JELENTÉS az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
18.3.2010 - (COM(2010)0056 – C7‑0035/2010 – 2010/2031(BUD))
Költségvetési Bizottság
Előadó: Barbara Matera
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő felhasználásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról
(COM(2010)0056 – C7‑0035/2010 – 2010/2031(BUD))
Az Európai Parlament,
– tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2010)0056 – C7‑0035/2010),
– tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[1], és különösen annak 28. pontjára,
– tekintettel az európai globalizációs alkalmazkodási alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/200//EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],
– tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7‑0048/2010),
A. mivel az Európai Unió létrehozta a megfelelő jogalkotási és költségvetési eszközöket ahhoz, hogy további támogatást nyújtson a világkereskedelem fő strukturális változásainak következményei által sújtott munkavállalóknak, és segítse őket az újbóli munkaerő-piaci beilleszkedésükben,
B. mivel az Unió által az elbocsátott munkavállalók részére nyújtott pénzügyi segítségnek dinamikusnak kell lennie, és azt a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban kell rendelkezésre bocsátani, összhangban a 2008. július 17-i egyeztető ülésen elfogadott európai parlamenti, tanácsi és bizottsági közös nyilatkozattal, és kellően figyelembe véve a 2006. május 17-i intézményközi megállapodást az európai globalizációs alkalmazkodási alap (EGF) igénybevételéről szóló határozatok elfogadása tekintetében,
C. mivel Litvánia segítséget kért a ruhaipari ágazatban működő 45 cégnél történt leépítésekkel kapcsolatban[3];
D. mivel a kérelem megfelel az EGF-rendeletben meghatározott jogosultsági követelményeknek,
1. kéri az érintett intézményeket, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket az EGF igénybevételének felgyorsítása érdekében;
2. emlékeztet az intézmények elkötelezettségére, hogy zökkenőmentes és gyors eljárást biztosítsanak az EGF igénybevételére vonatkozó döntések elfogadására, egyszeri, időben korlátozott egyéni támogatást nyújtva, amely a globalizáció következtében elbocsátott munkavállalók megsegítésére irányul;
3. hangsúlyozza, hogy az EGF-ből származó támogatásra irányuló kérelmek növekvő száma szükségessé teszi az eljárás további javítását. Ezért felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy miként lehetne csökkenteni a tagállami kérelmek és a pénzügyi támogatások kifizetése közötti időszakot, és erről mihamarabb számoljon be a Parlamentnek
4. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak valamennyi eszközét fel kell használnia, hogy szembenézzen a globális pénzügyi és gazdasági válság következményeivel; hangsúlyozza az EGF szerepét az elbocsátott munkavállalók munkaerő-piaci reintegrációjában;
5. hangsúlyozza, hogy az EGF-rendelet 6. cikkével összhangban biztosítani kellene, hogy az EGF segítse az elbocsátott munkavállalók újbóli munkába állását; megismétli, hogy az EGF-ből nyújtott támogatás nem helyettesíti sem azokat az intézkedéseket, amelyek megtétele a társaságok felelőssége a nemzeti jog vagy a kollektív szerződések értelmében, sem a társaságok vagy ágazatok szerkezetátalakítására irányuló intézkedéseket;
6. kéri a Bizottságot, hogy az EGF igénybevételére irányuló javaslataiba, valamint éves jelentéseibe foglaljon bele pontos információkat az Európai Szociális Alapból (ESZA) és a többi strukturális alapból kapott kiegészítő támogatásokról;
7. emlékezteti a Bizottságot az EGF igénybevételével összefüggésben, hogy ne csoportosítson át szisztematikusan kifizetési előirányzatokat az ESZA-ból, mivel az EGF-et különálló, egyedi eszközként hozták létre, saját célkitűzésekkel és határidőkkel;
8. hangsúlyozza, hogy a 2007–2013-as többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során értékelni kell az EGF működését és hozzáadott értékét a 2006. május 17-i intézményközi megállapodásban létrehozott programok és különféle egyéb eszközök általános értékelésének keretében;
9. megjegyzi, hogy az EGF igénybevételére vonatkozó határozatra irányuló új bizottsági javaslatok egyetlen tagállam kérelmére hivatkoznak, ami összhangban van a Parlament kéréseivel;
10. jóváhagyja az ezen állásfoglaláshoz mellékelt határozatot;
11. utasítja elnökét, hogy a Tanács elnökével együtt írja alá a határozatot, és gondoskodjék közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;
12. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást, beleértve a mellékletét is, a Tanácsnak és a Bizottságnak.
MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
2010. március xx.
az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjával összhangban történő igénybevételéről
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, 2006. május 17-i intézményközi megállapodásra[1], és különösen annak 28. pontjára,
tekintettel az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1927/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2], és különösen annak 12. cikkének (3) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1) Az Európai Unió létrehozta az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak a munkaerőpiacba történő ismételt beilleszkedéshez.
(2) A 2009. május 1-je után benyújtott kérelmek tekintetében az EGF hatálya kibővült az olyan munkavállalók támogatásával, akik a pénzügyi és gazdasági világválság miatt veszítették el állásukat.
(3) A 2006. május 17-i intézményközi megállapodás az EGF igénybevételét évi 500 millió EUR felső korlátig engedélyezi.
(4) Litvánia a ruházati ágazatban történt elbocsátásokra tekintettel 2009. szeptember 23-án az EGF mobilizálására irányuló kérelmet nyújtott be. A kérelem eleget tesz az 1927/2006/EK rendelet 10. cikkében lefektetett, a pénzügyi hozzájárulás meghatározásához kapcsolódó követelményeknek, ezért a Bizottság 523 481 EUR felhasználását javasolja.
(5) Az EGF-et tehát a Litvánia által benyújtott kérelemre történő pénzügyi támogatás folyósítása érdekében mobilizálni kell,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:
1. cikk
Az Európai Unió 2010. évi általános költségvetésének keretein belül mobilizálni kell az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot (EGF), hogy az 523 481 EUR összeg kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokban rendelkezésre álljon.
2. cikk
Ezt a határozatot ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
Kelt Brüsszelben,
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
INDOKOLÁS
I. Háttér
Az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapot azért hozták létre, hogy kiegészítő támogatást nyújtson a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások következményei által sújtott munkavállalóknak.
A költségvetési fegyelemről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2006. május 17-i intézményközi megállapodás[1] 28. pontja rendelkezéseinek, valamint az 1927/2006/EK rendelet[2] 12. cikkének megfelelően az alap nem lépheti túl az 500 millió eurós maximális összeget, amelyet az előző év összes kiadásának felső határa alatti tartalékkeretből és/vagy az előző két év törölt kötelezettségvállalási előirányzataiból vonnak le, kivéve az 1b. fejezethez kapcsolódókat. A megfelelő összegeket tartalékként vezetik be a költségvetésbe, amint az elegendő tartalékkereteket és/vagy törölt kötelezettségvállalásokat azonosították.
Ami az eljárást illeti, az alap aktiválása érdekében a Bizottság – egy kérelem pozitív elbírálása esetén – az alap mobilizálására irányuló javaslatot nyújt be a költségvetési hatóságnak, és ugyanakkor benyújtja a megfelelő átcsoportosításra irányuló kérelmet is. Ezzel egy időben háromoldalú egyeztetés szervezésére is sor kerülhet annak érdekében, hogy megegyezés szülessék az alap felhasználásáról és a szükséges összegekről. A háromoldalú egyeztetés egyszerűsített formát ölthet.
II. A jelenlegi helyzet: a Bizottság javaslata
2010. február 19-én a Bizottság két új, az EGF Litvánia javára történő igénybevételére irányuló javaslatot fogadott el. Az Európai Parlament kérésének megfelelően ezentúl mindegyik javaslatot külön dokumentumban ismertetik. Az új ügyek a bútoripari és ruhaipari ágazatokban történt elbocsátásokat érintik. Ez a 2010-es költségvetés keretében vizsgálandó negyedik és ötödik kérelem.
A jelenlegi javaslat összesen 523 481 eurónak az EGF-ből történő mobilizálására irányul, amely összeg a NACE Rev. 2. szerinti 14. ágazatban (ruházati termék gyártása) tevékenykedő 45 cégtől elbocsátott 491 munkavállalónak nyújtott támogatást fedezi.
Az EGF/2009/018 LT/Ruházati termék gyártása jelzésű kérelmet 2009. szeptember 23-án nyújtották be a Bizottságnak. A kérelem alapjául az EGF-rendelet 2. cikkének b) pontjában foglalt beavatkozási kritérium szolgált, amely szerint a feltétel legalább 500 fő elbocsátása kilenchónapos időszak alatt egy NACE 2-es ágazatban egy régióban vagy két egymással határos régióban NUTS II szinten, és a kérelmet a 10 hetes határidőn belül nyújtották be (a rendelet 5. cikke).
A Bizottság értékelése az elbocsátások és a világkereskedelemben bekövetkezett fő strukturális változások, illetve a pénzügyi válság közötti összefüggés, a szóban forgó elbocsátások előre nem látható természete, az elbocsátások számának igazolása, az elbocsátásokat végrehajtó vállalkozások, beszállítók, illetve felhasználó termelők, a támogatásra szánt ágazatok és munkavállalói csoportok, az érintett területek, valamint e területek hatóságainak és érdekeltjeinek azonosítása, az elbocsátások által a helyi, regionális és országos foglalkoztatásra gyakorolt hatás, a személyre szabott szolgáltatások támogatandó összehangolt csomagja – beleértve a strukturális alapok által finanszírozott fellépésekkel való összeegyeztethetőségüket –, az érintett munkavállalóknak szánt személyre szabott szolgáltatások kezdetének vagy tervezett kezdetének dátuma, a szociális partnerekkel folytatott konzultáció eljárásai, valamint az irányítási és ellenőrzési rendszerek vizsgálatán alapult.
A Bizottság értékelése alapján a kérelem megfelel az EGF-rendeletben meghatározott jogosultsági kritériumoknak, ezért javasolja a költségvetési hatóságnak a kérelmek jóváhagyását.
Az EMPL bizottságnak a március 4-én tartandó következő bizottsági ülésen kell elfogadnia a jogosultsági kritériumoknak való megfelelést értékelő véleményét.
Az alap mobilizálása érdekében a Bizottság 523 481 euró teljes összegű átcsoportosításra irányuló kérelmet nyújtott be a költségvetési hatóságnak (DEC 06/2010) az EGF-tartalékból (40 02 43.) kötelezettségvállalási előirányzatok és az Európai Szociális Alap költségvetési sorából (04 02 17. – ESZA – Konvergencia) kifizetési előirányzatok formájában az EGF költségvetési sorába (04 05 01.) való átcsoportosítás tekintetében.
Az intézményközi megállapodás az alap igénybevételét évi 500 millió eurós felső határig engedélyezi.
Az EGF-rendelet 12. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy minden év szeptember 1-jén legalább az Alap éves maximum összege egynegyedének rendelkezésre kell állnia az év végéig felmerülő igények fedezése érdekében.
2010-ben a költségvetési hatóság már három javaslatot jóváhagyott, amelyek az alap összesen 7 576 397 EUR összeg erejéig történő igénybevételére irányultak (az ügyek: Németország/Karmann, Litvánia/Snaige és Litvánia/épületek építése).
Amennyiben ez a két új kérelem elfogadásra kerül, összesen 8 761 966 eurót kell mobilizálni a 2010-es költségvetésből, és ezt követően 491 238 034 euró állna még rendelkezésre.
III. Eljárás
A Bizottság – a 2006. május 17-i intézményközi megállapodás 28. pontjának megfelelően – átcsoportosítási kérelmet[3] nyújtott be annak érdekében, hogy a 2010. évi költségvetésbe külön kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatokat vegyenek fel.
Az EGF igénybevételére vonatkozó határozatra irányuló bizottsági javaslatról folytatott háromoldalú egyeztetés a jogalapul szolgáló jogszabály 12. cikkének (5) bekezdése alapján egyszerűsített formát is ölthet (levélváltás), kivéve, ha a Parlament és a Tanács nem jut egyezségre.
Egy belső megállapodás szerint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot (EMPL) be kell vonni a folyamatba, hogy konstruktív támogatást nyújtson, és hozzájáruljon az alaphoz benyújtott kérelmek értékeléséhez.
Az Európai Parlament EMPL bizottsága az értékelést követően az e jelentéshez csatolt véleményében kifejtette nézeteit az alap mobilizálásáról.
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2008. július 17-i egyeztető ülésén elfogadott közös nyilatkozat megerősítette a gyors eljárás biztosításának fontosságát, megfelelően figyelembe véve az alap mobilizálására vonatkozó határozatok elfogadásával kapcsolatos intézményközi megállapodást.
A FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE
ES/sg
D(2010)9675
M. Alain Lamassoure
A Költségvetési Bizottság elnöke
ASP 13E158
Tárgy: Vélemény az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapnak az EGF/2009/018 LT/Ruházati termék gyártása kérelemre történő igénybevételéről (COM(2010)...)
Tisztelt Lamassoure úr!
A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság (EMPL), valamint az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal (EGF) foglalkozó munkacsoportja megvizsgálta a nevezett alap mobilizálását az EGF/2009/018 LT/Ruházati termék gyártása ügyben, és a következő véleményt fogadta el.
Az EMPL bizottság és az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alappal (EGF) foglalkozó munkacsoport a nevezett kérelem tárgyában az alap igénybevétele mellett foglal állást. Ezzel kapcsolatban az EMPL bizottságnak van néhány észrevétele, de ezek nem kérdőjelezik meg a kifizetések folyósítását.
Az EMPL bizottság véleménye a következő megfontolásokon alapul:
a) mivel a szóban forgó 1 154 elbocsátás egy és ugyanazon fejleménnyel áll kapcsolatban, mégpedig azzal, hogy a pénzügyi és gazdasági válság a textilipari és ruházati termékek iránti kereslet gyors csökkenését eredményezte Litvániában és az iparág exportpiacain, amely megfigyelhető volt az EU egészében, és a kereskedelmi mérleg hiányának gyors (átlagosan 20%-os) emelkedésével párosult,
b) mivel az elbocsátások szinte kizárólag nőket érintenek, akik többségében a 25–54 évesek korcsoportjába, valamint a kézműves és kapcsolódó kereskedelmi szolgáltatás kategóriájába tartoznak,
c) mivel az elbocsátásokra egy olyan időszakban kerül sor, amikor a munkanélküliség aránya Litvániában – 2008 harmadik negyedéve és 2009 harmadik negyedéve között – 6,4%-ról 14,6%-ra nőtt az Eurostat adatai[1] szerint.
d) mivel a pénzügyi és gazdasági válság a litván gazdaság több ágazatát sújtotta (2009-ben négy különböző ágazatot érintő négy EGF-ügyre került sor[2]), és ez arra késztette az Európai Bizottságot, hogy 2012-ig elhalassza a túlzott litván államháztartási hiány korrekciójának határidejét,
e) mivel nem áll rendelkezésre adat a litván munkaerőpiac szükséges helyreállításának előmozdítását célzó, az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott lehetséges kiegészítő intézkedésekről,
f) mivel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság továbbra sem elégedett az EGF-rendelet 12. cikke (4) bekezdésének betartásával kapcsolatos megközelítéssel, miként azt már korábbi véleménynyilvánításaiban is hangsúlyozta,
g) mivel a pénzügyi vonatkozásoktól függetlenül az alap jövőbeli fejlődése érdekében az EMPL bizottságot teljes körűen tájékoztatni kell arról, hogy a tagállamok miként használják fel az EGF-et, illetve mivel ezért az EMPL bizottságnak átfogó információkra van szüksége az EGF és különösen az ESZA, illetve általánosságban a többi strukturális alap komplementaritásáról.
Ezért a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy a litván kérelemre vonatkozó állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:
1. megállapítja, hogy az EGF 2009-re vonatkozó pénzügyi kerete még 446 960 953 eurót tartalmaz a már elfogadott és kötelezettségvállalásra javasolt összegek levonását követően;
2. emlékeztet arra, hogy az EGF létrehozásával olyan eszközt kívántak teremteni, „amelyen keresztül a Közösség kimutatná szolidaritását a világkereskedelemben bekövetkezett változások[3] következtében elbocsátásra kerülő munkavállalók iránt”, és hogy 2009. május 1-je óta ilyen változásnak kell tekintetni a pénzügyi és gazdasági válságot is;
3. ismételten felszólítja ezért a tagállamokat, hogy a munkanélküliség időszakát használják fel a pénzügyi és gazdasági válság következményeképpen elbocsátott dolgozók tovább- és átképzésére, amihez az EGF évente elegendő forrást biztosít annak érdekében, hogy meg lehessen felelni a globalizáció, valamint a csökkentett szén-dioxid-kibocsátású és tudásalapú európai gazdaság kihívásainak;
4. sajnálja ezért, hogy az elbocsátott dolgozók javát szolgáló intézkedések csak 2009. október 1-jétől álltak rendelkezésre, pedig számos munkavállaló már 2008 októberében elveszítette állását; attól tart, hogy ez is azon okok egyike, amelyek miatt a személyre szabott szolgáltatások csomagját az elbocsátott dolgozók csupán 43,3%-ára sikerült kiterjeszteni;
5. ugyancsak sajnálja, hogy a litván kormány a jelek szerint nem használta ki maradéktalanul az EGF kínálta lehetőségeket a gazdasági és pénzügyi válság következményeinek leküzdése érdekében;
6. üdvözli a munkahelyi és a magánélet jobb összeegyeztetése érdekében hozott intézkedéseket és ennek következetes beillesztését azokba a kérelmekbe is, amelyek esetében az érintett dolgozók többsége férfi;
7. bátorítja a litván hatóságokat és társadalmi partnereiket abban, hogy a gazdasági átmenet jelenleg folyó időszakát használják fel jobban olyan kiegészítő stratégiák bevezetésére, amelyek célja a nők és a férfiak közötti egyenlőtlenségek felszámolása a munkaerőpiacon;
8. ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy éves jelentésében részletesen ismertesse, hogy az EGF-rendelet 7. cikkének megfelelően alkalmazták-e a tagállamok az EGF-támogatást, továbbá ezen túlmenően elemezze azt is, hogy mely intézkedések mozdították elő különösen a férfiak és a nők közötti egyenlőséget a munkaerő-piaci integráció tekintetében;
9. kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy állítsák össze az EGF-támogatással végrehajtott azon intézkedések listáját, amelyek a legsikeresebbeknek bizonyultak a dolgozók reintegrációja szempontjából a magas és egyre növekvő munkanélküliség időszakában;
10. hangsúlyozza, hogy a munkaösztönzők és az „outplacement assistance” (az újbóli elhelyezkedés esélyének javítása támogatott foglalkoztatás formájában) erősen vitatott intézkedések; kéri ezért, hogy a Bizottság fordítson különös figyelmet az ilyen intézkedésekkel kapcsolatban az EGF keretében szerzett tapasztalatokra, és erről a lehető legrövidebb időn belül jelentés formájában adjon visszajelzést az Európai Parlament számára;
11. kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az EP-t, ha az EGF keretében eszközölt kiadások különösen felhívják a Bizottság figyelmét a különleges eljárását illetően, és jelentést kér a 2007-es és 2008-as EGF-kérelmek auditjának eredményéről;
12. kéri a Bizottságot, hogy foglaljon bele éves jelentéseibe átfogó információkat az EGF és a többi strukturális alap által támogatott intézkedések közötti komplementaritásról, beleértve az EGF-rendelet 6. cikkének való megfelelés érdekében a tagállamokban bevezetett igazgatási struktúrákkal kapcsolatos információkat is;
Tisztelettel:
Pervenche Berès
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
|
Az elfogadás dátuma |
17.3.2010 |
|
|
|
||
|
A zárószavazás eredménye |
+: –: 0: |
30 1 1 |
||||
|
A zárószavazáson jelen lévő tagok |
Damien Abad, Alexander Alvaro, Francesca Balzani, Reimer Böge, Andrea Cozzolino, Jean-Luc Dehaene, Göran Färm, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazábal Rubial, Salvador Garriga Polledo, Jens Geier, Ivars Godmanis, Ingeborg Gräßle, Carl Haglund, Jutta Haug, Anne E. Jensen, Ivailo Kalfin, Sergej Kozlík, Alain Lamassoure, Vladimír Maňka, Barbara Matera, Nadezhda Neynsky, Miguel Portas, Vladimír Remek, Dominique Riquet, László Surján, Daniël van der Stoep, Derek Vaughan, Angelika Werthmann, Jacek Włosowicz |
|||||
|
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) |
Paul Rübig, Georgios Stavrakakis |
|||||