JELENTÉS a sport európai dimenziójáról

18.11.2011 - (2011/2087(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Santiago Fisas Ayxela

Eljárás : 2011/2087(INI)

A dokumentum állapota a plenáris ülésen

Válasszon egy dokumentumot :

A7-0385/2011

Előterjesztett szövegek :

A7-0385/2011

Viták :

PV 01/02/2012 - 18
CRE 01/02/2012 - 18

Szavazatok :

PV 02/02/2012 - 12.9
CRE 02/02/2012 - 12.9
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2012)0025

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
INDOKOLÁS
VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a sport európai dimenziójáról

(2011/2087(INI))

Az Európai Parlament,

– tekintettel a Bizottságnak „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. január 18-i közleményére (COM (2011)0012 végleges),

– tekintettel a Bizottság sportról szóló fehér könyvére (COM (2007)0391),

– tekintettel a Bizottság „A korrupció elleni uniós küzdelem” című közleményére (COM(2011)0308),

– tekintettel az Európa Tanács „A nézők sporteseményeken tanúsított erőszakos és helytelen viselkedése” című 1985. augusztus 19-i és a doppingmegelőzésről szóló 1990. augusztus 19-i két egyezményére,

– tekintettel a nőkről és a sportról szóló 2003. június 5-i állásfoglalására[1],

– tekintettel az olimpiai játékokon használt sportáruk gyártása során az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartásáról szóló 2004. április 21-i állásfoglalására[2],

– tekintettel a „Doppingolás a sportban” című 2005. április 14-i állásfoglalására[3],

– tekintettel a futballban előforduló rasszizmus elleni küzdelemről szóló 2006. március 14-i nyilatkozatára[4],

– tekintettel a nemzetközi sportesemények környezetében kialakuló kényszerprostitúcióról szóló 2006. március 15-i állásfoglalására[5],

– tekintettel az európai hivatásos labdarúgás jövőjéről szóló 2007. március 29-i állásfoglalására[6],

– tekintettel 2007. november 13-i állásfoglalására a sport szerepéről az oktatásban[7],

– tekintettel a „Fehér könyv a sportról” című 2008. május 8-i állásfoglalására[8],

– tekintettel a szociális gazdaságról szóló 2009. február 19-i állásfoglalására[9],

– tekintettel az on-line szerencsejátékok tisztességességéről szóló 2009. március 10-i állásfoglalására[10],

– tekintettel a Bizottság kohézióról szóló ötödik jelentéséről és a 2013 utáni kohéziós politikai stratégiáról szóló 2011. július 5-i állásfoglalására[11],

– tekintettel a tömegsport európai uniós támogatásának fokozásáról szóló 2010. december 16-i nyilatkozatára,

– tekintettel az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenységek európai évéről (2011) szóló 2010. november 27-i 2010/37/EK tanácsi határozatra,

– tekintettel a sportról mint az aktív társadalmi befogadás eszközéről és ösztönzőjéről szóló 2010. november 18-i tanácsi következtetésekre[12],

– tekintettel a foglalkoztatást és növekedést szolgáló új európai stratégiáról szóló 2010. június 17-i tanácsi következtetésekre,

– tekintettel „A sportra vonatkozó európai uniós munkaterv 2011–2014” című 2011. június 1-jei tanácsi állásfoglalásra[13],

– tekintettel az 1999. decemberi Punta de l’Este-i nyilatkozatra és a hagyományos sportokról és játékokról szóló UNESCO kerekesztal-megbeszélésre[14], amely annak elismerésére irányult, hogy a hagyományos sportok és játékok a szellemi örökség részét képezik és a kulturális sokszínűség szimbólumai,

– tekintettel a sport terén az Európai Unió Bíróságának és Törvényszékének ítélkezési gyakorlatára, valamint a Bizottság határozataira,

– tekintettel a nők sporttal kapcsolatos jogairól szóló európai chartára („Jump in Olympia. – Strong(er) Women through Sport”),

– tekintettel a sportban az LMBT-vel szembeni megkülönböztetés felszámolására irányuló cselekvésről szóló chartára,

– tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6., 19. és 165. cikkére,

– tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

– tekintettel a Régiók Bizottsága 2011. október 11–12-i véleményére[15] és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „A sport európai dimenziójának fejlesztése” című 2011. október 26–27-i véleményére[16],

– tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére, valamint a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Jogi Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0385/2011),

A. mivel a sport hozzájárul az Unió stratégiai célkitűzéseinek megvalósításához, kiemeli az alapvető pedagógiai és kulturális értékeket, valamint az integráció motorjaként működik, mivel nemtől, etnikai származástól, vallástól, életkortól, állampolgárságtól, szociális körülményektől és szexuális irányultságtól függetlenül valamennyi polgárhoz szól;

B. mivel az Európai Bíróság sporttal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatában és a Bizottság sportügyekben hozott határozataiban figyelembe kell venni a sport sajátos jellegét;

C. mivel minden érdekelt félnek – többek között a politikai döntéshozóknak – figyelembe kell venniük a sport sajátos jellegét, önkéntes részvételen alapuló struktúráit, valamint társadalmi és nevelési funkcióit;

D. mivel a sport sajátos jellege azon egyedi és alapvető fontosságú vetületeinek összességében rejlik, amelyek az összes többi tevékenységi, többek között gazdasági tevékenységi szektortól megkülönböztetik; mivel azonban adott esetben és szükség szerint, továbbá eseti alapon az európai uniós jog hatálya alá kell tartoznia;

E. mivel a sport területét érintő uniós fellépéseknek mindig figyelembe kell venniük a sport sajátosságait, tiszteletben tartva annak társadalmi, nevelési és kulturális vonatkozásait;

F. mivel a sport a Lisszaboni Szerződés alapján uniós hatáskörbe tartozik, és ennek célja a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, a sportért felelős szervek közötti együttműködésnek, a sportolók fizikai és erkölcsi épsége védelmének, a sport egészségügyi, szociális, kulturális és gazdasági előnyeinek előmozdítása, amelyhez megfelelő pénzügyi és politikai támogatásra van szükség,

G. mivel a sport jelentősen hozzájárul olyan pozitív értékekhez, mint a tisztességes játék, a tisztelet és a társadalmi befogadás;

H. mivel világszerte emberek milliárdjai űznek Európában kitalált, kodifikált és terjesztett sportokat, és megjegyzi továbbá, hogy a modern kori olimpiai mozgalmat Pierre De Coubertin báró hozta létre Franciaországban,

I. mivel ki kell dolgozni az uniós sportpolitikát mind a professzionális, mind pedig az amatőr sportok általános és egyedi céljainak kezelése és támogatása érdekében;

J. mivel a szellemi vagy testi fogyatékkal élő személyek tekintetében a sport támogatásának és előmozdításának fontos szerepet kell játszania az EU-ban, tekintetbe véve annak a társadalmi befogadás, a közegészség, valamint a határokon átnyúló önkéntesség biztosításában betöltött szerepére;

K. mivel az önkéntesség a legtöbb európai amatőrsport sarokköve;

L. mivel 35 millió amatőr sportoló járul hozzá a tömegsport fejlődéséhez, valamint a sporttal kapcsolatos eszmék közvetítéséhez a klubokkal és non-profit egyesületekkel karöltve,

M. mivel a sport a formális és nem formális oktatásban betöltött szerepe révén meghatározó szerepet tölt be a modern társadalom egészségi állapotában és a minőségi oktatás egyik alapvető eleme, továbbá hozzájárul az idősebb polgárok személyes kiteljesedéséhez;

N. mivel a testmozgás és a sport támogatása hozzájárul az egészségügyi költségvetési kiadások jelentős mértékű megtakarításához;

O. mivel a polgárok sportban és fizikai tevékenységekben történő részvételének kulcsfontosságú motivációs tényezője az egyén egészségének és jólétének javítása;

P. mivel a doppinghoz kapcsolódó gyakorlatok sértik a sport értékeit és súlyos veszélyeknek teszik ki a sportolókat, mivel súlyos és maradandó egészségkárosodás okoznak;

Q. mivel az élsport megmutatja a sport bizonyos alapvető értékeit, illetve közvetíti ezeket az értékeket a társadalom felé, ösztönözve a sportban való részvételt;

R. mivel sportpályafutása végén számos élsportoló bizonytalan jövővel szembesül;

S. mivel alapvető fontosságú az élsportolók szakmaváltásra való felkészítése, és ennek keretében az edzésükkel párhuzamosan általános képzésben vagy szakképzésben kell részesíteni őket;

T. mivel a sportolók alapvető jogait garantálni és védeni kell,

U. mivel a sportesemények alkalmával fennáll annak lehetősége, hogy verbálisan és fizikailag megnyilvánuló erőszakos cselekményekre és diszkriminatív magatartásformákra kerülhet sor,

V. mivel a nők sportban való részvétele nem elismert kellőképpen, és a nők alacsony arányban vannak jelen a sportszervezetek döntéshozó szerveiben;

W. mivel a sporttevékenységekhez speciális és megfelelő eszközökre, felszerelésre és berendezésekre van szükség, és mivel a testnevelés előmozdítása érdekében az iskoláknak is megfelelő eszközökkel kell rendelkezniük;

X. mivel a sport fontos szerepet tölt be az európai gazdaságban, mivel közvetlenül vagy közvetve 15 millió munkahelyet, azaz az aktív népesség 5,4%-át képviseli, és hozzávetőleg évente 407 milliárd EUR hozzáadott értéket képvisel, amely az európai GDP 3,65%-ának felel meg, és a sporthoz köthető gazdasági fellendülés hozzájárul az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához;

Y. mivel a spotszervezetek szellemi tulajdonjogainak megsértése és a növekvő mértékű digitális kalózkodás – különösen a sportesemények nem engedélyezett élő közvetítése – veszélyezteti a teljes sportszektor gazdaságát;

Z. mivel a sport nem úgy működik, mint a gazdaság tipikus szektorai, mivel az eredmények bizonytalanságának megőrzéséhez szükséges az ellenfelek egymásrautaltsága és a verseny kiegyensúlyozottsága;

AA. mivel a sport – egyedi sajátosságai és nem kereskedelmi vállalatokként tevékenykedő szövetségekre támaszkodó szervezeti struktúrája miatt – eltér a tipikus gazdasági tevékenységektől, továbbá mivel a sporttal összefüggő érdekeket meg kell különböztetni a kereskedelmi érdekektől;

AB. mivel az európai szociális párbeszéd fontos szerepet játszhat, és ezért azt elő kell mozdítani;

AC. mivel a sport fontos szerepet játszik és örömet okoz számos polgár számára, legyenek ők résztvevők, szurkolók vagy nézők;

AD. mivel a nagy sportesemények és a részvétel a sportban rendkívüli lehetőséget kínálnak az európai idegenforgalomban rejlő fejlődési potenciál kiaknázására, amely a sporthoz kapcsolódó értékek és elvek terjesztője lehet;

AE. mivel a sport európai modellje az egyes sportágak szövetségein alapul, és mivel hosszú múltra visszatekintő demokratikus hagyomány következtében e modellt az olyan sport- és pénzügyi szolidaritási mechanizmusok önálló, demokratikus, területi alapú és piramisszerű szerveződése jellemzi, mint a felkerülés és a kiesés elve, a klubok és nemzeti csapatok részvételével zajló nyílt versenyek;

AF. mivel a sportegyesületek átláthatóságát és demokratikus elszámoltathatóságát a szurkolóknak az egyesületük tulajdonosi és irányítási struktúrájába történő bevonása révén lehet javítani;

AG. mivel a hagyományos és alulról szerveződő sportszervezetek kulcsszerepet játszanak a kultúra megerősítésében, a társadalmi integráció előmozdításában, valamint a közösségek erősítésében;

AH. mivel a nemzeti csapatok alapvető szerepet töltenek be, a nemzetközi versenyek továbbra is referenciaként szolgálnak, és fel kell lépni az érdekből történő honosítások ellen;

AI. mivel a nemzeti csapatok közötti versenyek jellegénél fogva a szövetségek és a sportklubok fokozhatják a nemzeti sportolók képzését;

AJ. mivel a pénzügyi bizonytalanság kiszolgáltatottá teszi és súlyosan érinti a hivatásos és a tömegsportot, és az érintett szövetségek felelőssége, hogy ösztönözzék a klubokat a tervezési kultúra elfogadásában és az ésszerű befektetésekben,

AK. mivel a nemzetközi átigazolások veszélyesek lehetnek a fiatal sportolók számára, mivel a sportbeli kudarcok, a családok szétszakadása és a társadalmi marginalizáció csupán néhány lehetséges következménye annak, ha a fiatal sportolók túl korán hagyják el az otthonukat;

AL. mivel a sportszövetségek nem rendelkeznek strukturális vagy jogi eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan fellépjenek a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása ellen;

AM. mivel sajátosságuk folytán a szerencsejáték-szolgáltatások nem tartoznak a szolgáltatási irányelv (2006/123/EK) és a Parlament által 2011. június 23-án elfogadott, a fogyasztói jogokról szóló új irányelv hatáskörébe;

AN. mivel a tömegsportnak nyújtott támogatás csak akkor biztosított, ha a szükséges nemzeti szerencsejáték-engedélyek birtokosai, akik a tagállamokban adót fizetnek és más közérdekű célkitűzéseket finanszíroznak, törvény szerint kötelesek közhasznú célokat szolgáló járulékokat fizetni, és ténylegesen védve vannak a jogszerűtlen versennyel szemben;

AO. mivel a sportügynökök szabályozásához a sportirányító testületek és állami hatóságok közötti összehangolt fellépés szükséges annak érdekében, hogy hatékony szankciókat lehessen kivetni a szabályokat megszegő ügynökökre és/vagy közvetítőkre;

AP. mivel a sport az Unió külkapcsolatainak különböző területein is szerepet játszhat, többek között a diplomácia eszközeként;

A sport társadalmi szerepe

1. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretben célorientált és nagyratörő költségvetésre irányuló javaslatot tegyen a sportpolitika számára, figyelemmel a sport közegészségügyi, szociális, kulturális és gazdasági előnyeire;

2. annak biztosítására szólítja fel a tagállamokat, hogy a sport minden iskolatípus tantervében szereplő tantárgy legyen, valamint hangsúlyozza, hogy az oktatás minden szintjén fontos a sportolás ösztönzése, kezdve a korai évekkel, ideértve az iskolákat, egyetemeket és a helyi közösségeket, amelyeket bátorítani kell, hogy rendelkezzenek megfelelően felszerelt sportlétesítményekkel;

3. sürgeti a tagállamokat, hogy állapítsanak meg egyértelmű iránymutatásokat a tagállamokban a sportnak és a testmozgásnak az oktatás minden szintjén történő integrációja érdekében;

4. hangsúlyozza a sporton keresztül történő nevelés fontosságát és a sportban rejlő lehetőséget arra, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalokat megfelelő útra tereljék, és arra kéri a tagállamokat, a nemzeti szövetségeket, ligákat és klubokat, hogy támogassák az erre irányuló kezdeményezéseket;

5. felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és támogassák az iskolák és a sportegyesületek közötti együttműködést; a Bizottságnak ennek során élnie kell a sport terén betöltött koordinátori szerepkörével annak érdekében, hogy a tagállamokból származó legjobb gyakorlatok példáit összegyűjtse és egy központi adatbankon keresztül Európa-szerte minden érdekelt fél számára hozzáférhetővé tegye;

6. javasolja a Bizottságnak, hogy támogassa az idős személyek sportolását, mivel a sporton keresztül társadalmi kapcsolataikat ápolhatják, és nagyobb arányban őrizhetik meg egészségüket;

7. hangsúlyozza, hogy a sport minden korosztály esetében nagy lehetőséget biztosít arra, hogy javuljon az európaiak átfogó egészségi állapota, és ezért felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a sportolást és támogassák a sportolási lehetőségeket teljes mértékben kihasználó egészséges életmódot, hogy ezzel csökkenjenek az egészségügyi ellátás költségei;

8. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozottabban támogassák az egészségügyi szakemberek sportolás népszerűsítésében betöltött szerepét, és vizsgálják meg, hogy az egészségbiztosítók milyen ösztönzőkkel tudnák rávenni az embereket arra, hogy kezdjenek el sportolni;

9. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a sport szabadidős tevékenységként, illetve klubok vagy egyesületek révén mindenki számára elérhetővé váljon különböző környezetekben, akár az iskolában, munkahelyen;

10. elismeri a munkát, amelyet a szellemi vagy testi fogyatékkal élő személyek számára sportolási lehetőséget biztosító szervezetek EU-szerte végeznek; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a sportszervezeteket, hogy megfelelő finanszírozással támogassák a fogyatékkal élő személyek sportolását és versenyeken való részvételét azáltal, hogy egyenlő hozzáférést biztosítanak számukra a sporthoz és ingyen a rendelkezésükre bocsátják a szükségleteiknek megfelelő sportlétesítményeket;

11. hangsúlyozza a sport a társadalmi integrációban betöltött komoly szerepét számtalan területen, többek között az állampolgári szerepvállalás és a demokráciafelfogás, az egészségmegőrzés, a városfejlesztés, a társadalmi integráció, a munkaerőpiac, a foglalkoztatás, a szakképzés és az oktatás terén;

12. arra ösztönzi a tagállamokat és a közösségi intézményeket, hogy növeljék a társadalmi kirekesztés veszélyétől fenyegetett személyeket a sport révén integrálni szándékozó szervezetek, valamint az azok részére nyújtott támogatást, akik elősegítik a testi vagy szellemi fogyatékkal élők sportolását;

13. ösztönzi a tagállamokat, hogy állandó jelleggel vegyék fel a sportot minden olyan csoportnak szóló programba, amelyet hátrányos megkülönböztetés veszélye fenyeget, és felszólítja a sportszervezeteket, hogy a szakemberek és önkéntesek számára fogadjanak el megfelelő képzési programokat a megkülönböztetés vagy a rasszizmus minden formájának megelőzése és az ellenük folyó küzdelem érdekében;

14. rámutat, hogy a sport példamutató szerepet tölt be a társadalomban, és sürgeti a sportot irányító szerveket, hogy vállaljanak vezető szerepet az intézményes hátrányos megkülönböztetés leküzdésében;

15. emlékeztet arra, hogy a nemek közötti megkülönböztetés nem fordulhat elő a sportban, és felszólít az Olimpiai Charta alkalmazásának minden – különösen európai – sporteseményre történő kiterjesztésére;

16. felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a nemzeti kormányzati sporttestületeket, hogy vállaljanak kötelezettséget a homofóbia és transzfóbia leküzdésére, valamint főként a leszbikus, biszexuális, homoszexuális és transznemű sportolókkal kapcsolatos jogszabályok és megkülönböztetés-ellenes politikák megfelelő végrehajtására;

17. felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt mindkét nem testnevelése minőségének fontosságára, és azt javasolja, hogy dolgozzák ki az e kérdéssel foglalkozó szükséges stratégiákat;

18. kiemeli, hogy a sportszervezetek döntéshozatali szervei összetételének tükröznie kell éves közgyűlésük összetételét, valamint az igazolt női és férfi sportolók arányát, biztosítva a férfiak és nők egyenlő részvételét az irányító szervek munkájában még transznacionális szinten is;

19. ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a sport jelentőségét a béke, a gazdasági növekedés, a kultúrák közötti párbeszéd, a közegészségügy, az integráció és a nők társadalmi szerepvállalása előmozdításában;

20. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot buzdítsák arra, hogy az Olimpiai Chartába építsék be saját szabályukat, amely a sporteseményeken tiltja a tüntetést vagy politikai, vallási vagy faji propagandát, ugyanakkor pedig biztosítsa, hogy nem gyakorolnak politikai nyomást a nőkre e szabályok megsértése céljából, illetve e szabályokat nem kerülik meg oly módon, hogy a nőket a saját országuk nem küldi el a versenyekre;

21. felszólítja a sportszervezeteket, hogy fokozottabban támogassák a nők részvételét a sportban és a sportszervezetek irányító testületeiben oly módon, hogy a sporttevékenységekhez egyenlő hozzáférést biztosítanak különösen a hátrányos helyzetű lányok és nők számára, hogy előmozdítják a nők sportban való részvételét, valamint a nők és a férfiak által űzött sportokat és az elért eredményeket ugyanúgy kiemelik és láthatóvá teszik; olyan intézkedések meghozatalára bátorítja a tagállamokat, amelyek következtében a női sportolók össze tudják egyeztetni családi életüket a hivatásos sportolással, továbbá szorgalmazza a nemek egyenlőségének előmozdítását a sportra vonatkozó kormányzati politikákban; felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze az információk és a helyes gyakorlatok cseréjét, figyelemmel a mindkét nemhez tartozó személyek sportbeli esélyegyenlőségére;

22. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az európai szervezeteket a nők sporttal kapcsolatos jogairól szóló európai charta ajánlásainak előmozdítása és végrehajtása tekintetében;

23. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nemek közötti egyenlőség elvének általános érvényesítését alkalmazzák a sporttal kapcsolatos minden tevékenységük esetében, különös figyelemmel a következőkre: a sporthoz való hozzáférés a bevándorló nők és az etnikai kisebbségekhez tartozó nők számára, a nők hozzáférése a döntéshozatali pozíciókhoz a sportban és a sportoló nők médiában történő megjelenése, valamint annak biztosítása, hogy a sportpolitikák és a sporttal kapcsolatos jogalkotás a nemek egyenlőségén alapuljon;

24. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák és ösztönözzék a női sporttevékenységek sajátos jellegével, a nők sporthoz való hozzáférésével összefüggő egyenlőtlenségekkel és azzal kapcsolatos kutatásokat, hogy a nők és a lányok miért hagyják abba a sportolást;

25. ösztönzi a sport területén a női hálózatok kialakítását a bevált gyakorlatok és az információk cseréjének előmozdítása érdekében;

26. hangsúlyozza, hogy nem tolerálható, továbbá kulturális vagy vallási okokkal nem igazolható, hogy a szülők megtiltsák a bevándorló lányoknak, hogy sportoljanak és ússzanak az iskolában;

27. rámutat, hogy sok lány sportol kisgyermekként, de serdülőkorukban sokan abbahagyják a sportot; ezzel összefüggésben utal arra a kutatásra, amely szerint társaik és családjuk nyílt vagy burkolt nyomást gyakorolnak a lányokra, hogy vállaljanak feladatokat, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy folytassák a sportolást; ösztönzi a tagállamokat és a sportot irányító nemzeti szerveket, hogy dolgozzanak ki olyan, programokra és edzőkre irányuló stratégiákat, amelyek elsősorban a sport iránt érdeklődő lányokat segítik a sportolói identitás kialakításában;

28. kitart amellett, hogy a sportolók alapvető jogainak tiszteletben tartása mellett, megelőző és tájékoztató kampányok révén folytatni kell a dopping elleni küzdelmet, különös tekintettel a legfiatalabb sportolókra; ösztönzi a tagállamokat, hogy ugyanolyan módon kezeljék a sport világában teljesítményt növelő illegális szerek kereskedelmét, mint az illegális drogkereskedelmet, és ennek megfelelően módosítsák nemzeti jogszabályaikat, hogy e területen javuljon az európai koordináció; felkéri a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget, hogy hozzon létre egy könnyen használható és az uniós jogszabályoknak megfelelő adminisztrációs rendszert a probléma nyomon követése céljából, és hangsúlyozza, hogy statisztikai adatokat kell gyűjteni a doppinghasználatról és a doppingvizsgálatokon való megjelenés elmulasztásának eseteiről a doppingellenes küzdelem megfelelő megközelítésének kialakítása érdekében;

29. úgy véli, hogy az EU-nak az Európa Tanács doppingellenes egyezményéhez való csatlakozása szükséges lépés a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség szabályzata tagállamokbeli egységes végrehajtásának koordinálásához;

30. kiáll a jogharmonizáció fokozása mellett annak érdekében, hogy a dopping és a sportesemények manipulálásának egyéb formái elleni küzdelem terén hatékonyabb európai rendőrségi és igazságügyi együttműködés jöjjön létre;

31. felszólítja a tagállamokat, hogy a szerencsejáték-függőség kérdését és a kiskorúak védelmét a szerencsejáték veszélyei felől közelítsék meg;

32. támogatja, hogy egyértelmű szabályokat határozzanak meg a versenysportban részt vevő kiskorúak védelmével kapcsolatban, valamint azt, hogy a sportszövetségekkel folytatott konzultáció alapján további létfontosságú védőintézkedéseket kell kidolgozni;

33. hangsúlyozza a fiatal sportolók párhuzamosan történő sport- és szakképzésének rendkívüli fontosságát; ezért felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és az összes érintett felet, hogy dolgozzanak ki olyan iránymutatásokat, amelyek biztosítják, hogy a fiatal sportolók sportképzésük mellett rendes iskolai oktatásban és/vagy szakképzésben is részt tudjanak venni, az egyes tagállamok legjobb gyakorlatainak figyelembe vételével; e tekintetben ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az egykori hivatásos sportolók e területen szerzett tapasztalatát, ha edzői pályára kívánnak lépni, és hozzanak létre a felsőfokú tanulmányokat folytatni és tapasztalataikat a sport területén hasznosítani kívánó élsportolók számára kialakított életpályát;

34. sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a hivatásos sportolók számára az oktatás és edzés összehangolását megkönnyítő oktatási programokat;

35. javasolja, hogy az edzők számára képzési és képesítési keretrendszert dolgozzanak ki, és az edzők oktatását illesszék be az európai képesítési keretrendszerbe és az egész életen át tartó tanulási programokba a tudás alapú társadalom előmozdítása, valamint az edzői kiválóság amatőr és hivatásos szinten történő fejlesztése érdekében;

36. kiemeli az edzők szerepét a fiatalok fejlődése és oktatása során, nemcsak a sportképességek, hanem az életvezetési képességek tekintetében is; megállapítja, hogy az edzők útmutatást nyújthatnak a fiatalok számára az egészséges életmód kialakítása terén;

37. kéri a tagállamokat, hogy az illetékes sportszövetségekkel szorosan együttműködve tiltsák meg az erőszakos és megkülönböztető magatartást tanúsító szurkolók belépését a stadionokba, és alakítsanak ki összehangolt megközelítést az ellenük irányuló szankciók kialakítására és betartására, működjenek együtt annak biztosítására, hogy a stadionokból kitiltott személyekre vonatkozó tilalom azokban a tagországokban megrendezett nemzetközi mérkőzésekre is érvényes legyen, amelyekre a szankciók nem vonatkoznak, és az egyéni jogok és a szabadság tiszteletben tartásával készítsenek európai nyilvántartást az információk megosztására és az együttműködés fokozására a fokozott kockázatot jelentő mérkőzések tekintetében fejlett figyelmeztető rendszer használatával;

38. pozitívan fogadja, hogy a tagállamok az európai sportszövetségekkel együttműködve dolgozzák ki a stadionok biztonságára vonatkozó minimumszabályokat, valamint megfelelő intézkedéseket hoznak a sportolók és a szurkolók lehető legnagyobb biztonsága érdekében;

39. rámutat, hogy amikor természeti környezetben kerül sor a sporteseményre, meg kell őrizni az egyensúlyt a társadalmi előnyök és a sportesemény helyszínéül szolgáló természeti környezet megőrzése között;

40. hangsúlyozza a sportesemények helyi és nemzeti szintű idegenforgalmi lehetőségeit, és felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a gazdasági és kereskedelmi tevékenységek ezen ágának fejlesztését;

A sport gazdasági dimenziója

41. támogatja, hogy a belső piaci és a versenyjogi kérdések terén ismerjék el a sport sajátos jellegét, ezért ismét felszólítja a Bizottságot, hogy a meglévő fokozott jogbizonytalanság felszámolása érdekében fogadjon el iránymutatásokat az uniós jog sportra való alkalmazására;

42. megállapítja, hogy a szponzorálás alapvető pénzügyi mentőövet és számos lehetőséget biztosít a sportban, betartva a tisztességes pénzügyi játékszabályokat;

43. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a sporton belül végzett önkéntes tevékenységet ismerjék el; megismétli, hogy az önkéntesség fontos a sportban, és kiemeli, hogy létre kell hozni a társadalmi elismerés keretét és az önkéntesek számára megfelelő képzést kell biztosítani; támogatja a tagállamok között az információk és a legjobb gyakorlatok cseréjét a sport területén való önkéntesség és a sportegyesületek tevékenységének megfelelő jogi és adózási keretszabályok kialakításának és megvalósításának előmozdítása érdekében;

44. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák létre az önkéntesek által megszerzett képesítések és a sporthoz kapcsolódó szabályozott szakmák folytatásához szükséges képesítések elismerésének rendszerét;

45. hangsúlyozza, hogy a sportban hivatásszerűen dolgozó szakemberek (bírók, edzők) képzésének és szakképesítéseinek egységes európai keretben történő kölcsönös elismerése azért is kiemelten fontos, mert az hosszú távon hozzájárul a versenyképesség fokozásához, ami által jelentős bevételkiesés is elkerülhető;

46. ösztönzi a tagállamokat, hogy a sportolók számára biztosítsanak felsőfokú képzést és a sport- és oktatási képesítések harmonizált elismerését a szakmai mobilitás fokozása érdekében;

47. ezenfelül arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák az egykori sportolók munka-erőpiaci visszatérését szolgáló rendszereket, illetve a hivatásos sportot követő, aktív életbe történő integrációjukat;

48. kéri, hogy a tagállamok fontolják meg, hogyan lehet a rövid és változékony pályafutású, legalacsonyabb fizetéssel rendelkező sportolók pénzügyi terheit csökkenteni; megismétli, hogy a sportemberként besorolt hivatásos sportolóknak, akiknek a jövedelmük nagy része a sportból származik, a társadalombiztosítás szempontjából a munkavállalókkal azonos jogokat kellene élvezniük;

49. úgy véli, hogy a sportról folytatott szociális párbeszéd fontos módja a sportolók alapvető és munkavállalói jogai, illetve a sport sajátos jellege közötti egyensúly megtalálására;

50. úgy véli, hogy – annak biztosítása érdekében, hogy a sportiparág teljes mértékben részesüljön a belső piac nyújtotta előnyökből – a sportipar folyamatosan változó gazdasági vetületével összefüggésben haladéktalanul előrelépésre van szükség a sporttal kapcsolatos kérdésekben az olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, a szakmai képesítések elismerése, a szellemi tulajdonjogok, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok;

51. hangsúlyozza, hogy az élsport és a tömegsport között a bevételek tisztességes elosztásának biztosítása érdekében alapvetően fontos a sportversenyek audiovizuális jogainak központi, kizárólagos és területi alapon történő kereskedelmi célú kiaknázása;

52. úgy véli, hogy a társadalom számára kiemelten jelentős sporteseményeket a lehető legszélesebb körben kell elérhetővé tenni az emberek számára; felszólítja azokat a tagállamokat, amelyek idáig elmulasztották volna, hogy biztosítsák, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgáltatók ilyen eseményeket ne közvetítsenek kizárólagos alapon;

53. elismeri az újságírók jogát, hogy közérdekű szervezett sporteseményekhez férjenek hozzá és azokról tudósítsanak a nyilvánosság ahhoz való jogának biztosítása érdekében, hogy a sporteseményekkel kapcsolatban független híreket és információt szerezhessenek és kapjanak;

54. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nyilvánosság információkhoz való hozzáférési jogának tiszteletben tartása mellett védjék meg a sporttal kapcsolatos tartalmakra vonatkozó szellemitulajdon-jogokat;

55. úgy véli, hogy a sportfogadás a sportversenyek kereskedelmi célú felhasználásának egyik formáját jelenti, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy védjék meg a sportfogadást minden engedély nélküli felhasználással, nem engedélyezett szervezővel, és a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolásával szemben, különösen a szervezőknek a saját versenyeikkel kapcsolatos tulajdonjogainak elismerésével, így biztosítva, hogy a sportfogadási társaságok jelentősen hozzájáruljanak a tömegsport finanszírozásához és védve versenyek sérthetetlenségét, ugyanakkor hangsúlyt fektetve a sportolók oktatására; úgy véli, hogy az ilyen tulajdonjogok azonban nem sérthetik a 2007/65/EK (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló) irányelvben rögzített rövid híradáshoz való jogot;

56. ismételten kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat az állami támogatásokra vonatkozóan, megjelölve, hogy milyen jellegű állami támogatás jogszerű annak érdekében, hogy a sport betölthesse társadalmi, kulturális és nevelési szerepét;

57. kéri a tagállamokat, hogy lépjenek fel hatékonyan a korrupció elleni küzdelem érdekében és mozdítsák elő a sportetikát; ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a sportklubok pénzügyi ellenőrzését valamennyi ország szigorúan szabályozza;

58. ösztönzi a sportegyesületeket, hogy – többek között az információk megosztása révén – működjenek együtt a bűnüldöző szervekkel, hogy megfelelő és hatékony megközelítés alakuljon ki a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása és más sportcsalások leküzdése tekintetében;

59. felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon konkrét intézkedéseket a lottójátékok által generált sportfinanszírozás biztosítására;

60. megjegyzi, hogy „szatellitszámlák” sportágazatban történő, Bizottság általi bevezetése igen időszerű, mert segítségével nemzeti szinten egységes szabványok szerint értékelhetőek a sporttal kapcsolatos tevékenységek, ami lehetővé teszi az anomáliák kiszűrését, és hozzáadott értékkel bír az európai gazdaság és az egységes piac számára;

61. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek gyakorlati intézkedéseket a bevált gyakorlatok cseréjének előmozdítására, valamint a technikai és a sporttal kapcsolatos kutatások terén való szoros együttműködés elősegítésére;

62. úgy véli, hogy a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be a sport uniós dimenziójának kifejlesztésében, mivel intézményi feladataik közé tartozik a sportolási lehetőségek megteremtése, valamint a sporttevékenységek és a szükséges infrastruktúra finanszírozása;

63. ragaszkodik ahhoz, hogy a tömegsport részesüljön az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap forrásaiból, amely lehetővé tenné a sportinfrastruktúrába történő beruházást, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak az Unió számára egy sporttal kapcsolatos konkrét költségvetési programot, ahogy ezt már az EUMSZ 165. cikke is lehetővé teszi;

A sport megszervezése

64. megállapítja, hogy a sportstruktúrák Európában az állampolgárság és a területiség elvein alapszanak;

65. megerősíti, hogy ragaszkodik az európai sportmodellhez, amelyben a szövetségek központi szerepet játszanak, és amelynek alapját különböző szereplők – többek között a szurkolók, a játékosok, a klubok, a ligák és az egyesületek –, a klubok és az önkéntesek alkotják, amelyek alapvető szerepet játszanak a sport teljes szerkezetének támogatása terén;

66. kéri a sportban való önkéntes szerepvállalás előtt álló akadályok csökkentését az egész EU-ban;

67. hangsúlyozza, hogy a helyi szervek fontos szerepet játszanak a tömegsport egész társadalmon belüli előmozdításában, és felhívja ezen intézményeket a sport világára vonatkozó európai vita- és párbeszéd fórumokon való aktív részvételre;

68. emlékeztet arra, hogy a sportban a felelősségteljes irányítás az egyik feltétele a sportszervezetek önállóságának és önszabályozásának az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a demokrácia elveivel összhangban, és hangsúlyozza a zéró tolerancia elvének szükségességét a sporthoz kapcsolódó korrupció tekintetében; hangsúlyozza, hogy szükség van valamennyi érdekelt megfelelő képviseletére a döntéshozatali folyamatban;

69. felhívja a tagállamokat és a sportirányító szerveket, hogy a fair play elvét támogató sportrajongók társadalmi és demokratikus szerepét a sportklubok tulajdonosi és irányítási struktúrájában játszott szerepük előmozdításával és a sportot irányító szervekben fontos érdekelt felekként aktívan ösztönözzék;

70. kijelenti, hogy a sportkluboknak a nemzeti csapatba hívott játékosokat fel kellene szabadítaniuk, és többek között biztosítási mechanizmusok révén is el kell ismerniük a jelentősebb nemzeti bajnokságokon elért sikerekben betöltött szerepüket, és hangsúlyozza, hogy nem lehet egyetlen, minden helyzetben megfelelő megközelítést alkalmazni minden sportág tekintetében;

71. hangsúlyozza, hogy a játékosok helyi szintű képzése és a sportoktatásba történő beruházás szükséges az európai sportmozgalom fenntartható fejlődéséhez, valamint annak az egyénekre és a társadalomra kifejtett pozitív hatásának elterjedéséhez; úgy ítéli meg, hogy biztosítani kell, hogy a magas szintű sport ne befolyásolja a fiatal sportolók és az amatőr sportok fejlődését, illetve az alulról szerveződő sportszervezetek alapvetően fontos szerepét; hangsúlyozza, hogy szükség van a sport területén szerzett diplomák és képesítések ekvivalenciájára és elismerésére;

72. megismétli a „saját nevelésű játékosok” szabálya iránti elkötelezettségét, amelyet az egyéb európai profiligák esetében is követendő modellnek tart; támogatja, hogy a sport azon irányítótestületeinek további erőfeszítéseit, amelyek az uniós törvények keretén belül ösztönzik a helyi, fiatal játékosok képzését, erősítve ezzel a versenyeken belüli versenyképes egyensúlyt és az európai sportmodell egészséges fejlődését;

73. úgy véli, hogy a tehetséggondozás a sportklubok egyik alaptevékenysége, valamint hogy a játékosok átigazolásától való túlzott mértékű függőség alááshatja a sport értékeit;

74. hangsúlyozza a képzési támogatások fontosságát is, mivel ezek hatékony védelmi mechanizmust jelentenek a képzési központok számára, valamint a beruházás megtérülését eredményezik;

75. úgy véli, hogy a sportügynöki foglalkozást szabályozott szakmai tevékenységként megfelelő hivatalos minősítéshez kellene kötni, és az átláthatóság érdekében az ügynökök székhelyének adózás szempontjából az Unió területén kell lennie; kéri, hogy a Bizottság a sportszövetségekkel, a játékos egyesületekkel és az ügynöki szervezetekkel együttműködés keretében dolgozzon ki és vezessen be egy európai engedélyezési és nyilvántartási rendszert, amelyhez egy magatartási kódex és egy szankcionálási mechanizmus is párosul;

76. javasolja a sportügynökök nem nyilvános, európai nyilvántartásának sportszövetségek általi létrehozását, amelyben az ügynökök a sportolók, de különösen a 18 év alattiak védelme érdekében jeleznék, hogy mely játékosoktól kaptak megbízást, elkerülve ezáltal az összeférhetetlenség kockázatát; úgy véli, hogy az átigazolásokért járó ügynöki díjak kifizetésére a szerződés időtartama alatt több részletben kellene sor kerülnie, mivel a szerződés a sportoló átigazolása miatt jött létre, és a teljes összeg kifizetésének a szerződés teljesülésétől kellene függenie;

77. felhívja a tagállamokat, hogy visszatartó erejű szankciókkal egészítsék ki a sportügynökökre/közvetítőkre vonatkozó szabályozási rendelkezéseket, és ezeket a szankciókat szigorúan hajtsák végre;

78. felhívja a sportirányító testületeket, hogy fokozzák a sportügynökök tevékenységeivel kapcsolatos átláthatóságot, és működjenek együtt a tagállamok hatóságaival a korrupt gyakorlatok felszámolása érdekében;

79. üdvözli a Bizottság megbízásából a játékosok átigazolásának gazdasági és jogi hatásáról készített tanulmányt; úgy véli továbbá, hogy érdemes támogatni a sportszövetségeknek a nemzetközi átigazolások átláthatóságának növelésére irányuló kezdeményezését;

80. úgy véli, hogy a sportirányító szervek által a játékosok nemzetközi átigazolásának átláthatóbbá tétele érdekében bevezetett rendszerek a megfelelő irányba tett lépés, mivel a felelősségteljes kormányzás elvét szolgálják, és céljuk az integritás biztosítása a sportversenyeken;

81. egyértelműen támogatja a licencrendszereket és a pénzügyi fair playt, mivel ezek arra ösztönzik a klubokat, hogy tényleges pénzügyi lehetőségeik szerint versenyezzenek;

82. úgy véli, hogy ezek az intézkedések segítik a kormányzás javítását, a klubok hosszú távú pénzügyi stabilitásának és fenntarthatóságának helyreállítását, és hozzájárulnak a pénzügyi méltányossághoz az európai versenyeken, ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ismerje el az ilyen szabályok uniós joggal való összeegyeztethetőségét;

83. üdvözli a sportszövetségek azon erőfeszítéseit, amelyek az ugyanazon versenyen részt vevő sportklubok többszörös tulajdonlásának megtiltására irányulnak; úgy véli, hogy meg kell tiltani valamennyi sportfogadási társaság számára, hogy a sportversenyek szervezője, vagy annak résztvevője felett ellenőrzéssel rendelkezzenek, mint ahogy meg kell tiltani azt is, hogy a sportversenyek szervezője, vagy annak résztvevője ellenőrzéssel rendelkezzen valamely olyan társaság felett, aki sportfogadást szervez egy általa szervezett, vagy az ő részvételével zajló eseményen;

84. sürgeti a tagállamokat, hogy a sport integritását érintő jogszerűtlen tevékenységek megelőzése és szankcionálása érdekében tegyenek meg minden szükséges lépést, és az ilyen tevékenységeket nyilvánítsák bűncselekménnyé; különösen a fogadási tevékenységek vonatkozásában, vagyis egy sportverseny eredményének, vagy egy szakaszának szándékos és csalárd módon történő manipulálását olyan előny szerzése céljából, amely nem következik csupán a sport rendes gyakorlásából, sem pedig a végeredményhez kapcsolódó bizonytalanságból;

85. sürgeti a sportszövetségeket, hogy a sport integritásának védelme érdekében szorosan működjenek együtt a tagállamokkal;

86. felszólítja az Európai Bizottságot, hogy az uniós korrupcióellenes stratégiában bejelentettek szerint az e területet érintő bűncselekmények meghatározásával kapcsolatos minimális szabályok létrehozása révén kezeljék az átigazolások átláthatatlanságát és a mérkőzések manipulálását;

87. mélységesen aggódik a sportban tapasztalható jogellenes tevékenységek – mint például a pénzmosás – miatt, és felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az e kérdések kezelése érdekében folytatott együttműködésüket, és biztosítsák a játékosok átigazolásával és a sportügynökök tevékenységével összefüggő pénzügyi tranzakciók nagyobb átláthatóságát;

88. kijelenti, hogy rendkívül fontos a sport területén előforduló csalások kezelése érdekében az állami és a sporthatóságok közötti együttműködést fokozó eszközök kidolgozása, valamint az, hogy tervbe kellene venni az Europollal és az Eurojusttal való együttműködést;

89. elismeri a sportbíróságok legitimitását a sport területén felmerülő jogviták rendezésére, amennyiben tiszteletben tartják az emberek méltányos eljáráshoz való alapvető jogait; kéri, hogy a Sport Döntőbíróság az EU-n belüli, sporttal kapcsolatos jogviták rendezésekor vegye figyelembe az uniós jogszabályokat;

90. kéri a Bizottságot, hogy az EUMSZ 165. cikkében foglalt rendelkezéseket teljes mértékben figyelembe véve 2012-ig nyújtson be javaslatot, amely lehetővé teszi a sportágazat sajátosságainak teljesebb megismerését és gyakorlati érvényesítését;

Nem tagállamokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés

91. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan kérdések tekintetében, mint a nemzetközi játékosok átigazolása, a kiskorú játékosok kizsákmányolása, a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása, a kalózkodás és az illegális fogadások, működjenek együtt az Unióhoz nem tartozó államokkal; ugyanígy szükségesnek tartja a nemzetközi együttműködés megerősítését a sport fejlődő országokban történő támogatása érdekében;

92. várakozással tekint az átláthatóság, a pénzügyi fair play, a korrupció elleni küzdelem és az emberkereskedelem vonatkozásában bevezetett rendszerek eredményeire; hangsúlyozza, hogy a rendszernek be kell tartania az uniós jogszabályokat és az adatvédelmi szabályokat; felszólítja a sportirányító testületeket, hogy az átigazolási rendszer adatait vessék össze egyéb korrupcióellenes rendszerekkel a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem céljából folytatott hatékonyabb nyomon követés érdekében;

93. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az engedéllyel nem rendelkező uniós és nem uniós székhelyű szerencsejáték-szolgáltatókkal, mivel ezek képesek kijátszani a sporttal kapcsolatos csalásokat ellenőrző rendszereket;

94. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a nem uniós államokkal folytatott általános együttműködés keretében mozdítsák elő az olimpiai szabályok és szabályzatok általános tiszteletben tartását;

95. kéri a klubokat, hogy biztosítsák a bevándorlási jogszabályok tiszteletben tartását, amikor harmadik országokból származó fiatalokat szerződtetnek, és győződjenek meg arról, hogy szerződésük minden tekintetben megfeleljen a hatályos jogszabályoknak; szorgalmazza továbbá, hogy amennyiben e fiatal játékosok pályafutása nem indul el, ha úgy döntenek, kielégítő feltételekkel térhessenek vissza származási országukba; kiemeli e tekintetben, hogy a jogszabályok végrehajtása alapvető fontosságú;

96. hangsúlyozza, hogy fokozni kell a kiskorúak védelmét a nemzetközi átigazolások vonatkozásában; úgy véli, hogy a nemzetközi átigazolások potenciális veszélyt jelenthetnek a fiatal sportolókra, akik családjukat és hazájukat nagyon fiatalon elhagyva rendkívül kiszolgáltatottá válnak, és ezért a sportszervezetek részéről folyamatos figyelemben kellene részesülniük;

97. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy – a társadalomban a kulturális, hagyományos, történelmi vagy vallási tényezők folytán a nőket érintő szabályok és kötelezettségek ellenére – segítsék elő mind a nők, mind pedig a férfiak körében bármiféle sporttevékenység folytatásának teljes mértékű szabadságát;

Európai identitás a sport révén

98. felhívja a Bizottságot, hogy terjessze ki az olyan meglévő programokat, amelyek a fejlesztési politika egyik eszközeként előmozdítják a sportot, és indítson új kezdeményezéseket ezen a területen;

99. felszólítja a Bizottságot, hogy:

– évente szervezze meg az „európai sportnapot”, amely előmozdítja az amatőr és a professzionális sport társadalmi és kulturális szerepét, valamint a sport előnyeit a közegészségügy tekintetében;

– a pénzügyi támogatás és a szükséges ellenőrzések mellett támogassa a Sport Európai Fővárosainak Szövetsége irányításával a „sport európai fővárosa” évenként történő megválasztását;

– támogassa a helyi, hagyományos és őshonos sportokat, amelyek az EU gazdag kulturális és történelmi sokféleségének részét képezik, és szimbolizálják az „Egyesülve a sokféleségben” mottóját, és az ilyen játékokra a figyelmet – többek között – egy európai térkép és európai fesztiválok előmozdítása révén hívja fel;

– hozzon létre mobilitási programot és vonatkozó intézkedéseket a fiatal sportolók és edzők számára, hogy új edzési módszereket tanulhassanak, a sport révén legjobb gyakorlatokat alakíthassanak ki és olyan európai értékeket fejleszthessenek ki, mint a fair play, a tisztelet és a társadalmi integráció és támogassák a kultúrák közötti párbeszédet;

– segítsen előmozdítani mobilitási programot az edzőcsere érdekében;

– működjön együtt a tagállamokkal és sportszervezetekkel az alulról szerveződő sport alapvető integritásának védelme érdekében;

– támogassa a tagállamok adatgyűjtési és kutatási munkáját a legjobb gyakorlatok cseréje érdekében;

100. indítványozza, hogy az európai zászló lobogjon az Unió területén megrendezett nagy nemzetközi sporteseményeken, és javasolja a sportszövetségeknek, hogy vegyék fontolóra azt az elképzelést, hogy a nemzeti zászló mellett ez is szerepeljen a tagállamok sportolóinak mezén; hangsúlyozza, hogy teljesen önkéntes alapon és a tagállamok és sportszervezetek döntésétől kell függenie annak, hogy élnek-e ezzel a lehetőséggel;

o o

101. utasítja az elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint az európai, nemzetközi és nemzeti sportszövetségeknek.

[1] HL C 68. E., 2004.3.18., 605. o.
[2] HL C 104 E., 2004.4.30, 757. o.
[3] HL C 33 E., 2006.2.9, 590. o.
[4] HL C 291 E., 2006.11.30, 143. o.
[5] HL C 291. E., 2006.11.30., 292. o.
[6] HL C 27 E., 2008.1.31, 232. o.
[7] HL C 282 E., 2008.11.6, 131. o.
[8] HL C 271 E., 2009.11.12, 51. o.
[9] HL C 76 E., 2010.3.25, 16. o.
[10] HL C 87 E., 2010.4.1, 30. o.
[11] P7_TA(2011)0316.
[12] HL C 326., 2010.12.3., 5. o.
[13] HL C 162., 2011.6.1., 1. o.
[14] Almaty, Kazahsztán, 2006. november 5-6.
[15] CdR 66/2011 fin.
[16] CESE 1594/2011 – SOC/413

INDOKOLÁS

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikke a sport területén új hatáskörrel ruházza fel az EU-t, felhívja, hogy járuljon hozzá a sporteredmények előmozdításához, és kimondja, hogy az EU tevékenységének a sportban az európai dimenzió fejlesztését kell szolgálnia.

A Bizottság közleménye a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta a sport területén kibocsátott első politikai dokumentum, amely felhatalmazza az EU-t a tagállamok által meghozott sportpolitikai intézkedések támogatására, összehangolására és kiegészítésére.

Az előző ciklusban az Európai Parlament más kapcsolódó állásfoglalási indítványokat is kiadott, úgymint „Az európai hivatásos labdarúgás jövője”[1], „A sport szerepe az oktatásban”[2] és a „Fehér könyv a sportról”[3] (melyet a Bizottság 2007-ben hajtott végre) című állásfoglalásokat.

- Miért fontos a sport a társadalom számára?

A sport önmagában fontos társadalmi jelenség és közjónak tekinthető. Sokak számára a rekreáció egyik legfontosabb formája függetlenül attól, hogy maguk vesznek részt benne, vagy csupán nézőként vannak jelen. A legjobb dolog a sportban az, hogy származástól, háttértől, vallástól, gazdasági helyzettől függetlenül összehozza az embereket. A sport elősegíti az európai polgárok társadalomhoz való aktív hozzájárulását, és elősegíti a társadalmi integráció érzésének erősítését.

- Az egészség erősítése a sport révén

A testmozgás az egészség egyik legfontosabb meghatározója a modern társadalomban. A testmozgás hiánya hátrányosan érinti az európai polgárok egészségét, mivel növeli az elhízás, a túlsúlyosság veszélyét valamint súlyos betegségek kialakulásának a kockázatát. Ezek a hátrányos következmények terhet jelentenek a tagállamok egészségügyi költségvetésére és általános gazdaságára.

- Dopping, erőszak és intolerancia

A dopping továbbra is komoly fenyegetést jelent a sportra nézve. Sok érdekelt kéri, hogy az EU alkalmazzon aktívabb megközelítést a dopping elleni küzdelemben például azáltal, hogy – amennyiben az e területre vonatkozó hatáskörök erre feljogosítják az Uniót – csatlakozik az Európa Tanács Doppingellenes Egyezményéhez.

A nézők erőszakos megnyilvánulásai és rendbontásai továbbra is Európa-szerte tapasztalható jelenségek, és a kapcsolódó kockázatok csökkentésére irányuló intézkedésekből álló európai megközelítésre van szükség.

- Sport és gazdaság

A sport a gazdaság nagy és gyorsan növekvő ágazata, és jelentős mértékben hozzájárul a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, az átlagos növekedés mértékét meghaladó hozzáadott értékkel és foglalkoztatási hatásokkal. A sport fenntartható finanszírozása ugyanakkor olyan kérdés, amely részletesebb elemzést igényel.

- Sportszervezés

A sportban a felelősségteljes irányítás az egyik feltétele a sporttal kapcsolatos és az EU jogi keretében meglévő kihívások leküzdésének. E kihívások közé tartozik: a polgárok szabad mozgása és a sportolók állampolgársága, a játékosok átigazolása (az aktusok jogszerűsége és a pénzmozgások átláthatósága gyakran felmerülő aggályok), a sportversenyek sérthetetlensége és az európai szociális párbeszéd a sport ágazatában.

A Bizottság közleménye:

2011. január 18-án az Európai Bizottság közleményt fogadott el „A sport európai dimenziójának fejlesztése” címmel. E közlemény meghatározza a Bizottság elképzeléseit a sport területét érintő uniós szintű fellépésről. Konkrét intézkedéseket javasol a Bizottság és/vagy a tagállamok számára három nagy területen: a sport társadalmi szerepe, a sport gazdasági vetülete, és a sport szervezése.

A közlemény fő üzenete:

- meghatározza a sporthoz kapcsolódó kulcsfontosságú kihívásokat (pl.: nem hivatásos sportolók doppingja, sporteseményekhez kapcsolódó erőszak)

- tiszteletben tartja a sport irányítási struktúráinak önállóságát, és elismeri a tagállamok illetékességét a sport szervezése terén

- mindamellett kimondja, hogy az uniós szintű fellépés a sport szervezésében jelentős hozzáadott értéket eredményezhet

- minden fejezet végén felsorolja a lehetséges további lépéseket a Bizottság számára – és a tagállamok által kezelendőket is

- elismeri a sport területén a javaslatok összetettségét

- javasolja a tagállamok között informális együttműködési struktúrák folytatását, a bevált gyakorlatok folyamatos cseréjének és az eredmények terjesztésének biztosítása érdekében.

A közlemény kimondja, hogy az uniós fellépés elősegíti az Európa 2020 stratégia általános célkitűzéseinek elérését a foglalkoztathatóság és a mobilitás javításával, a társadalmi integrációt segítő programokon keresztül a sport, az oktatás és a képzés, valamint a testmozgásra vonatkozó európai iránymutatások révén.

A közleményben javasolt intézkedések célja az érdekeltek közötti vita ösztönzése, a kihívások leküzdése a sportban és az ágazat fejlődésének elősegítése. Várhatóan a sportolók, a sportszervezetek és a polgárok javát szolgálják majd e tervek, amelyek a Lisszaboni Szerződéssel az EU-ra ruházott, a tagállamokban a sportpolitika támogatására és összehangolására irányuló új szerepből fakadnak.

A Bizottság jelenleg a sport területén projektekhez és hálózatokhoz nyújt támogatást, mind sportspecifikus ösztönző intézkedésekkel, elsősorban a sport területét érintő előkészítő lépésekkel, mind pedig a különböző területeken már működő programokon keresztül. Ide tartozik az élethosszig tartó tanulás, a közegészségügy, az ifjúság, a polgárság, a kutatás és technológiai fejlesztés, a társadalmi integráció, a rasszizmus elleni küzdelem, a környezetvédelem, és egyéb területek.

Az előadó észrevételei és a jövőbeli kihívások:

A sport értékével kapcsolatban

- Az előadó szilárd meggyőződése, hogy oktatási és kulturális értékén keresztül a sport hozzájárulhat az Európai Unió stratégiai célkitűzéseihez.

- A sport az integráció motorja, mivel nemtől, etnikai hovatartozástól, vallástól, életkortól, állampolgárságtól és szociális helyzettől függetlenül minden polgár számára elérhető.

- Az előadó elismeri, hogy a nők körében a sporttevékenység végzése nem kellőképpen elismert és a nők alacsony arányban vannak jelen a sportszervezetek döntéshozó szerveiben.

- Az előadó arra ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe az idős sportolók tapasztalatait, amikor e sportolók edzői pályára kívánnak lépni, és hozzanak létre speciális képzéseket azon sportolók számára, akik felsőfokú tanulmányokat szeretnének folytatni és jelöljenek ki felügyelőket melléjük.

- Az önkénteseknek köszönhető számos sportesemény gördülékeny lebonyolítása. Az előadó hangsúlyozni kívánja hozzájárulásuk jelentőségét.

A nagy horderejű kérdések megoldását illetően

- Az előadó véleménye szerint a sport egészségre gyakorolt jótékony hatásai előmozdításának a tagállamok hatáskörébe kellene tartoznia. Uniós szinten nagyobb kérdésekre kellene összpontosítani, például a doppingra, a csempészetre, a sportolók mobilitására, a rasszizmusra és a sporton belüli erőszakra.

- Minden lehetséges erőfeszítést meg kell tenni a sportot fenyegető bűncselekmények, például a pénzmosás, a mérkőzések bundázása, az embercsempészet és a kiskorúak kizsákmányolásának megelőzése érdekében.

- Az előadó kéri a tagállamokat, hogy tiltsák meg a stadionokba való belépést azon szurkolók számára, akik erőszakos vagy diszkriminatív magatartást tanúsítottak. Javasolja a stadionokból kitiltottak európai nyilvántartásának létrehozását.

A felelősségteljes irányítással kapcsolatban

- Elő kell mozdítani a bevált gyakorlatok cseréjén keresztül a sport irányításának szabályait.

- A médiajogok eladására vonatkozó tagállami jogszabályokat össze kell hangolni azon helyzetek elkerülése érdekében, amikor csak a nagy egyesületek részesülnek azokból.

- Az előadó elismeri a bevételeknek a különböző méretű sportklubok, a hivatásos sport és a nem hivatásos sport közötti méltányos elosztását.

- Hangsúlyozza a képzési támogatások fontosságát is, mivel ezek hatékony védelmi mechanizmust jelentenek a képzési központok számára, valamint a beruházás megtérülését eredményezik.

A sportversenyek tisztességességével kapcsolatban

- A sportesemények sérthetetlensége fontos. A tagállamoknak szabályozó intézkedéseket kell elfogadni a sportnak az olyan nem tisztességes hatásokkal szembeni védelme érdekében, mint például a fogadások vagy a mérkőzések bundázása.

- Az előadó sürgeti a tagállamokat, hogy minősítsék bűncselekménynek a versenyek sérthetetlenségének bármilyen jellegű megsértését.

- A sportversenyek tisztességessége és nyitottsága létfontosságú a női és férfi sportolók sérthetetlenségének védelme érdekében.

- A sportszövetségek nem rendelkeznek megfelelő strukturális és jogi eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan lépjenek fel a játékokkal kapcsolatos spekulációkkal szemben.

- Az előadó támogatja a licencrendszereket és a pénzügyi fair play-t.

- Az előadó elismeri a sportbíróságok legitimitását a sport területén felmerülő jogviták rendezésében, ugyanakkor felszólít a sportbíróság európai hivatalának felállítására.

A költségvetésről

- Fontolóra kell venni egy megfelelő sportköltségvetési fedezetet az új hatáskör keretében végrehajtandó egyedi program előkészítő lépéséhez.

A lehetőségekről és a munkahelyekről

- A tagállamok oktatási programjait oly módon kell összehangolni, hogy a fiatal sportolók össze tudják kötni a tanulást a sportedzéssel.

- Kimondottan a sportpályafutásukat a tanulmányaikkal párhuzamosan folytatni kívánó fiatalok számára kialakított képzésekre van szükség.

- Sportot támogatni kell az iskolákban, mivel jótékony hatásokkal jár a társadalmi korlátok lebontása, a marginális helyzetű csoportok beilleszkedése terén.

- Sport magában hordozza a munkahelyteremtés, valamint az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés lehetőségét.

Az idegenforgalomról

- A sport és az idegenforgalom közötti szinergiákat meg kell határozni, elsősorban a kollektív infrastruktúrák frissítésén keresztül.

- Az előadó megjegyzi, hogy a nagyobb rendezvények és a sport rendkívüli lehetőségeket kínálnak az európai idegenforgalom fejlesztési lehetőségeinek kiaknázására.

A hagyományos sportok és játékok

- Az előadó szilárd meggyőződése, hogy meg kell őrizni a helyi, hagyományos sportokat, mivel ezek a kulturális örökség részei és erősítik az európai polgárság érzését. Ez társadalmaink kulturális sokszínűségének valódi szimbóluma.

- Az előadó megjegyzi, hogy néhány hagyományos játék és sport már eltűnt és azok, amelyek még léteznek, szintén az eltűnés nyilvánvaló veszélye fenyeget.

- Az előadó kéri a Bizottságot, hogy készítse el a helyi sportok európai térképét, és támogassa annak terjesztését.

Európai identitás a sporton keresztül

- Az előadó kéri a Bizottságot, hogy évente rendezze meg az európai sportnapot, hogy ezzel is széles körben tudatosítsa a sport jótékony hatásait.

- A lehetséges kezdeményezések között szerepelnek sportról szóló konferenciák és viták, az üzletekben sporteszközökre nyújtott árengedmények, valamint az egészséges életmód népszerűsítése.

- Az előadó kéri a Bizottságot, hogy támogassa „sport európai fővárosa” évenként történő megválasztását a Sport Európai Fővárosainak Szövetsége irányítása alatt, a pénzügyi támogatás és a szükséges ellenőrzések mellett.

- Az előadó javasolja, hogy az európai zászlót tűzzék ki az Európai Unióban megrendezett nagy sportesemények alkalmával, valamint hogy az szerepeljen a tagállamok sportolóinak mezén is.

Képzés és mobilitás a sportban

- Hangsúlyozza, hogy a játékosok helyi szintű képzése szükséges a sport fenntartható fejlődéséhez Európában.

- Az előadó javasolja, hogy hozzák létre a fiatal sportolók mobilitási programját azzal a céllal, hogy ily módon a fiatal sportolók külföldi csapatokkal edzhetnek.

- A sportcsapatokban részt vevő diákok és hallgatók tudnának részt venni ezekben a cserékben. A diákoknak lehetőségük volna új edzési módszereket elsajátítani, és fejleszteni európai tudatosságukat. A program fokozná a kultúrák közötti párbeszédet.

A harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködés terén

- Az előadó kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra olyan kérdéseket, mint a játékosok nemzetközi átigazolása, a fiatalkorú játékosok kizsákmányolása, a kalózkodás, és harmadik országok együttműködésével folytatott illegális fogadás.

- A sportklubokra nézve meg kell követelni, hogy tegyenek eleget a bevándorlási jogszabályoknak, amikor harmadik országokból származó fiatalokat szerződtetnek. Ezzel biztosítható, hogy a sportolókkal megfelelően bánnak mindaddig, amíg visszatérnek a származási országukba.

A sportügynökökről

- Az előadó szerint a többi szabályozott szakmai tevékenységhez hasonlóan a sportügynöki tevékenységre is valamely felsőoktatási intézmény által kiállított minimális képesítést kellene megkövetelni. Adóügyi szempontból a székhelyüknek is az EU területén kellene lennie.

- Az előadó javasolja az európai játékos-ügynökök nyilvántartásának létrehozását, amelyben feltüntetik azoknak a sportolóknak a nevét, akikkel dolgoznak, valamint a díjazásukat is.

[1] Elfogadott szövegek, P6_TA(2007) 0100.
[2] Elfogadott szövegek, P6_TA(2007) 0503.
[3] Elfogadott szövegek, P6_TA(2008) 0198.

VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (23.9.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a sport európai dimenziójáról
(2011/2087(INI))

A vélemény előadója: Burkhard Balz

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

– tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására (2008/2250(INI)),

– mivel a sport amellett, hogy társadalmi-kulturális jelenség, jelentős közvetlen bevételek és közvetett gazdasági haszon termelésére képes dinamikus gazdasági ágazat, és ennélfogva hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia megvalósításához;

– mivel a sport – egyedi sajátosságai és nem kereskedelmi vállalatokként tevékenykedő szövetségekre támaszkodó szervezeti struktúrája miatt – eltér a tipikus gazdasági tevékenységektől, továbbá mivel a sporttal összefüggő érdekeket meg kell különböztetni a kereskedelmi érdekektől;

– mivel a sportrendezvények egyre inkább határokon átnyúló jelentőségűek, és mivel a sport integritását veszélyeztető jelenségeket – mint például a bundázást – nem lehet kizárólag egy adott tagállam határain belül kezelni, és ezért azok szükségessé teszik az uniós tagállamok együttműködését és összehangolt fellépését;

1. üdvözli az EUMSZ 165. cikkét, amely most először nyújt jogalapot az EU számára a sport területén történő fellépéshez, és ezáltal egy uniós szintű pénzügyi támogatási programhoz is;

2. elismeri a sportrendezvényeknek az európai integrációs folyamatban betöltött jelentőségét; úgy véli, hogy a sportrendezvényekre való kilátogatás, illetve azoknak a televízióban, rádión vagy interneten való követése segíti az európai polgárok kulturális összekapcsolódását;

3. rámutat arra, hogy a sport számos fontos feladatot tölt be nemcsak a társadalomban – például az önkéntesség, az integráció és az egészség előmozdításával –, hanem munkaadóként, adófizetőként, valamint a gazdaság és a növekedés innovatív előmozdítójaként is; elsődleges fontosságú az ágazat európai szintű empirikus gazdasági elemzése, de további erőfeszítésekre van szükség a megbízható és összehasonlítható adatok megfelelő platformjának létrehozásához; megismétli a szociális gazdasági ágazat átfogó statisztikai elismerésére irányuló kérését;

4. úgy véli, hogy az Eurostatnak az illetékes nemzeti hatóságokkal együttműködve gyorsan rendelkezésre kell bocsátania ezeket a statisztikákat, és a folyamatba teljes mértékben be kell vonni a nemzetközi testületeket, valamint egyéb gazdasági szereplőket és szerveket, például a televíziós műsorszolgáltatókat és az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetet;

5 rámutat továbbá arra, hogy az önkéntesség intézménye az erkölcsi példamutatáson és szolidaritáson túl gazdasági szempontból is előnyökkel járhat az egyes tagállamok számára, ráadásul megkönnyíti a munkahelyteremtést, és a foglalkoztatottság növekedéséhez vezet;

6. felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy ismerjék el a sportversenyek szervezőinek azon jogát, hogy kompenzációt kapjanak a sportfogadással foglalkozó gazdasági szereplőktől, akik az ő versenyeiket használják saját kereskedelmi tevékenységük folytatására, továbbá hogy támogassák a sporttal foglalkozó szerveket a sport integritásának védelmére irányuló küzdelmükben; ez azonban nem vonatkozik az állami sportfogadási társaságokra, amelyek alapító okiratuk értelmében támogatják a sportot;

7. felhív az európai sportklubok gazdasági helyzetének elemzésére; megállapítja, hogy a klubok – főként a labdarúgás területén – egyre gyakrabban küzdenek hatalmas adósságokkal;

8. felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy támogassák a bevált gyakorlatok tagállamok, civil társadalom és egyéb érdekelt felek közötti folyamatos cseréjére és a közöttük történő koordinációra irányuló struktúra létrehozását a jelentős események, valamint minden, a gazdasági növekedés sporttevékenységekhez kapcsolódó ösztönzését célzó fontos kezdeményezés közötti szinergia megteremtése érdekében; ugyanakkor kinyilvánítja, hogy a nemzeti politikák uniós szintű harmonizációja nem célja az uniós politikáknak;

9. sajnálatát fejezi ki a sporton belüli korrupció és bundázás esetei miatt, amelyek a rajongók szemében sértik a sport integritását és fenyegetik a sport gazdasághoz való hozzájárulását; felhív ezért a sport integritásának és a fair playnek a védelmére irányuló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6., 83. és 165. cikkének megfelelő uniós szintű, hatékony együttműködési intézkedések létrehozására a sportrendezvények szervezői, az online fogadóirodák és a hatóságok között, azzal a céllal, hogy az információk és a szakértelem megosztása, valamint a sporton belüli csalással kapcsolatos bűncselekmények és szankciók – köztük büntetőjogi szankciók – közös fogalommeghatározásának alkalmazása révén előmozdítsák a játékosok nevelését, valamint összehangolják a sporton belüli csalással és korrupcióval szembeni fellépéseket;

10. kéri a Bizottságot, hogy tisztázza az állami támogatásokkal kapcsolatos uniós szabályoknak a sport területén nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazását annak érdekében, hogy jogbiztonságot teremtsen a tagállamok számára a közérdek tömegsport részére biztosított finanszírozáson keresztül történő előmozdítása terén;

11. hangsúlyozza, hogy mélyrehatóbban és kiterjedtebben kell elemezni a sporton belüli fenntartható gazdasági fejlődést; úgy véli, hogy többek között az átigazolási díjak egy részét tömegsporttal foglalkozó kluboknak kellene visszajuttatni; ez alapvető fontosságú a fenntarthatóbb és méltányosabb sportmozgalom megteremtéséhez;

12. emlékeztet arra, hogy a sport területén keletkező bevételeket általában rendezvények és versenyek finanszírozására, részt vevő szervezetekre, infrastruktúra építésére és fenntartására, valamint a fiatalkori és az amatőr-, illetve tömegsport előmozdítására fordítják; rámutat ezért arra, hogy a szervezők számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós versenyszabályokkal összhangban, átlátható módon értékesítsék rendezvényeiket; megállapítja, hogy a testnevelési egyetemek fontos szerepet játszanak, és hogy hosszú távú életképességüket és sikerüket megfelelő védelmen keresztül kell biztosítani;

13. elismeri a sport gazdasági értéke és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme közötti kapcsolatot; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő védelmét; hangsúlyozza, hogy az online sportfogadás a sportrendezvények kereskedelmi célú kihasználásának egyik formája, és felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a tisztességes megtérülés sport számára történő biztosítása, valamint a tömegsport integritásának megóvása és annak fejlesztése érdekében;

14. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 165. cikke értelmében az Európai Unió célja a méltányosság előmozdítása, valamint a sport integritásának védelme; következésképpen úgy véli, hogy a sporton belüli csalás és a korrupció elleni küzdelem összehangolása céljából az Európai Uniónak európai szintű strukturális együttműködést kell kialakítania;

15. támogatja a sport ágazatán belüli önszabályozás minden formáját, amelynek célja az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a pénzügyi stabilitás erősítése; az ilyen típusú szabályozás hitelessége szempontjából alapvető fontosságúnak tartja egy hatékony ellenőrzési rendszer, valamint a szankciók és az ösztönzők kiegyensúlyozott kombinációjának egységesített, európai rendszerben történő megvalósítását, amellyel kiszűrhetőek a korrupció különböző formái (a bundázás, valamint a sportfogadásnak a sport fair jellegére gyakorolt káros hatásai); kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza az EUMSZ 114. cikkén alapuló intézkedések bevezetésének lehetőségét, amelyek célja az európai hivatásos sportklubok hatékony és eredményes pénzgazdálkodására vonatkozó harmonizált szabályok biztosítása;

16. hangsúlyozza, hogy a sportban hivatásszerűen dolgozó szakemberek (bírók, edzők) képzésének és szakképesítéseinek egységes európai keretben történő kölcsönös elismerése azért is kiemelten fontos, mert az hosszú távon hozzájárul a versenyképesség fokozásához, ami által jelentős bevételkiesés is elkerülhető;

17. úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret részeként kívánatos és indokolt lenne az ösztönző intézkedések folytatása a sport területén, akár egy önálló uniós sportprogram, akár egy alprogram keretében;

18. megjegyzi, hogy „szatellitszámlák” sportágazatban történő, Bizottság általi bevezetése igen időszerű, mert segítségével nemzeti szinten egységes szabványok szerint értékelhetőek a sporttal kapcsolatos tevékenységek, ami lehetővé teszi az anomáliák kiszűrését, és hozzáadott értékkel bír az európai gazdaság és az egységes piac számára;

19. felszólít a hivatásos sporton belüli magas adósságokra vonatkozó, az adósságok okainak kezelésére képes belső szabályozások létrehozására és végrehajtására; e szabályozásokra Európa-szerte a sportintézményeknek kellene javaslatot tenniük egymással egyetértésben, hogy az egész kontinens számára egységes keretet lehessen létrehozni;

20. kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő konkrét javaslatokat a sportügynökök – jellegüknél fogva határokon átnyúló – tevékenységeire vonatkozó szabályozásokban tapasztalható – a Bizottság megbízásából 2009-ben készült független tanulmányban meghatározott – hiányosságok és eltérések orvoslása érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	22.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	29 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Udo Bullmann, Pascal Canfin, George Sabin Cutaş, Rachida Dati, Derk Jan Eppink, Diogo Feio, Elisa Ferreira, Ildikó Gáll-Pelcz, Jean-Paul Gauzès, Sven Giegold, Sylvie Goulard, Liem Hoang Ngoc, Othmar Karas, Wolf Klinz, Philippe Lamberts, Astrid Lulling, Hans-Peter Martin, Ivari Padar, Olle Schmidt, Marianne Thyssen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Pervenche Berès, David Casa, Herbert Dorfmann, Saïd El Khadraoui, Sari Essayah, Mojca Kleva, Thomas Mann, Gianni Pittella, Andreas Schwab

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (14.9.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a sport európai dimenziójáról
(2011/2087(INI))

A vélemény előadója: Sophie Auconie

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

- mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 165. cikkének értelmében az Unió feladata „a sport európai dimenzióinak fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén”;

1. hangsúlyozza, hogy a sport a közegészségügy fontos eszközének és az állami egészségügyi kiadásokat jelentősen csökkentő tényezőnek minősül; ismételten rámutat, hogy a rendszeres testmozgás többek között segít a túlsúlyossághoz, a szív- és érrendszeri betegségekhez, a cukorbetegséghez, a rákhoz és a csontritkuláshoz hasonló súlyos betegségek megelőzésében; hangsúlyozza, hogy az önbecsülés és az önkép javítása, valamint a szociális készségek fejlesztése, a társadalmi integráció előmozdítása és a szellemi egészség és jólét megőrzése révén a sport és a testmozgás terápiás hatással jár; sajnálja, hogy a gyermekekre és a serdűlőkre néha nyomást gyakorolnak a sporttevékenységek során; megjegyzi, hogy mivel az Unió népessége öregszik, különös figyelmet kell szentelni arra, hogy a testmozgás jótékony hatással lehet az idős korosztály egészségi állapotára;

2. kéri a tagállamokat, hogy a nemzeti oktatási programokban már kora gyermekkortól kezdve biztosítsanak fontos helyet a testmozgásnak, tekintve, hogy az Unióban minden hetedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott; felszólítja a Tanácsot, hogy az EU sportminiszterei által 2008-ban elfogadott, az EU fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatása mentén dolgozzon ki ajánlást; felhívja a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vállalkozásokat arra, hogy munkavállalóik számára sporttevékenységeket szervezzenek;

3. hangsúlyozza, hogy a sportszervezetek önkéntes tevékenysége a közegészségügy szempontjából nagy jelentőséggel bír; úgy véli, hogy az Európai Uniónak az eddiginél hatékonyabban kellene támogatnia az ilyen jellegű tevékenységeket;

4. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék tudomásul az amatőr és a hivatásos sport közötti különbséget, és támogassák az önszerveződő, mindenki, többek között a fogyatékossággal élők számára is elérhető testmozgási modelleket, és tegyék ezt a közegészségügyi stratégiáik központi elemévé;

5. felhívja a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy ne hagyatkozzanak csupán a magán-sportlétesítményekre, mivel ez egyenlőtlenséghez vezethet, hanem biztosítsanak széles körű és egyenlő hozzáférést a nyilvános sportlétesítményekhez, és e téren gondoskodjanak a jó gyakorlatok megosztásáról;

6. hangsúlyozza, hogy a sport, és az azt irányító és szabályozó nemzeti, uniós és nemzetközi szervezetek ténylegesen hozzájárulhatnak az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés új lehetőségeit megteremtő, hosszú távú uniós célkitűzések eléréséhez;

7. úgy véli, hogy az Európai Uniónak aktívabb szerepet kell játszania a sport integritásának védelmében, amit a sportszervezetek önmagukban nem képesek biztosítani, és hogy a tagállami szervezetek közötti együttműködést is elő kellene mozdítani a kipróbált és bevált gyakorlatok rendszeres megosztásának biztosítása, valamint az elért eredményekről való tájékoztatás érdekében;

8. úgy véli, hogy a helyi és regionális hatóságok alapvető szerepet töltenek be a sport uniós dimenziójának kifejlesztésében, mivel intézményi feladataik közé tartozik a sportolási lehetőségek megteremtése, valamint a sporttevékenységek és a szükséges infrastruktúra finanszírozása;

9. úgy véli, hogy a doppingolás súlyos egészségügyi kockázatot jelent mind a hivatásos, mind az amatőr sportolók számára; véleménye szerint a doppingellenes kampányok jelenleg nem egységesek és nem összehangoltak a tagállamok és az érdekeltek között; a nemzeti kormányzati szervek, a doppingellenes szervezetek és a laboratóriumok közötti információcserére, valamint a bevált gyakorlatok cseréjére szólít fel; e tekintetben emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 165. cikke értelmében az Európai Uniónak gondoskodnia kell a sportolók testi és szellemi épségének védelméről;

10. támogatja az Unió csatlakozásátaz Európa Tanács doppingellenes egyezményéhez;

11. kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a magas energiatartalmú sportélelmiszerekről szóló irányelv lehetőségét, amely biztosítaná a fogyasztók megfelelő tájékoztatását, különösen a doppingellenes szabályokkal kapcsolatban; kéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy doppingmegelőzési stratégiát, különösen a fiatal sportolók számára;

12. felszólít a doppingszer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények és büntetésük meghatározására;

13. felszólít, hogy az EUMSZ 6., 83. és 165. cikkének tiszteletben tartása mellett építsenek ki rendszeres uniós szintű együttműködést a sport feddhetetlenségének és tisztességének védelme érdekében, amelynek célja – a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség szabályainak és működési módjának sérelme nélkül – a sportban elkövetett csalás és korrupció elleni küzdelem összehangolása lenne;

14. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák eltökéltebben az egészségügyi szakembereknek a sportolás népszerűsítésében betöltött szerepét, és vizsgálják meg, hogy az egészségügyi szakemberek milyen ösztönzőket tudnának bevetni a sportolás népszerűsítése érdekében.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	12.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	41 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	János Áder, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sandrine Bélier, Sergio Berlato, Milan Cabrnoch, Martin Callanan, Nessa Childers, Chris Davies, Bairbre de Brún, Anne Delvaux, Edite Estrela, Julie Girling, Françoise Grossetête, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Jo Leinen, Peter Liese, Kartika Tamara Liotard, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Antonyia Parvanova, Mario Pirillo, Pavel Poc, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Daciana Octavia Sârbu, Carl Schlyter, Richard Seeber, Theodoros Skylakakis, Salvatore Tatarella, Anja Weisgerber, Marina Yannakoudakis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Marisa Matias, James Nicholson, Alojz Peterle, Michail Tremopoulos, Anna Záborská, Andrea Zanoni

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (27.9.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a sport európai dimenziójáról
(2011/2087(INI))

A vélemény előadója: Eija-Riitta Korhola

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a sport dinamikusan fejlődő ágazat és a társadalmi kohézió valódi eszközét képezi, illetve az EU-ban és annak régióiban rendkívül fontos szociális, egészségügyi és pénzügyi hatással rendelkezik, és nagymértékben hozzá tud járulni mind az infrastruktúra, mind pedig a gazdaság helyi szintű fejlődéséhez, továbbá jelentős idegenforgalmi látványosságot képezhet;

B. mivel sajátosságuk folytán a szerencsejáték-szolgáltatások nem tartoznak a szolgáltatási irányelv (2006/123/EK) és a Parlament által 2011. június 23-án elfogadott, a fogyasztói jogokról szóló új irányelv hatáskörébe;

C. mivel a tömegsportnak nyújtott támogatás csak akkor biztosított, ha a szükséges nemzeti szerencsejáték-engedélyek birtokosai, akik a tagállamokban adót fizetnek és más közérdekű célkitűzéseket finanszíroznak, törvény szerint kötelesek közhasznú célokat szolgáló járulékokat fizetni, és ténylegesen védve vannak a törvényellenes versennyel szemben;

D. mivel a szellemitulajdon-jogok megsértése tényleges fenyegetést jelent az európai sport hosszú távú finanszírozására nézve;

1. üdvözli a Bizottság tanulmányát a belső piaci politikáknak a tömegsport finanszírozására kifejtett hatásáról, és kéri a „gazdag” és „szegény” sportok közötti szakadék pénzügyi szolidaritási mechanizmusok révén történő áthidalását; felszólít a sport integritása európai vetületének kidolgozására, amelynek keretében a hangsúlyt először a „bundázás” elleni küzdelemre helyezik;

2. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzák létre az önkéntesek által megszerzett képesítések és a sporthoz kapcsolódó szabályozott szakmák folytatásához szükséges képesítések elismerésének rendszerét;

3. úgy véli, hogy – annak biztosítása érdekében, hogy a sportiparág teljes mértékben részesüljön a belső piac nyújtotta előnyökből – a sportipar folyamatosan változó gazdasági vetületével összefüggésben haladéktalanul előrelépésre van szükség a sporttal kapcsolatos kérdésekben az olyan kulcsfontosságú területeken, mint például a munkavállalók és a szolgáltatások szabad mozgása, a letelepedés szabadsága, a szakmai képesítések elismerése, a szellemi tulajdonjogok, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok;

4. felszólít a sport által az Európa 2020 stratégia általános céljaihoz tett hozzájárulás megfelelőbb elismerésére, mivel az ágazat erőteljes potenciállal rendelkezik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéshez, valamint a munkahelyteremtéshez, és mivel az ágazat pozitív hatással van a társadalmi befogadásra, az oktatásra és a képzésre, valamint a közegészségügyre és az aktív öregedésre;

5. hangsúlyozza, hogy a sorsolásos és egyéb számjátékok számára történő kizárólagos jogok biztosításának joga a tagállamok hatáskörében marad, ugyanis az EU érdekvédelmi sportszervezetei a nemzeti lottójátékok hozzájárulását a sport és különösen a tömegsport finanszírozásához nélkülözhetetlennek tekintik;

6. felszólítja a Bizottságot, hogy javasoljon konkrét intézkedéseket a lottójátékok által generált sportfinanszírozás biztosítására;

7. azt ajánlja, hogy – amennyiben még nem ez az alkalmazandó – a tagállamok és a sportszövetségek vezessék be a médiajogok kollektív értékesítését, amelynek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét a Bizottság jó néhány alkalommal elismerte;

8. tiszteletben tartja a tagállamok azon jogát, hogy büntető intézkedéseket állapítsanak meg az illegális online szerencsejáték-szolgáltatások visszaszorítására; egy olyan szabályozási elv létrehozását kéri, amelynek értelmében egy szerencsejáték-vállalkozás egy tagállamban csak akkor működhet (vagy folyamodhat a szükséges nemzeti engedélyért), ha egyetlen más tagállam jogszabályait sem sérti meg;

9. hangsúlyozza a sportban az oktatás jelentőségét, ösztönzi a sportolóknak a sportfogadások területén meglévő helyes gyakorlatokkal kapcsolatos képzésére irányulóan a sportszövetségek és a szerencsejáték-üzemeltetők által tett kezdeményezéseket;

10. üdvözli az európai futballban a „pénzügyi fair play” fogalmának bevezetését, amely a sport terén a pénzügyi stabilitás elérésének és a tisztességtelen verseny megakadályozásának irányába tett óriási lépés;

11. aggályát fejezi ki a sportesemények nyilvános helyeken, olyan csatornákon való közvetítése miatt, amely csatornák valamely tagállam olyan területén közvetítenek, amelyre vonatkozóan nem rendelkeznek továbbközvetítési jogokkal;

12. hangsúlyozza, hogy a sport egyre versengőbb világpiacán a médiával, a védjegyekkel, a kereskedelmi kommunikációval és egyebekkel kapcsolatos szellemitulajdon-jogok kielégítő nyomon követését és megfelelő érvényesítését meg kell védeni; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a sportszövetségek szellemi tulajdonjogainak védelmére irányuló erőfeszítéseiket az egész EU-ra kiterjedő egyenlő feltételek megteremtése érdekében, miközben tiszteletben tartják a szólás- és sajtószabadság elvét, és vegyék figyelembe e bevétel jelentőségét a tömegsportok finanszírozásában, mivel ez lehetővé teszi a professzionális sportegyesületek számára, hogy jótékonysági munkát végezzenek a helyi közösségek és a tömegsportok javára;

13. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a sporteseményekre történő határokon átnyúló jegyértékesítés tekintetében biztosítsák a szolgáltatási irányelv 20. cikke (2) bekezdésének hatékony végrehajtását, valamint a megkülönböztetésmentesség szabályát a tagállami jogrendszerekben végrehajtó nemzeti rendelkezések nemzeti hatóságok és bíróságok általi megfelelő érvényesítését;

14. támogatja a Bizottság azon elgondolását, hogy tanulmányozni fogja a játékosok átigazolásának gazdasági és jogi vonatkozásait, valamint az azok által a sportversenyekre, és különösen a klubok keretében történő utánpótlás-nevelésre vonatkozó politikára gyakorolt hatásokat;

15. emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 165. cikke értelmében az Európai Unió célja a sportversenyek tisztaságának előmozdítása, valamint a sport integritásának védelme; ezért úgy véli, hogy a sport területén a csalás és a korrupció elleni küzdelem összehangolása céljából az Európai Uniónak európai szintű strukturális együttműködést kell kialakítania; arra kéri a Bizottságot, hogy tanulmányozza egy, az EUMSZ 114. cikkén alapuló, az európai professzionális sportklubok tekintetében a felelősségteljes pénzügyi irányítás harmonizált szabályai biztosítására irányuló jogalkotási eszköz lehetőségét;

16. úgy véli, hogy az európai polgárok, és különösen a fiatalok számára több információt kellene biztosítani a sporttal kapcsolatos programok, projektek, ösztöndíjak és képzések rendelkezésre állását illetően; felkéri a Bizottságot, a tagállamokat és a sportszövetségeket, hogy dolgozzanak ki olyan, könnyedén hozzáférhető tájékoztatási mechanizmusokat, amelyek segíteni fognak az embereknek abban, hogy a belső piacon a közösségi programok kínálta lehetőségeket teljes körűen kihasználják;

17. sürgeti a tagállamokat, hogy a versenyek tisztaságát fenyegető – köztük a fogadási tevékenységekkel kapcsolatos – minden cselekmény bűncselekménnyé nyilvánításával tegyék lehetetlenné az eredmények pénzügyi vagy egyéb előnyök céljából történő tisztességtelen befolyásolását;

18. úgy véli, hogy az európai fogyasztók és polgárok dinamikus, jó és egészséges életének egyik kulcsa annak biztosítása, hogy a polgárok Európa-szerte aktívan részt vegyenek az egészséget javító sport- és szabadidős tevékenységekben, ami különösen igaz a gyermekekre, mivel a fiatalabb korcsoportokban egyre nő az elhízottak, illetve más, elhízással kapcsolatos betegségek előfordulása; felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítson több egészséggel kapcsolatos ösztönzőt és pénzeszközt a projektek – különösen a határokon átnyúló sporttevékenységeket magukban foglaló projektek – számára;

19. felszólítja a Bizottságot, hogy iránymutatásokon keresztül, ugyanakkor a sportról szóló közlemény alapján tegye egyértelművé a sport területére vonatkozó közösségi vívmányokat;

20. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet minden hivatásos európai sportszervezettel arról, hogy hogyan lehetne a hivatásos sportolókra vonatkozó munkaszerződések (pl. a munkaszerződés aláírásához szükséges legalacsonyabb életkor), munkakörülmények és fizetési rendszerek területén a tagállamok közötti különbségekből eredő problémákat, valamint a hivatásos sport területén az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat és a versenyszabályokat (pl. az adott igényben versenyeztethető játékosok maximális száma, átigazolási időszakok stb.) kezelni.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	26.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	33 0 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Pablo Arias Echeverría, Adam Bielan, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia De Campos, Jürgen Creutzmann, Cornelis de Jong, Evelyne Gebhardt, Mikael Gustafsson, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Philippe Juvin, Sandra Kalniete, Edvard Kožušník, Kurt Lechner, Toine Manders, Phil Prendergast, Mitro Repo, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Frank Engel, Marielle Gallo, Anna Hedh, María Irigoyen Pérez, Othmar Karas, Constance Le Grip, Antonyia Parvanova, Sylvana Rapti, Olle Schmidt, Kyriacos Triantaphyllides, Anja Weisgerber

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (11.10.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a sport európai dimenziójáról
(2011/2087(INI))

A vélemény előadója: Toine Manders

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A. mivel a sport által megtestesített értékekre óriási kereskedelmi nyomás nehezedik, és a bizonytalan jogi háttér mellett előfordul például a „bundázás”;

B. mivel a szellemi tulajdonjogok megsértése tényleges fenyegetést jelent az európai sport hosszú távú finanszírozására nézve;

C. mivel kizárólag a sport gazdasági vetülete tartozik az uniós jog hatálya alá, a sportversenyek szervezésével kapcsolatos szabályoknak pedig továbbra is annak hatályán kívül kell maradniuk;

1. kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a sportszövetségek szellemi tulajdonjogainak védelmére irányuló erőfeszítéseit;

2. azt ajánlja, hogy – amennyiben még ezt nem tették meg – a tagállamok és a sportszövetségek vezessék be a médiajogok központosított értékesítését, amelynek az uniós joggal való összeegyeztethetőségét a Bizottság jó néhány alkalommal elismerte;

3. aggályát fejezi ki amiatt, hogy a közvetített sporteseményeket olyan tagállamok területén is adják nyilvános helyeken, amelyre vonatkozóan nem rendelkeznek továbbközvetítési jogokkal;

4. újólag megerősíti azt az álláspontját, amelynek értelmében a sportfogadások a sportversenyek kereskedelmi jellegű hasznosítását képezik, és úgy véli, hogy a tagállamok – a sportszövetségeknek az általuk szervezett versenyekkel kapcsolatos szellemi tulajdonjogai elismerésével – megvédhetik a sportversenyeket minden nem engedélyezett kereskedelmi felhasználástól, ami a professzionális és amatőr sport támogatásának egyik módszere;

5. sürgeti a tagállamokat, hogy működjenek együtt a sportesemények szervezőivel és a sportfogadási irodákkal annak érdekében, hogy kezelni lehessen az eredmények pénzügyi vagy egyéb előnyök céljából történő tisztességtelen befolyásolását azáltal, hogy a versenyek integritását fenyegető minden cselekményt – köztük a fogadási tevékenységekkel kapcsolatosakat – bűncselekménnyé nyilvánítanak;

6. hangsúlyozza, hogy a játékosok helyi szinten történő képzése fontos az európai sport tartós fejlődése szempontjából; kéri a Bizottságot, hogy ismerje el a helyi szinten képzett játékosok támogatását segítő intézkedések jogszerűségét;

7. egyértelműen kifejti, hogy támogatja a licencrendszereket és a „pénzügyi fair playt”; úgy véli, hogy az ilyen intézkedések arányosak;

8. felszólítja a Bizottságot, hogy iránymutatásokon keresztül, a sportról szóló közlemény alapján tegye egyértelművé a sport területére vonatkozó közösségi vívmányokat;

9. elismeri a sportra szakosodott bíróságoknak a sport területén folyamatban lévő jogviták rendezése tekintetében meglévő szakértelmét és joghatóságát, amennyiben azok tiszteletben tartják a polgárok tisztességes tárgyaláshoz való jogát;

10. úgy véli, hogy a futballügynökök esetében meg kell állapítani a képesítések minimumszintjét, az átláthatóságot pedig az ügynökök nyilvántartásán – többek között az egyes ügynökök által képviselt sportolókat és az ügynökök díjazását tartalmazó listán – keresztül kell biztosítani;

11. felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan javaslatokat, amelyek révén az alulról szerveződő sport integritásának védelme és fejlesztése érdekében a sportversenyek szervezői a fogadótársaságoktól tisztességes részesedést kapnak a bevételekből, ha versenyeikkel kapcsolatban fogadásokat lehet kötni;

12. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet minden professzionális európai sportszervezettel arról, hogy hogyan lehetne megoldani a tagállamok közötti különbségekből a következő területeken adódó problémákat: munkaszerződések (például a munkaszerződés aláírásához szükséges legalacsonyabb életkor), munkakörülmények, a professzionális férfi és női sportolók fizetési rendszere, illetve az állami támogatásra vonatkozó szabályok és a professzionális sport versenyszabályai (például az adott idényben versenyeztethető játékosok maximális számára, átigazolási időszak);

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	10.10.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	14 3 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Raffaele Baldassarre, Luigi Berlinguer, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Sajjad Karim, Antonio Masip Hidalgo, Jiří Maštálka, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Diana Wallis
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Kurt Lechner, Toine Manders, Paulo Rangel
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Pablo Zalba Bidegain

VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (3.10.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a sport európai dimenziójáról
(2011/2087(INI))

A vélemény előadója: Emine Bozkurt

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1. elismeri a sport sajátosságait, hangsúlyozza azonban, hogy a sportszabályoknak mindenkor meg kell felelniük az uniós jogszabályoknak, különösen az Alapjogi Chartának; hangsúlyozza, hogy átláthatóságra és elszámoltathatóságra van szükség a sportirányítási struktúrákban; felkéri a sportirányító testületeket, hogy vezessenek be „zéró toleranciát” a korrupcióval szemben, fogadjanak el az erkölcsi integritáson és a tisztességes verseny iránti elkötelezettségen alapuló etikai kódexeket, hozzanak létre független csoportokat a belső vizsgálatok lefolytatására, valamint alakítsanak ki szoros együttműködést a bűnüldöző szervekkel;

2. felkéri a tagállamokat, hogy büntetőjogukba vegyék fel a sport terén elkövetett csalás tényállását; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el harmonizált megközelítést a sporthoz kapcsolódó korrupcióval szemben; hangsúlyozza, hogy a sporthoz kapcsolódó korrupció valamennyi formáját szerepeltetni kell a korrupcióellenes jogszabálycsomagban;

3. úgy véli, hogy a „bundázás”, valamint az illegális fogadás és az adócsalás céljából végzett hamis szponzorálás jelensége komoly problémát jelent Európában, és tipikus bűncselekményről van szó, amely magas jövedelmet hozhat, és amelynek bizonyos tagállamokban túlságosan alacsony a büntetési tétele és a felderítési aránya, e bűncselekményekhez ezért gyakran kapcsolódik a pénzmosással, kábítószer-kereskedelemmel és embercsempészettel összefüggő szakosodott bűnszervezetek tevékenysége;

4. felkéri a sportirányító testületeket, hogy az engedélyek kiadása előtt világítsák át azokat a vállalkozásokat, amelyek alvállalkozókként vesznek részt a mérkőzések szervezésében; felkéri a sportirányító testületeket, hogy hozzanak létre hatékony eszközt a mérkőzések ellenőrzésére; felkéri az Europolt, hogy dolgozzon együtt közös nyomozócsoportokkal és folytasson együttműködést az Eurojusttal a sportban megjelenő korrupcióval szemben; hangsúlyozza, hogy fokozni kell a harmadik országokkal folytatott együttműködést a „bundázás” elleni küzdelemben;

5. várakozással tekint a FIFA átigazolási rendszerének eredményeire, különösen az átláthatóság, a pénzügyi „fair play”, a korrupció elleni küzdelem és az emberkereskedelem vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a rendszernek be kell tartania az uniós jogszabályokat és az adatvédelmi szabályokat; felszólítja a sportirányító testületeket, hogy az átigazolási rendszer adatait vessék össze egyéb korrupcióellenes rendszerekkel a „bundázás” elleni küzdelem céljából folytatott hatékonyabb nyomon követés érdekében;

6. hangsúlyozza, hogy a kiskorúakat mindenkor védelmezni kell; felszólítja a sportirányító testületeket, hogy eseti alapon ellenőrizzék a kiskorúak átigazolását tiltó szabály alóli valamennyi kivételt, és e kivételeket csökkentsék a lehető legminimálisabb mértékre;

7. felszólítja a sportirányító testületeket, hogy egy magatartási kódex és egy szankcionálási mechanizmus kíséretében hozzák létre a játékosok ügynökeinek regisztrációs rendszerét; hangsúlyozza, hogy tanúsítvány vagy hasonló dokumentum révén szakmává kell minősíteni a játékosok ügynökeinek hivatását;

8. hangsúlyozza, hogy a mérkőzések ellenőrzéséről és a sport területén történő csalások elleni küzdelemről szóló, kötelező érvényű megállapodásra van szükség a sportirányító testületek és a sportfogadási szervezetek között; felkéri a sportfogadási szervezeteket, hogy vállaljanak felelősséget az ágazat tisztességes működésének fenntartásáért, és hogy ezekkel az ügyekkel kapcsolatban működjenek együtt a sportirányító testületekkel;

9. hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell az engedéllyel nem rendelkező uniós és nem uniós székhelyű szerencsejáték-szolgáltatókkal, mivel ezek képesek kijátszani a sporttal kapcsolatos csalásokat ellenőrző rendszereket;

10. hangsúlyozza, hogy a doppingolás elleni küzdelemnek teljes mértékben meg kell felelnie az uniós jognak, különösen az Alapjogi Chartának, a magánélet védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályoknak, valamint a munkajogi jogszabályoknak; felkéri a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséget, hogy hozzon létre egy megbízható, könnyen használható és az uniós jogszabályoknak megfelelő adminisztrációs rendszert a sportolók tartózkodási helyének nyomon követése céljából; hangsúlyozza, hogy megfelelő statisztikákra van szükség; megjegyzi, hogy a tesztek elmulasztásának büntetése helyett fontosabb a doppingolást szankcionálni; felszólítja a sportközösséget, hogy mozdítsa elő a szellemi és fizikai jóléttel társított sportmentalitást, mely nem pusztán teljesítményközpontú, mivel ez utóbbi bizonyos esetekben a gyógyszerektől és a teljesítménynövelő szerektől való súlyos függőséghez vezethet;

11. rámutat arra, hogy a fizikai tevékenyég elengedhetetlen az egészséges és megfelelő életmódhoz, beleértve a független életet a fogyatékossággal élők számára, és azt kiegyensúlyozott étrenddel kell kiegészíteni; a sport továbbá a perifériára szorulás és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem értékes eszköze;

12. felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák a sportesemények alatti erőszak elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket, különösen a szurkolók szervezett csoportjainak tagállamok közötti szállítása esetében; ennek érdekében felszólítja a tagállamokat, hogy ösztönözzék az információk, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjét, melyek révén a sportpályákon belül és kívül egyaránt könnyebb megelőzni az erőszakos cselekményeket;

13. sajnálja, hogy az Európai Bizottság sportra vonatkozó közleménye nem fordít figyelmet a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre; megerősíti a hátrányos megkülönböztetés valamennyi fajtáját tiltó uniós jogszabályok alkalmazhatóságát mind a hivatásos, mind pedig az amatőr sportra az EU-ban, és felszólítja valamennyi tagállamot és a Bizottságot, hogy hatékonyan ültessék át és hajtsák végre a 2000/78/EK, illetve a 2000/43/EK irányelvet;

14. úgy véli, hogy a sportegyesületek és a stadionok a hivatásos sportolók munkahelyei, ezért a hátrányos megkülönböztetés bármilyen formája munkahelyi megkülönböztetésnek minősül; felhívja a sport területén tevékenykedő szakmai szervezeteket, hogy indítsanak kampányokat a sporttevékenységek közben, valamint a sportrendezvények során vagy azok után, a stadionokon belül vagy kívül megnyilvánuló hátrányos megkülönböztetés, rasszizmus és idegengyűlölet bármilyen formájával szemben, felszólít az e területen elért előrelépésekről szóló éves jelentés kiadására; felszólít a hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos minimumszankciók és szerződéses kikötések megállapítására; felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezt a folyamatot;

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	29.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	48 0 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Jan Philipp Albrecht, Sonia Alfano, Alexander Alvaro, Roberta Angelilli, Vilija Blinkevičiūtė, Rita Borsellino, Emine Bozkurt, Simon Busuttil, Carlos Coelho, Rosario Crocetta, Tanja Fajon, Hélène Flautre, Kinga Gál, Kinga Göncz, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Salvatore Iacolino, Lívia Járóka, Juan Fernando López Aguilar, Monica Luisa Macovei, Clemente Mastella, Véronique Mathieu, Louis Michel, Jan Mulder, Antigoni Papadopoulou, Georgios Papanikolaou, Carmen Romero López, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Renate Sommer, Valdemar Tomaševski, Kyriacos Triantaphyllides, Wim van de Camp, Axel Voss, Renate Weber, Tatjana Ždanoka
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Edit Bauer, Anna Maria Corazza Bildt, Cornelis de Jong, Ioan Enciu, Monika Hohlmeier, Franziska Keller, Jean Lambert, Mariya Nedelcheva, Hubert Pirker, Debora Serracchiani, Gianni Vattimo
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Anna Rosbach

VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (21.9.2011)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a sport európai dimenziójáról
(2011/2087(INI))

A vélemény előadója: Joanna Senyszyn

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

- tekintettel az olimpiai játékokon használt sportáruk gyártása során az alapvető munkaügyi normák tiszteletben tartásáról szóló, 2004. április 21-i állásfoglalására[1],

- tekintettel a nőkről és a sportról szóló, 2003. június 5-i állásfoglalására[2],

- tekintettel a nemzetközi sportesemények környezetében kialakuló kényszerprostitúcióról szóló, 2006. március 15-i állásfoglalására[3],

- tekintettel a nők sporttal kapcsolatos jogairól szóló európai chartára („Jump in Olympia. Strong(er) Women through Sport”),

- tekintettel a sportban az LMBT-vel szembeni megkülönböztetés felszámolására irányuló cselekvésről szóló chartára,

1. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, valamint az érintett szereplőket, sportegyesületeket és -szövetségeket annak biztosítására, hogy a nők és a férfiak egyenlő feltételek mellett űzhessenek alkalmas, az életkoruknak megfelelő és megfizethető sportot, továbbá hogy alakítsanak ki különösen a hátrányos helyzetű lányok és nők számára olyan sportolási lehetőségeket és programokat, amelyek előmozdítják mind a sportban való részvételt, mind pedig a sportolás iránti folyamatos érdeklődést, erősítik a társadalmi integrációt, valamint biztosítják, hogy a női sportolók a felszerelés és tartozékok rendelkezésre állása, a versenyek ütemezése, az edzések ideje és az edzői irányítás tekintetében egyenlő bánásmódban részesüljenek;

2. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, valamint az érdekelt feleket, a sportegyesületeket és -szövetségeket is, hogy biztosítsák a nők és a férfiak egyenlő részvételét a sporttal kapcsolatos döntéshozatali szervekben, valamint az egyenlőséget a sportszövetségeknél az edzői és adminisztratív álláshelyekhez való hozzáférésben;

3. kéri a tagállamokat és a nemzeti szövetségeket, hogy az élsportoló nők és férfiak számára biztosítsanak azonos értékű díjakat, valamint azonos edzési és felkészülési feltételeket, beleértve az egészségügyi ellátást, a versenyekhez való egyenlő hozzáférést, azonos szociális ellátást, továbbá sportkarrierjük végén a visszailleszkedést támogató megfelelő rendszereket;

4. felszólítja a Tanácsot, a Bizottságot, a tagállamokat, valamint a nemzeti kormányzati sporttestületeket, hogy vállaljanak kötelezettséget a homofóbia és transzfóbia leküzdésére, valamint főként a leszbikus, biszexuális, homoszexuális és transznemű sportolókkal kapcsolatos jogszabályok és megkülönböztetés-ellenes politikák megfelelő végrehajtására;

5. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a sporttal kapcsolatos valamennyi tevékenységük során – és különösen a politikák kialakításában, a tervezési folyamatokban, a költségvetési eljárásokban, az emberi erőforrások kialakításában – tartsák szem előtt a nemek közötti egyenlőség kérdését, fokozottabban vegyék figyelembe azokat az akadályokat, amelyekkel a nők és a lányok a sporthoz való hozzáférés, a sportban való részvétel és a sport előnyeinek élvezése tekintetében szembesülhetnek, valamint tegyenek konkrét intézkedéseket a sporttal kapcsolatos döntéshozatal valamennyi szintjén a nők és férfiak kiegyensúlyozott képviseletére;

6. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyenek fontolóra integrált sportprogramokat annak érdekében, hogy leküzdjék és eloszlassák a nők képességeivel kapcsolatos tévhiteket, elősegítsék a megkülönböztetés és a nemi sztereotípiák csökkentését, valamint bővítsék a nőknek szánt szerepet;

7 ösztönzi a sport területén a női hálózatok kialakítását a bevált gyakorlatok és az információk cseréjének előmozdítása érdekében;

8. kijelenti, hogy a fiúk mellett a lányok sporttevékenységekbe való bevonása elősegítheti az olyan előítéletek és sztereotípiák leküzdését, amelyek gyakran hozzájárulnak a nők és a lányok társadalmi kiszolgáltatottságához;

9. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javasoljanak külön intézkedéseket, és dolgozzanak ki programokat annak biztosítása céljából, hogy a média kiegyensúlyozottan, nemi alapon történő megkülönböztetés és a sportban a nők sztereotipizált ábrázolása nélkül közvetítse a sporteseményeket, és felszólítja a nemzeti sportszövetségeket és -hatóságokat, hogy vállaljanak kötelezettséget az ezen a területen végbemenő előrehaladás nyomon követésére;

10. megismétli az Eurostathoz intézett azon felhívását, hogy dolgozzon ki mutatókat és statisztikákat a férfiak és a nők sportban való részvételére vonatkozóan;

11 úgy véli, hogy az élsportolónők a fiatalok számára méltó példaképül szolgálhatnak; hangsúlyozza tehát a média szerepének fontosságát e sportolónők láthatóságának fokozásában;

12. kéri a Bizottságot, hogy támogassa és ösztönözze a sportban a nemi egyenlőtlenségek tartós fennállására, valamint annak felderítésére irányuló európai kutatást, hogy a nők miért szakítják félbe sportkarrierjüket; hangsúlyozza, hogy a sportszövetségek és –intézmények elismerését és pénzügyi támogatását attól kellene függővé tenni, hogy a sport minden területén és valamennyi szintjén betartják-e a nemek közötti egyenlőséget;

13. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az óvodától kezdve a lányok és fiúk számára nyújtott színvonalas, életkorhoz igazodó és gyermekbarát testnevelés jelentőségével kapcsolatos tájékozottságot, ezért megfelelő stratégiák és iránymutatások kialakítását javasolja;

14. felszólítja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a felsőoktatási intézményekkel létesítendő partnerségeket azzal a céllal, hogy a sport területén a szakemberek – különösen a testnevelő tanárok – képzésében biztosítsák a nemi dimenzió érvényesülését, tekintettel arra a fontos szerepre, amelyet a tanárok játszanak a szülők és a diákok figyelmének felkeltése terén a nemi sztereotípiák elleni küzdelemmel kapcsolatban;

15. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mindent tegyenek meg az iskolákban és a nyilvános sportlétesítményekben folytatott sporttevékenységek során a nemek közötti egyensúly előmozdítása illetve biztosítása érdekében;

16. hangsúlyozza, hogy nem tolerálható, továbbá kulturális vagy vallási okokkal nem igazolható, hogy a szülők megtiltsák a bevándorló lányoknak az iskolai sportolást és úszást;

17. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a kombinált sportképzéssel és általános oktatással kapcsolatos iránymutatások kidolgozása során vegyék figyelembe a nemek közötti egyenlőség szempontját;

18. felszólítja a Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy – a társadalomban a kulturális, hagyományos, történelmi vagy vallási tényezők folytán a nőket érintő szabályok és kötelezettségek ellenére – segítsék elő mind a nők, mind pedig a férfiak körében bármiféle sporttevékenység folytatásának teljes mértékű szabadságát;

19. felszólítja a tagállamokat, hogy támogassák a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést, azaz egyenlő mértékben finanszírozzák a női és férfi sportklubokat és nemzeti csapatokat annak érdekében, hogy pénzügyi okok miatt senki se szoruljon ki;

20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki külön intézkedéseket és programokat, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy a nőknek és a férfiaknak amiatt ne kelljen felhagyniuk sportkarrierjükkel, mert nem tudják összeegyeztetni családi életüket hivatásos sporttevékenységükkel, valamint a munkaerőpiacra való visszatérés megkönnyítése érdekében nyújtsanak képzést és tanácsadást a női sportolók számára, különösen a szülési vagy szülői szabadság után;

21. ezzel összefüggésben javasolja, hogy fontolják meg az óvodákat és iskolákat célzó, a sportolással kapcsolatos tudatosságot növelő kampányokat, amelyekben az egykori élsportoló férfiakat és nőket példaképként mutatják be, hogy a gyermekek és a fiatalok körében felkeltsék vagy fenntartsák a sport iránti érdeklődést;

22. ösztönzi, hogy a sportközpontokban és tornacsarnokokban bölcsődéket alakítsanak ki, hogy a gyermekes anyák és apák számára is biztosítsák a sportlétesítményekhez való egyenlő hozzáférést;

23. felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az irányítás, az edzői és játékvezetői szakma és a média területén a nemi szempontokat figyelembe vevő képzést előmozdító transznacionális projekteket, amelyek képessé teszik a nőket a sportban szükséges különböző funkciókban végzendő munkára;

24. felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre a női sportolók csereprogramját, valamint növelje a női sportolóknak, edzőknek és az e területen hivatásosan tevékenykedő nőknek szóló ösztöndíjak, képzések, illetve a munkalehetőségek számát, ; felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a sportágazatra vonatkozó szakmai normákat, amelyek magukban foglalják a jelenlegi és jövőbeli ágazatspecifikus képesítések átfogó leírását;

25. rámutat, hogy sok lány sportol fiatal korában, de sokan abbahagyják a sportot serdülőkorukban, ezzel összefüggésben utal arra a kutatásra, amely szerint társaik és családjuk nyílt vagy burkolt nyomást gyakorolnak a lányokra, hogy legyenek nőiesebbek vagy vállaljanak olyan feladatokat, amelyek megakadályozzák őket a folyamatos részvételben; ösztönzi a tagállamokat és a sportért felelős nemzeti szerveket, hogy dolgozzanak ki olyan, programokra és edzőkre irányuló stratégiákat, amelyek elsősorban a sport iránt érdeklődő lányokat segítik a sportolói identitás kialakításában;

26. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak a férfi és női sportolók számára azonos szintű finanszírozást, továbbá hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alapon (ERFA) keresztül a nők igényeihez alkalmazkodó sportinfrastruktúra támogatása érdekében, illetve az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül a sportágazatban – beleértve a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséghez és a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz hasonló, befolyásos nemzetközi sportügynökségeknél lévő vezetői és felsővezetői álláshelyeket is – dolgozó nők képességeinek és foglalkoztathatóságának fejlesztése érdekében társfinanszírozzák a különböző projekteket;

27. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az összes területen és szinten alakítsák ki a sportegyesületek és -szervezetek pénzügyi támogatását, amely a nemek közötti egyenlőség elvének betartására vonatkozó követelménytől függene.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	15.9.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	31 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Regina Bastos, Edit Bauer, Andrea Češková, Tadeusz Cymański, Edite Estrela, Ilda Figueiredo, Iratxe García Pérez, Zita Gurmai, Mary Honeyball, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Nicole Kiil-Nielsen, Rodi Kratsa-Tsagaropoulou, Constance Le Grip, Barbara Matera, Elisabeth Morin-Chartier, Siiri Oviir, Antonyia Parvanova, Raül Romeva i Rueda, Nicole Sinclaire, Joanna Katarzyna Skrzydlewska, Britta Thomsen, Marina Yannakoudakis, Anna Záborská
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Izaskun Bilbao Barandica, Jill Evans, Christa Klaß, Kartika Tamara Liotard, Mariya Nedelcheva, Katarína Neveďalová, Norica Nicolai, Antigoni Papadopoulou, Joanna Senyszyn

[1] HL C 104 E, 2004.4.30., 757. o.
[2] HL C 68 E, 2004.3.18., 605. o.
[3] HL C 291 E., 2006.11.30., 292. o.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma	10.11.2011
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	28 2 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Magdi Cristiano Allam, Zoltán Bagó, Malika Benarab-Attou, Lothar Bisky, Piotr Borys, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Marek Henryk Migalski, Katarína Neveďalová, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Marco Scurria, Joanna Senyszyn, Emil Stoyanov, Hannu Takkula, Sampo Terho, Helga Trüpel, Gianni Vattimo, Sabine Verheyen
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Liam Aylward, Heinz K. Becker, Ivo Belet, Timothy Kirkhope, Hans-Peter Martin, Georgios Papanikolaou
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Pablo Zalba Bidegain

Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat