az orosz gáztól függnek. Magyarország energiaellátásnak közel 60 százalékát biztosítja az Ukrajnán át érkező orosz gáz.
 
Felülvizsgálnák az EU energiapolitika stratégiáját
 
Az Európai Bizottság 2008 novemberében előterjesztett egy az energiahatékonysággal kapcsolatos javaslatokat tartalmazó csomagot, amelynek célja az energiatakarékosság előmozdítása. A téma parlamenti felelőse Anne Leperrouze (liberális, francia), akinek jelentéséről jövő héten szavaz az EP ipari szakbizottsága.
 
A javasolt intézkedések kiterjednek az épületek és az energiafogyasztó termékek energiahatékonyságának növelésére, illetve az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok, valamint a fűtési és a légkondicionáló rendszerek ellenőrzésének megerősítésére.
 
Baráti gázártól a csapok elzárásáig
 
2009. január 1-én Moszkva a gáz szállításának áráról és feltételeiről történő több hetes sikertelen tárgyalásokat követően elzárta a csapokat az ukrán belső piacra szállított gázvezetékeken, és azóta azzal vádolja Kijevet, hogy az megcsapolja az Európába irányuló szállítmányt.
 
Moszkva január 7‑én elzárta az Európába irányuló tranzit vezetékeket, mondván azokat Kijev saját fogyasztásának kielégítésére használja.
 
Mint ismert, a 2004-es narancsos forradalom után Ukrajna kormánya Nyugat felé fordult, és az oroszok a csapelzárással Kijevet szerették volna megszorongatni.
 
Elemzők szerint a jelenlegi válság hasonló gyökerekkel rendelkezik, mint 2006‑os elődje. Moszkva ismét árat szeretne emelni – három évvel ezelőtt 50 dollárról 250 dollárra (ezer köbméterenként) – most 179 dollárról 418 dollárra. Szintén hasonlóságot mutat, hogy Ukrajna ismét tetemes tartozást halmozott fel a Gazprommal szemben.
 
A múlt héten zajló tárgyalások eredményeképpen január 12‑én sikerült tető alá hozni egy megállapodást, amelyet Ukrajna és Oroszország is aláírt az orosz gáz Ukrajnán át Európába való szállításának ellenőrzéséről. Ennek értelmében egy nemzetközi megfigyelő csoport ellenőrzi majd az Oroszországból az Európai Unióba Ukrajnán keresztül érkező gázszállítást. Az EU megfigyelői között magyar szakember is lesz.
 
REF: 20090108STO45594