JELENTÉS Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram

20.4.2011 - (2010/2307(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Milan Zver
A vélemény előadója (*):
Jutta Steinruck, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

Eljárás : 2010/2307(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0169/2011
Előterjesztett szövegek :
A7-0169/2011
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram

(2010/2307(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az „Új lendület az európai szakképzési együttműködésnek az Európa 2020 stratégia támogatására” című, 2010. június 9-i bizottsági közleményre (COM(2010)0296),

–   tekintettel a „Mozgásban az ifjúság: Kezdeményezés a fiatalokban rejlő potenciál felszabadítására az Európai Unióban megvalósítandó intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés érdekében” című, 2010. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2010)0477),

–   tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–   tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése” című, 2010. május 18-i állásfoglalására,[1]

–   tekintettel az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évéről szóló, 2009. november 27-i tanácsi állásfoglalásra,[2]

–   tekintettel a Tanács 2009. május 12-i következtetéseire az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”),[3]

–   tekintettel az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról és az egész életen át tartó tanulást támogató kompetenciákról és az „új munkahelyekhez szükséges új készségek” elnevezésű kezdeményezésről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre,[4]

–   tekintettel a foglalkoztatást és a növekedést célzó új európai stratégiáról szóló, 2010. június 17-i tanácsi következtetésekre,[5] nevezetesen arra a részre, amely megerősíti a képzettségi szint javítására vonatkozó kiemelt célokat,

–   tekintettel a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló, 2010. november 19-i tanácsi következtetésekre,[6] amely elismeri az integráltabb, több ágazatra kiterjedő megközelítés fontosságát a fiatalok előtt álló kihívásokra való válaszadásban,

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2011. január 28-i véleményére,[7] valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésről szóló, 2011. március 15-i véleményére,[8]

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

–   tekintettel eljárási szabályzatának 48. cikkére,

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Foglakoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0169/2011),

A. mivel az Európa 2020 stratégiával összefüggésben a fiatalok ismeretei és készségei alapvető fontosságúak az intelligens, inkluzív és fenntartható növekedés célkitűzéseinek eléréséhez,

B.  mivel a „Mozgásban az ifjúság”, az Európa 2020 stratégia egyik kiemelt kezdeményezése azt célozza, hogy a meglévő európai programok hatékonyabb kihasználása révén növelje a felsőoktatás vonzerejét Európában, javítsa az összes oktatási és képzési szint általános színvonalát, valamint fellendítse a hallgatói és munkavállalói mobilitást,

C. mivel az Európa 2020 stratégia kimondja, hogy „2020-ra minden európai fiatalnak lehetőséget kell biztosítani, hogy tanulmányai egy részét külföldön végezze”,

D. mivel a fiataloknak meghatározó szerepe van a 2020-ra kitűzött öt uniós kiemelt cél – foglalkoztatás, kutatás és innováció, éghajlat és energia, oktatás, a szegénység elleni küzdelem – megvalósításában,

E.  mivel a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés megerősíti a meglévő uniós ifjúsági stratégiát (COM(2009)0200) azáltal, hogy a fiatalokat felruházza a munkához és az élethez szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal,

F.  mivel a fiatalok különösen megszenvedték a válság hatásait, és az EU-ban a munkanélküliség aránya a fiatalok körében meghaladja a 20%-ot, ami kétszerese a felnőttek körében tapasztalt átlagos munkanélküliségi szintnek, egyes országokban pedig ez az arány meghaladja a 40%-ot,

G. mivel a fiatalok körében tapasztalható, csaknem 21%-os munkanélküliség Európa legsürgetőbb kihívásainak egyikét képezi,

H. mivel a gazdasági válság miatt a tagállamok csökkentik az oktatásra és képzésre fordított befektetéseiket, ami közvetlenül érinti a fiatalok jövőbeni kilátásait, miközben Európa egyre nagyobb demográfiai kihívással néz szembe a szükséges növekedés elérése terén,

I.   mivel a rossz oktatási teljesítmény gazdasági költségei lényegesen magasabbak, mint a pénzügyi válság költségei,

J.   mivel a válság nyomatékosította gazdaságaink és társadalmaink reformjának szükségességét, valamint annak rendkívüli fontosságát, hogy a magas színvonalú szakképzési rendszerek támogassák e reformokat, hogy Európa felkészültebben nézhessen szembe a jelenlegi és jövőbeni kihívásokkal,

K. mivel – tekintettel az egyetemekre fordított fokozatosan csökkenő közberuházásokra és a tandíjak ezzel párhuzamos emelkedésére és/vagy a szociális juttatások és tanulmányi ösztöndíjak csökkentésére – egyre több hallgató hagyja el az egyetemi rendszert, ami tovább mélyíti a társadalmi szakadékot,

L.  mivel a humántőke alapvető stratégiai eszköz társadalmaink gazdasági és szociális fejlődésének biztosításához,

M. mivel az Europass adatai szerint egyre több fiatal ad hangot annak a vágyának, hogy az Európai Unión belül utazhasson tanulmányi vagy munkavállalási céllal,

N. mivel az oktatás alapvető fontosságú a fiatalok kreativitásának és innovatív potenciáljának erősítéséhez; mivel az oktatás biztosítja a szellemi fejlődéshez, a munkaerőpiacra való belépéshez, a személyes kibontakozáshoz, valamint a társadalmi és polgári szerepek betöltéséhez szükséges eszközöket,

O. mivel kutatások bizonyítják, hogy a mobilitás hozzájárul az európai polgárság érzéséhez és a demokratikus folyamatokban való részvételhez,

P.  mivel a mobilitást nem csupán az egyetemi hallgatók számára kell biztosítani, hanem az alacsonyan képzett fiatalok számára is, tekintettel arra, hogy ez bővítheti a munkaerő-piaci lehetőségeket,

Q. mivel a mobilitási programoknak hozzáférhetőknek kell lenniük valamennyi fiatal számára, függetlenül az általuk választott oktatás típusától,

R.  mivel nem növekszik megfelelő mértékben azon fiatalok száma, akik mindenekelőtt uniós programok keretében tanulás és munkavállalás céljából külföldre utazhatnak,

S.  mivel a bolognai folyamat az első tíz évében sok nehézségbe ütközött az európai felsőoktatás fejlesztésére irányuló céljai végrehajtása során,

T.  mivel a lemorzsolódás csökkentése kulcsfontosságú egyrészről annak megelőzéséhez, hogy a fiatalok ki legyenek téve a társadalmi kirekesztés és a szegénység veszélyének, másrészről pedig a fiatalok munkaerő-piaci hozzáférésének javításához és megkönnyítéséhez,

U. mivel az oktatásból és képzésből a munka világába való átmenet jelentős kihívás elé állítja a fiatalokat,

V. mivel az önkéntesség fontos lehetőséget kínál a kompetenciák bővítésére a kötetlen és a nem formális tanuláson keresztül, továbbá a társadalmi felelősségvállalásra, az európai integráció jelentőségének megértésére, valamint az uniós polgárként való aktív szerepvállalásra számos területen, és mivel ezt a lehetőséget támogatni kell, különösen az önkéntesség 2011-es európai éve keretében,

W. mivel az ifjúsági szervezetek az iskolarendszerű oktatást kiegészítő nem iskolarendszerű oktatás egyik legfontosabb biztosítói, ami alapvető fontosságú a fiatalok olyan készségekkel és kompetenciákkal való felruházása szempontjából, amelyek révén aktív polgárokká válhatnak, és könnyebben beléphetnek a munkaerőpiacra; mivel az ifjúsági szervezetek így hozzájárulnak az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához,

X. mivel kulcsfontosságú a fiatalok és az őket képviselő különféle ifjúsági szervezetek bevonása a döntéshozatalba, hogy ráébredjenek a felelősségvállalás érzésére, és biztosítva legyen, hogy véleményükkel aktívan hozzájárulnak az ifjúsági stratégiához,

Y. mivel a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés egyik központi célja az európai kohézió erősítése, és olyan polgárok nevelése, akik tudatában vannak európai identitásuknak,

Általános észrevételek és pénzügyi támogatás

1.  üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést mint az ifjúságot célzó, meglévő oktatási, mobilitási és foglalkoztatási programokat tápláló politikai kezdeményezést, illetve mint ösztönzést a tagállamok számára az EU 2020 stratégia céljainak eléréséhez;

2.  hangsúlyozza, hogy a „Mozgásban az ifjúság” arra ösztönzi a felsőoktatási intézményeket, hogy javítsák a minőséget a világ többi szervezeteivel folytatott együttműködés fokozása által, és kiemeli, hogy ezen a téren különösen eredményes lehet az USA-beli szervezetekkel folytatott együttműködés;

3.  rámutat, hogy az oktatásra fordított befektetés kétségkívül alapvető fontosságú a fenntartható növekedéshez és fejlődéshez, valamint hogy az ifjúsági programok és az oktatás finanszírozását még gazdasági válság idején sem szabad jelen idejű költségnek tekinteni, hanem az Európa jövőjére fordított befektetésként kell felfogni;

4.  hangsúlyozza, hogy a fiatalokra irányuló valamennyi kezdeményezésnek azt kell céloznia, hogy útmutatásként szolgáljon minden fiatal számára a társadalomba való sikeres beilleszkedésük tekintetében, és folyamatosan felkészítse őket a jövő Európájára, ami azt jelenti, hogy biztosítani kell számukra a lehetőséget arra, hogy társadalmi tevékenységekben vegyenek részt, és hozzájáruljanak a társadalom alakításához, továbbá valamennyi fiatal számára lehetővé kell tenni, hogy kihasználja a modern, versenyképes, befogadó és fenntartható társadalom követelményeinek való megfelelésre összpontosító köz- és felsőoktatást, iskolarendszeren kívüli oktatást, szakképzést és továbbképzést, a munkaerőpiacra való könnyebb bekerülés érdekében;

5.  hangsúlyozza, hogy a válság nem szolgálhat ürügyül az oktatási kiadások csökkentésére, hiszen a válság hatásainak leküzdése érdekében szükség van a fiatalok magasabb szintű képzésére;

6.  sajnálja, hogy a Bizottság szerint a tagállamok által az Európa 2020 stratégia oktatási célkitűzéseinek megvalósításához való további hozzájárulásként kidolgozott nemzeti programok nem megfelelőek,

7.  elismeri, hogy a diákok foglalkoztathatóságának a felsőoktatás egyik célkitűzésének kell lennie, azonban hangsúlyozza, hogy a felsőoktatásnak a fiatalok kreativitását és innovációs képességét kell serkentenie, és pozitív módon kell munkálkodnia szellemi és társadalmi kiteljesülésük érdekében;

8.  elismeri, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikere nagymértékben attól függ, hogy a tagállamok hogyan hajtják végre a kulcstevékenységeit; felkéri ezért a Bizottságot, hogy a végrehajtás során gondosan figyelje és elemezze a kulcsfontosságú elemeket, a tagállamoknak való segítségnyújtás és a köztük kialakuló együttműködés javításának biztosítása érdekében;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen számoljon be a Parlamentnek a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kulcstevékenységeinek hatékonyságáról és a tagállamok által elért haladásról;

10. sürgeti, hogy az európai intézmények alakítsanak ki strukturális párbeszédet az oktatás terén az „Oktatás és képzés 2020” keretrendszeren belül, és teljes mértékben vonják be az ifjúsági szervezeteket és más érdekelteket az oktatási intézkedések végrehajtásába, annak érdekében, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezést a fiatalok bevonásával kövessék nyomon, és hogy megvitassák a fiatalokat érintő prioritásokat és fellépéseket, erőteljesebb szerepet biztosítva a fiatalok számára az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalban;

11. felhívja a Bizottságot, hogy az új többéves pénzügyi keretre (TPK) irányuló javaslatában fokozatosan növelje az olyan mobilitási és ifjúsági programokba irányuló befektetéseket, mint például az egész életen át tartó tanulás programja (Erasmus, Leonardo da Vinci, Comenius, Grundtvig), a Marie Curie, az Erasmus Mundus és a „Fiatalok lendületben” program –jelenlegi formájukban –, és szintén fokozza az Európai Önkéntes Szolgálat támogatását; kéri e programok hatékonyabb előmozdítását, és az általuk kínált lehetőségek nagyobb mértékű tudatosítását a célcsoportjaik körében; felhív a tagjelölt és a lehetséges tagjelölt országokkal folytatott együttműködésbe történő folyamatos befektetésre, és egy javaslat előterjesztésére a mobilitási és ifjúsági programok következő generációjával kapcsolatban, az Európa 2020 stratégia célkitűzéseivel összhangban;

12. hangsúlyozza, hogy nem kerülhet ki a munka világából egy fiatal sem, aki különböző okok miatt problémákkal küzd iskolai tanulmányai során, hanem sokkal inkább célzott támogatást kell nyújtani az ilyen fiatalok számára; rámutat arra, hogy az oktatáshoz való hozzáférés nem lehet a szülők szociális vagy pénzügyi helyzetének kérdése; hangsúlyozza az oktatási szintek közötti horizontális átjárhatóság fontosságát mind a közoktatás, mind a szakképzés területén;

13. hangsúlyozza, hogy növelni kell a mobilitás vonzerejét, és hogy széles körű és elegendő pénzügyi támogatást kell nyújtani, külön figyelmet fordítva a leghátrányosabb helyzetben lévőkre; ismételten hangsúlyozza, hogy ennek az álláspontnak tükröződne kell a következő többéves pénzügyi keretben; a képzési mobilitás fellendítése érdekében felszólít a Leonardo programra elkülönített költségvetés növelésére;

14. hangsúlyozza, hogy ambiciózus finanszírozásra van szükség azon cél megvalósításához, hogy mindenki előtt biztosítsák azt a lehetőséget, hogy oktatásának és képzésének egy részét külföldön végezze el; úgy véli, hogy az Európai Uniónak kiemelten kell kezelnie az oktatást és a képzést, és hogy e célkitűzést a következő többéves pénzügyi keretnek is tükröznie kell;

15. kéri, hogy a mobilitás előmozdítását célzó oktatási programokat hosszabbítsák meg a 2013. utáni időszakra is, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni keretprogramok kidolgozása során jelentősen növelje az erre a célra szánt pénzügyi forrásokat;

16. felkéri az Európai Uniót, hogy saját pénzügyi eszközeivel tegyen lépéseket a fiatalok támogatása érdekében, jobban kihasználva az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap lehetőségeit;

17. felkéri a tagállamokat, hogy erőteljesebben fektessenek be az oktatási és képzési rendszerek valamennyi szintjébe, nyújtsanak pénzügyi támogatást az uniós mobilitási programok nemzeti szintű végrehajtására, valamint általában szilárdítsák meg vagy javítsák az oktatás minőségét;

18. meggyőződése, hogy a „Fiatalok lendületben” program alapvető fontosságú a fiatalok európai részvétele tekintetében, ezért ezt a programot meg kell erősíteni és folytatni kell; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben tartson fenn egy külön „Fiatalok lendületben” programot;

19. hangsúlyozza a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés jelentőségét, amely lényegesen hozzájárul a fiatalok társadalmi integrációjához, és felszólítja a Bizottságot, hogy használja fel a „Fiatalok lendületben” program során szerzett know-how-t;

20. ösztönzi a tagállamokat, hogy összesen legalább a GDP 2%-ával megegyező mértékű beruházást tűzzenek ki célul a felsőoktatásban, amit a Bizottság az éves növekedési és foglalkoztatási jelentésben a szükséges minimumként javasolt a tudásintenzív gazdaságok számára;

21. felhívja a figyelmet a párhuzamos munkavégzéssel összeegyeztethető, rugalmas oktatási programok fontosságára;

Ifjúság és mobilitás

22. felszólít a fiatalok aktív bevonására az uniós programok valamennyi szakaszában, a kidolgozástól a végrehajtásig;

23. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalokat a munkaerőpiac és a gazdaság mellett Európa jövőjének alakításába is bevonják; felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki zöld könyvet az ifjúság részvételéről;

24. egyetért azzal, hogy korán kell fellépni a lemorzsolódás 10% alá történő csökkentése érdekében, az EU 2020 stratégiában megállapítottaknak megfelelően, különös tekintettel a kedvezőtlen helyzetű térségekre; üdvözli a lemorzsolódási arány visszaszorítására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló bizottsági javaslatot;

25. hangsúlyozza a lemorzsolódás nagymértékű csökkentésének fontosságát, mivel köztudott, hogy az a foglalkoztatásból és a társadalomból való jövőbeni kirekesztődés kockázatát hordozza magában; hangsúlyozza, hogy ezt a jelenséget több oldalról kell megközelíteni, a hátrányos helyzetű területeken az oktatás és a képzés erősítésére irányuló szociális intézkedésekkel összekapcsolva;

26. figyelembe véve, hogy az ifjúsági mobilitás hozzájárulhat a demokratikus folyamatok támogatásához, felhívja az európai intézményeket, hogy teremtsék meg annak keretét, hogy aktívan bevonják az európai szomszédságpolitika (ENP) országainak fiataljait a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésbe, ezáltal jobb tanulási lehetőségeket biztosítva mind az Európai Unió tagállamainak, mind pedig az ENPI országainak fiatalja számára;

27. hangsúlyozza, hogy fontos a tanárok, valamint az ifjúság és az oktatás területén tevékenykedő munkavállalók mobilitásának támogatása is, mivel ők ösztönözhetik a felügyeletük alatt lévő fiatalokat;

28. elismeri, hogy a regionális és a helyi kormányzatok jelentős mértékben hozzájárulnak a mobilitás ösztönzéséhez;

29. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy emellett fordítsanak külön figyelmet és támogatást a leginkább veszélyeztetettekre, a fiatalok azon csoportjaira, akik kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, és azokra, akik „második esélyt” szeretnének, hogy újra bekerülhessenek az oktatásba;

30. felhívja a Bizottságot, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten gyűjtsön adatokat a mobilitás gyakorlati akadályairól,és tegye meg az összes szükséges intézkedést ezek megszüntetése érdekében, hogy a magas színvonalú mobilitás mindenki számára hozzáférhető legyen az oktatásban eltöltött teljes időszak során, ideértve a szakképzést is; úgy véli, hogy e célkitűzés megvalósítása tekintetében nagyon hasznos volna a Bizottság által javasolt „ mobilitási eredménytábla”;

31. ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen több kezdeményezést az ifjúság mobilitása érdekében, az EU-val szomszédos területeken is;

32. felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen sürgős lépéseket a mobilitás ösztönzése érdekében, az oktatás, a foglalkoztatás, illetve a szakmai képesítések elismerésének támogatása érdekében;

33. rámutat az arra irányuló intézkedések fontosságára, hogy a fiatalok – beleértve a hátrányos helyzetű területeken élőket – oktatási életútjuk minden szakaszában mobilisak legyenek, és külföldi tartózkodásuk alatt garantálva legyen számukra az ösztöndíjak teljes mértékű hordozhatósága, valamint hogy részeredményeiket és végzettségeiket valamennyi tagállamban elismerjék, az európai képesítési keretrendszerben foglalt javaslatnak megfelelően;

34. elismeri, hogy a fogyatékossággal élő, valamint a gyermeket nevelő fiatalok számára kiegészítő támogatást kell biztosítani annak érdekében, hogy részt tudjanak venni a jelenleg működő mobilitási programokban, és teljes mértékben ki tudják használni azokat, valamint hogy meg tudják teremteni az egyensúlyt a tanulás, a munka és a magánélet között;

35. emlékeztet arra, hogy a nemzetközi mobilitás mellett ösztönözni kell a nemzetközi környezet otthoni megtapasztalását, és támogatni kell nemzetközi együttműködési hálózatok kialakítását a hallgatók saját egyeteméből és országából kiindulva; hangsúlyozza a fiatalok virtuális mobilitásában rejlő lehetőséget, amely kiegészíti a földrajzi mobilitást;

36. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elismerjék a tanulás minden formájából származó készségeket, ideértve a nem formális és a kötetlen tanulást, illetve ezen oktatási formák olyan fontos készségek és kompetenciák fejlesztésében betöltött szerepét, amelyek garantálják a munkaerőpiachoz való hozzáférést és a munkaerőpiac szükségleteihez való alkalmazkodást, és kéri, hogy az ilyen módon megszerzett képességeket és ismereteket tartalmazza a „mobilitási eredménytábla”;

37. javasolja, hogy ösztönözzék az olyan projekteket, amelyek támogatják a tudás és a készségek nemzedékről nemzedékre történő átadását; felhívja a figyelmet a nemzetközileg mobilis egyetemi hallgatók tudásának és kulturális tőkéjének hasznosítására;

38. felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó stratégiát a nem iskolarendszerű oktatás előmozdítására, és az ilyen oktatást biztosító szervezetek támogatására;

39. hangsúlyozza a mobilitás jelentőségét az európai polgárság érzésének megerősítésében, az európai kultúra és a kölcsönösen tiszteletben tartott európai értékek fellendítésében, a fiatalok demokratikus folyamatokban való részvételének kiszélesítésében, valamint abban, hogy a fiatalokban erőteljesebb európai szemlélet alakuljon ki;

40. emlékezteti a tagállamokat, hogy már korai életszakaszban és a koragyermekkori nevelésben vezessék be az anyanyelven kívül két másik nyelv tanítását; felhívja a figyelmet arra, hogy a második nyelvvel nem rendelkezők számára a mobilitás nem fog megvalósulni; rámutat a szomszédos országok által beszélt nyelvek elsajátításának fontosságára;

41. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a tanulási és a foglalkoztatási mobilitást a következők által: a) a tudatosság növelése és az információk könnyen hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő fiatal számára, b) a mobilitás hozzáadott értékének hangsúlyozása az oktatás korai szakaszától, c) a tagállamok közötti mobilitási tapasztalatokon alapuló tanulási eredmények hitelesítésének biztosítása, d) az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az illetékes tagállami hatóságok közötti együttműködés serkentése;

42. felszólítja a Bizottságot a tanulási és a foglalkoztatási mobilitás előmozdítására a következők által: a) az EU oktatási és ifjúsági programjainak – például az Erasmus, a Leonardo, a Fiatalok lendületben – megerősítése, b) a meglévő európai jogszabályok és eszközök, például az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) és az Europass alkalmazásának javítása, c) a Bizottság által már tanulmányozott új eszközök kidolgozása, például a „Mozgásban az ifjúság” weboldal, a „Mozgásban az ifjúság” kártya, az európai készségútlevél és a „Az első EURES-állásod” kísérleti projekt;

43. üdvözli a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés legfontosabb új intézkedéseit, amilyen például az egységes, központi mobilitási honlap, a mobilitási kártya, amely kiegészíti és megerősíti a már meglévő ifjúsági és hallgatói kártyák sikerét, és az európai készségútlevél, amelyeknek az egész életen át tartó tanulás keretében egy online portfóliót kell alkotniuk, és amelyek kivétel nélkül már meglévő, hasznos mobilitási eszközök továbbfejlesztései; felszólít továbbá az összes jelenlegi és jövőbeni program láthatóságának javítására;

Az európai felsőoktatás és a bolognai folyamat

44. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy új, konstruktívabb párbeszéd kezdődjön a bolognai folyamatban részt vevő összes érintett fél között, a folyamat sikereinek és nehézségeinek számbavétele alapján történő továbbfejlesztés érdekében;

45. felszólítja a Bizottságot, hogy szélesítse ki az egyetemek modernizálási menetrendjének hatáskörét, és frissítse a prioritásokat az új kihívásoknak való megfelelés érdekében (pl. a felsőoktatás szociális dimenziója), előmozdítva a diákközpontú tanulást, és támogatva a tagállamokat a 40%-os referenciaérték megvalósítására irányuló erőfeszítéseikben;

46. határozottan hiszi, hogy az egyetemek autonómiájára szükség van, ugyanakkor hangsúlyozza az egyetemek társadalommal szemben fennálló felelősségét; felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek be a felsőoktatás reformjába és korszerűsítésébe;

47. felhívja a figyelmet arra, hogy a jövőbeni társadalomhoz és gazdasághoz szükséges kompetenciákat és készségeket biztosító megfelelő tantervek révén meg kell találni az egyensúlyt egyrészről a felsőoktatási rendszerek, másrészről a gazdaság és a társadalom általános szükségletei között, valamint kölcsönös kapcsolódási pontokat kell közöttük létrehozni;

48. felhívja a tagállami, regionális és helyi hatóságokat, hogy támogassák és erősítsék az egyetemek, a szakoktatási és szakképzési központok és a magánszféra közötti együttműködést, az egyetemek és vállalkozások közötti párbeszéd fokozása és a tudásháromszög három alkotóeleme – a kutatás, az oktatás és az innováció – jobb összehangolása érdekében;

49. hangsúlyozza a kutatási és fejlesztési keretprogramon belüli, kutatást és innovációt finanszírozó programok és a kohéziós politika jelentőségét, valamint az oktatási kezdeményezésekkel való koordináció javításának fontosságát; úgy véli, hogy a határokon átnyúló együttműködés a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés sikerének lényeges eleme; ezért kéri, hogy a résztvevők teljes egészében aknázzák ki a kohéziós politika „területi együttműködés” célkitűzése keretében kínált lehetőségeket;

50. hangsúlyozza a rugalmas oktatási formák, mint például a szabadegyetemek megteremtésének és az online továbbképzési lehetőségek fokozott használatának jelentőségét annak érdekében, hogy valamennyi fiatal magas színvonalú képzésben részesülhessen, és abból egyikőjük se rekesztődjön ki távolság vagy kedvezőtlen órarend következtében; úgy véli, hogy a fiatalok munkaerőpiacra való kései belépése és a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos problémák miatt rendkívül fontos a munka és a tanulás összeegyeztethetőségéhez szükséges feltételek megteremtése;

51. szorgalmazza, hogy az egyetemek programjaikkal és felépítésükkel igazodjanak jobban a munkaerőpiac sajátos szükségleteihez, tantervük kidolgozásakor mérlegeljék a vállalkozások igényeit, és a köz- és magánszféra közötti partnerségeket és szponzorálásokat ösztönözve alkalmazzanak új módszereket az állami és magánvállalatokkal való együttműködésre, ugyanakkor erősítsék és támogassák a fiatalok körében a vállalkozói szellemet;

52. rámutat annak szükségességére, hogy az egyetemek dolgozzanak ki programokat a diákok vállalkozói szellemének ösztönzésére, mégpedig képzési programokon keresztül, valamint azáltal, hogy kapcsolatot építenek ki az innovatív projektek finanszírozásában érdekelt pénzügyi szereplőkkel;

53. hangsúlyozza a vállalkozói kedv előmozdításának, illetve annak fontosságát, hogy segítsék a fiatalokat a saját vállalkozásuk elindításában, valamint hogy népszerűsítsék és kiterjesszék az „Erasmus – ifjú vállalkozók” programot; ezért javasolja, hogy hajtsanak végre uniós tájékoztatási kampányt az oktatási intézményekben, és ennek keretében nyújtsanak felvilágosítást olyan témákról, mint a vállalkozói készség, az induló tőke, az induló vállalkozások adózása, valamint a folyamatos képzési támogatás;

54. sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre adatbázist az innovatív projektekről, elősegítve ezáltal a helyes gyakorlatoknak a tagállamok és egyetemek által már kipróbált projektjei közötti cseréjét, a friss diplomások és a vállalkozások egymásra találásának segítése és a friss diplomások azonnali munkához jutásának biztosítása érdekében;

55. elismeri a magánvállalatok által a hallgatóknak nyújtott tanulmányi ösztöndíjak hasznosságát;

56. javasolja, hogy az egyetemek globális rangsorolási rendszere helyett a Bizottság vezessen be egy új, az európai egyetemek programjaira vonatkozó információalapú rendszert, amelynek keretében többek között rendszeres jelentéseket tennének közzé az egyes programokat elvégző diákok foglalkoztathatóságáról és mobilitási lehetőségeiről;

57. sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen meg minden szükséges erőfeszítést az Európai Kutatási Térség kiteljesítése érdekében a fiatal kutatók mobilitásához nyújtott fokozott támogatások révén, annak érdekében, hogy előmozdítsák az európai kiválóságot a kutatás terén; ;

58. úgy véli, hogy a tagállamoknak ösztöndíjrendszert kell biztosítaniuk, amely szavatolja az egyenlő feltételek melletti hozzáférést a felsőoktatáshoz a fiatal férfiak és nők számára, az egyenlőtlenségek újratermelődésének elkerülése érdekében, különös hangsúlyt helyezve a felsőfokú oktatásra;

Szakoktatás és szakképzés

59. felszólítja a tagállamokat, hogy korszerűsítsék a szakoktatást és szakképzést, és növeljék a vonzerejét és színvonalát annak érdekében, hogy az jobban igazodjon a változó munkaerőpiac jelenlegi és jövőbeni szükségleteihez, ahol 2020-ra új ismeretekre és készségekre lesz szükség, olyan oklevelek alapján, amelyeket az összes tagállamban kölcsönösen el kell ismerni; ezzel összefüggésben rámutat a kettős oktatási rendszerek sikerére az érintett tagállamokban;

60. hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben kulcsfontosságú szerepet játszik az oktatási rendszereknek és a szakképzésnek a munkaerőpiac tényleges szükségleteihez való hozzáigazítása, és ezért jobban elő kell készíteni az oktatásból, szakképzésből vagy felsőoktatásból a keresőtevékenységet folytatók körébe történő, közvetlen átmenetet; úgy véli, hogy ösztönözni kell az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek, valamint a különböző munkaerő-piaci ágazatok és munkáltatók közötti kapcsolatok javítását, például azáltal, hogy különböző területeken szakemberek előadásokat vagy szemináriumokat tartanak, hogy megismertessék a diákokat a jövőbeni munkájukkal;

61. ezért hangsúlyozza az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezés hatékony végrehajtásának és az aktív munkaerő-piaci integráció eszközévé tételének kiemelt fontosságát; hangsúlyozza, hogy a tagállamok eddig nem tettek semmilyen meggyőző kötelezettségvállalást az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezés végrehajtására, és felszólítja őket ennek gyors megtételére;

62. véleménye szerint az új készségek megszerzését célzó mobilitás erőteljes eszköz a fiatalok számára a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, a személyes fejlődéshez és az aktív polgársághoz; úgy véli, hogy az oktatás, a szakképzés, a továbbképzés vagy felsőoktatás keretében megvalósuló önkéntes mobilitást – pénzügyi körülményeiktől, szociális vagy etnikai hátterüktől, az oktatás vagy képzés típusától, valamint fogyatékosságaiktól vagy egészségi problémáiktól és földrajzi helyzetüktől függetlenül – valamennyi fiatal esetében támogatni kell, és szakmai iránymutatással, valamint az egész folyamat során rendelkezésre álló tanácsadással kell ösztönözni;

63. hangsúlyozza, hogy a mobilitás nem vezethet a szociális normák gyengüléséhez a fogadó országban; hangsúlyozza az EU-n belül iskolai és szakképzések során megszerzett képesítések, egyetemi diplomák és továbbképzések során megszerzett képesítések kölcsönös elismerésének jelentőségét a mobilitás fokozása szempontjából;

64. felszólít az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), az európai képesítési keretrendszer (EKKR), valamint az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) megfelelő megvalósítására; hangsúlyozza, hogy a kölcsönös elismerést az adott képesítés megszerzését követő 12 hónapon belül biztosítani kell; rámutat, hogy a mobilitásra vonatkozó mutatók segítségével a Parlament rendszeres tájékoztatást kap;

65. hangsúlyozza a mobilitás támogatásának és további erősítésének fontosságát a szakoktatás és a szakképzés, többek között a tanulószerződéses gyakorlati képzések területén, amihez a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő diákoknak és a gyakorlati képzésben részt vevőknek információt, tanácsadást, orientációs és fogadó struktúrákat kell biztosítani a külföldi tartózkodásuk idejére; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy partnerségeket kell létrehozni a képzési központokkal és a vállalkozói szervezetekkel a magas minőségű mobilitás biztosítása, valamint annak a képzési folyamatba való koherens beillesztése érdekében;

66. felhívja a figyelmet a szakoktatásból és szakképzésből a felsőoktatásba való átlépés során tapasztalt nehézségekre, és hangsúlyozza, hogy a tanintézményeknek úgy kellene átalakulniuk, hogy megkönnyítsék ezt az átmenetet;

67. hangsúlyozza, hogy a szakoktatás és a szakképzés, illetve a felsőoktatás és a továbbképzés – azáltal, hogy ismeretekkel és készségekkel ruházza fel a fiatalokat – javíthatja a fiatalok motivációját és optimizmusát, és egyúttal segítheti őket önbecsülésük kialakulásában;

Az oktatásból és képzésből a munka világába való átmenet

68. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az önkéntességet, olyan intézkedéseken keresztül, mint az önkéntesség szilárd jogalapjának megfogalmazása, valamint ledolgozott munkaidőként való elismerése, ezáltal biztosítva, hogy ez a lehetőség érdemi lehetőséggé váljék a fiatalok számára, különösen munkanélküliség esetén;

69. határozottan hangsúlyozza, hogy a fiatalok zökkenőmentes munkaerő-piaci beilleszkedése főként a szakoktatási és szakképzési intézmények, valamint az egyetemek – többek között tantervek tekintetében történő – modernizációjától függ, amely biztosítja, hogy a tanulmányi programok igazodjanak a munkaerőpiac szükségleteihez;

70. hangsúlyozza, hogy fontos lenne rugalmasabbá tenni azon hallgatók egyetemi órarendjét, akik már dolgoznak és a munka mellett akarják folytatni tanulmányaikat;

71. hangsúlyozza, hogy hivatásuk gyakorlása során a fiatalok számára hozzáférhetővé kell tenni a szakképzést, lehetővé téve számukra különféle szakképesítések megszerzését a munkájuk során, és hogy a folyamatos képzést, az egész életen át tartó tanulást és a szakmai fejlődést a munkába állástól kezdve támogatni kell, és a tagállamokat fel kell szólítani, hogy a továbbképzés általánossá válásának biztosítása érdekében hozzanak létre független továbbképzési tanácsadási infrastruktúrát;

72. hangsúlyozza, hogy a valamennyi szakmára és hivatásra kiterjedő, magas színvonalú oskolarendszerű oktatás és szakképzés növeli a fiatalok munkalehetőségeit és biztosítja a vállalkozások számára a képzett munkaerő-utánpótlást; felhívja a tagállamokat, hogy ezen oktatás és szakképzés biztosításának szavatolása érdekében hozzanak létre megfelelő ellenőrző szerveket;

73. határozottan támogatja azt az uniós célt, hogy a fiatalok 40%-a végezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű (azaz felsőoktatási és szakmai) tanulmányokat;

74. hangsúlyozza a fiataloknak szóló orientációs eszközök fontosságát, hogy az alapfokú iskolától a felsőbb oktatási és képzési szintekig segítsék az oktatási és szakmai választásaikat, és ezáltal jobban felkészítsék őket az aktív életbe való zökkenőmentes átmenetre; úgy gondolja, hogy a pályaválasztásra és az elhelyezkedésre való felkészítés tekintetében meg kell erősíteni a fiatalok családi és szociális környezetének és az iskolának a szerepét; rámutat, hogy ehhez sok esetben egyénileg kialakított, célzott támogatásra is szükség van a fiatalok pályaválasztással és munkába állással kapcsolatos segítése formájában;

75. felkéri a felsőoktatási intézményeket, hogy tanulmányi programjaiknak adott esetben tegyék részévé a megfelelően fizetett, magas színvonalú szakmai gyakorlatot, hogy a fiatalok számára lehetővé tegyék a munkába állásra való felkészülést, és különösen a magas szintű képesítést megkívánó munkakörökhöz való hozzáférést; rámutat, hogy ezek a szakmai gyakorlatok nem léphetnek a tényleges állások helyébe, és megfelelő jövedelmet és jóléti ellátást kell nyújtaniuk, továbbá hangsúlyozza a szakmai gyakorlatok munkaerő-piaci elismerésének szükségességét; felkéri a tagállamokat a fiatalok alkalmazását támogató szakpolitikák kidolgozására;

76. felhívja a Bizottságot az arra irányuló kezdeményezések európai szintű támogatására, hogy a gyakornokként eltöltött időt társadalombiztosítási szempontból munkában töltött időszakként ismerjék el, mint ahogyan az egyes tagállamok már történik;

77. létfontosságúnak tartja a magánszektor fiatalokra irányuló azon kezdeményezéseinek támogatását, amelyek célja a munkahelyteremtés és a társadalmi integráció előmozdítása;

78. hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az európai történelmet és az európai kultúrát az európai integráció elmélyítésének elsődleges eszközeként használják;

79. úgy véli, hogy a színvonalas felsőoktatási és képzési rendszerek segíthetnek növelni a fiatalok esélyeit arra, hogy olyan munkát találjanak, amelyet örömmel végeznek, ami végeredményben növelni fogja a jövőbe vetett bizalmukat, fokozza kreativitásukat, és ekképpen hozzájárul a társadalmi jóléthez;

80. elismeri a helyi és a regionális hatóságoknak a képzés és a mobilitás terén betöltött szerepét; úgy véli, hogy hatáskörükre és tapasztalatukra úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítik az uniós fellépést; hangsúlyozza, hogy az EU-nak – céljai elérése érdekében – partnerségi megközelítést kell kialakítania, különösen a helyi és a regionális hatóságokkal;

A fiatalok foglalkoztatási helyzete

81. hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete az általános gazdaságpolitikáktól függ; sürgeti a tagállamokat, hogy mozduljanak el a beruházások és a munkahelyteremtés irányába; rámutat, hogy a megszorító intézkedések – például az oktatási rendszert és a munkahelyteremtést érintő kiadáscsökkentések – nem segítik a fiatalokat, és hosszú távon akár kárt is okozhatnak a társadalomnak és a gazdaságnak;

82. hangsúlyozza, hogy szoros kapcsolatot kell kialakítani a munkanélküliség leküzdésével foglalkozó kiemelt kezdeményezések, így például a „Mozgásban az ifjúság” és az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” kezdeményezések között; véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére irányuló fenntartható stratégia kidolgozásába be kell vonni a szociális partnereket, a vállalkozások képviselőit, a helyi és regionális hatóságokat, valamint az ifjúsági szervezeteket, a stratégián belül pedig az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás, valamint kötetlen tanulás keretében megszerzett, az európai képesítési keretrendszernek (EKKR-nek) megfelelő hivatalos és nem hivatalos képesítéseket EU-szerte kölcsönösen és hivatalosan el kell ismerni;

83. hangsúlyozza, hogy a gazdasági és pénzügyi válság következtében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség (melynek okai az ILO szerint nem a jövedelem- és nem bérjellegű költségek szintjével, a részvételi joggal és a szociális védelem szintjével magyarázhatók) EU-szerte óriási kihívást jelent, amelyet eddig sem az EU, sem pedig a tagállamok nem kezeltek megfelelően; hangsúlyozza, hogy a fiatalon megtapasztalt munkanélküliség hosszú távon nagy szegénységi kockázatot jelent az egyén számára; hangsúlyozza a minőségi munkahelyek szükségességét, annak megelőzése érdekében, hogy a fiatalok a dolgozó szegények csoportjába kerüljenek;

84. hangsúlyozza, hogy a munkaszerződéseknek és a gyakornoki szerződéseknek az érvénybe lépésük napjától kezdve szociális jogokat kell biztosítaniuk mindenki számára; elutasítja az ezen elvtől való eltérésre vonatkozó javaslatokat; kiemeli, hogy nem alkalmazhatók rövidebb felmondási idők, a kollektív szerződésekben és törvényi rendelkezésekben előírtakat ugyanúgy kell alkalmazni, mint a rendes munkavállalók esetében, a részvételi jognak és az egyesülés szabadságának pedig az első munkanaptól kezdve korlátlanul érvényesülnie kell;

85. felszólít az atipikus és bizonytalan állásokra vonatkozó jogokat és védintézkedéseket rögzítő uniós keret meghatározására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét;

86. hangsúlyozza, hogy a 2000/78/EK irányelv eredményes megvalósítása révén védelmet kell nyújtani a fiatalok számára a munkahelyi megkülönböztetés ellen, különösen, ami az életkoron és a szakmai tapasztalaton alapuló hátrányos megkülönböztetést illeti; felszólítja a tagállamokat olyan nemzeti stratégiák létrehozására, amelyek célja a fiatalok munkanélküliségének felszámolása;

87. hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára az a legfontosabb, hogy függetlenek legyenek, egészségügyi ellátásban részesüljenek és elfogadható árú, rendes helyen lakjanak, továbbá tudjanak dolgozni, és tudják képezni, fejleszteni magukat; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az életkorhoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetést a szociális jóléti rendszerekhez való hozzáférés tekintetében;

88. ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy konkrét, ellenőrizhető és megfelelő pénzügyi eszközökkel támogatott célokat határozzanak meg az Európa 2020 stratégia, valamint a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtására vonatkozóan; ezért hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a nemzeti reformprogramjaikban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2014-ig 10%-kal növelik a 15–25 év közötti fiatalok foglalkoztatási arányát, 2020-ra pedig 75%-ra növelik az – oktatásban részt nem vevő – fiatalok foglalkoztatási arányát ;

89. megjegyzi, hogy mivel a mától 2020-ig keletkező és rendelkezésre álló munkahelyek mintegy 35%-ához lesz szükség jó alkalmazkodási és innovációs készségekkel társított magas szintű képesítésre, erőteljesen törekedni kell arra, hogy a 30–34 éves korosztálynak legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel;

90. elismeri, hogy az integrált iránymutatások végrehajtása a tagállamok feladata, míg a Bizottságnak a nemzeti szintű intézkedéseket a nyitott koordinációs módszer alapján támogatnia és ellenőriznie kell; úgy véli, hogy a Bizottság által a kezdeményezésben javasolt célcsoportokat és mutatókat ellenőrizni kell, és hogy a megvalósítás során tett lépéseket egyértelmű mutatók segítségével kell mérni;

91. úgy gondolja, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük, hogy a lehető legtöbb információt, választási lehetőséget és képzést biztosítsanak a fiatalok számára annak érdekében, hogy segítsék őket a bennük rejlő képességek kibontakoztatásában, ugyanakkor határozott véleménye, hogy ennek megvalósítását legjobb olyan személyekre bízni, akik az egyes tagállamokban helyi szinten, helyben végzik munkájukat;

92. úgy véli, hogy a minőségi pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások továbbfejlesztésére van szükség; hangsúlyozza a szociális partnereknek a tervezésbe, a szervezésbe, a megvalósításba és a finanszírozásba való bevonásának fontosságát a munkaerő-piaci alkalmazkodás és a hatékonyság biztosítása érdekében;

93. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásuk keretében elősegítsék a fiatalok megalapozott pályaválasztását, figyelembe véve mind a nemzeti, mind az európai munkaerőpiac igényeit, és kiemeli, hogy ezekhez az intézkedésekhez célzott gyakornoki munkalehetőségek társulhatnának;

94. úgy véli, hogy a pályaválasztás még mindig erőteljesen nemek szerint megosztott, és ez a tényező hozzájárul a nemek közötti egyenlőtlenséghez; hangsúlyozza, hogy ez hatással van a női munkanélküliségre és a nők szegénységére is; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség e formáját meg kell szüntetni;

95. kiemeli, hogy – például az esélyegyenlőségért felelős tanácsadók bevonásával – olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek átfogó képet nyújtanak az oktatási és a képzési lehetőségekről, illetve a későbbi karrierlehetőségekről, és hogy már korán fel kell kelteni a lányok érdeklődését a matematikai, informatikai, természettudományi és műszaki tárgyak és a szakmai fejlődés szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatok, a fiúk érdeklődését pedig a pedagógusi, ápolói és szociális foglalkozások iránt, és támogatni kell ez irányú érdeklődésüket;

96. hangsúlyozza, hogy mivel a jövőben nem áll majd rendelkezésre elegendő képzett munkaerő, különleges intézkedéseket kell hozni a lányok és a nők képességei kiaknázásának előmozdítására, különös tekintettel olyan egyedi támogatási programokra, amelyek arra ösztönzik a lányokat, hogy tudományos vagy műszaki pályára lépjenek;

97. üdvözli az EBB nagyobb szerepvállalását a diákokra irányuló finanszírozási programok létrehozása és a fiatalok önálló vállalkozói kezdeményezéseinek támogatása terén; úgy véli, hogy az EBB-nek még jelentősebb szerepet kell vállalnia annak érdekében, hogy célzottan hajtson végre befektetéseket a tagállamok számára magas hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokban és különösen a fiatalok foglalkoztatása és minőségi képzése érdekében komoly erőfeszítéseket tevő vállalkozások terén;

98. hangsúlyozza, hogy a rossz indulási esélyekkel rendelkező fiatalokat – különös tekintettel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra – támogatni és vezetni kell egyéni szükségleteik felismerése tekintetében, a munkaerő-piaci integrációjukra és a minőségi munkahelyekhez való hozzáférésükre összpontosítva;

99. úgy véli, hogy az ingyenes gyakornoki helyek állami támogatásban részesítése, valamint a képzést kísérő támogatások szabványosított rendszere a különösen hátrányos helyzetben lévő fiatalok munkaerő-piaci integrálásának hatékony eszköze;

100. ugyanakkor hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú az első munkaerőpiacra való belépés, és minden integrációs intézkedésnek a szabályozott munkaerőpiacra való korai bejutást kell céloznia, és ezeket az egyének szükségleteit előtérbe helyező támogatási intézkedéseknek kell kísérniük;

101.hangsúlyozza a szegény fiataloknak a külföldi tartózkodással kapcsolatos sajátos nehézségeit, amelyeket a pénzügyi és nyelvi korlátok, valamint egyes esetekben a hátrányos megkülönböztetés idéz elő; meggyőződése, hogy a pénzügyi támogatásnak kifejezetten a leghátrányosabb helyzetben lévők igényeit kell szolgálnia;

102.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő képzési programok létrehozása segítségével foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek a fogyatékossággal élő fiatalok számára, és a fiatal lakosság e fontos részének nagyobb mértékű társadalmi integrációja és kibontakozása érdekében ösztönözzék a foglalkoztatásuk előmozdítását célzó támogatások fokozását;

103.felhívja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy támogassák a fogyatékossággal élő fiatalokra irányuló oktatási és képzési lehetőségekre, például a Fogyatékossággal Élők Európai Fóruma és az Erasmus diákhálózat keretében kidolgozott „Exchange Ability” projektre vonatkozó tájékoztató kampányokat;

104.hangsúlyozza, hogy az Eurofound 2009–2012 közötti időszakra szóló munkaprogramja magában foglalja „A fogyatékkal vagy egészségügyi problémákkal élő fiatalok aktív bevonása” elnevezésű egyedi projektet, és rámutat, hogy e tekintetben fontos szerepet kell játszaniuk a fogyatékossággal élő vagy intézményi gondozásban felnőtt fiatalok számára szociális és szakmai készségekkel kapcsolatos képzést nyújtó képzési központoknak; kéri, hogy szükség esetén támogassák e képzési központok kialakítását és munkáját;

105.hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind európai szinten szükség van olyan intézkedésekre, amelyek teljes körűen megvilágítják a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok helyzetét; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve állapítsa meg ezen fiatalok marginalizálódásának okait, és tegyen javaslatokat nemcsak reintegrációjukra, hanem a jelenség elleni fellépésre is, az európai munkavállalók foglalkoztathatóságára és versenyképességére, valamint az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemre irányuló, az eljövendő évtizedre vonatkozó célkitűzéseinek eléréséért tett erőfeszítéseinek keretében;

106.hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlat a pályaválasztás valamennyi szakaszában megfelelő segítséget jelent a megfelelő pálya kiválasztásában, és felhívja a figyelmet arra, hogy minőségük javítása és oktatási értékük biztosítása érdekében minimumszabályokat kell megállapítani a szakmai gyakorlatokra, például a jövedelem és a szociális jogok vonatkozásában, beleértve a szociális védelmet és a társadalombiztosítási megoldásokat;

107.ismételten hangot ad azon véleményének, hogy a szakmai gyakorlatok nem helyettesíthetik a tényleges állásokat, és hogy időtartamukat szigorúan korlátozni kell; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kihasználásának megelőzése érdekében sürgős szükség van a gyakornokságra vonatkozó, az oktatás és a képzés össze formáját lefedő, jogilag kötelező érvényű európai minőségi keretrendszerre, és hogy a Bizottságnak egy olyan menetrendet magában foglaló cselekvési tervet kell benyújtania, amely ismerteti e minőségi keretrendszer megvalósításának módját;

108.üdvözli a foglalkoztatási mobilitás előmozdítását célzó „Az első EURES-állásod” kezdeményezést, amelyet szorosan össze kell kapcsolni az Európai Álláshelyfigyelővel annak érdekében, hogy a munkavállalók és a munkáltatók átfogó és átlátható áttekintést kapjanak az uniós munkaerőpiacról, és hogy az álláshelyeket lehetőség szerint minél hamarabb betöltsék a megfelelő emberekkel; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem vezethet agyelszíváshoz Európa bizonyos területein;

109.hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség sikeres csökkentésének és az inkluzív növekedés előmozdításának szükséges feltétele az uniós szinten összehangolt aktív munkaerő-piaci politika, beleértve a fiatalokra irányuló, állami támogatásban részesülő foglalkoztatási programokat, valamint az új, fenntartható és megfelelő jövedelmet biztosító jó munkahelyek és új vállalkozások létrehozása, a vállalkozási kultúra előmozdítása az iskolákban, az új kezdeményezések megtételére irányuló ösztönzők, a vállalkozásindításhoz nyújtott technikai segítség, az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése a formalitások felgyorsítása érdekében, a vállalatvezetés megkönnyítését célzó, helyi szintű szolgáltatási hálózatok, a termékek és folyamatok innovációjának előmozdítása érdekében a felsőoktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal való összeköttetések, az önkéntes munka szakmai tapasztalatként való elismerése, valamint a vállalkozói készség előmozdítása;

110.hangsúlyozza a kötetlen és a nem formális tanulás és oktatás, valamint az önkéntes munka jelentőségét a fiatalok fejlesztésében; hangsúlyozza, hogy a megszerzett készségek amellett, hogy lehetőséget nyújtanak a fiatalok számára a munka világába való belépéshez, képessé teszik őket a társadalomban való aktív részvételre, és arra, hogy felelősséget vállaljanak a saját életükért;

111.hangsúlyozza, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés végső célja nemcsak az európai oktatási rendszerek javítása és a fiatalok foglalkoztathatóságának növelése, hanem egy olyan társadalmi környezet megteremtése is, amelyben minden egyes fiatal képes lesz a benne rejlő lehetőségek és törekvések megvalósítására;

o

o        o

112.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

  • [1]               Elfogadott szövegek, P7_TA(2010)0166.
  • [2]               HL L 17., 2010.1.22., 43. o.
  • [3]               HL C 119., 2009.5.28., 2. o.
  • [4]               HL C 135., 2010.5.26., 2. és 8. o.
  • [5]               http://ec.europa.eu/eu2020/pdf/council_conclusion_17_june_en.pdf.
  • [6]               HL C 326., 2010.12.3., 9. o.
  • [7]               CdR 292/2010.
  • [8]               SOC/395.

INDOKOLÁS

A „Mozgásban az ifjúság” az Európai Bizottság intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést elősegítő Európa 2020 stratégiájában szereplő hét kiemelt kezdeményezés egyike. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés 28 fontos tevékenységből és konkrét intézkedésből áll, amelyek célja a fiatalok oktatásának és képzésének javítása a mobilitás révén, valamint az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet megkönnyítése. Ez mára különösen fontos lett, mivel a fiatalokat – akik a globális pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett társadalmi csoportok egyikét jelentik, miközben nekik volt a legkisebb szerepük a válság előidézésében – támogatni kell a munkaerőpiacra való bejutásban, hogy biztosíthassák saját jövőjüket, egyszersmind támaszt nyújthassanak a gazdaságnak. A fiatalok a jövő döntéshozói, éppen ezért létfontosságú, hogy most kifejleszthessék azokat a kompetenciákat, készségeket és ismereteket, amelyek révén az elkövetkező években aktívan hozzá tudnak járulni az Európai Unió növekedéséhez és fenntartható jövőjéhez, és megvalósítják az EU növekedési stratégiájában kitűzött célokat.

A kezdeményezés az Európa 2020 stratégia kiemelt céljainak elérésére irányul, azaz az iskolai lemorzsolódás 15%-ról 10%-ra való csökkentésére, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának 31%-ról 40%-ra való emelésére 2020-ig. Az iskolai lemorzsolódás a munkanélküliség és a szegénység veszélyének teszi ki a fiatalokat, ami komoly szociális és gazdasági költségeket idéz elő. Jelenleg az Európai Unióban a 18–24 éves fiatalok 14,4%-a rendelkezik középfokúnál alacsonyabb végzettséggel, és nem vesz részt további oktatásban vagy képzésben. Emellett az EU-ban élő fiatalok körülbelül 21%-a munkanélküli.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés központi célja a tanulmányi mobilitás, de arról is feltétlenül gondoskodni kell, hogy az oktatás összhangban legyen a munkaerő-piaci szükségletekkel, és felruházza a fiatalokat a szükséges készségekkel és ismeretekkel. 2020-ra becslések szerint a munkahelyek 35%-a felsőfokú képesítést fog igényelni (ma 29% ez az arány), ami további 15 millió munkahelyet jelent. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés az ifjúsági mobilitás növelésére törekszik, azzal a céllal, hogy 2020-ra az EU-ban minden fiatalnak legyen lehetősége a külföldi tanulmányokra. A mobilitás fontos a más kultúrák megismerése miatt, de egyúttal az egyén saját kultúrájának jobb megértéséhez is hozzájárul. Az EU népességének kevesebb mint egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, míg az USA-ban 40% fölött, Japánban pedig 50% fölött van ez az arány, Európának tehát növelnie kell ezeket a számokat, hogy versenyképesebbé váljon az egyre növekvő globális gazdaságban.

A stratégia célja, hogy minden fiatal számára növelje a mobilitást, nemcsak a felsőoktatási tanulmányokat folytatók számára. A magas színvonalú szakoktatás és szakképzés, amellyel az EU 2002-ben központi helyen foglalkozott a koppenhágai folyamat keretében, alapvető fontosságú a mai változó munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés javítani fogja a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő fiatalok tanulmányi mobilitási lehetőségeit, ami tovább segíti a munkanélküliség csökkentését.

Az EU tagállamai az Európa 2020 stratégia elfogadásával már bizonyították, hogy készek együtt dolgozni az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés megvalósítása érdekében. Ezt az elkötelezettséget a jövőben is feltétlenül fenn kell tartaniuk, hogy biztosítsák, hogy az európai fiatalokat nem fosztják meg annak lehetőségétől, hogy fejlesszék magukat, és hozzájáruljanak az Európai Unió jövőbeni prosperitásának megerősítéséhez.

Ez a jelentés elsősorban a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés oktatási vonatkozásaival foglalkozik, amely kezdeményezés célja az iskolai lemorzsolódás csökkentése, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése, a szakoktatás és szakképzés vonzerejének fokozása, valamint a kötetlen és a nem formális oktatás nagyobb mértékű elismerése. A „Mozgásban az ifjúság” egyedi politikai stratégia a fiatalok számára, a meglévő programok előmozdítása, valamint az elkövetkező években újabb alapvető fontosságú tevékenységek felvétele érdekében, amelyek kiegészítik a jelenlegi struktúrákat és építenek a meglévő stratégiai keret sikerére.

Általános megjegyzések

Jelenleg nincs külön költségvetés a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés számára. Annak érdekében, hogy az új stratégia ne csak fogalom formájában létezzen, létfontosságú, hogy a tagállamok vállaljanak kötelezettséget mind a pénzügyi támogatás, mind az egyes országokban való nemzeti végrehajtás tekintetében, és hogy uniós költségvetést fogadjanak el hozzá. A tagállamoknak úgy kell tekinteniük, hogy ez hosszú távú befektetés, nemcsak a fiatalok oktatásába, hanem az egyes országok és az EU egészének jövőbeni kilátásaiba is. Nagyon fontos, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés elválaszthatatlanul kapcsolódjon az átfogó növekedési stratégiához, hogy elegendő erőforrást és politikai elkötelezettséget vonzzon magához. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés finanszírozása mellett létfontosságú, hogy a meglévő programok, mint például az Erasmus, a Leonardo da Vinci, a Grundtvig, a Fiatalok lendületben és a Marie Curie program továbbra is részesüljön finanszírozásban és politikai támogatásban. Ezek a programok már eddig is nagyon komoly eredményeket hoztak, ezért okvetlenül szükséges, hogy továbbra is sikeresen működhessenek.

A fiatalokat – mint fő érintetteket és az őket érintő kérdések szakértőit – szintén be kell vonni a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés teljes folyamatába, és részt kell venniük az EU-val folytatott strukturált párbeszédben, ami viszont segíti az aktív polgárság ösztönzését és előmozdítását. Ebbe beletartoznak a konzultációs folyamatok, a stratégia és a kapcsolódó programok végrehajtása, a hatékonyságának értékelése, valamint a jövőbeni fejlesztéseire irányuló javaslatok. Emellett a civil társadalom ifjúsági kérdésekben eddig meghatározó szerepet játszott az EU-ban, és ez a továbbiakban sem fog változni, az Uniónak és tagállamainak pedig szorosan együtt kell működniük ezekkel a szervezetekkel, hogy építhessenek a tudásukra és tapasztalataikra, és biztosítsák, hogy a meglévő erőfeszítéseket nem ismétlik meg feleslegesen.

Mobilitás

Miközben örvendetes az ifjúsági mobilitás ösztönzése a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés keretében, elismert tény, hogy erre alapvető szükség van a mobilitás gyakorlati akadályainak és gátjainak leküzdéséhez, amint azt a tanulási mobilitásról szóló zöld könyv megmutatta. Ebbe beletartoznak a vízumokkal kapcsolatos nehézségek, a különböző nyelveken kiállított orvosi papírok, az ösztöndíjak hordozhatóságának problémái külföldi út esetén, valamint az, hogy költségesebb úti célok – például Svédország és Dánia – felkeresése esetén kiegészítő pénzügyi támogatásra is szükség lehet. Tovább kell támogatni a külföldön töltött idő és a más uniós országokból származó képesítések elismerését. Be kell látni ezenkívül, hogy a fogyatékossággal élők a mobilitás terén még több akadályba ütköznek, mint a fogyatékossággal nem rendelkezők, ezért kiegészítő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy ugyanolyan lehetőségeket kapjanak, mint bárki más. Emellett a családos (pl. gyermeket nevelő) diákoknak szintén kiegészítő támogatást kell nyújtani, hogy le tudják küzdeni az oktatási mobilitásban való részvételük során tapasztalható egyedi kihívásokat.

Miközben a hallgatói mobilitásnak számos kedvező hatása lehet az érintettekre, azt is el kell ismerni, hogy rossz szervezés esetén valójában károsnak is bizonyulhat (pl. negatív tapasztalatok az új kultúráról, a magány és honvágy érzése stb.): a magas színvonalú mobilitás ezért elsődleges fontosságú, és ezt garantálni kell az érintett fiatalok számára. A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés főként a felsőoktatásban tanuló fiatalok mobilitásával foglalkozik, de a középfokú oktatásban részt vevő diákok mobilitásának hozzáadott értékét is hangsúlyozni kell, ezért az olyan programokra, mint például a Comenius, jobban fel kell hívni a tagállamok, a fiatalok és szüleik figyelmét. A magyar elnökség hivatali ideje alatt figyelmet fog fordítani a mobilitásra, és ezt a lehetőséget ki kell használni, hogy ez a téma központi helyre kerüljön.

Nem formális oktatás és a fiatalok részvétele

Miközben a fiatalok munkanélkülisége pillanatnyilag világszerte súlyos kérdés, amellyel szembe kell szállni, nem szabad elfelejteni, hogy a mobilitás többet jelent a munkaerőpiacra való bejutásnál; a nem formális oktatás szempontjából is rendkívül fontos, amely viszont a kulcsfontosságú kompetenciák és készségek elsajátításában segíti a fiatalokat. A színvonalas mobilitás meghatározó tényező a fiatalok interkulturális tanulása, személyes fejlődése és többnyelvűsége érdekében, a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezésnek pedig biztosítania kell, hogy ezek a szempontok kellő figyelmet és támogatást kapjanak. A nyelvtanulás – különösen az élet korai szakaszában – nagymértékben hozzájárul a sikeres mobilitáshoz, valamint más fontos készségek és kompetenciák sikeres fejlesztéséhez.

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés végeredményként a foglalkoztatást helyezi a középpontba, a foglalkoztatás pedig valóban az oktatáshoz, ugyanakkor az ifjúsági részvételhez és az aktív polgársághoz is kapcsolódó probléma. A belga elnökség teljes mértékben tisztában volt az ifjúsági munka és a nem formális oktatás értékével, és létfontosságú, hogy a „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés a továbbiakban is támogassa mindkét aspektust. A fiatalok aktív részvétele emellett növeli a mobilitás és a demokratikus folyamatokban való részvétel esélyeit; a legutóbbi európai választásokat tekintve az Erasmus csereprogramban részt vett fiatalok körében a szavazók aránya kétszerese volt a csereprogramban nem érintettek körében mért aránynak. A meglévő programoknak ezért a továbbiakban is hangsúlyt kell helyezniük az aktív polgárságra és a kulcsfontosságú kompetenciák fejlesztésére, a nem formális oktatásra és az európai civil társadalom támogatására.

Iskolai lemorzsolódás

A „Mozgásban az ifjúság” kezdeményezés kiemelt célként arra törekszik, hogy az iskolai lemorzsolódás aránya 15%-ról 10%-ra csökkenjen. Ez örvendetes lépés, de az is fontos, hogy az iskolából kimaradók lehetőséget kapjanak arra, hogy életük későbbi szakaszában visszatérhessenek az oktatásba, így biztosítva, hogy a társadalmi mobilitás kilátásai a jövőben is meglegyenek az emberek számára.

A felsőoktatás és a bolognai folyamat

A bolognai folyamat kidolgozásában és végrehajtásában történt hibák ellenére (amelyekből sok tanulság származott) a folyamat végső soron pozitívnak bizonyult a fiatalok és oktatási igényeik szempontjából, ezért végrehajtását a jövőben is folytatni kell. A munkaerőpiac a közelmúltban nagy változáson ment keresztül, emiatt létfontosságú, hogy az oktatási rendszerek összhangban legyenek a piaci igényekkel, és megfeleljenek a keresletnek. Ösztönözni és támogatni kell a felsőoktatási intézmények és az üzleti világ közötti fokozott, magas színvonalú együttműködést, hogy a fiatalok oktatása összhangban legyen azokkal az ismeretekkel, készségekkel, kompetenciákkal és tapasztalatokkal, amelyekre az elhelyezkedéshez szükségük lesz. Ráadásul a felsőoktatásban ma túl nagy szerepet kap az elméleti tudás, amely ugyan önmagában véve alapvető, ám az is létfontosságú, hogy a fiatalok színvonalas és kötelező szakmai gyakorlatok révén több gyakorlati ismeretre és tapasztalatra tegyenek szert (az ilyen gyakorlatoknak szilárd jogállással kell rendelkezniük és fizetettnek kell lenniük, hogy társadalmi-gazdasági háttértől függetlenül biztosítsák a fiatalok részvételét, és ne váltsák fel az állandó munkahelyeket). Emellett tovább kell bátorítani és támogatni a vállalkozói készséget a felsőoktatásban.

Szakoktatás és szakképzés

A munkaerőpiac igényei nemcsak az egyetemi diplomával rendelkező fiatalokat érintik, ezért alapvető fontosságú, hogy a szakoktatásról és szakképzésről is el kell ismerni, hogy nagy szerepet játszik az oktatásból a munka világába való átmenetben, és minden fiatal esetében ösztönözni kell a mobilitást. A szakoktatás és szakképzés gyakran nem kap elég figyelmet, és valamit tenni kell, hogy növekedjen ezen oktatási típus presztízse és elismertsége, hogy több fiatal találja vonzónak. Emellett megfelelő támogatási struktúrákat kell bevezetni a szakoktatásban és szakképzésben részt vevő, külföldön tanuló fiatal diákok számára, és erősíteni kell a Leonardo da Vinci program népszerűsítését a nagyobb ismertség és részvétel érdekében.

Az emberek társadalmi részvétele és az iskolai végzettségük szintje között határozott összefüggés van. Gyakori, hogy a politikai részvételt és az aktív polgárságot tekintve az egyetemi hallgatók fölényben vannak a többi fiatalhoz képest. A szakoktatás és szakképzés népszerűsítése és elismertségének növelése ezért elősegíti azt, hogy a különféle háttérrel és tapasztalatokkal rendelkező fiatalok szélesebb köre szerezze meg az aktív polgársághoz szükséges önbizalmat és kompetenciákat, valamint tanúsítson érdeklődést az életét érintő politikai kérdések iránt.

Összegzés

Az oktatási mobilitásban végső soron a legfontosabb tényező a magas színvonal biztosítása és egyidejűleg az is, hogy minden fiatal számára hozzáférhetővé váljon. Az EU-nak ezért szorgalmaznia kell, hogy minél több tagállam csatlakozzon a Bizottság Mobilitásminőségi Chartájához.

VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (21.3.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű, Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogramról
(2010/2307(INI))

A vélemény előadója (*): Jutta Steinruck

(*) Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 50. cikke

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy valamennyi kezdeményezésnek azt kell céloznia, hogy útmutatásként szolgáljon minden fiatal számára a társadalomba való sikeres beilleszkedésük tekintetében, és folyamatosan felkészítse őket a jövő Európájára, ami azt jelenti, hogy biztosítani kell számukra a lehetőséget arra, hogy társadalmi tevékenységekben vegyenek részt, és hozzájáruljanak a társadalom alakításához, továbbá valamennyi fiatal számára lehetővé kell tenni, hogy kihasználja a modern, versenyképes, befogadó és fenntartható társadalom követelményeinek való megfelelésre összpontosító köz- és felsőoktatást, iskolarendszeren kívüli oktatást, szakképzést és továbbképzést, a munkaerőpiacra való könnyebb bekerülés érdekében; hangsúlyozza, hogy nem kerülhet ki a munka világából egy fiatal sem, aki különböző okok miatt problémákkal küzd iskolai tanulmányai során, hanem sokkal inkább célzott támogatást kell nyújtani az ilyen fiatalok számára; hangsúlyozza, hogy az oktatáshoz való hozzáférés nem függhet a fiatalok szüleinek szociális hátteréről vagy pénzügyi helyzetétől; hangsúlyozza a horizontális mobilitás jelentőségét az oktatás valamennyi szintjén, mind a közoktatás, mind a szakképzés területén;

2.  elismeri a helyi és a regionális hatóságoknak a képzés és a mobilitás terén betöltött szerepét; úgy véli, hogy hatáskörükre és tapasztalatukra úgy kell tekinteni, mint amelyek kiegészítik az uniós fellépést; hangsúlyozza, hogy az EU-nak – céljai elérése érdekében – partnerségi megközelítést kell kialakítania, különösen a helyi és a regionális hatóságokkal;

3.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatási helyzete az általános gazdaságpolitikáktól függ; sürgeti a tagállamokat, hogy mozduljanak el a beruházások és a munkahelyteremtés irányába; rámutat, hogy a megszorító intézkedések – például az oktatási rendszert és a munkahelyteremtést érintő kiadáscsökkentések – nem segítik a fiatalokat, és hosszú távon akár kárt is okozhatnak a társadalomnak és a gazdaságnak;

4.  hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell a lemorzsolódást, különös tekintettel a kedvezőtlen helyzetű térségekre;

5.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi és gazdasági válság következtében a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség (melynek okai az ILO szerint nem a jövedelem- és nem bérjellegű költségek szintjével, a részvételi joggal és a szociális védelem szintjével magyarázhatók) EU-szerte óriási kihívást jelent, amelyet eddig sem az EU, sem pedig a tagállamok nem kezeltek megfelelően; hangsúlyozza, hogy a fiatalon megtapasztalt munkanélküliség hosszú távon nagy szegénységi kockázatot jelent az egyén számára; hangsúlyozza a minőségi munkahelyek szükségességét, annak megelőzése érdekében, hogy a fiatalok a dolgozó szegények csoportjába kerüljenek; hangsúlyozza, hogy a munkaszerződéseknek és a gyakornoki szerződéseknek az érvénybe lépésük napjától kezdve biztosítaniuk kell szociális jogokat; elutasítja az ezen elvtől való eltérésre vonatkozó javaslatokat; kiemeli, hogy nem alkalmazhatók rövidebb felmondási idők, a kollektív szerződésekben és törvényi rendelkezésekben előírtakat ugyanúgy kell alkalmazni, mint a rendes munkavállalók esetében, a részvételi jognak és az egyesülés szabadságának pedig az első munkanaptól kezdve korlátlanul érvényesülnie kell; felszólít az atipikus és bizonytalan állásokra vonatkozó jogokat és védintézkedéseket rögzítő uniós keret meghatározására, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét; hangsúlyozza, hogy a 2000/78/EK irányelv eredményes megvalósítása révén védelmet kell nyújtani a fiatalok számára a munkahelyi megkülönböztetés ellen, különösen, ami az életkoron és a szakmai tapasztalaton alapuló hátrányos megkülönböztetést illeti; felszólítja a tagállamokat olyan nemzeti stratégiák létrehozására, amelyek célja a fiatalok munkanélküliségének felszámolása;

6.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok számára az a legfontosabb, hogy függetlenek legyenek, egészségügyi ellátásban részesüljenek és elfogadható árú, rendes helyen lakjanak, továbbá tudjanak dolgozni, és tudják képezni, fejleszteni magukat; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy számolják fel az életkorhoz kapcsolódó hátrányos megkülönböztetést a szociális jóléti rendszerekhez való hozzáférés tekintetében;

7.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy konkrét, ellenőrizhető és megfelelő pénzügyi eszközökkel támogatott célokat határozzanak meg az Európa 2020 stratégia, valamint a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére vonatkozó integrált iránymutatások végrehajtása tekintetében; ezért hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak a nemzeti reformprogramjaikban kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy 2014-ig 10%-kal növelik a 15–25 év közötti fiatalok foglalkoztatási arányát; és 2020-ra 75%-ra növelik (az oktatáson kívüli) fiatalok foglalkoztatási arányát; megjegyzi, hogy mivel a mától 2020-ig keletkező és rendelkezésre álló munkahelyek mintegy 35%-ához lesz szükség jó alkalmazkodási és innovációs készségekkel társított magas szintű képesítésre, erőteljesen törekedni kell arra, hogy a 30–34 éves korosztálynak legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú vagy azzal egyenértékű végzettséggel; elismeri, hogy az integrált iránymutatások végrehajtása a tagállamok feladata, míg a Bizottságnak a nemzeti szintű intézkedéseket kell támogatnia és ellenőriznie a nyitott koordinációs módszer alapján; úgy véli, hogy a Bizottság által a kezdeményezésben javasolt célcsoportokat és mutatókat ellenőrizni kell, és hogy a megvalósítás során tett lépéseket egyértelmű mutatók segítségével kell mérni;

8.  véleménye szerint az új készségek megszerzését célzó mobilitás erőteljes eszköz a fiatalok számára a készségek és kompetenciák fejlesztéséhez, a személyes fejlődéshez és az aktív polgársághoz; úgy véli, hogy az oktatás, a szakképzés, a továbbképzés vagy felsőoktatás keretében megvalósuló önkéntes mobilitást – pénzügyi körülményeiktől, szociális vagy etnikai hátterüktől, az oktatás vagy képzés típusától, valamint fogyatékosságaiktól vagy egészségi problémáiktól és földrajzi helyzetüktől függetlenül – valamennyi fiatal esetében támogatni kell, és szakmai iránymutatással, valamint az egész folyamat során rendelkezésre álló tanácsadással kell ösztönözni; hangsúlyozza, hogy a mobilitás nem vezethet a szociális normák gyengüléséhez a fogadó országban; hangsúlyozza az EU-n belül iskolai és szakképzések során megszerzett képesítések, egyetemi diplomák és továbbképzések során megszerzett képesítések kölcsönös elismerésének jelentőségét a mobilitás fokozása szempontjából; felszólít az európai szakképzési kreditrendszer (ECVET), az európai képesítési keretrendszer (EKKR), valamint az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) megfelelő megvalósítására; hangsúlyozza, hogy a képesítés bizonyított elismerését annak megszerzését követő 12 hónapon belül biztosítani kell; hangsúlyozza, hogy a mobilitásra vonatkozó mutatók segítségével a Parlament rendszeres tájékoztatást kap;

9.  hangsúlyozza, hogy növelni kell a mobilitás vonzerejét, és hogy széles körű és elegendő pénzügyi támogatást kell nyújtani, külön figyelmet fordítva a leghátrányosabb helyzetben lévőkre; ismételten hangsúlyozza, hogy ennek az álláspontnak tükröződne kell a következő pénzügyi keretben; a képzési mobilitás fellendítése érdekében felszólít a Leonardo programra elkülönített költségvetés növelésére;

10. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a tanulási és a foglalkoztatási mobilitást a következők által: a) a tudatosság növelése és az információk könnyen hozzáférhetővé tétele minden érdeklődő fiatal számára, b) a mobilitás hozzáadott értékének hangsúlyozása az oktatás korai szakaszától, c) a tagállamok közötti mobilitási tapasztalatokon alapuló tanulási eredmények hitelesítésének biztosítása, d) az adminisztratív terhek csökkentése, valamint az illetékes tagállami hatóságok közötti együttműködés serkentése;

11. felszólítja a Bizottságot a tanulási és a foglalkoztatási mobilitás előmozdítására a következők által: a) az EU oktatási és ifjúsági programjainak – például az Erasmus, a Leonardo, a Cselekvő Ifjúság – megerősítése, b) a meglévő európai jogszabályok és eszközök, például az európai kreditátviteli és -gyűjtési rendszer (ECTS) és az Europass alkalmazásának javítása, c) a Bizottság által már tanulmányozott új eszközök kidolgozása, például a „Mozgásban az ifjúság” weboldal, a „Mozgásban az ifjúság” kártya, az európai készségútlevél és a „Az első EURES-állásod” kísérleti projekt;

12. hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemben jelentős szerepet játszik az oktatási rendszereknek és a szakképzésnek a munkaerőpiac tényleges szükségleteihez való hozzáigazítása, ezért jobban elő kell készíteni az oktatásból, szakképzésből és felsőoktatásból a keresőtevékenységet folytatók körébe történő, közvetlen átmenetet; úgy véli, hogy ösztönözni kell az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek, valamint a különböző munkaerő-piaci ágazatok és munkáltatók közötti kapcsolatok javítását, például azáltal, hogy különböző területeken szakemberek előadásokat vagy szemináriumokat tartanak, hogy megismertessék a diákokat a jövőbeni munkájukkal; ezért hangsúlyozza az „európai ifjúsági garancia” kezdeményezés hatékony végrehajtásának és az aktív munkaerő-piaci integráció eszközévé tételének kiemelt fontosságát; hangsúlyozza, hogy a tagállamok eddig nem tettek semmilyen meggyőző kötelezettségvállalást az „európai ifjúsági garancia” végrehajtására, és felszólítja őket ennek gyors megtételére; ezért úgy véli, hogy szoros kapcsolatot kell kialakítani a munkanélküliség leküzdésével foglalkozó kiemelt kezdeményezések, így például a „Mozgásban az ifjúság” és az „Új munkahelyekhez szükséges új készségek” kezdeményezések között; véleménye szerint a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésére irányuló fenntartható stratégia kidolgozásába be kell vonni a szociális partnereket, a vállalkozások képviselőit, a helyi és regionális hatóságokat, valamint az ifjúsági szervezeteket, a stratégián belül pedig az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás, valamint kötetlen tanulás keretein belül megszerzett, az európai képesítési keretrendszernek (EKKR-nek) megfelelő képesítéseket EU-szerte kölcsönösen és hivatalosan el kell ismerni;

13. úgy gondolja, hogy a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük, hogy a lehető legtöbb információt, választási lehetőséget és képzést biztosítsanak a fiatalok számára annak érdekében, hogy segítsék őket a bennük rejlő képességek kibontakoztatásában, ugyanakkor határozott véleménye, hogy ennek megvalósítását legjobb olyan személyekre bízni, akik az egyes tagállamokban helyi szinten, helyben végzik munkájukat;

14. úgy véli, hogy a minőségi pályaválasztási tanácsadási szolgáltatások továbbfejlesztésére van szükség; hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek a tervezésbe, a szervezésbe, a megvalósításba és a finanszírozásba való bevonásának fontosságát, a munkaerő-piaci alkalmazkodás és a hatékonyság biztosítása érdekében;

15. hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalásuk keretében elősegítsék a fiatalok megalapozott pályaválasztását, figyelembe véve mind a nemzeti, mind az európai munkaerőpiac igényeit, és kiemeli, hogy ezeket az intézkedéseket célzott gyakornoki munka kísérhetné;

16. úgy véli, hogy a pályaválasztás még mindig erőteljesen nemek szerint megosztott, és ez a tényező hozzájárul a nemek közötti egyenlőtlenséghez; hangsúlyozza, hogy ez hatással van a női munkanélküliségre és a nők szegénységére is; hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőtlenség e formáját meg kell szüntetni; kiemeli, hogy – például az esélyegyenlőségért felelős tanácsadók bevonásával – olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek átfogó képet nyújtanak az oktatási és a foglalkoztatási lehetőségekről, illetve a későbbi karrierlehetőségekről, és hogy már korán fel kell kelteni a lányok érdeklődését a matematikai, informatikai, természettudományi és műszaki foglalkozások, és a szakmai fejlődés szempontjából stratégiai jelentőségű ágazatok, a fiúk érdeklődését pedig a pedagógusi, ápolói és szociális foglalkozások iránt, és támogatni kell ez irányú érdeklődésüket; hangsúlyozza, hogy mivel a jövőben nem áll majd rendelkezésre elegendő képzett munkaerő, különleges intézkedéseket kell hozni a lányok és a nők képességei kiaknázásának előmozdítására, különös tekintettel olyan egyedi támogatási programokra, amelyek arra ösztönzik a lányokat, hogy tudományos vagy műszaki pályára lépjenek;

17. hangsúlyozza, hogy a fiataloknak képzési lehetőségek egyre növekvő sokasága közül kell választaniuk; úgy véli, hogy a fiatalokat folyamatosan értesíteni kell a munkaerő-piaci fejleményekről, annak érdekében, hogy azon készségeiket fejlesszék, amelyekre ténylegesen szükség van, azért, hogy egyetlen oktatási és szakképzési tanulmányait befejező fiatal se maradjon munkahely nélkül, valamint hogy az iskola és a munka világa közötti átmenet zökkenőmentes legyen;

18. felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve hatékonyabban integrálják a szakképzést a középfokú oktatásba, hiszen a tagállamok között ezen a területen jelentős eltérések vannak a részvételi arány és a szervezettség tekintetében; rámutat arra, hogy mindez a lemorzsolódók és a munkanélküliek számának csökkentésével döntően hozzájárulhat az Európa 2020 stratégiában rögzített célkitűzések eléréséhez; hangsúlyozza, hogy a nyílt koordinációs módszer keretein belül elő kell mozdítani a bevált gyakorlatok cseréjét;

19. hangsúlyozza a rugalmas oktatási formák, mint például a szabadegyetemek megteremtésének és az online továbbképzési lehetőségek használata fokozásának a jelentőségét annak érdekében, hogy valamennyi fiatal magas színvonalú képzésben részesülhessen, és abból egyikőjük se rekesztődjön ki távolság vagy kedvezőtlen órarend következtében; úgy véli, hogy a fiataloknak a munkaerőpiacra való kései belépése és a szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságával kapcsolatos problémák miatt rendkívül fontos a munka és a tanulás összeegyeztethetőségéhez szükséges feltételek megteremtése;

20. hangsúlyozza, hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség csökkentésének és az inkluzív növekedés előmozdításának szükséges feltétele az uniós szinten összehangolt aktív munkaerő-piaci politika, beleértve a fiatalokra irányuló, állami támogatásban részesülő foglalkoztatási programokat; valamint új, fenntartható és megfelelő jövedelmet biztosító jó munkahelyek és új vállalkozások létrehozása; a vállalkozási kultúra előmozdítása az iskolákban; új kezdeményezések megtételére irányuló ösztönzők; a vállalkozásindításhoz nyújtott technikai segítség; az adminisztrációs folyamatok egyszerűsítése a formalitások felgyorsítása érdekében; a vállalatvezetés megkönnyítését célzó, helyi szintű szolgáltatási hálózatok; a termékek és folyamatok innovációjának előmozdítása érdekében a felsőoktatási intézményekkel és kutatóközpontokkal való összeköttetések; az önkéntes munka szakmai tapasztalatként való elismerése; valamint a vállalkozói készség előmozdítása; hangsúlyozza, hogy hatékonyabban, fokozottabb hozzáférés, átláthatóság és összehangolás biztosítsa mellett kellene felhasználni a fiatalok számára a különféle eszközök, például az Európai Szociális Alap, a mobilitási programok (Erasmus, Leonardo) és az Ifjúság program keretében rendelkezésre álló uniós támogatásokat, mivel ezek sokfélesége megnehezíti az ifjúsági szervezetek számára a szükségleteiknek megfelelő forrásokhoz való hozzájutást; hangsúlyozza, hogy a fiataloknak könnyen hozzáférhető finanszírozásra van szükségük, amelyet – adott esetben – önkéntesek és kis szervezetek is kezelhetnek, és amely lehetővé teszi olyan átfogó intézkedések finanszírozását, amelyek több dimenziót – például a foglalkoztatást, a mobilitást, a társadalmi integrációt és a kulturális tevékenységeket – is magukban foglalnak;

21. üdvözli az EBB nagyobb szerepvállalását a diákokra irányuló finanszírozási programok létrehozása és a fiatalok önálló vállalkozói kezdeményezéseinek támogatása terén; úgy véli, hogy az EBB-nek még jelentősebb szerepet kell vállalnia annak érdekében, hogy célzottan hajtson végre befektetéseket a tagállamok számára magas hozzáadott értékkel rendelkező ágazatokban és különösen a fiatalok foglalkoztatása és minőségi képzése érdekében komoly erőfeszítéseket tevő vállalkozásokban;

22. hangsúlyozza, hogy a rossz indulási esélyekkel rendelkező fiatalokat – különös tekintettel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra – támogatni és vezetni kell egyéni szükségleteik tekintetében, a munkaerő-piaci integrációjukra és a minőségi munkahelyekhez való hozzáférésükre összpontosítva; úgy véli, hogy az ingyenes gyakornoki helyek állami támogatásban részesítése, valamint a képzést kísérő támogatások szabványosított rendszere a különösen hátrányos helyzetben lévő fiatalok integrálásának hatékony eszköze; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy alapvető fontosságú a munkaerőpiacra való első belépés, és minden integrációs intézkedésnek a szabályozott munkaerőpiacra való korai bejutást kell céloznia, és ezeket az egyének szükségleteit előtérbe helyező támogatási intézkedéseknek kell kísérniük; hangsúlyozza a szegény fiataloknak a külföldi tapasztalatszerzéssel kapcsolatos sajátos nehézségeit, amelyeket a pénzügyi és nyelvi korlátok, valamint egyes esetekben a távolságok miatti hátrány idéz elő; meggyőződése, hogy a pénzügyi támogatásnak kifejezetten a leghátrányosabb helyzetben lévők igényeit kell szolgálnia;

23. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő képzési programok létrehozása segítségével foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek a fogyatékossággal élő fiatalok számára, és a fiatal lakosság e fontos részének nagyobb mértékű társadalmi integrációja és részvétele érdekében fokozottabban támogassák a foglalkoztatásuk előmozdítását célzó intézkedéseket; felhívja a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy ösztönözzék a fogyatékossággal élő fiatalokra irányuló oktatási és képzési lehetőségekre, például a Fogyatékossággal Élők Európai Fóruma és az Erasmus diákhálózat keretében kidolgozott „Exchange Ability” projektre vonatkozó tájékoztató kampányokat;

24. hangsúlyozza, hogy az Eurofound 2009–2012 közötti időszakra szóló munkaprogramja magában foglalja „A fogyatékkal vagy egészségügyi problémákkal élő fiatalok aktív bevonása” elnevezésű egyedi projektet, és rámutat, hogy e tekintetben fontos szerepet kell játszaniuk a fogyatékkal élő vagy intézményi gondozásban felnőtt fiatalok számára szociális és szakmai készségekkel kapcsolatos képzést nyújtó képzési központoknak; kéri, hogy szükség esetén támogassák e képzési központok kialakítását és munkáját;

25. hangsúlyozza, hogy mind nemzeti, mind európai szinten szükség van olyan intézkedésekre, amelyek teljes körűen megvilágítják a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok helyzetét; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve állapítsa meg ezen fiatalok marginalizálódásának okait, és tegyen javaslatokat nemcsak reintegrációjukra, hanem a jelenség elleni fellépésre is, mégpedig az európai munkavállalók foglalkoztathatóságára és versenyképességére, valamint az iskolai lemorzsolódás elleni küzdelemre irányuló, az eljövendő évtizedre vonatkozó célkitűzéseinek eléréséért tett erőfeszítéseinek keretében;

26. hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlat a pályaválasztás valamennyi szakaszában megfelelő segítséget jelent a megfelelő pálya kiválasztásában; emlékeztet arra, hogy minőségük javítása és oktatási értékük biztosítása érdekében minimumszabályokat kell megállapítani a szakmai gyakorlatokra, például a jövedelem és a szociális jogok vonatkozásában, beleértve a szociális védelmet és társadalombiztosítási megoldásokat; emlékeztet arra, hogy a szakmai gyakorlatok nem helyettesíthetik a valódi állásokat, és hogy időtartamukat szigorúan korlátozni kell; hangsúlyozza, hogy a gyakornokok kihasználásának megelőzése érdekében sürgős szükség van a gyakornokságra vonatkozó, az oktatás és a képzés össze formáját lefedő, jogilag kötelező érvényű európai minőségi keretrendszerre, és hogy a Bizottságnak egy olyan menetrendet magában foglaló cselekvési tervet kell benyújtania, amely ismerteti e minőségi keretrendszer megvalósítását;

27. kéri, hogy a mobilitás előmozdítását célzó oktatási programokat hosszabbítsák meg a 2013. utáni időszakra is, továbbá felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeni keretprogramok kidolgozása során jelentősen növelje az erre a célra szánt pénzügyi forrásokat;

28. hangsúlyozza, hogy hivatásuk gyakorlása során a fiatalok számára hozzáférhetővé kell tenni a szakképzést, lehetővé téve számukra különféle szakképesítések összegyűjtését a munkájuk során, és hogy a folyamatos képzést és az egész életen át tartó tanulást a munkába állás kezdetétől támogatni kell, és a tagállamokat fel kell szólítani, hogy a rendszeres továbbképzés általánossá válásának biztosítása érdekében hozzanak létre független továbbképzési tanácsadási infrastruktúrát;

29. sürgeti az akkreditált felsőoktatási intézmények és szakok egységes listájának a létrehozását, amely garantálja a képesítések elismerését az EU egész területén,

30. hangsúlyozza, hogy a valamennyi szakmára és hivatásra kiterjedő, magas színvonalú oskolarendszerű oktatás és szakképzés növeli a fiatalok munkalehetőségeit és biztosítja a vállalkozások számára a képzett munkaerő-utánpótlást; a tagállamok ezt megfelelő ellenőrző szervek segítségével biztosítják;

31. üdvözli a foglalkoztatási mobilitás előmozdítását célzó „Az első EURES-állásod” kezdeményezést, amelyet szorosan össze kell kapcsolni az Európai Álláshelyfigyelővel annak érdekében, hogy a munkavállalók és a munkáltatók átlátható és egész Európára kiterjedő áttekintést kapjanak a munkaerőpiacról, és hogy a betöltetlen állásokat lehetőség szerint minél hamarabb hozzáértő emberek töltsék be; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ez nem vezethet agyelszíváshoz Európa bizonyos területein;

32. hangsúlyozza a vállalkozói készség előmozdításának, illetve annak fontosságát, hogy segítsék a fiatalokat a saját vállalkozásuk elindításában, valamint hogy népszerűsítsék és kiterjesszék az „Erasmus – ifjú vállalkozók” programot; ezért javasolja, hogy hajtsanak végre uniós tájékoztatási kampányt az oktatási intézményekben, és ennek keretében nyújtsanak felvilágosítást olyan témákról, mint a vállalkozói készség, az induló tőke, az induló vállalkozások adózása, valamint a folyamatos képzési támogatás;

33. hangsúlyozza az iskolarendszeren kívüli oktatás és a kötetlen tanulás, valamint az önkéntes munka fiatalok fejlődése szempontjából fennálló jelentőségét; hangsúlyozza, hogy a megszerzett készségek amellett, hogy lehetőséget nyújtanak a fiatalok számára a munka világába való belépéshez, képessé teszik őket a társadalomban való aktív részvételre, és arra, hogy felelősséget vállaljanak a saját életükért, ugyanakkor ösztönzik a vállalkozói készségüket is;

34. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fiatalokat a munkaerőpiac és a gazdaság mellett Európa jövőjének alakításába és irányításába is bevonják; arra kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki zöld könyvet az ifjúság részvételéről;

35. felszólítja a Bizottságot, hogy tartson fenn egy külön Cselekvő Ifjúság programot a következő többéves pénzügyi keretben;

36. felszólítja a Bizottságot, hogy növelje és szélesítse ki a mobilitási programokban való részvételt és javítsa azok láthatóságát, különös tekintettel a fiatalokat célzó programokra, például az összes mobilitási programot jelölő egyetlen név használatával, az egyes programok sajátosságainak megőrzése mellett.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

16.3.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Regina Bastos, Edit Bauer, Jean-Luc Bennahmias, Pervenche Berès, Mara Bizzotto, Philippe Boulland, Milan Cabrnoch, David Casa, Alejandro Cercas, Marije Cornelissen, Frédéric Daerden, Karima Delli, Proinsias De Rossa, Frank Engel, Sari Essayah, Richard Falbr, Ilda Figueiredo, Thomas Händel, Roger Helmer, Nadja Hirsch, Stephen Hughes, Liisa Jaakonsaari, Danuta Jazłowiecka, Martin Kastler, Ádám Kósa, Patrick Le Hyaric, Veronica Lope Fontagné, Olle Ludvigsson, Elizabeth Lynne, Thomas Mann, Csaba Őry, Rovana Plumb, Konstantinos Poupakis, Sylvana Rapti, Licia Ronzulli, Elisabeth Schroedter, Jutta Steinruck, Traian Ungureanu

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Georges Bach, Raffaele Baldassarre, Sven Giegold, Antigoni Papadopoulou, Evelyn Regner

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Diana Wallis, Janusz Wojciechowski

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

12.4.2011

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Magdi Cristiano Allam, Maria Badia i Cutchet, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Jean-Marie Cavada, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Petra Kammerevert, Emma McClarkin, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Marietje Schaake, Marco Scurria, Joanna Senyszyn, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Marie-Christine Vergiat, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Ivo Belet, Nadja Hirsch, Seán Kelly, Iosif Matula