KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁSRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Parlament 2014. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól
3.7.2013 - (2013/2679(RSP))
a következő képviselőcsoportok állásfoglalási indítványai helyébe lép:
PPE (B7‑0312/2013)
ALDE (B7‑0316/2013)
S&D (B7‑0325/2013)
József Szájer a PPE képviselőcsoport nevében
Enrique Guerrero Salom az S&D képviselőcsoport nevében
Andrew Duff az ALDE képviselőcsoport nevében
Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament 2014. évi bizottsági munkaprogrammal kapcsolatos prioritásairól
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottság 2013. évi munkaprogramjáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0629),
– tekintettel az Európa 2020 stratégiára;
– tekintettel a 2013. június 27-28-i Európai Tanács következtetéseire,
– tekintettel az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló legutóbbi keretmegállapodásra[1], különösen annak IV. mellékletére,
– tekintettel eljárási szabályzata 35. cikkének (3) bekezdésére,
A. mivel a válságból nem lehet kilábalni az európai integráció jelentős mértékű elmélyítése nélkül, és a pénzügyi, gazdasági és adósságválság rámutatott a fokozottabb demokratikus ellenőrzés és elszámoltathatóság szükségességére;
B. mivel az Európai Bizottságnak intézkedéseket kell előterjesztenie az európai szociális piacgazdasági modellek megőrzése és megerősítése érdekében, a hosszú recesszió által okozott károk helyrehozása, valamint a teljes körű foglalkoztatottság és a fenntartható növekedés visszaállítása érdekében;
C. mivel a bankrendszer labilis mivolta, a tagállamok előtt adósság és deficit formájában álló problémák, az európai versenyképesség csökkenése a globális gazdaságban, a fiatal munkanélküliek magas száma, illetve a gazdasági hanyatlásnak tulajdonítható társadalmi nehézségek előzmény nélküli kihívást jelentenek az EU számára;
D. mivel az uniós szintű költségvetési döntéseknek nemcsak az összegek tekintetében, hanem a rugalmasság és az egyensúly tekintetében is meg kell felelniük az Unió politikai prioritásainak;
E. mivel a Bizottság feladata az EU általános érdekeinek előmozdítása, az ezt célzó megfelelő kezdeményezések megtétele, a Szerződések alkalmazásának biztosítása, az uniós jog végrehajtásának ellenőrzése, koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatok végrehajtása, valamint jogszabályok megalkotásának kezdeményezése;
F. mivel a választóktól kapott jelenlegi megbízatás végén minden befejezetlen munka elévül, kivéve, ha a Parlament, a Tanács vagy a Bizottság indokolással ellátva kérelmezi, hogy a jogalkotási eljárásban jelentős haladást mutató konkrét ügyeket az újonnan megválasztott Parlament folytassa;
1. RÉSZ
1. mélyebb demokratikus folyamatot szorgalmaz a gazdasági kormányzás területén, az Európai Parlament szorosabb bevonásával, ami hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok nagyobb bizalommal tekintsenek a válság uniós kezelésére; e tekintetben az Európai Bizottságnak be kell töltenie a Szerződés szerinti szerepét, ami összeegyeztethetetlen az EU gazdasági kormányzásában ráruházott döntéshozatali szerepének nem elszámoltatható szervezetekre való átruházásával; különösen törekszik a Bizottság elszámoltathatóságának javítására azokban az esetekben, amikor a Bizottság a trojka tagjaként jár el;
2. úgy véli, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló politikai tárgyalások lezárását követően a Bizottságnak mindenekelőtt biztosítania kell az új pénzügyi keret zökkenőmentes működését, ideértve a rugalmasságra vonatkozó új szabályokat is, melyekről e tárgyalások keretében született megállapodás; elvárja, hogy az új Bizottság beiktatásakor hivatalos kötelezettségvállalást tegyen a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának 2016 végéig való elvégzésére, ami az új Európai Parlament számára is lehetővé teszi majd az Unió prioritásainak újraértékelését;
3. különös aggodalommal tölti el a kifizetésekkel kapcsolatos, 2014-ben előállt helyzet, és sürgeti a Bizottságot, hogy – amennyiben szükséges – még az év folyamán terjesszen elő költségvetés-módosításokat;
4. hangsúlyozza az Unió saját forrásainak rendszerét érintő reform kérdésének fontosságát; kéri a Bizottságot, gondoskodjon arról, hogy a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportot összehívják, valamint hogy, amint lehet, megkezdje munkáját annak érdekében, hogy az első eredmények a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodás részeként elfogadott, a saját forrásokról szóló közös nyilatkozatnak megfelelően 2014 végére rendelkezésre álljanak;
5. emlékeztet rá, hogy az EU költségvetésének az uniós politikai prioritásokat kell tükröznie; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés erős tőkeáttételi hatással bíró beruházási költségvetés; sürgeti a Bizottságot, hogy védelmezze az uniós költségvetést a stratégiai beruházások európai többletérték nyújtása révén történő előmozdítása, valamint az európai gazdaság újbóli növekedési pályára állítása érdekében;
6. úgy véli, hogy a foglalkoztatás elsőrendű prioritás, és hogy az összes, uniós szinten rendelkezésre álló adót a meglévő munkahelyek megőrzésére, valamint új munkahelyeknek a fiatalok számára történő létrehozására kell fordítani, különösen a szolgáltatások, az ipar és a digitális gazdaság területén; ezért meggyőződése, hogy az Unió versenyképességét erősítő beruházások kulcsszerepet fognak játszani a jövő évben és a rákövetkező években;
7. üdvözli az Európai Bizottság 2013. június 27-28-i kötelezettségvállalását, miszerint teljes egészében megvalósítja a tényleges gazdasági és monetáris uniót, ami magában foglalja a bankunió valamennyi elemét, a gazdaságpolitikák hatékonyabb összehangolását, a pénzügyi szolidaritási mechanizmusok kialakítását és a társadalmi dimenzió megerősítését, azonban sajnálattal állapítja meg a gyorsabb előrehaladásra tett kísérletének kudarcát; felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki egy GMU társadalmi dimenzióiról szóló, közleményt;
8. ragaszkodik ahhoz, hogy mielőbb el kell végezni minden jogalkotási munkát, amely az Európai Központi Bankon alapuló egységes felügyeleti mechanizmus életbe léptetéséhez szükséges;
9. támogatja az Európa 2020 növekedési stratégiát, melynek célja a vállalkozások ösztönzését, a munkahelyteremtést, az életszínvonal emelését és a fenntartható gazdaság kialakítását célzó megfelelő politikai keretek megalkotása;
10. hangsúlyozza, hogy a tőkéhez való hozzáférés javítása, jobb infrastruktúra biztosítása, a tulajdonjogok védelme és különösen a kkv-k támogatása révén javítani kell az ipar makrogazdasági keretét az iparágak versenyképességének növelése és új piacokhoz való nagyobb mértékű hozzáférésük elősegítése érdekében;
11. fellépést sürget a Bizottság jelenlegi munkaprogramjának még ez utóbbi mandátumának lejárta előtt történő megvalósításáért, különös tekintettel a szolgáltatások egységes piacára, a digitális menetrendre, az energia belső piacára és a nyílt és tisztességes kereskedelmi megállapodások kiterjesztésére;
12. sürgeti a Bizottságot, hogy fokozza és terjessze ki az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében tett erőfeszítéseit, hogy tegyen javaslatot egy európai főügyészség létrehozására, és hogy fejezze be az OLAF elhalasztott reformját;
13. intenzív tárgyalások megkezdését javasolja a Tanáccsal és a Bizottsággal még mandátumának lejárta előtt, hogy minél több ügyet lezárhasson, teljes mértékben tiszteletben tartva Lisszaboni Szerződésben leszögezett jogalkotási eljárásokat; megismétli, hogy nem fogadhat el több kormányközi elemet a GMU tekintetében;
14. felhívja a Bizottságot, hogy kellően vegye figyelembe a Parlamentnek a jelen határozat 2. részében ismertetett ágazatspecifikus álláspontjait;
2. RÉSZ
Végrehajtás
15. sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa jogalkotási programjának koherenciáját, fokozza a jogszabályalkotás minőségét, javítsa a jogszabálytervezetek hatásvizsgálatát, adott esetben javasolja megfelelési táblázatok alkalmazását az uniós jog jobb átültetése érdekében, illetve támogassa a Parlamentet a Tanáccsal a meghatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok alkalmazásáról folytatott tárgyalások során, amelyek azzal fenyegetnek, hogy jelentős mértékben blokkolják a jogalkotási folyamatot;
16. sürgeti a Bizottságot, hogy a megosztott irányítású uniós alapok tekintetében javasolja a megfelelő politikai szintű aláírással ellátott megfelelő nemzeti igazgatási nyilatkozatok bevezetését; hangsúlyozza, hogy a támogatások alapos ellenőrzése révén szigorú és hiteles felügyeletet kell gyakorolni, valamint nyomon kell követni az uniós finanszírozás és igazgatás költséghatékonyságát, biztosítva ezáltal az uniós fellépés jó ár-érték arányát, valamint azt, hogy a bevételek az alkalmazandó szabályokkal összhangban kerüljenek beszedésre;
17. úgy véli, hogy javítani és modernizálni kell az uniós intézmények közötti együttműködést, hogy az hatékonyabbá váljon, és lehetővé tegye az uniós szintű végrehajtó hatalom alaposabb demokratikus ellenőrzését; megjegyzi, hogy a 2010-es intézményközi megállapodás felülvizsgálatra szorul; szorosabb együttműködést szorgalmaz a Tanáccsal, a Lisszaboni Szerződésben foglaltaknak megfelelően; hangsúlyozza, hogy mindig előnyben kell részesíteni a közösségi módszert, amely a Parlament demokratikus bevonása révén lehetővé teszi a nyilvános vitát; emellett úgy véli, hogy a bonyolult jogalkotás, különösen a pénzügyi szolgáltatások terén, kellően széles körű nyilvános és parlamenti vitát szavatol;
18. sajnálattal állapítja meg, hogy a Bizottság számos bejelentett célkitűzést többszöri ígérete ellenére sem valósított meg, sem a mennyiség, sem a minőség tekintetében; sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen intenzív párbeszédet a két társjogalkotóval a fennmaradó bejelentett jogalkotási javaslatok előterjesztéséről és elfogadásáról;
19. sürgeti a Bizottságot, hogy könnyítse meg az európai szintű politikai pártok státuszáról folytatott háromoldalú párbeszéd gyors lezárását, időben az európai parlamenti választások előtt;
Egységes piac
20. emlékeztet az egységes piacnak az uniós integráció, a gazdasági növekedés és a foglakoztatás motorjaként, valamint az uniós reálgazdaság pilléreként betöltött kulcsfontosságú szerepére; ezért felhívja a Bizottságot, hogy helyezze az egységes piac irányítását a középpontba a jogalkotási és szakpolitikai prioritások elfogadásának és érvényre juttatásának ésszerűsítése, valamint az egységes piaci integrációnak az európai szemeszter keretében való rendszeres – az éves növekedési jelentéseket kísérő, az egységes piaci integrációra vonatkozó jelentéseken és országspecifikus ajánlásokon alapuló – értékelése kialakításának érdekében;
21. felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is összpontosítson az egységes piac irányításának javítására, újítsa meg az adminisztratív egyszerűsítés megvalósításával kapcsolatos erőfeszítéseit, fontolja meg kellő módon a javasolt intézkedések arányosságát, valamint kövesse nyomon az előrehaladást az egységes piaci vívmányok maradéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében, különösen a szolgáltatói ágazatban;
22. üdvözli a Bizottságnak a II. egységes piaci intézkedéscsomag keretében a növekedés, a foglalkoztatás és az egységes piacba vetett bizalom fellendítését célzó, elsőbbséget élvező intézkedésekre irányuló javaslatait; ösztönzi a megerősített együttműködés alkalmazását, amennyiben az megfelelő és szükséges;
23. sürgeti a szolgáltatásokról szóló irányelv teljes körű alkalmazását; felszólítja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak a szolgáltatások egységes piacához való hozzáférés előmozdításában; kéri a Bizottságot., hogy vizsgálja felül a jelenlegi korlátozó gyakorlatokat, például a „gazdasági szükségesség” vizsgálatát;
24. felhívja a Bizottságot, hogy alaposan és szigorúan kövesse nyomon a fogyasztóügyi stratégia végrehajtását és érvényesítését, valamint a fogyasztói jogorvoslat és az egységes piacba vetett bizalom kérdéskörét; mivel a jól működő egységes piac alapja a fogyasztói bizalom, kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal karöltve aktívan gyorsítsa fel a fogyasztók jogairól szóló irányelv, az alternatív vitarendezésről szóló irányelv és az online vitarendezésről szóló rendelet végrehajtását, továbbá vizsgálja felül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv működését;
25. üdvözli az új fogyasztói termékbiztonsági rendeletet, amely garantálja a fogyasztói egészségvédelmet és biztonságot, de az árukereskedelmet is megkönnyíti, különösen a kkv-k számára;
26. sürgeti a Bizottságot, hogy harmonizált e-vám gyakorlatok teljes kialakítása révén hajtsa végre a Modernizált Vámkódexet;
27. felhívja a Bizottságot, hogy módszeresebben elemezze a javaslatainak a kkv-kra gyakorolt hatását, hiszen Európában számos új munkahelyet ezek a vállalatok biztosítanak; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy aktívan tántorítson el az uniós jog nemzeti szinten való túlszabályozásától, amely torzítja az egyenlő versenyfeltételeket az egységes piacon;
28. hangsúlyozza a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének javítását célzó intézkedések fontosságát; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg és hajtsa végre a vállalkozásokra vonatkozó cselekvési tervben szereplő intézkedéseket, valamint hogy gyorsítsa fel a környezetbarát vállalkozást célzó kezdeményezés elfogadását; kéri egy kkv finanszírozási keret gyors elindítását a jövőbeli COSME és a Horizon 2020 programok keretében, bevonva az EBA-t és az EBB-t is, az állami és magántőke innovatív és fenntartható új vállalkozásokba, így a növekedés-orientált kkv-kba való beruházásának megkönnyítése érdekében;
29. kéri, hogy a Bizottság szerezzen érvényt a három intézmény közötti, arra vonatkozó megállapodásnak, hogy teljesítik a jobb jogalkotást célzó kötelezettségvállalásaikat, beleértve a tagállamokat is, amelyeket a Bizottságnak kivétel nélkül ösztönöznie kell arra, hogy végezzék el a kkv-kra és az egységes piacra vonatkozó teszteket; e tekintetben megállapítja, hogy a Tanácsnak fel kell állítania saját hatásértékelési egységét ahhoz, hogy elvégezhesse a saját módosításaira vonatkozó hatásvizsgálatokat; hangsúlyozza az intelligens szabályozás menetrendjén belüli „alkalmassági vizsgálatok” jelentőségét;
30. kéri a Bizottságot, hogy az európai egységes piachoz való hozzáférésük biztosításával mozdítsa elő a kkv-k és a mikrovállalkozások érdekeit; üdvözli a kkv-kra és a mikrovállalkozásokra nehezedő – az uniós jogszabályokból adódó – szabályozási teher csökkentése érdekében a Bizottság által eddig tett intézkedéseket,
31. felhívja a Bizottságot, hogy a vonatkozó saját kezdeményezésű jogalkotási jelentés alapján terjesszen elő jogalkotási javaslatot az egységes piac jobb kormányzásáról, szem előtt tartva, hogy az egységes piac alapvetően hozzájárulhat az Európai Unión belüli növekedéshez;
32. üdvözli a közbeszerzésekről és a koncessziós csomagról szóló politikai megállapodást; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdjék el az új előírások gyors és teljes körű végrehajtását; szorgalmazza különösen egy kommunikációs és képzési stratégia kialakítását új készségek és képességek elősegítésére innovatív és eredményalapú közbeszerzések érdekében;
33. tudomásul veszi a Tanáccsal egyeztetett, megerősített megállapodást a szakmai képesítések kölcsönös elismeréséről szóló irányelv reformjáról; felszólít az új előírások mihamarabbi végrehajtására és az új szakmák elősegítésére az európai képesítései keretrendszer létrehozása érdekében;
34. örömmel fogadja a Bizottság javaslatát a nem pénzügyi jellegű információk közzétételére vonatkozóan, és felszólítja a Bizottságot, hogy működjön szorosan együtt a Parlamenttel és a Tanáccsal, hogy 2014 elejére megszülethessen az első megállapodás;
35. ismételten kéri a vállalatok székhelyének határokon átnyúló áthelyezéséről szóló tizennegyedik társasági jogi irányelvre irányuló javaslat előterjesztését;
36. felszólít az európai ipar fellendítésére munkahelyek teremtése, a fenntartható növekedés támogatása és a valamennyi európai polgár számára biztosított jó munkakörülmények létrehozása céljával;
37. kéri, hogy a Bizottság támogasson egy további kezdeményezést a digitalizált egységes piac kialakítására, kiegészítésére és végrehajtására irányuló javaslatok – pl. a rendelkezésre állást magában foglaló új stratégiai keret és a digitális tartalom uniós határokon átnyúló hordozhatósága – előterjesztése révén, valamint különösen olyan kezdeményezéseket, amelyek növelik a fogyasztók bizalmát, ideértve az online fizetések megkönnyítését elősegítő és a digitális és szállítási infrastruktúrákat javító intézkedéseket is;
38. sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a szerzői jogok területén megkezdett reformját, és gondoskodjon arról, hogy az alkalmas legyen az internetes környezetben való alkalmazásra; ismételten kiemeli, hogy az európai növekedés és munkahelyteremtés ösztönzése érdekében végig kell vinni az ipari tulajdonjogok reformját;
39. az uniós gazdaság stabilitása és a fenntartható gazdasági növekedéshez való visszatérés szempontjából alapvető fontosságúnak tartja, hogy egy egységes felügyeleti mechanizmus felállításán keresztül bankunió jöjjön létre, egységes banki szanálási mechanizmussal és a nemzeti betétbiztosítási rendszerek uniós keretével; ezzel összefüggésben kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő a szükséges összes javaslatot és a tőkekövetelményekről szóló IV. irányelvcsomag megfelelő végrehajtásához szükséges szabályozástechnikai standardokat;
40. hangsúlyozza, hogy az Unió pénzügyi piacai hatékonyságának és szilárdságának további növelése érdekében a pénzügyi szolgáltatásokról szóló, függőben lévő bizottsági javaslatokat minél hamarabb el kell fogadni, elkerülve így a kapcsolódó jogszabályok életbe lépésének késedelmét;
41. felhívja a Bizottságot, hogy a lehető leggyorsabban fogadja el az egységes szanálási mechanizmust létrehozó rendelettervezetre és a banki strukturális reformról szóló ajánlások nyomon követésére irányuló javaslatait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a társjogalkotók késedelem nélkül foglalkozzanak ezekkel a javaslatokkal, azok gyors hatálybalépését elősegítendő;
42. rámutat, hogy a kutatás és az innováció alapvető fontosságú az Unió versenyképessége szempontjából a kutatási és innovációs programok létrehozásán, az eljárások egyszerűsítésén, az érintett (uniós, tagállami, régiós) szinteken belüli finanszírozás egybefogásán és koordinálásán, valamint az európai programok közötti szinergiák megteremtésén keresztül, továbbá kéri a Bizottságot ezen elvek gyakorlati alkalmazására;
43. tudomásul veszi a Horizont 2020-ra vonatkozó megállapodást, amely a hetedik keretprogramból való zökkenőmentes átmenet, valamint az EU kulcsfontosságú kutatási és innovációs politikája folytonosságának érdekében jött létre, amely politika kárt szenvedett az elmúlt programok idején a Tanács és a Parlament között az utolsó pillanatban megkötött megállapodások következtében;
44. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen megfelelő javaslatot az adóparadicsomok közös uniós fogalommeghatározására, és vezesse be a nem együttműködő harmadik országok és joghatóságok feketelistáját; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek eleget a harmadik országokat a jó adóügyi kormányzással és az agresszív adótervezéssel kapcsolatos minimumkövetelmények alkalmazására ösztönző intézkedésekre irányuló bizottsági ajánlások végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak, valamint hozzák meg a szükséges intézkedéseket az adócsalás és az adókijátszás elleni küzdelem fokozása érdekében;
Éghajlat, környezet, energia és szállítás
45. ragaszkodik ahhoz, hogy a környezetbarát gazdaság fejlesztésének, a biológiai sokféleség előmozdításának, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozásának ösztönzése érdekében végre kell hajtani az erőforrás-hatékony Európához vezető ütemtervet, beleértve az Európa 2020 stratégiában meghatározott energia-hatékonysági intézkedések európai szemeszterben megvalósult integrációját;
46. felhívja a Bizottságot, hogy késlekedés nélkül terjesszen elő javaslatokat a jelenlegi kibocsátáskereskedelmi rendszer hiányosságainak orvoslására;
47. elvárja, hogy a levegőszennyezés emberi egészségre gyakorolt negatív hatásaival szembeni fokozott védelem biztosítása érdekében a Bizottság további késedelem nélkül terjesszen elő jogalkotási javaslatokat a levegőminőségre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatára;
48. hangsúlyozza, hogy kiemelt prioritás az átfogó ENSZ éghajlat-változási megállapodás 2015-ben való tető alá hozása, összhangban az EU 2°C fokos célkitűzésével, valamint elismeri, hogy 2014-ben döntéseket kell hozni az EU éghajlat- és energiapolitikai keretéről a nemzetközi tárgyalásokon e cél irányába való előrelépés érdekében;
49. a hústermékekkel kapcsolatosan a közelmúltban az Unióban tapasztalt tisztességtelen gyakorlatokra való tekintettel sürgeti a Bizottságot a higiéniai csomag felülvizsgálatával kapcsolatos teendők felgyorsítására;
50. kéri a Bizottságot, hogy adjon átfogó áttekintést az Unió hulladékpolitikájáról és hulladékokkal kapcsolatos jogszabályairól, kitérve a hulladékra vonatkozó vívmányok célértékeire, valamint a hulladéklerakókról szóló irányelv hulladéklerakótól való eltérítéssel kapcsolatos célszámaira;
51. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő részletes cselekvési tervet a teljesen egységes és összefüggő energiapiac létrehozása céljából meghozandó intézkedésekről; hangsúlyozza, hogy átlátható és összevethető energiaárakat kell biztosítani a fogyasztók számára;
52. hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyság és az energiatakarékosság a legolcsóbb módja az energiaköltségek csökkentésének és a fosszilis energiahordozók kisebb mértékű behozatalának, és ezért ezeknek kell valamennyi javasolt energiapolitikai intézkedés középpontjában állnia;
53. hangsúlyozza, hogy ki kell teljesíteni az egységes piacot valamennyi közlekedési mód számára, ideértve a közúti árufuvarozási piac további liberalizációját annak érdekében, hogy biztosított legyen az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása a szabad és tisztességes piaci versenyhez szükséges világos és könnyen érvényesíthető szabályokkal, valamint a kkv-kra nehezedő adminisztratív terhek csökkentésével; sürgeti a Bizottságot, hogy 2013 végére készítsen jelentést az uniós közúti közlekedési piac helyzetéről, és végezze el az összes szükséges elemzést, mielőtt benyújtja jogalkotási javaslatait;
54. rendkívül fontos projektnek tartja a több mint 10 éve kialakított egységes európai égboltot; attól tart, hogy ha az Európai Unió nem cselekszik a következő években, Európa központi légtere annyira telített lesz, hogy már nem lesz lehetőség a növekedésre; ezért szorgalmazza a légtér reformját, amely elképzelést a tagállamok a meglévő légiforgalom-irányítási rendszerek reformja és a funkcionális légtérblokkok bevezetése révén már magukévá tettek; üdvözli, hogy az egységes európai égbolt technológiai eleme, a SESAR jól fejlődik; hangsúlyozza, hogy az új rendszer mindenki számára előnyös lesz, különös tekintettel az európai légitársaságokra; sürgeti a Bizottságot, hogy hozza működésbe az összes funkcionális légtérblokkot; kéri a regionális repülőterek gyakoribb használatának ösztönzését;
55. felhívja a Bizottságot, hogy tartsa magát az egységes európai vasúti térség létrehozásának garantálására és az Európai Vasúti Ügynökség hatáskörének a tanúsítás és a biztonság, valamint a gördülőállomány harmonizálása tekintetében történő kiterjesztésére vonatkozó kötelezettségvállalásaihoz;
56. javaslatokat kér az egységes európai távközlési piac létrehozására, ideértve a roamingköltségek legkésőbb 2015-ig történő megszüntetését is;
Összetartó és befogadó társadalmak – A polgárok Európája
57. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió kohéziós politikája – az Unión belüli gazdasági, szociális és területi kohézió célkitűzéseivel összhangban – beruházásokat biztosít a fenntartható növekedéshez és a foglalkoztatáshoz, valamint a fokozott európai versenyképességhez; emlékeztet arra, hogy a kohéziós politika az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez szükséges legfontosabb beruházási eszköz; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket a kellő időben történő kezdés érdekében, valamint hogy szabjon egyértelmű feltételeket a 2014–2020-as operatív programok tagállami végrehajtásának lehetővé tétele céljából; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjessze elő az Európai Unió Szolidaritási Alapjáról szóló 2012/2002/EK rendelet felülvizsgált tervezetét;
58. hangsúlyozza, hogy a többéves költségvetés megfelelő végrehajtásához a következő, 2014–2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi kereten belül szükség van a kohéziós politikáról szóló rendeletek átfogó jogalkotási csomagjára; megjegyzi, hogy e rendeletek mellett felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadni;
59. felszólítja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az olyan intézkedéseket, mint például a munkaerőpiac reformja, amely esetében a strukturális problémák hátráltatják a fiatalok bejutását, és hogy támogassa a tagállamokat az Ifjúsági garancia végrehajtása során, hogy a fiatalok munkához juthassanak vagy képzésben részesülhessenek;
60. megállapítja, hogy nagy a kereslet az információs technológiában és rendszerfejlesztésben jártas szakemberekre; javasolja, hogy ez az ágazat legyen az európai ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés képzési és fejlesztési támogatásának egyik fő prioritása;
61. felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő irányelvre irányuló javaslatot a foglalkozási eredetű váz- és izomrendszeri megbetegedésekről, valamint vizsgálja felül a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelvet;
62. felhívja a Bizottságot, hogy 2014-ben a felülvizsgált foglalkoztatási iránymutatások révén biztosítsa, hogy a foglalkoztatási és szociálpolitikák aktív szerepet kapjanak a válság kezelésében; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy segítsen a tagállamoknak az új készségek kifejlesztésére és a munkanélküliek mielőbbi munkaerő-piaci belépésének támogatására irányuló stratégiák kidolgozásában; ugyanakkor rámutat, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén jelentősebb erőfeszítésre van szükség annak érdekében, hogy az ESZA-forrásokból támogatott tevékenységek felgyorsítása által az Unió legsúlyosabban érintett régióiban támogatást kapjanak azok a kiszolgáltatott csoportok, valamint azok a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok, akik munkanélküliek vagy inaktívak;
63. felhívja a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a tagállamokban a képzési rendszerek tekintetében végrehajtott reformokról, és ezzel tegyen strukturális, hosszú távú hozzájárulást a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához;
64. támogatja a mikrohitelek hozzáférhetővé tételére, valamint a köz- illetve a magánszférában nem elegendő mértékben nyújtott szolgáltatásokat kínáló szociális vállalkozás fellendítésére irányuló nemzeti erőfeszítéseket kiegészítő európai uniós szintű kezdeményezéseket;
65. megismétli azt a kérését, hogy vizsgálják felül a férfi és női munkavállalók egyenlő vagy egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvének alkalmazásáról szóló irányelvet; kéri a Bizottságot, hogy tegyen fokozottabb erőfeszítéseket a szülési szabadságról szóló (2010/18/EU) irányelv előtt álló akadályok felszámolására, valamint az apasági szabadságra vonatkozó költség-haszon elemzés előkészítésének nyomon követésére;
66. ragaszkodik hozzá, hogy a Bizottság terjesszen elő egy, a nők elleni erőszak felszámolását célzó stratégiát, ahogy azt a Parlament számos állásfoglalásában kérte, továbbá, hogy az Unió csatlakozzon a nők elleni erőszak és a családon belüli erőszak megelőzéséről és leküzdéséről szóló Európa tanácsi egyezményhez, ezzel határozott lökést adva az egyezmény aláírását és ratifikálását eddig elmulasztó 26 tagállamnak;
67. emlékeztet arra, hogy a megkülönböztetés elleni politika kulcsfontosságú szerepet tölt be a társadalmi befogadás előmozdításában, és felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a homofóbia és a megkülönböztetés elleni uniós menetrend kialakítására; sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok dolgozzanak ki a romák integrációjára irányuló nemzeti stratégiákat, és alkalmazzák azokat hatékonyan, hogy a harmadik országokkal folytatott párbeszédek során vessék fel és ítéljék el a megkülönböztetést, valamint hogy a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján történő megkülönböztetés elleni harcot építsék be az együttműködési programokba;
68. hangsúlyozza, hogy nagy jelentőséget kell tulajdonítani az oktatás, a kultúra, az audiovizuális ágazat, az ifjúság, a sport és az állampolgárság szegmensének, és biztosítani kell, hogy ezek megfelelő és hatékony költségvetésekkel rendelkezzenek;
69. felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az Erasmus program keretében más egyetemeken tanulmányi időszakokat befejező diákok elvégzett kurzusainak és ECTS-pontjainak hazai egyetemeik általi nem teljes körű elismerése mögött meghúzódó problémákat;
70. sürgeti az adatvédelmi csomaggal kapcsolatos átfogó megállapodást, ami egységes és magas szintű védelmet biztosít az adatalanyok számára, és egységes versenyfeltételeket teremt a vállalkozásoknak;
71. úgy véli, hogy az európai polgárok biztonságának megőrzése érdekében a terrorizmus elleni folytatódó küzdelem rendkívül fontos kérdés az Európai Unió számára, és nyomatékosan kéri az adatok megőrzéséről szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatát és a terrorizmus finanszírozásának felderítésére szolgáló rendszer mérlegelését;
72. felkéri a Bizottságot, hogy sürgősen folytassa munkáját a személyes adatok védelméről szóló EU–USA megállapodás érdekében, és megismétli, hogy sürgős annak megkötése;
73. úgy véli, hogy a családi állapotot igazoló egyes dokumentumok joghatásának kölcsönös elismerésére irányuló javaslatok, valamint a polgárjogi eljárásokra vonatkozó minimumnormák fontos előrelépést jelentenének a jog érvényesülésén alapuló térség megteremtése felé, ahol a polgárok egyszerűbb, egyértelműbb és hozzáférhetőbb eljárásokkal találkoznak, és amelyet a polgári igazságszolgáltatási intézkedések kölcsönös elismerésébe vetett nagyobb bizalom jellemez;
74. sürgeti a Bizottságot, hogy az emberkereskedelem leküzdése terén hasznosítsa optimálisan az emberkereskedelem felszámolására irányuló, a 2012–2016 közötti időszakra szóló európai uniós stratégiát;
75. felszólítja a Bizottságot, hogy javasolja az igazságügyi eredménytábla kibővítését a jogállamiságra, demokráciára és alapvető jogokra;
76. hangsúlyozza a szervezett bűnözés, a pénzmosás és az EU pénzügyi érdekeivel szembeni csalás és korrupció határokon átnyúló szintű leküzdésének fontosságát;
77. felszólítja a Bizottságot, hogy zárja le az eljárásjogi menetrendet, és kövesse nyomon az elfogadott irányelvek átültetését, biztosítva, hogy a gyanúsítottak és vádlottak alapvető jogai a büntetőügyekben az eljárási jogokra vonatkozó minimumszabályok alkalmazása révén kellő védelemben részesüljenek, és érvényesítve a kölcsönös elismerés elvét;
78. támogatja a Bizottságnak az áldozatok jogaival kapcsolatos munkáját, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a tagállamoknak annak biztosítása érdekében, hogy 2015. november 16-ig valamennyi tagállam maradéktalanul és megfelelően végrehajtsa a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvet;
79. üdvözli a kutatók, diákok, cserediákok, gyakornokok és önkéntesek belépésére és tartózkodására vonatkozó feltételekre irányuló bizottsági javaslatot; további érdemi javaslatok benyújtására szólít fel a legális migráció témájában;
80. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatásokat annak biztosítására, hogy a tagállamok megfelelően betartsák a schengeni szabályokat, és így teljes mértékben tiszteletben tartsák a személyek szabad mozgását, valamint hogy elkerülhető legyen a belső határellenőrzések ismételt bevezetésének lehetőségével való bárminemű visszaélés vagy szabálytalanság;
81. felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös európai menekültügyi rendszert megfelelően hajtsák végre egész Európában, tiszteletben tartva a Szerződés által előírt kötelezettségvállalást;
82. elvárja a Bizottságtól, hogy új javaslatokat terjesszen elő a polgári és eljárásjog, különösen a Róma II. és a Brüsszel II. rendelet területén meglévő jogszabályok tekintetében, vagy további elemzésnek vesse alá azok felülvizsgálatát;
83. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet végrehajtását, valamint adott esetben módosítsa a rendeletet;
Mezőgazdaság és halászat
84. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a közös agrárpolitika (KAP) reformjának gyors és helyes végrehajtását, amelynek nyomán olyan erőteljes, fenntartható és méltányos közös agrárpolitika jön létre, amely az európai gazdálkodókat és fogyasztókat szolgálja, előmozdítja a vidék fejlődését, és védi a környezetet;
85. elismeri, hogy 2014-ben a tevékenységek középpontjában a végrehajtás áll majd; felszólítja ezért a Bizottságot a KAP reformjáról szóló végső megállapodás hatékony végrehajtásának biztosítására oly módon, amely minimálisra csökkenti a mezőgazdasági termelőkre és a tagállamok igazgatási szerveire nehezedő terheket, garantálva ugyanakkor az új szabályok hatékony, szigorú és átlátható végrehajtását;
86. tudomásul veszi a Bizottság azon szándékát, hogy jogszabályt kíván alkotni az élelmiszer-termelés céljából alkalmazott állatklónozási technikák használatáról; sürgeti a Bizottságot, hogy a javaslat elkészítése során vegye figyelembe a címkézéssel kapcsolatban a közelmúltban felmerült aggályokat és az uniós élelmiszerláncra vonatkozó jogszabályok következetes alkalmazását, alkalmazva egyúttal a terület tudományos és technológiai fejlődésének legújabb eredményeit;
87. üdvözli a Bizottság új állat-egészségügyi stratégiára irányuló javaslatát és azon kötelezettségvállalását, hogy biztosítja az állategészségügy, állatjólét és élelmiszer-biztonság területén meglévő jogszabályok horizontális elvei közötti következetességet; kéri az állat-egészségügyi stratégia és az Európa 2020 stratégia szoros összehangolását annak érdekében, hogy biztosított legyen az állatok és állati termékek belső piacának zökkenőmentes működése, és egyidejűleg javuljon az európai mezőgazdaság fenntarthatósága és versenyképessége;
88. felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőbeli Európai Tengerügyi és Halászati Alapnak megfelelően tegye meg a szükséges lépéseket a tagállamok támogatására az újonnan elfogadott közös halászati politika végrehajtása terén; elvárja a Bizottságtól annak biztosítását, hogy javaslatainak jogalapjául az EUMSZ 43. cikkének (2) bekezdése szolgáljon, valamint hogy a 43. cikk (3) bekezdésének használatát a szigorúan a halászati lehetőségek megállapításával és elosztásával kapcsolatos javaslatokra korlátozza; ennek érdekében elvárja, hogy a Bizottság segítsen felállítani egy olyan, a három intézmény képviselőiből álló intézményközi munkacsoportot, melynek feladata a legmegfelelőbb további lépések meghatározása;
89. hangsúlyozza, hogy az új Európai Tengeri és Halászati Alapnak javítania kell a flottakapacitás csökkentését célzó intézkedéseken; hangsúlyozza, hogy az új közös halászati politikát megerősített ellenőrző intézkedésekkel kell támogatni;
90. felhívja a Bizottságot, hogy erősítse tovább a jogellenes, szabályozatlan és nem bejelentett halászat elleni küzdelmet;
Kül- és fejlesztési politikák
91. elvárja, hogy a Bizottság továbbra is támogassa az európai közösség hagyományos bővítési politikáját; úgy véli, hogy amennyiben az Unió bezárná kapuit szomszédai előtt, világszerte elveszítené erkölcsi tekintélyét és politikai hitelességét;
92. emlékeztet rá, hogy az EU keleti és déli szomszédsága továbbra is elsőrendű prioritás, továbbá rámutat, hogy az új uniós stratégiát és a „többet többért” elvet még világosan meg kell határozni és végre kell hajtani;
93. hangsúlyozza a nyugat-balkáni országok számára a bővítési kilátások határozottabb megerősítésének jelentőségét, és egyetért a Bizottság arra irányuló ajánlásával, hogy uniós csatlakozási tárgyalásokat kell kezdeni Szerbiával és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal; felszólítja a Bizottságot, hogy Törökországgal mint tagjelölt országgal foglalkozzon, és külön üdvözli a regionális politikáról szóló 22. számú csatlakozási fejezet megnyitását;
94. felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a keleti partnerség kialakítására irányuló tevékenységét, különösen a mobilitás és az oktatási együttműködés területén;
95. kéri a Bizottságot, hogy konstruktívan járuljon hozzá az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) felülvizsgálatához, a Tanáccsal és Parlamenttel való együttműködés céljával a közös kül- és biztonságpolitika területén jól koordinált kezdeményezések támogatása érdekében; válsághelyzetekben nagyobb rugalmasságot kér a pénzügyi támogatás folyósítása tekintetében;
96. emlékezteti a Bizottságot, hogy javítani kell a humanitárius segítségnyújtással kapcsolatos konszenzus végrehajtásának értékelését és annak a tagállamokkal és az adományozókkal való kiegészítő jellegét, valamint felül kell vizsgálni az 1257/1996/EK tanácsi rendeletet;
97. felszólítja az EKSZ-t, hogy – a „védelmi felelősséggel kapcsolatos európai konszenzus” kialakítása céljából a Tanácsnak címzett, az ENSZ-alapelvről szóló parlamenti ajánlással összhangban – segítse a „védelmi felelősség (R2P)” koncepciójának[2] előmozdítását és végrehajtását;
98. felszólítja a Bizottságot, hogy növelje az alapvető termékek és szolgáltatások terén hiányt szenvedő szíriaiak és a Szíriából származó, szomszédos országokban tartózkodó menekültek számára az Unió által nyújtott humanitárius segélyek és segítségnyújtás minőségét és hatékonyságát;
99. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot egy olyan, a külső fellépéseket szolgáló vonatkozó uniós pénzügyi eszközből finanszírozott, illetve az uniós tagállamok és egyéb érintett országok (például Svájc, Kanada és az Egyesült Államok) nemzeti és nemzetközi nyomozóiból, ügyészeiből, ügyvédeiből és egyéb szakértőiből álló csoport által működtetett mechanizmus kialakítására, melynek célja, hogy jogi és technikai tanácsot és segítséget nyújtson az arab tavasz országai hatóságainak a korábbi diktátorok, azok családtagjai és rezsimjei által eltulajdonított és jogellenesen kezelt pénzeszközök visszaszerzésével kapcsolatban;
100. felszólítja a Bizottságot, hogy az input-vezérelt fejlesztési politika felől mozduljon el egy olyan eredményközpontú fejlesztési politika középpontba állítása felé, amely évente pontos adatokkal szolgál a fejlesztési eredményekről, és gondoskodjon arról, hogy az EU fejlesztési erőfeszítései tartós hatást fejtsenek ki a szegénység felszámolása terén;
101. felszólítja a Bizottságot, hogy pragmatikusan foglalkozzon a tulajdonjogok kérdésével a fejlődő országokban, és alakítson ki következetes megközelítést a többi nemzetközi fejlesztésben részt vevő partnerrel együtt a fejlődő országok helyi közösségeinek és magánszemélyeinek megerősítésére irányuló folyamat beindítása érdekében; rámutat arra, hogy ez a folyamat a fejlesztés egyik sarokköve, amely egész nemzeteket emelhet ki a szegénységből, és növelheti a fejlődő országokban folyó gazdasági tevékenységek intenzitását;
102. rámutat arra, hogy a fejlesztési segélyek hatékonyságának növelése érdekében létfontosságú a szakpolitikák nagyobb koherenciájának garantálása is, amelynek révén valamennyi uniós szakpolitikai terület – különösen a fejlődő országokra jelentős hatást gyakorló területek – hozzájárul a jólét megteremtéséhez a fejlődő országokban; rámutat arra, hogy szükség van a tagállamok közötti koordináció fokozására is;
103. rámutat, hogy továbbra is fontos prioritás a gyermekek alultápláltságának és az élelmezésbiztonságnak a kezelése, a gendercídiummal – a fiúk lányokkal szembeni kiválasztásának folyamatos, hatalmas méreteket öltő jelensége – szembeni küzdelem, valamint az egészségbiztosítás és a nyugdíjak előmozdítása a fejlődő országokban;
104. hangsúlyozza, hogy a katasztrófakockázatok csökkentése is fontos stratégia, amelyet fejleszteni kell;
105. sürgeti a fejlesztési segélyek hatékonyságának javítását a koordináció és a kiegészítő jelleg erősítése, valamint a segélyek kimenetének, eredményeinek és hatásának rendszeres értékelése révén;
Kereskedelem
106. továbbra is elkötelezi magát a nemzetközi kereskedelem sokoldalú megközelítése iránt, és kéri a Bizottságot, hogy támogassa a WTO jelenlegi kezdeményezéseit; szorgalmazza Kína Kormányzati Beszerzési Megállapodáshoz való csatlakozásának megkönnyítését; elismeri, hogy továbbra is eredményesnek kell lenni a jelentős partnerekkel, különösen az Amerikai Egyesült Államokkal tető alá hozott, kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodások megkötésében. kéri a Bizottságot, hogy összpontosítsa az emberi erőforrásokat és a politikai erőfeszítéseket a harmadik országokkal, és különösen a stratégiai partnerekkel – köztük az Egyesült Államokkal, Japánnal és a Mercosurral – folyó kereskedelmi tárgyalásokra, hogy jelentős előrelépést lehessen tenni egy kiegyensúlyozott végleges megállapodás felé; kéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban teljes mértékben vonja be a Parlamentet ebbe a folyamatba;
106. felhívja a Bizottságot, hogy a Parlament bevonásával indítson alapos mérlegelési folyamatot a jövőbeni nemzetközi kereskedelmi stratégiára vonatkozóan, ideértve a WTO működésének esetleges reformját; hangsúlyozza, hogy ezen értékelésnek teljes mértékben figyelembe kell vennie a legutóbbi nemzetközi kereskedelmi stratégia uniós gazdaságot érintő eredményeit;
o
o o
108. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.
- [1] HL L 304., 2010.11.20., 47. o.
- [2] Elfogadott szövegek, P7_TA-PROV(2013)0180