JELENTÉS a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

18.11.2013 - (COM(2012)0371 – C7‑0196/2012 – 2012/0179(COD)) - ***I

Halászati Bizottság
Előadó: Kriton Arsenis

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2012)0371 – C7‑0196/2012 – 2012/0179(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2012)0371),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7–0196/2012),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. február 13-i véleményére[1],

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A7-0395/2013),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak és a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás                1 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 11. cikkének megfelelően a környezetvédelmi követelményeket, többek között a mélytengeri halászati erőforrások megőrzését – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába;
Indokolás
E módosítás biztosítja az Unió elsődleges jogának való megfelelést, amely az EUMSZ 11. cikkében előírja a környezetvédelem beillesztését az uniós politikák meghatározásába és végrehajtásába.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az EU elkötelezte magát az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatok, különösen a 61/105. és a 64/72. határozat végrehajtására, amelyek felkérik az államokat és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket, hogy biztosítsák a veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztításával szembeni védelmét, valamint a mélytengeri halállományok fenntartható kiaknázását.	(2) Az EU elkötelezte magát az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatok, különösen a 61/105. és a 64/72. határozat végrehajtására, amelyek felkérik az államokat és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket, hogy biztosítsák a veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök következményeivel szembeni védelmét, valamint a mélytengeri halállományok fenntartható kiaknázását.
	A veszélyeztetett mélyvízi ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelmére vonatkozóan az Északkelet-atlanti Halászati Bizottság (NEAFC) által kidolgozott és elfogadott intézkedéseket tartalmazó ajánlásokat – a 61/105. sz. határozat (83) bekezdése a) pontjával és a 64/72. sz. határozat (119) bekezdése a) pontjával és (120) bekezdésével öszhangban – hivatalosan és teljes egészükben bele kell foglalni az uniós jogszabályokba.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Ezenfelül az Uniónak élen kell járnia a nemzetközi fórumokon a jó kormányzással kapcsolatos intézkedések megállapítása és végrehajtása terén a fenntartható mélytengeri halászati gazdálkodás érdekében, összhangban az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése és a FAO által elfogadott és az e rendelet által tükrözött határozatokkal.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) 2002 óta a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók kapacitása nem haladhatja meg azon hajók összkapacitását, amelyek az 1998., 1999. vagy 2000. év bármelyikében különböző mélytengeri fajokból összesen több mint 10 tonnát fogtak ki. A Bizottság értékelésében megállapította, hogy a kapacitás felső határértékének meghatározása nem járt pozitív eredménnyel. A múltbeli tapasztalatok alapján és sok mélytengeri halászati terület esetében a pontos adatok hiányában nem helyénvaló e halászati gazdálkodást kizárólag az erőkifejtés korlátozásával végezni.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 4 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(4) A halászati kapacitás mélytengeri halászatokban elért, szükséges csökkentéseinek fenntartása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy a mélytengeri fajok halászatára olyan halászati engedélyek vonatkozzanak, amelyek korlátozzák a mélytengeri fajok kirakodására jogosult hajók kapacitását. Annak érdekében, hogy a gazdálkodási intézkedések a flottának a mélytengeri halászat szempontjából legfontosabb részére összpontosuljanak, a halászati engedélyeket célzott vagy járulékos halászat alapján kell kiadni.	(4) A halászati kapacitás mélytengeri halászatokban elért, szükséges csökkentéseinek fenntartása érdekében helyénvaló arról rendelkezni, hogy a mélytengeri fajok halászatára olyan halászati engedélyek vonatkozzanak, amelyek korlátozzák a mélytengeri fajok kirakodására jogosult hajók kapacitását. Annak érdekében, hogy a gazdálkodási intézkedések a flottának a mélytengeri halászat szempontjából legfontosabb részére összpontosuljanak, a halászati engedélyeket célzott vagy járulékos halászat alapján kell kiadni. Azonban figyelembe kell venni a …/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben12a megállapított, az összes fogás kirakodására vonatkozó kötelezettséget, hogy azokat a hajókat, amelyek kis mennyiségben fognak ki mélytengeri fajokat, és amelyek jelenleg nem tartoznak a halászatra vonatkozó engedélyezési rendszer alá, ne fosszák meg teljesen a hagyományos halászati tevékenységeik folytatásának lehetőségétől.
	12a Az Európai Parlament és a Tanács …/2013/EU rendelete (…) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L …).
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 5 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) A mélytengeri fajok kifogását lehetővé tévő halászati engedélyek jogosultjainak együtt kell működniük olyan tudományos kutatási tevékenységekben, amelyek javítják a mélytengeri állományok és a mélytengeri ökoszisztémák felmérését.	(5) A mélytengeri fajok kifogását lehetővé tévő halászati engedélyek jogosultjainak együtt kell működniük olyan tudományos kutatási tevékenységekben, amelyek javítják a mélytengeri állományok felmérését és a mélytengeri ökoszisztémák kutatását.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 7 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(7) Az alkalmazott halászeszközök közül a fenékvonóhálóval végzett mélytengeri halászat jelenti a legnagyobb kockázatot a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák számára, és a szóban forgó eszköz használata esetén számolnak be a mélytengeri fajok nemkívánatos fogásának legmagasabb arányáról. A fenékvonóhálókat ezért véglegesen be kell tiltani a mélytengeri fajokra irányuló halászatban.	(7) Az alkalmazott halászeszközök közül a fenékvonóhálóval végzett mélytengeri halászat jelenti a legnagyobb kockázatot a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák számára.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 8 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(8) A fenékhez rögzített kopoltyúhálók mélytengeri halászatban való alkalmazását jelenleg az átmeneti technikai intézkedéseknek a 2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig tartó időszakra történő meghatározásáról szóló 1288/2009/EK tanácsi rendelet13 korlátozza. Mivel az eszköz nem fenntartható használata a mély vizekben nagymértékű nemkívánatos fogást eredményez, továbbá az elveszített és elhagyott halászeszközök ökológiai hatására tekintettel ezen eszköz használatát is végleg be kell tiltani a mélytengeri fajokra irányuló halászatban.	törölve
_____________
13 HL L 347., 2009.12.24., 6. o.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 9 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(9) Annak érdekében azonban, hogy a halászoknak elegendő idő álljon rendelkezésre az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz, a fenékvonóhálókkal és a fenékhez rögzített kopoltyúhálókkal történő halászatra kiadott jelenlegi halászati engedélyeknek meghatározott ideig még érvényesnek kell maradniuk.	(9) A halászoknak elegendő idővel kell rendelkezniük az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz, a fenékvonóhálókkal és a fenékhez rögzített kopoltyúhálókkal történő halászatra kiadott jelenlegi halászati engedélyeknek meghatározott ideig még érvényesnek kell maradniuk, hogy csökkenjenek az e halászati tevékenységekben érintett flottákra gyakorolt kedvezőtlen hatások.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 10 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(10) Ezenkívül azok a hajók, amelyeknek a mélytengeri halászat folytatásához le kell cserélniük halászeszközüket, az Európai Halászati Alaptól pénzügyi támogatásra jogosultak, amennyiben az új eszköz csökkenti a halászat nem kereskedelmi fajokra gyakorolt hatását, valamint ha a nemzeti operatív program lehetővé teszi az ilyen intézkedésekhez való hozzájárulást.	(10) Ezenkívül azok a hajók, amelyek le kívánják cserélni halászeszközüket, az Európai Halászati Alaptól pénzügyi támogatásra jogosultak, amennyiben az új eszköz csökkenti a halászat nem kereskedelmi fajokra gyakorolt hatását, valamint ha a nemzeti operatív program lehetővé teszi az ilyen intézkedésekhez való hozzájárulást.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Az egyéb fenékhalászati eszközökkel mélytengeri fajokra halászó hajók – az engedélyük alapján – nem bővíthetik ki tevékenységüket az uniós vizeken belül, kivéve, ha a bővítés nem jár a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatás jelentős kockázatával.	(11) A mélytengeri fajokra halászó hajók nem bővíthetik ki az engedélyükben meghatározott halászati tevékenységet az uniós vizeken belül, kivéve, ha a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó 2008. évi nemzetközi FAO-iránymutatások alapján végzett értékelés eredményei szerint a bővítés bizonyítottan nem jár a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatás jelentős kockázatával.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 12 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(12) Az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó tudományos szakvélemény szerint ezeket az állományokat különösen veszélyezteti a kiaknázás, és halászatukat elővigyázatosságból korlátozni vagy csökkenteni kell. A mélytengeri állományok halászati lehetőségei nem haladhatják meg azt a szintet, amelyet a tudományos szakvélemények elővigyázatossági szintként megjelölnek. Amennyiben hiányosak az állományokról vagy fajokról rendelkezésre álló információk és emiatt nem készült szakvélemény, nem osztható ki halászati lehetőség.	(12) Az egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó tudományos szakvélemény szerint ezeket az állományokat különösen veszélyezteti a kiaknázás. Halászatukat elővigyázatosságból korlátozni vagy csökkenteni kell, és a legnagyobb fenntartható hozamhoz szükséges szinteket meghaladó szintek elérésére kell törekedni. Amennyiben hiányosak az állományokról vagy fajokról rendelkezésre álló információk és emiatt nem készült szakvélemény, nem osztható ki halászati lehetőség.
	Meg kell azonban jegyezni, hogy az ICES szerint a jelentős kereskedelmi értéket képviselő mélytengeri fajok közül több állomány – például a gránátoshalé (Coryphaenoides rupestris), a kék menyhalé (Molva dypterigia) és a fekete abroncshalé (Aphanopus carbo) – is stabilizálódott az elmúlt három évben.
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A szakvélemények arra utalnak továbbá, hogy a halászati erőkifejtés korlátozásai megfelelő eszközök a mélytengeri halászatra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározására. Tekintettel a mélytengeri halászatra jellemző halászeszközök és halászati módszerek sokféleségére, valamint az egyes halászatok környezetvédelmi hiányosságainak egyedi kiküszöbölésére szolgáló kísérő intézkedések kidolgozásának szükségességére, a halászati erőkifejtés korlátozása csak akkor válthatja fel a fogási korlátozásokat, ha biztosítható, hogy azt a konkrét halászatokhoz igazították.	(13) A legtöbb mélytengeri halászati terület esetében hiányozó pontos adatok és a legtöbbjük esetében fennálló vegyes halászat kiegészítő gazdálkodási intézkedések végrehajtását teszi szükségessé. Szükség esetén a fogási korlátozásokat a halászati erőkifejtésekre vonatkozó korlátozásokkal együtt kell alkalmazni. Mindkettő számára olyan szintet kell meghatározni, amelyen a lehető legkisebbre csökkennek és megelőzhetők a nem célfajokra és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatások.
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 15 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(15) Mivel a biológiai információk gyűjtésének legjobb módja a harmonizált adatgyűjtési szabványok használata, a mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó adatgyűjtést helyénvaló beépíteni a tudományos adatgyűjtés átfogó keretrendszerébe, emellett azonban biztosítani kell a halászat dinamikájának megértéséhez szükséges további információkat. Az egyszerűsítés céljából az erőkifejtésre vonatkozó, fajok szerinti bontásban adott jelentéseket meg kell szüntetni, helyette a tagállamoktól rendszeresen lehívott tudományos adatokat kell elemezni, amely elemzésnek tartalmaznia kell egy, a mélytengeri tevékenységcsoportokról szóló fejezetet.	(15) Mivel a biológiai információk gyűjtésének legjobb módja a harmonizált adatgyűjtési szabványok használata, a mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó adatgyűjtést helyénvaló beépíteni a tudományos adatgyűjtés átfogó keretrendszerébe, emellett azonban biztosítani kell a halászat dinamikájának megértéséhez szükséges további információkat. Az egyszerűsítés céljából az erőkifejtésre vonatkozó, fajok szerinti bontásban adott jelentéseket meg kell szüntetni, helyette a tagállamoktól rendszeresen lehívott tudományos adatokat kell elemezni, amely elemzésnek tartalmaznia kell egy, a mélytengeri tevékenységcsoportokról szóló fejezetet. A tagállamoknak biztosítaniuk kell – különösen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmével kapcsolatos – adatgyűjtési és jelentési kötelezettségek betartását.
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A mélytengeri halászat során sokféle fajt fognak ki, többek között veszélyeztetett mélytengeri cápafajokat is. Biztosítani kell, hogy az összes mélytengeri fogás kirakodásának kötelezettsége kiterjedjen a fogási korlátozások alá nem tartozó fajokra, és hogy a de minimis rendelkezéseket ne alkalmazzák e halászati területekre. A kirakodási kötelezettség maradéktalan végrehajtása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az e halászterületekről jelenleg hiányzó adatok pótlásra kerüljenek, és jobban megértsük a halászatnak a sokféle kifogott fajra gyakorolt hatását.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a mélytengeri fajok fenntartható kiaknázásának biztosítása, eközben pedig a mélytengeri halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásának a lehető legkisebbre csökkentése;	a) a mélytengeri fajokkal való fenntartható gazdálkodás és fenntartható kiaknázásuk biztosítása, eközben pedig a mélytengeri halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásának a lehető legkisebbre csökkentése;
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra irányuló jelentős káros hatások megelőzése és a mélytengeri halállományok hosszú távú védelme;
Indokolás
A mélytengeri halászati gazdálkodásról szóló uniós rendeletnek hozzá kell járulnia a 61/105. ENSZ-közgyűlési határozat 83–86. pontjában és a 64/72. ENSZ-közgyűlési határozat 119. és 120. pontjában foglalt követelmények teljesítéséhez. Ennélfogva a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák és a mélytengeri halállományok hosszú távú védelmét kell e rendelet kulcsfontosságú célkitűzésének tekinteni.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a járulékos fogások lehető legkisebbre csökkentése és – ahol lehetséges – megelőzése;
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatos megközelítés és az ökoszisztéma-alapú szemlélet alkalmazása annak biztosítása érdekében, hogy a mélytengeri halállományokkal való fenntartható gazdálkodást célzó uniós intézkedések összhangban álljanak az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatokkal, különös tekintettel a 61/105. és a 64/72. sz. határozatra.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 2 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) II–XI alterületeinek és a Keletközép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 területeinek uniós vizei;	a) A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) II–XI alterületeinek és a Keletközép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) 34.1.1, 34.1.2 és 34.2 területeinek uniós vizei, beleértve harmadik országok lobogója alatt közlekedő és harmadik országokban lajstromozott halászhajók által végzett halászati tevékenységeket és tervezett halászati tevékenységeket;
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) E rendelet alkalmazásában a 2371/2002/EK rendelet 3. cikkének és a 734/200815/EK tanácsi rendelet 2. cikkének fogalommeghatározásai az irányadók.	(1) E rendelet alkalmazásában a [közös halászati politikáról szóló] …/2013/EK rendelet 4. cikkének és a 734/2008/EK tanácsi rendelet15 2. cikkének fogalommeghatározásai az irányadók.
________________	________________
15. HL L 201., 2008.7.30., 8. o.	15. HL L 201., 2008.7.30., 8. o.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) „ICES-övezetek”: a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben16 meghatározott ICES-övezetek;	a) „ICES-övezetek, alterületek, körzetek és alkörzetek”: a 218/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben16 meghatározott területek;
________________	________________
16 HL L 87., 2009.3.31., 70. o.	16 HL L 87., 2009.3.31., 70. o.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) „CECAF-területek”: a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben17 meghatározott CECAF-területek;	b) „CECAF-területek, alterületek és körzetek”: a 216/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben17 meghatározott területek;
_______________________________	_______________________________
17. HL L 87., 2009.3.31., 1. o.	17. HL L 87., 2009.3.31., 1. o.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – i a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ia) „fenntartható kiaknázás”: valamely halállomány vagy halállománycsoport oly módon történő kiaknázása, ami helyreállítja és fenntartja a halállományoknak a legnagyobb fenntartható hozam biztosítására alkalmas szintjét, és nem fejt ki kedvezőtlen hatást a tengeri ökoszisztémákra;
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – j pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
j) „legynagyobb fenntartható hozam”: az a legnagyobb fogásmennyiség, amely korlátlan ideig kifogható valamely halállományból.	törölve
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 3 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. cikk
	Átláthatóság, nyilvános részvétel és az igazságszolgáltatáshoz való jog
	(1) E rendelet végrehajtásakor a 2003/4/EK17a irányelv, valamint az 1049/2001/EK17b és a 1367/2006/EK17c rendelet környezeti információkhoz való hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
	(2) A Bizottság és a tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet értelmében történő mindennemű adatkezelés és döntéshozatal teljes összhangban történjen a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló ENSZ-EGB-egyezménnyel („Aarhusi Egyezmény”), amelyet az Unió saját részéről a 2005/370/EK tanácsi határozattal17d hagyott jóvá.
	____________
	17a Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve (2003. január 28.) a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről és a 90/313/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 41., 2003.2.14., 26. o.).
	17b Az Európai Parlament és a Tanács 2001. május 30-i 1049/2001/EK rendelete az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.)
	17c Az Európai Parlament és a Tanács a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhus-i Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 2006. szeptember 6-i 1367/2006 rendelete (HL L 264., 2006.9.25., 13. o.)
	17d HL L 124., 2005.5.17., 1. o.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 3 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3b. cikk
	A mélytengeri fajok és a legveszélyeztetettebb fajok meghatározása
	(1) A Bizottság …*-ig és azt követően kétévente felülvizsgálja a mélytengeri fajok I. mellékletben foglalt jegyzékét, beleértve a legveszélyeztetettebb fajok megjelölését is.
	(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a mélytengeri fajok I. mellékletben foglalt jegyzékének módosítására – a legveszélyeztetettebb fajok megjelölését is ideértve –, a tagállamoktól, a tudományos tanácsadó testülettől és egyéb vonatkozó információforrásokból – többek között a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vörös lista értékeléseiből – származó új tudományos ismeretek beépítése érdekében. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság különösen figyelembe veszi az IUCN vörös listájának kritériumait, továbbá azt is, hogy mennyire ritka fajokról van szó, azokat mennyire veszélyezteteti a kiaknázás, és hogy a tudományos tanácsadó testület a járulékos fogás értékét nulla értékben ajánlotta-e megállapítani.
	_____________
	* Kérjük, illessze be a rendelet hatálybalépésének dátumát.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az uniós halászhajók által végzett, mélytengeri fajokra irányuló halászati tevékenységekhez halászati engedélyre van szükség, amely a mélytengeri fajt mint célfajt jelöli meg.	(1) A halászhajók által végzett, mélytengeri fajokra irányuló halászati tevékenységekhez – a lobogó szerinti tagállam által kibocsátott – halászati engedélyre van szükség, amely a mélytengeri fajt mint célfajt jelöli meg.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a mélytengeri fajoknak a hajó parancsnoka által a hajónaplóba bejegyzett aránya megegyezik az adott halászati nap során kifogott össztömeg 10 %-ával, vagy magasabb annál.	c) az I. mellékletben felsorolt, az e rendelet hatálya alá tartozó vizekben kifogott mélytengeri fajoknak a hajó parancsnoka által a hajónaplóba bejegyzett aránya megegyezik vagy magasabb az alább felsorolt határértékek valamelyikénél:
	– az adott halászati nap során kifogott össztömeg 15%-a, vagy
	– az adott halászati nap út során kifogott össztömeg 8%-a.
	A határértéket a hajó parancsnoka saját belátása szerint választhatja ki, vagy
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a hajó fenékhalászati eszközét 600 méteres vagy ennél nagyobb mélységben használják.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A c) pontban említett százalékarányok kiszámítása tekintetében az I. mellékletben szereplő, késleltetett alkalmazás tárgyát képező fajok – amint azokat a nevezett melléklet negyedik oszlopa feltünteti – ...*-tól/től veendők figyelembe,
	_________________________________
	Kérjük, illessze be a dátumot: öt évvel a rendelet hatálybalépését követően.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) Azokra az uniós halászhajók által végzett halászati tevékenységekre, amelyek ugyan nem mélytengeri fajokra irányulnak, de amelyek során járulékos fogásként mélytengeri fajokat is kifognak, olyan halászati engedély vonatkozik, amelyen a mélytengeri fajokat járulékos fogásként tüntetik fel.	(3) Azokra a halászati tevékenységekre, amelyek ugyan nem mélytengeri fajokra irányulnak, de amelyek során járulékos fogásként mélytengeri fajokat is kifognak, olyan halászati engedély vonatkozik, amelyen a mélytengeri fajokat járulékos fogásként tüntetik fel.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(5) Az (1) és (3) bekezdés ellenére a halászhajók abban az esetben foghatnak, tarthatnak a fedélzeten, rakhatnak át másik hajóra vagy rakodhatnak ki halászati engedély nélkül mélytengeri fajokat, ha a fogás mennyisége a mélytengeri fajok bármilyen összetételű vegyes fogása esetében halászati utanként nem haladja meg a 100 kg-ban megállapított határt.	(5) Az (1) és (3) bekezdés ellenére a halászhajók abban az esetben foghatnak, tarthatnak a fedélzeten, rakhatnak át másik hajóra vagy rakodhatnak ki halászati engedély nélkül mélytengeri fajokat, ha a fogás mennyisége a mélytengeri fajok bármilyen összetételű vegyes fogása esetében halászati utanként nem haladja meg a 100 kg-ban megállapított határt. Az ilyen – akár megtartott, akár visszadobott – fogásokra vonatkozó adatokat, ideértve a faj szerinti összetételt, a fogás tömegét és a kifogott halak méretét is, bejegyzik a hajónaplóba, és jelentik az illetékes hatóságoknak.
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Adott tagállam által kiadott, mélytengeri fajok célfajként vagy járulékos fogásként való fogását lehetővé tévő halászati engedéllyel rendelkező halászhajók bruttó tonnatartalomban és kilowattban mért teljes halászati kapacitása nem haladhatja meg az adott tagállam azon hajóinak teljes halászati kapacitását, amelyek 10 tonnányi vagy annál nagyobb mennyiségben rakodtak ki mélytengeri fajokat e rendelet hatálybalépését megelőző két év bármelyikében, azt az évet figyelembe véve, amelyre a magasabb érték jellemző.	(1) Adott tagállam által kiadott, mélytengeri fajok célfajként vagy járulékos fogásként való fogását lehetővé tévő halászati engedéllyel rendelkező halászhajók teljes halászati kapacitása nem haladhatja meg az adott tagállam azon hajóinak teljes halászati kapacitását, amelyek 10 tonnányi vagy annál nagyobb mennyiségben rakodtak ki mélytengeri fajokat a 2009–2011 közötti időszakban, azt az évet figyelembe véve, amelyre a magasabb érték jellemző.
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott célkitűzések végrehajtása érdekében a tagállamok évente kapacitásértékelést végeznek, a [közös halászati politikáról szóló] … /2013/EU rendelet 22. cikkének megfelelően. Az értékelésről szóló, az említett cikk (2) bekezdése szerinti jelentésnek törekednie kell a strukturális többletkapacitás szegmensenkénti azonosítására, valamint a hosszú távú jövedelmezőség szegmensenkénti megbecslésére. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Amennyiben az 1a. cikkben említett kapacitásértékelések azt mutatják, hogy a mélytengeri állomány halászati mortalitása meghaladja az ajánlott szinteket, az adott tagállam az érintett flottaszegmensre vonatkozóan cselekvési tervet készít, és azt belefoglalja jelentésébe annak biztosítása érdekében, hogy az érintett állományban előidézett halászati mortalitás összhangban legyen a 10. cikk célkitűzéseivel.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) Az e cikkben említett kapacitásértékeléseket és cselekvési terveket a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1d) Amennyiben a mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a tagállamok egymás között elcserélik, a teljes halászati kapacitás (1) bekezdés szerinti megállapításakor az elcserélt lehetőségeknek megfelelő halászati kapacitást a lehetőséget átadó tagállamnak kell tulajdonítani.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1e) Az (1) bekezdéstől eltérve, a legkülső régiókban, ahol nincs kontinentális talapzat, és a mélytengeri halászati erőforrásoknak gyakorlatilag nincs alternatívája, a regionális flották számára engedélyezett a mélytengeri fajok fogását lehetővé tévő teljes halászati kapacitás, amely azonban nem haladhatja meg az egyes legkülső régiók flottáinak jelenlegi teljes halászati kapacitását.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A mélytengeri fajok fogását – célfajként vagy járulékos fogásként – lehetővé tévő halászati engedély iránti valamennyi kérelem, valamint az engedély megújítása iránti kérelem benyújtásakor mellékelni kell a halászati tevékenységek tervezett helyszínének, a halászeszközök típusának, az tevékenységek által érintett mélységi tartománynak és az egyes célfajoknak a leírását.	(1) A mélytengeri fajok fogását – célfajként vagy járulékos fogásként – lehetővé tévő halászati engedély iránti valamennyi kérelem, valamint az engedély éves megújítása iránti kérelem benyújtásakor mellékelni kell – az érintett ICES- és CECAF-alterületek, -körzetek és -alkörzetek megjelölésével – a halászati tevékenységek tervezett helyszínének, a halászeszközök típusának és mennyiségének, a tevékenységek által érintett mélységi tartománynak, az egyes célfajoknak, valamint a tervezett halászati tevékenység gyakoriságának és időtartamának leírását. Ezt az információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A halászati engedély iránti kérelmekben fel kell tüntetni az érintett halászhajók mélytengerihal-fogásait 2009 és 2011 között azon a területen, amelyre vonatkozóan a kérelmet benyújtották.
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 6 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	6a. cikk
	A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelmére vonatkozó egyedi követelmények
	(1) A tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki információkat, többek között a bioföldrajzi információkat használják fel annak megállapítására, hogy hol fordulnak elő veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hol valószínű előfordulásuk. Ezenkívül a tudományos tanácsadó testület évente vizsgálatot végez azzal kapcsolatban, hogy hol fordulnak elő veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hol valószínű előfordulásuk.
	(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett információ alapján meghatároznak olyan területeket, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy előfordulásuk valószínű, a tagállamok és a tudományos tanácsadó testület kellő időben értesítik a Bizottságot.
	(3) A Bizottság …*-ig a rendelkezésre álló legjobb tudományos és műszaki információk, valamint a tagállamok és a tudományos tanácsadó testület vizsgálatai és megállapításai alapján létrehozza azon területek jegyzékét, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy valószínű az előfordulásuk. A Bizottság a tudományos tanácsadó testület által nyújtott tanácsadás alapján évente felülvizsgálja e jegyzéket.
	(4) A (3) bekezdés szerint meghatározott területeken be kell tiltani a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászatot.
	(5) A (4) bekezdésben említett lezárások valamennyi uniós hajóra alkalmazandók, amennyiben ezekre nyílt tengeren kerül sor, és bármilyen hajóra, amennyiben a lezárás uniós vizeken következik be.
	(6) A (4) bekezdéstől eltérve, ha a Bizottság – hatásvizsgálat alapján és a tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően – úgy határoz, hogy kellő bizonyíték támasztja alá azt, hogy a (3) bekezdésben említett jegyzékben szereplő valamely konkrét területen nem találhatók veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hogy megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket alkalmaztak annak biztosítására, hogy az adott területen ne érje jelentős káros hatás a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat, ez esetben újból megnyithatja az érintett területet a fenékhalászati eszközökkel folytatott halászat előtt.
	(7) Amennyiben egy halászhajó halászati műveletek során veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára utaló bizonyítékot talál, a halászatot azonnal beszünteti az érintett területen. Csak akkor folytatja a műveleteket, amikor a felfedezés helyszínétől számított minimum öt tengeri mérföld távolságban lévő alternatív területre ér.
	(8) A halászhajó a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezésétnek minden egyes esetét haladéktalanul jelenti az illetékes nemzeti hatóságoknak, amelyek pedig késedelem nélkül értesítik a Bizottságot.
	(9) A (4) és (7) bekezdésben említett területek mindaddig zárva maradnak a fenékhalászat előtt, amíg a tudományos tanácsadó testület el nem végzi a terület vizsgálatát, és levonja azt a következtetést, hogy azon nem találhatók veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy amíg megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket nem alkalmaztak annak biztosítására, hogy az adott területen ne érje jelentős káros hatás a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat, ezt követően a Bizottság újból megnyithatja a területet a halászat előtt.
	* Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését egy évvel követő dátumot.
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A 6. cikkben megállapított követelményeken kívül a 2. cikk a) pontjában említett uniós vizeken fenékhalászati eszközök használatát lehetővé tévő, a mélytengeri fajok célzott halászatára vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdése szerinti halászati engedély iránti valamennyi kérelemhez részletes halászati tervet kell mellékelni, amely meghatározza:	(1) A 6. cikkben megállapított követelményeken kívül a 2. cikk a) pontjában említett uniós vizeken vagy a 2. cikk b) és c) pontjában említett nemzetközi vizeken fenékhalászati eszközök használatát lehetővé tévő, a 4. cikk (1) bekezdése alapján kiadandó halászati engedély iránti valamennyi kérelemhez nyilvánosan hozzáférhető, részletes halászati tervet kell mellékelni, amely meghatározza:
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a mélytengeri tevékenységcsoportban mélytengeri fajokra irányuló tervezett tevékenységek helyszíneit. A helyszín(eke)t az 1984-es geodéziai világrendszer szerinti koordináták segítségével kell meghatározni;	a) A mélytengeri fajokra irányuló halászati tevékenységek helyszíneit az 1984-es geodéziai világrendszer szerinti koordináták segítségével kell meghatározni, feltüntetve valamennyi érintett ICES- és CECAF-alterületet, körzetet és alkörzetet;
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) adott esetben a mélytengeri tevékenységcsoportban az utolsó három teljes naptári évben végzett tevékenységek helyszíneit. Ezt a helyszínt vagy ezeket a helyszíneket az 1984-es geodéziai világrendszernek megfelelő koordináták segítségével kell meghatározni; a koordinátáknak a lehető legpontosabban kell körülhatárolniuk a halászati tevékenységeket.	b) adott esetben a mélytengeri tevékenységcsoportban 2009–2011-ben végzett tevékenységek helyszíneit, amelyeket az 1984-es geodéziai világrendszernek megfelelő koordináták segítségével kell meghatározni; a koordinátáknak a lehető legpontosabban kell körülhatárolniuk a halászati tevékenységeket, feltüntetve valamennyi érintett ICES- és CECAF-alterületet, körzetet és alkörzetet;
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) a halászeszközök típusait és lebocsátásának mélységét, a célzott fajok jegyzékét, a NEAFC által a halászati gazdálkodásra vonatkozóan ajánlott és a 1288/2009/EK rendelet szerinti, bevezetendő technikai intézkedéseket, valamint a tengerfenék topográfiai profiljának összetételét a tervezett halászati területen, amennyiben ezen információ még nem áll az érintett, lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) Az engedélyek kiadása előtt a tagállamoknak az érintett hajók VMS-adatai alapján ellenőrizniük kell, hogy az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott információk pontosak-e. Amennyiben az (1) bekezdés b) pontja alapján benyújtott adatok nem egyeznek a VMS-adatokkal, az engedélyt nem adják ki.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) Az engedélyezett halászati tevékenységet az (1) bekezdés b) pontjában megállapított, meglévő halászati területekre korlátozzák.
Módosítás  49 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1c) A halászati terv bármilyen módosítását a lobogó szerinti tagállam értékeli. A módosított halászati tervet a lobogó szerinti tagállam csak abban az esetben fogadhatja el, ha a terv nem engedélyez halászatot olyan területeken, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy valószínű az előfordulásuk.
Módosítás  50 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1d) A halászati terv be nem tartása az érintett halászhajó részére kiállított halászati engedélynek a lobogó szerinti tagállam általi visszavonását vonja maga után.
Módosítás  51 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1e) Azok a kisüzemi halászhajók, amelyek – olyan műszaki tényezők miatt, mint az alkalmazott halászeszköz vagy a hajó kapacitása – nem alkalmasak a mélytengeri fajokból halászutanként 100 kg-nál nagyobb mennyiség kifogására, mentesülnek a halászati terv benyújtásának kötelezettsége alól.
Módosítás  52 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 f bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1f) A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati engedélyek megújításakor el lehet tekinteni a részletes halászati terv benyújtásától, kivéve, ha változásokat terveznek az érintett hajók halászati műveleteiben. Ebben az esetben felülvizsgált tervet kell benyújtani.
Módosítás  53 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján kiadott valamennyi halászati engedélyben meg kell határozni az alkalmazandó konkrét fenékhalászati eszközt, valamint az engedélyezett halászati tevékenységeket arra a területre kell korlátozni, amelyben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, tervezett halászati tevékenység és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, már folyamatban lévő halászati tevékenység fedi egymást. Mindazonáltal a tervezett halászati tevékenység területe kiterjeszthető a folyamatban lévő halászati tevékenységek területén kívülre, ha a tagállam tudományos szakvélemény alapján megállapította és dokumentálta, hogy a kiterjesztés nem gyakorolna jelentős káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.	(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a fenékhalászati eszközökkel végzett halászathoz, amelyet olyan vizeken kívánnak végezni, ahol az (1) bekezdés b) pontja szerint 2009–2011-ben nem folyt mélytengeri halászat, a 4. cikknek megfelelő halászati engedély szükséges. Halászati engedély csak akkor adható ki, ha a tagállam a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatok és szakvélemény alapján megvizsgálta és dokumentálta, hogy az érintett halászati tevékenységek nem gyakorolnak jelentős káros hatást a tengeri ökoszisztémára. Ezt az értékelést a rendelettel és a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó 2008. évi nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban kell elvégezni, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni. A Bizottság az érintett tagállammal és a tudományos tanácsadó testülettel konzultálva felülvizsgálja ezt az értékelést annak biztosítása érdekében, hogy minden olyan területet meghatározzanak, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő vagy valószínű az előfordulásuk, és hogy a tervezett hatáscsökkentési és gazdálkodási intézkedések elegendők a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzéséhez.
Módosítás  54 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) * előtt csak akkor adható ki, vagy újítható meg a mélytengeri fajok fogását, többek között az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken lehetővé tevő halászati engedély, ha a tagállam a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján megállapította és dokumentálta, hogy az érintett halászati tevékenységek nem gyakorolnának jelentős káros hatást a tengeri ökoszisztémára. Ezt az értékelést a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó 2008. évi nemzetközi FAO-iránymutatásokkal összhangban – és többek között a IIa. mellékletben megállapítottaknak megfelelően – kell elvégezni, és nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
	_____________
	* Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését követő két évnek megfelelő dátumot.
Módosítás  55 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A tagállamok hatásvizsgálataik elvégzése során az elővigyázatos megközelítést alkalmaznak. Tilos a fenékhalászati eszközök alkalmazása azokon a területeken, ahol nem hajtottak végre hatásvizsgálatot, vagy ahol a hatásvizsgálatot nem a 2008. évi FAO-iránymutatások alapján végezték el.
Módosítás  56 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) Azon területek esetében, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelenléte ismert vagy valószínűsíthető, csak akkor adható ki a 4. cikk szerinti halászati engedély, ha a Bizottság – a tudományos tanácsadó testülettel folytatott konzultációt követően – megállapítja, hogy kellő bizonyíték támasztja alá azt, hogy megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket fogadtak el, amelyek garantálják a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzését.
Módosítás  57 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) Új hatásvizsgálatra van szükség, amennyiben jelentős változások következnek be a meglévő, tengerfenéken folytatott halászat végrehajtásának módja vagy technológiája tekintetében, vagy új tudományos információk veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák előfordulására utalnak egy adott területen.
Módosítás  58 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2e) A 6. cikkben megállapított követelményeken túl a mélytengeri fajok minden – akár megtartott, akár visszadobott – fogására vonatkozó adatot, ideértve a faj szerinti összetételt, a fogás tömegét és a kifogott halak méretét is, be kell jelenteni.
Módosítás  59 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a mélytengeri fajokra halászó valamennyi halászhajó rögzítse az ilyen fajok minden fogását, és azokat jelentse a vonatkozó illetékes hatóságnak, függetlenül attól, hogy e tevékenységüket a 4. cikk alapján kiadott halászati engedélynek megfelelően végzik-e vagy sem.
Módosítás  60 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok létrehozzák az annak biztosításához szükséges rendszereket, hogy – lehetőség szerint – az összegyűjtött adatokat folyamatosan továbbítsák az érintett illetékes hatóságoknak, a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákkal kapcsolatos kockázatok mérséklése, a járulékos fogások minimálisra csökkentése, valamint „valós idejű nyomon követés” révén a jobb halászati gazdálkodás lehetővé tétele érdekében.
Módosítás  61 Rendeletre irányuló javaslat 8 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Az e cikkel összhangban rögzítendő és bejelentendő vonatkozó adatok a mélytengeri fajok valamennyi fogása esetében kiterjednek legalább a fogás össztömegére és a fajok szerinti megoszlásra.
Módosítás  62 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 4. cikk (1) bekezdésében említett, fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajókra vonatkozó halászati engedélyek legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő két év elteltével lejárnak. A szóban forgó időpont után a mélytengeri fajok említett halászeszközökkel történő fogására szóló halászati engedélyek nem adhatók ki és nem újíthatók meg.	Hatálybalépését követő négy éven belül a Bizottság a 21. cikkel összhangban értékeli a rendelet végrehajtását. A mélytengeri fajok halászatát célzó valamennyi halászeszköz használatát értékelni kell, különösen a legveszélyeztetettebb fajokra és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatásuk tekintetében. Amennyiben az értékelés azt mutatja, hogy az I. mellékletben felsorolt állományok – kivéve az I. mellékletben szereplő, a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett késleltetett alkalmazás tárgyát képező fajok – nem amellett a legnagyobb fenntartható hozam mellett vannak kiaknázva, amely helyreállítja és fenntartja a mélytengeri halállományoknak a legnagyobb fenntartható hozam biztosítására alkalmas feletti szintjét, és hogy a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat nem védik a jelentős káros hatásoktól, a Bizottság …* előtt javaslatot terjeszt elő e rendelet módosítására. E javaslatnak biztosítania kell, hogy a 4. cikkben említett, mélytengeri fajokra halászó, fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajók halászati engedélyei lejárjanak, és ne kerüljenek megújításra, valamint hogy a fenékhalászati eszközökre, többek között a horogsoros hajókra vonatkozó bármilyen szükséges intézkedést megtegyenek a legveszélyeztetettebb fajok védelme érdekében.
	_________________
	* Kérjük, illessze be a dátumot: öt évvel a rendelet hatálybalépését követően.
Módosítás  63 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A halászati lehetőségeket az érintett mélytengeri fajok kiaknázásának olyan szintjén kell meghatározni, amely összhangban van a legnagyobb fenntartható hozammal.	(1) A halászati lehetőségeket az érintett mélytengeri fajok kiaknázásának olyan szintjén kell meghatározni, amelyen biztosítható a mélytengeri fajok állományainak a legnagyobb fenntartható hozam elérését meghaladó biomasszaszintre történő fokozatos helyreállítása, illetve e szinten tartása. Ezt a kiaknázási szintnek hozzá kell járulnia az Unió tengeri környezete jó környezeti állapotának 2020-ig való eléréséhez és fenntartásához, és a rendelkezésre álló legjobb tudományos információkon kell alapulnia.
Módosítás  64 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem lehet megállapítani a legnagyobb fenntartható hozammal összhangban lévő kiaknázási arányt, a halászati lehetőségeket a következőképpen kell meghatározni:	(2) Amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem lehet megállapítani az (1) bekezdéssel összhangban lévő kiaknázási arányt, a halászati lehetőségeket a következőképpen kell meghatározni:
Módosítás  65 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem állapíthatók meg a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok, mivel egy bizonyos állomány vagy faj vonatkozásában nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett halászatok tekintetében nem osztható ki halászati lehetőség.	b) amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem állapíthatók meg a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok, mivel egy bizonyos állomány vagy faj vonatkozásában nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett halászati gazdálkodási időszakra vonatkozó halászati lehetőség nem határozható meg az ICES megközelítésének keretében előírt arányoknál magasabb szinten az olyan állományok esetében, amelyekről nincs elegendő adat.
Módosítás  66 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) amennyiben az ICES-nek nem állt módjában megállapítani a (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő kiaknázási arányokat, többek között a az olyan állományok vagy fajok esetében, amelyekről nincs elegendő adat, az érintett halászati területek tekintetében nem osztható ki halászati lehetőség.
Módosítás  67 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2b) A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségek megállapítása során figyelembe kell venni az e halászterületeken szerzett fogások valószínű összetételét, és biztosítani kell az összes halászott faj hosszú távú fenntarthatóságát.
Módosítás  68 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 c bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2c) A rendelkezésükre álló halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamoknak eleget kell tenniük a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet 17. cikkében előírt feltételeknek.
Módosítás  69 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 d bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2d) Az igazgatási intézkedések – többek között a vegyes halfajokat halászó halászvállalkozások tekintetében az egyes célfajokra és a járulékos fajokra vonatkozó halászati lehetőségek rögzítése, a területlezárások, az időszakos tilalmak és a szelektív halászeszközök alkalmazása – kialakításának és bevezetésének célja a mélytengeri fajok járulékos fogásainak megelőzése, minimálisra csökkentése és felszámolása, valamint minden olyan faj hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása, amelyre a halászat kedvezőtlen hatást gyakorol.
Módosítás  70 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10a. cikk
	Védelmi intézkedések
	(1) A tagállamok halászati gazdálkodásukban az elővigyázatossági megközelítést és az ökoszisztéma-alapú szemléletet alkalmazzák, és olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek biztosítják a mélytengeri halállományok és a nem célfajok hosszú távú védelmét és az említett fajokkal való fenntartható gazdálkodást. Ezen intézkedések célja a kimerített állományok helyreállítása, a járulékos fogások minimálisra csökkentése, megelőzése és – adott esetben – kiküszöbölése, az ívó rajok védelme, valamint megfelelő védelem biztosítása a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák számára a jelentős káros hatásokkal szemben, illetve e hatások megelőzése. Egyes területeken az ilyen intézkedések magukban foglalhatnak bizonyos halászati tevékenységekre vagy halászeszközökre vonatkozó valós idejű, időszakos vagy állandó tilalmakat.
	(2) Ez a rendelet hozzájárul a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv végrehajtásához, valamint a jó környezeti állapot legkésőbb 2020-ig történő eléréséhez és fenntartásához, a legutóbb a 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17e meghatározott előírások szerint, ideértve különösen azt, hogy a populáció életkor és méret szerinti megoszlásának az állomány jó egészségi állapotát kell mutatnia a halászott fajok valamennyi halállománya esetében, illetve ideértve az 1., 2., 3., 4., 6., 9. és 10. mutatót is.
	_____________
	17e A tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) (HL L 164., 2008.6.25., 19. o.).
Módosítás  71 Rendeletre irányuló javaslat 10 b cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10b. cikk
	Az összes fogás kirakodásának kötelezettsége
	(1) A közös halászati politikáról szóló .../2013/EU tanácsi és parlamenti rendelet 15. cikkétől eltérve az e rendelet 4. cikkének (1) vagy (3) bekezdése alapján megadott, a mélytengeri fajokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező halászhajók minden fogását – halfajok és nem halfajok egyedeit egyaránt –, függetlenül attól, hogy vonatkozik-e rájuk fogási korlátozás vagy sem, a halászhajó fedélzetére kell venni és ott kell tartani, továbbá be kell jegyezni a hajónaplóba és ki kell rakodni. A de minimis rendelkezések nem vonatkoznak az ilyen hajókra.
Indokolás
A mélytengeri halászati területeken sok faj egyedeit fogják ki, de a bizottsági javaslatban szereplő ötvenhárom fajból csupán kilencre vonatkozik fogási korlátozás. Biztosítani kell, hogy az összes mélytengeri fogás kirakodásának kötelezettsége kiterjedjen a fogási korlátozások alá nem tartozó fajokra is, és hogy a de minimis rendelkezéseket ne alkalmazzák e halászati területekre.
Módosítás  72 Rendeletre irányuló javaslat III fejezet – 2 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Halászatierőkifejtés-korlátozások útján történő gazdálkodás	Halászatierőkifejtés-korlátozások és kísérő intézkedések
Módosítás  73 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A halászati lehetőségek kizárólag halászatierőkifejtés-korlátozások útján történő megállapítása	A halászati lehetőségek rögzítése
Módosítás  74 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Tanács a Szerződéssel összhangban eljárva dönthet úgy, hogy a mélytengeri fajokra vonatkozó éves halászati lehetőségeknek a halászatierőkifejtés-korlátozások és fogási korlátozások formájában történő megállapítása helyett meghatározott halászati tevékenységek tekintetében csak halászatierőkifejtés-korlátozásokat határoz meg.	(1) a mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségeket a teljes kifogható mennyiség szerint kell megállapítani.
Módosítás  75 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A teljes kifogható mennyiség előírásán kívül korlátozások vezethetők be a halászati erőkifejtés tekintetében is.
Módosítás  76 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1b) A halászati lehetőségek (1) és (1a) bekezdések szerinti rögzítésének összhangban kell állnia a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésében előírt célkitűzésekkel.
Módosítás  77 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában minden olyan, az egyes mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó halászati erőkifejtési szint, amelyet viszonyítási alapként használnak a 10. cikkben meghatározott alapelvek követéséhez szükséges kiigazítások során, az a halászati erőkifejtési szint lesz, amelyről tudományos információk/adatok alapján megállapították, hogy összhangban van az előző két naptári év során a megfelelő mélytengeri tevékenységcsoportok keretében ejtett fogásokkal.	(2) Az (1a) bekezdés alkalmazásában minden olyan, az egyes mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó halászati erőkifejtési szint, amelyet viszonyítási alapként használnak a 10. cikkben meghatározott alapelvek követéséhez szükséges kiigazítások során, az a halászati erőkifejtési szint lesz, amelyről tudományos információk/adatok alapján megállapították, hogy összhangban van a 2009–2011 közötti időszak során a megfelelő mélytengeri tevékenységcsoportok keretében ejtett fogásokkal.
	Az első albekezdésben említett halászati erőkifejtési szintek értékelése tekintetében az I mellékletben szereplő, a 2. cikk (2) bekezdés c) pontjában említett késleltetett alkalmazás tárgyát képező fajok – amint azokat a nevezett melléklet negyedik oszlopa feltünteti – ....+ -tól veendők figyelembe.
	__________________________________
	+ Kérjük, illessze be a dátumot: e rendelet hatálybalépését követő öt év.
Módosítás  78 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A mélytengeri fajokra vonatkozó halászatierőkifejtés-korlátozás szintjeinek megállapításakor figyelembe kell venni a halászat ezen ágazatában megvalósított fogások valószínűsíthető összetételét, és az adott szintet úgy kell előírni, hogy képes legyen biztosítani minden halászott faj hosszú távú fenntarthatóságát.
Módosítás  79 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) azon mélytengeri tevékenységcsoport, amelyre a korlátozás a szabályozott halászeszköz tekintetében vonatkozik, a célfaj és azon ICES-övezetek vagy CECAF-területek, amelyeken belül a megengedett erőkifejtés elvégezhető; továbbá	a) azon mélytengeri tevékenységcsoport, amelyre a korlátozás a szabályozott halászeszköz típusa és mennyisége tekintetében vonatkozik, a célfaj és az egyes célállományok, a mélység és azon ICES-övezetek vagy CECAF-területek, amelyeken belül a megengedett erőkifejtés elvégezhető;
Módosítás  80 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a gazdálkodáshoz használt erőkifejtési egység.	b) a gazdálkodáshoz használt erőkifejtési egység vagy egységek kombinációja; továbbá
Módosítás  81 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az erőkifejtési szintek ellenőrzésére és az erre vonatkozó jelentéstételre szolgáló módszerek és eljárások az adott halászati gazdálkodási időszakban.
Módosítás  82 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a fogási korlátozásokat a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően felváltották az éves halászati erőkifejtési korlátozások, a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók tekintetében az alábbi kísérő intézkedéseket tartják fenn vagy vezetik be:	(1) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók tekintetében az alábbi kísérő intézkedéseket tartják fenn vagy vezetik be:
Módosítás  83 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az erőkifejtési korlátozások hatálya alá tartozó hajók teljes fogási kapacitásának növelését megelőző intézkedések;	a) olyan intézkedések, amelyek megelőzik vagy felszámolják a túlhalászást és a túlzott halászati kapacitást;
Módosítás  84 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásainak növelését megelőző intézkedések; továbbá	b) a járulékos fogások – különösen a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásainak – megelőzését és minimálisra csökkentését célzó intézkedések továbbá
Módosítás  85 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – c pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a visszadobás gyakorlatának hatékony megelőzésének feltételei. E feltételek minden, fedélzeten tartott hal kirakodására vonatkoznak, kivéve, ha ez ellentétes lenne a közös halászati politika értelmében hatályban lévő szabályokkal.	c) a visszadobás gyakorlatának hatékony megelőzésének feltételei. E feltételek elsősorban a nem kívánt fajok fogásának elkerülésére vonatkoznak és megkövetelik a fedélzeten tartott összes hal kirakodását. kivéve, ha ez ellentétes lenne a közös halászati politika értelmében hatályban lévő szabályokkal, vagy ha a fajok visszadobást követő hosszú távú túlélési aránya bizonyítottan magas;
Módosítás  86 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ca) a mélytengeri tevékenységcsoporton belül az illegális, nem szabályozott és be nem jelentett halászat megelőzését, megakadályozását és felszámolását célzó intézkedések.
Módosítás  87 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg szükség mutatkozik az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában meghatározott kockázatok megelőzésére vagy enyhítésére.	(2) Az intézkedések mindaddig hatályban maradnak, amíg szükség mutatkozik az (1) bekezdésben meghatározott kockázatok megelőzésére vagy enyhítésére.
Módosítás  88 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot az (1) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésekről.
Módosítás  89 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések hatékonyságát elfogadásuk után értékeli.	(3) A Bizottság a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések hatékonyságát elfogadásuk után, majd azt követően évente értékeli.
Módosítás  90 Rendeletre irányuló javaslat 13 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az érintett tagállam nem értesíti a Bizottságot a 12. cikk értelmében elfogadott intézkedésekről három hónappal a halászatierőkifejtés-korlátozások hatálybalépése után, amikor ezeket először vezetik be a fogási korlátozások helyett;	a) az érintett tagállam nem értesíti a Bizottságot a 12. cikk értelmében elfogadott intézkedésekről három hónappal e rendelet hatálybalépése után, amikor ezeket először vezetik be a fogási korlátozások helyett;
Módosítás  91 Rendeletre irányuló javaslat 13 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	13a. cikk
	Egyedi uniós intézkedések
	A járulékos fogások megelőzése és minimálisra csökkentése érdekében – különös tekintettel a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásaira – lehetőség van a halászfelszereléseket módosításait vagy a magas járulékos fogási arányt mutató területek valós idejű lezárásait elrendelő határozatok meghozatalára;
Módosítás  92 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) E rendeletet az 1224/2009/EK rendelet alkalmazásában „többéves tervként” kell értelmezni.	(1) E rendeletet a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet alkalmazásában „többéves tervként” kell értelmezni.
Módosítás  93 Rendeletre irányuló javaslat 14 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A mélytengeri fajokat a 1224/2009/EK rendelet alkalmazásában „a többéves terv hatálya alá tartozó fajoknak” és „a többéves terv hatálya alá tartozó állományoknak” kell tekinteni.	(2) A mélytengeri fajokat a közös halászati politikáról szóló … /2013/EU rendelet alkalmazásában „a többéves terv hatálya alá tartozó fajoknak” és „a többéves terv hatálya alá tartozó állományoknak” kell tekinteni.
Módosítás  94 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – -1 bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1) A tagállamok kijelölik azokat a kikötőket, ahol a mélytengeri fajok 100 kg-ot meghaladó tömegben történő kirakodását vagy átrakodását végzik. A tagállamok …+-ig továbbítják a Bizottságnak e kijelölt kikötők jegyzékét.
	______________
	+ Kérjük, illessze be a dátumot: E rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül.
Módosítás  95 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A mélytengeri fajok bármilyen összetételű, 100 kg-ot meghaladó mennyiségű fogásai kizárólag a mélytengeri fajok kirakodására kijelölt kikötőkben rakodhatók ki.	(2) A mélytengeri fajok bármilyen összetételű, 100 kg-ot meghaladó mennyiségű fogásai kizárólag a tagállamok által az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt kikötőkben rakodhatók ki.
Módosítás  96 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3) Az összhang és koordináció Unió-szerte történő javítása érdekében a Bizottság intézkedéseket állapít meg a hajók, a kijelölt kikötők és a vonatkozó illetékes hatóságok számára a mélytengeri fajok kirakodásához vagy átrakodásához szükséges ellenőrzési és felügyeleti eljárásokra, valamint a kirakodási vagy átrakodási adatok feljegyzésére és bejelentésére vonatkozóan, minimumkövetelményként ideértve a fogás össztömegét és fajok szerinti összetételét is.
Módosítás  97 Rendeletre irányuló javaslat 15 cikk – 1 b bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4) A mélytengeri fajokat kirakodó vagy átrakodó hajók betartják a kirakodott vagy átrakodott mélytengeri fajok össztömegének és a fogás fajok szerinti összetételének feljegyzésére és bejelentésére vonatkozó feltételeket, és megfelelnek a mélytengeri fajok kirakodásához vagy átrakodásához kapcsolódó minden ellenőrzési és felügyeleti eljárásnak.
Módosítás  98 Rendeletre irányuló javaslat 16 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkétől eltérve valamennyi olyan uniós halászhajó parancsnoka, amely mélytengeri fajokból – tekintet nélkül az egyedek hosszára – 100 kg-os vagy afeletti tömegű fogást kíván kirakodni, szándékáról köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságát.	A halászhajó hosszától függetlenül minden olyan uniós halászhajó parancsnokának, amely mélytengeri fajokból 100 kg-os vagy afeletti tömegű fogást kíván kirakodni vagy más hajóra átrakodni, szándékáról köteles értesíteni a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságát és a kikötői hatóságot. Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikkével összhangban, a legalább l2 méter hosszúságú halászhajó parancsnoka vagy a működtetéséért felelős bármely más személy a kikötőbe érkezés becsült idejét megelőzően legalább négy órával értesíti az illetékes hatóságokat. A fentiektől eltérően a kisebb méretű, elektronikus fogási naplóval nem rendelkező hajókat és a kisüzemi halászhajókat mentesíteni kell az értesítési kötelezettség alól.
Módosítás  99 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Az 1224/2009/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet 4. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett halászati engedélyeket az alábbi esetekben legalább egyéves időtartamra vissza kell vonni a következő esetekben:	(1) Az 1224/2009/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, az e rendelet 4. cikkének (1) és (3) bekezdésében említett halászati engedélyeket az alábbi esetek bármelyikében legalább egyéves időtartamra vissza kell vonni:
Módosítás  100 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a halászati engedélyben meghatározott feltételek be nem tartása a halászeszközök használatára vonatkozó korlátozásokat, a műveletek engedélyezett helyszíneit, vagy adott esetben az olyan fajokra vonatkozó fogási vagy erőkifejtési korlátozásokat illetően, amelyek halászata megengedett; vagy	a) a halászati engedélyben meghatározott feltételek be nem tartása a halászeszközök használatára vonatkozó korlátozásokat, a műveletek engedélyezett helyszíneit, valamint az olyan fajokra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozásokat illetően, amelyek halászata megengedett;
Módosítás  101 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az adatok 8. cikkel összhangban történő gyűjtésének, feljegyzésének és bejelentésének elmulasztása;
Módosítás  102 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – b b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bb) a közös halászati politika követelményeinek való megfelelés elmulasztása;
Módosítás  103 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – b c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	bc) az 1005/2008/EK tanácsi rendeletben17f meghatározott bármely eset, különösen a VII–IX. fejezet rendelkezései értelmében.
	__________
	17f A Tanács 1005/2008/EK rendelete (2008. szeptember 29.) a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról (HL L 286., 2008.10.29., 1.o.).
Módosítás  104 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ott említett mulasztásokat vis maior okozta.	törölve
Módosítás  105 Rendeletre irányuló javaslat 5 fejezet – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
ADATGYŰJTÉS	ADATGYŰJTÉS ÉS MEGFELELÉS
Módosítás  106 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A tagállamok minden mélytengeri tevékenységcsoportról adatokat gyűjtenek a 199/200818/EK tanácsi rendeletnek megfelelően elfogadott, a biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozóan a többéves közösségi programban és a hivatkozott rendelet alapján elfogadott egyéb intézkedések keretében meghatározott, adatgyűjtéssel és pontossággal kapcsolatos szabályoknak megfelelően.	(1) A tagállamok minden mélytengeri tevékenységcsoportról adatokat gyűjtenek a 199/200818/EK tanácsi rendeletnek megfelelően elfogadott, a biológiai, műszaki, környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozású adatok gyűjtésére, kezelésére és felhasználására vonatkozóan a többéves közösségi programban és a hivatkozott rendelet alapján elfogadott egyéb intézkedések keretében meghatározott, adatgyűjtéssel és pontossággal kapcsolatos szabályoknak megfelelően. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy rendelkezésre álljanak a kifogott célfajok fogásaira és a járulékos fogásokra, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezésére vonatkozó jelentéstétel megkönnyítéséhez szükséges rendszerek. Amikor csak lehetséges, az ilyen bejelentésnek valós időben kell történnie.
_________________________________	________________________________
18. HL L 60., 05.03.08, 1. o.	18. HL L 60., 05.03.08, 1. o.
Módosítás  107 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) A tagállamok megfigyelési programot dolgoznak ki a mélytengeri fajok célfajok fogásaira és a járulékos fogásokra, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezésére vonatkozó megbízható, aktuális és pontos adatok, valamint az e rendelet hatékony végrehajtásához szükséges egyéb mérvadó információk összegyűjtésének biztosítása érdekében. A fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó, mélytengeri fajok célfajként való fogására vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező hajóknak 100%-os megfigyelési lefedettség tárgyát kell képezniük. A mélytengeri fajok fogására vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező más hajóknak 10%-os megfigyelési lefedettség tárgyát kell képezniük.
Módosítás  108 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A hajó parancsnokának, vagy a hajó működéséért felelős bármely más személynek az adott hajóhoz a tagállam által kijelölt tudományos megfigyelőt kell a fedélzetre venni, kivéve, ha ez biztonsági okokból nem lehetséges. A parancsnok lehetővé teszi a tudományos megfigyelő feladatainak végrehajtását.	(2) A hajó parancsnokának, vagy a hajó működéséért felelős bármely más személynek az adott hajóhoz a tagállam által kijelölt tudományos megfigyelőt kell a fedélzetre venni, a (4) bekezdésben meghatározott feltételekkel összhangban. A parancsnok lehetővé teszi a tudományos megfigyelő feladatainak végrehajtását.
Módosítás  109 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) elvégzik az (1) bekezdésben meghatározott rendszeres adatgyűjtési feladataikat;	a) képesítéssel rendelkeznek fedélzeti tudományos megfigyelői kötelezettségeik és feladataik végrehajtásához, és képesek azonosítani a mélytengeri ökoszisztémákban élő fajokat;
Módosítás  110 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) önállóan, a hajónaplóban használt formátummal megegyező módon feljegyzi az 1224/2009/EK rendeletben előírt fogási információkat;
Módosítás  111 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – a b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ab) feljegyzi a halászati tervnek a 7. cikkben említett minden módosítását;
Módosítás  112 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – a c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ac) dokumentálja a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák váratlan felfedezéseit, beleértve olyan információk gyűjtését is, amelyek hasznosak lehetnek a terület védelmével kapcsolatban;
Módosítás  113 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – a d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ad) feljegyzi a halászeszközök lebocsátási mélységét;
Módosítás  114 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 bekezdés – a e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ae) a megfigyelési időszak végét követő 20 napon belül jelentést nyújt be a zászló szerinti tagállam illetékes hatóságainak, és e jelentés másolatát a Bizottság erre vonatkozó írásos kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Bizottságnak.
Módosítás  115 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 3 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) A fedélzeti tudományos megfigyelő az alábbiak közül egyik sem lehet:
	i. azon hajó parancsnokának vagy azon hajón szolgáló tisztnek a rokona, amelyre kirendelik;
	ii. azon hajó parancsnokának az alkalmazottja, amelyre kirendelik;
	iii. alkalmazottja a parancsnok képviselőjének;
	iv. a parancsnok vagy a parancsnok képviselője által ellenőrzött társaság alkalmazottja;
	v. hozzátartozója a parancsnok képviselőjének.
Módosítás  116 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 4 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(4a) Az adatgyűjtés lehetővé teheti partnerségek létrehozását a tudósok és a halászok között, és hozzájárulhat a kutatáshoz a tengeri környezet, a biotechnológia, az élelmiszertudományok, a feldolgozás és a gazdaság területein.
Módosítás  117 Rendeletre irányuló javaslat 19 cikk – 6 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(6) A Bizottság kérésére a tagállamok tevékenységcsoportonkénti bontásban havonta jelentést tesznek az alkalmazott erőkifejtésről és/vagy a fogásokról.	(6) A Bizottság kérésére a tagállamok tevékenységcsoportonkénti bontásban havonta jelentést tesznek az alkalmazott erőkifejtésről és/vagy a fogásokról. E jelentéseket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.
Módosítás  118 Rendeletre irányuló javaslat V a fejezet (új) – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	Va. fejezet
	PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS
Módosítás  119 Rendeletre irányuló javaslat 19 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	19a. cikk
	A halászeszközök lecserélésére nyújtott pénzügyi támogatás
	(1) A mélytengeri tevékenységcsoportban fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajók az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatásra jogosultak halászeszközeik lecseréléséhez és a hajón ehhez kapcsolódóan elvégzett módosításokhoz, valamint a szükséges szakismeretekhez és képzéshez, feltéve, hogy az új halászeszközöknek bizonyítottan megfelelőbb a mérete és a fajszelektivitása, továbbá kisebb és korlátozott mértékű hatást gyakorolnak a tengeri környezetre és a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, és nem növelik a hajó halászati kapacitását, a Bizottság által a megfelelő független tudományos testülettel folytatott konzultációt követően megállapítottak szerint.
	(2) A halászhajók az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatásra jogosultak a mélytengeri – és különösen a legveszélyeztetettebb mélytengeri – fajok nem kívánt fogásainak minimálisra csökkentése, illetve – adott esetben – kiküszöbölése céljából.
	(3) Ugyanazon uniós halászhajónak egynél többször nem ítélhető oda támogatás.
	(4) Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatáshoz való hozzájutás feltétele e rendeletnek, a közös halászati politikának, valamint az uniós környezetvédelmi jognak való teljes körű megfelelés.
Módosítás  120 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.	(2) A Bizottság e rendelet hatálybalépésétől számított hároméves időtartamra szóló felhatalmazást kap a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hároméves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
Módosítás  121 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) E rendelet hatálybalépését követő hat éven belül a Bizottság a tagállamok jelentései és az e célból kért tudományos szakvélemény alapján értékeli az e rendeletben meghatározott intézkedések hatását, és meghatározza, hogy milyen mértékben teljesültek az 1. cikk a) és b) pontjában említett célkitűzések.	(1) A Bizottság …+ -ig, a tagállamok jelentései és az e célból kért tudományos szakvélemény alapján értékeli az e rendeletben meghatározott intézkedések hatását, és meghatározza, hogy milyen mértékben teljesültek az 1. cikkben említett célkitűzések.
	______________
	+ HL – Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését négy évvel követő dátumot.
Módosítás  122 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) azok a hajók, amelyek a tengerfenékre kisebb hatást gyakorló halászeszközök használatára álltak át, valamint a visszadobási szintjük alakulása;	a) azok a hajók, amelyek a tengerfenékre kisebb hatást gyakorló halászeszközök használatára álltak át, valamint a nem kívánt fogások megelőzése, minimálisra csökkentése és – ha lehetséges – teljes felszámolása tekintetében elért haladás;
Módosítás  123 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) azok a halászatok, amelyekben gazdálkodás csak halászatierőkifejtés-korlátozások alapján folyik, és a visszadobás gyakorlatának megszüntetése és a legveszélyeztetettebb fajok kifogásának csökkentése érdekében hozott kísérő intézkedések hatékonysága.	e) a visszadobás gyakorlatának megszüntetése és a legveszélyeztetettebb fajok kifogásának csökkentése érdekében hozott kísérő intézkedések hatékonysága;
Módosítás  124 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – e a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ea) a 7. cikkel összhangban elvégzett hatásvizsgálatok minősége;
Módosítás  125 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – e b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	eb) az e rendelet végrehajtása tekintetében közvetlenül érintett, az Unióban található hajók és kikötők száma;
Módosítás  126 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – e c pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ec) a mélytengeri halállományok hosszú távú fenntarthatóságának és a nem célfajok – különösen a legveszélyeztetettebb fajok – járulékos fogásai megakadályozásának biztosítása érdekében megállapított intézkedések hatékonysága;
Módosítás  127 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – e d pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ed) a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák milyen mértékben részesültek hatékony védelemben az engedélyezett halászati tevékenységeknek a mélytengeri fajok meglévő halászati övezeteire való korlátozása, területlezárások, az ú.n. „eltávolodási szabály” és/vagy egyéb intézkedések révén;
Módosítás  128 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 bekezdés – e e pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ee) a 600 méteres mélységre vonatkozó korlátozás alkalmazása.
Módosítás  129 Rendeletre irányuló javaslat 21 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett értékelés alapján ...+ -ig adott esetben javaslatokat terjeszt elő az e rendelet módosítása tekintetében.
	_____________
	+ Kérjük, illessze be a dátumot: öt évvel e rendelet hatálybalépését követően.
Módosítás  130 Rendeletre irányuló javaslat 22 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 2347/2002/EK irányelv alapján kiadott különleges halászati engedélyek addig maradnak érvényesek, amíg fel nem váltják őket az e rendelet alapján kiadott, mélytengeri fajok fogását lehetővé tévő halászati engedélyek, de 2012. szeptember 30. után mindenképpen érvényüket vesztik.	A 2347/2002/EK irányelv alapján kiadott különleges halászati engedélyek addig maradnak érvényesek, amíg fel nem váltják őket az e rendelet alapján kiadott, mélytengeri fajok fogását lehetővé tévő halászati engedélyek, de …+ után mindenképpen érvényüket vesztik.
	_____________
	+ * HL – Kérjük, illessze be az e rendelet hatálybalépését egy évvel követő dátumot.
Módosítás  131 Rendeletre irányuló javaslat I melléklet
A Bizottság által javasolt szöveg   I. melléklet   1. szakasz: Mélytengeri fajok           Tudományos elnevezés Közhasználatú név Legveszélyeztetettebb (x)   Centrophorus granulosus Centrophorus squamosus Centroscyllium fabricii Centroscymnus coelolepis Centroscymnus crepidater Dalatias licha Etmopterus princeps Apristuris spp Chlamydoselachus anguineus Deania calcea Galeus melastomus Galeus murinus Hexanchus griseus Etmopterus spinax Oxynotus paradoxus Scymnodon ringens Somniosus microcephalus Nyelőcápa Érdes nyelőcápa Szürke tüskéscápa Portugál cápa Hosszúorrú tüskéscápa Búvárcápa Nagy lámpáscápa Mélyvízi macskacápák Galléros cápa Madárcsőrű tüskéscápa Fűrészfarkú cápa Egércápa Hatkopoltyús szürkecápa Bársonyoshasú lámpáscápa Vitorlás disznócápa Spanyol tüskéscápa Grönlandi cápa    x x x x x x x           x                       Alepocephalidae Alepocephalus Bairdii Alepocephalus rostratus Tarfejűhalfélék Baird tarfejű hala Kopaszhal   Aphanopus carbo Fekete abroncshal   Argentina silus Aranylazac   Beryx spp. Tízujjú nyálkásfejűhalak   Chaceon (Geryon) affinis Mélytengeri vörös tarisznyarák   Chimaera monstrosa Hydrolagus mirabilis Rhinochimaera atlantica Nagyszemű tengeri macska Hosszúorrú tengeri macska Tengeri macska   Coryphaenoides rupestris Gránátoshal   Epigonus telescopus Izzószemű hal X Helicolenus dactylopterus Rózsás álsügér   Hoplostethus atlanticus Atlanti tükörhal X Macrourus berglax Észak-atlanti gránátoshal   Molva dypterigia Kék menyhal   Mora moro Lila tőkehal   Antimora rostrata Lágyhal   Pagellus bogaraveo Nagyszemű vörösdurbincs   Phycis blennoides Villás tőkehal   Polyprion americanus Roncssügér   Reinhardtius hippoglossoides Grönlandi laposhal   Cataetyx laticeps     Hoplostethus mediterraneus   Csillagosszemű hal (rózsaszínű)   Macrouridae kivéve a Coryphaenoides rupestrist és a Macrourus berglaxot Gránátoshalak kivéve a gránátoshalat és az észak-atlanti gránátoshalat   Nesiarchus nasutus Fekete gyöngyhal   Notocanthus chemnitzii Tüskéshátú hal   Raja fyllae Raja hyperborean Raja nidarosiensus      Fylla-rája Sarki rája Norvég rája   Trachyscorpia cristulata Tüskés (mélytengeri) skorpióhal   2. szakasz: A fentieken kívül a NEAFC által szabályozott fajok Brosme brosme Norvég menyhal   Conger conger Tengeri angolna   Lepidopus caudatus Villásfarkú abroncshal   Lycodes esmarkii Norvég farkasangolna   Molva molva Északi menyhal   Sebastes viviparus Kis álsügér (Norvég tőkehal)
Módosítás
I. melléklet
1. szakasz: Mélytengeri fajok
Tudományos elnevezés Közhasználatú név Legveszélyezte-tettebb (x) A 2. cikk (2) bekezdés c) pontjának késleltetett alkalmazása Centrophorus granulosus Centrophorus squamosus Centroscyllium fabricii Centroscymnus coelolepis Centroscymnus crepidater Dalatias licha Etmopterus princeps Apristuris spp Chlamydoselachus anguineus Deania calcea Galeus melastomus Galeus murinus Hexanchus griseus Etmopterus spinax Oxynotus paradoxus Scymnodon ringens Somniosus microcephalus Nyelőcápa Érdes nyelőcápa Szürke tüskéscápa Portugál cápa Hosszúorrú tüskéscápa Búvárcápa Nagy lámpáscápa Mélyvízi macskacápák Galléros cápa Madárcsőrű tüskéscápa Fűrészfarkú cápa Egércápa Hatkopoltyús szürkecápa Bársonyoshasú lámpáscápa Vitorlás disznócápa Spanyol tüskéscápa Grönlandi cápa x x x x x x x           x         Alecocephalidae Alepocephalus Bairdii Alepocephalus rostratus Tarfejűhalfélék Baird tarfejű hala Kopaszhal     Aphanopus carbo Fekete abroncshal     Argentina silus Aranylazac     Beryx spp. Tízujjú nyálkásfejűhalak     Chaceon (Geryon) affinis Mélytengeri vörös tarisznyarák   x Chimaera monstrosa Hydrolagus mirabilis Rhinochimaera atlantica Tengeri macska Nagyszemű tengeri macska Hosszúorrú tengeri macska   x x x   Coryphaenoides rupestris Gránátoshal     Epigonus telescopus Izzószemű hal x   Helicolenus dactylopterus Rózsás álsügér     Hoplostethus atlanticus Atlanti tükörhal x   Macrourus berglax Észak-atlanti gránátoshal     Molva dypterigia Kék menyhal     Mora moro Antimora rostrata Lágyhal Lila tőkehal   x x Pagellus bogaraveo Nagyszemű vörösdurbincs     Phycis blennoides Villás tőkehal     Polyprion americanus Roncssügér     Reinhardtius hippoglossoides Grönlandi laposhal     Cataetyx laticeps     x Hoplostethus mediterraneus Csillagosszemű hal (rózsaszínű)   x Macrouridae kivéve a Coryphaenoides rupestrist és a Macrourus berglaxot Gránátoshalak kivéve a gránátoshalat és az észak-atlanti gránátoshalat     Nesiarchus nasutus Fekete gyöngyhal     Notocanthus chemnitzii Tüskéshátú hal     Raja fyllae Raja hyperborean Raja nidarosiensus Fylla-rája Sarki rája Norvég rája   x Trachyscorpia cristulata Tüskés (mélytengeri) skorpióhal
2. szakasz: A fentieken kívül a NEAFC által szabályozott fajok
Lepidopus caudatus Villásfarkú abroncshal   x Lycodes esmarkii Norvég farkasangolna     Sebastes viviparus Kis álsügér (Norvég tőkehal)
Módosítás  132 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 4 a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4a. A Bizottság biztosítja, hogy az adatgyűjtést megfelelő időben, az összes tagállamban harmonizált módon elvégzik, továbbá hogy az adatok pontosak, megbízhatóak és átfogóak.
Módosítás  133 Rendeletre irányuló javaslat II melléklet – 4 b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	4b. A Bizottság biztosítja az összegyűjtött adatok biztonságos tárolását és a nyilvánosság számára történő közzétételét, kivéve rendkívüli körülmények fennállása esetén, amikor megfelelő védelemre és titoktartásra van szükség, és ha az ilyen megszorítás indokait bejelentették.
Módosítás  134 Rendeletre irányuló javaslat II a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	IIa. melléklet
	A 7. cikk (2) bekezdésében említett hatásvizsgálatok
	A mélytengeri halászati tevékenységeket meghatározó, a 7. cikk (2) bekezdésében említett hatásvizsgálatok többek között a következőkre irányulnak:
	1. az alkalmazott halászat típusa(i), ideértve a hajók és halászeszközök fajtáit, a halászterületeket és a tevékenységek által érintett mélységi tartományt, az egyes célfajokat és a járulékos fogásként nagy valószínűséggel kihalászható fajokat, a halászati erőkifejtés szintjét és a halászat időtartamát;
	2. a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok a halállományok aktuális állapotáról, valamint kiindulási alapnak tekinthető és a leendő változásokkal összehasonlítható információk a halászterületen található ökoszisztémákról és élőhelyekről;
	3. olyan veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azonosítása, leírása és feltérképezése, amelyek jelenléte ismert vagy valószínű;
	4. a tevékenység hatásainak azonosításához, leírásához és értékeléséhez használt adatok és módszerek, az ismeretbeli hiányosságok feltárása, valamint az értékelésben ismertetett információk bizonytalansági fokának megállapítása;
	5. a halászati tevékenységek által kiváltott valószínű hatások előfordulásának, mértékének és időtartamának megállapítása, leírása és értékelése, ideértve a halászati tevékenységek halmozott hatásait is, különösen a halászterületen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra és a lassan visszapótlódó halászati erőforrásokra nézve;
	6. a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős kedvezőtlen hatások megelőzését célzó, valamint a lassan visszapótlódó halászati erőforrások hosszú távú védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást biztosító, javasolt óvintézkedések és gazdálkodási intézkedések, továbbá a halászati műveletek hatásainak nyomon követésére szolgáló intézkedések.

• [1]  HL C 133., 2013.5.9., 41. o.

INDOKOLÁS

Ahogy elindult a kontinentális talapzaton élő tengerfenéki halállományok hanyatlása a túlhalászás és a fenntarthatatlan halászati gyakorlatok miatt, a halászati ágazat olyan módszerek után kutatott, amelyekkel távolabbra és mélyebbre merészkedhetett. Az 1980-as évek végén az Atlanti-óceán északkeleti részén gyorsan fejlődött a mélytengeri halászat, nagyrészt e tendenciának köszönhetően.

Mélytengeri fajok alatt általában a 400 méternél mélyebben élő fajokat értjük. A mélytengeri halállományok sajátos biológiai jellemzőkkel rendelkeznek. Jellemzően lassú a növekedésük és hosszú ideig élnek, egyes fajok akár több mint 100 évig is. Emellett későn válnak ivaréretté: sok faj csak 30 év után válik szaporodóképessé, és kevés utódot hoz létre. A mélytengeri fajok ezért különösen ki vannak téve a halászati terhelés veszélyeinek, ami azt jelenti, hogy sok állomány esetében az állomány kimerülése utáni regenerálódás várhatóan igen hosszú időt vesz igénybe venni vagy meg sem valósul.

Az Atlanti-óceán északkeleti részén folytatott mélytengeri halászatot két nagyon eltérő halászati gyakorlat jellemzi: egyrészt a hagyományos parti flottákkal történő, horogsoros technikát alkalmazó halászat Portugáliában, másrészt a főként francia és spanyol lobogó alatt tevékenykedő, nagyméretű „nomád” vonóhálós halászhajók. A mélytengeri fajok az Atlanti-óceán északkeleti részéről származó kirakodásoknak összesen körülbelül 1%-át teszik ki.

A mélytengeri halászat főként még azelőtt fejlődött ki és terjedt el, hogy megfelelő információk álltak volna rendelkezésre a mélytengeri halállományok helyzetéről, a visszadobások szintjéről, a járulékos fogásokról vagy arról, hogy ez a fajta halászat milyen hatást gyakorol a tengeri ökoszisztémákra.

g a mélytengeri halászat nagyrészt szabályozatlan volt az EU-ban, ahol semmilyen kísérő intézkedést nem hoztak. Ez indította el a „halakért folytatott versenyt”, ami néhány év alatt egyes mélytengeri állományok kimerítéséhez vezetett. A legszomorúbb példa az atlanti tükörhal írországi kereskedelmi halászata, amely 2000-ben kezdődött, elsősorban állami finanszírozásból, kvótákkal nem szabályozott halászati tevékenységként. Számos mélytengeri halászat gyors felfutásának, majd hirtelen összeomlásának lehettünk szemtanúi: 2002-ben rakták ki a legtöbb halat, 2005-re azonban a hajók többsége csődbe ment és kénytelen volt kivonulni e halászatból az állományok kimerülése miatt. Az atlanti tükörhalnak a Porcupine-padon folytatott halászatát 2005 januárja óta többnyire lezárták, és az atlanti tükörhal teljes kifogható mennyiségét nullában állapították meg az uniós és a nemzetközi vizeken egyaránt.

en a Tanács elfogadta a 2347/2002/EK rendeletet, amely különleges, négy komponensből álló hozzáférési rendszert állapít meg a mélytengeri halászatot folytató halászhajók számára: kapacitáskorlátozás, adatgyűjtés, erőkifejtés-igazgatás és ellenőrzés. Sajnos a mélytengeri halászathoz való hozzáférésről szóló rendelet nem biztosította a mélytengeri halászat gazdasági és környezeti fenntarthatóságát az Atlanti-óceán északkeleti részén. Amint azt a Bizottság a COM(2007)30 közleményében is elismeri, a mélytengeri halászathoz való hozzáférésről szóló rendeletben előírt egyes intézkedések nem voltak megfelelőek, például a rendelet alkalmazási köre túlságosan tágnak bizonyult, továbbá a rendelet rugalmatlan volt, nem adott részletes iránymutatásokat a halászati tevékenységek ellenőrzésére vonatkozóan, és nem határozott meg egyértelmű eljárásokat a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó adatok bejelentésére. Ezenkívül számos intézkedést helytelenül hajtottak végre, és így nem sikerült megvédeni a mélytengeri állományokat. A Bizottság azt is elismerte, hogy „[s]ok mélytengeri halállomány termékenysége olyan alacsony, hogy az állomány kiaknázásának fenntartható szintje nem elégséges a halászat gazdasági életképességének fenntartásához”.[1]

E hiányosságokra válaszul a Bizottság javaslatot tett közzé a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

A javaslat célja, hogy megoldást találjon e halászat legfőbb problémáira, amelyek a következők:

– A mélytengeri halállományok nagymértékű veszélyeztetettsége

– A mélytengeri halállományokkal kapcsolatos adatok hiánya

A mélytengeri állományokról rendelkezésre álló kevés adat a kutatók számára sem a populációméret, sem a halászat okozta állománypusztulás tekintetében nem teszi lehetővé az állományok állapotának értékelését. A visszadobásokkal, a halászati mélységgel, a fajok hosszú élettartamával és alacsony szaporodási ütemével kapcsolatos adatok hiánya egyúttal lehetetlenné teszi az állomány életkor szerinti csoportosítását. Azonban annak ellenére, hogy a mélytengeri halállományokkal kapcsolatos adatokat még mindig hiányosnak tartják, az ICES azt állítja, hogy a mélytengeri halállományok halászata az esetek többségében kívül esik a biztonságos biológiai határértékeken.

– A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatás

A fenékvonóhálóval folytatott halászat pótolhatatlan tengerfenéki élőhelyeket – például korallokat és szivacsokat – pusztít el, amelyek a tengerek mélyén a biológiai sokféleség elsődleges forrását jelentik. Az ilyen veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákban bekövetkezett pusztítás mértéke, amely az évtizedekig folytatott fenékvonóhálós halászat következménye, nagyrészt ismeretlen marad. Ezenkívül érdemes megjegyezni, hogy a szivacstelepekre nem irányultak külön védelmi intézkedések az Atlanti-óceán északkeleti részén, és bár számos esetben megfigyelték, hogy a kereskedelmi halászati tevékenységek során korallokat és szivacsokat szántottak fel, kevés pontos mennyiségi adat áll rendelkezésre. Mivel a korallok és a szivacsok rendkívül törékenyek, a fenékvonóhálók valószínűleg csak kis részüket hagyják érintetlenül.

– A járulékos fogások magas szintje

A mélytengeri fajok fenékvonóhálós halászata közepes vagy magas szintű járulékos fogást eredményez. A megfigyelt fenékvonóhálós halászatok során a nem kívánt fogás becsült aránya átlagosan 20–30% között van[2] a teljes fogás tömegét tekintve, de ez az arány akár az 50%-ot is meghaladhatja.

A jelenlegi bizottsági javaslat a következő lényeges elemeket vezeti be:

– Egyértelmű különbségtétel a halászati engedélyek terén a mélytengeri fajokra mint célfajokra halászó hajók és a mélytengeri fajokat járulékos fogásként kifogó hajók között, annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések a halászati flottának a mélytengeri halászat szempontjából leginkább releváns részére irányuljanak.

– A halászati lábnyom befagyasztása, és tudományos hatásvizsgálat elvégzésére irányuló kötelezettség bevezetése, amely azt mutatja, hogy a halászati tevékenység nem gyakorol jelentős káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra, mielőtt engedélyt adnak ki a halászati tevékenység kiterjesztésére a tevékenység által érintett területen túl.

– A mélytengeri ökoszisztémákat leginkább károsító halászeszközök – azaz a fenékvonóhálók és a fenékhez rögzített kopoltyúhálók – két év alatt történő, fokozatos megszüntetése.

Az előadó minden tekintetben támogatja a Bizottság javaslatát, mivel az lehetőséget teremt a kereskedelmi halászati tevékenység által kiaknázott mélytengeri halállományok és a járulékos fogásként kifogott mélytengeri fajok fenntarthatóságának biztosítására, valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzésére. A jelentéstervezet célja a bizottsági javaslat megerősítése a következő kulcsfontosságú területeken:

– A mélytengeri fajok és a legveszélyeztetettebb fajok meghatározása

Figyelembe véve a mélytengeri halállományok veszélyeztetettségét, ez a jelentés felszólít a mélytengeri fajok jegyzékének kétévente történő felülvizsgálatára, ideértve a legveszélyeztetettebb fajok megjelölését is; ennek célja az új tudományos adatok beépítése, és annak biztosítása, hogy a megtett intézkedések naprakészek és e fajok fenntarthatóságának biztosítását szolgálják.

– A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák meghatározása és védelme

Tekintettel a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák sérülékenységére és a biológiai sokféleség terén betöltött fontos szerepére, a jelentés felszólít azon területek feltérképezésére, ahol a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelenléte ismert vagy valószínűsíthető, valamint e területeknek a fenékhalászati eszközökkel történő halászat előtti lezárására. Ezek a területek újból megnyithatók a fenékhalászati eszközökkel történő halászat számára, ha megfelelő védelmi és gazdálkodási intézkedéseket hoznak a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt káros hatások megelőzésére, vagy ha hatásvizsgálat bizonyítja, hogy az adott területen nem található veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma. Ez az intézkedés összhangban áll az ENSZ-közgyűlés 61/105. és 64/72. sz. határozatában, valamint a 734/2008/EK tanácsi rendeletben megállapított követelményekkel, és az egyik leghatékonyabb intézkedésként tartják számon a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme terén a tudósok és a halászati ágazat szereplőinek körében egyaránt.

– A mélytengeri fajokra irányuló halászati tevékenységek tekintetében a 400 méteres mélység meghatározása

E módosítás célja annak biztosítása, hogy ténylegesen e rendelet hatálya alá tartozzanak mindazon területek, ahol valószínűsíthető a mélytengeri fajok és a mélytengeri veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák együttes jelenléte. Ez összhangban áll az ICES meghatározásával, amely mélytengernek tekinti azokat a vizeket, amelyek legnagyobb mélysége meghaladja a 400 métert.

– A tagállamok által elvégzendő éves flottakapacitás-értékelés kialakítása

Ez összhangban van a közös halászati politika alaprendeletével kapcsolatos parlamenti állásponttal, és hatékony módszer annak biztosítására, hogy ne növekedjen a halászati kapacitás.

– A mélytengeri fajok valamennyi fogásának feljegyzésére és bejelentésére vonatkozó kötelezettség

A jelentés kötelezettséget vezet be a mélytengeri fajok valamennyi fogásának bejelentésére vonatkozóan, a faj szerinti összetétel, tömeg és méret szerint, függetlenül attól, hogy a fogásokra különleges halászati engedély vonatkozik-e; ennek célja a mélytengeri állományokkal kapcsolatban rendelkezésre álló adatok és a későbbiekben alkalmazott gazdálkodási intézkedések javítása; ezeket az adatokat lehetőség szerint valós időben kell bejelenteni, hogy javítani lehessen a valós idejű gazdálkodást.

– Hatásvizsgálat elvégzésére irányuló kötelezettség, a mélytengeri fajok halászatát célzó fenékhalászati eszközök használatára vonatkozó halászati engedélyek kiadása vagy megújítása előtt

A jelentés fokozatosan vezeti be a tagállamok számára az annak felmérésére vonatkozó kötelezettséget, hogy a halászati tevékenységek nem gyakorolnak jelentős káros hatást a tengeri ökoszisztémákra a halászati engedély kiadása vagy megújítása előtt; e kötelezettségnek a rendelet hatálybalépését követő 2 éven belül kell eleget tenni. Ez az intézkedés alapvető fontosságú, tekintve, hogy számos alkalommal veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat fedeztek fel a halászat által jelenleg is érintett területeken, és ezek a hatásvizsgálatok felbecsülhetetlen értékűek az ívási, utódnevelési és táplálkozási területek azonosítása szempontjából, és ott, ahol ezek a veszélyeztetett fajok együttesen fordulnak elő.

– A fenntarthatóbb halászeszközökre való váltáshoz nyújtott pénzügyi támogatás

A jelentés előírja, hogy a fenékvonóhálóval és fenékhez rögzített kopoltyúhálóval halászó halászhajók az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által nyújtott pénzügyi támogatásra legyenek jogosultak halászeszközeik lecseréléséhez és a hajón ehhez kapcsolódóan elvégzett módosításokhoz, valamint a szükséges képzéshez. Az ICES számos alkalommal hangsúlyozta, hogy „a fenékvonóháló sokkal nagyobb kárt okoz a tengerfenéken, mint a rögzített halászeszköz”, ezenkívül az IFREMER egy közelmúltbeli jelentésében megállapította, hogy a mélytengeri fenékvonóhálós halászatok során akár 144 fajt is kifognak[3]. A fenékvonóhálóval és fenékhez rögzített kopoltyúhálóval folytatott halászatról a horogsoros technikára való átállás a fenntarthatóbb halászatra való átállást jelenti a mélytengeri halállományokra irányuló halászatban. Gazdasági szempontból is fenntarthatóbb halászatot jelent, mivel a mélytengeri horogsoros halászat a jelek szerint nyereségesebb, és alacsonyabb működési költségekkel jár, tekintettel arra, hogy a fenékvonóhálós halászathoz hatszor több üzemanyagra van szükség. Társadalmi szempontból is fenntarthatóbb, mivel a horogsoros halászat sokkal inkább munkaigényes, és ebből adódóan új munkalehetőségeket teremet. Végül környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb ez a típusú halászat, mivel bizonyítottan kisebb hatást gyakorol a tengeri környezetre.

• [1]  A Bizottság közleménye a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a mélytengeri halállományok kezelésének felülvizsgálatáról, COM(2007)30, 10. o.
• [2]  ICES-szakvélemény 2010, 9. könyv, 9.4.15.2. fejezet, Advice on roundnose grenadier (A gránátoshalra vonatkozó szakvélemény).
• [3]  Az IFREMER jelentése, Fauconnet és mások., Observations à bord des navires de pêche Bilan de l'échantillonnage, 2010, 1.2. szakasz, „CHALUTIERS À ESPÈCES PROFONDES TOUTES ZONES”, 2001. december

VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (21.3.2013)

a Halászati Bizottság részére

a mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról
(COM(2012)0371 – C7‑0196/2012 – 2012/0179(COD))

A vélemény előadója: Anna Rosbach

RÖVID INDOKOLÁS

A mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági javaslat (2012/0179(COD) lehetőséget teremt a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzésére és a mélytengeri halállományok helyreállítására.

A mélytengerek a biológiai sokféleség szempontjából rendkívül gazdag területek, egyedülálló és kivételes fajokkal és élőhelyekkel. A francia nemzeti tengerkutató intézet (IFREMER) közelmúltbeli megfigyelői jelentései szerint a vonóhálóval végzett mélytengeri halászat során mintegy 144 fajt fognak ki. A mélytengeri halfajok többsége lassú növekedésű, hosszú életű, nem termékeny, és viszonylag későn szaporodik. Nagyon kevés ismerettel rendelkezünk az uniós mélytengeri halászhajók által uniós vizeken és az Atlanti-óceán északkeleti részén a nyílt tengeren kifogott fajok nagy többségének biológiai jellemzőiről és egyes életszakaszaik sajátosságairól, de legtöbbjükről ismeretes, hogy különösen veszélyezteti a halászat. E fajok többségének halászata továbbra is szabályozatlan a meglévő uniós rendeletek keretében.

A halászott mélytengeri fajok többségét fenékvonóhálóval fogják ki, ez a halászati módszer károsítja a mélytengeri tengerfenéki ökoszisztémákat, mivel alkalmazásakor acéllemezeket, nehéz kábeleket és hálókat húznak végig a tengerfenéken. A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) elismeri, hogy jóllehet az összes fenékhalászati eszköz károsíthatja a mélytengeri tengerfenéki ökoszisztémát, „a fenékvonóháló sokkal jelentősebb kárt okoz, mint a rögzített halászeszköz”[1]. A többek között az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által is végzett tudományos kutatás szerint a mélytengeri korallok és szivacsok ökoszisztémáira a fenékvonóháló jelenti a legnagyobb veszélyt.[2][3]

A mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapításáról, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló bizottsági javaslat (2012/0179(COD)) lehetőséget teremt a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt további káros hatások megelőzésére és a mélytengeri halállományok helyreállítására.

E vélemény egyértelműen támogatja a romboló hatású fenékhalászati eszközök fokozatos kivezetését, tekintettel számos nemzetközi egyezményre, legfőképpen az ENSZ-közgyűlés nyílt tengeri területeken folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásról szóló 59/25 (2004), 61/105 (2006), 64/72 (2009) és 66/68 (2011) számú határozataira[4], egy éves időtartamot hagyva a halászok számára az alternatív halászeszközökre vagy halászati opciókra vonatkozó előírások teljesítésére.

A szabályozatlan nyílt tengeri területeken működő európai uniós hajók tekintetében fontos megemlíteni, hogy a 734/2008/EK tanácsi rendelet beemelte az európai uniós jogba az ENSZ-közgyűlés 61/105. számú határozatát annak érdekében, hogy javuljanak a regionális halászati gazdálkodási szervezetek által vagy többoldalú halászati megállapodások keretében nem szabályozott nyílt tengeri területeken működő európai uniós hajók fenékhalászathoz való hozzáférésének feltételei. E vélemény az ENSZ-közgyűlés fent említett határozatainak beillesztésével igyekszik naprakésszé tenni a mélytengeri halállományokhoz való hozzáférés feltételeit az uniós vizeken és az Atlanti-óceán északkeleti részének nyílt tengeri területein működő európai uniós hajók számára. Továbbá – a nemzetközi normákkal összhangban – megállapítja a mélytengeri halászatra vonatkozó hatásvizsgálatok kritériumait, meghatározva a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat és a jelentős káros hatásokat, melyekről az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) égisze alatt állapodtak meg, melyeket ezt követően az FAO Halászati Bizottsága elfogadott, az ENSZ Közgyűlése jóváhagyott és a 64/72. és 66/88. számú határozatába foglalt.[5]

Mindez környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos, mivel a mélytengeri halászat hatással van a veszélyeztetett mélytengeri halállományokra és tengerfenéki élőhelyekre. Egyéb előnyei mellett a mélytengeri fenékhalászat esetében előírandó előzetes környezeti hatásvizsgálat alapvetően hozzájárulna a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben meghatározott jó környezeti állapotra és a biológiai sokféleségre vonatkozó, halászati ágazatot illető uniós célok eléréséhez.

Végezetül a vélemény több kiegészítő módosítást is tartalmaz, melyek a Bizottság javaslatát a Lisszaboni Szerződéshez igazítják, amely az EUMSZ 11. cikkében előírja, hogy a környezetvédelmi követelményeket be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába, különös tekintettel a fenntartható fejlődés előmozdítására.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri a Halászati Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1 Rendeletre irányuló javaslat 1 bevezető hivatkozás
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére,	tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 191. cikkére,
Indokolás
A mélytengeri halászathoz való hozzáférés veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák kezelését is magában foglaló rendszerének felülvizsgálatakor hangsúlyozni kell az EUMSZ 191. cikkét is, amely az uniós környezetpolitika alapja.
Módosítás  2 Rendeletre irányuló javaslat 1 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(1a) az EUMSZ 11. cikkének megfelelően a környezetvédelmi követelményeket, többek között a mélytengeri halászati erőforrások megőrzését – különösen a fenntartható fejlődés előmozdítására tekintettel – be kell illeszteni az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába;
Indokolás
E módosítás biztosítja az Unió elsődleges jogának való megfelelést, amely az EUMSZ 11. cikkében előírja a környezetvédelem beillesztését az uniós politikák meghatározásába és végrehajtásába.
Módosítás  3 Rendeletre irányuló javaslat 2 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az EU elkötelezte magát az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatok, különösen a 61/105. és a 64/72. határozat végrehajtására, amelyek felkérik az államokat és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket, hogy biztosítsák a veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztításával szembeni védelmét, valamint a mélytengeri halállományok fenntartható kiaknázását.	(2) Az EU elkötelezte magát az ENSZ Közgyűlése által elfogadott határozatok, különösen a 61/105. és a 64/72. határozat végrehajtására, amelyek felkérik az államokat és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteket, hogy biztosítsák a veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök pusztításával szembeni védelmét, valamint a mélytengeri halállományok fenntartható kiaknázását. Ezenfelül az Uniónak élen kell járnia a nemzetközi fórumokon a jó kormányzással kapcsolatos intézkedések megállapítása és végrehajtása terén a fenntartható mélytengeri halászati gazdálkodás érdekében, összhangban az e rendeletben elfogadott ENSZ-közgyűlési és FAO határozatokkal.
Módosítás  4 Rendeletre irányuló javaslat 2 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) Az Unió különösen kiemeli a 61/105. számú ENSZ-közgyűlési határozat (83) bekezdésének a) pontját, valamint a 64/72. határozat (119) bekezdésének a) pontját és (120) bekezdését, amelyek felszólítják a lobogó szerinti államokat, hogy mindaddig ne engedélyezzék a fenékhalászati tevékenységeket, amíg az említett határozatokat maradéktalanul végre nem hajtották, többek között az arra vonatkozó követelményt, hogy a legjobb rendelkezésre álló tudományos ismeretanyag alapján értékelni kell, hogy az egyes fenékhalászati tevékenységek káros hatást gyakorolnának-e a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.
Módosítás  5 Rendeletre irányuló javaslat 3 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(3a) 2002 óta a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók kapacitása nem haladhatja meg azon hajók összkapacitását, amelyek az 1998., 1999. vagy 2000. év bármelyikében különböző mélytengeri fajokból összesen több mint 10 tonnát fogtak ki. A Bizottság értékelésében megállapította, hogy a kapacitás felső határértékének meghatározása nem járt pozitív eredménnyel. A múltbeli tapasztalatok alapján és sok mélytengeri halászati terület esetében a pontos adatok hiányában nem helyénvaló e halászati gazdálkodást kizárólag az erőkifejtés korlátozásával végezni.
Módosítás  6 Rendeletre irányuló javaslat 11 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(11) Az egyéb fenékhalászati eszközökkel mélytengeri fajokra halászó hajók – az engedélyük alapján – nem bővíthetik ki tevékenységüket az uniós vizeken belül, kivéve, ha a bővítés nem jár a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatás jelentős kockázatával.	(11) Az egyéb fenékhalászati eszközökkel mélytengeri fajokra halászó hajók – az engedélyük alapján – nem bővíthetik ki tevékenységüket az uniós vizeken belül, kivéve, ha a bővítés nem jár a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt negatív hatás jelentős kockázatával. Az e célból végzett hatásvizsgálatoknak meg kell felelniük a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó, 2008. évi FAO-iránymutatások (47) bekezdésében említett követelményeknek.
Módosítás  7 Rendeletre irányuló javaslat 12 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(12a) Mivel a mélytengeri halászati területek legnagyobb részén vegyes halászat folyik, a mélytengeri halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy az érintett halászterületen fogott legveszélyeztetettebb fajok hosszú távú védelme biztosítva legyen.
Módosítás  8 Rendeletre irányuló javaslat 13 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(13) A szakvélemények arra utalnak továbbá, hogy a halászati erőkifejtés korlátozásai megfelelő eszközök a mélytengeri halászatra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározására. Tekintettel a mélytengeri halászatra jellemző halászeszközök és halászati módszerek sokféleségére, valamint az egyes halászatok környezetvédelmi hiányosságainak egyedi kiküszöbölésére szolgáló kísérő intézkedések kidolgozásának szükségességére, a halászati erőkifejtés korlátozása csak akkor válthatja fel a fogási korlátozásokat, ha biztosítható, hogy azt a konkrét halászatokhoz igazították.	(13) Mivel a legtöbb mélytengeri halászati terület esetében hiányoznak a pontos adatok, és mivel a legtöbbjük esetében vegyes halászatról van szó, a halászati erőkifejtés korlátozását csak a fogások korlátozásával kombinálva lehet a mélytengeri halászatra vonatkozó halászati lehetőségek meghatározására használni. Tekintettel a mélytengeri halászatra jellemző halászeszközök és halászati módszerek sokféleségére, valamint az egyes halászati területek környezetvédelmi hiányosságainak egyedi kiküszöbölésére szolgáló kísérő intézkedések kidolgozásának szükségességére, a halászati erőkifejtés korlátozását a konkrét halászati területekhez kell igazítani.
Módosítás  9 Rendeletre irányuló javaslat 15 a preambulumbekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(15a) A mélytengeri halászat során sokféle fajt fognak ki, többek között veszélyeztetett mélytengeri cápafajokat. A mélytengeri halászat terén be kell vezetni a halfajok és nem halfajok minden fogásának kirakodására vonatkozó kötelezettséget. Ez a kötelezettség nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy az e halászterületekről jelenleg hiányzó adatok pótlásra kerüljenek, és jobban megértsük a halászatnak a sokféle kifogott fajra gyakorolt hatását.
Módosítás  10 Rendeletre irányuló javaslat 17 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(17) A mélytengeri fajok kifogását lehetővé tévő halászati engedélyek jogosultjaitól meg kell vonni a mélytengeri fajok halászatára vonatkozó engedélyüket, ha nem tartják be a vonatkozó természetvédelmi rendelkezéseket.	(17) A mélytengeri fajok kifogását lehetővé tévő halászati engedélyek jogosultjaitól meg kell vonni a mélytengeri fajok halászatára vonatkozó engedélyüket, ha nem tartják be a vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedéseket, valamint nem tesznek eleget adatgyűjtési kötelezettségüknek.
Módosítás  11 Rendeletre irányuló javaslat 19 preambulumbekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(19) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az éves erőkifejtési korlátozások kísérő intézkedéseinek meghatározására, ha a tagállamok nem hoznak ilyen intézkedéseket, vagy amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállami intézkedések nem egyeztethetők össze e rendelet célkitűzéseivel vagy nem elegendőek az e rendeletben kitűzött célok elérésére.	(19) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a Szerződés 290. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a halászati tevékenységek mélytengeri halászatnak minősülését meghatározó feltételek módosítására, a tagállamonként különböző halászati módszerek és a mélytengeri fajok állományainak szerkezetéről és eloszlásáról szóló új tudományos tények figyelembevétele érdekében. Hasonlóképpen fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy módosítsa a mélytengeri halászati engedéllyel nem rendelkező hajóknak nyújtott kirakodási és átrakodási támogatások feltételeit, ahol erre a tagállamonként különböző halászati módszerek miatt szükség van, továbbá meghatározza az éves erőkifejtési korlátozások kísérő intézkedéseit, ha a tagállamok nem hoznak ilyen intézkedéseket, vagy amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tagállami intézkedések nem egyeztethetők össze e rendelet célkitűzéseivel, vagy nem elegendőek az e rendeletben kitűzött célok elérésére.
Indokolás
A módosítás az előadó által javasolt, új felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat tükrözi.
Módosítás  12 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a mélytengeri fajok fenntartható kiaknázásának biztosítása, eközben pedig a mélytengeri halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásának a lehető legkisebbre csökkentése;	a) a mélytengeri halászati területek fenntartható irányításának és kiaknázásának biztosítása, eközben pedig a mélytengeri halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatásának a lehető legkisebbre csökkentése;
Módosítás  13 Rendeletre irányuló javaslat 1 cikk – 1 bekezdés – a a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	aa) a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzése és a mélytengeri halállományok hosszú távú védelme;
Módosítás  14 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – d pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
d) „mélytengeri fajok”: az I. mellékletben felsorolt fajok;	d) „mélytengeri fajok”: a tájékoztató jellegű és nem kimerítő jegyzéket tartalmazó I. mellékletben felsorolt fajok, valamint a tudományos tanácsadó testület véleménye alapján mélytengeri fajként elismert egyéb fajok;
Indokolás
Az I. mellékletben foglalt jegyzék, amely a táblázat harmadik oszlopában „x”-szel jelölve tartalmazza a legveszélyeztetettebb fajokat, csupán tájékoztató jellegű és nem kimerítő jegyzék lehet, hogy rendszeresen frissíteni lehessen szilárd tudományos szakvélemények alapján. A „legveszélyeztetettebb fajok” meghatározását tudományos és nemzetközileg elfogadott véleményekre kell alapozni (amilyen például a Természetvédelmi Világszövetség vörös listája és a FAO-iránymutatások 14. bekezdése).
Módosítás  15 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – e pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
e) „legveszélyeztetettebb fajok”: azok a mélytengeri fajok, amelyek az I. melléklet táblázatának harmadik oszlopában („Legveszélyeztetettebb (x)”) szerepelnek;	e) „legveszélyeztetettebb fajok”: azok a mélytengeri fajok, amelyek a Természetvédelmi Világszövetség vörös listájának kritériumai szerint sebezhetőnek, veszélyeztetettnek vagy súlyosan veszélyeztetettnek minősülnek, továbbá a ritka fajok, vagy azok a fajok, amelyek állományait a tudományos tanácsadó testület meghatározása szerint a kimerülés fenyegeti, vagy amelyekre vonatkozóan a tudományos tanácsadó testület a járulékos fogás értékét minimális vagy nulla értékben ajánlotta megállapítani. E fajokat mind szerepeltetni kell az I. melléklet táblázatának harmadik („Legveszélyeztetettebb (x)”) oszlopában. Az összes mélytengeri cápafaj ebbe a kategóriába tartozik.
Módosítás  16 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 bekezdés – j a pont (új) és j b pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ja) „jelentős káros hatás”: jelentése és jellemzői megegyeznek a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatások (17)–(20) bekezdésében szereplőkkel;
	jb) „veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma”: olyan tengeri ökoszisztéma, amely megfelel a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatások (42) bekezdésében szereplő feltételeknek.
Indokolás
Lásd a 4. módosításhoz fűzött indokolást.
Módosítás  17 Rendeletre irányuló javaslat 3 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A Természetvédelmi Világszövetség vörös listájával összhangban a fajok I. mellékletben szereplő jegyzékét – mely a (2) bekezdés e) pontjának megfelelően meghatározott legveszélyeztetettebb fajokat is tartalmazza – a Bizottság kétévente felülvizsgálja a 20. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén.
Módosítás  18 Rendeletre irányuló javaslat 3 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	3a. cikk
	A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák meghatározása és védelme
	(1) A tagállamok a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos és műszaki információkat használják fel annak megállapítására, hogy hol fordulnak elő veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hol valószínű előfordulásuk. Ezenfelül a tudományos tanácsadó testület értékelést végez arra vonatkozóan, hogy ismerten hol fordulnak elő veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy hol valószínű előfordulásuk olyan területeken és mélységekben, ahol a mélytengeri fajokat célzó halászat engedélyezett lehet.
	(2) Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő információ alapján meghatároznak olyan területeket, ahol veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák fordulnak elő, vagy előfordulásuk valószínű, a tagállamok és a tudományos tanácsadó testület kellő időben értesítik a Bizottságot.
	(3) A (2) bekezdésben említett tájékoztatás alapján a Bizottság átmenetileg lezárja az említett területeket, amíg a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát fenyegető jelentős káros hatások megelőzésére irányuló védelmi és gazdálkodási intézkedések megállapításra kerülnek.
	(4) A védelmi és gazdálkodási intézkedések megállapításáig ezeket a területeket zárva kell tartani a fenékhalászat előtt.
	(5) A tagállamok késedelem nélkül végrehajtják e lezárásokat, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot és saját hajóikat e lezárásokról. A lezárások minden uniós hajó vonatkozásában alkalmazandók.
	(6) A lezárt területeket újra megnyitják a halászati tevékenység előtt, amennyiben a tudományos tanácsadó testület bizonyítja, hogy a területen nem találhatók veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, vagy a Bizottság megállapítja, hogy elfogadták a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémát fenyegető jelentős káros hatások megelőzését biztosító intézkedéseket.
Indokolás
E módosítás beilleszti a rendeletbe az ENSZ-közgyűlés 61/2008. számú határozata (83) bekezdése c) pontjában, 64/72. számú határozata (119) bekezdése b) pontjában, valamint a veszélyeztetett nyílt tengeri ökoszisztémáknak a fenékhalászati eszközök káros hatásával szembeni védelméről szóló, 2008. július 15-i 734/2008/EK tanácsi rendelet 8. cikkében rögzített követelményeket.
Módosítás  19 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 bekezdés – c pont és c a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
c) a mélytengeri fajoknak a hajó parancsnoka által a hajónaplóba bejegyzett aránya megegyezik az adott halászati nap során kifogott össztömeg 10 %-ával, vagy magasabb annál.	c) a mélytengeri fajoknak a hajó parancsnoka által a hajónaplóba bejegyzett aránya megegyezik a bármelyik halászati nap során kifogott össztömeg 10%-ával, vagy magasabb annál, vagy olyan halászati tevékenységek, amelyek következtében minden naptári évben mélytengeri fajokból 10 tonnánál többet fognak ki és tartanak a fedélzeten,
	ca) a hajó fenékhalászati eszközét 200 méteres vagy ennél nagyobb mélységben használják.
Indokolás
E módosítás biztosítja, hogy a rendelet kiterjedjen a fenékhalászatra minden olyan területen, ahol a „veszélyeztetett mélytengeri fajok” és a „veszélyeztetett mélytengeri ökoszisztémák” egyaránt előfordulhatnak. A 4. cikk (2) bekezdésének d) pontjához fűzött módosításban meghatározott küszöbérték révén egyszerűbbé válik a rendelet ellenőrzése és érvényesítése – a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VWS) segítségével könnyebb lesz ellenőrizni azokat a mélységeket, amelyekben halászat folyik, és ezt a járulékos fogásokban előforduló mélytengeri fajok százalékarányával összehasonlítani. A FAO mélytengernek tekinti azokat a vizeket, melyek legnagyobb mélysége meghaladja a 200 métert.
Módosítás  20 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A Bizottság a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén felülvizsgálhatja a (2) bekezdésben említett halászati tevékenységek mélytengeri halászatnak minősülését meghatározó feltételeket, a tagállamonként különböző halászati módszerek és a mélytengeri fajok állományainak szerkezetéről és eloszlásáról szóló új tudományos tények figyelembevétele érdekében.
Módosítás  21 Rendeletre irányuló javaslat 4 cikk – 5 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(5a) A Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén módosítsa a mélytengeri halászati engedéllyel nem rendelkező hajóknak nyújtott kirakodási és átrakodási támogatások feltételeit, ahol erre a tagállamonként különböző halászati módszerek miatt szükség van.
Módosítás  22 Rendeletre irányuló javaslat 5 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	A tagállamok évente értékelik a mélytengeri fajokat halászó flottáik kapacitását, az eredményeket pedig minden év május 30-ig továbbítják a Bizottságnak. A kapacitásértékelés elemzi a teljes flottakapacitást, valamint annak az állományokra és a szélesebb tengeri ökoszisztémára gyakorolt hatásait. Magában foglalja továbbá a flotta hosszú távú nyereségességének elemzését is. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek az értékelések valamennyi tagállamban közös szempontrendszert alkalmazzanak, a Bizottság által a flottakapacitás és a halászati lehetőségek közötti egyensúly javított elemzésére vonatkozóan kiadott iránymutatások szerint kell elkészíteni őket. Az értékeléseket közzé kell tenni.
Módosítás  23 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A mélytengeri fajok fogását – célfajként vagy járulékos fogásként – lehetővé tévő halászati engedély iránti valamennyi kérelem, valamint az engedély megújítása iránti kérelem benyújtásakor mellékelni kell a halászati tevékenységek tervezett helyszínének, a halászeszközök típusának, az tevékenységek által érintett mélységi tartománynak és az egyes célfajoknak a leírását.	A mélytengeri fajok fogását – célfajként vagy járulékos fogásként – lehetővé tévő halászati engedély iránti valamennyi kérelem, valamint az engedély megújítása iránti kérelem benyújtásakor mellékelni kell a halászati tevékenységek tervezett helyszínének és e terület határainak, a halászeszközök típusának és mennyiségének, a tevékenységek által érintett mélységi tartománynak és az egyes célfajoknak a leírását.
Módosítás  24 Rendeletre irányuló javaslat 6 cikk – 1 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	2015. január 1-jétől nem adható ki halászati engedély olyan területre vonatkozóan, amelyről előzetesen nem készült hatásvizsgálat a rendelet IIa. mellékletben rögzített kritériumokkal összhangban. A hatásvizsgálatot közzé kell tenni, és a tudományos tanácsadó testületnek ellenőriznie kell.
Módosítás  25 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) A kérelmek engedélyezése előtt a tagállamoknak az érintett hajók VMS-adatai alapján ellenőrizniük kell, hogy a b) pont alapján benyújtott információk pontosak-e. Amennyiben a b) pont alapján benyújtott adatok nem egyeznek a VMS-adatokkal, a kérelmet nem engedélyezik.
Módosítás  26 Rendeletre irányuló javaslat 7 cikk – 2 - 2 e bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján kiadott valamennyi halászati engedélyben meg kell határozni az alkalmazandó konkrét fenékhalászati eszközt, valamint az engedélyezett halászati tevékenységeket arra a területre kell korlátozni, amelyben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, tervezett halászati tevékenység és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, már folyamatban lévő halászati tevékenység fedi egymást. Mindazonáltal a tervezett halászati tevékenység területe kiterjeszthető a folyamatban lévő halászati tevékenységek területén kívülre, ha a tagállam tudományos szakvélemény alapján megállapította és dokumentálta, hogy a kiterjesztés nem gyakorolna jelentős káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.	(2) Az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján, e rendelet hatálybalépését követő két évben kiadott valamennyi halászati engedélyben meg kell határozni az alkalmazandó konkrét fenékhalászati eszközt, valamint az engedélyezett halászati tevékenységeket arra a területre kell korlátozni, amelyben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, tervezett halászati tevékenység és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott, már folyamatban lévő halászati tevékenység fedi egymást. Mindazonáltal a tervezett halászati tevékenység területe kiterjeszthető a folyamatban lévő halászati tevékenységek területén kívülre, ha a tagállam tudományos szakvélemény alapján megállapította és dokumentálta, hogy a kiterjesztés nem gyakorolna jelentős káros hatást a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra.
	(2a) A 7. cikk (2) bekezdésében nem szereplő halászati engedélyek esetében halászati engedély iránti kérelmet csak olyan területre vonatkozóan lehet benyújtani, amelyről előzetesen hatásvizsgálat készült, a III. mellékletben rögzített kritériumokkal összhangban. A hatásvizsgálat eredményét nyilvánosságra kell hozni. A hatásvizsgálatot a tudományos tanácsadó testület felülvizsgálja. A Bizottság kérheti a tagállamokat vagy megkövetelheti tőlük, hogy a hatásvizsgálatot a tudományos tanácsadó testület ajánlásai alapján kiigazítsák vagy javítsák. A Bizottság szintén felülvizsgálja az összes vizsgálatot az egyedi, együttes és összeadódó hatások figyelembevétele érdekében, és kiigazítja vagy javítja, illetve kiigazíttatja vagy javíttatja az egyedi hatásvizsgálatokat.
	(2b) Az illetékes hatóságok a (3) bekezdésben említett értékelés elvégzése során elővigyázatossági kritériumokat alkalmaznak. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a káros hatások jelentősek-e vagy sem, a valószínűsített káros hatásokat a tudományos szakvélemény alapján jelentősnek kell tekinteni.
	(2c) A rendelet hatálybalépését követő harmadik év kezdetétől a (2) bekezdésben említett területekre vonatkozó halászati engedélyek esetében is előzetes hatásvizsgálatra van szükség a (3) bekezdés szerint, a halászati engedély kiadásának feltételeként.
	(2d) Azokon a területeken, ahol nem végezték el és nem tették közzé a (3) bekezdésben említett, megfelelő tudományos értékelést, a fenékhalászati eszközök használata tilos.
	(2e) A fenékhalászati tevékenységek engedélyezettek az e rendeletben rögzített feltételek szerint, amennyiben a hatásvizsgálat szerint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák nem kerülnek veszélybe.
Indokolás
A módosítás megtartja a bizottsági javaslatban szereplő, az új fenékhalászati területekre (azaz a halászati lábnyomon kívül) vonatkozó hatásvizsgálatot, ugyanakkor kétéves időszakot határoz meg a meglévő fenékhalászati területekre vonatkozó hatásvizsgálatok bevezetésére. A módosítás magában foglalja az ENSZ-közgyűlés 61/105. és 64/72. határozatának vonatkozó bekezdéseit, valamint a mélytengeri halászatra vonatkozó hatásvizsgálatok nemzetközi megegyezés révén létrejött feltételeit, melyeket a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatások III. melléklete rögzít.
Módosítás  27 Rendeletre irányuló javaslat 9 cikk
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A 4. cikk (1) bekezdésében említett, fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajókra vonatkozó halászati engedélyek legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő két év elteltével lejárnak. A szóban forgó időpont után a mélytengeri fajok említett halászeszközökkel történő fogására szóló halászati engedélyek nem adhatók ki és nem újíthatók meg.	A 4. cikk (1) bekezdésében említett, fenékvonóhálót vagy fenékhez rögzített kopoltyúhálót használó hajókra vonatkozó halászati engedélyek legkésőbb az e rendelet hatálybalépését követő egy év elteltével lejárnak. A szóban forgó időpont után a mélytengeri fajok említett halászeszközökkel történő fogására szóló halászati engedélyek nem adhatók ki és nem újíthatók meg.
Módosítás  28 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A halászati lehetőségeket az érintett mélytengeri fajok kiaknázásának olyan szintjén kell meghatározni, amely összhangban van a legnagyobb fenntartható hozammal.	(1) A halászati lehetőségeket az érintett mélytengeri fajok kiaknázásának olyan szintjén kell meghatározni, amelyen biztosítható a mélytengeri fajok állományainak a maximális fenntartható hozam elérését meghaladó szintre történő helyreállítása, illetve e szinten tartása.
Módosítás  29 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem lehet megállapítani a legnagyobb fenntartható hozammal összhangban lévő kiaknázási arányt, a halászati lehetőségeket a következőképpen kell meghatározni:	(2) Amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem lehet megállapítani a mélytengeri fajok állományainak a maximális fenntartható hozam elérését meghaladó szintre történő helyreállítását, illetve e szinten tartását eredményező kiaknázási arányt, a halászati lehetőségeket a következőképpen kell meghatározni:
a) ha a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok lehetővé teszik a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok megállapítását, az érintett halászati gazdálkodási időszakra vonatkozó halászati lehetőségek nem határozhatók meg az említett arányoknál magasabb szinten;	a) ha a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok lehetővé teszik a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok megállapítását, az érintett halászati gazdálkodási időszakra vonatkozó halászati lehetőségeket nem szabad az említett arányoknál magasabb szinten meghatározni;
b) amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem állapíthatók meg a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok, mivel egy bizonyos állomány vagy faj vonatkozásában nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett halászatok tekintetében nem osztható ki halászati lehetőség.	b) amennyiben a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos adatok alapján nem állapíthatók meg a halászati gazdálkodás elővigyázatos megközelítésének megfelelő kiaknázási arányok, mivel egy bizonyos állomány vagy faj vonatkozásában nem áll rendelkezésre elegendő adat, az érintett halászatok tekintetében nem osztanak ki halászati lehetőséget.
	c) gazdálkodási intézkedéseket, köztük a vegyes halászatokon belül célfajokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell megtervezni, hogy megelőzhető legyen a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogása, és biztosítva legyen a halászaton belüli összes többi faj állományainak hosszú távú fenntarthatósága; valamint
	d) feltételeket kell elfogadni a visszadobás gyakorlatának hatékony megelőzésére. E feltételek minden fedélzeten tartott hal és nem halfaj kirakodására vonatkoznak, kivéve, ha ez ellentétes lenne a közös halászati politika értelmében hatályban lévő szabályokkal.
Indokolás
A legújabb ismeretekkel és az ICES egyes mélytengeri halászati területekre vonatkozó szakvéleményével összhangban, mely területeken vegyes halászat folyik, és sok nem célfajt is kifognak, melyek közül néhányat különösen veszélyeztet a halászat, és több mélytengeri cápafaj esetében, melyek veszélyeztetettnek vagy súlyosan veszélyeztetettnek minősülnek a Természetvédelmi Világszövetség Cápaszakértői Csoportja szerint. E módosítás biztosítja a bizottsági javaslat 12. cikke (1) bekezdésének c) pontjával való összhangot is, és megemlíti a nem halfajok (például a korallok és szivacsok) állományai gondozásának és védelmének szükségességét.
Módosítás  30 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) Nem osztható ki halászati lehetőség – sem célfajként, sem járulékos fogásként – olyan mélytengeri fajokra vonatkozóan, amelyek a 3. cikk e) pontja alapján a legveszélyeztetettebbeknek minősülnek.
Módosítás  31 Rendeletre irányuló javaslat 10 cikk – 2 a bekezdés (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	(2a) A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati lehetőségek megállapítása során figyelembe kell venni az e halászterületeken szerzett fogások valószínű összetételét, és biztosítani kell az összes halászott faj hosszú távú fenntarthatóságát.
Módosítás  32 Rendeletre irányuló javaslat 10 a cikk (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	10a. cikk
	A mélytengeri fogások kötelező kirakodása
	A mélytengeri fajokra vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező halászhajók által kifogott összes zsákmányt – halfajokat és nem halfajokat egyaránt – a halászhajó fedélzetére kell venni és ott kell tartani, továbbá be kell jegyezni a hajónaplóba és ki kell rakodni.
Módosítás  33 Rendeletre irányuló javaslat 3 fejezet – 2 szakasz – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
Halászatierőkifejtés-korlátozások útján történő gazdálkodás	A halászati erőkifejtés korlátozásai és a kísérő intézkedések
Módosítás  34 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – cím
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
A halászati lehetőségek kizárólag halászatierőkifejtés-korlátozások útján történő megállapítása	A halászati erőkifejtés korlátozásai
Módosítás  35 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 1 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) A Tanács a Szerződéssel összhangban eljárva dönthet úgy, hogy a mélytengeri fajokra vonatkozó éves halászati lehetőségeknek a halászatierőkifejtés-korlátozások és fogási korlátozások formájában történő megállapítása helyett meghatározott halászati tevékenységek tekintetében csak halászatierőkifejtés-korlátozásokat határoz meg.	(1) A Tanács a Szerződéssel összhangban eljárva dönthet úgy, hogy a mélytengeri fajokra vonatkozó éves halászati lehetőségeket mind a halászati erőkifejtés korlátozásainak, mind a fogások korlátozásainak tekintetében meghatározza.
Módosítás  36 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 2 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában minden olyan, az egyes mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó halászati erőkifejtési szint, amelyet viszonyítási alapként használnak a 10. cikkben meghatározott alapelvek követéséhez szükséges kiigazítások során, az a halászati erőkifejtési szint lesz, amelyről tudományos információk/adatok alapján megállapították, hogy összhangban van az előző két naptári év során a megfelelő mélytengeri tevékenységcsoportok keretében ejtett fogásokkal.	(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában minden olyan, az egyes mélytengeri tevékenységcsoportokra vonatkozó halászati erőkifejtési szint, amelyet viszonyítási alapként használnak a 10. cikkben meghatározott alapelvek követéséhez szükséges kiigazítások során, az a halászati erőkifejtési szint lesz, amelyről tudományos adatok alapján megállapították, hogy összhangban van a 10. cikk alapján megállapított kiaknázási aránnyal.
Módosítás  37 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) azon mélytengeri tevékenységcsoport, amelyre a korlátozás a szabályozott halászeszköz tekintetében vonatkozik, a célfaj és azon ICES-övezetek vagy CECAF-területek, amelyeken belül a megengedett erőkifejtés elvégezhető; valamint	a) azon mélytengeri tevékenységcsoport, amelyre a korlátozás a szabályozott halászeszköz tekintetében vonatkozik, az engedélyezett eszköz típusa és mennyisége, a célfaj és az egyes célállományok, valamint azon ICES-övezetek vagy CECAF-területek, amelyeken belül a megengedett erőkifejtés elvégezhető; valamint
Módosítás  38 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a gazdálkodáshoz használt erőkifejtési egység.	b) a gazdálkodáshoz használt erőkifejtési egység vagy egységek kombinációja.
Módosítás  39 Rendeletre irányuló javaslat 11 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	ba) az erőkifejtés mértékének nyomon követéséhez és a róla szóló jelentéstételhez alkalmazandó módszerek és eljárások az adott gazdálkodási időszakban.
Módosítás  40 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(1) Amennyiben a fogási korlátozásokat a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően felváltották az éves halászati erőkifejtési korlátozások, a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók tekintetében az alábbi kísérő intézkedéseket tartják fenn vagy vezetik be:	(1) A tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő hajók tekintetében az alábbi kísérő intézkedéseket tartják fenn vagy vezetik be:
Módosítás  41 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) az erőkifejtési korlátozások hatálya alá tartozó hajók teljes fogási kapacitásának növelését megelőző intézkedések;	a) a 11. cikk nyomán megállapított erőkifejtési korlátozások hatálya alá tartozó hajók teljes fogási kapacitásának növelését megelőző intézkedések;
Módosítás  42 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásainak növelését megelőző intézkedések; valamint	b) a mélytengeri halászterületeken a járulékos fogások – különösen a legveszélyeztetettebb fajok járulékos fogásainak – megelőzésére irányuló intézkedések; valamint
Módosítás  43 Rendeletre irányuló javaslat 12 cikk – 3 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(3) A Bizottság a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések hatékonyságát elfogadásuk után értékeli.	(3) A Bizottság a tagállamok által elfogadott kísérő intézkedések hatékonyságát elfogadásuk után, valamint évente értékeli.
Módosítás  44 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – a pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
a) a halászati engedélyben meghatározott feltételek be nem tartása a halászeszközök használatára vonatkozó korlátozásokat, a műveletek engedélyezett helyszíneit, vagy adott esetben az olyan fajokra vonatkozó fogási vagy erőkifejtési korlátozásokat illetően, amelyek halászata megengedett; vagy	a) a halászati engedélyben meghatározott feltételek be nem tartása a halászeszközök használatára vonatkozó korlátozásokat, a műveletek engedélyezett helyszíneit, vagy adott esetben az olyan fajokra vonatkozó fogási vagy erőkifejtési korlátozásokat illetően, amelyek halászata megengedett;
	ba) a 12. cikk szerinti kísérő intézkedések végrehajtásának elmulasztása; vagy
Módosítás  45 Rendeletre irányuló javaslat 18 cikk – 1 bekezdés – b pont
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
b) tudományos megfigyelő fedélzetre vételének elmulasztása, vagy a fogásokból való, az e rendelet 19. cikkében meghatározott tudományos célú mintavétel lehetővé tételének elmulasztása.	b) az adatgyűjtési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, többek között a tudományos megfigyelő fedélzetre vételének elmulasztása, vagy a fogásokból való, az e rendelet 19. cikkében meghatározott tudományos célú mintavétel lehetővé tételének elmulasztása.
Módosítás  46 Rendeletre irányuló javaslat 20 cikk – 2 - 5 bekezdés
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
(2) A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.	(2) A Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 3. cikk (2a) bekezdésében, a 4. cikk (2a) és (5a) bekezdésében, valamint a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.	(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (2a) bekezdésében, a 4. cikk (2a) és (5a) bekezdésében, valamint a 13. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. Az említett határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.	(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 13. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az említett jogi aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.	(5) A 3. cikk (2a) bekezdése, a 4. cikk (2a) és (5a) bekezdése, valamint a 13. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az említett jogi aktusról szóló értesítést követő két hónapos időtartam leteltéig sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ellen, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére az említett időtartam 2 hónappal meghosszabbodik.
Indokolás
A módosítás az előadó által javasolt, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat tükrözi.
Módosítás  47 Rendeletre irányuló javaslat 5 a fejezet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	V. FEJEZET – MEGFELELÉS
	20. cikk – Szankciók a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok ellen
	(1) Amennyiben a tagállamok nem teljesítik e rendeletben előírt kötelezettségeiket, a következő szankciók sújtják őket:
	– a 4. cikkben említett halászati engedélyek haladéktalan visszavonása a tagállam valamennyi hajójára vonatkozóan; valamint
	– a közös halászati politika keretében nyújtott uniós pénzügyi támogatás beszüntetése vagy felfüggesztése vagy pénzügyi kiigazítása.
	(2) Az (1) bekezdésben említett szankciók mindaddig hatályban maradnak, amíg a Bizottság úgy nem ítéli, hogy az érintett tagállam teljesítette a kötelezettségét.
	(3) A kötelezettségét nem teljesítő tagállamnak korábban kiosztott halászati lehetőséget nem kaphatja meg más tagállam, és nem követelhető vissza a következő években.
Módosítás  48 Rendeletre irányuló javaslat II a melléklet (új)
A Bizottság által javasolt szöveg	Módosítás
	IIa. melléklet
	A 7. cikk (1) bekezdésében említett hatásvizsgálat többek között az alábbiakra terjed ki:
	a) az alkalmazott vagy tervezett halászat típusa(i), ideértve a hajók és halászeszközök fajtáit, a halászterületeket, a célfajokat és a járulékos fogásként nagy valószínűséggel kihalászható fajokat, a halászati erőkifejtés szintjét és a halászat időtartamát (halászati terv);
	b) a rendelkezésre álló legmérvadóbb tudományos és technikai információk a halászati erőforrások aktuális állapotáról, a kiindulási alapnak tekinthető és a leendő változásokkal összehasonlítható információk a halászterületen található ökoszisztémákról, élőhelyekről és életközösségekről;
	c) olyan veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azonosítása, leírása és feltérképezése, amelyek jelenléte ismert vagy valószínű;
	d) a tevékenység hatásainak azonosításához, leírásához és értékeléséhez használt adatok és módszerek, az ismeretbeli hiányosságok feltárása, valamint a vizsgálatban felhasznált adatok bizonytalansági szintjének megállapítása;
	e) a valószínű hatások előfordulásának, mértékének és időtartamának megállapítása, leírása és értékelése, ideértve a vizsgálat tárgyát képező tevékenységek összeadódó hatásait a halászterületen található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra és a lassan visszapótlódó halászati erőforrásokra;
	f) a halászati műveletek valószínű hatásaira vonatkozó kockázatértékelés annak meghatározására, hogy mely hatások minősülnek vélhetően jelentős káros hatásnak, különösen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák és a lassan visszapótlódó halászati erőforrások tekintetében; valamint a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt jelentős káros hatások megelőzését célzó és a lassan visszapótlódó halászati erőforrások hosszú távú megőrzését és fenntartható kiaknázását biztosító javasolt erőkifejtés-csökkentési és gazdálkodási intézkedések, továbbá a halászati műveletek hatásainak nyomon követésére vonatkozó intézkedések.
Indokolás
A módosítás biztosítja, hogy az Unió eleget tegyen a 2008. évi, a nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászat kezelésére vonatkozó nemzetközi FAO-iránymutatások végrehajtására tett kötelezettségvállalásának, az iránymutatások 47. bekezdése és a III. melléklet azonos szövege révén. Az iránymutatásokat 2008-ban fogadták el, ezt követően jóváhagyták és belefoglalták az ENSZ-közgyűlés mélytengeri halászati gazdálkodásról szóló 64/72. (2009) és 66/68. (2011) számú határozatába. Ez a mélytengeri halászatra vonatkozó hatásvizsgálatok nemzetközileg kialakított és elfogadott standardja.

ELJÁRÁS

Cím	A mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapítása, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2012)0371 – C7-0196/2012 – 2012/0179(COD)
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PECH 11.9.2012
Véleményt nyilvánított        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 22.11.2012
A vélemény előadója        A kijelölés dátuma	Anna Rosbach 11.10.2012
Vizsgálat a bizottságban	19.2.2013
Az elfogadás dátuma	20.3.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	58 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Martina Anderson, Elena Oana Antonescu, Kriton Arsenis, Sophie Auconie, Pilar Ayuso, Paolo Bartolozzi, Sergio Berlato, Lajos Bokros, Milan Cabrnoch, Yves Cochet, Chris Davies, Esther de Lange, Anne Delvaux, Bas Eickhout, Edite Estrela, Jill Evans, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Matthias Groote, Françoise Grossetête, Cristina Gutiérrez-Cortines, Satu Hassi, Jolanta Emilia Hibner, Karin Kadenbach, Christa Klaß, Eija-Riitta Korhola, Jo Leinen, Corinne Lepage, Peter Liese, Zofija Mazej Kukovič, Linda McAvan, Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė, Miroslav Ouzký, Vladko Todorov Panayotov, Andrés Perelló Rodríguez, Mario Pirillo, Pavel Poc, Anna Rosbach, Oreste Rossi, Horst Schnellhardt, Richard Seeber, Bogusław Sonik, Salvatore Tatarella, Thomas Ulmer, Glenis Willmott, Sabine Wils
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Margrete Auken, Minodora Cliveti, Gaston Franco, Julie Girling, Philippe Juvin, Jiří Maštálka, James Nicholson, Britta Reimers, Michèle Rivasi, Rebecca Taylor, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Ioan Enciu

• [1]  Az NEAFC VMS-adatok felhasználásának és minõségének értékelésére vonatkozó kérése, ICES-szakvélemény 2007, 9. könyv, 30. oldal.
• [2]  A. Friewald, J.H. Fosså, T. Koslow és J.M. Roberts: Cold-water coral reefs (Hidegvízi korallzátonyok), UNEP-WCMC, Cambridge, Egyesült Királyság, 2004.
• [3]  M.M. Hogg, O.S. Tendal, K.W. Conway, S.A. Pomponi, R.W.M. van Soest, J. Gutt, M. Krautter és J.M. Roberts: Deep-sea Sponge Grounds: Reservoirs of Biodiversity (Mélytengeri szivacstelepek: a biológiai sokféleség tárházai), UNEP–WCMC Biodiversity Series (Biodiverzitás-sorozat) 32., UNEP–WCMC, Cambridge, Egyesült Királyság, 2010.
• [4]  A nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi iránymutatások. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, Róma, 2008.
• [5]  A nyílt tengeren folytatott mélytengeri halászati gazdálkodásra vonatkozó nemzetközi iránymutatások. Az ENSZ Élelmezési és Mezõgazdasági Szervezete, Róma, 2008.

ELJÁRÁS

Cím	A mélytengeri állományoknak az Atlanti-óceán északkeleti részén történő halászatára vonatkozó egyedi feltételek és az Atlanti-óceán északkeleti részének nemzetközi vizein folytatott halászatra vonatkozó rendelkezések megállapítása, valamint a 2347/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezése
Hivatkozások	COM(2012)0371 – C7-0196/2012 – 2012/0179(COD)
Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma	12.7.2012
Illetékes bizottság        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	PECH 11.9.2012
Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)        A plenáris ülésen való bejelentés dátuma	ENVI 22.11.2012
Előadó(k)        A kijelölés dátuma	Kriton Arsenis 13.9.2012
Vizsgálat a bizottságban	8.10.2012	21.3.2013	29.5.2013	18.6.2013
	18.9.2013
Az elfogadás dátuma	4.11.2013
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	19 0 4
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Kriton Arsenis, Alain Cadec, Chris Davies, Carmen Fraga Estévez, Pat the Cope Gallagher, Werner Kuhn, Isabella Lövin, Gabriel Mato Adrover, Guido Milana, Maria do Céu Patrão Neves, Crescenzio Rivellini, Ulrike Rodust, Raül Romeva i Rueda, Isabelle Thomas, Nils Torvalds, Jarosław Leszek Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)	Diane Dodds, Jens Nilsson, Anna Rosbach, Antolín Sánchez Presedo
A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)	Jill Evans, Younous Omarjee
Benyújtás dátuma	18.11.2013