JELENTÉS a „Small Business Act” kisvállalkozói intézkedéscsomagról

18.2.2009 - (2008/2237(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Edit Herczog

Helyesbítések/KiegészítésekKiválasztásERR01

• ERR01 (PDF - 202 KB)
• ERR01 (DOC - 37 KB)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a „Small Business Act” kisvállalkozói intézkedéscsomagról

(2008/2237(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című 2008. június 25-i bizottsági közleményre (COM(2008)0394) és a hatásvizsgálat alapján készült, ide kapcsolódó bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2008)2102),

–   tekintettel az „Ideje magasabb sebességbe kapcsolni – A vállalkozói szellem és növekedés Európájának megteremtése” című, 2006. november 30-i[1], valamint a Kisvállalkozások Európai Chartájának végrehajtásáról szóló, 2006. január 19-i állásfoglalására[2],

–   tekintettel a Versenyképességi Tanács 2006. március 13-i 2715. ülése alkalmával elfogadott, „Kkv-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért” című, valamint a Versenyképességi Tanács 2008. december 1–2-i 2891. ülésén elfogadott következtetésekre,

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2009. február 12-i véleményére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. január 14-i véleményére,

–   tekintettel a Kisvállalkozások Európai Chartája keretében összegyűjtött bevált gyakorlatok 2008-as válogatására,

–   tekintettel a 2008. június 25-i, „A kkv-k közbeszerzési eljárásokban való részvételét megkönnyítő legjobb gyakorlatok európai kódexe” című bizottsági belső munkadokumentumra (SEC(2008)2193),

–   tekintettel a „Kicsi, környezetbarát és versenyképes – A kis- és középvállalkozásokat a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelésben segítő program” című, 2007. október 8-i bizottsági közleményre[3],

–   tekintettel a fenntartható fogyasztással, termeléssel és iparpolitikával kapcsolatos cselekvési tervről szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0397),

–   tekintettel az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közleményre (COM(2008)0465),

–   tekintettel a bürokrácia csökkentésével foglalkozó, független érdekelteket tömörítő magas szintű munkacsoport által a társasági jog prioritást élvező területét érintően megfogalmazott 2008. július 10-i véleményére, valamint a 2006/112/EK irányelvben (héa-irányelv) lefektetett, számlázással és elektronikus számlázással kapcsolatos szabályok megreformálásáról szóló 2008. október 22-i véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, illetve a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság, a Jogi Bizottság, valamint a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A6-0074/2009),

A. mivel az EU-ban működő 23 millió kis- és középvállalkozás (kkv) – amelyek körülbelül az összes vállalkozás 99%-át teszik ki, és több mint 100 millió munkahelyet biztosítanak – alapvető szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a társadalmi kohézióban és a munkahelyteremtésben, az innováció egyik legfőbb forrása és elengedhetetlen a foglalkoztatás fenntartásához és növeléséhez,

B.  mivel az összes közösségi politikának a kkv-kat kellene a középpontba helyeznie annak érdekében, hogy előmozdítsák fejlődésüket, a globalizáció követelményeihez való alkalmazkodásukat, a tudásháromszögben való részvételüket, valamint a környezeti és energetikai kihívásokhoz való alkalmazkodásukat,

C. mivel az Európai Unió korábbi kezdeményezései ellenére 2000 óta csekély mértékű vagy alig érzékelhető javulás mutatkozott a kkv-kat körülvevő üzleti környezetben,

D. mivel a kkv-k túlnyomó többsége mikrovállalkozás, szakipari vállalkozás, családi vállalkozás és szövetkezet, amelyek a vállalkozói kultúra természetes inkubátorai, ezért fontos szerepet játszanak a társadalmi befogadás és az önfoglalkoztatás előmozdításában,

E.   mivel a kkv-k nem kapnak kielégítő támogatást ahhoz, hogy megvédjék magukat a határokon átnyúló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal – például a szakmai jegyzékeket kiadó félrevezető társaságok által folytatott gyakorlatokkal – szemben;

F.  mivel eltéréseik ellenére az európai kkv-k sok esetben azonos kihívásokkal szembesülnek lehetőségeik teljes kibontakoztatása során olyan területeken, mint a nagyobb cégekhez viszonyítva magasabb adminisztratív és megfelelési költségek, a finanszírozáshoz és a piacokhoz való hozzáférés, illetve az innováció és a környezetvédelem,

G. mivel a kkv-barát környezet kialakítása szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy a vállalkozók szerepének és a kockázatvállalásnak a megítélése megváltozzon: a politikai vezetőknek és a médiának üdvözölniük, a közigazgatásnak pedig támogatnia kell a vállalkozói kedvet és az ahhoz kapcsolódó kockázatvállalási hajlandóságot;

H. mivel nemzetközivé válásuk folyamatának elindításakor a kkv-knak olyan konkrét problémákkal kell szembenézniük, mint például a nemzetközi tapasztalat hiánya, a tapasztalt emberi erőforrások szűkössége, a nemzetközi szabályozási keret meglehetős bonyolultsága, valamint szervezeti és az üzleti kultúrát érintő változások bevezetésének szükségessége,

I.   mivel a Parlament gyakran fejezte ki sajnálatát amiatt, hogy a Kisvállalkozások Európai Chartája jogilag nem kötelező erejű, és ez akadályozta annak tényleges megvalósítását, továbbá, hogy az általa tett tíz ajánlás sem kötelező, és azok többsége nem talált meghallgatásra; mivel ennek következtében a fent említett, 2006. január 19-i állásfoglalásában arra kérte a Tanácsot, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel,

Általános észrevételek

1.  támogatja a Bizottság fent említett, 2008. június 25-i közleményét, amelynek célja ambiciózus politikai menetrend ösztönzése a kkv-k növekedésének elősegítése érdekében a 10 vezérelv révén, illetve a „Gondolkozz először kicsiben!” megközelítés alkalmazása a politikai döntéshozatal minden szintjén;

2.  sajnálja azonban, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag jogilag nem kötelező erejű eszköz; a csomag ténylegesen innovatív aspektusának tekinti, hogy minden közösségi politika középpontjába kívánja állítani a „Gondolkozz először kicsiben!” elvet; kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy csatlakozzanak a Parlament azon erőfeszítéséhez, hogy ezt az elvet – valamilyen később meghatározandó formában – kötelező szabállyá tegye, annak biztosítására, hogy azt minden jövőbeli közösségi jogszabályban alkalmazzák;

3.  hangsúlyozza, hogy a tíz vezérelv közösségi, nemzeti és regionális szinten történő megvalósítása elengedhetetlen; ezért kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy politikailag határozottan kötelezze el magát a megfelelő végrehajtás mellett; sürgősen kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes érdekelttel szoros együttműködésben határozzák meg a prioritásokat és – különösen nemzeti szinten – sürgősen hajtsák végre a Versenyképességi Tanács által 2008. december 1-jén a kisvállalkozói intézkedéscsomaggal kapcsolatban elfogadott cselekvési tervet, biztosítva, hogy minden érintett fél ténylegesen tegye magáévá a vezérelveket;

4.  felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő közösségi eszközök és a kkv-kat finanszírozó források külön költségvetési fejezet alatt történő összekapcsolása révén mozdítsa elő még jobban a kkv-kkal kapcsolatos politikai intézkedések láthatóságát és ismeretét;

5.  meggyőződése, hogy feltétlenül be kell vezetni egy nyomonkövetési mechanizmust a már elindított politikai kezdeményezések megfelelő és gyors végrehajtásának figyelemmel kísérésére; ezért felhívja a Tanácsot, hogy építse be a lisszaboni folyamatba a tagállami szinten meghozandó intézkedéseket és tájékoztassa évente a Parlamentet az elért előrehaladásról;

6.  felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre ellenőrző rendszert a tíz vezérelv Bizottság és tagállamok általi végrehajtását követően elért előrehaladás nyomon követésére; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egységes értékelési kritériumokat az elért előrehaladás értékelésére; felszólítja a tagállamokat, hogy első előrehaladási jelentésüket építsék be a nemzeti reformprogramról szóló, soron következő éves jelentésükbe;

7.  hangsúlyozza, hogy közösségi, nemzeti és regionális szinten különleges figyelmet kell fordítani a szakipari, a családi, a mikro-, valamint az egyéni vállalkozásokra, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak e vállalkozásokra célzott intézkedéseket a szabályozás, az adózás és az életen át tartó tanulás területén; kéri továbbá, hogy ismerjék el a szellemi szabadfoglalkozások különleges jellegét, és annak fontosságát, hogy a szellemi szabadfoglalkozást űzőket a többi kkv-val azonos módon kell kezelni, kivéve, ha ez ellentmond a szellemi szabadfoglalkozásokat szabályozó meglévő jogszabályoknak; kiemeli a kkv-k alkotta szervezetek szerepének fontosságát a kereskedelmi, szakipari és más vállalkozások szempontjából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közös erővel tegyenek az e vállalkozásokat körülvevő üzleti környezet, valamint a szakmai és ágazati szervezeteik működését meghatározó jogi környezet javításáért;

8.  úgy ítéli meg, hogy a bizottsági javaslatokból hiányzik az egyértelmű stratégia az egyéni vállalkozók jogállásának és jogainak megerősítése tekintetében, különösen olyan esetekben, amikor ezek helyzete a bérből élő alkalmazottakéhoz hasonló; kéri a Bizottságot, hogy garantálja az egyéni vállalkozók számára a szabványos díjak megállapításához, az önszervezéshez, továbbá a kollektív megállapodások megkötéséhez való jogot, amennyiben a másik fél erőfölényben lévő nagy megbízó, feltéve, hogy ez nem sérti a kevésbé domináns helyzetű potenciális ügyfeleket, és nem vezet a piac torzulásáshoz;

9.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak célzott támogatási intézkedéseket és egyedi támogatást, például a kkv-k esetében a vállalkozás elindításához szükséges információk, tanácsadás és kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek formájában;

10. hangsúlyozza egy olyan szociális és gazdasági modell létrehozásának szükségességét, amely megfelelő biztonsági hálót teremt a kis- és középvállalkozásoknak a kreatív ágazatban, ahol gyakran találkozhatunk bizonytalan munkakörülményekkel;

11. sajnálattal állapítja meg, hogy a nők nehézségekkel szembesülnek az üzleti vállalkozások elindítása és fenntartása során olyan tényezők miatt, mint az információs szakadékok, a kapcsolatok és a kapcsolatteremtési lehetőségekhez való hozzáférés hiánya, a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés és a sztereotipizálás, a gyermekgondozási szolgáltatások szűkössége és rugalmatlansága, a családi és üzleti kötelezettségek közötti egyensúly megteremtésének nehézségei, valamint a vállalkozói szemlélet nők és férfiak által alkalmazott megközelítése közötti eltérések;

12. üdvözli a „női vállalkozók nagykövetei” hálózat, illetve a saját vállalkozás elindításában a nőket segítő mentori programok létrehozására, valamint a diplomás nők vállalkozó kedvének fokozására irányuló javaslatot; felhívja azonban a figyelmet arra, hogy számos vállalkozásnál még ma is tetten érhető a nemek szerinti elkülönítés, ami nagyon súlyos probléma – és még sokáig az is marad –, mivel az EU hozzáértő munkavállalókat és vállalkozókat, következésképp pénzt veszít mindaddig, amíg a munkaerőpiacon jelen van a nőkkel szembeni megkülönböztetés; ezért úgy gondolja, hogy még több pénzt kell fektetni a női vállalkozókat támogató projektekbe;

13. hangsúlyozza, hogy a nők vállalkozói tevékenysége a nők számára vonzóbbá teszi a munkaerőpiacot, valamint javítja gazdasági és társadalmi helyzetüket; ugyanakkor sajnálja, hogy a férfiak és nők közötti – különösen a bérekben mutatkozó – egyenlőtlenségek a női munkaerő nagyfokú keresettsége ellenére továbbra is fennállnak ezen a területen, és hogy a női vállalkozók aránya az EU-ban továbbra is alacsony, részben amiatt, hogy nem ismerik el (például fizetéssel) a nők lényeges közreműködését a kis és közepes családi vállalkozások napi működtetésében;

14. sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a kreatív és kulturális ágazatot mint az Európai Unió gazdasági és társadalmi fejlődésének motorját, amelynek GDP-részesedése 2,6%-os, uniós munkaerő-piaci részesedése pedig 2,5%-os; hangsúlyozza a kkv-k jelentőségét az információs és kommunikációs technológiai (ikt) ágazat és a kreatív ágazat fellendítésében;

15. hangsúlyozza, hogy a kreatív ágazat a kkv-kra épül, és különösen fontos szerepet játszik a fenntartható regionális foglalkoztatás biztosítása szempontjából;

16. üdvözli, hogy a Bizottság tervezi a – főként kkv-k által biztosított – fokozottan munkaigényes és helyben nyújtott szolgáltatásokra alkalmazandó kedvezményes héa-kulcsokról szóló irányelv kidolgozását; hangsúlyozza azonban, hogy ez nem vezethet a piac torzulásához, és a hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében nem tartalmazhat kétértelműséget;

17. véleménye szerint biztosítani kell, hogy a kkv-k vásárolhassanak kis tételben, vásárolhassanak környezetkímélő termékeket és helyi termékeket, és ezáltal éghajlatbarátabbá és hatékonyabbá váljanak;

18. üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességről szóló döntés, valamint az európai zártkörű társaság statútumával és a csökkentett héa-kulcsokkal kapcsolatos intézkedések gyors elfogadását;

19. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy csökkentsék a helyben nyújtott szolgáltatásokat terhelő héa mértékét; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen további lépéseket az állami támogatásra vonatkozó szabályok enyhítésére annak ösztönzése érdekében, hogy a helyi vállalatok, különösen a helyi kkv-k közbeszerzési lehetőséget kapjanak;

20. támogatja az elképzelést, mely szerint 2012-ig meghosszabbítanák a filmkészítésre vonatkozó állami támogatások közösségi versenyszabályok alóli mentességét, és úgy véli, ez jelentős támogatást jelentene a kreatív kkv-k számára;

21. támogatja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben (általános csoportmentességi rendelet)[4] az állami támogatások vonatkozásában megállapított új szabályokat, amelyek bizonyos feltételek mellett mentesítik a kkv-kat az értesítési szabályok alól;

22. megállapítja, hogy a kkv-k hangja a Kisvállalkozások Európai Chartájában tett egyértelmű kötelezettségvállalás ellenére továbbra is el van nyomva a társadalmi párbeszédben; sürgősen kéri, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében megfelelő javaslatokkal nyújtsanak formális megoldást erre a problémára;

23. úgy látja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkajog kérdésére, különös tekintettel a rugalmas biztonság elvére, amely főként a kkv-k számára teszi lehetővé a piaci változásokra való gyorsabb reagálást, illetve azt, hogy ekképpen a vállalkozás biztosítani tudja a magasabb foglalkoztatási szintet és a versenyképességet – beleértve a nemzetközi versenyképességet –, figyelembe véve ugyanakkor a szükséges szociális védelmet is; ezzel összefüggésben hivatkozik a rugalmas biztonságról szóló 2007. november 29-i állásfoglalására[5];

24. hangsúlyozza továbbá a munkajog fontosságát, különös tekintettel a munkajog kkv-kra való alkalmazásának optimalizálására, például hatékonyabb tanácsadás vagy az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén, és felhívja a tagállamokat, hogy szenteljenek különös figyelmet – az aktív munkaerő-piaci politikákon keresztül is – a kkv-knak a rugalmas biztonsággal kapcsolatos specifikus megközelítéseik vonatkozásában, hiszen a kkv-k kis személyzetük miatt nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a belső és külső rugalmasság tekintetében, azonban nagyobb biztonságra is van szükségük saját maguk és alkalmazottaik számára; fontosnak tartja, hogy a munkajog, mint a rugalmas biztonság egyik alappillére, megbízható jogi alapot biztosít a kkv-k számára, tekintettel arra, hogy az ilyen vállalkozások gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy saját jogi vagy humánerőforrás-részleget hozzanak létre; rámutat, hogy az Eurostat szerint 2003-ban az európai vállalatok 91,5%-a kevesebb, mint 10 személyt foglalkoztatott;

25. szükségesnek tartja a nem bejelentett munka felszámolására irányuló intézkedések bevezetését, mivel az vitathatatlanul a tisztességtelen versenyelőny egyik forrása a fokozott munkaerő-igényű kkv-k esetében;

26. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az általános gazdaságban az alulreprezentált etnikai kisebbségekhez tartozók tulajdonában lévő kkv-k bevonását olyan beszállítói sokszínűségi programok kidolgozása révén, melyek a nagyobb vállalkozásokkal megbízásokért versengő, alulképviselt vállalkozások számára egyenlő feltételek biztosítását célozzák;

27. hangsúlyozza az európai zártkörű társaság statútumának mint kiegészítő jogi formának a fontosságát, amennyiben az olyan kkv-kra irányul, amelyek határokon átnyúló tevékenységeket kívánnak folytatni, és amennyiben azzal nagyobb vállalkozások nem élhetnek vissza annak érdekében, hogy aláássák vagy megkerüljék az összes érintett fél érdekeit szem előtt tartó vállalatirányítási rendszerek előmozdítását célzó, hatályos tagállami jogszabályokat;

28. felszólítja a hatóságokat – azon elv alapján, miszerint az információhoz való hozzáférés előfeltétele magának az információszerzésnek, illetve tekintettel az internet mint eszköz jelentőségére e tekintetben –, hogy a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítsék az intézményi weboldalakat annak érdekében, hogy a felhasználók könnyebben megtalálják, és jobban megértsék az ajánlott támogatási mechanizmusokat;

A K+F és az innováció fellendítése

29. hangsúlyozza az innováció jelentőségét a kkv-k szempontjából és a kutatási lehetőségek kihasználásának nehézségeit; úgy véli, hogy a nemzeti tudományos akadémiák és kutatóintézetek szerepet játszhatnának az innováció előmozdításában és a kkv-k kutatási tevékenysége előtti akadályok lebontásában; úgy véli, hogy nem csupán a csúcstechnológiai innovációra kellene hangsúlyt fektetni, hanem figyelmet kellene fordítani az alacsony és közepes technológiai szinteken megvalósuló, illetve informális innovációra is; véleménye szerint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet fontos szerepet tölthet be a kkv-k kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységének fellendítésében; felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék többszörösére az olyan kezdeményezések számát, amelyek csökkentik a kkv-k kutatáshoz való hozzáférése feltételeként meghatározott minimális követelményeket; meggyőződése, hogy a Bizottság kutatási és technológiai programjait úgy kell megtervezni, hogy azok megkönnyítsék a kkv-k határokon átnyúló részvételét;

30. támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a kutatási és technológiafejlesztési, valamint demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogram (2007–2013)[6] hozzáférhetőbbé váljon;

31. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki jobb keretfeltételeket a kkv-k innovációs tevékenysége számára kedvező környezet megteremtése céljából, különösen a szellemi tulajdonjogok védelmének javítására, illetve a hamisítás elleni hatékonyabb fellépésre irányuló módszerek bevezetésével az egész Európai Unióban; meggyőződése, hogy a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó kiegyensúlyozott szabályok megfelelő védelmet nyújthatnak, miközben biztosítják az információk és elképzelések áramlását és cseréjét; hangsúlyozza, hogy a kkv-knak támogatásra van szükségük szellemi tulajdonjogaik védelméhez, e jogoknak az illetékes jogvédő hatóságok segítségével történő fenntartásához, továbbá szellemi tulajdonjogaik befektetők megnyerésére történő felhasználásához;

32. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy követeljék meg kereskedelmi partnereiktől a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodás (TRIPS) szigorúbb alkalmazását, és tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést, hogy létrejöhessenek a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodáshoz (ACTA) hasonló kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodások a hamisítás és kalózkodás felszámolására;

33. úgy véli, hogy az e-kereskedelem tekintetében a kkv-kban rejlő lehetőségek még nincsenek teljes mértékben kiaknázva, és hogy még mindig sokat kell tenni a termékek és szolgáltatások egységes európai elektronikus piacának megvalósításához, ahol a kkv-k az uniós piacok további integrációja terén vezető szerephez juthatnak;

34. úgy gondolja, hogy az innováció fellendítése és az EU gazdasági versenyképességének fokozása céljából támogatni kell a kkv-k klaszterekben való részvételét; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy támogassa a klaszterek működtetése hatékonyságának javítását, különösen a legjobb gyakorlatok cseréjén és képzési programokon keresztül, hozzon létre és terjesszen a klaszterek teljesítményét értékelő eszközöket, támogassa a klaszterek közötti együttműködést, valamint tegye még egyszerűbbé a klaszterek uniós programokban való részvételére vonatkozó adminisztratív eljárásokat;

35. kéri a kkv-k szövetkezeti jellegű együttműködéseinek (beszerzési és marketing csoportok) a figyelembevételét a kisvállalkozói intézkedéscsomagban, mivel e csoportok esetében bizonyítottan kisebb a fizetésképtelenség kockázata, mint az önálló vállalkozásoknál;

36. szilárdan meg van győződve arról, hogy a szabadalmak fontos szerepet játszanak az innováció és a gazdasági teljesítmény szempontjából, mivel lehetővé teszik az újítók számára, hogy hozzájussanak az innovatív beruházásokból származó haszonhoz, illetve kellő biztonságot nyújtanak a beruházások, a tőkeellátottság és a kölcsönök tekintetében; ezért úgy gondolja, hogy sürgősen megállapodásra kell jutni egy olyan közösségi szabadalomról, amely a kkv-k igényeihez hangolt olcsó, hatékony és magas szintű jogi védelmet biztosít, valamint a szabadalmi peres eljárások összehangolt, európai rendszeréről;

37. hangsúlyozza az innovatív és a kereskedelmi forgalomba hozatalt megelőző közbeszerzés ösztönzésének szükségességét, mivel az hozzáadott értéket biztosít a szerződő hatóságok, a polgárok és a részt vevő vállalkozások számára; kéri a tagállamokat, hogy növeljék az innovatív közbeszerzések arányát és a közbeszerzési eljárásokban részt vevő innovatív kkv-k számát; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az e területen – például a pályázati kritériumok meghatározása, valamint a kockázat- és tudásmegosztási eljárások és megállapodások terén – bevált gyakorlatok terjesztését;

38. álláspontja szerint a nemzetközi közbeszerzések esetében – ahol az új technológiák lehetővé teszik a határokon átnyúló e-kereskedelmet – például a kkv-k konzorciumai számára hozzáférhető kombinált aukciók, valamint a pályázatok online közzétételének és hirdetésének új formái nemcsak az EU-ban, hanem globálisan is lehetővé teszik a beszerzési kereskedelem jelentős növekedését, ezáltal ösztönzik a határokon átnyúló e-kereskedelmet,

39. felhívja a figyelmet az elegendő műszaki végzettségű és szakképzett munkaerő iránti igényre; ezért úgy véli, hogy több befektetésre van szükség az oktatás területén, és meg kell erősíteni az oktatási intézmények és a kkv-k közötti kapcsolatokat annak érdekében, hogy az önfoglalkoztatás, a vállalkozói kultúra és az üzleti gondolkodás előmozdítása a nemzeti tantervek részét képezze; szorgalmazza az olyan egyéni mobilitási programok további kiterjesztését, mint az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” és az „Erasmus szakmai gyakorlatokra”, különös tekintettel a nők részvételére; támogatja a Leonardo da Vinci program tervezett kiszélesítését, valamint az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszer létrehozását; sürgeti a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és a képzések nyújtóival együttműködésben alakítsanak ki kifejezetten a kkv-k szükségleteihez igazodó, munka-alapú szakképzési és újratanulási, valamint felnőttképzési programokat, melyeket az Európai Szociális Alap társfinanszíroz; kéri a Bizottságot, hogy segítse elő az innovatív képzés területén bevált gyakorlatok cseréjét, valamint a hivatás és a családi élet összeegyeztethetőségére és a nemek közötti esélyegyenlőségre irányuló intézkedéseket;

40. hangsúlyozza a fiatal vállalkozók és a vállalkozó nők támogatásának fontosságát, többek között egyéni képzések és mentorprogramok bevezetésével; rámutat, hogy a nők különösen nagy arányban dolgoznak kkv-kban, noha elsősorban még mindig a legkisebb vállalkozásokban (mikrovállalkozásokban), valamint, hogy a vállalkozások átadása és öröklése alkalmával továbbra is hátrányokat szenvednek a sztereotípiák és előítéletek miatt, kiváltképp a családi vállalkozásokban; ezért felhívja a tagállamokat, hogy – tekintettel a társadalom elöregedésének következményeire – gondoskodjon megfelelő szakpolitikákról és mechanizmusokról, kiváltképpen a vállalkozásátadással kapcsolatos diagnosztikai, információs, tanácsadói és támogató eszközök kidolgozásával;

41. hangsúlyozza, hogy a hetedik kutatási és technológiafejlesztési keretprogram tartalmaz egy olyan pénzügyikockázat-megosztási mechanizmust, amely lehetővé teszi az Európai Beruházási Banki (EBB) hiteleihez való könnyebb hozzáférést nagyszabású projektek esetében; felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k e mechanizmushoz való hozzáférését, és szükség esetén terjesszen elő ehhez kapcsolódó javaslatokat;

42. üdvözli a jelenleg az Európai Tájékoztatási Központok (EIC) és az Innovációs Közvetítő Központok (IRC) által nyújtott szolgáltatásokat integráló egységes európai hálózat elindítását, melynek célja, hogy szolgáltatások széles választékával támogassa a kkv-kat az innovációval és a versenyképességgel kapcsolatos összes tevékenységük során;

43. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k versenyképességi és innovációs keretprogramban[7] való részvételét, és szükség esetén terjesszen elő ehhez kapcsolódó javaslatokat;

Pénzforrások és a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosítása

44. rámutat arra, hogy a kkv-k fő finanszírozási forrását Európában a saját tevékenységük, valamint a pénzintézetektől felvett hitelek és kölcsönök jelentik; megjegyzi, hogy a kkv-kat magasabb kockázati osztályba sorolják, ami akadályozza a finanszírozáshoz való hozzáférésüket; ezért felszólítja a pénzintézeteket, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közös erővel biztosítsák a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, és tegyék lehetővé számukra saját tőkéjük konszolidálását azáltal, hogy a nyereségüket visszaforgatják a vállalkozásba; véleménye szerint az új kkv-któl a tevékenység megkezdését megelőzően nem szabadna díjak megfizetését követelni, biztosítandó, hogy a vállalkozás felépíthesse saját tőkéjét és forrásait; kiemeli, hogy e tekintetben a jelenlegi pénzügyi helyzetben azonnali intézkedésekre van szükség;

45. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a kkv-kat célzó közösségi alapokra és állami támogatásokra vonatkozó népszerűsítő tevékenységek és tájékoztatás terén, és javítsák e két eszköz hozzáférhetőségét és közérthetőségét;

46. felszólítja a tagállamokat, hogy többek között közvetlen adócsökkentések, valamint az adóhatóságok és az Európai Unió közötti kompenzációs megállapodások révén teremtsenek jobb feltételeket a kkv-knak a szakképzésbe való befektetéshez;

47. elismeri, hogy a tagállamok adórendszerei visszafoghatják a vállalkozások, különösen a családi vállalkozások átadását, növelve ezzel a vállalatok felszámolásának, illetve bezárásának kockázatát; felhívja ezért a tagállamokat, hogy gondosan vizsgálják felül jogi és adózási keretrendszerüket a vállalkozások átadására vonatkozó feltételek javítása céljából, különösen a tulajdonos visszavonulása vagy megbetegedése miatti átadások tekintetében; meggyőződése, hogy ezen intézkedések elősegítenék a vállalkozások – különösen a családi vállalkozások – tevékenységének folytatását, valamint a munkahelyek megőrzését és a nyereség visszaforgatását;

48. nagyon elégedett a kohéziós politika és a Lisszaboni Stratégia közelmúltbeli összehangolásával; úgy véli, hogy a regionális alapoknak a vállalkozások, a kutatás és az innováció irányába való határozottabb orientálása révén jelentős források bocsáthatók rendelkezésre helyi szinten az üzleti potenciál előmozdításához;

49. hangsúlyozza, hogy a dinamikus pénzpiacok alapvető fontosságúak a kkv-k finanszírozásához, és kiemeli, hogy a kockázati tőke, a közbenső finanszírozás és a mikrohitelek rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének javítása révén meg kell nyitni az európai kockázatitőke-befektetési piacokat; ezért úgy véli, hogy normális körülmények között a kkv-knak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az esélyeiket jobban értékelni és a szükségleteiket hatékonyabban fedezni képes tőkepiaci szereplőktől hitelekhez jussanak;

50. támogatja a Tanács és az Európai Beruházási Bank azon döntését, hogy számos reformot fogadnak el az EBB csoport által a kkv-k finanszírozására kínált termékek körének bővítése érdekében, valamint hogy az EBB banki partnerei számára jelentősen fejleszti globális kölcsöneit, úgy mennyiségi, mint minőségi értelemben;

51. hangsúlyozza, hogy a kkv-k finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférése létrehozásuk és növekedésük egyik jelentős akadálya; e tekintetben üdvözli az Európai Tanács azon határozatát, hogy további 30 milliárd euróval növeli az EBB garanciák és a kkv-knak szóló más pénzügyi eszközök céljaira rendelkezésre álló forrásait; felszólítja az EBB-t, hogy dolgozza ki a pénzügyi eszközök olyan új formáit és vezessen be olyan konkrét új megoldásokat, amelyek elhárítják a hitelfelvételhez szükséges biztosíték felmutatása jelentette akadályokat; továbbá felszólítja a tagállamokat – a jelenlegi gazdasági válságra tekintettel –, hogy ösztönözzék a bankokat arra, hogy a kkv-k számára ésszerű feltételek mellett hitelt biztosítsanak;

52. üdvözli az „európai mikrohitel-intézetek támogatására irányuló közös fellépés” (JASMINE) elindítására tett közelmúltbeli kezdeményezést, amely elősegíti majd a vállalkozások elindítását, és különösen táplálni fogja a fiatalok és a nők vállalkozó kedvét; kéri a tagállamokat, hogy a kkv-k szervezeteivel és a hitelintézetekkel együttműködésben vállaljanak kezdeményező szerepet a mikrohitelek és alternatív finanszírozási formák hozzáférésével és kérelmezésével kapcsolatos tájékoztatás terén;

53. hangsúlyozza az EBB-nek és az Európai Beruházási Alapnak a kkv-k számára rendelkezésre álló finanszírozás javításában betöltött fontos szerepét, különös tekintettel a jelenlegi pénzügyi válságra és annak a hitelpiacra gyakorolt negatív következményeire; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassák annak vizsgálatát, miként lehetne javítani a jelenlegi banki szabályozást és az egyéb pénzügyi előírásokat – beleértve a hitelminősítések átláthatóságát – a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal és az EBB-vel együttműködve dolgozzon ki megfelelő keretfeltételeket egy páneurópai kockázatitőke-piac kialakításához;

54.kiemeli, hogy a kkv-k csődjének oka minden negyedik esetben a késedelmes fizetés, mégpedig legtöbbször a közigazgatási szervek részéről; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi hitelpiaci válság aránytalanul sújthatja a kkv-kat, mivel a nagyobb megrendelők hosszabb fizetési határidőket csikarnak ki a kisebb beszállítóktól; e tekintetben üdvözli a Bizottságnak a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2000. június 29-i 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[8] felülvizsgálatára irányuló javaslatát, és kéri a tagállamokat, hogy javítsanak közigazgatási rendszereik fizetési kultúráján; sürgeti, hogy a kifizetések tekintetében hozzanak létre közösségi szintű harmonizált – a kkv-k esetében lehetőség szerint szűkebb – időkorlátot és szankciókat ezen időkorlát túllépése esetére;

55. üdvözli a kisvállalkozói intézkedéscsomagban javasolt, a kkv-k tőkeellátottságának javítását célzó intézkedéseket; a pénzügyi válság fényében felhív a kipróbált és tesztelt állami kkv-támogatási programok kiterjesztésére és/vagy folytatására, illetve arra, hogy az azokból folyósított támogatásokból a pénzügyi közvetítők is részesülhessenek;

56. megjegyzi, hogy az EU versenyképességi és innovációs keretprogramja hatalmas lehetőségeket rejt a kkv-k finanszírozása terén látható piaci hiányosságok orvoslása, az öko-innováció előmozdítása és a vállalkozói kultúra támogatása terén,

A piaci hozzáférés javítása

57. rámutat arra, hogy a szabványosítás innovációt és versenyképességet eredményezhet a piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a működőképesség lehetővé tétele révén; felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a kkv-k szabványokhoz való hozzáférését, illetve a szabványosítási folyamatban való részvételüket; ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa a közösségi szabványok nemzetközi szinten való népszerűsítését;

58. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az európai vállalkozási hálózatot, a nemzeti projektirányítási hatóságokat, a kereskedelmi és iparkamarákat, valamint az állami hatóságokat a lehető legteljesebb mértékben bevonják a közösségi kutatási, fejlesztési és innovációs programok, valamint a strukturális alapok – többek között a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE) – kínálta lehetőségek helyi szintű népszerűsítésébe;

59. megállapítja, hogy a közbeszerzés az EU GDP-jének körülbelül 17%-át teszi ki; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fent említett, a legjobb gyakorlatokat tartalmazó európai kódexben bemutatott lehetőségek kihasználásával erősítse a kkv-k hozzáférését és részvételét a közbeszerzésekben; e gyakorlatok többek között az alábbiak révén könnyítik meg a kkv-k közbeszerzési szerződésekhez való hozzáférését:

–   az elektronikus közbeszerzés gyakoribb alkalmazása,

–   a szerződések volumenének célzott adaptációja,

–   a pályázókra nehezedő adminisztratív és pénzügyi terhek csökkentése,

–   az egyes pályázatokban megfelelő és arányos minősítési kritériumok meghatározása,

–   a közbeszerzésekkel kapcsolatos információk kkv-k általi hozzáférhetőségének javítása,

–    a bekért dokumentáció egységesítése;

60. továbbá a tagállamokat a következő intézkedések megtételére ösztönzi:

–    annak megkövetelése a szerződő hatóságoktól, hogy indokolják meg, amennyiben nem osztják fel a szerződéseket,

–    a közbeszerzési pályázatokban konzorciumi formában való részvétel lehetőségének kiterjesztése,

–   valamint az előlegfizetés általános gyakorlattá tétele az összes közbeszerzési szerződés esetében;

61. megjegyzi, hogy rendszerkonzultációs szolgáltatás létrehozására van szükség, amely mindennapi segítséget nyújtana a kkv-k számára teljes életciklusuk során a beruházásaik optimalizálása érdekében;

62. úgy véli, hogy az interoperábilis elektronikus aláírásokra és tanúsítványokra épülő fejlett e-Business alkalmazások kulcsfontosságú tényezők a kkv-k versenyképességének megteremtésében, és alkalmazásukat a Bizottságnak és a tagállamoknak is ösztönözniük kellene;

63. hangsúlyozza az egységes piac fontosságát a kkv-k számára, és megállapítja, hogy a kkv-k belső piachoz való hozzáférésének előmozdítását prioritásként kell kezelni;

64. elismeri, hogy bizonyos korlátozások továbbra is megakadályozzák, hogy a kkv-k teljes mértékben kihasználják a belső piac által nyújtott előnyöket; ezért megállapítja, hogy a belső piac jogi és politikai kereteit egyaránt tökéletesíteni kell ahhoz, hogy megkönnyítsék a kkv-k határokon átnyúló működését; megállapítja továbbá, hogy a világos szabályozási környezet fokozott ösztönzőket kínálna a kkv-k számára a belső piacon folytatott kereskedelemhez; úgy véli, hogy a tagállamoknak egyedüli kapcsolattartó pontokat és internetes portálokat kell létrehozniuk;

65. hangsúlyozza, hogy az egységes piacon belüli piaci hozzáféréssel és a kiviteli lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nemzeti és EU-szinten egyaránt létfontosságú; felszólítja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erősítsék meg tájékoztatási és tanácsadó szolgálataikat, különös tekintettel a SOLVIT problémamegoldó hálózatra;

66. támogatja az arra irányuló felhívásokat, hogy a tagállamok nyújtsanak tanácsadási szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a kkv-k meg tudják védeni magukat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal – például a szakmai jegyzékeket kiadó félrevezető társaságok gyakorlataival – szemben, ami megerősítené a kkv-k bizalmát a határokon átnyúló működéssel kapcsolatban; hangsúlyozza a Bizottság szerepének fontosságát, mind az ilyen tanácsadó szolgálatok összehangolásának segítése, mind pedig a szolgálatokkal folytatott együttműködés terén, a határokon átnyúló jellegű panaszok megfelelő és hatékony kezelésének biztosítása érdekében; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy amennyiben ezek a nem kötelező erejű intézkedések nem hoznak eredményt, a Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kezdeményezze a megfelelő jogalkotási változtatásokat, amelyek a fogyasztókéhoz hasonló védelmet biztosítanának a kkv-k számára, ha azok az ilyen ügyletekben a gyengébbik félként jelennek meg;

67. rámutat arra, hogy az összes kkv-nak mindössze 8%-a folytat határokon átnyúló tevékenységet, ami korlátozza növekedési lehetőségeiket; úgy véli, hogy létfontosságú a belső piac fellendítése; úgy véli, hogy a tagállamoknak együtt kellene működniük a Közösségen belüli tevékenységeket érintő adminisztratív követelmények összehangolása terén; felhívja a tagállamokat, hogy mielőbb ültessék át és hajtsák végre a szolgáltatási irányelvet[9], különös figyelmet szentelve a kkv-k érdekeinek, valamint ösztönzi az európai zártkörű társaság statútumának gyors elfogadását;

68. úgy véli, hogy közös konszolidált adóalapra lenne szükség a társasági adózás tekintetében, a héa tekintetében „egyablakos rendszer” létrehozását szorgalmazza, hogy a vállalkozók a származási országukban tehessenek eleget kötelezettségeiknek;

69. felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan fejlessze a kkv-k külföldi piacokhoz való hozzáférésére vonatkozó keretkövetelményeket és támogassa a tájékoztatást; szorgalmazza európai üzleti támogató központok létrehozását Kínában és Indiában, valamint az összes feltörekvő piacon, szoros együttműködésben az ezen országokban már működő nemzeti üzleti támogató központokkal; mivel a kkv-k határokon átnyúló tevékenységekben való kismértékű részvételét részben a nyelvi és multikulturális ismeretek hiányával lehet magyarázni, komolyabb fellépésre van szükség e problémák megoldására, emlékeztet ugyanakkor, hogy a kkv-knak jobb tájékoztatást és hozzáértő tanácsadást kell biztosítani hazájukban;

70. hangsúlyozza az olyan kereskedelmi tárgyalások előrelendítésének fontosságát, amelyek tovább csökkentenék a kkv-kat aránytalan mértékben sújtó, szabályozásból eredő kereskedelmi akadályokat;

71. felszólítja a Bizottságot, hogy munkaprogramjába vegye fel azt a feladatot, hogy a WTO közbeszerzési szerződésekhez való hozzáféréssel kapcsolatos szabályaiba beépítsék a kkv-kal szembeni egyenlő bánásmódot; felszólítja a Bizottságot, hogy szenteljen különös figyelmet azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a kkv-k vámformaságok kapcsán szembesülnek, különösen a kkv-k számítógépes rendszereinek a nemzeti vámhatóságok rendszereihez való, lehető legolcsóbban történő igazításának elősegítésével, valamint a gazdasági szereplői státusz megszerzésére vonatkozó feltételek leegyszerűsítésével;

Küzdelem a bürokrácia és az adminisztratív terhek ellen

72. úgy véli, hogy ahol csak lehetséges, legalább 25%-kal feltétlenül csökkenteni kell az adminisztratív terheket, valamint a kkv-k igényeihez igazított modern adminisztrációt kell kialakítani; ezért támogatja az ikt-ismeretek kkv-k – különösen a fiatal vállalkozók és a vállalkozó nők – körében történő terjesztését és a digitális technológiai fokozottabb használatát annak érdekében, hogy a kkv-k időt és pénzt takaríthassanak meg, és az ebből származó forrásokat saját fejlesztésükre fordíthassák; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzék a bevált gyakorlatok cseréjét és előmozdítását, határozzanak meg normákat, valamint dolgozzanak ki és népszerűsítsenek iránymutatásokat és szabványokat a kkv-barát igazgatási gyakorlatokra vonatkozólag; meggyőződése, hogy a közeljövőben feltétlenül végre kell hajtani a bürokrácia csökkentésével foglalkozó, független érdekelteket tömörítő magas szintű munkacsoport javaslatait annak érdekében, hogy az adminisztratív terhek csökkentésére vonatkozó célok a kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférésének kockáztatása nélkül teljesülhessenek;

73. úgy véli, hogy a kkv-kat és különösen a mikrovállalkozásokat oly módon kell adóztatni, hogy az adminisztrációs terhek a lehető legkisebbre csökkenjenek, ezzel elősegítve a tevékenység megindítását, valamint ösztönözve az innovációt és a befektetést működésük teljes időtartama alatt;

74. hangsúlyozza a kkv-kra vonatkozó jövőbeli jogalkotási kezdeményezések hatásvizsgálatának alapvető fontosságát; ezért a kkv-k tekintetében kötelező, rendszeres és célzott hatásvizsgálatok – úgynevezett „kkv-tesztek” – előírására szólít fel, amelyek eredményeit független értékelésnek kell alávetni, és ezt az értékelést az EU jogalkotó szervei rendelkezésére kell bocsátani; meggyőződése, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és mikrovállalkozásokra gyakorolt hatásoknak, beleértve az adminisztratív terheket is; sürgeti a Bizottságot, hogy alkalmazza a „kkv-tesztet” a gazdasági tevékenységet befolyásoló valamennyi új közösségi jogsalkotási javaslat benyújtásakor, beleértve a meglévő jogszabályok egyszerűsítését, valamint a folyamatban lévő jogalkotási javaslatok visszavonását; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti szinten vezessék be hasonló „kkv-tesztek” alkalmazását;

75. véleménye szerint minden új jogszabályt – például a fizetések késedelmének elkerülése érdekében, vagy a szerzői jog, a társasági jog és a versenyjog terén hozott jogszabályokat (mint a versenyellenes magatartással kapcsolatos jogviták során az adatszerzés megkönnyítése érdekében elfogadott szabályok vagy az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendeletből[10] eredő szabályok) – oly módon kell kialakítani, hogy az ne alkalmazzon megkülönböztetést a kkv-kkal szemben, hanem inkább támogassa azokat és az általuk nyújtott szolgáltatásokat a belső piacon;

76. hangsúlyozza a kkv-k politikaformálásba való megfelelő és időben történő bevonásának fontosságát; ezért úgy véli, hogy a Bizottság konzultációs időszakát legalább 12 hétre meg kellene hosszabbítani attól az időponttól kezdve, amikortól a konzultációs lehetőség az EU összes nyelvén rendelkezésre áll; elismeri az üzleti képviseleti szervek fontos és értékes szerepét, és ezért felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben a kkv-kat és képviseleti szervezeteiket is közvetlenül vonják be tanácsadó szakértői bizottságaik és magas szintű munkacsoportjaik munkájába;

77. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a társasági jog és különösen a számviteli szabályok egyszerűsítését és harmonizálását a belső piacon belül a kkv-kra háruló adminisztratív terhek csökkentése, valamint minden érintett számára az átláthatóság növelése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa határozottan az olyan új technológiák, mint a kiterjeszthető üzleti beszámolási nyelv (XBRL) használatát, ütemtervet benyújtva az XBRL-beszámoló bevezetésére az Európai Unióban, figyelemmel annak ésszerű időn belül való kötelezővé tételére, valamint e nyílt szabvány széles körű alkalmazásának népszerűsítésére és támogatására;

78. szorgalmazza „statisztikai szabadság” bevezetését a mikrovállalkozások számára, átmeneti mentességet biztosítva számukra a kötelező statisztikai felmérések alól, továbbá ösztönzi a vállalkozások által a hatóságoknak nyújtott információk tekintetében a „csak egyszer” elvének széles körű alkalmazását, illetve az e-kormányzás továbbfejlesztését;

79. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy közös kezdési dátumokat vezessenek be a kkv-kat érintő új európai jogszabályok tekintetében; felszólítja a tagállamokat és a kkv-k szervezeteit, hogy tömören és érthetően tájékoztassák a kkv-kat az őket érintő jogszabályok változásairól;

80. ösztönzi a tagállamokat, hogy a kkv-k szervezeteivel együttműködésben, az európai vállalkozási hálózat és a Europe Direct irodák már létező példáinak mintájára hozzanak létre a kkv-k számára nemzeti információs – fizikai vagy elektronikus – kapcsolattartó pontokat és támogató ügynökségeket, amelyek az „egyablakos rendszer elvén működve a vállalkozások életciklusa szerint strukturált különféle információforrásokat és támogató szolgáltatásokat tesznek elérhetővé;

81. elismeri, hogy a különböző tagállamokban működő rendszerek eltérő volta miatt az új vállalkozások létrehozása nehézségekbe ütközik; ezért szükségesnek tartja a vállalkozások létrehozására vonatkozó olyan egységes rendszer bevezetését, amely lépésről lépésre bonyolítja le a folyamatot, és lehetővé teszi, hogy a vállalkozás 48 órán belül megalakuljon;

82. ismételten hangsúlyozza, hogy a közösségi programokra vonatkozó pénzügyi előírások gyakran feleslegesen bürokratikus, hosszú és költséges eljárásokhoz vezetnek, különösen a kkv-k számára; felszólítja a Bizottságot, hogy élessze újjá a kkv-k európai megfigyelőközpontját, adjon közre adatokat az európai kkv-k közösségi programokban való részvételéről és ezekhez mellékelje az ebből származó előnyeikről készített elemzést, továbbá ezek alapján nyújtson be javaslatokat e részvételi arány növelésére; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse a különböző szakpolitikai területek kkv-kért felelős megbízottjainak szerepét és láthatóságát; szorgalmaz továbbá minden olyan kezdeményezést – mint például a Bizottság Vállalati Tapasztalati Programja, amelynek keretében európai köztisztviselők kkv-k működésével ismerkedhetnek meg –, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságoknál a politikaalkotás terén kialakuljon a kkv-k érdekeit szem előtt tartó szellemiség;

83. helyteleníti a tagállamok „aranyozási” gyakorlatát, ami különösen káros a kkv-kra nézve, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki, milyen további intézkedések tehetők annak megakadályozására; felhív nyomon követő hatásvizsgálatok lefolytatására, amelyek a döntések tagállami és helyi szintű tényleges végrehajtását elemzik;

84. felhív olyan, kifejezetten kkv-knak szóló uniós honlap létrehozására, amely tartalmazza az EU-projektekkel kapcsolatos információkat és űrlapokat, nemzeti telefonszámokat, a partnerek elérhetőségeit, kereskedelmi információkat, a kutatási projektekkel kapcsolatos információkat, valamint lehetőséget kínál az új szabályozásokkal kapcsolatos internetes konzultációra, eligazításra és tájékoztatásra;

85. felszólítja a Bizottságot, hogy hozzon létre munkacsoportot, amelyben a tagállamok megoszthatják egymással a kkv-k érdekeihez legjobban illeszkedő nemzeti gyakorlataikat, különös tekintettel a nehézségek megelőzéséhez nyújtott támogatással kapcsolatos lehetőségekre;

86. üdvözli a bürokrácia csökkentését szolgáló legjobb ötletnek járó díj létrehozását, amellyel azokat az állami hatóságokat jutalmazzák, amelyek helyi, regionális vagy nemzeti szintű innovatív intézkedéseket tettek a bürokrácia csökkentésére;

87. 30 napos fizetési határidő alkalmazására szólít fel az EU kohéziós alapjából a már jóváhagyott projektek számára történő kifizetések tekintetében, e projektek folyamatos fejlődésének, túlélésének és hatásosságának biztosítására;

Üzletet teremteni a fenntarthatóságból

88. elismeri, hogy a fenntarthatóság javítására irányuló erőfeszítések az (öko)innováció fontos alapjául, illetve az ipar versenyképességének kulcsfontosságú eszközéül szolgálhatnak; felhívja a figyelmet arra, hogy a kkv-k gyakran nincsenek kellően tisztában az új energiahatékony és környezetbarát megoldásokkal, vagy nem rendelkeznek az azok megszerzéséhez szükséges pénzforrásokkal; ezért annak vizsgálatára hívja fel a Bizottságot, hogy miként tudná a Közösség segíteni a kkv-kat az erőforrások és az energia hatékonyabb felhszanálásában;

89. újfent hangsúlyozza a kisvállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fontosságát, amihez horizontális kapcsolatok, hálózatok és szolgáltatások szükségesek; nem tartja célszerűnek az európai környezetvédelmi igazgatási és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványához való folyamodást, részben azért, mert az csorbítja a jelenlegi tanúsítványok értékét, részben pedig azért, mert egyedül a környezeti kihívásokhoz kapcsolódik;

90. üdvözli a legújabb kezdeményezéseket, amelyek célja, hogy segítséget nyújtsanak a kkv-knak a környezetvédelmi jogszabályok betartása terén, többek között azáltal, hogy alacsonyabb ügynökségi díjakat biztosítanak a számukra, hozzáférést biztosítanak a környezetvédelmi szabványokra vonatkozó információkhoz, illetve a közösségi jogszabályok alóli speciális mentességeket vezetnek be rájuk vonatkozóan;

o

o       o

91. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

• [1]               HL C 316. E., 2006.12.22., 378. o.
• [2]               HL C 287. E, 2006.11.24., 258. o.
• [3]               HL C 4., 2008.1.9., 13. o.
• [4]  HL L 214., 2008.8.9., 3. o
• [5]  HL C 297 E, 2008.11.20., 174. o.
• [6]  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
• [7]  Az Európai Parlament és a Tanács 1639/2006/EK határozata (2006. október 24.) a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról (HL L 310., 2006.11.9., 15. o.)
• [8]  HL L 200., 2000.8.8., 35. o
• [9]  Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
• [10]  A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

INDOKOLÁS

A kkv-k szerepe Európában

Egy ideje már elismert, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az EU gazdaságának gerincét, a munkaerő mintegy 70%-át foglalkoztatva és a hozzáadott üzleti érték majd 58%-át létrehozva. Mivel a kkv-k a legdinamikusabb, a legnagyobb innovációs és növekedési kapacitással bíró vállalkozások, amelyek így segítenek a lisszaboni célkitűzések megvalósításában, felmerült az igény, hogy valóban az uniós szakpolitika előterébe kerüljenek.

Az európai kkv-k kihasználatlan potenciálja

Az európai kkv-k azonban rendre gyengébben teljesítenek, mint amerikai társaik és mint a nagyobb vállalatok, mind a termelékenység, mind a növekedés, mind az innováció szempontjából. Ennek egyik oka az európai vállalkozói kultúra hiánya lehet: az európaiak 60%-a saját bevallása szerint soha nem gondolt saját vállalkozás alapítására, míg akik igen, azok szerint a szabályozási és pénzügyi terhek visszafogják vállalkozásaikat. További hiányosságok észlelhetők a vállalkozásoknak nyújtott gyakorlati tanácsok és konkrét támogatás tekintetében arra vonatkozóan, hogy miként érhető el a vállalkozások nagyobb növekedése és milyen kilátásaik vannak. E fronton komoly szükség van az állam és az EU aktív szerepvállalására.

Átfogó megoldás – az első lépések...

Ezért 2005-ben a lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség[1] szerves részeként külön politikákat dolgoztak ki számos probléma orvoslására. Az uniós szintű fellépéssel egy időben a tagállamok jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy kkv-specifikus intézkedéseket építsenek lisszaboni reformprogramjaikba. A jelenlegi folyamat legnagyobb előnye, hogy jobb üzleti működési környezetet hoznak létre a kkv-k számára, ideértve azt is, hogy hatékonyabb szabályozási kultúrát honosítanak meg egész Európában. Ennek máris pozitív hatása van a gazdasági növekedésre.

A modern kkv-politika 2007-es félidős felülvizsgálata[2] azonban arra engedett következtetni, hogy még van hova fejlődni. Bizonyos problémákkal nem, vagy nem megfelelően foglalkoznak, és a meglévő politikák jobb koordinálására van szükség.

... a minden szempontot figyelembe vevő megközelítés – a kisvállalkozói intézkedéscsomag („Small Business Act”)

Ennek következtében a Bizottság 2008 júniusában közleményt[3] fogadott el az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról („Small Business Act”, SBA), hogy a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet a politikaalakítás valamennyi szintjén meghonosítsa, és így megnyissa az utat a kkv-k korlátlan növekedése előtt. Az EU és tagállamainak jogalkotási javaslataival és politikai kötelezettségvállalásaival kísérve a kisvállalkozói intézkedéscsomag célja megteremteni az uniós gazdaság e kulcsfontosságú egységeinek fejlesztéséhez szükséges adminisztratív, szabályozási és pénzügyi feltételeket.

Tíz elvet javasoltak (uniós és tagállami szinten) a politikák kidolgozásához és végrehajtásához, melyek célja:

1. a vállalkozók és a családi vállalkozások boldogulását elősegítő és a vállalkozói készséget jutalmazó környezet megteremtése,

2. a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyors újrakezdési lehetőségének biztosítása,

3. a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvnek megfelelő szabályok alkotása,

4. a kkv-k szükségleteit figyelembe vevő közigazgatási rendszerek,

5. a szakpolitikai eszköztár hozzáigazítása a kkv-k szükségleteihez, a kkv-k részvételének megkönnyítése a közbeszerzési eljárásokban, és a kkv-k állami támogatási lehetőségeinek jobb kihasználása,

6. a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése, továbbá olyan jogi és üzleti környezet megteremtése, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kapcsolódó kifizetések időben történő teljesülését,

7. a kkv-k támogatása abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket,

8. a kkv-k szaktudásának fejlesztése és az innováció valamennyi formájának elősegítése,

9. annak lehetővé tétele a kkv-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák,

10. a kkv-k ösztönzése és támogatása, hogy részesüljenek a növekvő piacok előnyeiből.

Az intézkedéscsomag az európai kkv-k pénzügyi helyzetét támogatni kívánó konkrét fellépéseket bemutató, új jogalkotási javaslatokat is tartalmaz. Ezek közé tartoznak a következők:

· az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet,

· az európai zártkörű társaság statútumáról szóló rendelet,

· a kedvezményes héa-kulcsokról szóló irányelv,

· a héa-számlázásra vonatkozó szabályok további modernizálására, egyszerűsítésére és harmonizálására irányuló javaslat,

· a késedelmes fizetésekről szóló 2000/35/EK irányelv módosítása.

Az előadó értékelése

Az előadó szerint a kisvállalkozói intézkedéscsomagot valamennyi kkv-nak kell címezni. Azonban sokféleségüket, egyediségüket és eltérő szükségleteiket is szem előtt kell tartani. A különböző kkv-kategóriák, mint a kézműiparosok, mikrovállalkozások, családi vállalkozások, egyéni vállalkozók, szabadfoglalkozásúak és minden egyéb ágazat különleges helyzetét és értékláncban elfoglalt helyét is kellően figyelembe kell venni. Kiemeli továbbá, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak nem csak uniós szintű kezdeményezéseket kellene céloznia, viszont ezeket mind tagállami, mind regionális szinten határozottan, konkrét intézkedésekkel kellene támogatni.

Ebben az összefüggésben az előadó támogatja a Bizottság kezdeményezését, hogy nyújtsanak be javaslatot az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendeletre, az európai zártkörű társaság statútumáról szóló új rendeletre, a helyi szolgáltatások után felszámítandó alacsonyabb héa-kulcsokról szóló új irányelvre és a késedelmes fizetésekről szóló irányelv módosítására vonatkozóan. A javaslatok célja az integrált lisszaboni iránymutatások és a Közösség lisszaboni programja végrehajtásának támogatása oly módon, hogy a lisszaboni stratégiát a kkv-knak kedvező, konkrét fellépésekké alakítják. Az előadó ezenkívül a Bizottság két további kezdeményezését is támogatja: hogy létrehozzák a kkv-k európai internetes portálját, és hogy a tervek szerint 2009 májusára megszervezzék az európai kkv-k hetét, ami az első ilyen típusú esemény lenne.

Egy másik, széles körben támogatott jelentős fejlemény az Európai Beruházási Bank (EBB) által a kkv-knak biztosított kölcsönök volumenének növelésére és az EBB-termékek modernizálására és korszerűsítésére irányuló intézkedésekre vonatkozó bejelentés. A legfontosabbak ezek közül:

· a 2008–2011 közötti időszakra vonatkozó mikrohitelekről szóló kezdeményezés;

· közbenső finanszírozási eszköz létrehozása, nevezetesen a gyorsan növekvő, innovatív kkv-k számára;

· a kkv-k számára biztosított EBB-hitelek kapcsán a kkv-kkal szemben fennálló követelésekre pénzügyikockázat-megosztási mechanizmusok kidolgozása a kereskedelmi bankokkal;

Fontos az új termékek és szolgáltatások kifejlesztésébe való beruházás további támogatásának határozott ösztönzése, valamint új termelési eljárások bevezetése, licencek és egyéb szellemi tulajdonjogok megszerzése, terjesztési hálózatok felépítése a hazai és a külföldi piacokon, valamint a vállalaton belüli generációváltás finanszírozása.

Az európai foglalkoztatás jelentős részét a családi vállalkozások biztosítják, legyen szó kicsi, közepes méretű vagy nagy vállalatokról. Ezek ösztönzik az európai vállalkozói kultúrát, és képzési lehetőséget biztosítanak a jövő vállalkozóinak. Erős vállalkozói etikával rendelkeznek, a hosszú távú üzleti stratégiát a környezetvédelmi és társadalmi felelősséggel egyesítve. Családi szinten segítik elő a vállalkozói ösztönt, gyakran új vállalkozások inkubátoraiként szolgálva.

Az oktatási politika területéhez kapcsolódó programoknak és intézkedéseknek továbbra is a tagállamok felelőssége alá kell tartozniuk. A foglalkoztathatóságnak kell a legfontosabb és mindent felülíró célkitűzésnek lennie. A jelenlegi kkv-támogató rendszerek keretében a külföldi tapasztalat alapvető fontosságú a fiatal vállalkozók számára, ezért e célkitűzés megvalósítására európai szinten kell törekedni. Annak érdekében, hogy a gyakornokoknak és a fiataloknak szóló új mobilitási program sikeres legyen, hosszú távú, stabil együttműködés kialakítására van szükség a vállalatok, a képzési központok és a közbenső szervezetek (például szakmai szervezetek, kamarák, szociális partnerek stb.) között.

Az előadó kiemeli, hogy jobban kell ösztönözni és támogatni a kkv-k határokon átnyúló tevékenységeit az egységes európai piacon belül. Az „exporttevékenység” jelentős növekedése elsősorban az európai piacokon belül valósulhat meg.

A kisvállalkozásoknak a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmére van szükségük innovációs erőfeszítéseik ösztönzéséhez és az Európai Unión kívüli tisztességtelen versennyel szembeni védelmükhöz. Az EU-nak ezzel kapcsolatban fokoznia kell az információcserét, valamint a technikai és politikai együttműködést a problematikus országokkal (Kína, India, Vietnam stb.). A kkv-knak nagyon nagy szükségük van a konkrét információkra. Mivel a legtöbb külföldön aktív kkv-nak nincs helyszíni képviselője, lényeges, hogy a kkv-k otthon is hozzájussanak a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatban szükséges információkhoz. A kkv-k legnagyobb problémája azonban egy szabadalom megszerzésével kapcsolatban a szabadalomszerzés és a pereskedés magas költsége.

Európában számos akadálya van annak, hogy a kkv-k szabadalmakat használjanak. A kkv-k megközelítőleg ötödannyiszor jelentenek be szabadalmakat, mint a nagyvállalatok, és a becslések szerint az Európai Szabadalmi Hivatalhoz európai vállalatok által beadott bejelentéseknek csupán 20%-a származik kkv-któl. A kkv-k számára a legfőbb akadály a szabadalmi bejelentés költsége, és különösen a megújítási díj. Ez különösen akkor jelent problémát, ha a kkv-k a technológia terén fejlődnek. Ilyenkor általában növelniük kell a szabadalmak számát, hogy megvédjék a technológia új alkalmazásait és tökéletesítéseit, a nemzetközi tevékenységhez pedig ki kell terjeszteniük a szabadalmi oltalom földrajzi hatályát. Mindez igen jelentős költséggel jár a kisebb vállalkozások számára. Ezért az előadó véleménye szerint a kisvállalkozói intézkedéscsomagnak a közösségi szabadalommal kapcsolatban régóta fennálló holtpont megoldására is új javaslatot kell tennie, ideértve egy arra vonatkozó javaslatot is, hogy egyetlen munkanyelv legyen, mégpedig az angol.

Mivel a kkv-kat gyakran sújtják aránytalan adminisztratív terhek, az információkhoz való nem megfelelő hozzáférés és túlszabályozott üzleti környezet, az előadó véleménye szerint világos és egyértelmű jogszabályokra van szükség. A nemzeti kormányoknak lehetőség szerint tartózkodniuk kellene a túlszabályozástól, ami hátráltatja az üzletek határokon átnyúló fejlődését.

Végül, de nem utolsósorban, abból az elvből kiindulva, hogy az a legjobb, ha a politikát a politika által érintett területekhez és szereplőkhöz a lehető legközelebb alakítják, az előadó üdvözli az Európai Bizottság azon programját, amely lehetővé teszi tisztviselői számára, hogy európai kkv-knál szerezzenek tapasztalatokat. Ezt a kezdeményezést nemzeti és regionális hatósági szinten is terjeszteni kellene.

• [1]  A Bizottság közleménye: „A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása – Modern KKV-politika a növekedésért és a foglalkoztatásért” (COM(2005)0551).
• [2]  A Bizottság közleménye: A modern kkv-politika félidős felülvizsgálata, (COM(2007)0592).
• [3]  A Bizottság közleménye: „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” (COM(2008)0394).

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (15.12.2008)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról
(2008/2237(INI))

A vélemény előadója (*): Gunnar Hökmark

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

1.   hangsúlyozza, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elv közösségi, nemzeti és helyi szintű alkalmazásához a belső piaci szabályok és a szolgáltatásokról szóló irányelv^[1]1 következetes végrehajtására és a Bizottság és a tagállamok által végzett hatékony és egyedi nyomon követésre van szükség a lisszaboni stratégiáról szóló éves jelentések részeként, annak biztosítása érdekében, hogy e szabályokkal összhangban és a kisvállalkozások szükségleteinek megfelelően minden akadályt megszüntessenek, és horizontális vizsgálat elvégzésére szólít fel a kis- és középvállalkozásokra (KKV-k) vonatkozó feltételek tekintetében, a Bizottság által különféle üzleti ágazatokban végzett ágazati vizsgálatoknak megfelelően, hogy egész Európában megkönnyítsék a tisztességes és nyílt versenyt a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára, szoros együttműködésben azok képviseleti szervezeteivel; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag iránymutatásokat vezet be, amelyek inkább gyakorlati viszonyítási alapokként szolgáló iránymutatások, nem pedig kötelező szabályok;

2.   hangsúlyozza a KKV-k által Európa gazdasági és társadalmi szerkezetében játszott kulcsszerepet, illetve azt, hogy számukra elengedhetetlen, hogy részesüljenek a belső piac, a demográfiai és a technológiai változások, továbbá a környezeti kihívások és a globalizáció kínálta lehetőségekből, a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek teljesítése érdekében;

3.   hangsúlyozza, hogy a jogalkotás egyszerűsítésére, a terhek csökkentésére, az adminisztrációs költségek megszüntetésére, új technológiák bevezetésére és a működés megkönnyítésére irányuló megfelelő politika ösztönzést adhat a KKV-k és a mikrovállalkozások hatékonyságának, valamint a belső piacon a tisztességesebb verseny előmozdításának;

4.   úgy hiszi, hogy a KKV-k és a mikrovállalkozások által a közigazgatás, a nyilvánosság és a piac számára nyújtandó információknak meg kell felelniük a közérdek és a szigorú értelemben vett arányosság kritériumainak;

5.   hangsúlyozza a vállalkozói kultúra és egy kedvező vállalkozói környezet előmozdításának szükségességét, figyelemmel a KKV-k teljes potenciáljának kiaknázására;

6.   fokozott erőfeszítések megtételére szólít fel a kölcsönös elismerés végrehajtása terén, hogy megkönnyítsék a KKV-k határokon átnyúló tevékenységeit; úgy véli, hogy közös konszolidált adóalapra lenne szükség a társasági adózás tekintetében, felhív a HÉA tekintetében egy „egyablakos rendszer” létrehozására, hogy a vállalkozók a származási országukban tehessenek eleget kötelezettségeiknek;

7.   úgy véli, hogy a KKV-kat és különösen a mikrovállalkozásokat oly módon kell adóztatni, hogy az adminisztrációs terhek a lehető legkisebbre csökkenjenek, ezzel elősegítve a tevékenység megindítását, valamint ösztönözve az innovációt és a befektetést teljes időtartamuk alatt;

8.   úgy véli, hogy a KKV-k átruházását meg kell könnyíteni, különösen a tulajdonos nyugdíjba vonulása vagy betegsége esetén, valamint a hozzátartozókra vagy örökösökre való átruházás esetén;

9.   felszólít, hogy a KKV-knak biztosítsanak jobb hozzáférést a közbeszerzéshez a pályázatok olyan megszervezése révén, hogy a kis vállalatoknak a lehető legszélesebb körben hasznát vegyék, és hogy ahol lehetséges, nyissák meg a szolgáltatásokat a közbeszerzéseknek megőrizve egyben az általános érdeket és a szubszidiaritás elvét;

10. hangsúlyozza a következők megvalósításának szükségességét a KKV-k közbeszerzésben való részvételének elősegítése érdekében: releváns és arányos minősítési kritériumok egy adott pályázatban, a pályázat kisebb egységekre való felosztása, a pályázati információkhoz való hozzáférés a pályáztatási eljárás átláthatóságának növelése érdekében;

11. elismeri, hogy a késedelmes fizetések elterjedt gyakorlata – még az állami finanszírozású szervek részéről is – jelentős probléma a KKV-k számára, mivel ezeket súlyosan érinthetik a pénzforgalom ingadozásai;

12. üdvözli a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2000. június 28-i 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] folyamatban lévő felülvizsgálatát, és kitart amellett, hogy a KKV-k szempontjait vegyék teljes körűen figyelembe, és a késedelmes fizetések előfordulásának és az ezekkel való visszaélésnek a csökkentése lehetővé tenné a KKV-k számára a belső piac hatékonyabb kiaknázását;

13. hangsúlyozza az európai zártkörű társaság statútumának mint kiegészítő jogi formának a fontosságát; amennyiben az olyan KKV-kra irányul, amelyek határon átnyúló tevékenységeket kívánnak folytatni, és amennyiben azzal nagyobb vállalkozások nem élhetnek vissza olyan módon, hogy a tagállamok olyan, a vállalatirányítási rendszer elősegítésére irányuló jogi rendelkezéseit veszélyeztetik és kerülik meg, amelyek figyelembe veszik valamennyi érintett érdekeit;

14. felhív az innováció fokozottabb finanszírozására a versenyképességi és innovációs keretprogramon belül, valamint a KKV-k számára az Európai Innovációs és Technológiai Intézet útján történő ilyen finanszírozáshoz való jobb hozzáférés biztosítására; felhívja emellett a Bizottságot, hogy a KKV-k jobb hozzáférése érdekében csökkentse jelentős mértékben a bürokráciát a 7. keretprogramon belül;

15. sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak több regionális finanszírozást a kutatás és a fejlesztés terén, valamint hogy a KKV-kat fokozottabban vonják be az érintett programokba;

16. hangsúlyozza, hogy a dinamikus pénzügyi piacok alapvető fontosságúak a KKV-k finanszírozásához, és kiemeli, hogy az európai kockázatitőke-befektetési piacok megnyitására van szükség, a kockázati tőke, a közbenső finanszírozás és a mikrohitel hozzáférhetőségének javítása révén; ezért úgy véli, hogy normális körülmények között a kkv-knek lehetőségük kell legyen arra, hogy az esélyeiket jobban értékelni és a szükségleteiket hatékonyabban fedezni képes tőkepiaci szereplőktől hitelekhez jussanak;

17. megállapítja, hogy közösségi szinten nem került sor olyan elemzésre, amellyel mérhető lenne a különféle formájú közösségi finanszírozás által a KKV-kra gyakorolt hatás, valamint az említett finanszírozás jelentette előnyök; újólag megerősíti a Parlament felhívását a Bizottság felé, hogy az végezzen el minden szükséges vizsgálatot; alapvetőnek tartja a KKV-k ilyen fajta finanszírozáshoz való hozzáférésére irányadó szabályok és eljárások és az adott programok lehető legteljesebb mértékű egyszerűsítését; e célból felhívja a Bizottságot, hogy folytasson a KKV-k képviseleti szervezeteivel megbeszéléseket a felmerülő akadályok felszámolása érdekében;

18. támogatja a Tanács és az Európai Beruházási Bank azon döntését, hogy számos reformot fogadnak el a KKV-k finanszírozására irányuló termékek körének az EBB-csoport által történő bővítése érdekében, valamint hogy az EBB banki partnerei számára jelentősen fejleszti globális kölcsöneit, úgy mennyiségi, mint minőségi értelemben;

19. felhívja a Bizottságot, hogy találja meg a kisvállalkozásoknak és a mikrovállalkozásoknak szánt közösségi finanszírozás közvetítő pénzügyi, banki vagy igazgatási szervek által történő felhasználása hatékonyabb nyomon követésének megfelelő módjait, továbbá biztosítsa, hogy az említett finanszírozás ésszerű időn belül eljut az említett vállalkozásokhoz;

20. véleménye szerint minden új jogszabályt – például a fizetések késedelmének elkerülése érdekében, vagy a szerzői jog, a társasági jog és a versenyjog terén (mint a versenyellenes magatartással kapcsolatos magánvádas eljárások során az adatszerzés megkönnyítése érdekében elfogadott szabályok vagy az állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelettel[3] kapcsolatos szabályok) – oly módon kell kialakítani, hogy az ne alkalmazzon megkülönböztetést a KKV-kkal szemben, hanem inkább támogassa azokat és szolgáltatásaik nyújtását a belső piacon;

21. úgy ítéli meg, hogy a bizottsági javaslatokból hiányzik az egyértelmű stratégia az önálló vállalkozók jogi státuszának és jogainak fejlesztése tekintetében, különösen olyan esetekben, amikor ezek helyzete megfelel a bérből élő alkalmazottakénak; felhívja a Bizottságot, hogy garantálja az önálló vállalkozók számára a szabványos díjak megállapításához, az önszervezéshez, továbbá a kollektív megállapodások megkötéséhez való jogot, amennyiben a másik fél erőfölényben lévő nagy megbízó, feltéve, hogy ez nem sérti a kevésbé domináns helyzetű potenciális ügyfeleket, és nem teremt torzulást a piacon;

22. hangsúlyozza az olyan kereskedelmi tárgyalások fejlesztésének fontosságát, amelyek továbbcsökkentenék a kereskedelem szabályozási akadályait, mivel ezek aránytalan mértékben sújtják a KKV-kat;

23. álláspontja szerint a KKV-kra vonatkozó valamennyi jogszabálynak támogatnia kell azok növekedését, és nem teremthetnek mesterséges korlátokat azon képességükkel kapcsolatban, hogy vezető szerepet töltsenek be az európai gazdaság fejlődésében; hangsúlyozza e tekintetben, hogy figyelembe kell venni ezek sokféleségét, különösen ideértve a kézműves és a kisvállalkozások sokféleségét, amelyek az uniós gazdaság 98 %-át jelentik, az ezek képviseleti szervezetei részéről biztosított támogatásra támaszkodva, és az ezek sajátos szükségleteinek megfelelő válaszokat biztosítva. kéri ezért, hogy a „KKV-tesztek” keretében alkalmazzanak olyan eljárásokat, mint a költség-haszon elemzés vagy az érdekképviseleti szervekkel folytatott rendszeres konzultáció.

24. felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a társasági jog és különösen a számviteli szabályok egyszerűsítését és harmonizálását a belső piacon belül a KKV-kra háruló adminisztratív terhek csökkentése, valamint minden érintett számára az átláthatóság növelése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa határozottan az olyan új technológiák, mint az XBRL használatát, ütemtervet benyújtva az XBRL-beszámoló bevezetésére az Európai Unióban, figyelemmel annak ésszerű időn belül való kötelezővé tételére, valamint e nyílt szabvány széles körű alkalmazásának népszerűsítésére és támogatására;

25. hangsúlyozza, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act) célja az induló vállalkozások, valamint az önálló vállalkozók előtti akadályok mérséklése kell, hogy legyen, és egyúttal elő kell, hogy mozdítsa az új vállalkozások növekedését és kialakulását, valamint eszközöket és lehetőségeket kell biztosítania az innovatív eljárásokhoz és a versenyképességhez az európai ágazatokban;

26. hangsúlyozza, hogy a munkaigényes és helyi szinten nyújtott szolgáltatások tekintetében a csökkentett HÉA-mértékről szóló irányelv tervezett bevezetése nem eredményezheti a verseny torzulását és nem lehet félreérthető az érintett szolgáltatások tekintetében;

27. felhívja az uniós tagállamok egyes közigazgatási szerveit, hogy koordinált alapon hozzanak létre egyablakos rendszert, amely segítséget nyújt és megosztja a bevált gyakorlatokat a KKV-k számára;

28. e célból felhív a közösségi jogszabályok olyan módon történő kidolgozására, hogy az megfeleljen a vállalkozások többsége igényeinek, és hogy ezt az elvet kötelező érvényű szabályként állapítsák meg, később meghatározandó formában, amellyel kapcsolatban a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a „gondolkozz először kicsiben” elvét közösségi szinten megfelelően alkalmazzák; felhív arra, hogy az érintett köztes képviseleti szervek minden szinten közvetlenül részt vehessenek a jogalkotási folyamatban; sürgeti a tagállamokat, hogy ezt az elvet hajtsák végre nemzeti és regionális jogszabályaikban;

29. kéri a KKV-k együttműködéseinek (egyesületi csoportoknak) a figyelembevételét az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban, mivel e csoportok esetében bizonyítottan kevesebb a fizetésképtelenségi eljárás, mint az egyes vállalatoknál;

30. helyteleníti a tagállamok „aranyozási” gyakorlatát, ami különösen káros a KKV-k tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki, milyen további intézkedések tehetők annak megakadályozására, ideértve a polgárok közvetlen cselekvésére való jogának bevezetését is; felhív nyomon követési hatásvizsgálatokra, elemezve a döntések tagállami és helyi szintű tényleges végrehajtását;

31. felhív a KKV-k és képviselőik, valamint a hatóságok közötti párbeszédre, konzultációra és részvételre vonatkozó mechanizmusok strukturált alapon történő létrehozására;

32. kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki éves jelentést a kis- és középvállalkozások vonatkozásában, amelyben rendszerszerűen ismerteti és észrevételezi az ágazatra vonatkozó főbb adatokat, a KKV-k helyzetének megismerése, alakulásuk nyomon követése és annak megállapítása céljából, hogy azok milyen mértékben tesznek eleget a számukra megállapított célkitűzéseknek;

33. felhívja a Bizottságot, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagban (Small Business Act) javasolt számos intézkedést egészítse ki indikatív ütemtervekkel, annak érdekében, hogy az elért eredményekről évente beszámolhassanak, és ezáltal biztosított legyen az előrehaladás megfelelő nyomon követése;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	11.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Zsolt László Becsey, Pervenche Berès, Sharon Bowles, Udo Bullmann, Manuel António dos Santos, José Manuel García-Margallo y Marfil, Robert Goebbels, Donata Gottardi, Louis Grech, Benoît Hamon, Wolf Klinz, Christoph Konrad, Sirpa Pietikäinen, John Purvis, Bernhard Rapkay, Heide Rühle, Antolín Sánchez Presedo, Olle Schmidt, Margarita Starkevičiūtė, Ieke van den Burg, Sahra Wagenknecht
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Mia De Vits, Janusz Onyszkiewicz, Bilyana Ilieva Raeva, Theodor Dumitru Stolojan, Kristian Vigenin
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Michael Gahler, Monica Giuntini, Catiuscia Marini

• [1] ¹ Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i 2006/123/EK irányelve a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).
• [2]  HL L 200., 2000.8.8., 35. o.
• [3]  A Bizottság 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) (HL L 214., 2008.8.9., 3. o.).

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (3.12.2008)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagról (Small Business Act)
(2008/2237(INI))

A vélemény előadója (*): Martí Grau i Segú

(*) Társbizottság – az eljárási szabályzat 47. cikke

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A.  mivel a kis- és középvállalkozások (KKV-k) az EU vállalkozásainak több mint 99%-át teszik ki, emellett sokféleségüknek és a piaci feltételek változásaihoz való gyors alkalmazkodási képességüknek köszönhetően kiemelkedően fontos szerepet játszanak a Lisszaboni Stratégia növekedéssel, foglalkoztatással, valamint a gazdaság versenyképességével és stabilitásával kapcsolatos célkitűzéseinek elérésében;

B.  mivel a KKV-k meghatározó módon járulnak hozzá a társadalmi kohézióhoz, az innovációhoz, a regionális fejlődéshez és Európa versenyképességéhez,

C. mivel a KKV-k nem kapnak kielégítő támogatást ahhoz, hogy megvédjék magukat a határokon átnyúló jelleggel alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben, mint például a félrevezető cégkereső társaságok által folytatott gyakorlatok;

1.  üdvözli az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagot (Small Business Act) mint a kis- és középvállalatokkal kapcsolatos átfogó, ám sokféleségüket tiszteletben tartó politikai megközelítés keretét; ugyanakkor további intézkedésekre szólít fel annak biztosítására, hogy a KKV-k teljes mértékben kiaknázhassák az egységes piac előnyeit, nevezetesen olyan, lépcsőzetes válaszok adásával, amelyek megfelelő tekintettel vannak sokféleségükre, különösen a kisipari és kisvállalkozások terén;

2.  hangsúlyozza az egységes piac fontosságát a KKV-k számára, és megállapítja, hogy a KKV-k egységes piacra jutásának előmozdítását prioritásként kell kezelni;

3.  elismeri, hogy még mindig bizonyos korlátozások vonatkoznak a KKV-k azon képességére, hogy a belső piac által nyújtott előnyöket teljes mértékben kihasználják; ezért megállapítja, hogy a belső piac jogi és politikai keretét egyaránt tökéletesíteni kell ahhoz, hogy megkönnyítsék a KKV-k határokon átnyúló működését; megállapítja továbbá, hogy a világos szabályozási keret fokozott ösztönzőket kínálna a KKV-k számára a belső piacon folytatott kereskedelemhez; úgy véli, hogy a tagállamoknak egységes kapcsolattartó pontokat és internetes portálokat kell létrehozniuk;

4.  sürgeti a közvetítő KKV-szervezetek szerepének elismerését a kis- és mikrovállalkozások belső piachoz és az ezzel járó előnyökhöz való hozzáférésének megkönnyítésében; kéri, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag és az összes közösségi program tartalmazzon olyan intézkedéseket, amelyek e reprezentatív közvetítő szervezetek segítő és tanácsadói szerepét támogatják;

5.  elismeri, hogy a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés jelentős előnyökkel jár a KKV-k számára, mind a KKV-k beszerzési eljárásokban való részvételének elősegítése terén, mind pedig a tekintetben, hogy segíti a KKV-k részvételének ösztönzését a kutatásban és fejlesztésben;

6.  megállapítja, hogy a KKV-knak a kockázatmegosztáson (mivel beruházási képességeik korlátozottak), a kutatási és fejlesztési folyamat valamennyi szakaszában megvalósuló fokozatos növekedésen (a méret és tapasztalatok terén), valamint a hagyományos beszerzéshez viszonyítva ésszerűsített pályáztatási eljáráson keresztül előnyére válhat a kereskedelmi hasznosítást megelőző beszerzés;

7.  hangsúlyozza, hogy szükség van a KKV-k és különösen a legkisebb vállalkozások valós szükségleteit szolgáló intézkedések elfogadására, különösen a szabványokhoz való hozzáférés, azok költsége és gyakorlatba való átültetése, az adminisztratív terhek csökkentése, a szabályozás javítása és a jogszabályok stabilitása terén; arra is felhívja a figyelmet, hogy szükség van a vállalatok átruházásával kapcsolatos eljárások egyszerűsítésére, valamint a vállalatvezetők tájékoztatására és segítésére e folyamat során, aminek révén elkerülhető lenne a vállalatok bezárása a vállalkozók nyugdíjba vonulásakor;

8.  emlékezteti a Bizottságot a közvetlen reprezentatív KKV-szervezetekkel való európai szintű tárgyalások elmélyítésének szükségességére, és biztosítani kell e szervezetek jogalkotási folyamatban való részvételét; megismétli arra irányuló kérését, hogy javuljon a hatástanulmányok rendszere, amelynek keretében vegyék számításba a KKV-k különböző kategóriáinak valós helyzetét is;

9.  kiemeli, hogy kevésbé bonyolult, rugalmasabb és kevésbé bürokratikus igazgatási környezetre van szükség; mindazonáltal kéri, hogy az ügyvitel rugalmasabbá tétele és a szükségtelen bürokratikus intézkedések megszüntetése érdekében dolgozzák ki az igazgatási eljárások egyszerűsítésének tervét;

10. hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy a képzési politikákban, különösen az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos programokban a kis- és középvállalkozásokat előnyös elbánásban részesítsék, pozitív megkülönböztetést alkalmazva annak érdekében, hogy az ágazaton belül megkönnyítsék a nők teljes integrációját és biztosítsák a család és a munka összeegyeztethetőségét;

11. úgy véli, hogy optimális hozzáférést kell biztosítani a kis- és középvállalkozások alapításához és kibővítéséhez szükséges finanszírozáshoz, különösen a mikrohitelekhez;

12. elismeri, hogy a különböző tagállamokban létrehozott rendszerek eltérő volta miatt az új vállalkozások létrehozása nehézségekbe ütközik; ezért szükségesnek tartja a vállalkozások létrehozására vonatkozó olyan egységes rendszer bevezetését, amely lépésről lépésre építi fel a folyamatot, és lehetővé teszi, hogy a vállalkozás 48 órán belül megalakuljon;

13. emlékeztet arra, hogy a kis- és középvállalkozások megszűnésének oka minden negyedik esetben a késedelmes fizetés, mégpedig legtöbbször a közigazgatási szervek részéről; ezért javasolja a tagállamoknak, hogy hozzanak létre mechanizmusokat az előírt időn belül történő fizetés garantálására, sőt, fontolják meg e tekintetben igazgatási szankciók alkalmazását;

14. hangsúlyozza, hogy a KKV-k különösen sebezhetők a szellemi tulajdonjogok megsértésének vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy az európai KKV-k innovációinak a versenytársakkal szembeni megerősítése és védelme érdekében fontos az európai közösségi szabadalom létrehozása;

15. azt kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól, hogy növeljék a KKV-k versenyképességét azzal, hogy szélesebb hozzáférést biztosítanak számukra az innovációt támogató európai programokhoz, valamint olyan eszközöket biztosítanak számukra, amelyekkel a belső piacon hatékonyabban vehetik fel a küzdelmet a hamisítás és a csalás ellen, továbbá követeljék meg kereskedelmi partnereiktől a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (TRIPS) szigorúbb alkalmazását, és tegyenek meg minden szükséges erőfeszítést, hogy létrejöhessenek az ACTA megállapodáshoz hasonló kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodások a hamisítás és kalózkodás elleni harc érdekében;

16. hangsúlyozza, hogy az egységes piacon belüli piaci hozzáféréssel és a kiviteli lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nemzeti és uniós szinten egyaránt létfontosságú; felszólítja ezért a tagállamokat és a Bizottságot, hogy erősítsék meg tájékoztatási és tanácsadó szolgálataikat, különös tekintettel a SOLVIT problémamegoldó hálózatra;

17. támogatja az arra irányuló felhívásokat, hogy a tagállamok nyújtsanak tanácsadó szolgáltatásokat annak segítése érdekében, hogy a KKV-k megvédjék magukat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal – például a szakmai jegyzékeket kiadó félrevezető társaságok gyakorlataival – szemben, ami megerősítené a KKV-k bizalmát a határon átnyúló működéssel kapcsolatban; hangsúlyozza a Bizottság szerepének fontosságát, mind az ilyen tanácsadó szolgálatok összehangolásának segítése, mind pedig az azokkal folytatott együttműködés terén, a határokon átnyúló jellegű panaszok megfelelő és hatékony kezelésének biztosítása érdekében; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy amennyiben ezek a nem kötelező erejű intézkedések nem hoznak eredményt, a Bizottságnak készen kell állnia arra, hogy kezdeményezze azokat a megfelelő jogalkotási változtatásokat, amelyek a fogyasztókéhoz hasonló védelmet biztosítanának a KKV-k számára, ha azok az ilyen ügyletekben a gyengébbik félként szerepelnek;

18. arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a KKV-k hozzáférését a közbeszerzési szerződésekhez, különösen a bekért dokumentumok szabványosítása és a közbeszerzési szerződések internetes platformjai révén, valamint a részletfizetés gyakoribb alkalmazásával, annak biztosítása érdekében, hogy a KKV-k ugyanolyan előnyökhöz jussanak, mint más pályázó cégek, élvezhessék az innovatív megoldások előnyeit és ezáltal biztosítsák regionális fejlődésüket;

19. arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a közösségi alapok és az állami támogatások létezésével kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységek és tájékoztatás terén, és javítsák e két eszköz hozzáférhetőségét és közérthetőségét;

20. bátorítja a vállalkozói kultúra oktatással és képzéssel történő ösztönzését, különösen például a kutatás és az ipar közötti együttműködés fokozása segítségével; úgy véli, hogy az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseknek a kis- és középvállalkozások által a társadalmi kohézióban, a projektek hatékonyságában és a környezetvédelemben (öko-innovációk) játszott fontos szerepre kell összpontosítania; azt kéri a Bizottságtól, hogy nyújtson be cselekvési tervet azzal kapcsolatban, hogy miként kívánja előmozdítani a női vállalkozók helyzetét;

21. elismeri, hogy a KKV-k részvétele a kutatásban és fejlesztésben mind a KKV-k belső piaci versenyképességének fokozása, mind pedig a KKV-k vonzó jellegének növelése szempontjából fontos; véleménye szerint az EU kutatási keretprogramjainak feltételei továbbra is túl bürokratikusak, és visszatartó jellegűek a KKV-k számára;

22. arra szólít fel, hogy egyszerűsítsék a KKV-k közbeszerzés keretében nyújtott finanszírozáshoz való hozzájutására vonatkozó követelményeket; álláspontja szerint mind a pénzintézeteknek, mind pedig a bankoknak létre kellene hozniuk a KKV-k szükségleteihez igazított programokat;

23. úgy véli, hogy a tagállamoknak kiemelt módon kell kezelniük az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag és az abban foglalt elvek alkalmazását, folyamatosan ellenőrizniük kell annak végrehajtását, és ezt az ellenőrzést ki kell egészíteniük az egyes tagállamok által elért haladást bemutató éves jelentéssel;

24. emlékeztet arra, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak jogilag nem kötelező érvényű, és ezért a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv szisztematikus alkalmazása érdekében erős politikai kötelezettségvállalást kér a Bizottságtól, a Parlamenttől és a Tanácstól; javasolja a tagállamoknak, hogy mind nemzeti, mind regionális szinten alkalmazzák az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag elveit, illetve a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elvet;

25. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott nyilvános konzultáción keresztül véleményt nyilváníthassanak, de megállapítja, hogy a konzultációra vonatkozó nyolchetes időszak jelentős korlátot jelent abban, hogy a KKV-k érdekeit figyelembe vegyék; ezért arra kívánja ösztönözni a Bizottságot, hogy mérlegelje a hosszabb konzultációs időszak lehetőségét annak érdekében, hogy segítse a politikai célkitűzések teljesítését, valamint hogy ösztönözze a KKV-k részvételét és képviseletét;

26. úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak együtt kell biztosítaniuk, hogy az üzleti környezet ne tartalmazzon visszatartó elemeket – se nehézkes eljárásokat, se hátráltató adóügyi intézkedéseket vagy egyéb bonyolult szabályozást – azon szakképzett személyek számára, akik önálló vállalkozóként kívánják szaktudásukat kamatoztatni.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Gabriela Creţu, Mia De Vits, Janelly Fourtou, Evelyne Gebhardt, Martí Grau i Segú, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Christopher Heaton-Harris, Anna Hedh, Herczog Edit, Eija-Riitta Korhola, Lasse Lehtinen, Toine Manders, Catiuscia Marini, Arlene McCarthy, Catherine Neris, Bill Newton Dunn, Zita Pleštinská, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Leopold Józef Rutowicz, Salvador Domingo Sanz Palacio, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Eva-Britt Svensson, Marianne Thyssen, Jacques Toubon, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Emmanouil Angelakas, Brigitte Fouré, Joel Hasse Ferreira, Anja Weisgerber
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Maddalena Calia

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (3.12.2008)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a kisvállalkozói intézkedéscsomagról
(2008/2237(INI))

A vélemény előadója: Anja Weisgerber

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   örömmel fogadja, hogy a Bizottság átfogó politikai keretet hozott létre a kis- és középvállalkozások (kkv) adminisztratív terheinek csökkentésére, egyértelműen jelezve ezáltal a kkv-knak az európai gazdasági növekedésben, foglalkoztatásban és innovációban betöltött kulcsszerepét; hangsúlyozza, hogy jelenleg Európában a kkv-k – különösen a kézművesipar és a kisvállalkozások – teremtik a legtöbb munkahelyet, és így a kkv-k alapként szolgálnak a lisszaboni stratégia céljainak eléréséhez, ami a munkahelyek mennyiségét és minőségét illeti;

2.   megállapítja, hogy az eredeti Kisvállalkozások Chartájában tett egyértelmű kötelezettségvállalások ellenére a kkv-k hangja továbbra sem érvényesül a társadalmi párbeszédben; sürgeti ennek a hiányosságnak a hivatalos megszüntetését a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében tett megfelelő javaslatokon keresztül;

3.   üdvözli a jelenlegi európai szintű jogalkotási reformmal – európai magánvállalat, állami támogatások felülvizsgálata, csökkentett ÁFA-kulcs stb. –, valamint az Európai Parlament által igényelt reformokkal megteremtett közvetlen kapcsolatot, például a mikrohitelek esetében;

4.   úgy látja, hogy a kisvállalkozói intézkedéscsomag keretében nagyobb hangsúlyt kell fektetni a munkajog kérdésére, különös tekintettel a rugalmas biztonság elvére, amely főként a kkv-k számára teszi lehetővé a piaci változásokra való gyorsabb reagálást, illetve azt, hogy ekképpen a vállalkozás biztosítani tudja a magasabb foglalkoztatási szintet, és a szakmai, illetve nemzetközi versenyképességet figyelembe véve egyben a szükséges szociális védelmet is; ezzel összefüggésben utal a rugalmas biztonságról szóló 2007. november 29-i állásfoglalására[1];

5.   hangsúlyozza továbbá a munkajog fontosságát különös tekintettel arra, hogy miként lehet a kkv-k számára a munkajog alkalmazását optimalizálni, például hatékonyabb tanácsadáson vagy az adminisztratív eljárások egyszerűsítésén keresztül, és felhívja a tagállamokat, hogy szenteljenek különös figyelmet – az aktív munkaerő-piaci politikákon keresztül is – a kkv-knak a rugalmas biztonsággal kapcsolatos specifikus megközelítésük vonatkozásában, hiszen a kkv-k kis személyzetük miatt nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a belső és külső rugalmasság tekintetében, azonban nagyobb biztonságra is van szükségük saját maguk és alkalmazottaik számára; fontosnak tartja, hogy a munkajog, mint a rugalmas biztonság egyik alappillére, megbízható jogi alapot biztosít a kkv-k számára, tekintettel arra, hogy az ilyen vállalkozások gyakran nem engedhetik meg maguknak, hogy saját jogi vagy emberi erőforrás részleget hozzanak létre; rámutat, hogy az európai vállalatok 91,5%-a kevesebb mint 10 személyt alkalmaz (forrás: Eurostat, 2003);

6.   hangsúlyozza, hogy az elfogadott válaszokban figyelembe kell venni a kkv-k sokféleségét, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságok és/vagy az egyéni vállalkozások tekintetében is, amelyek szabályozásuknak köszönhetően sajátságos problémákkal állnak szemben a fejlődés, a szociális és adóügyek, valamint a finanszírozáshoz való hozzájutás terén;

7.   szükségesnek tartja a nem bejelentett munka felszámolására irányuló intézkedések bevezetését, amely vitathatatlanul az igazságtalan versenyelőny egyik forrása a magas munkaigényű kkv-k esetében;

8.   aggodalmát fejezi ki a képzett munkaerő fennálló hiánya, valamint a lisszaboni stratégiának a társadalmi tőke minőségére és emelésére, valamint a képzésre vonatkozó célkitűzései elérésének lassú üteme miatt, ami további hiányszakmák kialakulásához vezethet a munkaerőpiacon; utal arra, hogy a kkv-k a nagyobb vállalatokkal versengenek a képzett munkaerőért, és támogatásra szorulnak a képzés, különösen a szakképzés, valamint a személyzet megfelelő képességeinek megszerzése, fejlesztése és átadása terén; ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság által a fiatal vállalkozók, szakmunkástanulók és szakmai képzésben részt vevők (Erasmus) számára létrehozott kisvállalkozói intézkedéscsomagban közzétett intézkedéseket, valamint a szakoktatási és szakképzési kreditrendszer (ECVET) létrehozását célzó intézkedéseket;

9.   felhívja az európai és nemzeti hatóságokat a kézművesipar és a kkv-k határozott támogatására az alábbiakon keresztül:

–    vállalkozások feletti szintű intézményi pénzügyi megoldások kidolgozása a kkv-k számára, a folyamatos és élethosszig tartó képzés melletti tevékeny elkötelezettségük elősegítésére,

–    a kkv-kat nagy számban tömörítő ágazatok ösztönzése arra, hogy fektessenek (vagy továbbra is fektessenek) ágazatspecifikus szakképzésekbe és továbbképzésekbe az ágazatban a folytonosság biztosítása, valamint az esetleges hiányszakmák betöltése érdekében,

–    megfizethető árú, a kkv-k sajátos igényeinek megfelelő, személyre szabott képzések elérhetőségének biztosítása a piacon,

–    a kkv-k támogatása olyan kísérő rendelkezésekkel, mint amilyen a belső rugalmasság terén nyújtott tanácsadói szolgáltatás (például a munkaidő új modelljeit illetően) vagy a kkv-kat a családi élet és a munkaidő jobb összeegyeztetésében segítő rendelkezések;

10. üdvözli a Bizottságnak a tagállamok felé intézett azon felkérését, hogy az iskolai és szakmai képzésekben, kiváltképpen a középiskolai oktatásban, ösztönözzék az egyéni vállalkozóként vagy vállalkozás keretében való munkavégzést az európai társadalomban a vállalkozásokhoz való pozitívabb hozzáállás elősegítése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az innovatív képzéseket és az oktatás és kutatás magasabb szintjeihez való felzárkózást elősegítő bevált gyakorlatra vonatkozó eljárásokon keresztül;

11. felhívja a figyelmet arra, hogy a vállalkozás népszerűsítésére és támogatására irányuló intézkedések különösen fontosak az új tagállamok esetében, ahol sokan elveszítették állásukat a gazdasági szerkezetátalakítások miatt;

12. emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy helyénvaló lenne támogatni a vállalati hálózatok és csoportok létrejöttét a tagállamok bevált gyakorlatai alapján, ami lehetővé teszi a megfelelő arányok megtartását, valamint például az eszközök, áruk és szolgáltatások megosztását;

13. egyetért azzal, hogy az új jogalkotási javaslatok hatásvizsgálatának keretében kötelező „kkv-tesztet” vezessenek be, melynek eredményeit független külső szerv értékelné ki; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, vegye igénybe az olyan eljárásokat, mint például a költség–haszon elemzések vagy az érintettekkel való rendszeres konzultáció; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson több időt a kkv-szervezetek számára az új jogalkotási javaslatokról szóló egyeztetések során;

14. hangsúlyozza a fiatal vállalkozók és a vállalkozó nők támogatásának fontosságát, többek között egyéni képzések és mentorprogramok bevezetésével; rámutat, hogy a nők különösen nagy arányban dolgoznak kkv-kben, noha elsősorban még mindig a legkisebb vállalkozásokban (mikrovállalkozásokban), valamint, hogy továbbra is sztereotípiáknak és előítéleteknek esnek áldozatul, amikor vállalkozásátadásról és előléptetésekről van szó, kiváltképp a családi vállalkozások esetében; ezért felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az öregedő társadalom hatásait a megfelelő szakpolitikák és mechanizmusok bevezetése érdekében, kiváltképpen a vállalkozásátadással kapcsolatos feltáró, információs, tanácsadói és támogató eszközök bevezetésével;

15. ismételten kiemeli a hitelekhez való hozzájutás biztosításának fontosságát, beleértve a mikrohitel formáját, különös tekintettel a piacokon jelenleg tapasztalható válságra és nyugtalanságra, és felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg és terjesszék ki a kkv-kat támogató politikai intézkedéseiket, például azáltal, hogy a csődbe ment becsületes vállalkozóknak a második esélynél nagyobb segítséget nyújtanak, és vezessenek be garanciaalapokat és „becsületkölcsönöket” a fenntartható fejlődést célzó innovatív projektek kialakítására; továbbá felhív a kkv-k együttműködési megállapodásainak figyelembevételére a kisvállalkozói intézkedéscsomagban, mivel megállapították, hogy az ilyen hálózatok kevésbé vannak kitéve a fizetésképtelenség veszélyének, mint az egyes vállalkozások;

16. rámutat, hogy szükség van mind a női mind pedig a férfi vállalkozók esetében a munka és a magánélet összeegyeztetése kérdésének kezelésére a működési politikákon és eszközökön keresztül, az anyasági, apasági, szülői és a családi szabadság, a képzési szabadság és az egyesületek életében való részvétel vonatkozásában, gondoskodva a támogatás integrált formáiról és a helyettesítő szolgáltatásokról;

17. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák az alulreprezentált etnikai kisebbségekhez tartozók tulajdonában lévő kkv-k bekerülését a gazdaság fősodrába olyan beszállítói sokszínűségi programok kidolgozása révén, melyek a nagyobb vállalkozásokkal megbízásokért versengő, alulképviselt vállalkozások számára egyenlő feltételek biztosítását célozzák;

18. támogatja a (legfeljebb 25 000 eurós) mikrohiteleknek egy 40 millió eurós Mikrofinanszírozási Alapon keresztül történő kialakítását, különösen a vállalkozásalapítás előmozdítása érdekében, és szorgalmazza, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) ezt mielőbb hajtsa végre regionális szinten; üdvözli, hogy az Európai Szociális Alap is olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek ösztönzik a vállalkozásalapítást, kiváltképp a nők vállalkozásának támogatását, és felhívja a tagállamokat ezen lehetőség minél jobb kiaknázására;

19. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi hitelpiaci válságnak aránytalanul negatív hatása lehet a kkv-k pénzforgalmára, mivel a nagyobb vevők hosszabb fizetési határidőket csikarnak ki a kisebb beszállítóktól; sürgeti a késedelmes fizetésről szóló irányelv[2] hatásával kapcsolatos konzultációs időszak 2009 elejei ismételt bevezetését a legfrissebb tendenciák pontos nyomon követése és értékelése érdekében;

20. rámutat arra, hogy a Bizottság közvetlen kötelezettségvállalásait be kell építeni a javasolt negyedik politikai intézkedéscsomagba, nem utolsósorban oly módon, hogy az javítsa mind a vonatkozó rendelkezésekről, mind pedig a tervezési és finanszírozási lehetőségekről szóló információkhoz való hozzáférést, például az olyan, már működésben lévő irodahálózatokon keresztül, mint például a Europe Direct irodák;

21. újfent hangsúlyozza a kisvállalkozások társadalmi felelősségvállalásának fontosságát, amihez horizontális kapcsolatok, hálózatok és szolgáltatások szükségesek; nem tartja célszerűnek az európai környezetvédelmi igazgatási és hitelesítési rendszer (EMAS) tanúsítványához való folyamodást, részben azért, mert az csorbítja a jelenlegi tanúsítványok értékét, részben pedig azért, mert egyedül a környezeti kihívásokhoz kapcsolódik.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	39 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Andersson, Edit Bauer, Iles Braghetto, Philip Bushill-Matthews, Alejandro Cercas, Ole Christensen, Derek Roland Clark, Luigi Cocilovo, Jean Louis Cottigny, Jan Cremers, Proinsias De Rossa, Harald Ettl, Carlo Fatuzzo, Ilda Figueiredo, Stephen Hughes, Ona Juknevičienė, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Jan Tadeusz Masiel, Maria Matsouka, Juan Andrés Naranjo Escobar, Csaba Őry, Siiri Oviir, Marie Panayotopoulos-Cassiotou, Pier Antonio Panzeri, Rovana Plumb, Bilyana Ilieva Raeva, José Albino Silva Peneda, Jean Spautz, Gabriele Stauner, Ewa Tomaszewska, Anne Van Lancker
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Gabriela Creţu, Petru Filip, Marian Harkin, Magda Kósáné Kovács, Sepp Kusstatscher, Jamila Madeira, Viktória Mohácsi, Csaba Sógor, Anja Weisgerber

• [1]  HL C 297 E, 2008.11.20., 174. o.
• [2]  A kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2000. június 29-i 2000/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 200., 2000.8.8., 35. o. )

VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (20.1.2009)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Small Business Act” kisvállalkozói intézkedéscsomagról
(2008/2237(INI))

A vélemény előadója: Helga Trüpel

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Európai Unió gazdasági és társadalmi fejlődésének motorjaként vegyék figyelembe a kreatív és kulturális ágazatot, amelynek GDP-részesedése 2,6%-os, uniós munkaerő-piaci részesedése pedig 2,5%-os; hangsúlyozza a kkv-k jelentőségét az információs és kommunikációs technológiai (ikt) ágazat és a kreatív ágazat fellendítésében;

2.   emlékeztet rá, hogy a „kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia” kulcskompetenciák[1], felhívja a tagállamokat, hogy vonják be ezeket az egész életen át tartó tanulásra vonatkozó stratégiákba és a nemzeti tantervekbe, továbbá támogassák a kulturális ágazat vállalatai és az iskolák közötti egymást erősítő együttműködést, és ezáltal már a korai szakasztól kezdve erősítsék a vállalakozói képességek és készségek fontos szerepét; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy kiterjessze a Leonardo da Vinci program hatáskörét;

3.   hangsúlyozza, hogy a kultúrgazdasági ágazatot a kis- és középvállalatok határozzák meg, valamint hogy az a fenntartható regionális foglalkoztatás biztosítása szempontjából különösen fontos;

4.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék elő meg a művészek, vállalkozók és önfoglalkoztatók mobilitását, a szabályok harmonizációjának és átláthatóságának előmozdítása, valamint a munkavállalási engedélyhez és a társadalombiztosítási rendszerekhez való hozzáférés megkönnyítése révén, egyszerűbbé téve a szolgáltatások szabad mozgását a kreatív ágazatban;

5.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak célzott támogatási intézkedéseket és egyedi támogatást, például a kkv-k esetében a vállalkozás elindításához szükséges információk, tanácsadás és kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek formájában;

6.   ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy már a kezdetektől, és mikrohitelek és hitelgaranciák formájában is segítsék elő a kkv-k számára a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést; kéri, hogy tegyenek lépéseket a szellemi tulajdonjogok és szerzői jogok hatékony védelme érdekében, és tegyék lehetővé a kkv-k számára, hogy szellemi tulajdonuk révén pénzügyi forrásokhoz jussanak;

7.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mérlegeljék a csökkentett HÉA-kulcsok kiegyensúlyozott rendszerének bevezetését a társadalmi szempontból kívánatos javak – mint például a kulturális javak – számára, figyelembe véve a közösségen belüli kereskedelemre és a nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatást is;

8.   támogatja az ötletet, mely szerint 2012-ig meghosszabbítanák a filmkészítésre vonatkozó állami támogatások versenyszabályok alóli mentességét, és ezt jelentős támogatásnak tartja a kreatív kkv-k számára;

9.   támogatja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben (általános csoportmentességi rendelet)[2] az állami támogatásra vonatkozóan megállapított új szabályokat, amelyek bizonyos feltételek mellett lehetővé teszik a kkv-k mentesítését az értesítési előírások alól;

10. hangsúlyozza egy olyan szociális és gazdasági modell létrehozásának szükségességét, amely megfelelő biztonsági hálót teremt a kis- és középvállalati formában működő kreatív cégeknek, amelyek esetében gyakran találkozhatunk bizonytalan munkakörülményekkel.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	20.1.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	25 1 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Maria Badia i Cutchet, Ivo Belet, Guy Bono, Marie-Hélène Descamps, Věra Flasarová, Milan Gaľa, Vasco Graça Moura, Lissy Gröner, Luis Herrero-Tejedor, Ruth Hieronymi, Mikel Irujo Amezaga, Ramona Nicole Mănescu, Manolis Mavrommatis, Ljudmila Novak, Doris Pack, Zdzisław Zbigniew Podkański, Pál Schmitt, Hannu Takkula, Thomas Wise, Tomáš Zatloukal
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Gyula Hegyi, Nina Škottová, László Tőkés, Ewa Tomaszewska, Cornelis Visser
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Maria Berger

• [1]  Az Európai Parlament és Tanács 2006. december 18-i 2006/962/EK ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (L 394., 2006.12.30., 10. o.)
• [2]  HL L 214., 2008.8.9., 3. o.

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (21.11.2008)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a „Small Business Act” kisvállalkozói intézkedéscsomagról
(2008/2237(INI))

A vélemény előadója: Othmar Karas

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az Európai Unió intézményei elismerik a kis és középvállalkozások (kkv-k) európai gazdaságban játszott fontos szerepét, továbbá újra és újra hangsúlyozzák a társadalmi kohézióhoz, az innovációhoz, a regionális fejlesztéshez, a nemek közötti egyenlőséghez és az Európai Unió versenyképességéhez való alapvető hozzájárulásukat, és erre éppen a pénzügyi válság idején mutatnak rá,

B.   mivel az Európai Unió korábbi kezdeményezései ellenére 2000 óta csekély mértékű vagy alig érzékelhető javulás mutatkozott az üzleti környezetben,

C.  mivel az egyedülállóság alapelve és az arányosság elve, illetve a jogbiztonság meghatározó szerepet tölt be a kkv-k fejlesztésében, így ezeknek európai és nemzeti szinten egyaránt valamennyi jogszabály elemévé kellene válniuk,

1.  felszólítja a tagállamokat, hogy 2009 végéig közöljék, hogyan és mennyi idő alatt ültetik át a nemzeti szabályozási keretek közé a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv alapelemeit;

2.  felszólítja a tagállamokat, hogy a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv alapelemeinek átültetésében elért előrehaladásra vonatkozóan kötelező jelleggel új, különálló fejezetet illesszenek be a lisszaboni stratégia keretében végrehajtott nemzeti reformprogramokról szóló éves jelentésekbe;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy egységes kritériumokat dolgozzon ki arra vonatkozóan, hogy miként lehetne mérni a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv átültetésében elért előrehaladást;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy mutasson fel olyan megoldásokat, amelyek révén a „Gondolkozz előbb kicsiben!” elv a jövőbeni jogalkotás kötelező elemeként európai szinten érvényre juttatható;

5.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a jogalkotási javaslatok esetében végzett hatásvizsgálatot külső, független értékelésen alapuló, kötelező „kkv-teszttel” egészítsék ki; felkéri a Bizottságot, hogy ezen értékelés eredményeit tegye elérhetővé a jogalkotó intézmények számára;

6.  támogatja az európai magántársaság statútumának kidolgozására irányuló szándékot;

7.  úgy véli, hogy a társasági joggal/éves beszámolóval foglalkozó magas szintű munkacsoport által elért eredményeket figyelembe kell venni a kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act) átültetése során;

8.   felszólítja a Bizottságot, hogy a Bizottság kkv-kat érintő minden megújítása esetén az európai kkv-politika témájában tartsanak meghallgatást az Európai Parlament előtt;

9.   felhívja az Európai Unió intézményeit, hogy ismerjék el és vegyék figyelembe a köz érdekében közfeladatot is ellátó szabadfoglalkozású kis- és középvállalkozások sajátos jellemzőit.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	17.11.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Carlo Casini, Bert Doorn, Monica Frassoni, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Neena Gill, Othmar Karas, Klaus-Heiner Lehne, Antonio Masip Hidalgo, Manuel Medina Ortega, Aloyzas Sakalas, Diana Wallis, Rainer Wieland, Jaroslav Zvěřina, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Jean-Paul Gauzès, József Szájer, Jacques Toubon, Ieke van den Burg

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (4.12.2008)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a kisvállalkozói intézkedéscsomagról
(2008/2237(INI))

A vélemény előadója: Anni Podimata

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel számos családi kisvállalkozásban a nők a tevékenységhez való hozzájárulásuk ellenére sem rendelkeznek a partnereikkel egyező jogi státusszal, díjazás nélküli családi dolgozók vagy munkavállalók, míg a partner az üzem tulajdonosa,

B.   mivel a hiányzó társadalmi és gazdasági hálózatok, amelyek elősegíthetnék kezdeményezéseiket, illetve a nők és a férfiak gazdasági szükségleteinek eltérő értékelése, valamint az üzleti környezet agresszivitása gyakran akadályozza a nőket gazdasági tevékenységek fejlesztésében,

C.  mivel az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők számára rendelkezésre álló szociális védelem hiánya vagy alacsony szintje jelentős akadályt jelent a nőknek az üzleti vállalkozások elindításában,

1.  üdvözli, hogy a Bizottság figyelembe vette a vállalkozó szemlélet és a női vállalkozói tehetség bátorítására vonatkozó kérését, és felhívja a Bizottságot, hogy az „Erasmus – Ifjú vállalkozók” kezdeményezés megvalósítása során is vegye tekintetbe ezt a dimenziót;

2.  sajnálattal állapítja meg, hogy olyan tényezők miatt, mint az információs szakadékok, a kapcsolatok és a kapcsolatteremtéshez való hozzáférés hiánya, a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés és a sztereotipizálás, a gyermekgondozási szolgáltatások gyenge és rugalmasságot nélkülöző hozzáférhetősége, a családi és üzleti kötelezettségek közötti egyensúly megteremtésének nehézségei, valamint a vállalkozói szemlélet nők és férfiak által alkalmazott közötti különbség miatt a nők nehézségekkel szembesülnek az üzleti vállalkozások elindítása és fenntartása során;

3.  gratulál a Bizottságnak az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nőkről és nő házastársaknak történő segítségnyújtásról szóló 86/613/EGK tanácsi irányelv[1] felülvizsgálatára vonatkozó kezdeményezéséhez, illetve úgy véli, hogy az új körülményekhez igazodó módosítás hozzájárul a női vállalkozói szemlélet megerősítéséhez és kiszélesíti az önálló vállalkozói tevékenységet folytatók körét;

4.  hangsúlyozza, hogy a nők vállalkozói tevékenysége elősegíti a nőknek a munkaerőpiacra való bekapcsolódását, valamint javítja gazdasági és társadalmi helyzetüket; sajnálja továbbá, hogy a férfiak és nők közötti egyenlőtlenségek, különösen a bérek vonatkozásában, továbbra is fennállnak ezen a területen, hozzátéve, hogy a női vállalkozók számaránya – a mutatott érdeklődés ellenére – továbbra is alacsony marad az EU-ban, ami részben a nőknek a családi kkv-k napi működtetéséhez való el nem ismert (például díjazás nélküli), mégis fontos hozzájárulásával kapcsolatos;

5.  kéri a Bizottságot, hogy mielőbb hozza létre a női vállalkozók „nagyköveteinek” hálózatát, valamint a nőket saját vállalkozás indítására ösztönözni kívánó és őket élvonalbeli tanácsokkal ellátó mentorprogramokat;

6.   felhívja a tagállamokat, hogy:

- alakítsanak ki speciálisan a nőket megcélzó, vállalkozói tevékenységről szóló oktatási programokat, valamint nemzeti és európai programokon, illetve a legjobb gyakorlatok összegyűjtésén keresztül ösztönözzék az innovatív szemlélet kialakulását a fiatalok, különösen a fiatal lányok körében, és a női vállalkozó szemléletet;

- a kkv-k megalapításáról szóló jogszabályaikat egészítsék ki olyan rendelkezésekkel, amelyek egyenlő tulajdonjogi státuszt képesek garantálni a nők számára a családi vállalkozások elindítása során;

- segítsék elő a vállalkozások vezetői közötti partneri kapcsolatok megteremtését - azok nemétől függetlenül - a nők üzleti környezetben való hátrányos megkülönböztetésnek mérséklése érdekében;

7.  felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki koherens stratégiát a női vállalkozó szemlélet megerősítésére, és hozzanak konkrét intézkedéseket a női vállalkozók hitelhez és banki szolgáltatásokhoz való hozzáférésének megkönnyítése érdekében, különös tekintettel a mikrohitelekre; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy vizsgálják meg, a jelenlegi pénzügyi válság mennyire sújtja a kkv-kat, és különösen a női vállalkozókat;

8.  felkéri a tagállamokat, hogy fontoljanak meg olyan alapvető minimumszabályokat a munkavállalók részvételi jogaival, illetve a nemek közötti egyenlőségi programokkal összefüggésben, amelyeknek kapcsolódniuk kell az európai zártkörű társaság statútumához; a munkavállalói részvételi jogok tiszteletben tartása biztosításának érdekében javasolja, hogy - ahogyan az európai társaság és az európai szövetkezet esetében is - a legmegfelelőbb megközelítés az lenne, ha az európai zártkörű társaság statútumát kiegészítenék a munkavállalói részvételi jogokról szóló önálló irányelvvel;

9.  felkéri a Bizottságot, hogy támasszon további követelményeket különösen egy európai zártkörű társaság határokon átnyúló dimenziójával, annak minimális tőkekötelezettségével, illetve működésének átláthatóságával összefüggésben, valamint azzal kapcsolatban, hogy a vezető testületek milyen úton fogják figyelembe venni a munkavállalói részvételt és a női képviseletet;

10. biztatja a tagállamokat, hogy megfelelő szakmai és pénzügyi tanácsadási struktúrák kialakításával segítsék a női vállalkozókat a kkv-szektorban, amelyek teljes körűen figyelembe veszik a vállalkozásfejlesztés nemi szempontjait, valamint amelyek figyelembe veszik a nők családjaikban és/vagy közösségeikben betöltött tágabb szerepeit;

11. rámutat, hogy az új technológiák alkalmazása különösen a fiatal női vállalkozók számára jelent segítséget az adminisztratív költségek elkerülésében;

12. felhívja a tagállamokat, hogy támogassák azokat a vállalkozásokat, amelyek, különösen a díjazás és a munkához való hozzájutás tekintetében, intézkedéseket hoznak a nők és a férfiak közötti egyenlőség előmozdítása, illetve a szakmai- és a magánélet összeegyeztetésének megkönnyítése érdekében;

13. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az önálló vállalkozói tevékenységet folytató nők számára hozzanak intézkedéseket a szociális védelemhez (különösen az anyák védelméhez) kapcsolódó egyenlőtlenségek felszámolása érdekében;

14. elismeri, hogy az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag által támogatott képzésnek, kutatásnak és fejlesztésnek kellően rugalmasnak kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye – különösen a gyermeküket nevelő – nők számára, hogy saját egyéni kötelezettségeiknek feleljenek meg munkaóráik meghatározása tekintetében;

15. elismeri, hogy a vállalkozók – különösen a női vállalkozók – számára felkínált támogatási rendszernek, beleértve a készség- és vállalkozásfejlesztési képzést, valamint a forrásokhoz való hozzáférés fokozottabb biztosításának (beleértve a berendezéseket, helyiségeket, közlekedést és a hitelt) folytatódnia kell, ezáltal elősegítve az üzleti vállalkozások túlélését a kezdeti elindulás után;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	2.12.2008
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	11 0 6
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Edit Bauer, Ilda Figueiredo, Věra Flasarová, Lissy Gröner, Urszula Krupa, Pia Elda Locatelli, Astrid Lulling, Siiri Oviir, Zita Pleštinská, Anni Podimata, Teresa Riera Madurell, Raül Romeva i Rueda, Anne Van Lancker, Corien Wortmann-Kool, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Donata Gottardi, Marusya Ivanova Lyubcheva
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (178. cikk (2) bekezdés)	Juan Andrés Naranjo Escobar

• [1]             A Tanács 86/613/EGK irányelve (1986. december 11.) a valamely önálló vállalkozói tevékenységet, beleértve a mezőgazdasági tevékenységet is, folytató férfiak és nők közötti egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, valamint az önálló vállalkozó nők terhességi és anyasági védelméről (HL L 359., 1986.12.19., 58. o.).

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	12.2.2009
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	43 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Šarūnas Birutis, Jan Březina, Jerzy Buzek, Jorgo Chatzimarkakis, Giles Chichester, Dragoş Florin David, Pilar del Castillo Vera, Den Dover, Lena Ek, Nicole Fontaine, Adam Gierek, Norbert Glante, András Gyürk, Fiona Hall, David Hammerstein, Ján Hudacký, Romana Jordan Cizelj, Pia Elda Locatelli, Eluned Morgan, Antonio Mussa, Angelika Niebler, Reino Paasilinna, Anni Podimata, Miloslav Ransdorf, Vladimír Remek, Herbert Reul, Teresa Riera Madurell, Paul Rübig, Andres Tarand, Britta Thomsen, Patrizia Toia, Catherine Trautmann, Claude Turmes, Nikolaos Vakalis, Adina-Ioana Vălean, Alejo Vidal-Quadras
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Alexander Alvaro, Juan Fraile Cantón, Cristina Gutiérrez-Cortines, Gunnar Hökmark, Eija-Riitta Korhola, John Purvis, Vladimir Urutchev