Eljárás : 2008/2231(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0502/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0502/2008

Viták :

PV 18/02/2009 - 20
CRE 18/02/2009 - 20

Szavazatok :

PV 19/02/2009 - 9.3
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :


JELENTÉS     
PDF 228kWORD 167k
2008. december 12.
PE 412.142v02-00 A6-0502/2008

az Európai Unió és a földközi-tengeri térség országai közötti kapcsolatokról

(2008/2231(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Pasqualina Napoletano

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió és a földközi-tengeri térség országai közötti kapcsolatokról

(2008/2231(INI))

Az Európai Parlament,

 tekintettel az 1995. november 27–28-i euromediterrán külügyminiszteri konferencián elfogadott Barcelonai Nyilatkozatra, amely létrehozta az euromediterrán partnerséget,

 tekintettel az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, 2008. május 20-i, „A barcelonai folyamat: unió a mediterrán térségért” (COM(2008)0319) című bizottsági közleményre,

 tekintettel arra, hogy a brüsszeli Európai Tanács 2008. március 13–14-én jóváhagyta a Barcelonai folyamat: unió a fölközi-tengeri térségért kezdeményezést,

 tekintettel a 2008. július 13-i párizsi csúcstalálkozó a földközi-tengeri térségért tett nyilatkozatára,

–   tekintettel az Unió a földközi-tengeri térségért külügyminiszterei 2008. november 3–4-i marseille-i ülésének zárónyilatkozatára,

 tekintettel az euromediterrán külügyminiszterek 2007. november 5–6-án Lisszabonban tartott értekezletének következtetéseire,

 tekintettel az euromediterrán partnerség tizedik évfordulója megünneplése céljából összehívott, 2005. november 17–18-i barcelonai euromediterrán csúcstalálkozó következtetéseire,

–   tekintettel az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlés elnökségének 2008. július 12-i nyilatkozatára, az EMPK közel-keleti békefolyamatról szóló 2008. október 13-i nyilatkozatára, továbbá az EMPK által ugyanezen a napon a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezésben részt vevő országok külügyminisztereinek első üléséhez intézett ajánlására,

–   tekintettel a Régiók Bizottságának 2008. október 9-i véleményére,

–   tekintettel a 2008. október 16-án Rabatban zajló Gazdasági és Szociális Tanácsok euromediterrán csúcstalálkozójának nyilatkozatára,

 tekintettel az EMPK elnökségének végleges nyilatkozatára és az EMPK negyedik plenáris ülésszakán, 2008. március 27–28-án, Athénban elfogadott ajánlásaira,

–   tekintettel az EuroMedScola első ülésére, amely 2008. november 16–17-én Strasbourgban hozta össze a partnerállamok és az Európai Unió tagállamainak fiatal polgárait,

 tekintettel az Európai Unió mediterrán politikájáról szóló korábbi állásfoglalásira, különösen a 2008. június 5-i állásfoglalásra(1),

 tekintettel a Bizottság által a Tanács és az Európai Parlament részére eljuttatott „Az EU emberi jogokkal és a demokratizálódással kapcsolatos, a mediterrán partnerekkel együttes fellépésének megerősítése – stratégiai orientációk” című közleményre (COM(2003)0294),

 tekintettel a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek címzett, „Az európai szomszédságpolitika megerősítéséről” című bizottsági közleményre (COM(2006)0726),

 tekintettel az európai szomszédságpolitika megerősítéséről szóló, 2007. november 15-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel az EMPK elnökségi feladatai ellátásának idejére (2008. március–2009. március) szóló prioritásaira,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0502/2008),

A. tekintettel a Földközi-tenger medencéjének központi szerepére, továbbá arra, hogy az Európai Uniónak és a partnerországoknak egyre több közös érdeke van a globalizáció, a békés egymás mellett élés és következésképp a nagyobb regionális kohézió biztosításának szükségessége, továbbá egy, a térséggel kapcsolatos közös politikai stratégia kialakítása jelentette kihívások terén,

B.  mivel az Unió határozott célja, hogy megvalósítja az ENSZ által megfogalmazott millenniumi fejlesztési célokat, és ezen elhatározása mellett ki is kell tartania,

C. mivel a Földközi-tenger északi és a déli partja között egyre nagyobb a távolság gazdasági, politikai és kulturális téren, és mivel ezt az egyenlőtlenséget orvosolni kell, hogy tartósan létre lehessen hozni a béke, a biztonság és a jólét közös térségét,

D. tekintettel az Európai Unió és a mediterrán partnerországok közötti kapcsolatok megújításának és jelentős elmélyítésének, valamint az eredmények figyelembe vételének szükségességére, a partnerek közötti egyenlőség elvéből és az elért eredmények értékeléséből kiindulva, de az eddig megvalósított politikák korlátait és hiányosságait is figyelembe véve, különös tekintettel a barcelonai folyamat csalódást okozó mérlegére,

E.  tekintettel a mediterrán országokkal kapcsolatos szomszédsági politika korlátaira, amelyek – a kétoldalú kapcsolatokat privilegizálva – kiegyensúlyozatlannak és alkalmatlannak bizonyulnak a régióban végrehajtandó közös reformfolyamathoz való hozzájárulásra,

F.  mivel szoros partnerségen , valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásán alapuló kapcsolatokat kell kialakítani az Európai Unió é a mediterrán országok között a Földközi-tenger egész medencéjében,

G. mivel a barcelonai folyamat elindítása óta egyes partnerországok semmilyen kézzelfogható fejlődést nem mutattak bizonyos közös értékek elfogadása és betartása, sem az általuk aláírt 1995-ös barcelonai nyilatkozatban megfogalmazott közös elvek – különösen a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság – betartása kapcsán,

H. tekintettel arra, hogy sürgősen elő kell mozdítani a Földközi-tenger medencéjének országai közötti területi és gazdasági integrációt; tekintettel arra, hogy tényleges területi és gazdasági integráció csak akkor lehetséges, ha konkrét előrelépésre kerül sor a folyamatban lévő konfliktusok megoldása, valamint a demokrácia és az emberi jogok kapcsán,

I.   mivel az Európai Unió és a Földközi-tenger medencéjének országai közötti szorosabb kapcsolatok jelentősen növelték az ezen országok közötti forgalmat anélkül, hogy ezt a megfelelő infrastruktúra szükséges javulása és modernizálása kísérte volna,

J.   mivel az állam- és kormányfők a földközi-tengeri térséggel foglalkozó párizsi csúcstalálkozójukat követő nyilatkozatukban elismerték, hogy az EMPK lesz a „Barcelonai folyamat: unió a mediterrán térségért” folyamat legitim parlamentáris kifejezőeszköze, ugyanakkor nyilatkoztak arról, hogy a mediterrán partnerekkel való kapcsolatokban meg kívánják erősíteni az EMPK szerepét,

K. hangsúlyozva, hogy az euromediterrán régió országai közötti komplex politikai kapcsolatok nem korlátozódhatnak kormányközi kapcsolatokra,

L.  hangsúlyozva az EMPK szerepének jelentőségét, amely az egyetlen olyan parlamenti közgyűlés, amely lehetővé teszi az euromediterrán térségben a párbeszédet és az együttműködést, egyesíti az Unió 27 tagállamát és a közel-keleti békefolyamat összes résztvevőjét,

M. mivel fontos, hogy biztosítsuk a helyi és regionális közösségek részvételét a Barcelonai folyamat: unió a mediterrán térségért folyamat keretében kidolgozott projektekben és kezdeményezésekben és fontos, hogy figyelembe vegyük a tőlük érkező közelmúltbeli javaslatokat,

N. tekintettel arra, hogy biztosítani kell a szociális partnerek és a civil társadalom részvételét az euromediterrán kapcsolatok újrafelvételében,

O. emlékeztetvén arra, hogy nem szabad megkettőzni vagy egymásra halmozni az eszközöket, politikákat és a már meglévő intézményi szinteket, és garantálni kell az euromediterrán kapcsolatok teljes rendszerének koherenciáját,

P.  mivel gyorsan és békés úton meg kell oldani a mediterrán országokat érintő valamennyi konfliktust, és mivel ezzel kapcsolatban igen fontos a kultúrák közötti párbeszéd fenntartása,

Q. tekintettel a közel-keleten továbbra is fennálló konfliktusokra és a régióban tapasztalható komoly feszültségekre (például Nyugat-Szaharában), amelyek veszélyeztethetik az új intézmény több célkitűzésének megvalósítását,

1.  úgy véli, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” című javaslat, amelyet az állam- és kormányfők 2008. július 13-án a párizsi, a földközi-tengeri térségért rendezett csúcstalálkozón hagytak jóvá, hozzájárul a békéhez és a jóléthez, illetve előrelépést jelent a Földközi-tenger térsége országainak gazdasági és területi integrációja, valamint az ökológiai és éghajlattal kapcsolatos kérdések terén való együttműködés irányában, ha képes betartani saját ígéreteit, valamint konkrét és látható eredményeket produkálni; kiemeli, hogy a partnerségben részt nem vevő országok felé való nyitás megerősíti annak valószínűségét, hogy sikerül egyenértékű kapcsolatokat kialakítani az Európai Unió és a mediterrán partnerek között, illetve sikerül globálisan megoldani a régió problémáit;

2.  megjegyzi, hogy a külügyminiszterek november 3–4-i marseille-i ülése javasolta, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a mediterrán térségért” folyamat kapja az „Unió a mediterrán térségért” elnevezést; úgy véli, hogy ez az elnevezés lehetővé teszi az egyenjogú partnerség kiemelését a gazdasági és területi integrációt célzó projektek megvalósítása érdekében; ugyanakkor szükségesnek véli, hogy az euromediterrán kapcsolatok stratégiai értéke és a barcelonai folyamat vívmányai, és különösen a civil társadalom bevonása megerősítést nyerjen azokban a politikákban, melyeket az Európai Unió immár mediterrán partnereivel együtt dolgoz ki a kétoldalú együttműködést inspiráló regionális és szubregionális programok és közös orientációk révén;

3.  e tekintetben kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy biztosítsák az uniós fellépés koherenciáját, különösen a lehetséges intézményi fejleményekre (különösen az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének mint a Bizottság alelnökének szerepére) és a közösségi költségvetés felhasználására vonatkozóan;

4.  elismerését fejezi ki azért, hogy az Unió a mediterrán térségért kezdeményezést előmozdították az Európai Unió intézményi szintjén;

5.  egyetért azzal, hogy a multilaterális keretet részesítik előnyben a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” új eszközei által megvalósítandó nagy projektek meghatározásán keresztül; hangsúlyozza azonban, hogy a Földközi-tenger medencéjében hiányzik a gazdasági és területi integrációra vonatkozó, magukat a projekteket támogató stratégia;

6.  úgy ítéli meg, hogy a projektek megvalósításához el kell fogadni a „programmegállapodások” formáját, amely a szubszidiaritás elvéből táplálkozva egyértelműen meghatározza a pénzügyi és igazgatói felelősséget, és a különböző intézményi szintek ellenőrzésének felelősségét: Európai Unió, tagállamok, régiók, vállalkozások, szociális felek;

7.  kiemeli, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” keretében finanszírozott projekteket pénzügyileg támogatnia kellene a Közösségnek, a partnerországoknak és a magánszektornak is; e célból felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy pontosítsák és erősítsék meg az Euromediterrán Beruházási és Partnerségi Pénzügyi Eszköz (FEMIP) szerepét és kezdeményezéseit, amely beruházási programja révén megkönnyíti a földközi-tengeri országok gazdasági nyitását és modernizálását; megismétli egy euromediterrán befektetési bank létrehozásával és a nemzetközi befektetők összehangolásával kapcsolatos támogatását; hangsúlyozza a Földközi-tengertől délre található országokból kivándorlók megtakarításai származási országukba való hazautalásának jelentőségét, és úgy véli, hogy ez a fejlődés mostanáig nem kellően kihasznált motorja;

8.  úgy véli, hogy az Európai Unió mediterrán projektekre fordított finanszírozási kvótáját a pénzügyi terv felülvizsgálatára várva a folyamatban vagy tervben lévő euromediterrán regionális programok sérelme nélkül kell biztosítani, megerősítését pedig az Európai Parlament már több ízben kérte; hangsúlyozza ebben az összefüggésben az Európai Parlament illetékességét az Európai Unió költségvetési eljárásában; szeretné, ha a Parlamentet rendszeresen tájékoztatnák a projektek előrehaladásáról;

9.  úgy véli, hogy a titkárság működési kapacitásának és összetétele politikai értékének köszönhetően jelentős szerepet játszhat az euromediterrán kapcsolatok újrafelvételében; örömének ad hangot amiatt, hogy egyhangú megállapodással sikerült székhelyet találni a titkárságnak; emlékeztet arra, hogy Barcelona városa képviseli az euromediterrán partnerség kezdetének helyszínét;

10. az EU szempontjából és még a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése előtt szükséges, hogy a társelnökség a Szerződés hatályos rendelkezéseinek megfelelően összeegyeztethető legyen az Európai Unió külső képviseletével;

11. elégedettségének ad hangot a 2008. november 3-i miniszteri konferencia határozata miatt, amely megfelelően figyelembe vette az EMPK által Jordániában, 2008. október 13-án elfogadott ajánlást; támogatja azt a határozatot, hogy az „Unió a földközi-tengeri térségért” intézményét határozott parlamenti dimenzióval ruházzák fel, ezzel is megerősítve demokratikus legitimitását, az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésre támaszkodva, amelyet tovább kell erősíteni, és amelynek munkáját még inkább össze kellene hangolni a partnerség egyéb intézményei által végzettekkel, továbbá fontolóra kellene venni az alábbi lehetőségeket: jogi személyiség biztosítása, a gazdasági és területi integrációra és a projektekre vonatkozó stratégia javaslatára és értékelésére vonatkozó jogkör, valamint azon jogkör biztosítása, hogy ajánlásokat fogalmazhat meg a külügyminiszterek ülésén; elvárja, hogy az EMPK ezen intézményi elismerése a vezetők, az állam- és kormányfők, a miniszterek és a magas szintű tisztviselők valamennyi ülésén megfigyelőként való részvétel formájában is megnyilvánuljon;

12. üdvözli az „Unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés külügyminisztereinek azon határozatát,hogy minden szinten bevonják résztvevőként az Arab Liga államait is az ülésekbe, tekintettel az Arab Liga pozitív hozzájárulására a mediterrán régió békéjének, jólétének és stabilitásának célkitűzéséhez;

13. hangsúlyozza, hogy a regionális és helyi hatóságokat is be kell vonni az új intézményi keretbe; üdvözli a Régiók Bizottságának az Euromediterrán Regionális és Helyi Közgyűlés létrehozására vonatkozó javaslattal kapcsolatos véleményét;

14. úgy véli, hogy a parlamenti dimenzió fokozása mellett párhuzamosan hasonló fejlesztés szükséges a civil társadalom bevonása érdekében a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés megfelelő intézményi struktúráján belül, egészen pontosan olyan mechanizmusok révén, amelyek szükség esetén biztosítják az ezekkel folytatott konzultációt a projektek kiválasztása, végrehajtása és nyomon követése kapcsán; ebben az összefüggésben felkéri az EMPK-t, hogy még jobban vonja be a Földközi-tenger északi és déli partjának civil társadalmát ezekbe a munkálatokba; kéri, hogy egy Euromediterrán Gazdasági és Szociális Bizottság létrehozásának reményében értékelje fel a szociális partnerek szerepét;

15. megállapítja, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés részt vevő országai nem mind vettek részt az euromediterrán partnerségben; ennek kapcsán felkéri a Tanácsot, a Bizottságot és a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezésben részt vevő államokat, hogy hozzák létre a kapcsolatok koherens keretét, melynek alapja a gazdasági és területi integráció az Európai Unió és a Földközi-tenger medencéjének valamennyi országa között; kéri a Tanácstól és a Bizottságtól annak biztosítását, hogy az „Unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés valamennyi tagállama hozzáférhessen az euromediterrán partnerség által tervezett regionális programokhoz;

16. mivel az „Unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés nem lép az Európai Unió bővítésének helyébe, és nem hat károsan egyetlen jelenlegi vagy jövendő tagjelölt ország csatlakozási kilátásaira sem; úgy véli, hogy az „Unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés nem akadályozza a többi regionális együttműködési kezdeményezést;

17. ragaszkodik az euromediterrán politika alapvető megújításának szükségességéhez, a politikai és közös fejlesztési dimenzió megerősítéséhez és emlékeztet arra, hogy a „Barcelonai folyamat: unió az földközi-tengeri térségért” kezdeményezés semmi esetre sem gyengíti e politika átfogó hatályát;

18. véleménye szerint a „Barcelonai folyamat: unió a földközi- tengeri térségért” kezdeményezés megerősíti az Euromed keretében létező együttműködési formákat, hogy valamennyi partnerországnak felkínálja a részvétel lehetőségét a regionális programokban és az Unió megfelelő politikáiban a közösen megállapított prioritások és célkitűzések alapján; emlékeztet arra, hogy fontos megerősíteni a közösségi programok kiterjesztését a partnerországok részvételére is, különösen az oktatás, a kutatás és a szakképzés (diákcsere stb.) területén;

19. úgy véli, hogy a békével, a biztonsággal, az emberi jogokkal és a demokráciával, valamint a kulturális együttműködéssel kapcsolatos problémákkal euromediterrán szempontból kell szembenézni; megerősíti, hogy az „Unió a földközi-tengeri térségért” célkitűzése a területi, infrastrukturális és környezeti problémákkal való szembenézés stratégiai tervek és egyedi projektek révén; szeretné, ha ez a konkrét dimenzió hozzájárulna az euromediterrán partnerség felújításához;

20. emlékeztet a 2008. július 13-án a földközi-tengeri térségért rendezett párizsi csúcstalálkozón javasolt első kezdeményezésekre: a Földközi-tenger szennyezésmentesítése, a tengeri útvonalak és szárazföldi autósztrádák, polgári védelem, a földközi-tengeri térségbeli napenergiaterv, felsőoktatás és kutatás, kezdeményezés a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért;

21. emlékeztet rá, hogy a barcelonai folyamat nagyra törő célkitűzéseinek eléréséhez gyorsan ki kell terjeszteni az együttműködést a vízkészletek kezelésére, a mezőgazdaságra, az élelmiszerellátás biztonságára, az energiára, a szakképzésre, a kultúrára, az egészségügyre, az idegenforgalomra és egyéb területekre is;

22. határozottan támogatja a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés környezetvédelmi dimenzióját és az ehhez kapcsolódó kezdeményezéseket és projekteket, például a Földközi-tenger szennyezésmentesítésének új mediterrán kezdeményezését és a földközi-tengeri térségbeli napenergia-projektet;

23. úgy véli, hogy valamennyi földközi-tengeri ország bevonása a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezésbe felkínálja a régióbeli problémák globálisabb kezelésének lehetőségét, valamint hogy hatékonyabban alakítsák és hangolják össze a kezdeményezést a már folyamatban levő egyéb programokkal, például az Egyesült Nemzetek környezetvédelmi programjának (UNEP) mediterrán cselekvési tervével;

24. üdvözli a negyedik plenáris ülés elnökségének zárónyilatkozatában szereplő javaslatot, hogy az EMPK támogatásával hozzanak létre egy euromediterrán energiaközösséget; elismeri, hogy meg kell erősíteni a partnerországok közötti együttműködést az energia területén, és hogy ki kell alakítani egy regionális energiapiacot , melynek célja nagyszabású megújulóenergia- és energetikai infrastruktúraprojektek végrehajtása a Földközi-tenger térségében;

25. reméli, hogy az euromediterrán kapcsolatok megerősítése serkenti a béke és jólét térségének megteremtését; hangsúlyozza, hogy a mediterrán régió békéje és politikai stabilitása jóval a határain túlnyúló, döntő fontosságú elem a kollektív és egyéni biztonság szempontjából; kiemeli, hogy fokozni kell a tárgyalásokat annak reményében, hogy tartós és globális megoldást találnak a régióbeli konfliktusokra; úgy véli, hogy az Európai Uniónak valamennyi jelenlévő fél bizalmát elnyerve magára kell vállalnia a faltörő kos szerepét e konfliktusok megoldásában; véleménye szerint fenn kell tartani az együttműködés hivatalos keretét a nemzetközi terrorizmus, a kábítószer-kereskedelem, a szervezett bűnözés és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén; üdvözli a marseille-i nyilatkozat érintett felekre vonatkozó azon felhívását, hogy törekedjenek a régió fokozatos demilitarizálásra és leszerelésre, hogy létrejöhessen egy nukleáris és tömegpusztító fegyverektől mentes övezet;

26. úgy véli, hogy a Földközi-tenger környéki feszültségek lecsillapításához javítani kell a népek társadalmai és kultúrái közötti megértést, és hogy ennek kapcsán támogatni kell az olyan kezdeményezéseket, mint a Civilizációk Szövetsége, amely a régió stabilizálásához hozzájáruló párbeszéd előnyben részesített tere; kéri, hogy a tagállamok és a Bizottság mielőbb mutassák be az ilyen párbeszéd kialakítására irányuló stratégiáikat; ösztönzi az EMPK és az Anna Lindh Alapítvány közötti kapcsolatok megerősítését, többek között az Anna Lindh Alapítvány fő hálózatai és az EMPK kulturális bizottsága közötti találkozók szervezése révén;

27. hangsúlyozza, hogy az euromediterrán politika egyik fő célkitűzése a jogállamiság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartásának és a politikai pluralizmus előmozdítása, és megállapítja, hogy továbbra is komoly jogsértésekre kerül sor; megerősíti az emberi jogok és a jogállamiság előmozdításának fontosságát; kéri az eddig kapott eredmények és a partnerség keretében felhasznált eszközök megfelelőségének értékelését; nyomatékosan felszólítja a Bizottságot, hogy állapítsa meg az eszközökre való jogosultság pontos kritériumait, más szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal összehasonlítva is, és hogy vezessen be hatékony ellenőrzési rendszert végrehajtásuk ellenőrzésére; e tekintetben felkéri a kezdeményezés által érintett valamennyi felet, hogy támogassák és mélyítsék el mindenki, különösen a vallási kisebbségek vallásszabadságának tiszteletben tartását; javasolja egy közös politikai-intézményi keret kidolgozását, amely lehetővé teszi a kölcsönösség dimenziójának érvényre jutását a problémák meghatározása és a közös megoldáskeresés szintjén is;

28. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az emberi jogok és a demokrácia előmozdítását világosan szerepeltessék az új kezdeményezés célkitűzései között, erősítsék a már létező mechanizmusok – például az emberi jogi záradék beillesztése a társulási megállapodásokba – végrehajtását, hozzanak létre egy emberi jogi albizottságot, valamint egy mechanizmust e záradéknak az új generációs megállapodásokban és az európai szomszédságpolitika bilaterális cselekvési terveiben való alkalmazására vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika emberi jogok előmozdítására irányuló eszközeit a lehető legjobban kell kihasználni, nagyobb politikai koherenciát biztosítva az európai intézmények között;

29. felkéri a partnerség valamennyi részt vevő országát, a Bizottságot és az „Unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés eljövendő intézményeit, hogy lendítsék fel a közös migrációs politikák irányítását, hogy érvényre juttassák az emberi erőforrásokat és megerősítsék a térség népei közötti cserét, lemondván minden, kizárólag biztonsági megfontolásról; úgy véli, hogy a bevándorlással kapcsolatos kérdéseknek a legális mobilitás lehetőségére, az illegális beáramlás elleni küzdelemre, a bevándorló népesség jobb beilleszkedésére és a menedékjog gyakorlására kell koncentrálniuk; kiemeli, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Unió tagállamai és a Földközi-tenger déli partjának államai közötti szoros együttműködésnek és a kölcsönös felelősség szellemének; örömének ad hangot az Euromed 2007. novemberi, a migrációról szóló miniszteri szintű konferenciájának megrendezése kapcsán, és úgy véli, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezésnek különös figyelmet kellene szentelnie a bevándorlási hullámok rendezett irányításának;

30. tudomásul veszi az állam- és kormányfők nyilatkozatát, amely szerint a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés határozottan kiáll az emberi erőforrások és a foglalkoztatás millenniumi fejlesztési célkitűzéseknek megfelelő fejlesztése mellett, ideértve a szegénység elleni küzdelmet, és reméli, hogy új kezdeményezésekre, programokra és pénzügyi rendelkezésekre kerül sor e célból;

31. úgy véli, hogy az „Unió a földközi-tengeri térségért” gazdasági és kereskedelmi kezdeményezéseinek, amelyek egy kölcsönösen előnyös euromediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányulnak, elő kell mozdítaniuk a régió gazdasági növekedését, a régió világgazdaságba való jobb beilleszkedését, a Földközi-tenger északi és déli területei közötti fejlettségbeli különbségek csökkentését, egyben erősítve a társadalmi kohéziót;

32. hangsúlyozza, hogy rendszeresen értékelni kell és figyelembe kell venni a liberalizációs folyamat társadalmi hatását, nevezetesen az élelmiszer-biztonság vonatkozásában; kiemeli azt is, hogy ez a hatás ágazatonként és országonként jelentős eltérést mutathat;

33. hangsúlyozza az informális ágazat és az árnyékgazdaság fontosságát a földközi-tengeri térség déli és keleti országaiban; úgy véli, hogy a régió fejlődése érdekében támogatni kell e tevékenységek fokozatos integrálását a formális gazdaságba;

34. megjegyzi, hogy a 2004-es és 2007-es bővítés óta az Unió új tagállamai és mediterrán partnerei közötti kereskedelmi kapcsolatok állandó fejlődést mutatnak; kéri, hogy a partnerség keretében vegyék figyelembe és támogassák ezt a tendenciát;

35. hangsúlyozza, hogy a fiatalokat ösztönözni kell kisvállalkozások létrehozására, többek között a hitelekhez és mikrohitelekhez való hozzáférés megkönnyítése révén; úgy véli, hogy az Euro-Mediterrán Beruházási és Partnerségi Mechanizmus komolyabb támogatást érdemel;

36. tudomásul veszi, hogy az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a földközi-tengeri államok között létrejött megállapodások különböző együttműködési intézkedéseket terveznek a bevándorlás és a politikai menedékjog területén, ideértve a bevándorlók számára kialakított központok finanszírozását, és kéri, hogy Unió és tagállamai mielőbb ellenőrizzék, hogy ezekben a központokban teljes mértékben tiszteletben tartják-e az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat;

37. alapvető fontosságúnak tekinti konkrét és megvalósítható célok kitűzését szociális területen; emlékeztet ebben az összefüggésben arra, hogy egy szabadkereskedelmi övezet célját nem csak a gazdasági növekedés szempontjából kell értékelni, hanem mindenekelőtt munkahely teremtési szempontból; emlékeztet arra, hogy a földközi-tengeri térség országaiban a legsürgetőbb probléma a fiatalok és nők munkanélkülisége;

38. felkéri a déli partnerországokat, hogy alakítsanak ki olyan déli országok közötti cseréket, mint az Egyiptom, Jordánia, Marokkó és Tunézia által aláírt Agadiri Gazdasági Megállapodás, és hangsúlyozza, hogy az Európai Unió intézményeinek kedvezően kell válaszolniuk a déli országok közötti gazdasági integráció elősegítésére irányuló technikai segítségnyújtási kérésekre;

39. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, továbbá valamennyi partnerország kormányának és parlamentjének.

(1)

Ezen a napon elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0257.

(2)

HL C 282. E, 2008.11.6., 443. o.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (6.11.2008)

a Külügyi Bizottság részére

az Európai Unió és a mediterrán országok közötti kapcsolatokról

(2008/2231(INI))

A vélemény előadója: Kader Arif

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következõ javaslatokat:

1.  üdvözli, hogy ismét szándék mutatkozik arra, hogy új politikai és gyakorlati lendületet adjanak az Európai Unió és mediterrán partnerei közötti multilaterális kapcsolatoknak;

2.  emlékeztet rá, hogy a „Barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségért” (UMT) kezdeményezésnek az a hivatása, hogy az euromediterrán partnerség eredményeire támaszkodva újraélessze és megerősített dimenzióval lássa el a folyamatot;

3.  ragaszkodik hozzá, hogy az UMT működését a paritás, az egyenlőség és a közös irányítás, valamint a megosztott felelősség és megosztott irányítás elvei alapján szabályozzák;

4.  hangsúlyozza, hogy az erős partnerség és a kezdeményezés sikere csak úgy garantálható, ha a lakosság is a magáénak érzi azt ; úgy véli, hogy ennek érdekében a politikai ambíciókat áttekinthetőbb és a polgárokhoz közelebb álló projektek formájában kell konkretizálni ; úgy véli továbbá, hogy az UMT-nek olyan mechanizmusokat kell bevonnia a működésébe, amelyek lehetővé teszik a civil társadalommal (egyesületek, szociális partnerek stb.), a helyi és regionális hatóságokkal és a magánszektorral való konzultációt;

5.  kéri, hogy az UMT projektjei legyenek konkrétak és integráló jellegűek, valamint feleljenek meg a régióban élő polgárok szükségleteinek ; kéri, hogy járuljanak hozzá a régió kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődéséhez, és támogassák a regionális és szubregionális összekapcsolódásokat az integráció és a kohézió előmozdítása érdekében;

6.  emlékeztet a 2008. július 13-án a földközi-tengeri térségért rendezett párizsi csúcstalálkozón javasolt első kezdeményezésekre : a Földközi-tenger szennyezésmentesítése, a tenger autósztrádái és szárazföldi autósztrádák, polgári védelem, a földközi-tengeri térségbeli napenergiaterv, felsőoktatás és kutatás, kezdeményezés a földközi-tengeri térség vállalkozásainak fejlesztéséért;

7.  megállapítja, hogy jelenleg a javasolt hat projekt közül csak egy összpontosul a gazdasági és kereskedelmi kérdésekre ; sajnálja, hogy a párizsi nyilatkozat csak nagyon kevés hivatkozást tartalmaz a partnerség gazdasági és kereskedelmi aspektusaira, mint például a közvetlen külföldi befektetésekre, a foglalkoztatásra, az informális gazdaságra vagy a szegénység visszaszorítására;

8.  emlékeztet rá, hogy a barcelonai folyamat nagyratörő célkitűzéseinek eléréséhez gyorsan ki kell terjeszteni az együttműködést a vízkészletek kezelésére, a mezőgazdaságra, az élelmiszerellátás biztonságára, az energiára, a szakképzésre, a kultúrára, az egészségügyre, az idegenforgalomra és egyéb területekre is;

9.  emlékeztet rá, hogy az Európai Parlament a Bizottság által az UMT projektjeinek finanszírozására tervezett forrásokon túlmenően több alkalommal is javasolta, hogy jöjjön létre egy euromediterrán befektetési és fejlesztési bank;

10. úgy véli, hogy az UMT gazdasági és kereskedelmi kezdeményezéseinek, amelyek egy kölcsönösen előnyös euromediterrán szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányulnak, elő kell mozdítaniuk a régió gazdasági növekedését, a régió világgazdaságba való jobb beilleszkedését, a mediterráneum északi és déli területei közötti fejlettségi különbségek csökkentését, egyben erősítve a társadalmi kohéziót;

11. emlékeztet rá, hogy a Fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés és reform című 2005. évi ötéves program második részében az euromediterrán partnerek különböző prioritásokat határoztak meg : egyrészt az üzleti környezet javításának, a hitelhez jutás megkönnyítésének, a makrogazdasági stabilitás megerősítésének és az államháztartás-irányítás javításának szükségességét, másrészt olyan szociális kérdések kezelésének szükségességét, mint a szociális védelmi rendszerek, a szegénység visszaszorítása és a munkahelyteremtés, különösen a fiataloknak és a nőknek;

12. hangsúlyozza, hogy rendszeresen értékelni és figyelembe kell venni a liberalizációs folyamat társadalmi hatását, nevezetesen az élelmiszer-biztonság vonatkozásában; kiemeli azt is, hogy ez a hatás ágazatonként és országonként jelentős eltérést mutathat;

13. emlékeztet rá, hogy a szabadkereskedelmi övezet létrehozása és a kereskedelem liberalizálása önmagában nem végső cél, hanem ki kell egészülnie a szegénység és a munkanélküliség csökkentésével, a gazdasági és szociális jogok kiterjesztésével, valamint a környezet védelmével;

14. hangsúlyozza, hogy e célkitűzések elérése érdekében a regionális gazdasági integrációnak valamennyi dimenzióban (észak-dél és dél-dél) meg kell valósulnia; ösztönzi különösen a Földközi-tenger déli partján fekvő országok közötti koordinált regionális programok létrehozását, ami jelentős lépés lenne ezen államok gazdasági és politikai integrációja felé;

15. hangsúlyozza, hogy az Uniónak fokoznia kell a földközi-tengeri térség partnerségi programjainak nyújtott támogatását, amelyek célja a befektetések növeléséhez kedvező légkör visszaállításának megkönnyítése, valamint a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok megerősítése a kapcsolatokat megkönnyítő technikai és pénzügyi támogatási mechanizmusok révén;

16. kéri annak a lehetőségnek a megfontolását, hogy a partnerországokban szakosodott uniós ügynökségeket hozzanak létre annak érdekében, hogy konkrétan segítsék ezeket az országokat többek között olyan területeken, mint a befektetések előmozdítása;

17. hangsúlyozza az informális ágazat és az árnyékgazdaság fontosságát a földközi-tengeri térség déli és keleti országaiban; úgy véli, hogy a régió fejlődése érdekében szükséges támogatni ezen tevékenységek fokozatos integrálását a formális gazdaságba;

18. megjegyzi, hogy a 2004-es és 2007-es bővítés óta az Unió új tagállamai és mediterrán partnerei közötti kereskedelmi kapcsolatok állandó emelkedést mutatnak ; kéri, hogy a partnerség keretében vegyék figyelembe és támogassák ezt a tendenciát;

19. hangsúlyozza, hogy a fiatalokat ösztönözni kell kisvállalkozások létrehozására, többek között a hitelekhez és mikrohitelekhez való hozzáférés megkönnyítése révén; úgy véli továbbá, hogy meg kell erősíteni az euromediterrán beruházási és partnerségi pénzügyi eszköz (FEMIP) támogatását;

20. úgy véli, hogy a migrációval kapcsolatos kérdéseket összehangolt és kiegyensúlyozott módon kell megvitatni, figyelembe véve e kérdéskör kapcsolatát a fejlesztéssel, illetve integrálva a kulturális és emberi dimenziókat is; támogatja a személyek legális mozgásának megkönnyítését és a bevándorló népesség jobb integrációját, elkerülve ugyanakkor az „agyelszívás” jelenségét, és küzdve az illegális bevándorláshoz kötődő bűncselekmények ellen;

21. hangsúlyozza, hogy az euromediterrán partnerség nem összpontosíthat kizárólag a gazdasági és kereskedelmi kérdésekre ; emlékeztet, hogy a barcelonai három pillér szorosan kapcsolódik egymáshoz ; sajnálja, hogy a békéhez és a stabilitáshoz hozzájáruló első pillérben és az emberi és társadalmi fejlődésnek szentelt harmadik pillérben nem történt előrelépés;

22. felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy az emberi jogok és a demokrácia előmozdítását világosan szerepeltessék az új kezdeményezés célkitűzései között, erősítsék a már létező mechanizmusok – például az emberi jogi záradék beillesztése a társulási megállapodásokba – végrehajtását, valamint hozzanak létre egy támogatási mechanizmust e záradéknak az új generációs megállapodásokban, az európai szomszédságpolitika bilaterális cselekvési terveiben, illetve az Emberi Jogi Albizottság keretében való alkalmazására vonatkozóan;

23. kéri, hogy a megfelelő úton konzultáljanak az Európai Parlamenttel az UMT állandó szerveinek kialakítása kapcsán, és rendszeresen tájékoztassák a projektek haladásáról;

24. hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy az UMT-nek valós parlamenti dimenziót adjanak a parlamenti legitimitás kifejeződéseként tekintendő euromediterrán parlamenti közgyűlés (EMPK) révén, amelynek konzultációs szervként joga kell, hogy legyen javaslatok és értékelések benyújtására;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.11.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Kader Arif, Daniel Caspary, Christofer Fjellner, Béla Glattfelder, Ignasi Guardans Cambó, Jacky Hénin, Caroline Lucas, Erika Mann, Helmuth Markov, David Martin, Vural Öger, Georgios Papastamkos, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Tokia Saïfi, Peter Šťastný, Gianluca Susta, Daniel Varela Suanzes-Carpegna, Iuliu Winkler, Corien Wortmann-Kool

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jean-Pierre Audy, Bastiaan Belder, Ole Christensen, Albert Deß, Eugenijus Maldeikis, Javier Moreno Sánchez, Zbigniew Zaleski

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Sepp Kusstatscher, Roselyne Lefrançois, Michel Teychenné


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (21.10.2008)

a Külügyi Bizottság részére

az Európai Unió és a földközi-tengeri térség országai közötti kapcsolatokról

(2008/2231(INI))

a vélemény előadója: Íñigo Méndez de Vigo

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  fontosnak tartja, hogy a Barcelonai folyamat keretében szerzett tapasztalatokat használják fel az Európai Unió és a mediterrán partnerországok közötti kapcsolatok megújítására és felfrissítésére, a folytonosság jegyében;

2.  kiemeli, hogy meg kell őrizni az intézmények közötti koherenciát, el kell kerülni a kettős struktúrák kialakulását, és hangsúlyozza, hogy a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” elnevezésű kezdeményezést az Unió intézményi kereteibe kell ágyazni; úgy véli, hogy egy önálló intézményi struktúra létrehozása csak ártana a folyamat hatékonyságának;

3.  támogatja az egyenértékűségen, egyenlőségen és az együttes kormányzáson alapuló társelnökség alapelvét, és feltételezve a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését úgy véli, hogy ennek az intézménynek koherensnek kell lennie a szerződésnek megfelelő, az Európai Unió külképviseleteire vonatkozó intézményi kerettel, valamint úgy véli, hogy a féléves csúcstalálkozó, az állandó vegyes bizottság és a magas rangú tisztviselők találkozói hasznos eszközök, amelyekkel nagyobb fokú hatékonyság és átláthatóság vihető be a folyamatba;

4.  . hangsúlyozza, hogy az Euromediterrán Parlamenti Közgyűlésnek jelentősebb szerepet kell adni a folyamatban és támogatja a Közgyűlés elnökségét, amely 2008. július 12-i nyilatkozatában legitim parlamenti dimenzióként azt kérte, hogy a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” elnevezésű kezdeményezés intézményi keretének részévé váljon;

5.  támogatja az Európai Parlament elnöke által megfogalmazott kéréseket, aki a 2008. július 13-i csúcstalálkozón mondott beszédében amellett érvelt, hogy a Közgyűlésnek jogában kell álljon „hogy javaslatokat tegyen, gyakorolja demokratikus ellenőrzési jogát, valamint hogy felügyelje és rendszeresen értékelje a projektek előrehaladását”;

6.  ragaszkodik hozzá, hogy a Közgyűlést szorosan vonják be az államfők félévente megrendezett csúcstalálkozóinak, valamint a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” kezdeményezésben részt vevő országok éves külügyminiszteri találkozóinak szervezésébe;

7.  elengedhetetlennek tartja, hogy a Közgyűlés a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” parlamenti dimenziójává váljék, amelyhez ki kell alakítani a Közgyűlés által javasolt jogalapot, valamint úgy véli, hogy

–    a Közgyűlésnek évente legalább egyszer üléseznie kell;

–    a Közgyűlés tagjainak lehetővé kell tenni, hogy politikai pártcsaládok szerint képviselőcsoportokba tömörüljenek (a mediterrán partnerországok parlamentjei, az Európai Parlament és a tagállami parlamentek között fennálló jelenlegi politikai megoszláson túl), ami jobb integrációt és nagyobb hatékonyságot tesz lehetővé;

–    a Közgyűlésnek pontosabb működési szabályokkal, valamint állandó és megerősített titkársággal kell rendelkeznie;

–    kötelezővé kell tenni a Közgyűléssel való konzultációt a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” kezdeményezés legfontosabb elemeivel és projektjeivel kapcsolatban;

–    a Tanácsot és a Bizottságot szervesen be kell vonni a Közgyűlés munkájába, és képviselőiket meg kell hívni a Közgyűlés üléseire, mind az előkészítő szakaszokban, mind a hivatalos találkozók és a plenáris ülések során;

–    az olyan országok parlamenti képviselőit is fel kell kérni a közreműködésre, amelyek nem részesei a barcelonai folyamatnak;

8.  úgy véli, hogy „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” titkárságának alkalmazottait a folyamatban részt vevő országok tisztviselői közül kell kiválasztani, és a titkárságot az Európai Bizottság szolgálataiba kell integrálni, a titkárság székhelyét pedig a funkcionális és operatív hatékonyságra vonatkozó követelmények, valamint a befogadó ország demokratikus értékeinek és pénzügyi lehetőségeinek, továbbá az érintett nemzeti, regionális és helyi hatóságok által felkínált politikai, pénzügyi és szociális támogatás figyelembe vételével kell kiválasztani; ezért támogatja Barcelona városának a titkárság székhelyére benyújtott pályázatát;

9.  úgy véli, hogy a „Barcelonai folyamat – unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” titkárságát kell megbízni a projektek kidolgozásával és irányításával, valamint a folyamat koordinálásával; erről jelentést kell benyújtania az euro-mediterrán bizottságnak és a Közgyűlésnek;

10. rámutat arra, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért” kezdeményezés keretében finanszírozott projekteket elsősorban közösségi források és a partnerországoktól származó források felhasználásával, valamint magánfinanszírozásból kell támogatni;

11. hangsúlyozza egy olyan euro-mediterrán beruházási és fejlesztési bank létrehozásának szükségességét, amely alkalmas arra, hogy vonzza a régió polgárai szükségleteinek kielégítését célzó projektek megvalósítására irányuló közvetlen külföldi befektetéseket;

12. kéri, hogy a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” intézményi rendszere széles körű konzultáció, valamint a folyamatban érintett összes szereplő bevonásával folytatott elmélyült párbeszéd alapján kerüljön kidolgozásra annak érdekében, hogy alapját széles körű egyetértés képezze, és minden érzékeny kérdést figyelembe vegyen;

13. úgy véli, hogy a parlamenti dimenzió fokozása mellett párhuzamosan hasonló előrelépés szükséges a civil társadalom bevonása érdekében a „Barcelonai folyamat: unió a földközi-tengeri térségért (BF–UFTT)” megfelelő intézményi struktúráiba;

14. úgy véli, hogy az ilyen típusú együttműködés népszerűsítése szintén pozitív szerepet játszhat a hasonló regionális uniók kialakításában és fejlesztésében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

20.10.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Enrique Barón Crespo, Richard Corbett, Andrew Duff, Jo Leinen, Íñigo Méndez de Vigo, Rihards Pīks, Adrian Severin, József Szájer, Johannes Voggenhuber, Andrzej Wielowieyski, Dushana Zdravkova

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Costas Botopoulos, Elmar Brok, Carlos Carnero González, Monica Frassoni


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (2.12.2008)

a Külügyi Bizottság részére

az Európai Unió és a földközi-tengeri térség országai közötti kapcsolatokról

(2008/2231(INI))

A vélemény előadója: Ilda Figueiredo

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felkéri a tagállamokat és a barcelonai folyamatban részt vevő mediterrán partnerországokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a nők helyzetére, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőségre, és hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség alapelvének jelentőségét valamennyi szakpolitikában és konkrét intézkedésben, amely a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség előmozdítására irányul;

2.  kéri „A barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségéért” kezdeményezésben részt vevő összes államot, hogy ratifikálják a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló egyezményt, valamint az ENSZ és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet emberi jogokat érintő minden egyéb eszközét is;

3.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a „A barcelonai folyamat: Unió a mediterrán térségéért” című bizottsági közlemény nem szentel nagyobb figyelmet a nők helyzetének, és megerősíti, hogy a projekteknek a földrajzi, gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítását is szolgálniuk kell, és mindig figyelembe kell venniük a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség kérdését, illetve a nemek közötti különbségek szempontjait;

4.  aggodalmát fejezi ki a gyermekeket és nőket súlyosan érintő szegénység és társadalmi kirekesztés miatt, és óva int az olyan politikák következményeitől, amelyek nem fordítanak kellő figyelmet a férfiak és nők közötti esély- és jogegyenlőség előmozdításának szükségességére a nők méltóságának tiszteletben tartása mellett;

5.  hangsúlyozza, hogy az EU tagországaiba bevándorló, harmadik országokból – köztük a Földközi-tenger déli partján fekvő országokból – származó nők állampolgári jogainak elismerése alapvető fontosságú e nők jogainak hatékony védelme érdekében;

6.  felhívja a barcelonai folyamat összes résztvevőjét, hogy fordítsanak különös figyelmet az olyan projektek kialakítására és közfinanszírozására, melyek a nők életkörülményeinek javítását célozzák, különösen a szexuális és reproduktív egészség, az oktatás és a minőségi munkahelyek létrehozása terén, kifejezetten a nőkre vonatkozó jogok bevezetésével és olyan, a gyermekeket és időseket megcélzó támogató eszközök létrehozásával, amelyek elősegítik a nők társadalmi beilleszkedését;

7.  hangsúlyozza, hogy az oktatási rendszer valamennyi szintjén elő kell mozdítani a nők részvételét, mivel a munkaerő megfelelő képzettsége a nők és férfiak közötti különbségek csökkentése mellett jelentős hatással van az egész gazdaság versenyképességére és a társadalmi kohézióra;

8.  sürgeti a tagállamokat és a barcelonai folyamatban részt vevő mediterrán partnerországokat, hogy pozitív intézkedések bevezetésével támogassák az esélyegyenlőséget és a nők hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelmet minden területen, de különösen a munka, a család és az oktatás területén, a nők elleni erőszak és az emberkereskedelem visszaszorítása, valamint a nők társadalomban betöltött szerepének megbecsülése és előmozdítása érdekében, például azáltal, hogy biztosítják a felelősségteljes beosztásokhoz való hozzáférésüket és a döntéshozatalban való részvételüket.

9.  emlékeztet arra, hogy a nők munkaerő-piaci részvételének ösztönzéséhez az euromediterrán térségben olyan infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztésre van szükség, amely révén a nők nem csupán hozzáférnek a munkaerőpiachoz, hanem ott is tudnak maradni;

10. rámutat, hogy a civil társadalom fejlődése és a nők aktív részvételének előmozdítása érdekében elengedhetetlen a mediterrán országokban a nőket tömörítő szervezetekkel folytatott kapcsolatok szorosabbra fűzése;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Edit Bauer, Ilda Figueiredo, Claire Gibault, Lissy Gröner, Urszula Krupa, Pia Elda Locatelli, Astrid Lulling, Siiri Oviir, Zita Pleštinská, Anni Podimata, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Anne Van Lancker, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Donata Gottardi

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)

Juan Andrés Naranjo Escobar


A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

2.12.2008

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bastiaan Belder, Elmar Brok, Colm Burke, Marco Cappato, Philip Claeys, Véronique De Keyser, Michael Gahler, Klaus Hänsch, Jana Hybášková, Anna Ibrisagic, Ioannis Kasoulides, Maria Eleni Koppa, Vytautas Landsbergis, Johannes Lebech, Francisco José Millán Mon, Pasqualina Napoletano, Annemie Neyts-Uyttebroeck, Vural Öger, Alojz Peterle, Tobias Pflüger, Samuli Pohjamo, Bernd Posselt, Raül Romeva i Rueda, Christian Rovsing, Flaviu Călin Rus, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Jacek Saryusz-Wolski, György Schöpflin, Charles Tannock, Inese Vaidere, Geoffrey Van Orden, Ari Vatanen, Marcello Vernola, Andrzej Wielowieyski, Zbigniew Zaleski, Josef Zieleniec

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Laima Liucija Andrikienė, Árpád Duka-Zólyomi, Martí Grau i Segú, Pierre Jonckheer, Alexander Graf Lambsdorff, Erik Meijer

Utolsó frissítés: 2008. december 23.Jogi nyilatkozat