JELENTÉS a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről és az 1434/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

16.9.2005 - (COM(2005)0086 – C6–0094/2005 – 2005/0014(CNS)) - *

Halászati Bizottság
Előadó: Zdzisław Kazimierz Chmielewski

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről és az 1434/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2005)0086 – C6–0094/2005 – 2005/0014(CNS))

(Konzultációs eljárás)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2005)0086)[1],

–   tekintettel az EK-Szerződés 37. cikkére, amely alapján a Tanács konzultált a Parlamenttel,

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A6–0000/2005),

1.  jóváhagyja a Bizottság javaslatát, annak módosított formájában;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy ennek megfelelően változtassa meg javaslatát az EK-Szerződés 250. cikkének (2) bekezdése alapján;

3.  felkéri a Tanácsot, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, ha a Parlament által jóváhagyott szövegtől el kíván térni;

4.  felkéri a Tanácsot, hogy ismételten konzultáljon a Parlamenttel, abban az esetben, ha lényegesen kívánja módosítani a Bizottság javaslatát;

5.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság által javasolt szöveg	A Parlament módosításai
Módosítás: 1 (11) preambulumbekezdés
(11) A tudományos információk szerint a szelektálóablak nélküli vontatott halászfelszerelés a tőkehal tekintetében kevésbé szelektív, mint a „BACOMA” típusú szelektálóablakkal ellátott felszerelések. Ezért indokolt a közösségi vizeken és a közösségi hajókon megtiltani a „BACOMA” típusú szelektálóablak nélküli vontatott halászfelszerelés használatát, ha a célfaj a tőkehal.	(11) A tudományos információk szerint a szelektálóablak nélküli vontatott halászfelszerelés a tőkehal tekintetében kevésbé szelektív, mint a „BACOMA” típusú vagy a T90 típusú szelektálóablakkal ellátott felszerelések, amely utóbbiakban a zsákvég és a hosszabbítóelem hálószemei 90o-kal el vannak forgatva. Ezért indokolt a közösségi vizeken és a közösségi hajókon megtiltani a „BACOMA” vagy a T90 típusú szelektálóablak nélküli vontatott halászfelszerelés használatát, ha a célfaj a tőkehal.
Indokolás
2004-ben a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács és ezt követően a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság (IBSFC) is 31. állásfoglalásában – mint valóban szelektív halászfelszerelést – kedvezően értékelte a 90°-kal elforgatott hálószemű zsákvéget, ha a célfaj a tőkehal.

Módosítás: 2

2. cikk wa) pont (új)

	wa) „hosszabbítóelem”: a vonóháló henger alakú, a háló szája és vége között elhelyezkedő különálló része.

Indokolás

Az állásfoglalásnak tartalmaznia kell a hosszabbítóelem meghatározását.

Módosítás: 3 4. cikk (4) bekezdés
(4) A célfajok százalékos arányát egy vagy több reprezentatív minta alapján is ki lehet számítani.	(4) A célfajok százalékos arányát egy vagy több reprezentatív minta alapján is ki lehet számítani. A mintát mind a hajó tulajdonosának, mind az ellenőrnek el kell fogadnia.
Indokolás
A szabályszerű mintavételi folyamat biztosítása érdekében szükség van ellenőrzésre; az ellenőr ezzel kapcsolatos feladatait külön rendelkezésben kell részletezni.
Módosítás: 4 6. cikk b) pont
b) olyan hosszabbítóelemet, amelynél a szegélykötélen lévő hálószemek kivételével a hosszabbítóelem kerületén lévő hálószemek száma kevesebb, mint a zsákvég azon legelülső végének kerületén lévő hálószemek száma – kivéve szegélykötélen lévőket –, amelyhez a hosszabbítóelemet csatlakoztatták;	b) olyan hosszabbítóelemet, amelynél a hosszabbítóelem bármely részének kerülete kisebb, mint a zsákvég legelülső végének kerülete, amelyhez a hosszabbítóelemet csatlakoztatták;
Indokolás
A hosszabbítóelem gyakran nagyobb hálószemből készül, mint a zsákvég. Ha a rendelkezés eredeti szövege megmaradna, a hosszabbítóelem sokkal szélesebb lenne a zsákvégnél.
Módosítás: 5 6. cikk c) pont
c) olyan 32 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű hálót, amelyen a hálószem nem négyszög alakú;	c) 32 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű zsákvéget és hosszabbítóelemet, amelyen a hálószem nem négyszög alakú;
Indokolás
A szelektivitást csak a hosszabbítóelem és a zsákvég szabályozza, ezért a rendelkezésnek a háló csak ezen részeire kell vonatkoznia.
Módosítás: 6 6. cikk d) pont
d) olyan egyedi négyszög alakú hálószemet tartalmazó hálóanyagot, amelynél valamelyik kötőfonal hossza több mint 10 százalékkal és legalább 2 mm-rel eltér e hálószem többi kötélfonalának hosszától;	d) zsákvégeket, hosszabbítóelemeket és olyan egyedi négyszög alakú hálószemet tartalmazó hálóanyagot, amelynél valamelyik kötőfonal hossza több mint 10 százalékkal és legalább 2 mm-rel eltér e hálószem többi kötélfonalának hosszától;
Indokolás
A hálóanyag fizikai sajátosságai miatt a szálak arányosan 30%-ot meghaladó mértékben megnyúlhatnak. A használat során (pl. terhelés alatt) a csomók elmozdulnak, a szálak megnyúlnak, így a hálószemek rombusz formája megváltozik.
Módosítás: 7 6. cikk g) pont
g) olyan zsákvéget, hosszabbítóelemet vagy négyzetes szemű hálómezőt, amely nem kizárólag csak egyfajta hálóanyagból készült;	törölve
Indokolás
Az eredeti rendelkezés tiltja a BACOMA típusú halászfelszerelés használatát, mivel a szelektálóablak a zsákvégétől eltérő hálóanyagból készül.
Módosítás: 8 6. cikk h) pont
h) olyan zsákvéget és/vagy hosszabbítóelemet, amely több mint egy rétegnyi hálóanyagból készült, és így a zsákvég és/vagy a hosszabbítóelem felső felének kifeszített hosszirányú mérete nem egyenlő az alsó réteg alsó felének kifeszített hosszirányú méretével.	h) olyan zsákvéget és/vagy hosszabbítóelemet, amely több mint egy rétegnyi hálóanyagból készült, és így a zsákvég és/vagy a hosszabbítóelem felső felének kifeszített hosszanti mérete nem egyenlő az alsó réteg alsó felének kifeszített hosszanti méretével, a „BACOMA” típusú halászfelszerelés kivételével.
Indokolás
Az eredeti rendelkezés tiltja a BACOMA típusú halászfelszerelés használatát, mivel a szelektálóablak a zsákvégétől eltérő hálóanyagból készül.
Módosítás: 9 12. cikk (1) bekezdés
(1) 2008. január 1-jétől tilos eresztőhálókat a fedélzeten tartani, és azokat halászatra használni.	(1) 2008. január 1-jétől tilos eresztőhálókat a fedélzeten tartani, és azokat halászatra használni. Legkésőbb 2008. január 1-jéig el kell végezni az eresztőhálók és egyéb állító halászfelszerelések a tengeri emlőspopulációkra gyakorolt hatásának értékelését.
Indokolás
Az ebben a cikkben felvetett problémát a közeljövőben alaposan ki kell értékelni. Az elmúlt 50 évben a terület déli részén alig pár tengeri emlőst fogtak ki ezzel a halászfelszereléssel. Továbbá technikai kétségek merültek fel a tekintetben, hogy a fent említett lazac-eresztőháló különösen veszélyes-e a barna delfinre. Az ASCOBANS szerint minden állító felszerelés, így a tőkehal halászhálók is, az állatok pusztulásához vezethetnek. Ezzel a 12. cikkben nem foglalkoznak.
Módosítás: 10 19. cikk
19. cikk A Bornholm-árok lezárása   Május 15-től augusztus 31-ig tilos a halászat a Bornholm-árokban, a következő koordinátákkal határolt tengeri területen: –  északi szélesség 55° 30', keleti hosszúság 15° 30'. –  északi szélesség 55° 30', keleti hosszúság 16° 30'. –  északi szélesség 55° 00', keleti hosszúság 16° 30'. –  északi szélesség 55° 00', keleti hosszúság 16° 00'. –  északi szélesség 55° 15', keleti hosszúság 16° 00'. –  északi szélesség 55° 15', keleti hosszúság 15° 30'. –  északi szélesség 55° 30', keleti hosszúság 15° 30'.	törölve
Indokolás
In accordance with IBSFC provisions, fisheries where spawning takes place must be protected. In the Baltic, these are mainly the Bornholm, Gdansk and Gotland Deeps. There are also known spawning grounds in the Western sectors of the Baltic. Why is only one of the three spawning grounds recommended for fishing restrictions?
Módosítás: 11 II. melléklet táblázat 2. pont
2. „Bacoma” típusú szelektálóablak alkalmazásával, amelynek szembőségét és előírásait a függelék határozza meg.	2. „Bacoma” típusú szelektálóablak, illetve T90-es zsákvég alkalmazásával, amelynek szembőségét és előírásait a függelék határozza meg.
Módosítás: 12 II. melléklet függelék cím
A „BACOMA” elnevezésű, felső ablakkal rendelkező zsákvégre vonatkozó előírások	A. A „BACOMA” elnevezésű, felső ablakkal rendelkező zsákvégre vonatkozó előírások
Módosítás: 13 II. melléklet, függelék, (1) bekezdés, bevezető rész
1. A II. mellékletben említett különleges hálószemnyílással rendelkező vonóhálók, dán kerítőhálók és hasonló hálók szelektivitásának biztosítása érdekében kizárólag az alábbiakban ismertetett „BACOMA” típusú szelektálóablak engedélyezett.	1. Jellemzés
Módosítás: 14 II. melléklet, függelék, (1) bekezdés, b) pont, i. alpont
i. A zsákvég két egyforma méretű hálómezőből épül fel, amelyeket mindkét oldalon egy-egy egyforma hosszúságú szegéllyel illesztenek össze.	i. A zsákvég két (törlés) hálómezőből épül fel, amelyeket mindkét oldalon egy-egy egyforma hosszúságú szegéllyel illesztenek össze.
Indokolás
Ha a BACOMA ablakot a felső hálómezőre kell helyezni, akkor a felső és az alsó hálómező nem lehet egyforma méretű.
Módosítás: 15 II. melléklet, 1a. függelék (új)
B. A T90 ELNEVEZÉSŰ ZSÁKVÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
1. Jellemzés
a. A T90 meghatározása
i. A vonóhálók, dán kerítőhálók, illetve egyéb vontatott hálók elforgatott hálószemű (T90) zsákvége rombuszcsomózású hálóból készül, amelyet szokásos irányához képest 90°-ban elforgatnak. Rombusz alakú hálószemmel rendelkező zsákvégben a hálófonadék fő iránya a halászfelszerelés hossztengelyére (A) merőleges; ezzel ellentétben az elforgatott hálószemmel rendelkező zsákvég esetében a hálófonadék fő iránya párhuzamos a (B) tengellyel.
A                                                B
b. A hálószem méretének mérése
i. A hálószem mérete legalább 110 mm, amelyet a zsákvég hossztengelyére merőlegesen kell mérni. A zsákvég és a hosszabbítóelem hálószemeit semmiképp nem zárhatják el belső vagy külső tartozékok.
c. Fonalvastagság
i. A T90 zsákvég vagy hosszabbítóelem esetében a hálófonal átmérője egyszálas fonalnál nem haladhatja meg az 5 mm-t. A zsákvég esetében legfeljebb 4 mm vastagságú duplaszálas fonál használata megengedett.
2. Felépítés
a. A T90 zsákvég és hosszabbítóeleme két egyenlő nagyságú hálómezőből készül, amelyekben a – fentebb meghatározott helyzetű – hálószemek száma kereszt- és hosszirányban megegyezik, és amelyeket két oldalirányú szegélykötél köt össze. Mindkét hálómező csúszásmentes csomókból készül oly módon, hogy a hálószemek használat közben mindig teljesen szabadok maradnak.
b. A szabad hálószemek száma a hosszabbítóelem elülső részétől a zsákvég leghátulsó részéig bármely kerületen állandó.
c. Azon a ponton, ahol a zsákvég vagy a hosszabbítóelem csatlakozik a vonóháló kúpos részéhez, a zsákvég vagy a hosszabbítóelem kerületén található hálószemek száma a vonóháló kúpos részének utolsó sorában levő hálószemek számának 50%-a. A zsákvég és a hosszabbítóelem illusztrációja lent látható (1. ábra).
3. Kerület
a. A zsákvég és a hosszabbítóelem bármely kerületén – az illesztések és a szegélyek kivételével – a hálószemek száma nem haladhatja meg az 50-et.
4. Csatlakozás körben
a. A zsákvéget és a hosszabbítóelemet alkotó hálómezők elülső peremét fél hálószemekből kötött sor rögzíti. A zsákvég hálómezőjének hátsó peremét egész hálószemekből kötött sor rögzíti, amely alkalmas a zsákkötél irányítására.
5. A zsákvég hossza
a. A zsákvég legalább 50 hálószem hosszúságú.
6. Emelőpánt
a. Az emelőpánt hossza azon a ponton, ahol a zsákvéghez kapcsolódik, nem lehet kevesebb mint a zsákvég kerületén kifeszített hálószemek hosszának 0,6-szerese.
7. Zsákvégbója
a. A zsákvégbója formája gömbölyű, legnagyobb átmérője 40 cm. A bóját az úszószál rögzíti a zsákkötélhez. Az úszószál hossza nem lehet kevesebb a mélység négyzetgyökének két és félszeresénél.
1. áb ra
Er. EN

1. áb ra

• [1]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

This proposal for a Council regulation requires special attention, as it represents a kind of codification of existing regulations for the conservation of fishery resources in the Baltic Sea through the application of appropriate technical measures. It brings together the rules drawn up before 2004, i.e. before the accession of the 10 new Member States to the EU. It was, therefore, primarily the 'old 15' that took part in the extensive negotiations held on the regulation in 2004. The possibility for the other European countries concerned to be involved was limited, as Parliament's new elected representatives were of course unable to participate in the talks.

Although originally drafted in the above manner, the document is now before the new-look European Parliament, which now includes the EU-10. In practice, this means that the four existing EU Baltic partners have been joined by four more (which are at the same time direct neighbours of Russia, which remains outside of the integrated structures). In view of the Baltic's specific environmental characteristics and the significant differences between its western and eastern parts, it was imperative that the new Member States had a strong say on this regulation. The rapporteur on this subject, a Member representing a region in the southern Baltic, faced an inordinately difficult task in examining numerous proposals for amendments and some more or less specific suggestions. What is worse, he had to deal with the need to combine these opinions with the position adopted in the 1990s by members of the Committee on Fisheries. Many of those members are still part of the committee.

The authors of the regulation generally concentrate on simplifying existing regulations by reducing the number of categories of fishing equipment, standardising the dates for closed seasons and establishing minimum landing sizes. There is good reason to believe that their consultations with the new Member States were restricted in the main to those involved in fisheries administration. The rapporteur, however, believes that consultations with representatives of the fishing and processing sectors are also necessary. Experts in these sectors have repeatedly painted a black picture of the situation for fishermen in the southern Baltic, and part of the proposal for a regulation has been firmly rejected.

The suggestions from Parliament's Committee on Fisheries, on the other hand, appear to tend towards the adjustment to Baltic conditions of equipment used in other seas. Although the premise is generally sound, in some cases serious doubts arise, as some of the proposed solutions would hit fisherman too hard (and not entirely justifiably). The suggestions gave rise to differences in interpretation and disputes, becoming a source of conflict between old and new Member States.

Both sides' persistence in their stances was unfortunately reflected in the rapporteur's amendments to the regulation presented at the Committee on Fisheries' meeting of 11 July 2005, when some articles or parts thereof were explicitly questioned. The dispute, though skirted around in the course of the official discussion, was very real, or at least that is how it appeared to your rapporteur.

Following the meeting, it was then time for other Members to table amendments and for further rapporteur's amendments, and to seek a final and satisfactory resolution of the matter. Fortunately, the fresh negotiations opened up clear possibilities for resolving the fundamental disagreements. They allowed the rapporteur and his advisers – with due regard for the main intentions of the authors of the regulation and the interests of the directly affected Baltic fishing community – to interpret some of the articles in a more flexible manner, encouraging committee members to look at them in a new light. The negotiations also made it possible to make a new attempt to meet the expectations of many Members.

The undoubted weakness in the regulation was the failure to define an extension piece, which is referred to in several articles. This omission was pointed out during one of the meetings of the Committee on Fisheries. The authors' decision to correct this error is to be welcomed. The rapporteur drafted a definition of the extension piece, treating it primarily as a part of the trawl increasing the capacity of the codend. This approach automatically improved the situation for many of the provisions concerning the extension piece, freeing them all controversy as to their meaning. This meant that Amendment 16 could be withdrawn completely and that the restrictive Amendments 3, 4, 5, 6 and 7 could be toned down, reducing them to appropriate fine-tuning of the proposal for a regulation. At the same time, the 'restrictive' Article 6, a source of worry for the entire fishing sector, takes on a different meaning and becomes less of an 'irritation'. The rapporteur also saw that it was possible to withdraw his Amendments 12, 13, 14 and 17.

The awareness that the renewal of intensive efforts by the Commission and Council to improve the regulation was already producing results (thanks in part to their consideration of the Committee on Fisheries' criticisms) allowed the rapporteur to concern himself once again with the issues that had so far provoked the most discussion. Within the Committee on Fisheries, the amendment by the rapporteur to Article 12 proved particularly controversial. It should be acknowledged that the salmon driftnets used in the southern Baltic pose a minimal threat to porpoise, which are now extremely rare in the area. It is also true that the abolition of this sort of equipment, as proposed in the regulation in line previous resolutions of the Committee on Fisheries, would prevent around 60 Polish shipowners from fishing for salmon. However, the worrying reports over the last few days of the declining porpoise population calls for particular prudence and a thorough examination of this problem.

In his amendments, the rapporteur endeavoured, therefore, to take into account the intentions of the regulation's authors. Nevertheless, the issue of the Baltic fishermen's justifiable fears about their future requires remedial action, and in particular serious attempts to establish the real state of affairs. An evaluation of the effects on sea mammals of using driftnets and other entangling equipment should be carried out up to 1 January 2008. The results of this thorough evaluation would then determine the final decision as to the continued use or withdrawal of driftnets.

The possibility of a compromise solution to the issue of cod-fishing gear is also emerging. The Commission and Council seem increasingly to favour the possibility of using the tried and tested T90 codend, in addition to the BACOMA-type exit window (for young fish) recommended in the regulation. The rapporteur included the technical specifications of this equipment in the relevant amendment, confident that the proposal will find support in the Committee on Fisheries.

In summary, it should be stressed that the proposal for a Council regulation dated 14 March 2005 is in the process of being extensively altered. After the Commission had completed the groundwork, the Council began the task of making changes and is holding extensive negotiations with the countries concerned. The opinion of the Committee on Fisheries will be of key importance for the work ahead. The continued participation of MEPs in the consultations would also be advisable. In conclusion, I should like to stress that the importance of the proposal, its special nature and its significance to the development of Baltic fishing (particularly in maintaining fish stocks) all require thorough recognition of the problem and sound judgment when the final decisions are made. These decisions will be useful only if they properly reflect the spirit and the letter of the Baltic situation.

ELJÁRÁS

Cím	a Balti-tenger, a Baeltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről és az 1434/98/EK rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslat
Hivatkozások	COM(2005)0086 – C6-0094/2005 – 2005/0014(CNS)
Jogalap	EK-Szerződés 37. cikke
Jogalap (eljárási szabályzat)	51. cikk
A Parlamenttel folytatott konzultáció időpontja	11.4.2005
Illetékes bizottság   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PECH 14.4.2005
A véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Nem nyilvánított véleményt   A határozat dátuma
Megerősített együttműködés   A plenáris ülésen való bejelentés dátuma
Előadó(k)   A kijelölés dátuma	Zdzisław Kazimierz Chmielewski 30.3.2005
Korábbi előadó(k)
Egyszerűsített eljárás   A határozat dátuma
A jogalap vizsgálata   A JURI véleményének dátuma
A pénzügyi támogatás módosítása   A BUDG véleményének dátuma
Konzultáció az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal   Az ülésen hozott határozat dátuma
Konzultáció a Régiók Bizottságával   Az ülésen hozott határozat dátuma
Vizsgálat a bizottságban	24.5.2005	11.7.2005			30.8.2005
Az elfogadás dátuma	15.9.2005
A zárószavazás eredménye	mellette: ellene: tartózkodás:		egyhangúlag
A zárószavazáson jelen lévő képviselők	Elspeth Attwooll, Iles Braghetto, Luis Manuel Capoulas Santos, David Casa, Paulo Casaca, Zdzisław Kazimierz Chmielewski, Carmen Fraga Estévez, Alfred Gomolka, Pedro Guerreiro, Ian Hudghton, Heinz Kindermann, Rosa Miguélez Ramos, Seán Ó Neachtain, Neil Parish, Willi Piecyk, Bernard Poignant, Margie Sudre, Daniel Varela Suanzes-Carpegna
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Dorette Corbey, María Isabel Salinas García
A zárószavazáson jelen lévő póttagok a 178. cikk (2) bekezdése szerint	Eugenijus Gentvilas, Grażyna Staniszewska, Kyösti Tapio Virrankoski
Benyújtás dátuma – A6	16.9.2005			A6-0265/2005
Megjegyzések	...