JELENTÉS a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

12.2.2014 - (COM(2013)0161 – C7‑0087/2013 – 2013/0088(COD)) - ***I

Jogi Bizottság
Előadó: Cecilia Wikström


Eljárás : 2013/0088(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0031/2014
Előterjesztett szövegek :
A7-0031/2014
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0161 – C7‑0087/2013 – 2013/0088(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0161),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 118. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7‑0087/2013),

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–   tekintettel a Jogi Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásáról szóló 2013. október 14-i véleményére,

–   tekintettel eljárási szabályzata 55. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0031/2014),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy a jogalkotási eljárás lezárását követően tegyen intézkedéseket a rendelet kodifikálására;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez maga után vonja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2) A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez magában foglalja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Európai Unió Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség).

Indokolás

Mivel az „európai” szó nem csak az Európai Unió területét jelöli, hanem azon kívüli területekre is vonatkozik, pontosabb lenne az „európai uniós védjegy” kifejezés használata. Ezenkívül az „európai” szót jelenleg (a szabadalmi oltalmak tekintetében) a nem egységes oltalom megjelölésére használják; ez a szó inkább több nemzeti jogból álló csomagot jelöl. A jelenlegi elnevezés ugyan a formatervezési mintákkal és a védjegyekkel foglalkozó közösség körében bevett lehet, de nem igazán olyan elnevezés, amely világosan jelölné a hivatal tevékenységét egy olyan személy – és köztük a legtöbb kkv számára –, aki azt eleve nem ismeri. Ezért igen ésszerű a hivatal nevét megváltoztatni, hogy az a tényleges tevékenységét tükrözze. Olyan nevet kell választani azonban, amely közvetíti a hivatalra bízott feladatok széles körét, de a jövőben új feladatok esetleges hozzáadása esetén is megtartható. Tekintettel arra, hogy az Ügynökség a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának gazdája, valamint vezeti az ismert árva művek nyilvántartását, munkája nyilvánvalóan túlmegy a védjegyek és a formatervezési minták körén, bár ezek képezik az ügynökség fő feladatkörét. Ezen kívül előre látható, hogy az Ügynökség feladatai a jövőben a további, például a földrajzi jelzések bejegyzésével és az üzleti titkokkal kapcsolatos feladatokkal egészülhetnek ki.

Módosítás     2

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, ami a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes alternatívájává nőtte ki magát.

(5) A közösségi védjegyrendszer létrehozása óta szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy az Unión belüli és a harmadik országbeli vállalkozások egyaránt elfogadták a rendszert, ami a tagállami szintű védjegyoltalom sikeres és életképes kiegészítőjévé és alternatívájává nőtte ki magát.

Indokolás

Fontos hangsúlyozni a védelem párhuzamosan létező két szintjét.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai védjegy fogalommeghatározásából. A megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett mindaddig, amíg az ábrázolás lehetővé teszi az illetékes hatóság és a köz számára az oltalom pontos tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását.

(9) Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai uniós védjegy fogalommeghatározásából. Az európai uniós védjegyek lajstromában a megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett mindaddig, amíg a megjelölés alkalmas arra, hogy azt világos, pontos, önmagában teljes, könnyen hozzáférhető, tartós és objektív módon ábrázolják. Ennek megfelelően meg kell engedni a megjelölések bármely arra alkalmas formában való megjelenítését, figyelembe véve az általánosan elérhető technológiát, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságok és a nyilvánosság számára az oltalom tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom az európai védjegynek, amilyen mértékig az európai védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül.

törölve

Indokolás

Ez a módosítás a 9. cikk törléséhez kapcsolódik.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

(18) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai uniós védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai uniós védjeggyel lényegében megegyező védjegy. E rendelkezés nem sértheti a rendeltetési országaikban jogszerűen forgalomba hozható árukkal kapcsolatos jogszerű kereskedelmi érdekeket. Annak érdekében, hogy ne akadályozza a jogszerű áruforgalmat, e rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a harmadik fél bizonyítja, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Európai Unión kívüli ország, és ha az európai uniós védjegy jogosultja nem tudja bizonyítani, hogy védjegyét a végső rendeltetési országban is érvényesen lajtromba vették. Amennyiben a végső rendeltetési országot még nem határozták meg, az európai uniós védjegy jogosultjának jogot kell biztosítani annak megakadályozására, hogy harmadik felek ismét az Unión kívülre vigyék az árut, kivéve, ha a harmadik fél bizonyítja, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Unión kívüli ország, és ha az európai uniós védjegy jogosultja nem tudja bizonyítani, hogy védjegyét a végső rendeltetési országban is érvényesen lajtromba vették. Ez a rendelkezés nem érinti a WTO-szabályok – különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikke – betartását, valamint az Unió azon jogát, hogy előmozdítsa harmadik országok gyógyszerekhez való hozzáférését.

 

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a) Az európai uniós védjegy jogosultjának rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy megtegye a vonatkozó jogi lépéseket, így többek között jogosult legyen arra kérni a nemzeti vámhatóságokat, hogy lépjenek fel a védjegyjogosult jogait állítólagosan sértő árukkal szemben, például a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1 szerinti visszatartás és megsemmisítés formájában.

 

___________

 

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 12-i, 608/2013/EU rendelete a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.)

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b) A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a jogosult felel az áruk birtokosainak okozott károkért amennyiben például az érintett árukat a későbbiekben nem találják szellemi tulajdonjogot sértőnek.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

18 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18c) A tagállamoknak meg kell tenniük a megfelelő intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes áthaladásának biztosítása érdekében. Az európai uniós védjegy jogosultjának ezért nem lehet joga ahhoz, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nemzetközi szabadneve és valamely lajstromba vett védjegy közötti vélt vagy tényleges hasonlóság alapján megakadályozza, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység keretében árukat hozzanak be a tagállam vámterületére.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(19) A hamisított áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében, (mindenekelőtt az interneten keresztüli, a 608/2013/EU rendelet meghatározása szerinti kiscsomagban szállított áruk értékesítése összefüggésében) az érvényesen lajstromba vett európai uniós védjegy jogosultját fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak a hamisított áruk feladója jár el gazdasági tevékenység körében. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22) A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy újabb védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy az európai védjegy jogosultjai nem szólalhatnak fel az újabb védjegy használata ellen, amennyiben az újabb védjegyre akkor tettek szert, amikor a korábbi védjegy nem volt érvényesíthető az újabb védjeggyel szemben.

(22) A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges rögzíteni – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy újabb védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy az európai uniós védjegy jogosultjai nem szólalhatnak fel az újabb védjegy használata ellen, amennyiben az újabb védjegyre akkor tettek szert, amikor a korábbi védjegy nem volt érvényesíthető az újabb védjeggyel szemben. Az ellenőrzések során a vámhatóságoknak élniük kell a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok vámhatósági érvényesítésére vonatkozó uniós jogszabályok által biztosított jogokkal, illetve alkalmazniuk kell az ott meghatározott eljárásokat.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29) Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai védjegybejelentések benyújtásának (ideértve az elsőbbség és a szenioritás igénylését is) hatékony és eredményes rendszerét, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegybejelentés benyújtása eszközeinek és módjainak részletes meghatározása, az európai védjegybejelentés alaki követelményeinek részletei, a bejelentés tartalma, a bejelentési díj típusa, valamint a kölcsönösség biztosítására, egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére, a kiállítási elsőbbségre és a nemzeti védjegy szenioritására vonatkozó eljárások részletei.

(29) Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai védjegybejelentések benyújtásának (ideértve az elsőbbség és a szenioritás igénylését is) hatékony és eredményes rendszerét, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegybejelentés benyújtása eszközeinek és módjainak részletes meghatározása, az európai védjegybejelentés alaki követelményeinek részletei, a bejelentés tartalma, valamint a kölcsönösség biztosítására, egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére, a kiállítási elsőbbségre és a nemzeti védjegy szenioritására vonatkozó eljárások részletei.

Indokolás

Lásd a 35a. cikk módosítását is.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai védjegyek hatékony és eredményes megújítását, valamint hogy a gyakorlatban biztonságosan, a jogbiztonság sérelme nélkül lehessen alkalmazni az európai védjegyek módosítására és megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegy megújítási módjainak, valamint az európai védjegy módosítását és megosztását szabályozó eljárásoknak a részletes meghatározása.

(32) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai védjegyek hatékony és eredményes megújítását, valamint hogy a gyakorlatban biztonságosan, a jogbiztonság sérelme nélkül lehessen alkalmazni az európai védjegyek módosítására és megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegy megújítási eljárásának, valamint az európai védjegy módosítását és megosztását szabályozó eljárásoknak a részletes meghatározása.

Indokolás

Lásd a 49a. cikk módosítását is.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

35 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(35a) A lajstromozási rendszer egésze teljesítményének javítása érdekében, valamint annak biztosítására, hogy feltétlen kizáró ok fennállása esetén ne kerüljön sor védjegy lajstromozására – ideértve különösen ha a védjegy leíró jellegű vagy megkülönböztetésre nem alkalmas, illetve a nyilvánosságot például a termék vagy a szolgáltatás jellege, minősége vagy földrajzi eredete tekintetében megtévesztő jellegű –, lehetővé kell tenni, hogy harmadik személyek a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz írásbeli észrevételeket terjeszthessenek elő, melyben kifejtik, hogy a lajstromba vételt mely feltétlen kizáró ok akadályozza.

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az együttes európai védjegyek és az európai tanúsító védjegyek hatékony és eredményes használatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e védjegyek használatát szabályozó rendeletek tartalmának és benyújtási időszakának meghatározásáról.

(36) Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az együttes európai védjegyek és az európai tanúsító védjegyek hatékony és eredményes használatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e védjegyek használatát szabályozó rendeletek formai tartalmának meghatározásáról.

Indokolás

Lásd a 74a. és a 74k. cikk módosítását is.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

38 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(38) Az európai védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: a határozatok formájára vonatkozó követelmények, a szóbeli eljárások részletei és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a jogvesztés megállapítására irányuló eljárás, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére, valamint a határozatokban előforduló, nyilvánvaló hibák és az Ügynökségnek betudható hibák javítására vonatkozó eljárások, az eljárások megszakítására vonatkozó szabályok, a költségek arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások, a lajstromozandó adatok, az iratbetekintés és iratnyilvántartás részletei, az Európai Védjegyértesítőben és az Ügynökség Hivatalos Lapjában való meghirdetés szabályai, az Ügynökség és a tagállamok hatóságai közötti együttműködés szabályai, és az Ügynökség előtti képviselet részletei.

(38) Az európai védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: a határozatok formájára vonatkozó követelmények, a szóbeli eljárások részletei és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a jogvesztés megállapítására irányuló eljárás, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére, valamint a határozatokban előforduló, nyilvánvaló hibák és az Ügynökségnek betudható hibák javítására vonatkozó eljárások, az eljárások megszakítására vonatkozó szabályok, a költségek arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások, a lajstromozandó adatok, az Európai Védjegyértesítőben és az Ügynökség Hivatalos Lapjában való meghirdetés szabályai, az Ügynökség és a tagállamok hatóságai közötti együttműködés szabályai, és az Ügynökség előtti képviselet részletei.

Indokolás

Lásd a 93a. cikk l) pontjának módosítását is.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

40 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(40) A gyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében szükséges létrehozni az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés megfelelő keretét és lehetővé tenni az Ügynökség számára az uniós érdekű közös projektek koordinálását, valamint bizonyos felső összegig e közös projektek támogatások révén történő finanszírozását. Ezen együttműködési tevékenységek előnyösek lesznek az európai védjegyrendszert használó vállalkozások számára. Az e rendeletben rögzített uniós rendszer használói számára a közös projektek, különösen a keresési és konzultációs célú adatbázisok további, inkluzív, hatékony és díjmentes eszközöket biztosítanak az európai védjegy egységes jellegéből származó speciális követelmények teljesítésére.

(40) A gyakorlatok közelítésének és a közös eszközök kifejlesztésének ösztönzése érdekében szükséges létrehozni az Ügynökség és a tagállamok hivatalai közötti együttműködés megfelelő keretét és lehetővé tenni az Ügynökség számára az uniós érdekű közös projektek koordinálását, valamint bizonyos felső összegig e közös projektek támogatások révén történő finanszírozását. Ezen együttműködési tevékenységek előnyösek lesznek az uniós védjegyrendszereket használó vállalkozások számára A 207/2009/EK rendeletben rögzített uniós rendszer használói számára a közös projektek, különösen a keresés és konzultáció céljára használt adatbázisok díjmentesen további, inkluzív és hatékony eszközöket biztosítanak az európai uniós védjegy egységes jellegéből származó speciális követelmények teljesítésére. Mindazonáltal nem kell kötelezővé tenni a tagállamok számára az ilyen közös projektek eredményeinek az alkalmazását. Bár fontos, hogy elsősorban a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok megosztása által valamennyi fél hozzájáruljon a közös projektek sikeréhez, a közös projektekből származó eredmények tagállamok általi kötelező alkalmazására vonatkozó szigorú kötelezettség előírása – még abban az esetben is, ha például a tagállam úgy véli, hogy már jobb vagy hasonló eszközzel rendelkezik –, nem lenne arányos és nem szolgálná a felhasználók legjobb érdekét sem.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

44 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(44a) A díjszabást a 2869/951/EK bizottsági rendelet állapítja meg. A díjszabás az uniós védjegyrendszer központi eleme, amelyet létrehozása óta azonban mindössze kétszer, komoly politikai vitát követően vizsgáltak felül. A díjszabást ezért közvetlenül a 207/2009/EK rendeletnek kell szabályoznia. A 2869/95/EK rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni, és a díjszabásra vonatkozóan a 2868/95/EK bizottsági rendeletben foglalt rendelkezéseket el kell hagyni.

 

___________

 

1 A Bizottság 1995. december 13-i 2869/95/EK rendelete a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról (HL L 303., 1995.12.15., 33. o.)

 

2 A Bizottság 1995. december 13-i 2868/95/EK rendelete a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.)

Indokolás

A díjszabás az uniós védjegyrendszer fontos eleme, ezért azt közvetlenül a rendeletben kell szabályozni, nem pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45) Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és azok megfizetésének részletei.

(45) Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekkel kapcsolatos ügyekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásával kapcsolatban: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amelyekben a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei és a díjak megfizetésének részletei.

Indokolás

A díjszabás az uniós védjegyrendszer fontos eleme, ezért azt közvetlenül a rendelettel kell szabályozni, nem pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

46 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(46a) Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK rendelet 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2013. július 11-én nyilvánított véleményt9a.

 

_________

 

9a A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

2. A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

Mivel az „európai” szó nem csak az Európai Unió területét jelöli, hanem azon kívüli területekre is vonatkozik, pontosabb lenne az „európai uniós védjegy” kifejezés használata. Ezenkívül az „európai” szót jelenleg (a szabadalmi oltalmak tekintetében) nem egységes oltalom megjelölésére használják; hanem a szó egy több nemzeti jogból álló csomagot jelöl.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegybíróság” kifejezés helyébe az „európai védjegybíróság” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

3. A rendelet teljes szövegében a „közösségi védjegybíróság” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegybíróság” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

Mivel az „európai” szó nem csak az Európai Unió területét jelöli, hanem azon kívüli területekre is vonatkozik, pontosabb lenne az „európai uniós védjegybíróság” kifejezés használata. Ez az elnevezés továbbá hasonló Európai Unió Bírósága nevéhez.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 4 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. A rendelet teljes szövegében az „együttes közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „együttes európai védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

4. A rendelet teljes szövegében az „együttes közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „együttes európai uniós védjegy” kifejezés lép, a szükséges nyelvtani módosításokkal.

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

Mivel az „európai” szó nem csak az Európai Unió területét jelöli, hanem azon kívüli területekre is vonatkozik, pontosabb lenne az „együttes európai uniós védjegy” kifejezés használata.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 8 pont

207/2009/EK rendelet

2 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) E rendelettel létrejön Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség).

(1) E rendelettel létrejön Az Európai Unió Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége (a továbbiakban: az Ügynökség).

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik. Elfogadása esetén a szövegben mindenütt el kell végezni a szükséges módosításokat.)

Indokolás

A jelenlegi elnevezés ugyan a formatervezési mintákkal és a védjegyekkel foglalkozó közösség körében bevett lehet, de nem igazán olyan elnevezés, amely világosan jelölné a hivatal tevékenységét egy olyan személy – és köztük a legtöbb kkv számára –, aki azt eleve nem ismeri. Ezért igen ésszerű a hivatal nevét megváltoztatni, hogy az a tényleges tevékenységét tükrözze. Olyan nevet kell választani azonban, amely közvetíti a hivatalra bízott feladatok széles körét, de a jövőben új feladatok esetleges hozzáadása esetén is megtartható. Tekintettel arra, hogy az Ügynökség a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontjának gazdája, valamint vezeti az ismert árva művek nyilvántartását, munkája nyilvánvalóan túlmegy a védjegyek és a formatervezési minták körén, bár ezek képezik az ügynökség fő feladatkörét. Ezen kívül előre látható, hogy az ügynökség feladatai a jövőben a további, például a földrajzi jelzések bejegyzésével és az üzleti titkokkal kapcsolatos feladatokkal egészülhetnek ki.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 9 pont

207/2009/EK rendelet

4 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés

Az európai uniós védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés

Európai védjegyoltalom tárgya lehet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, vagy hangok, amennyiben e megjelölés alkalmas a következőkre:

Európai uniós védjegyoltalom tárgya lehet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy a csomagolás formája, vagy hangok, amennyiben általánosan elérhető technológiát alkalmaznak, és e megjelölés alkalmas a következőkre:

a) valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztetése más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól;

a) valamely vállalkozás áruinak vagy szolgáltatásainak megkülönböztetése más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint

b) ábrázolása lehetővé teszi az illetékes hatóság és a nyilvánosság számára a jogosultnak nyújtott oltalom pontos tárgyának meghatározását.

b) az Európai Unió védjegylajstromában való ábrázolása lehetővé teszi az illetékes hatóság és a nyilvánosság számára a jogosultnak nyújtott oltalom tárgyának világos és pontos meghatározását.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

1cikk – 1 bekezdés – 10 pont – a pont

207/2009/EK rendelet

7 cikk – 1 bekezdés – k pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k) a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseknek és a hagyományos különleges termékeknek oltalmat biztosító olyan védjegy, amelyet az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél, kizártak a lajstromozásból;

k) a szeszes italoknak, a borhoz kapcsolódó oltalom alatt álló hagyományos kifejezéseknek és a hagyományos különleges termékeknek oltalmat biztosító olyan védjegy, amelyet az uniós jog vagy olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelyben az Unió részes fél, kizártak a lajstromozásból;

Indokolás

Ez a rendelkezés kétségkívül hasznos a földrajzi jelzések jogosultjai számára. A szeszes italok e rendelkezésben történő azonosításának oka azonban a 2008. január 15-i 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó földrajzi jelzésekből ered. Ezeket meg kell különböztetni a 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletben foglalt más, mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó földrajzi jelzésektől és eredetmegjelölésektől.

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont – b pont

207/2009/EK rendelet

7 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdés annak ellenére alkalmazandó, hogy a nem lajstromozhatóság:

(2) Az (1) bekezdés annak ellenére alkalmazandó, hogy a nem lajstromozhatóság csak az unió egy részén áll fenn.

a) csak az unió egy részén áll fenn;

 

b) csupán abból ered, hogy egy idegen nyelvű vagy szövegű védjegyet valamely tagállam hivatalos nyelvére lefordítottak vagy átírtak.

 

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 11 pont – a pont

207/2009/EK rendelet

8 cikk – 3 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) azt a védjegyjogosult ügynöke, illetve képviselője – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt;

a) azt a védjegyjogosult ügynöke, illetve képviselője – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelentette be lajstromozásra, kivéve, ha az ügynök vagy a képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt; vagy

Indokolás

Egyértelművé kell tenni, hogy csak az a) vagy a b) pontban foglalt feltételek egyikét kell teljesíteni.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 12 pont

207/2009/EK rendelet

9 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegyoltalom tartalma

Az európai uniós védjegyoltalom tartalma

(1) Az európai védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

(1) Az európai uniós védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

(2) A jogosultak által az európai védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogok sérelme nélkül az európai védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ megjelölést árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben:

(2) A jogosultak által az európai uniós védjegy bejelentési napja vagy elsőbbségi napja előtt szerzett jogok sérelme nélkül az európai uniós védjegy jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ megjelölést árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amennyiben:

a) a megjelölés azonos az európai védjeggyel, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, és amennyiben ez a használat érinti vagy érintheti az európai védjegy azon funkcióját, hogy garantálja a fogyasztók részére az áruk, illetve szolgáltatások eredetét;

a) a megjelölés azonos az európai uniós védjeggyel, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós védjegyet lajstromba vették;

b) a megjelölés azonos az európai védjeggyel vagy hasonló ahhoz, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal vagy hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, amennyiben fennáll az összetéveszthetőség esélye; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

b) az a) pont sérelme nélkül, a megjelölés azonos az európai uniós védjeggyel vagy hasonló ahhoz, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal vagy hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós védjegyet lajstromba vették, amennyiben fennáll az összetéveszthetőség esélye; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

c) a megjelölés azonos az európai védjeggyel vagy hasonló ahhoz, függetlenül attól, hogy azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják-e, amelyek azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, amennyiben az európai védjegy jó hírnevet élvez az Unióban, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná az európai védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

c) a megjelölés azonos az európai uniós védjeggyel vagy hasonló ahhoz, függetlenül attól, hogy azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják-e, amelyek azonosak, hasonlóak vagy nem hasonlóak azokhoz, amelyekkel kapcsolatban az európai uniós védjegyet lajstromba vették, amennyiben az európai uniós védjegy jó hírnevet élvez az Unióban, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná az európai uniós védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

(3) A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen:

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy nyújtása a megjelölés alatt;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy nyújtása a megjelölés alatt;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d) a megjelölés kereskedelmi névként vagy cégnévként, illetve kereskedelmi név vagy cégnév részeként történő használata;

d) a megjelölés kereskedelmi névként vagy cégnévként, illetve kereskedelmi név vagy cégnév részeként történő használata;

e) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban;

e) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban;

f) a megjelölés használata összehasonlító reklámozásban a 2006/114/EK irányelvvel ellentétes módon.

f) a megjelölés használata összehasonlító reklámozásban a 2006/114/EK irányelvvel ellentétes módon.

(4) Az európai védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(4) Az európai uniós védjegy jogosultja akkor is megakadályozhatja a 608/2013/EU rendelet meghatározása szerinti kiscsomagban szállított áruk Unióba való behozatalát, ha csak az áruk feladója jár el gazdasági tevékenység keretében, és amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető európai uniós védjegyet. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy az árut megrendelő magánszemélyt vagy jogalanyt tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról.

(5) Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.

(5) A lajstromba vett európai uniós védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országból érkeznek, és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében érvényesen lajstromozott európai uniós védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet. A vámhatóság megfelelő vámellenőrzés elvégzésére irányuló, a 608/2013/EU rendelet 1. cikke szerinti kötelezettségeinek sérelme nélkül e rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a harmadik fél bizonyítja, hogy az áruk végső rendeltetési helye Unión kívüli ország, és ha az európai uniós védjegy jogosultja nem tudja bizonyítani, hogy védjegyét a végső rendeltetési országban is érvényesen lajtromba vették. Amennyiben a végső rendeltetési országot még nem határozták meg, az európai uniós védjegy jogosultjának joga van annak megakadályozására, hogy harmadik felek ismét az Unión kívülre vigyék az árut, kivéve, ha a harmadik fél bizonyítja, hogy az áruk végső rendeltetési helye az Unión kívüli ország, és ha az európai uniós védjegy jogosultja nem tudja bizonyítani, hogy védjegyét a végső rendeltetési országban is érvényesen lajtromba vették.

Indokolás

Jóllehet fel kell venni a küzdelmet a hamisítás ellen, a javasolt rendelkezés túlságosan messzire megy, mivel az EU-n kívül jogszerűen forgalomba hozott áruk egyes polgárok általi behozatalára is vonatkozik. Ezt a rendelkezést a hamisított árukra kell korlátozni.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

207/2009/EK rendelet

12 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegyoltalom korlátai

Az európai uniós védjegyoltalom korlátai

(1) Az európai védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében használja a következőket:

(1) Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenysége körében használja a következőket:

a) saját személynevét vagy címét;

a) saját személynevét vagy címét;

b) nem megkülönböztető jellegű, illetve az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;

b) nem megkülönböztető jellegű, illetve az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó megjelölést vagy jelzést;

c) a védjegyet a védjegyjogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítása vagy az azokra való hivatkozást céljából, különösen, ha a védjegy használata szükséges az áru vagy szolgáltatás szándékolt céljának (mindenekelőtt kiegészítők vagy pótalkatrészek) jelzéséhez.

c) a védjegyet a védjegyjogosulthoz köthető áruk vagy szolgáltatások azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, különösen, ha a védjegy használata:

 

i. az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére szükséges, különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében;

 

ii. összehasonlító reklám során, a 2006/114/EK irányelvben foglalt valamennyi feltételnek megfelelően történik;

 

iii. azért szükséges, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a védjegy jogosultja által vagy az ő jóváhagyásával eladott eredeti termékek újraértékesítésére;

 

iv. azért szükséges, hogy megfelelő alternatívát szolgáltasson a védjegy jogosultjának termékei vagy szolgáltatásai tekintetében;

 

v. paródia, művészi kifejezés, kritika vagy észrevételek tétele céljából történik;

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

Ez a bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

(2) A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban nem lévőnek tekinteni:

(2) A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban nem lévőnek tekinteni:

a) azt a látszatot kelti, hogy üzleti kapcsolat van a harmadik fél és a védjegy jogosultja között;

a) amennyiben azt a látszatot kelti, hogy üzleti kapcsolat van a harmadik fél és a védjegy jogosultja között;

b) alapos ok nélkül sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

b) amennyiben alapos ok nélkül sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

 

(2a) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a védjegyet – alapos okkal – bármely nem kereskedelmi célra használja.

 

(2b) A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 15 pont

207/2009/EK rendelet

13 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. A 13. cikk (1) bekezdésében az „a Közösségben” kifejezés helyébe az „az Európai Gazdasági Térségben” kifejezés lép.

15. A 13. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

(1) Az európai uniós védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ő hozott forgalomba, vagy amelyeket az ő kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Európai Gazdasági Térségben.”;

Indokolás

Technikai, és nem érdemi módosítás. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegység kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 26 pont – a a pont (új)

207/2009/EK rendelet

26 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(2) Az európai uniós védjegybejelentés tekintetében bejelentési díjat kell fizetni. A bejelentési díj a következőkből tevődik össze:

 

a) alapdíj;

 

b) osztályonkénti díj, amely – egynél több osztály esetén – minden olyan további osztály után fizetendő, amelybe a 28. cikknek megfelelően az áru vagy a szolgáltatás besorolható;

 

c) adott esetben a 38. cikk (2) bekezdésében meghatározott kutatási díj.

 

A bejelentő a bejelentési díjra vonatkozó fizetési megbízást legkésőbb a bejelentés benyújtásának napján kiadja.”;

Indokolás

A díjszabás az uniós védjegyrendszer fontos eleme, ezért azt közvetlenül a rendelettel kell szabályozni. A 2868/95/EK rendelet 4. szabálya ezzel bekerül a 207/2009/EK rendeletbe.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 27 pont

207/2009/EK rendelet

27 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által az Ügynökségnél benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat, feltéve, hogy megfizették a bejelentési díjat, azaz a fizetési megbízást legkésőbb ezen a napon kiadták.”

Az európai uniós védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat a bejelentő az Ügynökséghez benyújtotta, feltéve, hogy a bejelentési díj megfizetésére a fizetési megbízást a fent említett iratok benyújtásától számított egy 21 napon belül kiadták .”

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 28 pont

207/2009/EK rendelet

28 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6) Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint kell csoportosítani, minden csoporthoz hozzá kell rendelni az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe kell rendezni.

(6) Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, a bejelentő az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint csoportosítja, minden csoporthoz hozzárendelve az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe rendezi.

Indokolás

A módosítás célja annak egyértelművé tétele, hogy az osztályok szerinti csoportosítás a bejelentő feladata.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont

207/2009/EK rendelet

28 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azon európai védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket csupán valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában.

Azon európai védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 28 pont

207/2009/EK rendelet

28 cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nyilatkozatot e rendelet hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.

A nyilatkozatot e rendelet hatályba lépésétől számított hat hónapon belül kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.

Indokolás

Valószínű, hogy ez elég sok munkával jár majd az igénybevevők számára, ezért előrelátó módon kiterjeszthetjük némiképp a határidőt, hogy kicsit több idő álljon az igénybevevők rendelkezésére a helyzet elemzéséhez.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont

207/2009/EK rendelet

28 cikk – 8 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a) A lajstrom módosítása esetén az európai uniós védjegy által a 9. cikk szerint biztosított kizárólagos jogok nem akadályozzák a harmadik felet abban, hogy a védjegy használatát árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban tovább folytassa, amennyiben:

 

a) a védjegy szóban forgó árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos használata a lajstrom módosítása előtt kezdődött; és

 

b) a védjegy szóban forgó árukkal és termékekkel kapcsolatban történő használata az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó akkori lajstrombejegyzés szó szerinti jelentése alapján nem sértette a jogosult jogait.

 

Ezenfelül a lajstromba bejegyzett áruk vagy szolgáltatások jegyzékének módosítása nem jogosítja fel az európai uniós védjegy jogosultját arra, hogy egy későbbi védjeggyel szemben felszólaljon, vagy annak törlését kérje, akkor és amennyiben:

 

a) a későbbi védjegy a lajstrom módosítása előtt használatban volt az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy kérelmet nyújtottak be annak lajstromba vétele iránt, és

 

b) a védjegy szóban forgó árukkal és termékekkel kapcsolatban történő használata az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó akkori lajstrombejegyzés szó szerinti jelentése alapján nem sértette vagy nem sértette volna a jogosult jogait.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk– 29 pont

207/2009/EK rendelet

29 cikk – 5 bekezdés – beillesztett mondat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Szükség esetén az Ügynökség ügyvezető igazgatója felkéri a Bizottságot, vegye fontolóra annak vizsgálatát, hogy valamely állam biztosítja-e az első mondat értelmében vett viszonosságot.

Szükség esetén az Ügynökség ügyvezető igazgatója felkéri a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy valamely állam biztosítja-e az első mondat értelmében vett viszonosságot.

Indokolás

A „vegye fontolóra annak vizsgálatát” megfogalmazás nem elég erőteljes. A Bizottság egyébként nem köteles eleget tenni a vizsgálatra irányuló kérésnek.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 30 pont

207/2009/EK rendelet

30 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az elsőbbségi igényt az európai védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát.

(1) Az elsőbbségi igényt az európai uniós védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát. A bejelentő a benyújtás időpontjától számított három hónapon belül benyújtja a korábbi bejelentés másolatát. Ha a korábbi bejelentés egy európai uniós védjegybejelentés, az Ügynökség hivatalból csatolja az ügyirathoz a korábbi bejelentés másolatát.

Indokolás

A bejelentés alaki követelményeit nem szabad teljes egészében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra bízni. Néhány alapvető szabályt közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. Javaslatunk szerint a 2868/95/EK rendelet 6. szabálya (1) bekezdésének tartalmát kell részben átvenni.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 33 pont

207/2009/EK rendelet

35 a cikk – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az európai védjegybejelentés 26. cikk (1) bekezdésében említett tartalmának részletei, a 26. cikk (2) bekezdésében említett bejelentési díjak típusa, beleértve az e díjak által lefedett áruk és szolgáltatások osztályának számát, valamint a bejelentésnek a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményei;

b) az európai uniós védjegybejelentés 26. cikk (1) bekezdésében említett formai tartalmának részletei, valamint a bejelentésnek a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményei;

Indokolás

Pontosítani kell, hogy csak a formai tartalom határozható meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az érdemi tartalom nem. A díjszabás az európai uniós védjegyrendszer fontos eleme, és ezért azt a rendeletben közvetlenül kell szabályozni, ahogyan azt a jelentéstervezetben foglalt, a 26. cikk (2) bekezdésére, a 47. cikk (1a) bekezdésére és a -I. mellékletre vonatkozó módosítások is javasolják.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk– 40 pont

207/2009/EK rendelet

42 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

40. A 42. cikk (2) bekezdésének első mondatában az „a védjegybejelentés meghirdetését megelőző öt évben” szövegrész helyébe az „a védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben” szövegrész lép.

40. A 42. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(2) Ha a felszólalást korábbi európai uniós védjegy jogosultja nyújtotta be, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy az európai uniós védjegyoltalom bejelentését vagy az elsőbbség napját megelőző öt évben a felszólalás alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő és a felszólalásban hivatkozott árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve hogy a korábbi európai uniós védjegyet az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésének napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”;

Indokolás

Technikai, és nem érdemi módosítás. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 43 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

47 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

43a. A 47. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1a) Az európai uniós védjegy megújításáért fizetendő díj a következőkből tevődik össze:

 

a) alapdíj;

 

b) osztályonkénti díj, amely – egynél több osztály esetén – minden egyes olyan további osztály után fizetendő, amelyek tekintetében megújítást kérik; valamint

 

c) adott esetben a megújítási díj késedelmes megfizetéséért vagy a megújítási kérelem késedelmes benyújtásáért a (3) bekezdéssel összhangban fizetendő pótdíj.”;

Indokolás

A díjszabás az uniós védjegyrendszer fontos eleme, ezért azt közvetlenül a rendelettel kell szabályozni. Ezzel a 2868/95/EK rendelet 30. szabályának (2) bekezdése bekerül a 207/2009/EK rendeletbe.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 45 pont

207/2009/EK rendelet

49 a cikk – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az európai védjegy 47. cikk szerinti megújítására vonatkozó eljárás, ideértve a fizetendő díjak típusait is;

a) (A magyar változatot nem érinti.)

 

Módosítás  43

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 46 pont

207/2009/EK rendelet

50 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A védjegyoltalomról a jogosult az Ügynökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos. Az európai védjegyoltalomról való, az Ügynökségnél az adott védjegy törlésére vonatkozó, az 56. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően bejelentett lemondás érvényességének feltétele a törlési kérelem jogerős elutasítása vagy annak visszavonása.

(2) A védjegyoltalomról a jogosult az Ügynökséghez intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat le. A lemondás a lajstromba való bejegyzésétől hatályos. Az európai uniós védjegyoltalomról való, az Ügynökségnél az adott védjegy megszűnésének megállapítására vagy törlésére vonatkozó, az 56. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtását követően bejelentett lemondás érvényességének feltétele a megszűnés megállapítására irányuló, illetve a törlési kérelem jogerős elutasítása vagy annak visszavonása.

Indokolás

A Bizottság javasolta az 50. cikk olyan értelemben vett módosítását, amely megakadályozza, hogy európai uniós védjegyek azon jogosultjai, akik ellen a használat elmaradása miatt törlési eljárást indítottak, egy vagy több nemzeti védjeggyé történő átalakítást kérelmezzenek a törlésre vonatkozó határozat meghozatala előtt. Ez a gyakorlat tulajdonképpen újabb ötéves időszakot biztosít, amely alatt a jogosult jogszerűen tartózkodhat a védjegy használatától, ezzel megkerülve a jogszabályt. Ugyanazt a rendelkezést ki kell terjeszteni azokra az ügyekre is, amelyek esetében a törlési kérelemre irányuló intézkedésnek az európai uniós védjegy a tárgya.

Módosítás  44

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 46 pont

207/2009/EK rendelet

50 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett használati engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a védjegy jogosultja bizonyítja, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette; a bejegyzés az 57a. cikk a) pontjával összhangban megállapított időszak lejártával tehető meg.

(3) A lemondás csak a lajstromba bejegyzett jog jogosultjának hozzájárulásával jegyezhető be. A lajstromba bejegyzett használati engedély esetén a lemondás a lajstromba csak akkor jegyezhető be, ha a védjegy jogosultja bizonyítja, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette; a bejegyzés három hónappal azt követően tehető meg, hogy a védjegy jogosultja igazolta az Ügynökség felé, hogy az engedélyest lemondási szándékáról értesítette.

Indokolás

A Bizottság által javasolt rendelkezés mindaddig nem lépne működésbe, és mindaddig nem lehetne lemondást bejegyezni a lajstromba, amíg nem fogadnak el az 57a. cikk a) pontjával összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust. A határidőt ezért közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. A 2868/95/EK rendelet 36. szabályának (2) bekezdésében megállapított időtartam megtartását javasoljuk. Lásd az 57a. cikk a) pontjának módosítását is.

Módosítás  45

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk– 48 pont

207/2009/EK rendelet

54 cikk – 1 és 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

48. Az 54. cikk (1) és (2) bekezdésében a „, továbbá nem léphet fel a későbbi védjegy használata ellen” szövegrészt el kell hagyni.

48. A 54. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) Ha az európai uniós védjegy jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek az Unióban történő használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését […] olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

 

(2) Ha a 8. cikk (2) bekezdése szerinti korábbi nemzeti védjegy vagy a 8. cikk (4) bekezdése szerinti más korábbi megjelölés jogosultja öt egymást követő éven át eltűrte egy későbbi európai uniós védjegynek abban a tagállamban történő használatát, amelyben a korábbi védjegy vagy a más korábbi megjelölés oltalom alatt áll, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban az őt megillető korábbi védjegyre vagy más korábbi megjelölésre hivatkozva nem kérheti a későbbi védjegy törlését […] olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve ha a későbbi európai uniós védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  46

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 50 pont

207/2009/EK rendelet

57 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

50. Az 57. cikk (2) bekezdésének második mondatában a „meghirdetésekor” szövegrész helyébe „benyújtásakor vagy az európai védjegybejelentés elsőbbségi napján” szövegrész lép.

50. A 57. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(2) Egy európai uniós védjegy jogosultja kérheti a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban félként részt vevő, korábbi európai uniós védjegy jogosultjától annak igazolását, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a törlési kérelem alapjául szolgáló korábbi európai uniós védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban az Unióban megkezdte, vagy kellőképpen igazolja a használat elmaradását, feltéve hogy a korábbi európai uniós védjegyet a törlési kérelem benyújtásának napjánál legalább öt évvel korábban lajstromozták. Ha az európai uniós védjegybejelentés benyújtásakor vagy az európai uniós védjegybejelentés elsőbbségi napján a korábbi európai uniós védjegy lajstromozása óta legalább öt év eltelt, a korábbi európai uniós védjegy jogosultjának igazolnia kell továbbá azt is, hogy a 42. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek az európai uniós védjegybejelentés meghirdetésekor teljesültek. Ilyen igazolás hiányában a törlési kérelmet el kell utasítani. Ha a korábbi európai uniós védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak a szóban forgó áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  47

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 51 pont

207/2009/EK rendelet

57 a cikk – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az európai védjegyoltalomról való, az 50. cikk szerinti lemondásra vonatkozó eljárás, ideértve az 50. cikk (3) bekezdésben említett határidőt is;

a) az európai védjegyoltalomról való, az 50. cikk szerinti lemondásra vonatkozó eljárás;

Indokolás

A határidőt közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. Lásd az 50. cikk (3) bekezdéséhez fűzött módosítást is.

Módosítás  48

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 56 pont

207/2009/EK rendelet

65 a cikk – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a 60. cikkben említett fellebbezés tartalma, valamint a fellebbezés benyújtásának és a fellebbezés vizsgálatának folyamata;

a) a 60. cikkben említett fellebbezés formai tartalma, valamint a fellebbezés benyújtásának és a fellebbezés vizsgálatának folyamata;

Indokolás

Pontosítani kell, hogy csak a formai tartalom határozható meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az érdemi tartalom nem.

Módosítás  49

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 56 pont

207/2009/EK rendelet

65 a cikk – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a fellebbezési tanács 64. cikkben említett határozatainak tartalma és alaki követelményei;

b) a fellebbezési tanács 64. cikkben említett határozatainak formai tartalma és alaki követelményei;

Indokolás

Pontosítani kell, hogy csak a formai tartalom határozható meg felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az érdemi tartalom nem.

Módosítás  50

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 60 pont

207/2009/EK rendelet

67 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

60. A 67. cikk (1) bekezdésében az „az előírt határidőn belül” szövegrész helyébe az „a 74a. cikkel összhangban előírt határidőn belül” szövegrész lép.

60. A 67. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) Az együttes európai uniós védjegy bejelentője a bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtja védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.”;

Indokolás

A Bizottság által javasolt rendelkezés mindaddig nem lépne működésbe, és mindaddig nem határoznák meg a határidőt, amíg nem fogadnak el a 74a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust. A határidőt ezért közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. A 2868/95/EK rendelet 43. szabályának (1) bekezdésében megállapított időtartam megtartását javasoljuk.

Módosítás  51

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 61 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

71 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

61a. A 71. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(3) A 69. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzat tekintetében is benyújthatók.”;

Indokolás

A módosítás egyértelművé teszi „A védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra a 69. cikket alkalmazni kell” mondat jelentését. A 74f. cikk (3) bekezdésére vonatkozó módosításhoz kapcsolódik.

Módosítás  52

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 62 pont

207/2009/EK rendelet

74 a cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az együttes európai védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, 67. cikk (1) bekezdése szerinti határidőt, valamint a szabályzatnak a 67. cikk (2) bekezdése szerinti tartalmát.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az együttes európai védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak a 67. cikk (2) bekezdése szerinti formai tartalmát.

Indokolás

A határidőt közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. Lásd az 67. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítást is.

Módosítás  53

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 63 pont

207/2009/EK rendelet

74 c cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az európai tanúsító védjegy bejelentője a 74k. cikk szerinti határidőn belül benyújtja a tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.

(1) Az európai tanúsító védjegy bejelentője a bejelentés napjától számított két hónapon belül benyújtja a tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatot.

Indokolás

A Bizottság által javasolt rendelkezés mindaddig nem lépne működésbe, és mindaddig nem határoznák meg a határidőt, amíg nem fogadnak el a 74a. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust. A határidőt ezért közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. Az együttes védjegyek használatára vonatkozó szabályzat tekintetében tervbe vett időtartammal azonos időtartam megállapítása javasolt. Lásd a 74k. cikk módosítását is.

Módosítás  54

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 63 pont

207/2009/EK rendelet

74 f cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra alkalmazni kell a 74e. cikket.

(3) A 74e. cikk szerinti írásbeli észrevételek a védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzat tekintetében is benyújthatók.

Indokolás

Ez a módosítás egyértelművé teszi a 74e. cikkre vonatkozó hivatkozás jelentését. A 71. cikk (3) bekezdésére vonatkozó módosításhoz kapcsolódik.

Módosítás  55

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 63 pont

207/2009/EK rendelet

74 k cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, a 74c. cikk (1) bekezdésében említett határidőt, valamint a szabályzatnak a 74c. cikk (2) bekezdése szerinti tartalmát.”

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak a 74c. cikk (2) bekezdése szerinti formai tartalmát.”

Indokolás

A határidőt közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. Pontosítani kell, hogy csak a formai tartalom további részleteit lehet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján meghatározni, az érdemi tartalomét nem. Lásd a 74c. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítást is.

Módosítás  56

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 68 pont

207/2009/EK rendelet

79 c cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A határidők számítása és a határidők hosszának megállapítása során figyelembe kell venni a 93a. cikk f) pontja alapján elfogadott szabályokat.

(1) A határidőket teljes években, hónapokban, hetekben vagy napokban kell meghatározni. A határidő számítása a vonatkozó esemény bekövetkezésének napját követő nappal kezdődik meg.

Indokolás

A határidők számítására vonatkozó alapvető szabályokat közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. E módosítás célja továbbá a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémájának javítása.

Módosítás  57

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 68 pont

207/2009/EK rendelet

79 d cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibákat az Ügynökség javítja.

Az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibákat és a nyilvánvaló tévedéseket, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibákat az Ügynökség javítja. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az ilyen javításokról.

Indokolás

Bár hasznos, hogy az Ügynökségnek lehetősége van a hibák kijavítására, minden esetben nyilvántartást kell vezetni az egyes javításokról, hogy később visszakereshetők legyenek.

Módosítás  58

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 69 pont – a pont

207/2009/EK rendelet

80 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az (1) bekezdés első mondatában a „nyilvánvaló eljárási hibában szenved” szövegrész helyébe a „nyilvánvaló hibában szenved” szövegrész lép;

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) Ha az Ügynökség által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat az Ügynökségnek tulajdonítható nyilvánvaló […] hibát tartalmaz, az Ügynökség gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról. Ha az eljárásban ellenérdekű fél nem vett részt, és a bejegyzés vagy jogi aktus az eljárásban részt vett fél jogait érinti, a törlésről vagy a visszavonásról akkor is dönteni kell, ha e fél számára a hiba nem vált nyilvánvalóvá.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  59

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 69 pont – b pont

207/2009/EK rendelet

80 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a (2) bekezdésben a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„A lajstromba tett bejegyzés törlését, illetve az Ügynökség határozatának visszavonását a bejegyzés rögzítésétől, illetve a határozat meghozatalától számított egy éven belül kell megtenni, az eljárásban érintett felekkel és a szóban forgó európai védjegyhez kapcsolódó, lajstromba bejegyzett jogok további jogosultjaival folytatott konzultációt követően.”;

(2) Az (1) bekezdésben említett törlésről, illetve visszavonásról hivatalból vagy az eljárásban részt vevő felek egyikének kérelmére az a szervezeti egység határoz, amelyik a bejegyzést tette vagy a határozatot hozta. „A lajstromba tett bejegyzés törlését, illetve az Ügynökség határozatának visszavonását a bejegyzés rögzítésétől, illetve a határozat meghozatalától számított egy éven belül kell megtenni, az eljárásban érintett felekkel és a szóban forgó európai uniós védjegyhez kapcsolódó, lajstromba bejegyzett jogok további jogosultjaival folytatott konzultációt követően. Az Ügynökség nyilvántartást vezet az ilyen törlésekről és visszavonásokról.”;

Indokolás

Az első mondat beillesztése technikai jellegű módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont). Utolsó mondat: ezeket a törléseket és visszavonásokat vezetni kell a nyilvántartásban, hogy később visszakereshetők legyenek.

Módosítás  60

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 71 pont

207/2009/EK rendelet

82 a cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Eljárás megszakítása vagy folytatása esetén az Ügynökség a 93a. cikk i) pontjával összhangban meghatározott szabályoknak megfelelően jár el.”

(1) Az Ügynökség előtti eljárás félbeszakad:

 

a) az európai uniós védjegybejelentés bejelentője vagy az európai uniós védjegy jogosultja, illetve a nemzeti jog szerint az ő képviseletükre jogosult személy halála vagy cselekvőképességének elvesztése esetén. Amennyiben ezek az események a 93. cikk alapján meghatalmazott képviselő képviseleti jogosultságát nem érintik, az eljárás félbeszakadása csak e képviselő kérelmére következik be;

 

b) ha az európai uniós védjegybejelentés bejelentője vagy az európai uniós védjegy jogosultja a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást az Ügynökség előtt folytassa;

 

c) az európai uniós védjegybejelentés bejelentője vagy az európai uniós védjegy jogosultja képviselőjének halála, cselekvőképességének elvesztése esetén, vagy ha ilyen személy a vagyona ellen indított eljárás miatt jogi okokból akadályoztatva van abban, hogy az eljárást az Ügynökség előtt folytassa.

 

(2) Ha az Ügynökséget az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett esetekben értesítik az eljárás folytatására jogosult személy kilétéről, az Ügynökség közli e személlyel és valamennyi érdekelt harmadik féllel, hogy az eljárás az Ügynökség által megjelölt naptól folytatódik.

 

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben az eljárás akkor folytatódik, amikor az Ügynökséget értesítették a bejelentő új képviselőjének megbízásáról, vagy amikor az Ügynökség értesítette a többi érdekelt felet az európai uniós védjegyjogosult új képviselőjének megbízásáról. Ha az Ügynökséget az eljárás félbeszakadásának kezdetétől számított három hónapon belül nem értesítik új képviselő megbízásáról, az európai uniós védjegybejelentés bejelentőjével vagy az európai uniós védjegy jogosultjával közli a következőket:

 

a) ha a rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alkalmazásának van helye, az európai uniós védjegybejelentést visszavontnak kell tekinteni, ha az információ benyújtására e közlés kézbesítésétől számított két hónapon belül nem kerül sor; vagy

 

b) ha a rendelet 92. cikkének (2) bekezdése alkalmazásának nincs helye, e közlés kézbesítésének napjától kezdődően az eljárás az európai uniós védjegybejelentés bejelentőjével vagy az európai uniós védjegy jogosultjával folytatódik.

 

(4) A félbeszakadás napján az európai uniós védjegybejelentés bejelentője vagy az európai uniós védjegy jogosultja vonatkozásában folyó határidők – a megújítási díjak megfizetésére vonatkozó határidők kivételével – az eljárás folytatásának napján újrakezdődnek.

Indokolás

Az eljárás félbeszakadására vonatkozó szabályokat közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. A 2868/95/EK rendelet 73. szabályában megállapított szabályok átvétele javasolt. E módosítás célja továbbá a bizottsági javaslatban szereplő körkörös utalások problémájának javítása.

Módosítás  61

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 73 pont

207/2009/EK rendelet

85 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

73. A 85. cikk (1) bekezdésében az „, a végrehajtási rendeletben az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben, az ott szabályozott feltételekkel” szövegrész helyébe az „az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben a 93a. cikk j) pontjával összhangban meghatározott feltételekkel” szövegrész lép.

73. A 85. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) A felszólalási eljárásban, a megszűnés megállapítására irányuló eljárásban, a törlési eljárásban, valamint a fellebbezési eljárásban a vesztes fél viseli az ellenérdekű felet terhelő díjakat, valamint – a 119. cikk (6) bekezdésének sérelme nélkül – az eljárásban való részvétellel szorosan összefüggő költségeket, ideértve az utazás, az önellátás, a képviselő, a tanácsadó vagy az ügyvéd költségeit […] az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben […].”;

Indokolás

„Az egyes költségkategóriákra megállapított mértékben a 93a. cikk j) pontjával összhangban meghatározott feltételekkel” szövegrész törlése a bizottsági javaslatban szereplő körkörös utalások problémájának javítására szolgál.

Módosítás  62

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 75 pont

207/2009/EK rendelet

87 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az Ügynökség lajstromot vezet, amely tartalmazza mindazon adatokat, amelyek bejegyzését vagy feltüntetését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja. Az Ügynökség folyamatosan aktualizálja a lajstromot.

(1) Az Ügynökség lajstromot vezet az európai uniós védjegyekről, és folyamatosan aktualizálja ezt a lajstromot.

Indokolás

Nyilvánvaló, hogy a lajstrom a rendeletben meghatározott adatokat tartalmazza. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját is. Lásd a 93a. cikk k) pontjának módosítását is.

Módosítás  63

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 77 pont

207/2009/EK rendelet

89 cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) az Európai Védjegyértesítőt, amely tartalmazza a védjegylajstromba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan egyéb adatot, amelyeknek közzétételét e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja;

a) az Európai Védjegyértesítőt, amely tartalmazza a védjegylajstromba tett bejegyzéseket, továbbá minden egyéb adatot;

Indokolás

Nyilvánvaló, hogy az Európai Védjegyértesítő a rendeletben meghatározott adatokat tartalmazza, és ezt ezért nem szükséges kifejezetten megemlíteni. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját is.

Módosítás  64

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 78 pont

207/2009/EK rendelet

92 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdéstől eltérve, a 93a. cikk p) pontjában említett esetekben az első albekezdésben említett természetes vagy jogi személyeknek nincs szükségük képviseletre az Ügynökség előtt.”;

törölve

Indokolás

Ez az albekezdés semmilyen jogi hozzáadott értékkel nem rendelkezik, mert egyszerűen a jövőben elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmára utal. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját is.

Módosítás  65

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 78 pont

207/2009/EK rendelet

92 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(4) A 93a. cikk p) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén közös képviselőt kell kijelölni.”

törölve

Indokolás

Ez az albekezdés semmilyen jogi hozzáadott értékkel nem rendelkezik, mert csak a jövőben elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmára utal. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját is. Lásd a 93a. cikk p) pontjának módosítását is.

Módosítás  66

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 79 pont

207/2009/EK rendelet

93 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„(5) A hivatásos képviselők jegyzékéből a 93a. cikk p) pontjában meghatározott feltételek alapján bármely személy törölhető.”

törölve

Indokolás

Ez az albekezdés semmilyen jogi hozzáadott értékkel nem rendelkezik, mert csak a jövőben elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmára utal. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját is. Lásd a 93a. cikk p) pontjának módosítását is.

Módosítás  67

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 80 pont

207/2009/EK rendelet

93 a cikk – j pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j) a költségeknek a 85. cikk (1) bekezdésében említett arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások;

j) a költségeknek a 85. cikkben említett arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások;

Indokolás

A hivatkozás javítása. A költségek arányosítását és megállapítását a 85. cikk többi bekezdései szabályozzák részletesebben.

Módosítás  68

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 80 pont

207/2009/EK rendelet

93 a cikk – k pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k) a 87. cikk (1) bekezdésében említett adatok;

k) a 87. cikkben említett, a lajstromba bejegyzendő adatok;

Indokolás

E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját. Lásd az 87. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosítást is.

Módosítás  69

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 80 pont

207/2009/EK rendelet

93 a cikk – l pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

l) a 88. cikkben említett iratbetekintés menete, ideértve az aktának az iratbetekintésből kizárt részeit, valamint az Ügynökség 88. cikk (5) bekezdése szerinti iratkezelésére vonatkozó szabályok;

törölve

Módosítás  70

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 80 pont

207/2009/EK rendelet

93 a cikk – p pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

p) az Ügynökség előtti képviseletre vonatkozó, a 92. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségtől való eltérések; a 92. cikk (4) bekezdése szerinti közös képviselő kijelölésére vonatkozó szabályok; a 92. cikk (3) bekezdésében említett alkalmazottaknak és a 93. cikk (1) bekezdésében említett hivatásos képviselőknek a képviselet ellátásához szükséges, aláírt képviseleti meghatalmazásuk Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó szabályok, valamint ezen meghatalmazás tartalma, továbbá a személyeknek a hivatásos képviselők jegyzékéből történő, a 93. cikk (5) bekezdése szerinti törlésére vonatkozó szabályok.”

p) az Ügynökség előtti képviseletre vonatkozó, a 92. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségtől való eltérések; a közös képviselő kijelölésére vonatkozó szabályok; a 92. cikk (3) bekezdésében említett alkalmazottaknak és a 93. cikk (1) bekezdésében említett hivatásos képviselőknek a képviselet ellátásához szükséges, aláírt képviseleti meghatalmazásuk Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó szabályok, valamint ezen meghatalmazás tartalma, továbbá a személyeknek a hivatásos képviselők jegyzékéből történő törlésére vonatkozó szabályok.”

Indokolás

E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját. Lásd még a 92. cikk (4) és (5) bekezdéséhez fűzött módosítást.

Módosítás  71

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 82 pont – b pont

207/2009/EK rendelet

94 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) az (1) bekezdésben az „a 44/2001/EK rendeletet” szövegrész helyébe az „a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó európai uniós szabályokat” szövegrész lép;

b) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az európai uniós védjegybejelentésekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő ügyekben, valamint nemzeti védjegyekkel és az európai uniós védjegyekkel összefüggő, egyidejűleg vagy egymást követően indított ügyekben a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó uniós szabályokat kell alkalmazni.

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  72

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 88 pont

207/2009/EK rendelet

113 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

88. A 113. cikk (3) bekezdésében a „valamint a végrehajtási rendeletben megállapított feltételeknek” szövegrész helyébe a „valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek” szövegrész lép.

88. A 113. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

(3) Az Ügynökség megvizsgálja, hogy a kért átalakítás megfelel-e az e rendeletben, különösen a 112. cikk (1), (2), (4), (5) és (6) bekezdésében és e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételeknek, valamint a 114a. cikkel összhangban megállapított alaki követelményeknek. Ha e feltételek teljesültek, az Ügynökség továbbítja az átalakítás iránti kérelmet az abban megjelölt tagállamok iparjogvédelmi hivatalaihoz.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  73

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 89 pont

207/2009/EK rendelet

114 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

89. A 114. cikk (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban” szövegrész lép.

89. A 114. cikk (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(2) A 113. cikk alapján továbbított európai uniós védjegybejelentést vagy európai uniós védjegyet nem lehet alávetni a nemzeti jog olyan alaki követelményeinek, amelyek az e rendeletben vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előírtaktól eltérőek, vagy azokat meghaladják.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  74

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 92 pont

207/2009/EK rendelet

117 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

92. A 117. cikkben az „a hivatalra” szövegrész helyébe az „az Ügynökségre és személyzetére” szövegrész lép.

92. A 117. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet az Ügynökségre és személyzetére alkalmazni kell.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  75

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 94 pont

207/2009/EK rendelet

120 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

94. A 120. cikk (1) bekezdésében az „a végrehajtási rendelet” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” szövegrész lép.

94. A 120. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(1) A 26. cikk (1) bekezdésének megfelelő európai uniós védjegybejelentést és minden egyéb olyan tájékoztatást, amelynek meghirdetését e rendelet vagy az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja, az Európai Uniós valamennyi hivatalos nyelvén meg kell hirdetni.”;

 

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  76

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

123 b cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da) a 2012/28/EU irányelvben* ráruházott feladatok.

 

* Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/28/EU irányelve az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól (HL L 299., 2012.10.27., 5. o.).

Módosítás  77

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

123 b cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A felek közötti peren kívüli egyezség elősegítése érdekében az Ügynökség önkéntes közvetítői szolgáltatást nyújthat.

(3) A felek közötti peren kívüli egyezség elősegítése érdekében az Ügynökség önkéntes közvetítői vagy választottbírósági szolgáltatást nyújthat.

Módosítás  78

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 98 pont

207/2009/EK rendelet

123 c cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az együttműködés az alábbi tevékenységi területeket érinti:

Ez az együttműködés többek között az alábbi tevékenységi területeket érinti:

Indokolás

E felsorolásnak nem kell mindenre kiterjednie, mivel az korlátozhatja a hasznos projektek jövőbeli rugalmas kezdeményezésének lehetőségét.

Módosítás  79

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 98 pont

207/2009/EK rendelet

123 c cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az Ügynökség meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós érdekű közös projekteket. A projektek meghatározása tartalmazza az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait.

(2) Az Ügynökség meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós és tagállami érdekű projekteket. A projektek meghatározása rögzíti az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait. Az Ügynökség a közös projektek valamennyi szakaszában konzultál a felhasználók képviselőivel.

Módosítás  80

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 98 pont

207/2009/EK rendelet

123 c cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben azonban e projektek eredménye olyan eszközök kifejlesztéséhez vezet, amelyeket valamely tagállam– indokolással ellátott határozat alapján – egyenértékűnek tekint az adott tagállamban már jelenleg is létező eszközökkel, az együttműködésben való részvétel nem keletkeztet kötelezettséget az eredménynek az adott tagállamokban történő végrehajtására.

Módosítás  81

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 98 pont

207/2009/EK rendelet

123 c cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az Ügynökség olyan mértékben nyújt pénzügyi támogatást a (2) bekezdésben említett uniós érdekű közös projektekhez, amellyel biztosítható a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemi, (3) bekezdés szerinti részvétele az említett projektekben. A pénzügyi hozzájárulás nyújtható támogatás formájában. A nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg az Ügynökség éves bevételének 10 %-át. A támogatás kedvezményezettjei a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal lehetnek. Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, továbbá a 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (***) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletnek (****) a támogatás-odaítélésre vonatkozó elveivel összhangban a támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők.

(4) Az Ügynökség olyan mértékben nyújt pénzügyi támogatást a (2) bekezdésben említett uniós és tagállami érdekű közös projektekhez, amellyel biztosítható a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal érdemi, (3) bekezdés szerinti részvétele az említett projektekben. A pénzügyi hozzájárulás nyújtható támogatás formájában. A nyújtott támogatás teljes összege nem haladhatja meg az Ügynökség éves bevételének 20 %-át, és fedezi minden tagállam számára a közös projektben való részvétellel szorosan összefüggő célokra szolgáló minimumösszeget. A támogatás kedvezményezettjei a tagállami iparjogvédelmi hivatalok és a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal lehetnek. Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokkal, továbbá a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (***) és az 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló Bizottsági rendeletnek (****) a támogatás-odaítélésre vonatkozó elveivel összhangban a támogatások pályázati felhívás nélkül odaítélhetők.

_______

_______

(***) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(***) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(****) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.”

(****) HL L 362., 2012.12.31., 1. o.”

Módosítás  82

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 99 pont

207/2009/EK rendelet

124 cikk – 1 bekezdés – i a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia) Az igazgatótanács a 123c. cikkel összhangban meghatározza és kidolgozza az uniós és tagállami érdekű közös projekteket.

Módosítás  83

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

124 cikk – 1 bekezdés – f pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f) az igazgatótanács a (2) bekezdéssel összhangban az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezéssel megbízott hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a szerződéskötésre jogosult hatóságra ruházott kinevezési hatásköröket („kinevezési hatáskörök”);

törölve

Módosítás  84

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

124 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az igazgatótanács a személyzeti szabályzat 110. cikkében foglalt eljárásnak és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 142. cikkének megfelelően a személyzeti szabályzat 2. cikkének (1) bekezdésén és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek 6. cikkén alapuló határozatot fogad el a megfelelő kinevezési hatásköröknek az ügyvezető igazgatóra történő átruházásáról, amelyben meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett a hatáskör-átruházások felfüggeszthetők.

törölve

Az ügyvezető igazgató jogosult e hatáskörök továbbruházására.

 

Amennyiben rendkívüli körülmények azt szükségessé teszik, az igazgatótanács határozat útján ideiglenesen felfüggesztheti az ügyvezető igazgatóra ruházott és ez utóbbi által továbbruházott kinevezési hatásköröket, és azokat maga gyakorolhatja vagy tagjainak egyikére vagy az ügyvezető igazgató kivételével a személyzet valamely másik tagjára ruházhatja.

 

Módosítás  85

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 99 pont

207/2009/EK rendelet

125 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből és az Európai Parlament egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

Indokolás

Az ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés 10. pontja értelmében „Az igazgatási tanácsok összetételének a következőképpen kell alakulnia: […] – adott esetben az Európai Parlament által kinevezett egy tag, a már létrehozott ügynökségekre vonatkozó, ilyen tárgyú megállapodások sérelme nélkül”. Tehát természetesnek tűnik, hogy az igazgatótanács legalább egy tagját az Európai Parlament jelölje.

Módosítás  86

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 2 a szakasz

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2a. FEJEZET

törölve

Ügyvezető igazgatóság

 

127a. cikk

 

Az ügyvezető igazgatóság létrehozása

 

Az igazgatótanács ügyvezető igazgatóságot hozhat létre.

 

127b. cikk

 

Az ügyvezető igazgatóság feladatai és szervezete

 

(1) Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács munkáját segíti.

 

(2) Az ügyvezető igazgatóság feladatai a következők:

 

a) előkészíti az igazgatótanács által elfogadandó határozatokat;

 

b) az igazgatótanáccsal együtt gondoskodik a belső és külső ellenőrzésekből és értékelésekből, valamint az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokból származó megállapítások és ajánlások megfelelő nyomon követéséről;

 

c) az igazgatási irányítás felügyeletének megerősítése céljából az ügyvezető igazgató 128. cikkben meghatározott feladatainak sérelme nélkül segítséget és tanácsadást nyújt az ügyvezető igazgató részére az igazgatótanácsi határozatok végrehajtásához.

 

(3) Sürgős esetekben az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács nevében meghozhat bizonyos előzetes határozatokat, különösen az igazgatási irányítást érintő kérdésekben, ideértve a kinevezési hatáskörök átruházásának felfüggesztését is.

 

(4) Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács elnökéből, a Bizottságnak az igazgatótanácshoz rendelet egyik képviselőjéből, valamint az igazgatótanács tagjai közül az igazgatótanács által kinevezett további három tagból áll. Az igazgatótanács elnöke egyben az ügyvezető igazgatóság elnöke is. Az ügyvezető igazgató részt vesz az ügyvezető igazgatóság ülésein, de szavazati joggal nem rendelkezik.

 

(5) Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje négy év. Az ügyvezető igazgatóság tagjainak hivatali ideje az igazgatótanácsi tagságuk lejártával véget ér.

 

(6) Az ügyvezető igazgatóság háromhavonta legalább egy rendes ülést tart. Ezenkívül az elnöke kezdeményezésére vagy a tagjai kérésére is összeül.

 

(7) Az ügyvezető igazgatóság az igazgatótanács által meghatározott eljárási szabályzatnak megfelelően jár el.

 

Indokolás

Az együttes nyilatkozat értelmében (10. pont) kétszintű irányítási struktúrát kell bevezetni, „amennyiben ez nagyobb hatékonysággal kecsegtet”. A jelek szerint nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy egy ilyen ügyvezető igazgatóság megléte növelné az ügynökség hatékonyságát – inkább azzal a veszéllyel jár, hogy egy újabb bürokratikus szintet teremt, és csökkenti az átláthatóságot a felhasználók, illetve azok számára, akik nem tagjai az ügyvezető igazgatóságnak.

Módosítás  87

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 99 pont

207/2009/EK rendelet

127 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) Az igazgatótanács évente egy rendes ülést tart. Ezen túlmenően elnökének kezdeményezésére, illetőleg a Bizottság vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ülést tart.

(3) Az igazgatótanács évente két rendes ülést tart. Ezen túlmenően elnökének kezdeményezésére, illetőleg a Bizottság, az Európai Parlament vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ülést tart.

Indokolás

Indokoltnak tűnik, hogy mindhárom intézmény jogosult legyen az igazgatótanács összehívására. Az igazgatótanácsnak ezenkívül a továbbiakban is évi két alkalommal kell összeülnie, az igazgatótanács jelenlegi gyakorlatához hasonlóan. Ez a módosítás azért is javasolt, mivel az ügyvezető igazgatóságra vonatkozó rész tekintetében törlési javaslatot terjesztettek elő.

Módosítás  88

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 99 pont

207/2009/EK rendelet

127 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az igazgatótanács tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 126. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) és (4) bekezdése alapján az igazgatótanács hatáskörébe utalt döntések meghozatalához az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.

(5) Az igazgatótanács tagjai abszolút többségével hoz határozatot. Ugyanakkor a 124. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja, a 126. cikk (1) bekezdése és a 129. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az igazgatótanács hatáskörébe utalt döntések meghozatalához az igazgatótanács tagjainak kétharmados többsége szükséges. A tagok mindkét esetben egy-egy szavazattal rendelkeznek.

Indokolás

A módosítás a 129. cikk (3) és (4) bekezdésének módosításából adódik.

Módosítás  89

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

128 cikk – 4 bekezdés – m pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

m) gyakorolja az igazgatótanács által a személyzetre vonatkozóan a 124. cikk (1) bekezdésének f) pontjával összhangban ráruházott hatásköröket;

törölve

Módosítás  90

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

128 cikk – 4 bekezdés – m a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ma) az igazgatótanáccsal és – a díjak és e rendelet költségvetési rendelkezései esetében – a költségvetési bizottsággal való egyeztetést követően javaslatot nyújthat be a Bizottságnak e rendelet, az e rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és az európai uniós védjegyeket érintő bármely más szabály módosítására;

Indokolás

Az új szöveg nagyrészt megegyezik a jelenlegi közösségi védjegyről szóló rendelet 124. cikke (2) bekezdésének b) pontjával. A rendelkezés természetesen nem érintené az Európai Bizottság kezdeményezési jogát, és csak javaslatról lenne szó, amelynek alapján a Bizottság döntése szerint vagy fellép, vagy sem. Mindazonáltal ésszerű lenne ilyen formális lehetőséget adni a hivatal számára arra, hogy véleményt nyilvánítson azzal kapcsolatban, hogyan javítható az európaivédjegy-ökoszisztéma működése.

Módosítás  91

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

128 cikk – 4 bekezdés – l a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

la) a 125. és a 136. cikk sérelme nélkül az Ügynökség személyzete tekintetében gyakorolja a személyzeti szabályzat által a kinevezésre jogosult hatóságra, valamint az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételekben a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóságra ruházott hatásköröket (a továbbiakban: a kinevezésre jogosult hatóság hatáskörei);

Módosítás  92

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 99 pont

207/2009/EK rendelet

129 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(1) Az ügyvezető igazgató az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének a) pontja értelmében az Ügynökség ideiglenes alkalmazottjaként tevékenykedik.

(2) Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

(2) Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében, az Európai Unió Hivatalos Lapjában és máshol közzétett pályázati felhívást követően az igazgatótanács nevezi ki a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből álló előválasztási bizottsága által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Az ügyvezető igazgató kizárólag az Európai Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozata alapján menthető fel.

Az ügyvezető igazgató kizárólag a Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozata alapján menthető fel, miután a Bizottság az igazgatótanács vagy az Európai Parlament kérésére értékelő jelentést készített.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(3) Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig az igazgatótanács értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat. Az igazgatótanács az ügyvezető igazgató hivatali idejét egy alkalommal, legfeljebb ötéves időtartamra meghosszabbíthatja. Az ügyvezető igazgató hivatali idejének meghosszabbításáról szóló döntéshozatal során figyelembe veszi a Bizottságnak az ügyvezető igazgató teljesítményének értékeléséről szóló jelentését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

(4) Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

 

(5) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(5) Az az ügyvezető igazgató, akinek hivatali idejét meghosszabbították, a teljes hivatali idő lejártát követően nem vehet részt az azonos munkakör betöltésére irányuló kiválasztási eljárásban.

(6) Az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek a (2) bekezdés szerint nevezhetők ki, illetve menthetők fel az ügyvezető igazgatóval és adott esetben a megválasztott, de még ki nem nevezett ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. A hivatali idő a Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács által, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbítható a (4) bekezdéssel összhangban.

(6) Az ügyvezetőigazgató-helyettes vagy ügyvezetőigazgató-helyettesek a (2) bekezdés szerint nevezhetők ki, illetve menthetők fel az ügyvezető igazgatóval és adott esetben a megválasztott, de még ki nem nevezett ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően. Az ügyvezetőigazgató-helyettes hivatali ideje öt év. A hivatali idő az igazgatótanács által, az ügyvezető igazgatóval folytatott konzultációt követően egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbítható a (4) bekezdéssel összhangban.

Módosítás  93

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 106 pont

207/2009/EK rendelet

136 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

136a. cikk

 

Közvetítési és választottbírósági központ

 

(1) Az Ügynökség közvetítési és választottbírósági központot hozhat létre, amely független a 130. cikkben felsorolt, határozathozatalra jogosult szervezeti egységektől. A központot az Ügynökség helyiségeiben kell elhelyezni.

 

(2) A központ szolgáltatásait önkéntes alapon valamennyi természetes vagy jogi személy igénybe veheti az e rendelet, valamint a(z) […] irányelv hatálya alá tartozó jogviták közös megegyezéssel történő rendezése érdekében.

 

(3) Az Ügynökség saját kezdeményezésére is indíthat közvetítési eljárást annak érdekében, hogy a feleknek biztosítsa a közös megegyezés elérésének lehetőségét.

 

(4) A központot a központ tevékenységéért felelős igazgató vezeti.

 

(5) Az igazgatót az igazgatótanács nevezi ki.

 

(6) A központ kidolgozza a közvetítési és választottbírósági eljárások szabályait, és meghatározza a központ működésére vonatkozó szabályokat. Az igazgatótanács megerősíti a közvetítési és választottbírósági eljárás szabályait és a központ működésére vonatkozó szabályokat.

 

(7) A központ összeállítja azon közvetítők és választottbírák jegyzékét, akik segítséget nyújtanak a feleknek a jogviták rendezésében. E közvetítőknek és választottbíráknak függetlennek kell lenniük, valamint megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal kell rendelkezniük. Az igazgatótanácsnak jóvá kell hagynia a jegyzéket.

 

(8) Az elbírálók, az intézmény részlegének tagjai vagy a fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt az üggyel kapcsolatos közvetítésben vagy választottbírósági eljárásban, amennyiben:

 

a) korábban bármilyen módon részt vettek a közvetítés vagy választottbíráskodás által érintett eljárásokban;

 

b) abban bármilyen személyes érdekeltséggel rendelkeznek; vagy

 

c) korábban valamelyik fél képviselőjeként szerepeltek.

 

(9) A valamely választottbírósági vagy közvetítési testület tagjaként döntéshozatalra felkért személyek nem vehetnek részt a közvetítéshez vagy választottbírósági eljáráshoz vezető ügy kifogási, törlési vagy fellebbezési eljárásában.”;

Módosítás  94

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 108 pont

207/2009/EK rendelet

139 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Pénzügyi helyzetéről az Ügynökség félévente jelentést készít a Bizottságnak. E jelentés alapján a Bizottság áttekinti az Ügynökség pénzügyi helyzetét.

(4) Pénzügyi helyzetéről az Ügynökség félévente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak. E jelentés alapján a Bizottság áttekinti az Ügynökség pénzügyi helyzetét.

Indokolás

Indokolt egyértelműen kimondani, hogy ezt a jelentést az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz is továbbítani kell.

Módosítás  95

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 108 pont

207/2009/EK rendelet

139 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a) Az Ügynökség működése folyamatosságának biztosítása érdekében egyéves operatív kiadásait fedező pénzügyi tartalékot tart fenn.

Indokolás

Recital 43 of the Commission’s proposal foresees that, ‘in the interest of sound financial management, the accumulation of significant budgetary surpluses should be avoided’ and ‘this should be without prejudice to the Agency maintaining a financial reserve covering one year of its operational expenditure to ensure the continuity of its operations and the execution of its tasks’. The following paragraph clarifies that such a fund shall be maintained. As a matter of fact, sound financial management requires not only that an excessive accumulation of surplus takes place, but also that a prudential reserve fund is created in order to cope with unexpected drops in income or unforeseeable expenditures, which could hamper the continuity of the Agency's operations.

Módosítás  96

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 110 pont

207/2009/EK rendelet

144 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül. A 139. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felülvizsgálja a díjak mértékét, ha ismétlődően számottevő többletbevétel keletkezik. Amennyiben a felülvizsgálat nem eredményezi a díjak mértékének olyan jellegű csökkentését vagy módosítását, amellyel elejét lehet venni a számottevő többletbevételek további felhalmozódásának, a felülvizsgálat után felhalmozódó bevételeket át kell csoportosítani az Unió költségvetésébe.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjak összegét a -I. mellékletben meghatározott szintek szerint kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül.

Indokolás

A díjszabás az uniós védjegyrendszer fontos eleme, ezért azt közvetlenül a rendeletben kell szabályozni, nem pedig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban. Ez azt jelenti, hogy a Bizottságnak nem lenne lehetősége arra, hogy egyedül felülvizsgálja és módosítsa a díjak szintjét. Megjegyzendő továbbá, hogy az Ügynökségtől nem áramolhat vissza pénz sem az uniós költségvetésbe, sem pedig a tagállamok vagy nemzeti hivatalaik költségvetéseibe, az együttműködési és konvergencia-projektekhez kapcsolódó támogatások kivételével.

Módosítás  97

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 111 pont

207/2009/EK rendelet

144 a cikk – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a fellebbezési tanácsok szervezetére vonatkozó részletes szabályok, ideértve a tanácsok felállítására és a fellebbezési tanácsoknak a 135. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett testületére, a kibővített tanács összetételére és az ügyeknek a kibővített tanács elé utalására a 135. cikk (4) bekezdésében említett szabályokat, továbbá azon feltételek, amelyek esetén a határozatokat a 135. cikk (2) és (5) bekezdésével összhangban egyetlen tag hozza meg;

törölve

Módosítás  98

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 111 pont

207/2009/EK rendelet

144 a cikk – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d) az Ügynökségnek a 144. cikkel összhangban fizetendő díjak rendszere, ideértve a díjak összegét, a fizetési módokat, a pénznemeket, a díjak esedékességét, a fizetés teljesítésének tekintett napot, a fizetés elmaradásának és a késedelmes teljesítésnek, a kisebb összegű befizetésnek és a túlfizetésnek a következményeit, a díjmentesen nyújtható szolgáltatások körét, valamint azon feltételeket, amelyek között az ügyvezető igazgató gyakorolhatja a 144. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott hatásköröket.

törölve

Módosítás  99

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 112 pont

207/2009/EK rendelet

145 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

112. A 145. cikkben az „annak végrehajtási rendeleteit” szövegrész helyébe „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat” szövegrész lép.

112. A 145. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

"145. cikk

 

A rendelkezések alkalmazása

 

Ha e cím eltérően nem rendelkezik, e rendeletet és az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell alkalmazni a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó, 1989. június 27-én, Madridban elfogadott Jegyzőkönyv (a továbbiakban: a Madridi Jegyzőkönyv) alapján benyújtott, európai uniós védjegybejelentésre vagy az európai uniós védjegyre alapított nemzetközi bejelentésekre (a továbbiakban: nemzetközi bejelentés), valamint a védjegy Európai Unióra kiterjedő oltalmának a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája (a továbbiakban: nemzetközi iroda) által vezetett nemzetközi lajstromba (a továbbiakban: nemzetközi lajstrom) történő bejegyzésére.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  100

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 113 pont

207/2009/EK rendelet

147 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A nemzetközi bejelentésnek eleget kell tennie a 161a. cikk a) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.

törölve

Indokolás

Ez a bekezdés semmilyen jogi hozzáadott értékkel nem rendelkezik, mert csak a jövőben elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmára utal. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját. Lásd a 161a. cikk a) pontjának módosítását is.

Módosítás  101

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 114 pont

207/2009/EK rendelet

148 a cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Ügynökség a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt éven keresztül értesíti a nemzetközi irodát az európai védjegybejelentés, illetve a nemzetközi lajstromozás alapját képező európai lajstromozás érvényességét érintő tényekről és határozatokról.

Az Ügynökség a nemzetközi lajstromozás napjától számított öt év során értesíti a nemzetközi irodát az európai uniós védjegybejelentés, illetve a nemzetközi lajstromozás alapját képező európai uniós lajstromozás érvényességét érintő valamennyi tényről és határozatról.”

Indokolás

E módosítás egyértelművé teszi, hogy az ötéves időszak nem időkorlát, hanem az az időszak, amely során minden vonatkozó tény és határozat bejelentése megtörténik.

Módosítás  102

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 115 pont

207/2009/EK rendelet

149 cikk – második mondat

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„A kérelemnek eleget kell tennie a 161a. cikk c) pontjával összhangban megállapított alaki követelményeknek.”

törölve

Indokolás

Ez a bekezdés semmilyen jogi hozzáadott értékkel nem rendelkezik, mert csak a jövőben elfogadandó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tartalmára utal. E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját. Lásd a 161a. cikk c) pontjának módosítását is.

Módosítás  103

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 117 pont

207/2009/EK rendelet

154 a cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha a nemzetközi lajstromozás együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési védjegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapul, az Ügynökség a 161a. cikk f) pontjával összhangban megállapított eljárásoknak megfelelően jár el.

Ha a nemzetközi lajstromozás együttes védjegyre, tanúsító védjegyre vagy hitelesítési védjegyre vonatkozó bejelentésen vagy lajstromozáson alapul, az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozást együttes európai uniós védjegyként kell kezelni. A nemzetközi lajstromozás jogosultjának a 67. cikk alapján közvetlenül az Ügynökséghez kell benyújtania a védjegy használatáról rendelkező szabályzatot a Nemzetközi Iroda által a nemzetközi lajstromozásról az Ügynökségnek küldött értesítés napjától számított két hónapon belül.

Indokolás

Az ilyen nemzetközi lajstromozásra vonatkozó eljárásokat nem szabad teljes egészében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra hagyni, hanem egyes alapvető szabályokat közvetlenül az alap-jogiaktusban kell megállapítani. A 2868/95/EK rendelet 121. szabályában megállapított egyes szabályok átvétele javasolt. E módosítás továbbá orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját is.

Módosítás  104

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 119 pont – a pont

207/2009/EK rendelet

156 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a (2) bekezdésben a „hat hónapos” szövegrész helyébe az „egy hónapos” szövegrész lép;

a) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(2) A felszólalást a 152. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetés napjától számított egy hónapos határidő lejártát követő három hónapon belül kell benyújtani. A felszólalást nem lehet szabályszerűen benyújtottnak tekinteni mindaddig, amíg a felszólalás díját meg nem fizetik.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  105

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 120 pont

207/2009/EK rendelet

158 c cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A védjegyjogosult személyében bekövetkező változás, a használati engedély vagy a rendelkezési jog korlátozásának, továbbá az használati engedélynek módosításának vagy törlésének, valamint a jogosult rendelkezési jogát érintő korlátozás megszüntetésének bejegyzésére irányuló, az Ügynökséghez benyújtott kérelmeket az Ügynökség a 161a. cikk h) pontjával összhangban meghatározott esetekben továbbítja a nemzetközi irodához.

A védjegyjogosult személyében bekövetkező változás, a használati engedély vagy a rendelkezési jog korlátozásának, továbbá az használati engedélynek módosításának vagy törlésének, valamint a jogosult rendelkezési jogát érintő korlátozás megszüntetésének bejegyzésére irányuló, az Ügynökséghez benyújtott kérelmeket az Ügynökség továbbítja a nemzetközi irodához.

Indokolás

A 161a. cikk h) pontja nem eseteket határoz meg, hanem a kérelem továbbításának módjait.

Módosítás  106

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 121 pont – b pont

207/2009/EK rendelet

159 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) a (2) bekezdésben a „vagy a Madridi Megállapodásban” szövegrészt el kell hagyni.

b) a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(2) Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás átalakításából származó nemzeti védjegybejelentés vagy a Madridi Jegyzőkönyvben […] részes tagállamot megjelölő bejelentés bejelentési napjának az érintett tagállam tekintetében a nemzetközi lajstromozás Madridi Jegyzőkönyv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti napja vagy az oltalom – nemzetközi lajstromozást követő – Európai Unióra történő utólagos kiterjesztésének a Madridi Jegyzőkönyv 3ter cikkének (2) bekezdése szerinti napja, illetve az elsőbbség napja számít, és – ha ez alkalmazható – azt megilleti a 153. cikknek megfelelően a szóban forgó állam védjegye alapján igényelt szenioritás.”;

Indokolás

Technikai módosítás, a lényeget nem érinti. Az egyértelműség érdekében egy vagy több kifejezés beillesztése vagy elhagyása helyett egész szövegegységek kicserélése javasolt (Közös gyakorlati útmutató a közösségi jogszabályok szerkesztéséhez, 18.12.1. pont).

Módosítás  107

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 122 pont

207/2009/EK rendelet

161 a cikk – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) a 147. cikk (5) bekezdésében említett nemzetközi bejelentés alaki követelményei, a nemzetközi bejelentés vizsgálatára vonatkozó, a 147. cikk (6) bekezdése szerinti eljárás, valamint a nemzetközi bejelentésnek a nemzetközi irodához történő, a 147. cikk (4) bekezdése szerinti továbbításának szabályai;

a) a nemzetközi bejelentés alaki követelményei, a nemzetközi bejelentés vizsgálatára vonatkozó, a 147. cikk (6) bekezdése szerinti eljárás, valamint a nemzetközi bejelentésnek a nemzetközi irodához történő, a 147. cikk (4) bekezdése szerinti továbbításának szabályai;

Indokolás

E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját. Lásd a 147. cikk (5) bekezdéséhez fűzött módosítást is.

Módosítás  108

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 122 pont

207/2009/EK rendelet

161 a cikk – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c) a 149. cikk (2) bekezdésében említett területi kiterjesztés alaki követelményei, valamint ezen követelmények vizsgálatára vonatkozó eljárás és a területi kiterjesztésre vonatkozó kérelemnek a nemzetközi irodához történő továbbításának szabályai;

c) ületi kiterjesztés alaki követelményei, valamint ezen követelmények vizsgálatára vonatkozó eljárás és a területi kiterjesztésre vonatkozó kérelemnek a nemzetközi irodához történő továbbításának szabályai;

Indokolás

E módosítás orvosolja a bizottsági javaslatban szereplő körkörös hivatkozások problémáját. Lásd a 149. cikk második mondatának módosítását is.

Módosítás  109

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 122 pont

207/2009/EK rendelet

161 a cikk – k pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

k) az Ügynökség és a nemzetközi iroda közötti információcserére vonatkozó szabályok, ideértve a 147. cikk (4) bekezdése, a 148a. cikk, a 153. cikk (2) bekezdése és a 158c. cikk szerinti értesítésekre vonatkozó szabályokat is.

k) az Ügynökség és a nemzetközi iroda közötti információcserére vonatkozó szabályok, ideértve a 148a. cikk, a 153. cikk (2) bekezdése és a 158c. cikk szerinti értesítésekre vonatkozó szabályokat is.

Indokolás

A 147. cikk (4) bekezdése alapján semmilyen „értesítést” nem kell elvégezni.

Módosítás  110

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 125 pont

207/2009/EK rendelet

163 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

(5) A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére két hónappal meghosszabbodik.”;

Módosítás  111

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 127 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

-I melléklet (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(127a) A szöveg a következő melléklettel egészül ki:

 

„-I. melléklet

 

A díjak összege

 

Az e rendelet és a 2868/95/EK rendelet értelmében az Ügynökségnek fizetendő díjak a következők:

 

1. A védjegybejelentés alapdíja egyedi védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 4. szabály a) pont)

925 EUR

 

1a. Kutatási díj európai uniós védjegybejelentés esetén (38. cikk (2) bekezdés, 4. szabály c) pont)

12 euró megszorozva a 38. cikk (2)bekezdésében említett központi iparjogvédelmi hivatalok számával: az így kapott összeg és a későbbi változások az Ügynökség Hivatalos Lapjában kerülnek közzétételre

 

1b. Elektronikus úton történő védjegybejelentés alapdíja egyedi védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 4. szabály a) pont)

775 EUR

 

1c. Elektronikus úton, az online besorolási adatbázis használatával történő védjegybejelentés alapdíja egyedi védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 4. szabály a) pont)

725 EUR

 

2. Második áru- és szolgáltatási osztály díja egyedi védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 4. szabály b) pont)

50 EUR

 

2a. Harmadik áru- és szolgáltatási osztály díja egyedi védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 4. szabály b) pont)

75 EUR

 

2b. A harmadik áru- vagy szolgáltatási osztály felett minden egyes osztály után fizetendő díj egyedi védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 4. szabály b) pont)

150 EUR

 

3. A védjegybejelentés alapdíja együttes védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 4. szabály a) pont és 42. szabály)

1 000 EUR

 

3a. Elektronikus úton, az online besorolási adatbázis használatával történő védjegybejelentés alapdíja együttes védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 4. szabály a) pont és 42. szabály)

950 EUR

 

4. Második áru- és szolgáltatási osztály díja együttes védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 4. szabály b) pont és 42. szabály)

50 EUR

 

4a. Harmadik áru- és szolgáltatási osztály díja együttes védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 4. szabály b) pont és 42. szabály)

75 EUR

 

4b. A harmadik áru- vagy szolgáltatási osztály felett minden egyes osztály után fizetendő díj együttes védjegy esetén (26. cikk (2) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 4. szabály b) pont és 42. szabály)

150 EUR

 

5. A felszólalás díja (41. cikk (3) bekezdés; 17. szabály (1) bekezdés))

350 EUR

 

7. A lajstromozás alapdíja egyedi védjegy esetén (45. cikk)

0 EUR

 

8. A harmadik áru- vagy szolgáltatási osztály felett minden egyes osztály után fizetendő díj egyedi védjegy esetén (45. cikk)

0 EUR

 

9. A lajstromozás alapdíja együttes védjegy esetén (45. cikk és 66. cikk (3) bekezdés)

0 EUR

 

10. A harmadik áru- vagy szolgáltatási osztály felett minden egyes osztály után fizetendő díj együttes védjegy esetén (45. cikk és 64. cikk (3) bekezdés)

0 EUR

 

11. A lajstromozási díj késedelmes megfizetése esetén fizetendő pótdíj (162. cikk (2) bekezdés, a) pont)

0 EUR

 

12. A megújítás alapdíja egyedi védjegy esetén (47. cikk (1) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés a) pont)

1 150 EUR

 

12a. A megújítás alapdíja egyedi védjegy esetén elektronikus úton (47. cikk (1) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés a) pont)

1 000 EUR.

 

13. Egyéni védjegybejelentés esetén a második áru- és szolgáltatási osztály megújítási díja (47. cikk (1) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés b) pont)

100 EUR

 

13a. Egyéni védjegybejelentés esetén a harmadik áru- és szolgáltatási osztály megújítási díja (47. cikk (1) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés b) pont)

150 EUR

 

13b. A harmadik áru- vagy szolgáltatási osztály felett minden egyes osztály után fizetendő megújítási díj egyedi védjegy esetén (47. cikk (1) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés b) pont)

300 EUR

 

14. A megújítás alapdíja együttes védjegy esetén (47. cikk (1) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés a) pont és 42. szabály)

1 275 EUR

 

15. Második áru- és szolgáltatási osztály után fizetendő megújítási díj együttes védjegy esetén (47. cikk (1) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés b) pont és 42. szabály)

 

100 EUR.

 

15a. Együttes védjegybejelentés esetén a harmadik áru- és szolgáltatási osztály megújítási díja (47. cikk (1) bekezdés, 66. cikk (3) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés b) pont és 42. szabály)

150 EUR

 

15b. A harmadik áru- vagy szolgáltatási osztály felett minden egyes osztály után fizetendő megújítási díj együttes védjegy esetén (47. cikk (1) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés b) pont és 42. szabály)

300 EUR

 

16. A megújítási díj határidőn túli megfizetése vagy a megújítási kérelem határidőn túli benyújtása esetén fizetendő pótdíj (47. cikk (3) bekezdés, 30. szabály (2) bekezdés c) pont

A határidőn túl megfizetett megújítási díj 25%-a, legfeljebb 1150 EUR

 

17. A megszűnés megállapítására vagy a védjegy törlésére irányuló kérelem díja (56. cikk (2) bekezdés, 39. szabály (1) bekezdés)

700 EUR

 

18. A fellebbezés díja (60. cikk, 49. szabály (3) bekezdés)

800 EUR

 

19. Az igazolás bejelentésének díja (81. cikk (3) bekezdés)

200 EUR

 

20. Európai uniós védjegybejelentés vagy európai uniós védjegy átalakítása iránti kérelem díja (113. cikk (1) bekezdés, összefüggésben a 159. cikk (1) bekezdésével is; 45. szabály (2) bekezdés, összefüggésben a 123. szabály (2) bekezdésével is))

200 EUR

 

a) átalakítás nemzeti védjegybejelentéssé;

 

 

b) átalakítás a Madridi Megállapodás alapján a tagállamokat megjelölő bejelentéssé

 

 

21. Az eljárások folytatásának díja (82. cikk (1) bekezdés)

400 EUR

 

22. Lajtromozott európai uniós védjegy osztályozására vonatkozó bejelentés (49. cikk (4) bekezdés) vagy európai uniós védjegy bejelentésének díja (44. cikk (4) bekezdés)

250 EUR

 

23. Használati engedély vagy más jog bejelentési díja lajstromozott európai uniós védjegy (162. cikk (2) bekezdés c) pont, 33. szabály (2) bekezdés), illetve európai uniós védjegy bejelentése esetén (157. cikk (2) bekezdés d) pont, 33. szabály (4) bekezdés):

200 EUR bejegyzésenként, azonban legfeljebb 1 000 EUR, ha több bejegyzést kérnek ugyanabban a kérelemben vagy ugyanabban az időpontban

 

a) használati engedély megadása;

 

 

b) használati engedély átruházása;

 

 

c) dologi jog alapítása;

 

 

d) dologi jog átruházása;

 

 

e) végrehajtás;

 

 

24. Használati engedély vagy más jog bejegyzése törlésének díja (162. cikk (2) bekezdés e) pont, 35. szabály (3) bekezdés)

200 EUR törlésenként, azonban legfeljebb 1 000 EUR, ha több bejegyzést kérnek ugyanabban a kérelemben vagy ugyanabban az időpontban

 

25. Európai uniós védjegy lajstromozott alakjának módosításáért fizetendő díj (162. cikk (2) bekezdés f) pont, 25. szabály (2) bekezdés)

200 EUR

 

26. Használati engedély vagy az európai uniós védjegy tekintetében fennálló más jog bejegyzésére irányuló kérelem díja (162. cikk (2) bekezdés j) pont), 89. szabály (5) bekezdés), a védjegyokirat másolatának díja (162. cikk (2) bekezdés b) pont, 24. szabály (2) bekezdés) vagy a lajstromkivonat kiadásáért fizetendő díj (162. cikk (2) bekezdés g) pont, 84. szabály (6) bekezdés):

 

 

a) nem hiteles másolat vagy kivonat

10 EUR.

 

b) hiteles másolat vagy kivonat

30 EUR.

 

27. Az iratokba való betekintés díja (162. cikk (2) bekezdés h) pont, 89. szabály (1) bekezdés)

30 EUR.

 

28. Az ügyiratok másolatainak kiadásáért fizetendő díj (162. cikk (2) bekezdés i) pont, 89. szabály (5) bekezdés)

 

 

a) nem hiteles másolat;

10 EUR.

 

b) hiteles másolat;

30 EUR.

 

a 10. oldal után oldalanként fizetendő díj

1 EUR.

 

29. Az ügyiratokban szereplő adatok közlésének díja (162. cikk (2) bekezdés k) pont, 90. szabály)

10 EUR.

 

30. A visszatérítendő eljárási költségek megállapításának felülvizsgálatáért fizetendő díj (162. cikk (2) bekezdés l) pont, 94. szabály (4) bekezdés)

100 EUR.

 

31. Az Ügynökséghez benyújtott nemzetközi bejelentés díja (147. cikk (5) bekezdés)

300 EUR.

Indokolás

A díjszabás az uniós védjegyrendszer fontos eleme. A 2869/95/EK rendeletben foglalt (a Bizottság változtatásokra és frissített hivatkozásokra vonatkozó javaslatait tartalmazó) táblázat ezért bekerül a 207/2009/EK rendeletbe. Az intézményközi tárgyalások keretében kell meghozni a döntést arról, hogy a 2869/95/EK rendeletben foglalt egyéb rendelkezéseket be kell-e építeni a 207/2009/EK rendeletbe, vagy azokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kell-e szabályozni.

Módosítás  112

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 127 pont

207/2009/EK rendelet

165 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) A Bizottság 2019-ig és azt követően ötévente megbízást ad e rendelet végrehajtásának értékelésére.

(1) A Bizottság 2019-ig és azt követően ötévente értékeli e rendelet végrehajtását.

Indokolás

Indokolt, hogy a Bizottság legyen felelős az értékelésért, és lehetővé kell tenni számára annak eldöntését, hogy az értékelést saját maga vagy megbízás alapján más végezze el.

Módosítás  113

Rendeletre irányuló javaslat

1 a cikk (új)

2868/95/EK rendelet

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a. cikk

 

A 2868/95/EK rendelet a következőképpen módosul:

 

(1) A 4. szabályt el kell hagyni.

 

(2) A 30. szabály (2) bekezdését el kell hagyni.

Indokolás

Mivel a díjszerkezetet közvetlenül a rendeletben kell szabályozni, a 2869/95/EK rendelet díjakkal kapcsolatos vonatkozó szabályait hatályon kívül kell helyezni. A módosítás a 26. cikk (2) bekezdésére és a 47. cikk (1a) bekezdésére vonatkozó módosításokhoz kapcsolódik.

Módosítás  114

Rendeletre irányuló javaslat

1 b cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b. cikk

 

A 2869/95/EK rendelet hatályát veszti.

 

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak* megfelelően kell értelmezni.

 

_______

 

* A megfelelési táblázat összeállítására az e rendeletről szóló intézményközi megállapodás megkötését követően kerül majd sor.

Indokolás

Mivel a díjszerkezetet közvetlenül a rendeletben kell szabályozni, a díjakról szóló 2869/95/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Az arra vonatkozó döntést, hogy a 2869/95/EK rendeletben foglalt, nem a díjak összegével kapcsolatos rendelkezéseket, be kell-e építeni a 207/2009/EK rendeletbe vagy azokat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal kell-e szabályozni, az eljárási szabályzat 37a. cikke szerinti eljárás keretében hozzák meg.

INDOKOLÁS

Az európai védjegyrendszer felülvizsgálatáról szóló, régóta várt javaslatot a Bizottság – többéves munka eredményeként – 2013. március végén terjesztette elő. Az előadó kitartóan dolgozik azért, hogy e javaslatok a jelenlegi jogalkotási ciklusban elfogadásra kerüljenek, de emlékeztetni kíván arra, hogy ez nem lesz könnyű feladat, mivel kevés idő áll rendelkezésre. A jogalkotási folyamat minősége nem rontható, és nem megengedhető, hogy az intézmények közötti gyors megállapodásra való törekvés közepette elvesszen az a lehetőség, ami a felülvizsgálat révén az európai védjegyrendszer korszerűsítésére kínálkozik. Az előadó ambiciózus menetrendje mindazonáltal széles körű támogatásban részesült a Jogi Bizottságban. Mivel e menetrend alapján kevés idő állt rendelkezésre a jelentés kidolgozására, a jelentés azon leglényegesebb kérdések többségével foglalkozik, amelyek tekintetében a bizottsági javaslatot módosítani kell. Az előadó azonban fenntartja magának a jogot arra, hogy később további módosításokkal és javaslatokkal álljon elő olyan témákban, amelyeket ez a jelentés nem érint.

Összegzés

A közösségi védjegyrendszer és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (BPHH) már több mint 15 éve fennáll, és indokolt felülvizsgálni a jelenlegi szabályokat e rendkívül sikeres rendszer további fejlesztése érdekében. Ezen évek során a BPHH jól működő és eredményes ügynökséggé vált, amely világosan szem előtt tartja küldetését – a védjegyek és formatervezési minták terén tevékenykedő európai közösség segítését. Az olyan új feladatkörök, mint például a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja és az árva művek adatbázisa a társjogalkotók és a Bizottság az Ügynökség iránti bizalmáról tanúskodnak.

A jelenlegi felülvizsgálat az előadó szerint megköveteli, hogy a BPHH irányítása tekintetében változtatásokat vezessünk be azzal a céllal, hogy garantáljuk az Ügynökségre ez idáig jellemző folyamatos függetlenséget, felhasználóbarát jelleget és a szakmaiságot.

Fontos megjegyezni, hogy az Ügynökség nem tisztán tagállami, bizottsági vagy parlamenti ügynökség, hanem az Európai Unió ügynöksége. Ennélfogva irányítása tekintetében változásokat kell eszközölni, nevezetesen a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítésben biztosított iránymutatások alapján.

Az európai védjegyekhez kapcsolódó díjak kérdése fontos része az Ügynökség feladatai ellátásához való képességének. Az előadó szerint ez a kérdés olyan szorosan kapcsolódik az Ügynökség alapvető irányításához és az Ügynökség feladatai ellátásához való képességéhez, hogy azt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok helyett az alap-jogiaktusban kell szabályozni.

Anyagi jogi kérdésekben a Bizottság számos módosítást terjesztett elő – ezek többségével az előadó egyetért, de még van min javítani.

Az Ügynökség neve

Az előadó megjegyzi, hogy az Ügynökség jelenlegi neve – Belső Piaci Harmonizációs Hivatal – jó ismertté és elfogadottá vált a védjegyek terén tevékenykedő közösségben Európában és azon túl. De ez nem olyan név, amely különösebben logikusan hangzana bárkinek, aki korábban nem ismerte a hivatalt, és egy védjegy vagy formatervezési minta lajtromozását szeretné elérni. A jelenlegi felülvizsgálat tehát jó lehetőségnek kínálkozik az Ügynökség átnevezésére. A Bizottság által javasolt név („Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége”) azonban nem fedi le az Ügynökség hatáskörébe tartozó széles feladatkört. Az Ügynökséghez tartozik például a szellemi tulajdoni jogsértések európai megfigyelőközpontja és az elismert árva művek nyilvántartása. A jövőben elképzelhető, hogy az Ügynökség feladatkörei tovább bővülnek, például a földrajzi jelzések bejegyzésével és az üzleti titkok védelmére vonatkozó jogalkotási javaslattal kapcsolatos lehetséges feladatokkal. Ezért hasznos lenne, ha egy hosszú távon megfelelő nevet találnánk az Ügynökségnek, amely kiállja az idő próbáját, ugyanakkor egyértelműen jelzi a szervezet feladatköreit a felhasználók számára. Az előadó ezért új névként az „Európai Unió Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége” nevet javasolja.

Fogalommeghatározások

Az előadó egy kisebb módosítást javasol a Bizottság terminológiára vonatkozó javaslata tekintetében. Ahelyett, hogy a „közösségi” védjegy elnevezést „európai” védjegyre módosítanánk, találóbb lenne az „európai uniós” védjegy elnevezés. Ennek legfőbb oka az, hogy az „európai uniós” kifejezés pontosabban leírja az oltalom által érintett területet. Megjegyzendő továbbá, hogy az „európai” szó használata például a szabadalmak területén egy sor nemzeti jogra vonatkozik (mára kiterjesztették az egységes hatályú európai szabadalmakra). Mivel a közösségi védjegy uniós cím, tanácsos annak megfelelően elnevezni.

Irányítással kapcsolatos kérdések

A védjegyek bejegyzéséért felelős Ügynökség irányítása nyilvánvalóan nagyon fontos része a jogalkotási csomagnak. Jóllehet a Bizottság általában véve jó javaslatokat terjesztett elő e téren, több pont tekintetében lényeges kiigazításokra van szükség.

- Az igazgatótanács összetétele

A közös megközelítés értelmében az ügynökségek igazgatótanácsai a tagállamok, a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből állnak. A bizottsági javaslat azonban kihagyta az Európai Parlamentet az igazgatótanácsból. Az előadó azt javasolja, hogy ezt a közös megközelítés rendelkezéseivel összhangban helyesbítsék.

- Ügyvezető igazgatóság

A közös megközelítés lehetőséget biztosít ahhoz, hogy az ügynökségek igazgatótanácsa mellett létrehozzanak egy ügyvezető igazgatóságot, amennyiben ez nagyobb hatékonyságot vetít előre. Mindazonáltal nincs semmiféle konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez az újabb bürokratikus szint ebben az esetben hatékonyságot eredményezne. Az előadó ezért az ügyvezető igazgatóság létrehozásáról szóló rész törlését javasolja.

- Az Ügynökség ügyvezető igazgatójának (és helyetteseinek) a kiválasztása

A Bizottság azt javasolta, hogy az ügyvezető igazgatót a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezze ki. Az előadó nem ért egyet azzal, hogy a Bizottság megvétózhassa azt, hogy kit jelölhetnek a tisztségre, és véleménye szerint az igazgatótanácsnak a három intézmény képviselőiből álló, saját jelölőbizottsággal kell rendelkeznie, amelynek feladata, hogy egy legalább három jelöltből álló listát terjesszen az igazgatótanács elé. Az előadó ebben az esetben is azt javasolja, hogy töröljék el az ügyvezető igazgató újbóli kinevezéséhez kapcsolódóan a Bizottság számára javasolt vétójogot.

Az Ügynökség és a tagállamok közötti együttműködési projektek

Az előadó elvben egyetért a Bizottság e területre vonatkozó javaslataival – a rugalmasság fokozását célzó módosításokkal. Azon területek felsorolásának, amelyeken projekteket kell végrehajtani, például nem kell mindenre kiterjedőnek lennie; ehelyett legyen nyitott végű, amelybe még a jogalkotási folyamat során előre nem látott területeken végrehajtandó projektek is belekerülhetnek. A felhasználók aktív részvételét szintén egyértelműen garantálni kell. És bár az előadó osztja a Bizottság azon véleményét, hogy valamennyi tagállamnak részt kell vennie a projektekben, ésszerűnek tűnik nem kényszeríteni a tagállamokat a közös projektek eredményeinek alkalmazására, ha a tagállamok úgy vélik, hogy már jobb rendszerekkel vagy intézkedésekkel rendelkeznek. Az ilyen megközelítés akár csökkentheti is a lehetséges együttműködési projektek számát, ha egyes tagállamok akadályoznák más tagállamok projektekben való részvételét attól tartva, hogy alkalmazniuk kell majd az eredményeket.

Díjak

A Bizottság azt javasolta, hogy a díjakat felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén szabályozzák. A hatályos rendelet értelmében a díjakat egy bizottsági végrehajtási rendelet foglalja magában, amelyet komitológiai eljárással fogadtak el. Az uniós védjegyrendszer tekintetében alkalmazott díjak az egész európai védjegyrendszer működésének központi elemét képezik. A rendszer elindulása óta a díjakat csak kétszer vizsgálták felül, komoly politikai vitát követően. Ezért nem lenne helyénvaló, ha ezeket a díjakat felhatalmazáson alapuló jogi aktusban határoznák meg, ahogyan a végrehajtási aktus sem lenne megfelelő e célra. Az előadó ezért arra a következtetésre jutott, hogy a díjakat az alap-jogiaktusba kell belefoglalni. A javaslat e rendkívül összetett módosításának megvalósítása érdekében az előadó beépítette a rendeletbe a jelenlegi végrehajtási rendeletet és az annak módosítására vonatkozó azon javaslatokat, amelyeket a Bizottság a komitológiai eljárás során javasolt. Ezt nem úgy kell tekinteni, mint a javaslat minden részének feltétel nélküli támogatását, és az előadó fenntartja magának a jogot arra, hogy később e tekintetben konkrét módosításokat terjesszen elő.

Még a díjakhoz kapcsolódóan az előadó úgy véli, hogy az Ügynökség által beszedett díjakból ne finanszírozzák a tagállamok nemzeti rendszereit (vagy általános költségvetéseit) és az Európai Unió általános költségvetését. Az Ügynökség bevételeit ehelyett inkább be kell fektetni az Ügynökség kiválóságának garantálása érdekében, másodsorban pedig azon projektek előmozdítása érdekében, amelyek támogatják az iparjogvédelem harmonizációját, konvergenciáját és kiválóságát Európában.

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Az előadó megjegyzi, hogy a Bizottság javaslata nagyszámú felhatalmazáson alapuló jogi aktust tartalmaz. Meglehetősen egyértelműnek tűnik, hogy ezek közül több is túlhalad azon, ami a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tekintetében elfogadható, főként figyelembe véve azt, hogy a javasolt felhatalmazások közül többnek a tárgya és a hatálya alapvető elemeket érint, és a Bizottság számára túlságosan széles mérlegelési lehetőséget biztosít. Ez a következő, javasolt preambulumbekezdéseket érinti: (24)–(26), (29), (31-34), (36), (38) és (44)–(46), valamint a következő cikkeket: 24a., 35a., 39., 45a., 49a., 57a., 65a., 74a., 74k., 79., 79a., 83., 89., 93a., 114., 114a., 128., 144a., 145., 161a. és 163a.

Ahelyett, hogy ezekkel a kérdésekkel ebben a jelentésben foglalkoznánk, az előadó azt javasolja, hogy e kérdéseket az eljárási szabályzat 37a. cikke szerinti eljárással összhangban kezeljék, amelynek során a Jogi Bizottság véleményt dolgoz ki a felhatalmazások céljáról, tartalmáról, alkalmazási köréről és időtartalmáról, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeiről. E véleménynek ezenkívül meg kell vizsgálnia, hogy milyen következményekkel járna, ha a díjakra vonatkozó bizottsági végrehajtási rendelet lényegét, valamint a rendeleten alapuló korábbi végrehajtási intézkedéseket – a fentiek alapján – áthelyeznék az alap-jogiaktusba.

Végrehajtási intézkedések

A Bizottság az import tekintetében rendelkezést javasolt bevezetni azokban az esetekben, amikor csak az áruk feladója jár el gazdasági tevékenység keretében, de az áruk fogadója például egy magánszemély. A hamisítások elleni küzdelem keretében üdvözlendő ez a rendelkezés, de azt korlátozottan, csak a hamisított árukra kell alkalmazni.

A Bizottság a tranzitárukra vonatkozóan is javaslatot terjesztett elő. És bár meg kell akadályoznunk, hogy hamisított áruk lépjenek be a belső piacra, a javaslat a jogszerű nemzetközi kereskedelmet is akadályozná. Az előadó ezért számos módosítást javasol a javaslat kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében.

A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatáról

Klaus-Heiner Lehne

Elnök

Jogi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:             Vélemény a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok használatáról az eljárási szabályzat 37a. cikke alapján a közösségi védjegy (COM(2013)0161 – C7‑0087/2013 – 2013/0088(COD)) Parlament általi vizsgálatának keretében

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság úgy határozott, hogy saját kezdeményezésére véleményt ad ki a fent említett javaslatban foglalt rendelkezésekről, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkével összhangban jogalkotási hatásköröket ruháznak a Bizottságra.

A javaslat a jogalkotási hatáskörnek figyelemre méltó számú – 63 – különböző esetben javasolja a Bizottságra történő átruházását (lásd a mellékletet).

I – Háttér

A fent említett rendeletre irányuló javaslat a Bizottság által 2013. március 27-én előterjesztett védjegycsomag része, amelynek része továbbá a védjegyirányelv átdolgozásáról szóló javaslat[1], valamint egy – két bizottsági rendeletet módosító – végrehajtási aktusra irányuló javaslat[2], amelynek célja a közösségi védjegyrendszer díjszabásának kiigazítása.

A Bizottság szerint a javaslat átfogó célja az innováció és a gazdasági növekedés ösztönzése azáltal, hogy a vállalkozások számára Unió-szerte hozzáférhetőbbé és hatékonyabbá teszik a védjegy-lajstromozási rendszert a költségek és az összetettség csökkentése, a működés felgyorsítása, valamint a kiszámíthatóság és a jogbiztonság növelése által. A Bizottság mindazonáltal nem új rendszert javasol, hanem a meglévő rendelkezések modernizálását, amelynek fő célja az alkalmazott terminológia hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez és a rendelkezések hozzáigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó, 2012. július 19-i közös megközelítéshez[3], az európai védjegy iránti kérelem benyújtására és a védjegy lajstromoztatására vonatkozó eljárások egyszerűsítése, a jogbiztonság növelése egyes rendelkezések tisztázása és a kétértelműségek megszüntetése révén, az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának beépítése, a BPHH és a nemzeti hivatalok közötti együttműködés megfelelő keretének létrehozása a gyakorlatok közelítésének és közös eszközök kidolgozásának ösztönzésére, valamint a keret összehangolása az EUMSZ 290. cikkével.

II. – A díjszabásról szóló végrehajtási aktus javasolt tervezete

A díjszabásról szóló végrehajtási aktusra irányuló, fent említett javaslat a jelenleg hatályos védjegyrendelet 144., 162. cikkén és 163. cikkének (2) bekezdésén alapul, a végrehajtási aktusokról szóló rendelet[4] 13. cikkével összefüggésben értelmezve. E rendelkezések értelmében a díjrendelet meghatározza a díjak összegét, a díjfizetés módját, és kiegyensúlyozott költségvetést biztosít a BPHH számára. Ezenfelül a fentieket a végrehajtási aktusokról szóló rendelet 5. cikke szerinti vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni és módosítani.

A Bizottság azonban ezzel egyidejűleg a védjegyrendelet módosítását is javasolja annak érdekében, hogy a díjszabás jövőbeni módosításairól az EUMSZ 290. cikke szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján rendelkezzenek.

A végrehajtási aktus tervezetének (2) preambulumbekezdése emellett kimondja, hogy „helyénvaló a díjszabás rugalmasabbá tétele összehangolás útján”, ami kétségtelenül túlmegy a puszta végrehajtáson, és elmondható, hogy inkább szakpolitikai döntés kérdése, továbbá a védjegycsomag alapvető fontosságú elemeit érinti.

A fenti megközelítéssel kapcsolatban a Parlamenttől az árnyékelőadók ülésein és a tagállamoktól a Tanács munkacsoportjának ülésein érkezett kifogások nyomán a Bizottság a Parlamentnek küldött 2013. július 18-i levelében kijelentette, hogy az illetékes bizottságban nem lép tovább a végrehajtási aktus tervezetével kapcsolatban, és „legkorábban az év vége felé tervezi összehívni a bizottság következő ülését”. A Bizottságot a végrehajtási aktus tervezetének beterjesztésekor az a cél vezérelte, hogy azt még az év vége előtt elfogadják, és úgy tűnik, a Bizottság fenntartja azon álláspontját, hogy a díjszabást végrehajtási aktus útján jogszerűen átdolgozhatja.

Ezenkívül megjegyzendő, hogy a decentralizált ügynökségekre vonatkozó fent említett közös megközelítés 38. pontja szerint – a jelentős mennyiségű többlet felhalmozásának elkerülése érdekében – az önfinanszírozó ügynökségek (pl. a BPHH) által kivetett díjakat ésszerű szinten kell megállapítani.

Ha valamely kötelező erejű uniós jogi aktus végrehajtásának egységes feltételek szerint kell történnie, az EUMSZ 291. cikke értelmében az ilyen jogi aktus végrehajtási hatásköröket ruház a Bizottságra. A közös megközelítés azonban az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság együttes nyilatkozata, ennélfogva jogilag nem kötelező erejű uniós aktus.

III. – A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok háttere

Ebben a tekintetben lásd a Jogi Bizottság Mezőgazdasági Bizottsághoz intézett, az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendeletet módosító rendeletről szóló, 2012. április 27-i véleményének II. fejezetét, valamint a jogalkotási hatáskör átruházásának nyomon követése és a végrehajtási hatáskör Bizottság általi gyakorlásának tagállami ellenőrzése kapcsán készült munkadokumentumot (előadó: Szájer József), amelyek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról és a végrehajtási aktusokról egyaránt részletes háttér-információkat tartalmaznak.

IV. – A Parlament álláspontja a jogalkotási hatáskör átruházásával kapcsolatban

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási aktusok közötti határvonal a Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően több jogalkotási eljárásban is viták forrása lett. A Tanács a végrehajtási aktusok alkalmazását szorgalmazta, mivel szerinte a végrehajtási aktusokról szóló rendelet értelmében az érintett bizottságokban ülő tagállami szakértők így jobban befolyásolhatják az ilyen aktusok előkészítő szakaszát. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében a nemzeti szakértőknek nincs formális szerepe. Ezenfelül a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok esetében sokkal jelentősebb a Parlament szerepe és befolyása, illetve szélesebb körűek az előjogai, és lehetősége van például kifogást emelni a javasolt felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben, illetve visszavonni a felhatalmazást, amelyek egyúttal a rendelkezésére álló legerősebb eszközök. A végrehajtási aktusok esetében a Parlament hatásköre a vizsgálati jogra korlátozódik, és a Bizottság a javasolt végrehajtási aktust a Parlament kifogása ellenére is elfogadhatja.

A megfelelő eszköz kiválasztása nemcsak azt befolyásolja számottevően, hogy a Parlamentnek lehetősége nyílik-e ellenőrzési vagy vizsgálati jogának gyakorlására, hanem végső soron a jogi aktus érvényességére nézve is meghatározó lehet. A Bizottság elnöke a Parlament elnökének írott egyik levelében hangsúlyozta, hogy a végrehajtási és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok közötti különbségtétel nem politikai választás kérdése, ezért bármely elemzés kiindulópontjának az EUMSZ 290. és 291. cikkében foglalt jogi kritériumokat kell tekinteni[5]. A Bizottság ezért a két aktus közötti határvonal kérdésének tisztázását kérte a Bíróságtól egy olyan ügy kapcsán, amelyben megítélése szerint nem a megfelelő aktus alkalmazása mellett döntöttek[6].

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kérdésével kapcsolatos horizontális politikai álláspont kialakítása, valamint a Parlament előjogainak védelme, a további bírósági keresetek elkerülése, valamint a jogalkotási aktusoknak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok közötti hibás választás következtében történő megsemmisítése kockázatának elkerülése érdekében az Elnökök Értekezlete 2012-ben a következő négylépcsős megközelítést fogadta el annak biztosítására, hogy a Parlament teljes körűen gyakorolhassa a Lisszaboni Szerződésben rá ruházott hatásköröket[7]:

1. A megfelelő típusú jogi aktus megválasztása;

2. A tagállamok szerepének erősítése a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítő szakaszában;

3. Beillesztés az alap-jogiaktusba („együttdöntés”);

4. A Parlament álláspontjának elfogadása első olvasatbeli megállapodás nélkül.

Utolsó lépésként, amennyiben egy adott jogalkotási eljárásban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat nem sikerül beépíteni annak ellenére, hogy azok szükségességét korábban megállapították, e megközelítés értelmében az adott ügy nem bocsátható a plenáris ülés elé, és további horizontális tárgyalásokat kell folytatni a Tanáccsal.

V. – Elemzés

Mivel a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási aktusok elhatárolása kérdésében a Bíróság ítélkezési gyakorlattal nem rendelkezik, az elemzés kiindulópontjának a Szerződés szövegét kell tekinteni. Az EUMSZ 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazás kizárólag olyan általános hatályú nem jogalkotási aktusok elfogadására” adható az Európai Bizottság részére, „amelyek a jogalkotási aktusok egyes nem alapvető rendelkezéseit kiegészítik, illetve módosítják (utólagos kiemelés).

Annak megítéléséhez, hogy e feltételek ez esetben teljesülnek-e, eseti alapon meg kell vizsgálni a szóban forgó hatáskör jellegét. Kérjük, tanulmányozza a mellékletet.

Először is, a védjegyrendszer díjszabásával kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy az elmúlt csaknem húsz évben a díjak tényleges szintje lényegében változatlan maradt, és az alap-jogiaktus bármilyen, együttdöntéssel történő módosítása valószínűleg ugyanennyi ideig fennmaradna, vagyis a díjak mértékének megállapítása tekintetében az EUMSZ 290. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus alkalmazása által biztosított rugalmasságra nincs szükség. A jogalkotási hatáskör átruházása vagy megtartása a jogalkotó előjoga. Ebben az esetben a díjszabás módosítása nem csupán a jogalkotási aktusokban található szabályok végrehajtásának kérdése, hanem inkább szakpolitikai döntések meghozataláról van szó, ami a védjegycsomag egyik alapvető rendelkezése. Az ilyen jellegű szakpolitikai döntések az alap-jogiaktusra tartoznak, és nem képezhetik felhatalmazáson alapuló jogi aktus vagy végrehajtási aktus tárgyát.

Azt az álláspontot, hogy a díjszabásról az alap-jogiaktusban kell rendelkezni, tovább erősíti, hogy a védjegycsomag tervezetének díjszabási vonatkozásai mögött a fent említett közös megközelítés húzódik meg, amely nem kötelező erejű uniós jogi aktus. Megkérdőjelezhető tehát, hogy a díjak tekintetében a Bizottság egyáltalán igényt tarthat-e az EUMSZ 291. cikke szerinti végrehajtási hatáskörökre.

Másodszor, a módosító rendelet rendelkezéseivel kapcsolatban először is megjegyzendő, hogy a Bizottság csak felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéseket javasol, végrehajtási aktusokra vonatkozóakat nem. Ezenfelül azt is meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a következő rendelkezéseket – amelyek korábban a védjegyrendeletet végrehajtó 2868/95/EK rendeletben szerepeltek – az alap-jogiaktusra vonatkozó javaslatba foglalta bele: a 19. cikk (2) bekezdése, a 20. cikk (4) bekezdése, a 22. cikk (6) bekezdése, a 75., 79a., 79c. és 79d. cikkek, valamint a 87. cikk (3) bekezdése.

A bizottsági megközelítéssel az az egyik legnagyobb probléma, hogy számos olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusra vonatkozó rendelkezés szerepel a javaslatban, amelynek semmiféle alapja nincs az alap-jogiaktusban, amely kiegészíthető vagy módosítható lenne, és amelyek kizárólagos célja – úgy tűnik – az, hogy eszközt biztosítsanak a Bizottságnak teljesen új rendelkezések alkotására. E rendelkezéseket számos esetben már az alap-jogiaktusban könnyen tovább lehetett volna pontosítani. Sok esetben az alap-jogiaktusban található rendelkezés utalást tartalmaz a „[hatáskörök átruházásáról szóló] cikkel összhangban megállapított feltételekre”, ami viszont az „[alap-jogiaktus rendelkezése] cikkben említett feltételekre” utal vissza. Ilyen esetben – ahhoz, hogy az EUMSZ 290. cikke alkalmazható legyen – a feltételeket tovább kell pontosítani, hogy orvosolják a módosítandó vagy kiegészítendő alapkötelezettségnek vagy rendelkezésnek az egymásra történő kölcsönös visszautalások miatti hiányát.

Ez a probléma a következő rendelkezések esetében áll fenn: a 35a. cikk d) pontja, a 45a. cikk a) és c) pontja, a 74a. és a 74k. cikk, a 93a. cikk f), i), j), k), m) és p) pontja, a 114a. cikk, valamint a 161a. cikk a), c) és f) pontja.

Ha az említett esetekben az alap-jogiaktust nem pontosítanák, az egyik lehetséges megoldás az lenne, hogy végrehajtási hatásköröket ruháznak a Bizottságra, aminek következtében a Parlament befolyása csökkenhet.

A felhatalmazás egy további, erősen megkérdőjelezhető formája az alap-jogiaktus 65a. cikkében található, amely a fellebbezés tartalmát, valamint a fellebbezési tanács határozatainak tartalmát és alaki követelményeit meghatározó felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik. Nem világos, hogy ebben az esetben a „tartalom” szó mit jelent. Ezt az alap-jogiaktusban kell pontosítani vagy alternatívát kell találni annak érdekében, nehogy a rendelkezés szükségtelenül közel kerüljön a nem alapvető rendelkezések határvonalához.

Egyes, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról rendelkező rendelkezések olyan kérdésekre utalnak, amelyek nem jelennek meg az alap-jogiaktus azon cikkében, amelyre az adott rendelkezés utal. Például a 65a. cikk „a 60. cikkben említett fellebbezési díjak megtérítését” meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról rendelkezik, az említett cikk azonban nem utal megtérítésre. A rendelkezések közötti hasonló következetlenségek találhatók a 161a. cikk h), j) és k) pontjában is.

A javaslat egyik, a jogalkotási hatáskörök átruházásával kapcsolatos különös vonatkozása az ügyvezető igazgató hatásköréről szóló rendelkezések kérdése, amelyek gyakran ellentmondanak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezéseknek, például a 30., 79., 88. és 128. cikkben.

Végül számos pontatlan hivatkozás szerepel a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról rendelkező rendelkezésekben, például a 144a. cikk b) pontjában és a 161a. cikk c) pontjában.

VI. – Következtetés és ajánlás

A fenti érvelésre figyelemmel, a Jogi Bizottság álláspontja az, hogy a díjszabás a jelenleg hatályos védjegyrendelet alapján – a végrehajtási aktusokról szóló rendelet átmeneti rendelkezéseivel összefüggésben értelmezve – nem képezheti végrehajtási aktus tárgyát, amint azt a Bizottság eredetileg javasolta, hanem ehelyett a díjszabásról inkább magában az alap-jogiaktusban kell rendelkezni, a díjszabás módosításának pedig rendes jogalkotási eljárás keretében kell történnie.

Bizonyos esetekben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kritériumok és eljárások meghatározására vagy megállapítására lehetne használni, de csak akkor, ha a rendelkezéseket az alap-jogiaktusban tovább pontosítják. Egy másik lehetőség szerint elő kellene írni a Bizottság számára, hogy meghatározott időn belül készítsen jelentést a társjogalkotók számára, és e jelentésben adott esetben javasolja a jogalkotási aktusok módosítását.

Az Elnökök értekezlete által elfogadott politikai iránymutatásra tekintettel a Jogi Bizottságnak – jelentése véglegesítésekor – figyelembe kell vennie ezeket az ajánlásokat. Amennyiben a Tanács ezen ajánlásokkal ellentétes álláspontra helyezkedik és az alkalmazási feltételek hiánya ellenére támogatja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási aktusok alkalmazását, a bizottságnak tájékoztatnia kellene a Tanácsot, hogy az ügyet ilyen formában nem terjesztik a plenáris ülés elé, ha pedig a Tanács továbbra is ragaszkodik ehhez, akkor a bizottságnak javasolnia kell, hogy a Parlament álláspontját első olvasatbeli megállapodás nélkül fogadja el.

A Jogi Bizottság 2013. október 14-i ülésén egyhangúlag fogadta el ezt a véleményt[8].

Tisztelettel:

Klaus-Heiner Lehne

Melléklet – A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó rendelkezések

Cikk

Vonatkozó szöveg

Célkitűzések, tartalom és hatály

Ajánlás

(24) preambulumbekezdés

 

A 207/2009/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot az említett rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok elfogadására. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében a 207/2009/EK rendelet értelmében a Bizottságra ruházott hatásköröket össze kell hangolni az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével.

A jogalkotó kizárólagos előjoga, hogy jogalkotási hatáskört ruház-e át vagy pedig a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel ruházza fel. Ezért helytelen az a következtetés, amely szerint a Bizottságra a jelenleg hatályos védjegyrendelet alapján ruházott hatásköröket össze kell hangolni az EUMSZ 290. cikkével. A szóban forgó hatáskörök megállapítása az EUMSZ 290. cikke szerinti végrehajtási aktusokra vonatkozó rendelkezések formáját is öltheti vagy pedig az alap-jogiaktusban is maradhat.

 

E preambulumbekezdés átfogalmazható annak figyelembevétele érdekében, hogy a jogalkotó szabadon dönthet úgy, hogy nem ad jogalkotási felhatalmazást, illetve nem ruházza fel a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel.

(25) preambulumbekezdés

 

Különösen fontos, hogy a Bizottság előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten is – megfelelő konzultációkat folytasson. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és megfogalmazása során biztosítania kell, hogy a vonatkozó dokumentumokat egyidejűleg, kellő időben és megfelelő módon eljuttassák az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz.

Ez megfelel a egyetértési megállapodásban található standard preambulumbekezdés részeinek.

Meg kell tartani, mivel megfelel a helyes mintának.

(26) preambulumbekezdés

Az európai védjegyet, mint a tulajdon tárgyat érintő jogi aktusok hatékony regisztrálását és az európai védjegyek lajstromának teljes körű átláthatóságát biztosítandó a Bizottságot a Szerződés 290. cikkével összhangban fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a következők tekintetében: a bejelentő bizonyos kötelezettségeinek részletes meghatározása egyes védjegyek vonatkozásában, az európai védjegy átruházásának, dologi jog létrehozásának és átruházásának, a végrehajtás tényének, a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételnek, és valamely használati engedély megadásának vagy átruházásának a lajstromba való bevitelére, valamint az érintett tételek törlésére és módosítására vonatkozó eljárási lépések meghatározása.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 24a. cikknek.

Lásd a 24a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(29) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai védjegybejelentések benyújtásának (ideértve az elsőbbség és a szenioritás igénylését is) hatékony és eredményes rendszerét, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegybejelentés benyújtása eszközeinek és módjainak részletes meghatározása, az európai védjegybejelentés alaki követelményeinek részletei, a bejelentés tartalma, a bejelentési díj típusa, valamint a kölcsönösség biztosítására, egy korábbi bejelentés elsőbbségének igénylésére, a kiállítási elsőbbségre és a nemzeti védjegy szenioritására vonatkozó eljárások részletei.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 35a. cikknek.

Lásd a 35a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(31) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy biztosítsa az európai védjegybejelentések Ügynökség általi, átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő hatékony, eredményes és gyors vizsgálatát és lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a bejelentési napra vonatkozó követelményeknek és a bejelentés alaki követelményeinek való megfelelés vizsgálatához kapcsolódó eljárási lépések meghatározása, az osztályonként megállapított díjak megfizetésének ellenőrzésére, valamint a feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárások, a bejelentés meghirdetésének részletei, a bejelentés meghirdetésében előforduló hibák és tévedések kijavítására vonatkozó eljárások, a harmadik felek észrevételeihez kapcsolódó eljárások részletei, a felszólalási eljárás részletei, a felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó, valamint a bejelentések módosítását és megosztását szabályozó eljárások részletei, az európai védjegy lajstromba vételekor rögzítendő adatok, a lajstromba vétel meghirdetésének módja, valamint a lajstromba vétel igazolásának módja és az igazolás tartalma.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 45a. cikknek.

Lásd a 45a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(32) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai védjegyek hatékony és eredményes megújítását, valamint hogy a gyakorlatban biztonságosan, a jogbiztonság sérelme nélkül lehessen alkalmazni az európai védjegyek módosítására és megosztására vonatkozó rendelkezéseket, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: az európai védjegy megújítási módjainak, valamint az európai védjegy módosítását és megosztását szabályozó eljárásoknak a részletes meghatározása.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 49a. cikknek.

Lásd a 49a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(33) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy az európai védjegy jogosultja számára lehetővé tegye az európai védjegyről való könnyű, de az adott védjeggyel kapcsolatban lajstromba vett harmadik felek érdekeit nem sértő lemondást, valamint azt biztosítandó, hogy az európai védjegyoltalom megszüntetése, illetve a védjegy törlése átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével hatékonyan és eredményesen megvalósítható legyen, továbbá az e rendeletben rögzített elvek figyelembevétele érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az európai védjegyről való lemondást, valamint az európai védjegyoltalom megszüntetését és az európai védjegy törlését szabályozó eljárások részletes meghatározásáról.

Ez a preambulumbekezdés megfelel az 57a. cikknek.

Lásd az 57a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(34) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy lehetővé tegye a fellebbezési tanács számára az Ügynökség határozatainak átlátható, alapos, tisztességes és méltányos eljárások segítségével történő, hatékony, eredményes és teljes körű, a 207/2009/EK rendeletben rögzített elveket is figyelembe vevő felülvizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkről: a fellebbezés tartalmának, a fellebbezés benyújtására és vizsgálatára vonatkozó folyamatnak, valamint a fellebbezési tanács határozatai formájának és tartalmának, továbbá a fellebbezési díjak visszafizetésének részletes meghatározása.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 65a. cikknek.

 

Nem világos, mit jelent a fellebbezés „tartalmának (...) részletes meghatározása”.

Lásd még a 65a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(36) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az együttes európai védjegyek és az európai tanúsító védjegyek hatékony és eredményes használatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e védjegyek használatát szabályozó rendeletek tartalmának és benyújtási időszakának meghatározásáról.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 74a. és a 74k. cikkeknek.

Lásd a 74a. és a 74k. cikkekhez fűzött észrevételeket.

(38) preambulumbekezdés

Az európai védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működésének biztosítása érdekében a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: a határozatok formájára vonatkozó követelmények, a szóbeli eljárások részletei és a bizonyítási módok, a kiértesítés szabályai, a jogvesztés megállapítására irányuló eljárás, a kommunikációs eszközök és azoknak az eljárásban részes felek által alkalmazandó formái, határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok, a határozat törlésére vagy egy lajstrombejegyzés törlésére, valamint a határozatokban előforduló, nyilvánvaló hibák és az Ügynökségnek betudható hibák javítására vonatkozó eljárások, az eljárások megszakítására vonatkozó szabályok, a költségek arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások, a lajstromozandó adatok, az iratbetekintés és iratnyilvántartás részletei, az Európai Védjegyértesítőben és az Ügynökség Hivatalos Lapjában való meghirdetés szabályai, az Ügynökség és a tagállamok hatóságai közötti együttműködés szabályai, és az Ügynökség előtti képviselet részletei.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 93a. cikknek.

Lásd a 93a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(44) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy lehetővé tegye az európai védjegybejelentés vagy -lajstromozás hatékony és eredményes átalakítását nemzeti védjegybejelentéssé, és ezzel egyidejűleg biztosítsa a vonatkozó követelmények alapos vizsgálatát, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az átalakítás iránti kérelem alaki követelményeiről, valamint vizsgálatának és meghirdetésének részleteiről.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 114a. cikknek.

Lásd a 114a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(45) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és azok megfizetésének részletei.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 144a. cikknek.

Lásd a 144a. cikkhez fűzött észrevételeket.

(46) preambulumbekezdés

Annak érdekében, hogy biztosítsa a nemzetközi védjegyek hatékony és eredményes, a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodáshoz kapcsolódó Jegyzőkönyv szabályaival teljes körű összhangban történő lajstromozását, a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a nemzetközi védjegyekkel kapcsolatos eljárások részletes meghatározásáról.

Ez a preambulumbekezdés megfelel a 161a. cikknek.

Lásd a 161a. cikkhez fűzött észrevételeket.

24a. cikk

 

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) a bejelentő azon kötelezettsége, hogy a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett fordítást vagy átiratot a bejelentés nyelvén biztosítsa;

 

Az említett kötelezettséget a módosító jogi aktus vezeti be. A kötelezettség meghatározása igen tág megfogalmazás, ami megnyitja a lehetőséget a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, már egyértelmű kötelezettség megváltoztatására.

Ezt a bekezdést el kell hagyni, nem helyénvaló a hatáskör átruházása. Az alap-jogiaktusban már kellő pontossággal meg van határozva.

b) az átruházásnak a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 17. cikk (5) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkében szereplő nem alapvető rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (26) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

c) a dologi jog létrehozásának vagy átruházásának a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 19. cikk (2) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő egyik cikk nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, mely cikk csak az átruházásokkal való kiegészítéssel módosul; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (26) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

d) a végrehajtás tényének a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 20. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkében szereplő nem alapvető rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (26) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

e) a fizetésképtelenségi eljárásban való részvételnek a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 21. cikk (3) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkében szereplő nem alapvető rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (26) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

f) a használati engedély megadásának vagy átruházásának a lajstromba történő bejegyzésére vonatkozó, a 22. cikk (5) bekezdésében említettek szerinti eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkében szereplő nem alapvető rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (26) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

g) a dologi jogra, a végrehajtás tényére vagy a használati engedélyre vonatkozó lajstrombejegyzésnek a 19. cikk (3) bekezdése, a 20. cikk (4) bekezdése, illetve a 22. cikk (6) bekezdése szerinti törlésére vagy módosítására vonatkozó eljárás.”

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő cikkek nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, mely cikkek későbbi következményként, az egyik fél kérésének figyelembe vétele érdekében módosulnak; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (26) preambulumbekezdésre is figyelemmel – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

35a. cikk

 

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) az európai védjegybejelentés 25. cikkel összhangban, az Ügynökséghez történő benyújtásának eszközei és módjai;

Ez a módosított jogi aktusban szereplő egyik cikk nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, amely cikk csak a BPHH-hoz való benyújtás korlátozása céljából módosul; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (29) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

b) az európai védjegybejelentés 26. cikk (1) bekezdésében említett tartalmának részletei, a 26. cikk (2) bekezdésében említett bejelentési díjak típusa, beleértve az e díjak által lefedett áruk és szolgáltatások osztályának számát, valamint a bejelentésnek a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményei;

 

A bejelentés tartalmának részletei nem alapvető rendelkezések, a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (29) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A díjszabás azonban valóban alapvető fontosságú elem, amelyet az alap-jogiaktusban kell szabályozni.

 

A bejelentés alaki követelményei a 26. cikk új (3) bekezdésére utalnak, amely viszont a 35a. cikk b) pontjával összhangban meghatározott alaki követelményekre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság ténylegesen korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szóban forgó alaki követelmények meghatározása tekintetében.

 

A bejelentéssel kapcsolatos részletek meghatározása tekintetében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

 

A díjszabásról az alap-jogiaktusban kell rendelkezni.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó bejelentés alaki követelményeit tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

c) a 29. cikk (5) bekezdése szerinti viszonosság biztosítását célzó eljárások;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő egyik cikk nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, mely cikk csak abból a célból módosul, hogy lehetővé tegyék, hogy a Bizottság azonos követelményeket állapítson meg; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (29) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

d) a korábbi bejelentés elsőbbségének a 30. cikkel összhangban történő igényléséhez szükséges információkra és dokumentációra vonatkozó eljárások és szabályok;

 

A szabályok az új 30. cikkre utalnak, amely viszont a 35a. cikk d) pontjával összhangban elfogadott szabályokra utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szóban forgó szabályok meghatározása tekintetében.

 

A 30. cikk (2) bekezdése értelmében az ügyvezető igazgató határozhat úgy, hogy a bejelentő által benyújtandó kiegészítő információnak és dokumentációnak nem szükséges mindazt tartalmaznia, amit a 35a. cikk d) pontjával összhangban elfogadott szabályok előírnak.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki, a szóban forgó szabályokat tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

Nem lehet ellentmondás a felhatalmazáson alapuló jogi aktus szerinti kötelezettségek és az ügyvezető igazgató hatásköre között.

 

e) a kiállítási elsőbbség 33. cikk (1) bekezdése szerinti igényléséhez szükséges bizonyítékokra vonatkozó eljárások és szabályok;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő egyik cikk nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, amit kis mértékben módosítanak; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (29) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

f) valamely nemzeti védjegy szenioritásának a 34. cikk (1) bekezdésével és a 35. cikk (1) bekezdésével összhangban történő igénylésére vonatkozó eljárás.”

 

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkében szereplő nem alapvető rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (29) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

39. cikk

 

1. Ha az európai védjegybejelentés megfelel a vizsgált követelményeknek, a bejelentést – feltéve, hogy azt a 37. cikk alapján nem utasították el – a 42. cikk céljából meg kell hirdetni. A bejelentés meghirdetése nem sértheti az e rendelettel vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal összhangban már nyilvánosan hozzáférhetővé tett információkat.

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkében szereplő nem alapvető rendelkezések kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (29) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

45a. cikk

 

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) a bejelentési napra vonatkozó követelmények teljesítésének a 36. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti vizsgálatára, illetve a 26. cikk (3) bekezdésében említett alaki követelményeknek való megfelelés vizsgálatára vonatkozó eljárás, valamint a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, osztályonként megállapított díjak megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó eljárás;

A bejelentés alaki követelményei a 26. cikk új (3) bekezdésére utalnak, amely viszont a 35a. cikk b) pontjával összhangban meghatározott alaki követelményekre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szóban forgó alaki követelmények meghatározása tekintetében.

 

A bejelentési napra vonatkozó követelmények teljesítésének vizsgálatára, valamint a díjak megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó eljárások meghatározása a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikkének nem alapvető rendelkezéseit érintik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó szabályokat tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban. A másik lehetőség, hogy ezt végrehajtási aktusban lehetne szabályozni.

 

A bejelentési napra vonatkozó követelmények teljesítésének vizsgálatára, valamint a díjak megfizetésének ellenőrzésére vonatkozó eljárások tekintetében a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

b) a 37. cikkben említett feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő egyik cikk nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, mely cikk csak a megkülönböztetésre nem alkalmas elemekhez fűződő kizárólagos jogokról való lemondásra vonatkozó szabály elhagyásával módosul; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

c) a bejelentés 39. cikk (1) bekezdése szerinti meghirdetésében közlendő információk;

 

A meghirdetéssel kapcsolatos részletek a 39. cikk új (1) bekezdésére utalnak, amely viszont a felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak megfelelően rendelkezésre bocsátott információkra utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szóban forgó részletek meghatározása tekintetében.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó részleteket és információkat tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

d) az európai védjegy-bejelentésekben szereplő hibáknak és tévedéseknek a 39. cikk (3) bekezdése szerinti javítására vonatkozó eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő 39. cikk új (3) bekezdése nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, amelynek célja a BPHH hibák kijavítására való kötelezése; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

e) harmadik feleknek a 40. cikkben említett észrevételei benyújtására vonatkozó eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő új 40. cikk nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, mely cikk pontosítja a harmadik személyek beavatkozásának feltételeit; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

f) felszólalás 41. cikk szerinti benyújtásának és 42. cikk szerinti vizsgálatának eljárási lépései;

 

Ez a módosított jogi aktusban szereplő azon cikkek nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik, amelyeket a felszólalásra vonatkozó feltételek pontosítása céljából módosítanak; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

g) a bejelentésnek a 43. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására és a bejelentés 44. cikk szerinti megosztására vonatkozó eljárás;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

h) az európai védjegy nyilvántartásba vételekor a védjegylajstromban rögzítendő adatok, továbbá a lajstromozás 45. cikk (1) bekezdésben említett közzétételének módja, valamint a lajstromozás 45. cikk (2) bekezdésében említett igazolásának módja és az igazolás tartalma.”

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

49a. cikk

 

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) az európai védjegy 47. cikk szerinti megújítására vonatkozó eljárás, ideértve a fizetendő díjak típusait is;

 

Nem világos, miért szerepel az angol változatban az „eljárás” szóra más kifejezés („procedural modalities for”), mint az ezt követő b) és c) pontban, illetve más helyen is használt kifejezés („procedure for”). Az angol változatban a „részletes szabályok” („modalities”) kifejezésnek a szakpolitikai döntésekkel összefüggő jelentése van, az „eljárás” („procedure”) szónak pedig nincs.

 

Az „eljárás” szó használatával ez a rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseit érintené; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (31) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók, ha az angol változatban a „részletes eljárási szabályok” („procedural modalities”) kifejezést az „eljárás” („procedure”) szóra cserélik [--a magyar nyelvi változatot nem érinti--].

b) az európai védjegy lajstromozásának a 48. cikk (2) bekezdése szerinti módosítására vonatkozó eljárás;

 

Ez a módosított jogi aktus egyik változatlanul hagyott cikke nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (32) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

c) az európai védjegyoltalomnak a 49. cikk (2) bekezdése szerinti megosztására vonatkozó eljárás.

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (32) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

57a. cikk

 

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) az európai védjegyoltalomról való, az 50. cikk szerinti lemondásra vonatkozó eljárás, ideértve az 50. cikk (3) bekezdésben említett határidőt is;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (33) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

b) az európai védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére vonatkozó, 56. és 57. cikk szerinti eljárások.”

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (33) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

65a. cikk

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) a 60. cikkben említett fellebbezés tartalma, valamint a fellebbezés benyújtásának és a fellebbezés vizsgálatának folyamata;

 

Nem világos, mit jelent itt a „tartalom”, és hogyan kívánják a tartalmat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározni.

 

A „tartalom” szó nélkül ez a rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseit érintené; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (34) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg lenne határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók, ha a „tartalom” szót elhagyják vagy pontosítják.

 

 

b) a fellebbezési tanács 64. cikkben említett határozatainak tartalma és alaki követelményei;

 

Nem világos, mit jelent itt a „tartalom”, és hogyan kívánják a tartalmat felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározni.

 

A „tartalom” szó nélkül ez a rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésével függne össze; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (34) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg lenne határozva.

 

Megjegyzendő, hogy a 93a. cikk lentebb a „határozatok (...) alaki követelményei” kifejezést használja – a „tartalom” említése nélkül.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók, ha a „tartalom” szót elhagyják vagy pontosítják.

c) a 60. cikkben említett fellebbezési díjak megtérítése.”

                                                                           

A 60. cikkben nincs a fellebbezési díjak megtérítéséről szóló rendelkezés.

 

Ahhoz, hogy e bekezdés alapján hatáskörök átruházása valósulhasson meg, az alap-jogiaktusban szabályokat kell megállapítani a fellebbezési díjak megtérítésére vonatkozóan.

 

74a. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az együttes európai védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, 67. cikk (1) bekezdése szerinti határidőt, valamint a szabályzatnak a 67. cikk (2) bekezdése szerinti tartalmát.

 

A 67. cikk (1) bekezdésében nem szerepel határidő. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 74a. cikknek megfelelően előírt határidőre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szóban forgó határidő meghatározása tekintetében.

 

Ezenkívül nem világos, mit jelent itt a szabályzat tartalma, és hogyan kívánják azt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározni. A szabályzat tartalma kifejezéssel ez a rendelkezés túl tág értelmű lenne, és az sincs kizárva, hogy alapvető fontosságú elemeket érintene.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó határidőt tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

A szabályzat tartalmát pontosabban meg kell határozni az alap-jogiaktusban.

74k. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai tanúsító védjegy használatára vonatkozó szabályzatnak az Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó, a 74c. cikk (1) bekezdésében említett határidőt, valamint a szabályzatnak a 74c. cikk (2) bekezdése szerinti tartalmát.

 

A 74c. cikk (1) bekezdésében nem szerepel határidő. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 74k. cikknek megfelelően előírt határidőre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szóban forgó határidő meghatározása tekintetében.

 

Ezenkívül nem világos, mit jelent itt a szabályzat tartalma, és hogyan kívánják azt felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal meghatározni. A szabályzat tartalma kifejezéssel ez a rendelkezés túl tág értelmű lenne, és az sincs kizárva, hogy alapvető fontosságú elemeket érintene.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó határidőt tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban. A másik lehetőség, hogy ezt végrehajtási aktusban lehetne szabályozni.

 

A szabályzat tartalmát pontosabban meg kell határozni az alap-jogiaktusban.

79. cikk

(1) Az Ügynökség az érintettekkel kézbesítés útján hivatalból közli a határozatot és az idézést, valamint a határidőhöz kötött eljárási cselekményekkel kapcsolatos értesítést vagy tájékoztatást, továbbá mindazt, aminek kézbesítését e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok rendelkezései előírják, vagy az Ügynökség ügyvezető igazgatója elrendeli.

 

Ez a rendelkezés nem rendelkezik felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról, hanem kötelezettséget ír elő a BPHH számára arra, hogy kézbesítse a határozatokat és idézéseket, ha ezt a rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előírják.

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó, szóban forgó rendelkezések megengedik kézbesítési kötelezettség megállapítását, e rendelkezés elfogadható.

79a. cikk

Amennyiben az Ügynökség azt állapítja meg, hogy a jogvesztés – egyéb határozat nélkül – e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok következtében áll elő, az Ügynökség a 79. cikk szerint tájékoztatja erről az érintett személyt. Az érintett személy a kérdésre vonatkozóan határozat meghozatalát kérheti. Az Ügynökség akkor hoz határozatot, ha nem ért egyet a határozatot kérelmező személlyel; ellenkező esetben az Ügynökség módosítja megállapítását, és tájékoztatja a határozat meghozatalát kérő személyt.

Ez a rendelkezés nem rendelkezik felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról, hanem kötelezettséget ír elő a BPHH számára arra, hogy közölje a jogvesztést és hozzon határozatot az érintett megállapításokról, ha a jogvesztés a rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus következtében áll elő.

Amennyiben a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó, szóban forgó rendelkezések jogvesztésről rendelkeznek, e rendelkezés elfogadható.

83. cikk

Az e rendeletben vagy az e rendelet alapján hozott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt eljárási rendelkezések hiányában az Ügynökség a tagállamokban általánosan elfogadott eljárásjogi alapelveket veszi figyelembe.

 

Ez a rendelkezés nem rendelkezik felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról, ehelyett lehetőséget nyújt a BPHH-nak arra, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által keltett joghézagokat – az elfogadott alapelvek figyelembevételével – kitöltse.

 

E rendelkezés célja a joghézagok kezelése; a rendelkezés a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat közvetlenül nem érinti.

89. cikk

1. Az Ügynökség rendszeres időközönként kiadja:

 

a) az Európai Védjegyértesítőt, amely tartalmazza a védjegylajstromba tett bejegyzéseket, továbbá minden olyan egyéb adatot, amelyeknek közzétételét e rendelet vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus előírja;

 

Ez a rendelkezés nem rendelkezik felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról, csupán kötelezővé teszi a rendelet szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok által előírt adatok közzétételét.

E rendelkezés közzétételi követelményt ír elő, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat közvetlenül nem érinti.

93a. cikk

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) a határozatok 75. cikkben említett alaki követelményei;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

b) a 77. cikkben említett szóbeli eljárások és a 78. cikkben említett bizonyítás szabályai;

                                   

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

c) a kézbesítés 79. cikkben említett szabályai;

 

A 79. cikkben foglalt rendelkezések már tartalmaznak a tértivevényes, ajánlott levélben, valamint az elektronikus úton történő kézbesítésre vonatkozó szabályokat. A 79. cikk előírja az ügyvezető számára, hogy határozza meg, hogyan kell a nyilvános hirdetményt elhelyezni. Nem világos tehát, hogy milyen további részletszabályokat kell felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal elfogadni.

 

Megkérdőjelezhető továbbá, hogy e rendelkezés – figyelemmel az e) pontra – nem felesleges-e.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem tűnnek szükségesnek, mivel az alap-jogiaktus és az e) pont már rendelkezik a részletes szabályokról.

d) a 79a. cikkben említett jogvesztés megállapítására irányuló eljárás;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

e) az Ügynökség előtt folyó eljárásokban a felek által alkalmazandó kommunikációs eszközökre, köztük a 79b. cikkben említett elektronikus kommunikációs eszközökre vonatkozó szabályok, valamint az Ügynökség által rendelkezésre bocsátandó nyomtatványok;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

f) a 79c. cikk (1) bekezdésében említett határidők számítására és hosszára vonatkozó szabályok;

 

A 74c. cikk (1) bekezdésében nem szerepelnek szabályok vagy határidők. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 93a. cikk f) pontjának megfelelően elfogadott szabályokra és határidőkre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szabályok és határidők meghatározása tekintetében.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó szabályokat és határidőket tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

g) az Ügynökség határozataiban előforduló nyelvi vagy átírási hibák és a nyilvánvaló tévedések, illetve a védjegy lajstromozása során vagy a lajstromozás meghirdetése során az Ügynökség által vétett technikai hibák javítására szolgáló, a 79d. cikkben említett eljárás;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

h) határozat visszavonására vagy a lajstromba bevitt bejegyzés törlésére szolgáló, a 80. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

i) az Ügynökség előtt folyó eljárás 82a. cikk szerinti megszakításának és folytatásának szabályai;

 

A 82a. cikkben nincsenek szabályok. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 93a. cikk i) pontjának megfelelően előírt szabályokra utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szabályok meghatározása tekintetében.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a szóban forgó szabályokat tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

j) a költségeknek a 85. cikk (1) bekezdésében említett arányosítására és megállapítására vonatkozó eljárások;

 

A 85. cikk (1) bekezdésében nincsenek feltételek. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 93a. cikk j) pontjával összhangban meghatározott feltételekre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szabályok meghatározása tekintetében.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki, a szóban forgó feltételeket tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

k) a 87. cikk (1) bekezdésében említett adatok;

 

A 87. cikk (1) bekezdése értelmében a BPHH számára már kötelező egy olyan nyilvántartás vezetése, amely tartalmazza a rendeletben előírt adatokat. A Bizottság tehát ténylegesen kiegészít vagy módosít felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, ami az EUMSZ 290. cikke értelmében nem lehetséges.

 

A jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, miszerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ténylegesen módosíthatók vagy kiegészíthetők, az alap-jogiaktusban pontosabban meg kell határozni a többi rendelkezéssel meg nem határozott konkrét adatokat, a 87. cikk (1) bekezdésében szereplő „vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” kifejezést pedig el kell hagyni.

 

l) a 88. cikkben említett iratbetekintés menete, ideértve az aktának az iratbetekintésből kizárt részeit, valamint az Ügynökség 88. cikk (5) bekezdése szerinti iratkezelésére vonatkozó szabályok;

 

A módosított 88. cikkben már szerepel, hogy az iratbetekintés körülményeiről és az iratmegőrzés módjáról az ügyvezető igazgató rendelkezik.

 

Felhatalmazás nem szükséges, ezt a rendelkezést el kell hagyni.

m) a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett adatoknak és bejegyzéseknek az Európai Védjegyértesítőben történő közzétételére vonatkozó szabályok, ideértve az információ típusát és a nyelveket, amelyeken a szóban forgó adatokat és bejegyzéseket közzé kell tenni;

 

Lásd a fenti k) pontot.

A jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, miszerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ténylegesen módosíthatók vagy kiegészíthetők, az alap-jogiaktusban pontosabban meg kell határozni a többi rendelkezés által meg nem határozott konkrét adatokat, a 89. cikk (1) bekezdésének a) pontjában szereplő „vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” kifejezést pedig el kell hagyni.

 

n) a 89. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett Hivatalos Lapban az Ügynökség által közzéteendő közlemények gyakorisága, alaki és nyelvi követelményei;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

o) az Ügynökség és a tagállami hatóságok közötti információcserére és kommunikációra, valamint a tagállami bíróságok vagy hatóságok általi vagy azokon keresztüli, 90. cikk szerinti iratbetekintésére vonatkozó szabályok;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

 

p) az Ügynökség előtti képviseletre vonatkozó, a 92. cikk (2) bekezdése szerinti kötelezettségtől való eltérések; a 92. cikk (4) bekezdése szerinti közös képviselő kijelölésére vonatkozó szabályok; a 92. cikk (3) bekezdésében említett alkalmazottaknak és a 93. cikk (1) bekezdésében említett hivatásos képviselőknek a képviselet ellátásához szükséges, aláírt képviseleti meghatalmazásuk Ügynökséghez történő benyújtására vonatkozó szabályok, valamint ezen meghatalmazás tartalma, továbbá a személyeknek a hivatásos képviselők jegyzékéből történő, a 93. cikk (5) bekezdése szerinti törlésére vonatkozó szabályok.”

 

A feltételek, amelyek szerint a 92. cikk (3) bekezdésében említett alkalmazottaknak és a 93. cikk (1) bekezdésében említett hivatásos képviselőknek az aláírt képviseleti meghatalmazást be kell nyújtaniuk az Ügynökséghez, a rendelet kiegészítő, nem alapvető rendelkezéseihez kapcsolódnak; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (38) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A 92. cikk módosított (2), (4) és (5) bekezdésével kapcsolatban említettek a 93a. cikk p) pontjában előírt, illetve megállapított esetekre és feltételekre utalnak. Az alap-jogiaktusban nincsenek tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettségek, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának a szabályok meghatározása tekintetében.

 

A 92. cikk (3) bekezdésével kapcsolatban a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

 

A jelenlegi helyzet orvoslása érdekében, miszerint a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ténylegesen módosíthatók vagy kiegészíthetők, az alap-jogiaktusban pontosabban meg kell határozni a 92. cikk (2), (4) és (5) bekezdésében szereplő konkrét eseteket és feltételeket, a 87. cikk (1) bekezdésében szereplő „vagy az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus” kifejezést pedig el kell hagyni.

114. cikk

A 114. cikk (2) bekezdésében az „a végrehajtási rendeletben” szövegrész helyébe az „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban” szövegrész lép.

 

Ez a cikk a bejelentések vagy védjegyek továbbításával kapcsolatban a nemzeti jogszabályokban foglalt olyan alaki követelményekre utal, amelyek eltérnek a rendeletben vagy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglaltaktól, vagy kiegészítik azokat.

 

 

114a. cikk

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 163. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el, amelyben meghatározza az európai védjegybejelentés átalakítása iránti kérelemre vonatkozó követelményeket, továbbá a kérelem vizsgálatára és közzétételére vonatkozó részletszabályokat.

 

Ez a rendelkezés általános felhatalmazás, az alap-jogiaktusban rögzített bármiféle vonatkozó szabály vagy kötelezettség nélkül. Nincs tehát semmi, ami módosítható vagy kiegészíthető lenne.

Ha a rendelet 112–114. cikkében nincsenek szabályok vagy kötelezettségek, amelyekre a felhatalmazás alapítható lenne, az említetteket tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

128. cikk

(4) Az ügyvezető igazgató különösen az alábbi feladatokat látja el:

 

[...]

 

n) az e rendeletben és az e rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott követelményekkel összhangban gyakorolja a 26. cikk (3) bekezdése, a 29. cikk (5) bekezdése, a 30. cikk (2) bekezdése, a 45. cikk (3) bekezdése, a 75. cikk (2) bekezdése, a 78. cikk (5) bekezdése, a 79., a 79b. és a 79c. cikk, a 87. cikk (3) bekezdése, a 88. cikk, a 89. cikk, a 93. cikk (4) bekezdése, a 119. cikk (8) bekezdése és a 144. cikk alapján ráruházott hatásköröket;

 

Lásd fentebb a 30., 79. és 88. cikkel kapcsolatban írtakat.

 

Nem lehet ellentmondás az ügyvezető igazgató hatásköre és a jogalkotási hatáskör átruházásának terjedelme között.

 

 

Az ellentmondások megelőzése érdekében az ügyvezető igazgató hatáskörét vagy a hatáskör átruházását módosítani kell.

144a. cikk

A Bizottság a 163. cikkben foglaltakkal összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) a nyelvhasználatra vonatkozó, a 119. cikkben említett különleges követelmények;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (45) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

b) azon esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat a 132. cikk (2) bekezdése és a 134. cikk (2) bekezdése alapján egyetlen tag hozza meg;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (45) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A 132. cikk (2) bekezdésében és a 134. cikk (2) bekezdésében tett hivatkozások jelenleg a 144a. cikk c) pontjára utalnak.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

 

A 132. cikk (2) bekezdésében és a 134. cikk (2) bekezdésében tett hivatkozásoknak azonban a 144a. cikk b) pontjára kell vonatkozniuk.

c) a fellebbezési tanácsok szervezetére vonatkozó részletes szabályok, ideértve a tanácsok felállítására és a fellebbezési tanácsoknak a 135. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett testületére, a kibővített tanács összetételére és az ügyeknek a kibővített tanács elé utalására a 135. cikk (4) bekezdésében említett szabályokat, továbbá azon feltételek, amelyek esetén a határozatokat a 135. cikk (2) és (5) bekezdésével összhangban egyetlen tag hozza meg;

 

A fellebbezési tanácsok testülete – hatályát tekintve – túl tág kifejezésnek tűnik, előfordulhat, hogy alapvető fontosságú elemeket érint.

 

Ettől eltekintve e rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (45) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók – azzal a kivétellel, hogy a fellebbezési tanács testülete hivatkozást az alap-jogiaktusban egyértelműsíteni kell.

 

d) az Ügynökségnek a 144. cikkel összhangban fizetendő díjak rendszere, ideértve a díjak összegét, a fizetési módokat, a pénznemeket, a díjak esedékességét, a fizetés teljesítésének tekintett napot, a fizetés elmaradásának és a késedelmes teljesítésnek, a kisebb összegű befizetésnek és a túlfizetésnek a következményeit, a díjmentesen nyújtható szolgáltatások körét, valamint azon feltételeket, amelyek között az ügyvezető igazgató gyakorolhatja a 144. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott hatásköröket.”

 

A díjak struktúrájának és összegének kivételével, amelyek alapvető fontosságú elemek, ezért ezekre vonatkozóan hatáskör-átruházás nem jöhet szóba, ez a rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (45) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok – a díjak struktúráját és összegét kivéve – elfogadhatók.

145. cikk

A 145. cikkben az „annak végrehajtási rendeleteit” szövegrész helyébe „az e rendelettel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat” szövegrész lép.

 

Ez a rendelkezés a szabályok nemzetközi lajstromozásra való alkalmazására vonatkozik.

Ez a rendelkezés a hatáskör-átruházást közvetlenül nem érinti.

161a. cikk

A Bizottság a 163. cikkel összhangban jogosult az alábbiakat meghatározó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására:

 

a) a 147. cikk (5) bekezdésében említett nemzetközi bejelentés alaki követelményei, a nemzetközi bejelentés vizsgálatára vonatkozó, a 147. cikk (6) bekezdése szerinti eljárás, valamint a nemzetközi bejelentésnek a nemzetközi irodához történő, a 147. cikk (4) bekezdése szerinti továbbításának szabályai;

 

A 147. cikk (5) bekezdésében nincsenek alaki követelmények. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 161a. cikk a) pontjával összhangban meghatározott alaki követelményekre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának az alaki követelmények meghatározása tekintetében.

 

Ettől eltekintve e rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók – a nemzetközi bejelentés alaki követelményeit kivéve, amelyeket tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

b) a 148a. cikk szerinti értesítés szabályai;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

c) a 149. cikk (2) bekezdésében említett területi kiterjesztés alaki követelményei, valamint ezen követelmények vizsgálatára vonatkozó eljárás és a területi kiterjesztésre vonatkozó kérelemnek a nemzetközi irodához történő továbbításának szabályai;

 

A 149. cikkben nincsenek alaki követelmények. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 161a. cikk c) pontjával összhangban meghatározott alaki követelményekre utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának az alaki követelmények meghatározása tekintetében.

 

A 149. cikknek nincs (2) bekezdése, a cikk csak egy bekezdésből áll. A szöveg úgy egészül ki az alaki követelményekkel kapcsolatos módosítással, hogy a módosítás utolsó mondatként kerül a szövegbe.

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, a kérelem alaki követelményeit tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

A hivatkozásnak a 149. cikkre kell utalnia.

d) a 153. cikk szerinti szenioritási kérelem benyújtására vonatkozó eljárás;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

e) a 154. cikkben említett feltétlen kizáró okok vizsgálatára vonatkozó eljárás, és a 156. cikk szerinti felszólalás benyújtására és vizsgálatára vonatkozó eljárás, ideértve a nemzetközi iroda szükséges tájékoztatását is;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

f) a nemzetközi lajstromozással összefüggő, a 154a. cikkben említett eljárások;

 

A 154a. cikk nem említ eljárásokat. A szóban forgó, módosított cikk ehelyett a 161a. cikk f) pontjával összhangban előírt eljárásokra utal. Az alap-jogiaktusban nincs tehát kiegészíthető vagy módosítható kötelezettség, és a Bizottság valójában korlátlan mérlegelési lehetőséget biztosít magának az eljárások meghatározása tekintetében.

 

A kötelezettségek jelenlegi kölcsönös visszautalások miatti hiányának orvoslása érdekében, ami azt jelenti, hogy valójában semmit nem módosítanak vagy egészítenek ki az EUMSZ 290. cikkével összhangban, az eljárásokat tovább kell pontosítani az alap-jogiaktusban.

 

g) azon esetek, amikor az Ügynökségnek értesítenie kell a nemzetközi irodát a nemzetközi lajstromozás joghatásainak a 158. cikk szerinti érvénytelenítéséről, és az erre vonatkozó értesítésben közlendő információk;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

h) a 158c. cikkben említett kérelmeknek a nemzetközi irodához történő továbbításának szabályai;

 

A 158c. cikk „a 161a. cikk h) pontjával összhangban meghatározott eseteket” említi, nem pedig a továbbítás szabályait.

 

Bármelyikről van is szó, ez a rendelkezés a rendelet kiegészítő, nem alapvető rendelkezéseihez kapcsolódik.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók, amennyiben pontosítják, hogy a tárgyat a továbbítás szabályai vagy meghatározott esetek képezik.

 

i) a 159. cikk (1) bekezdése szerinti átalakításra irányuló kérelemre vonatkozó követelmények;

 

Ez a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók.

j) a 161. cikkben említett átalakítás iránti kérelem alaki követelményei és az átalakításra vonatkozó eljárások;

 

A 161. cikk nem említi az „átalakítás iránti kérelem alaki követelményeit”.

 

Az eljárásokra vonatkozó rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók, az „alaki követelmények” kivételével, amelyeket az alap-jogiaktusban módosítani kell.

k) az Ügynökség és a nemzetközi iroda közötti információcserére vonatkozó szabályok, ideértve a 147. cikk (4) bekezdése, a 148a. cikk, a 153. cikk (2) bekezdése és a 158c. cikk szerinti értesítésekre vonatkozó szabályokat is.”

 

Nem létezik a 147. cikk (4) bekezdése „szerinti értesítés”.

 

Ezt kivéve e rendelkezés a rendelet nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítéséhez kapcsolódik; a célkitűzés, a tartalom és a hatály pedig – a (46) preambulumbekezdést is figyelembe véve – megfelelően meg van határozva.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadhatók, az „értesítések” kivételével, amelyet az alap-jogiaktusban módosítani kell.

163a. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

 

 

Megfelel az egyetértési megállapodásban foglalt mintacikknek.

 

(2) A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikkben említett felhatalmazások határozatlan időre szólnak.

 

A Parlament dönthet amellett, hogy egy meghatározott – például években megadott – időtartamot állapít meg, és emellett beszámolási követelményeket is előírhat (az egyetértési megállapodás szerinti 2. opció).

 

Megfelel az egyetértési megállapodásban foglalt mintacikknek.

 

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazásokat. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

 

 

Megfelel az egyetértési megállapodásban foglalt mintacikknek.

 

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

 

 

Megfelel az egyetértési megállapodásban foglalt mintacikknek.

 

(5) A 24a., a 35a., a 45a., a 49a., az 57a., a 65a., a 74a., a 74k., a 93a., a 114a., a 144a. és a 161a. cikk alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az értesítéstől számított két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást ellene, vagy ha az Európai Parlament és a Tanács az időtartam leteltét megelőzően egyaránt arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem emel kifogást. Ezen időtartam az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére 2 hónappal meghosszabbodik.”

A kifogások emelésére megállapított standard 2+2 hónapot a Parlament szabadon meghosszabbíthatja vagy lerövidítheti.

 

Megfelel az egyetértési megállapodásban foglalt mintacikknek.

 

A Parlament szabadon módosíthatja az időtartamot.

17.7.2013

VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről

a Jogi Bizottság részére

a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0161 – C7‑0087/2013 – 2013/0088(COD))

A vélemény előadója: George Sabin Cutaş

RÖVID INDOKOLÁS

A közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslat, valamint a 2008/95/EK irányelv módosítására irányuló javaslat fő célja az uniós tagállamok védjegy-lajstromozási rendszereinek összehangolása, valamint az uniós és a nemzeti védjegyrendszerek egymás mellett élésének és egymást kiegészítő jellegének biztosítása annak érdekében, hogy e rendszerek hatékonyabbá váljanak a vállalkozások számára: költségeik és összetettségük csökkenjen, működésük felgyorsuljon, a kiszámíthatóság és a jogbiztonság pedig növekedjen. Mindez jelentős lökést adhat az innovációnak és a gazdasági növekedésnek.

A vélemény kizárólag a javaslat kereskedelmi vonatkozású szempontjait – különösen a hamisított áruk Unión keresztüli továbbítását és interneten keresztüli értékesítését – állítja középpontba. Az előbbivel kapcsolatban a bizottsági javaslat célja a hamisított áruk Unión keresztüli továbbításának csökkentése. A vélemény támogatja ezt a kezdeményezést, bár egyértelművé teszi, hogy mindez nem befolyásolhatja negatívan az Unió azon jogát, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) dohai miniszteri konferenciáján 2001. november 14-én elfogadott, a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozatnak megfelelően előmozdítsa harmadik országok gyógyszerekhez való hozzáférését. Tudomásul kell vennie azonban, hogy a gyógyszerekhez való hozzáférés kérdése elsősorban a szabadalmakkal, és csak kisebb részben a védjegyekkel kapcsolatos.

Ami a második kereskedelmi vonatkozású szempontot illeti, a javaslat célja annak megakadályozása, hogy hamisított áruk – különösen az interneten keresztüli értékesítéssel – lépjenek be az Unióba. Ez a probléma az utóbbi években – az internetes értékesítések növekvő számának köszönhetően – különösen jelentőssé vált. A vélemény pontosítja azokat a jogi eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a védjegyjogosult intézkedéseket tegyen a hamisított áruk behozatalának megakadályozására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal. Tekintettel a probléma jelentőségére és a kockán forgó gazdasági érdekekre, helyénvaló a hamisított áruk internetes oldalakon keresztül történő értékesítése fölötti tagállami ellenőrzés javítása.

Végül a vélemény rámutat az Unióban a földrajzi jelzések oltalmával kapcsolatos uniós vívmányok kiterjesztésének szükségességére, ami például úgy valósulhatna meg, hogy a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken, a boron és a szeszes italokon kívüli egyéb termékek földrajzi jelzéseit – egy jövőbeli uniós jogalkotási aktussal – a szabályozás hatálya alá vonnák.

MÓDOSÍTÁSOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felkéri a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja bele az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13) Az uniós szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében szükséges tisztázni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítanak egy későbbi európai védjegy elleni felszólalásra, hogy az elbíráló által hivatalból figyelembe veendő kizáró okot jelentenek-e.

(13) Az uniós szintű oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések erőteljes oltalmának fenntartása érdekében szükséges tisztázni, hogy e jogok attól függetlenül feljogosítanak egy későbbi európai védjegy elleni felszólalásra, hogy az elbíráló által hivatalból figyelembe veendő kizáró okot jelentenek-e. Mivel az uniós jog csak a mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, borok és szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról rendelkezik, a Bizottságnak rendeletre irányuló javaslatot kellene elfogadnia a mezőgazdasági termékektől, élelmiszerektől, boroktól és szeszes italoktól eltérő földrajzi árujelzők tagállami szabályozásának harmonizálásáról is.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

(18) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Ez nem érinti a WTO-szabályok – különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikke – Unió általi betartását, valamint az Unió azon jogát, hogy előmozdítsa harmadik országok gyógyszerekhez való hozzáférését, konkrétabban a generikus gyógyszerek gyártását, forgalmazását és terjesztését az Unióban és külföldön.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(19) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal. Ennek érdekében a jogosultnak meg kell hoznia a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben és a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben előírt vonatkozó intézkedéseket.

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 12 pont

207/2009/EK rendelet

9 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4) Az európai védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(4) Az európai védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

 

Ennek érdekében az európai védjegy jogosultja megteheti a 48/2004/EK irányelvben előírt vonatkozó jogi lépéseket, és kérheti a nemzeti vámhatóságokat, hogy lépjenek fel a jogaikat állítólagosan sértő árukkal szemben a szellemitulajdon-jogok vámhatósági érvényesítéséről szóló, 2013. június 12-i 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti lefoglalás és megsemmisítés formájában.

 

A tagállamok is megteszik a megfelelő intézkedéseket a hamisított áruk interneten keresztül történő értékesítésének megakadályozására.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

2009/207/EK rendelet

9 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.”

Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.” Ez nem érinti a WTO-szabályok, különösen a GATT szabad árutovábbításról szóló V. cikke Unió általi betartását.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

2009/207/EK rendelet

9 a cikk – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a) kereskedelmi forgalomban az európai védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése kiszerelésen, csomagoláson, vagy bármely más olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;

a) kereskedelmi forgalomban az európai védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló – e rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében meghatározottak szerinti – megjelölés elhelyezése kiszerelésen, csomagoláson, vagy bármely más olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető;

Indokolás

A bekezdésnek összhangban kell lennie az azonosság és a hasonlóság vonatkozásában a 8. cikk (1) bekezdésében már meghatározott rendelkezésekkel.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 74 a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

74aa. Az importőr és az áru tulajdonosának kártalanítása

 

Az Ügynökségnek jogában áll az európai védjegy jogosultját arra kötelezni, hogy megfelelő kártérítést fizessen az importőrnek, a címzettnek és az áru tulajdonosának az áru jogellenes – a 9. cikkben biztosított importkorlátozó jogok szerinti – visszatartása miatt őket ért kárért.

Indokolás

A TRIPS-megállapodás 56. cikke alapján a megfelelő ügynökségnek jogában áll a kérelmezőt – ebben az esetben a védjegy jogosultját – arra kötelezni, hogy megfelelő kárpótlást nyújtson az importőröknek vagy a tulajdonosoknak a jogellenes visszatartásokért. A jogellenes visszatartás jelentős és egyre súlyosabb probléma. „A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok uniós vámhatóságok általi érvényesítése: az uniós határoknál tapasztalt eredmények” című éves bizottsági jelentés szerint 2011-ben több mint 2700 esetben tartottak vissza tévesen árut, ami több mint 46%-os növekedés a két évvel azelőtti értékekhez viszonyítva.

ELJÁRÁS

Cím

A közösségi védjegy

Hivatkozások

COM(2013)0161 – C7-0087/2013 – 2013/0088(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2013

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

16.4.2013

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

George Sabin Cutaş

25.4.2013

Vizsgálat a bizottságban

11.7.2013

16.9.2013

 

 

Az elfogadás dátuma

14.10.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Badia i Cutchet, Nora Berra, Daniel Caspary, María Auxiliadora Correa Zamora, Andrea Cozzolino, George Sabin Cutaş, Marielle de Sarnez, Christofer Fjellner, Yannick Jadot, Franziska Keller, Bernd Lange, Vital Moreira, Paul Murphy, Niccolò Rinaldi, Helmut Scholz, Peter Šťastný, Robert Sturdy, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Jarosław Leszek Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Elisabeth Jeggle, Krzysztof Lisek, Iosif Matula, Paul Rübig, Catherine Stihler

7.11.2013

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről

a Jogi Bizottság részére

a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2013)0161 – C7‑0087/2013 – 2013/0088(COD))

Előadó: Regina Bastos

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Unióban a védjegyek lajstromozása történhet nemzeti szinten, a tagállamok iparjogvédelmi hivatalainál (a tagállamok védjegyekre vonatkozó jogszabályait részben összehangolta a 2008/95/EK irányelvvel egységes szerkezetbe foglalt, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelv), vagy uniós szinten, közösségi védjegyként (a 207/2009/EK rendelet által egységes szerkezetbe foglalt, a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet alapján). A rendelet létrehozta továbbá a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (BPHH), amely a közösségi védjegyek lajstromozásáért és kezeléséért felelős. A védjegyekkel kapcsolatos e vívmány nem ment keresztül nagyobb módosításon, viszont a vállalati környezet jelentősen átalakult.

A javaslat célja

A közösségi védjegy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 118. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott, szellemi tulajdon feletti oltalmi jogcím. Az Európai Bizottság által végrehajtott hatásvizsgálat rávilágított arra, hogy a közösségi védjegyrendszer javítása és ésszerűsítése érdekében a rendelet egyes részeit módosítani kell.

Az Európai Bizottság által 2013. március 27-én javasolt felülvizsgálat általános célkitűzései a következők:

•   az európai védjegyrendszer korszerűsítése,

•   a fennálló szabályozási keret rendelkezései közötti eltérések korlátozása, valamint

•   a védjegyhivatalok közötti együttműködés javítása.

Lehetővé kell tenni, hogy az uniós vállalkozások fokozzák versenyképességüket, és ennek érdekében a következő lépéseket kell tenni:

•   a védjegyoltalmi rendszerekhez való hozzáférés javítása (alacsonyabb költségek, gyorsabb eljárás és nagyobb fokú kiszámíthatóság),

•   a jogbiztonság garantálása a vállalkozások számára, valamint

•   az uniós és nemzeti rendszerek párhuzamos fennállásának és egymást kiegészítő működésének biztosítása.

Ami a rendelet felülvizsgálatát illeti, a Bizottság nem egy új rendszerre, hanem a meglévő rendelkezések célirányos korszerűsítésére tesz javaslatot. A következőkről van szó:

•   az alkalmazott terminológia hozzáigazítása a Lisszaboni Szerződéshez és a rendelkezések hozzáigazítása a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéshez;

•   a közösségi védjegyekkel kapcsolatos bejelentési és lajstromozási eljárások ésszerűsítése,

•   néhány jogi kérdés tisztázása,

•   a BPHH és a tagállami hivatalok közötti együttműködés megszervezése, valamint

•   az EUMSZ a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokról szóló 290. cikkével való összhang megteremtése.

A belső piaccal összefüggő szempontok

A közösségi és a nemzeti védjegyrendszer a belső piac megfelelő működéséhez szükséges. A védjegyek a vállalkozások termékeinek és szolgáltatásainak megkülönböztetését szolgálják, ügyfeleket vonzanak és növekedést generálnak, ezáltal lehetővé teszik, hogy a vállalkozások megőrizzék piaci versenypozíciójukat. A BPHH-hoz benyújtott közösségi védjegybejelentések száma folyamatosan növekszik, 2012-ben meghaladta a 107 900-at. Ez a növekedés együtt járt azzal, hogy az érdekelt felek egyre növekvő várakozással tekintettek egy kiváló minőségű, ésszerűbb, következetesebb, hozzáférhetőbb és a technológia aktuális szintjén lévő védjegy-lajstromozási rendszer felé.

Konkrétabban, az új jogalkotási csomag a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság hatáskörével összefüggő néhány rendelkezést is tartalmaz:

•   egyértelművé teszi, hogy a védjegy tulajdonosa megakadályozhatja védjegyének összehasonlító reklámokban történő felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám nem teljesíti a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK irányelv 4. cikkében foglalt követelményeket;

•    egyértelművé teszi, hogy a hamisított áruk interneten keresztül történő rendelésének és értékesítésének visszaszorítása érdekében akkor sem lehet árukat az EU-ba importálni, ha csupán a feladó jár el kereskedelmi célból;

•   lehetővé teszi, hogy a jogosultak kapjanak felhatalmazást annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (függetlenül attól, hogy szabad forgalomba bocsátották-e őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

Az előadó álláspontja

Az előadó általában elégedett az Európai Bizottság javaslatával, és különösen a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság hatáskörével összefüggő néhány rendelkezéssel. A jelentéstervezetben benyújtott módosítások a következőkre irányulnak:

•   a nemzeti hatóságok a védjegyoltalmi rendszerekben és a hamisítás elleni küzdelemben betöltött szerepének megerősítése,

•   a közösségi védjegybejelentések csak az Ügynökségnél történő benyújtására vonatkozó lehetőség megszüntetése,

•   az európai védjegyoltalom tárgyát képező megjelölés meghatározása,

•   az áruk és szolgáltatások megnevezésére és osztályozására vonatkozó határidők,

•   az Ügynökség feladatai,

•   az igazgatótanács összetétele, valamint

•   a díjak.

MÓDOSÍTÁSOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy jelentésébe foglalja be a következő javaslatokat:

Módosítás 1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez maga után vonja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség).

(2) A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének következményeként aktualizálni kell a 207/2009/EK rendelet terminológiáját. Ez maga után vonja, hogy a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az „európai uniós védjegy” kifejezés lép. A decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítéssel (amelyről az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2012 júliusában állapodott meg) összhangban a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezést felváltja az „Az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Ügynöksége” elnevezés (a továbbiakban: az Ügynökség).

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9) Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai védjegy fogalommeghatározásából. A megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett mindaddig, amíg az ábrázolás lehetővé teszi az illetékes hatóság és a köz számára az oltalom pontos tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását.

(9) Annak érdekében, hogy a jogbiztonság növelésével egyidejűleg nagyobb rugalmasságot tegyünk lehetővé a védjegyek ábrázolási módja tekintetében, a grafikai ábrázolhatóság követelményét törölni kell az európai védjegy fogalommeghatározásából. A megjelölés bármely megfelelő formában – így nem szükségszerűen grafikai eszközökkel – történő ábrázolása megengedett annak a követelménynek a betartása mellett, hogy a megjelölés mind a közzétételben, mind a lajstrombejegyzésben ábrázolható legyen oly módon, hogy lehetővé tegye az illetékes hatóság és a köz számára az oltalom pontos tárgyának pontos és egyértelmű meghatározását.

Módosítás  3

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a) A védjegy lajstromozása ellen bármely természetes vagy jogi személy, valamint a gyártókat, a termelőket, a szolgáltatókat, a kereskedőket vagy a fogyasztókat képviselő bármely olyan csoport vagy szerv felszólalhat, amely bizonyítja, hogy a védjegy alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

Módosítás  4

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15) A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom az európai védjegynek, amilyen mértékig az európai védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül.

(15) A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom az európai védjegynek, amilyen mértékig az európai védjegy fő funkciója sérül.

Módosítás  5

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a) A védjegy fő funkciója, hogy a fogyasztó vagy a végfelhasználó számára garantálja a termék eredetét, biztosítva, hogy a fogyasztó vagy a végfelhasználó a tévedés lehetősége nélkül meg tudja különböztetni az eredeti terméket a más eredetű termékektől.

Módosítás  6

Rendeletre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b) Annak megállapításakor, hogy sérül-e a védjegy fő funkciója, e rendelkezést a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapvető jog garantálása érdekében az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerint kell értelmezni.

Módosítás  7

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

(18) A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében az európai védjegy jogosultját fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti hatóságok segítségével megakadályozza, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be az Unió vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett európai védjeggyel lényegében megegyező védjegy.

Indokolás

Az említett árubehozatal megakadályozásához a nemzeti hatóságok segítségére van szükség.

Módosítás  8

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

(19) A védjegybitorló áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében, (mindenekelőtt az interneten keresztüli értékesítések összefüggésében) a jogosultat fel kell hatalmazni arra, hogy a nemzeti hatóságok segítségével megtiltsa az ilyen áruk Unióba történő behozatalát vagy felkínálását, amennyiben csak az áruk feladója, közvetítője, az ügynök vagy az online értékesítő jár el kereskedelmi céllal.

Indokolás

Az említett árubehozatal megakadályozásához a nemzeti hatóságok segítségére van szükség.

Módosítás  9

Rendeletre irányuló javaslat

21 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(21a) A védjegy által biztosított kizárólagos jogok nem jogosíthatják fel a jogosultat olyan jelek vagy jelzések használatának tiltására, amelyeket megfelelő indokkal használnak annak érdekében, hogy a fogyasztók összehasonlításokat tehessenek, véleményt nyilváníthassanak, vagy amelyeken a védjegyet nem kereskedelmi célra használják.

Módosítás  10

Rendeletre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27) Tekintettel a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalaihoz (a továbbiakban: a tagállamok hivatalai) benyújtott európai védjegybejelentések fokozatosan csökkenő és elhanyagolható számára, a továbbiakban európai védjegybejelentés benyújtása csak az Ügynökségnél lesz engedélyezett.

törölve

Indokolás

Tekintettel arra, hogy a célkitűzés a dolgok egyszerűbbé tétele mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára, továbbra is elérhetővé kell tenni a védjegyek európai szintű lajstromozásának valamennyi módját. A jövőben ezért továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az eljárást a – csupán az Ügynökség közvetítőjeként eljáró – nemzeti hatóságoknál is le lehessen folytatni.

Módosítás  11

Rendeletre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45) Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: az Ügynökség előtt folyó eljárásokban használandó nyelvek, azok az esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és azok megfizetésének részletei.

(45) Annak érdekében, hogy biztosítsa a vitarendezés hatékony és eredményes módszerét, a 207/2009/EK rendeletben rögzített nyelvi szabályozással való összhangot, az egyszerű kérdésekben való gyors határozathozatalt, valamint a fellebbezési tanács hatékony és eredményes szervezését, továbbá az Ügynökség által kivetendő díjak megfelelő és realisztikus szintjének a 207/2009/EK rendeletben rögzített költségvetési elvek tiszteletben tartása melletti biztosítására a Bizottság részére felhatalmazást kell adni, hogy a Szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következők részletes meghatározásáról: az Ügynökség által alkalmazandó, nyelvhasználatra vonatkozó szabályok, azok az esetek, amikor a felszólalási vagy törlési határozatokat egyetlen tag hozza meg, a fellebbezési tanács szervezetének részletei, az Ügynökségnek fizetendő díjak összege és azok megfizetésének részletei.

Módosítás  12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

207/2009/EK rendelet

4 cikk – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b) megjelenítésének módja lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság meghatározhassa a jogosultjának nyújtott oltalom pontos tárgyát.’;

b) ábrázolása lehetővé teszi az illetékes hatóság és a nyilvánosság számára a jogosultnak nyújtott oltalom tárgyának egyértelmű és pontos meghatározását.

Indokolás

A célkitűzés az, hogy az európai védjegyet alkotó elemek ábrázolása egyértelmű és pontos legyen.

Módosítás  13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

207/2009/EK rendelet

9 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a megjelölés azonos az európai védjeggyel, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, és amennyiben ez a használat érinti vagy érintheti az európai védjegy azon funkcióját, hogy garantálja a fogyasztók részére az áruk, illetve szolgáltatások eredetét;

a megjelölés azonos az európai védjeggyel, és azt olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, amelyek azonosak azokkal, amelyekkel kapcsolatban az európai védjegyet lajstromba vették, és amennyiben ez a használat érinti vagy érintheti az európai védjegy azon funkcióját, hogy garantálja a fogyasztók részére az áruk, illetve szolgáltatások eredetét, lehetővé téve számukra, hogy az összetévesztés lehetősége nélkül megkülönböztethessék azokat más eredetű terméktől vagy termékektől;

Módosítás  14

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

207/2009/EK rendelet

9 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegy jogosultja emellett felléphet a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatal megakadályozására, amennyiben csak az áruk feladója jár el kereskedelmi céllal.

Az európai védjegy jogosultjának emellett jogában áll a nemzeti hatóságok segítségével megakadályozni a (3) bekezdés c) pontjában említett árubehozatalt vagy az áruk a (3) bekezdés b) pontja szerinti felkínálását, amennyiben az áruk feladója, a közvetítő, az ügynök vagy az online értékesítő kereskedelmi céllal jár el.

Módosítás  15

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

207/2009/EK rendelet

9 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.”

Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki az Unió vámterületére az adott európai védjegyet sértő árukat hoz be, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve:

 

a) harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet;

 

b) kereskedelmi célokat szolgálnak anélkül, hogy az említett területen szabad forgalomba bocsátották volna azokat.

Indokolás

A hamisított és csempészáruk kereskedelmi hálózata a jogszerű nemzetközi kereskedelmi hálózatokat igyekszik másolni. Mivel a vámokmányok, különösen az áruk eredetére és rendeltetési helyére vonatkozó okmányok hamisítását egyes bűnözői hálózatok viszonylag könnyen megoldják, ezért a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak szükségesnek érzi, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a kereskedelmi áruforgalom ellenőrzése elengedhetetlen a belső piac, illetve a fogyasztók jogainak, egészségének és biztonságának védelme érdekében.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

207/2009/EK rendelet

9 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5) Az európai védjegy jogosultja emellett bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.”;

(5) Az európai védjegy jogosultja emellett, a nemzeti hatóságok segítségével, bárkivel szemben felléphet, aki gazdasági tevékenység körében az Unió vámterületére hoz be árukat azok szabad forgalomba bocsátása nélkül, amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, harmadik országokból érkeznek és engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott európai védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet.

Indokolás

Az említett árubehozatal megakadályozásához a nemzeti hatóságok segítségére van szükség.

Módosítás  17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

207/2009/EK rendelet

12 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az első albekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

Ez a bekezdés csak akkor alkalmazandó, ha a harmadik felek általi használat az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történik.

Indokolás

E módosítás célja annak pontosítása, hogy a tisztességes használat követelménye nemcsak az a) pontra, hanem az a), b) és c) pontra egyaránt vonatkozik.

Módosítás  18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 14 pont

207/2009/EK rendelet

12 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a védjegyet – alapos okkal – a következőkkel összefüggésben használja:

 

a) hirdetés vagy reklám, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára az áruk vagy szolgáltatások összehasonlítását; illetve

 

b) a védjegyjogosult vagy a védjegytulajdonos árui vagy szolgáltatásai azonosítása és parodizálása, kritizálása, illetve az ezekkel kapcsolatos észrevételek közlése; illetve

 

c) a védjegy bármely nem kereskedelmi használata.

Módosítás  19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 16 pont

207/2009/EK rendelet

15 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 15. cikk (1) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a közösségi védjegy tényleges használatát egy tagállamban vagy annak egy részében az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a közösségi védjegyoltalomra alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

Indokolás

„A Közösségben” kifejezés helyett az „egy tagállamban vagy annak egy részében” kifejezést javasolt használni. Amennyiben a használat „tényleges”, a védjegyoltalomnak az uniós védjegy használatának elmulasztása címén történő megszüntetésére irányuló követelés kivédéséhez elegendőnek kell lennie, ha a használat egyetlen tagállamra vagy annak egy részére korlátozódik.

Módosítás  20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 25 pont

207/2009/EK rendelet

25 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegybejelentést az Ügynökséghez kell benyújtani.” ;

Az európai védjegybejelentést az Ügynökséghez vagy a hivatalhoz kell benyújtani.”

Indokolás

Tekintettel arra, hogy a célkitűzés a dolgok egyszerűbbé tétele mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára, továbbra is elérhetővé kell tenni a védjegyek európai szintű lajstromozásának valamennyi módját. A jövőben ezért továbbra is lehetővé kell tenni, hogy az eljárást a – csupán az Ügynökség közvetítőjeként eljáró – nemzeti hatóságoknál is le lehessen folytatni.

Módosítás  21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 27 pont

207/2009/EK rendelet

27 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az európai védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő által az Ügynökségnél benyújtott iratok tartalmazzák a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat, feltéve, hogy megfizették a bejelentési díjat, azaz a fizetési megbízást legkésőbb ezen a napon kiadták.”;

Az európai védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat benyújtja az Ügynökséghez vagy a hivatalhoz, feltéve, hogy a fent említett iratok benyújtásától számított egy hónapon belül megfizették a bejelentési díjat.”

Indokolás

Az európai védjegybejelentés bejelentési napja az a nap, amelyen a bejelentő a 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott adatokat tartalmazó iratokat benyújtja az Ügynökséghez vagy a tagállami iparjogvédelmi hivatalhoz. A jelenlegi egy hónapos türelmi időt meg kell tartani azért, hogy a bejelentők anélkül visszavonhassák és újra benyújthassák a bejelentéseket, hogy kétszer is meg kellene fizetniük a díjat. Ez különösen a kkv-k számára fontos, amelyek esetében a hibás bejelentések benyújtása valószínűbb, és amelyek számára a kétszeres díjfizetési kötelezettség különösen megterhelő lenne.

Módosítás  22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont

207/2009/EK rendelet

28 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Azon európai védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket csupán valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában.

Azon európai védjegyek jogosultjai, amelyekre vonatkozóan a bejelentést 2012. június 22. előtt tették meg, és amelyeket valamely nizzai osztály teljes fejezete tekintetében vettek lajstromba, nyilatkozhatnak, hogy szándékuk a bejelentési napon az volt, hogy az adott osztály fejezetének konkrét jelentése által lefedett áruk és szolgáltatások körén túli árukra és szolgáltatásokra kérjenek oltalmat, feltéve, hogy az így megnevezett áruk és szolgáltatások szerepelnek a nizzai osztályozásnak a bejelentés napján érvényben lévő kiadásának adott osztályra vonatkozó betűrendes felsorolásában.

Indokolás

A fejezetcímek módosítására szolgáló ablak nem vonatkozhat kizárólag a csupán fejezetcímekből álló bejelentésekre, hanem azokra is vonatkoznia kell, amelyek egy egész fejezetcímet és bizonyos egyéb árukat/szolgáltatásokat is magukban foglalnak.

Módosítás  23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 28 pont

207/2009/EK rendelet

28 cikk – 8 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nyilatkozatot e rendelet hatályba lépésétől számított 4 hónapon belül kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.

A nyilatkozatot a módosítások vagy a megújítás bejegyzésekor kell benyújtani az Ügynökséghez, egyértelmű, pontos és konkrét megfogalmazásban jelezve azokat az árukat és szolgáltatásokat, amelyeket a fejezetcímben szereplő fogalom konkrét jelentése nem fed le egyértelműen, és amelyekre a jogosult eredeti szándéka kiterjedt. Az Ügynökség megteszi a lajstrom ennek megfelelő módosításához szükséges intézkedéseket. Ez a lehetőség nem sérti a 15. cikknek, a 42. cikk (2) bekezdésének, az 51. cikk (1) bekezdése a) pontjának és az 57. cikk (2) bekezdésének alkalmazását.

Indokolás

Aki a lajstromozást 2012. június 22. előtt hajtotta végre, minden akkori jogi előírásnak eleget tett. Az újabb és bonyolult eljárások elkerülése érdekében ezt az eljárást a lajstromba vett védjegy valamilyen módosítása alkalmával, vagy a védjegy megújításának bejelentésekor kell végrehajtani.

Módosítás  24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 30 pont

207/2009/EK rendelet

30 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az elsőbbségi igényt az európai védjegybejelentéssel együtt kell benyújtani, és tartalmaznia kell a korábbi bejelentés időpontját, számát és országát.

Ha a bejelentő korábbi bejelentésen alapuló elsőbbséget igényel, be kell nyújtania az elsőbbségi nyilatkozatot és a korábbi bejelentés másolatát. Ha ez utóbbi nem az Ügynökség nyelveinek egyikén készült, a bejelentőnek be kell nyújtania a korábbi bejelentés e nyelvek egyikén készült fordítását.

Indokolás

A közösségi védjegyről szóló rendelet végrehajtási rendelete szerint az elsőbbségi jog vagy a bejelentésben, vagy a bejelentéstől számított két hónapon belül igényelhető. Az elsőbbségi jog hatása, hogy – a korábbi jogok meghatározásának szempontjából – a védjegybejelentés bejelentési napjának az elsőbbség napja számít. A módosítás célja a 30. cikk jelenlegi szövegének fenntartása, azaz a két hónapos türelmi idő megtartása.

Módosítás  25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 38 pont

207/2009/EK rendelet

40 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az észrevételt tevő az Ügynökség előtti eljárásban nem ügyfél.

törölve

Módosítás  26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 39 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

41 cikk – 5 bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

39a. A 41. cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

 

(5) A védjegy lajstromozása ellen bármely természetes vagy jogi személy, valamint a gyártókat, a termelőket, a szolgáltatókat, a kereskedőket vagy a fogyasztókat képviselő bármely olyan csoport vagy szerv felszólalhat, amely bizonyítja, hogy a védjegy alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

Módosítás  27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 40 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

42 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

40a. A 42. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

Az Ügynökség, ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket – lehetőség szerint a felszólalási eljárás hivatalos megindítása előtt – egyezség megkötésére hívhatja fel. A felhívásban az Ügynökség tájékoztatást nyújt a rendelkezésre álló közvetítési eljárásról és a szakosodott közvetítő szervekről, az Ügynökség által akkreditált külső közvetítők által nyújtott szolgáltatásokat is beleértve.

 

Ha a felszólalási eljárás alatt a felek egyezségkötésről döntenek, az Ügynökség mindkét fél számára ésszerű idővel meghosszabbítja a határidőt, hogy lezárhassák a közvetítési eljárást.

Indokolás

A 42. cikk (4) bekezdésének jelenlegi szövege: „A hivatal, ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket egyezség megkötésre hívhatja fel.” A BPHH által nyújtott közvetítési szolgáltatások a fellebbezési eljárásra korlátozódnak, és kizárólag a BPHH munkatársai járhatnak el közvetítőként. Az eddig lefolytatott közvetítések száma igen csekély. A közvetítés vonzerejének fokozása érdekében arra kell ösztönözni a feleket, hogy a közvetítést már egy korábbi szakaszban vegyék igénybe. A feleket ezenkívül külső közvetítők választására is fel kellene jogosítani.

Módosítás  28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 50 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

57 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

50a. A 57. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

Az Ügynökség, ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket – lehetőség szerint a törlési eljárás hivatalos megindítása előtt – egyezség megkötésére hívhatja fel. A felhívásban az Ügynökség tájékoztatást nyújt a rendelkezésre álló közvetítési eljárásról és a szakosodott közvetítő szervekről, az Ügynökség által akkreditált külső közvetítők által nyújtott szolgáltatásokat is beleértve.

 

Ha a felszólalási eljárás alatt a felek egyezségkötésről döntenek, az Ügynökség mindkét fél számára ésszerű idővel meghosszabbítja a határidőt, hogy lezárhassák a közvetítési eljárást.

Indokolás

A 57. cikk (4) bekezdésének jelenlegi szövege: „A hivatal, ha ezt helyénvalónak ítéli, a feleket egyezség megkötésre hívhatja fel.” A BPHH által nyújtott közvetítési szolgáltatások a fellebbezési eljárásra korlátozódnak, és kizárólag a BPHH munkatársai járhatnak el közvetítőként. Az eddig lefolytatott közvetítések száma igen csekély. A közvetítés vonzerejének fokozása érdekében arra kell ösztönözni a feleket, hogy a közvetítést már egy korábbi szakaszban vegyék igénybe. A feleket fel kellene jogosítani külső közvetítők választására.

Módosítás  29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 1 a szakasz – 123 b cikk – 1 bekezdés – d a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

da) az 1151/2012/EU rendelet által létrehozott oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek rendszereinek igazgatása és előmozdítása;

Indokolás

A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok egyre intenzívebb európai szintű harmonizációja idején ésszerűnek tűnik, hogy valamennyi terméket ugyanazon jogszabályok védelme alá helyezzük, biztosítva ezzel a jogi koherenciát.

Módosítás  30

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 1 a szakasz – 123 b cikk – 1 bekezdés – d b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

db) az Európai Parlament és a Tanács 1234/2007/EK rendelete és 110/2008/EK rendelete által létrehozott oltalom alatt álló földrajzi jelzések igazgatása és előmozdítása;

Indokolás

A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok egyre intenzívebb európai szintű harmonizációja idején ésszerűnek tűnik, hogy valamennyi terméket ugyanazon jogszabályok védelme alá helyezzük, biztosítva ezzel a jogi koherenciát.

Módosítás  31

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 1 a szakasz – 123 b cikk – 1 bekezdés – d c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

dc) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 118. cikke szerint létrehozott egyéb európai szellemitulajdon-jogok igazgatása és előmozdítása.

Indokolás

A szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok egyre intenzívebb európai szintű harmonizációja idején ésszerűnek tűnik, hogy valamennyi terméket ugyanazon jogszabályok védelme alá helyezzük, biztosítva ezzel a jogi koherenciát.

Módosítás  32

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 1 a szakasz – 123 b cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3) A felek közötti peren kívüli egyezség elősegítése érdekében az Ügynökség önkéntes közvetítői szolgáltatást nyújthat.

(3) Az alternatív vitarendezési eljárásokhoz való hozzáférés megkönnyítése és a peren kívüli egyezségek elősegítése érdekében az Ügynökség online és offline önkéntes közvetítői szolgáltatást nyújthat a polgári és kereskedelmi ügyekben végzett közvetítés egyes szempontjairól szóló, 2008. május 21-i 2008/52/EK európai parlament és tanácsi irányelv alapján9a.

 

_____________

 

9aHJ L 136., 2008.5.24., 3. o.

Indokolás

E közvetítés fontos szerepet tölt be, mivel kiküszöböli a bírósági eljárások magas költségeit, valamint biztosítja a jogviták gyorsabb megoldását.

Módosítás  33

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 98 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 1 a szakasz – 123 c cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az Ügynökség meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós érdekű közös projekteket. A projektek meghatározása tartalmazza az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait.

Az Ügynökség a tagállamok hatóságaival együttműködésben meghatározza, kidolgozza és koordinálja az (1) bekezdésben említett területekkel összefüggő uniós érdekű közös projekteket. A projektek meghatározása tartalmazza az egyes résztvevő tagállami iparjogvédelmi hivatalok, illetve a Benelux Szellemitulajdon-védelmi Hivatal konkrét kötelezettségeit és feladatait.

Módosítás  34

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 2 szakasz – 124 cikk – 1 bekezdés – k a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ka) az ügyvezető igazgató által benyújtott terv alapján az igazgatótanács a 128. cikk (4) bekezdése o) pontjának megfelelően jóváhagyja a közvetítési és választottbíráskodási szabályzatot, valamint az e célra létrehozott központ működésére vonatkozó szabályokat.

Módosítás  35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 2 szakasz – 125 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság két képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

(1) Az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság egy képviselőjéből, az Európai Parlament egy képviselőjéből, valamint azok helyetteseiből áll.

Indokolás

Az igazgatótanácsnak paritásos összetételűnek kell lennie, azaz a tagállamok egy-egy képviselőjéből, az Európai Bizottság egy képviselőjéből és az Európai Parlament egy képviselőjéből kell állnia annak érdekében, hogy létrejöjjön az intézmények közötti egyensúly, és az EP hatékonyan részt vehessen a Hivatal irányításának ellenőrzésében.

Módosítás  36

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 3 szakasz – 128 cikk – 4 bekezdés – o a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

oa) előkészíti a közvetítési tervet és a választottbíráskodási szabályzatot, valamint az e célra létrehozott központ működésére vonatkozó szabályokat, és elfogadás céljából az igazgatótanács elé terjeszti azokat.

Módosítás  37

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 3 szakasz – 129 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által javasolt jelöltek listájáról az igazgatótanács nevezi ki. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Az ügyvezető igazgatót nyílt és átlátható kiválasztási eljárás keretében a kiválasztásért felelős – a tagállamok két képviselőjéből, valamint a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből álló – bizottság által javasolt, legalább három jelöltet tartalmazó listáról az igazgatótanács nevezi ki. Kinevezése előtt az igazgatótanács által kiválasztott jelölt felkérhető az Európai Parlament valamely illetékes bizottsága előtti meghallgatásra, és az illetékes bizottság tagjai által feltett kérdések megválaszolására. Az ügyvezető igazgató szerződésének megkötése céljából az Ügynökséget az igazgatótanács elnöke képviseli.

Módosítás  38

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 3 szakasz – 129 cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ügyvezető igazgató kizárólag az Európai Bizottság javaslata alapján eljáró igazgatótanács határozata alapján menthető fel.

Az ügyvezető igazgató kizárólag az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament javaslata alapján eljárva, az igazgatótanács – a tagok legalább kétharmados többségével meghozott – határozata alapján menthető fel.

Módosítás  39

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 3 szakasz – 129 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt év. Ezen időszak végéig a Bizottság értékelést készít, amelyben figyelembe veszi az ügyvezető igazgató teljesítményének értékelését, valamint az Ügynökség előtt álló jövőbeni feladatokat és kihívásokat.

Az ügyvezető igazgató hivatali ideje öt évre szól. Az ügyvezető igazgató hivatali idejét az igazgatótanács egyetlen alkalommal öt évre vagy – amennyiben az az új hivatali idő alatt bekövetkezik – a nyugdíjkorhatár eléréséig meghosszabbíthatja.

Módosítás  40

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 99 pont

207/2009/EK rendelet

XII cím – 3 szakasz – 129 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az igazgatótanács a (3) bekezdésben említett értékelést figyelembe vevő bizottsági javaslat alapján eljárva egyszer, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató hivatali idejét.

törölve

Módosítás  41

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 106 a pont (új)

207/2009/EK rendelet

137 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A védjegyekkel és formatervezési mintákkal foglalkozó választottbírósági és közvetítői központ

 

(1) Az Ügynökségen belül létrejön egy védjegyekkel és formatervezési mintákkal foglalkozó választottbírósági és közvetítői központ (a továbbiakban: „központ”).

 

(2) A központ e rendelettel és a közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002/EK rendelettel összhangban eszközöket bocsát rendelkezésre a védjegyekkel és formatervezési mintákkal kapcsolatos, két vagy több fél részvételével zajló jogviták közvetítésére és választottbírósági eljárására.

 

(3) Az ügyvezető igazgató által benyújtott terv alapján az igazgatótanács a 128. cikk (4) bekezdése o) pontjának megfelelően jóváhagyja a közvetítési és választottbíráskodási szabályzatot, valamint a központ működésére vonatkozó szabályokat.

 

(4) A kifogással, törléssel vagy a felek közötti fellebbezési eljárással kapcsolatos jogviták esetén az érintett felek kölcsönös egyetértés alapján bármely szakaszban kérhetik az eljárás felfüggesztését közvetítési vagy választottbírósági eljárás megkezdése érdekében.

 

(5) Az Ügynökség és annak fellebbezési tanácsai, amennyiben azt célszerűnek ítélik, megvitathatják a felekkel a megegyezés lehetőségét, amely a központ által biztosított eszközök felhasználásával közvetítés vagy választottbírósági eljárás útján is elérhető.

 

(6) A központ összeállítja azon közvetítők és választottbírók jegyzékét, akik segíthetik a feleket a jogviták rendezésében.

 

(7) Az elbírálók, a hivatal részlegének tagjai vagy a fellebbezési tanácsok tagjai nem vehetnek részt az üggyel kapcsolatos közvetítésben vagy választottbírósági eljárásban, amennyiben:

 

a) előzetesen részt vettek a közvetítésben vagy választottbíráskodásban érintett eljárásokban;

 

b) ezekben bármilyen személyes érdekeltséggel rendelkeznek;

 

c) korábban valamelyik fél képviselőiként szerepeltek.

 

(8) A valamely választottbírósági vagy közvetítési csoport tagjaként döntéshozatalra felkért személyek nem vehetnek részt a közvetítéshez vagy választottbírósági eljáráshoz vezető ügy kifogási, törlési vagy fellebbezési eljárásában.

 

(9) A központ eszközeinek – többek között közvetítés – alkalmazásával elért minden megegyezés érvényesíthető az Ügynökség előtt, illetve minden tagállamban az érvényesítés által érintett tagállam jogszabályai által létrehozott érvényesítési eljárások sérelme nélkül.

Módosítás  42

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 11 bekezdés – 110 pont

207/2009/EK rendelet

144 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2) Az (1) bekezdésben említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül. A 139. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság felülvizsgálja a díjak mértékét, ha ismétlődően számottevő többletbevétel keletkezik. Amennyiben a felülvizsgálat nem eredményezi a díjak mértékének olyan jellegű csökkentését vagy módosítását, amellyel elejét lehet venni a számottevő többletbevételek további felhalmozódásának, a felülvizsgálat után felhalmozódó bevételeket át kell csoportosítani az Unió költségvetésébe.

(2) Az (1) bekezdésben említett díjak összegét úgy kell megállapítani, hogy a belőlük származó bevétel elvben elegendő legyen az Ügynökség költségvetési egyensúlyának biztosításához, számottevő többletbevétel felhalmozódása nélkül. A 139. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a Bizottság csökkenti a díjak mértékét, ha ismétlődően számottevő többletbevétel keletkezik. A felülvizsgálat ellenére felhalmozódott számottevő többletbevételt – adott esetben – az európai védjegyrendszer előmozdítására és tökéletesítésére kell fordítani.

Indokolás

Mivel a többletbevétel a bejelentők által a védjegylajstromozás és a védjegyek megújítása során befizetett díjakból származik, ezt az összeget az Európai Unió védjegyrendszerének tökéletesítésére kell fordítani.

ELJÁRÁS

Cím

A közösségi védjegy

Hivatkozások

COM(2013)0161 – C7-0087/2013 – 2013/0088(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2013

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

16.4.2013

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Regina Bastos

29.5.2013

Vizsgálat a bizottságban

9.7.2013

25.9.2013

14.10.2013

 

Az elfogadás dátuma

5.11.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

36

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Preslav Borissov, Jorgo Chatzimarkakis, Birgit Collin-Langen, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, António Fernando Correia de Campos, Vicente Miguel Garcés Ramón, Evelyne Gebhardt, Thomas Händel, Małgorzata Handzlik, Malcolm Harbour, Sandra Kalniete, Edvard Kožušník, Toine Manders, Hans-Peter Mayer, Phil Prendergast, Zuzana Roithová, Heide Rühle, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Catherine Stihler, Emilie Turunen, Bernadette Vergnaud, Barbara Weiler

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Raffaele Baldassarre, Regina Bastos, Jürgen Creutzmann, Cornelis de Jong, Ildikó Gáll-Pelcz, María Irigoyen Pérez, Constance Le Grip, Emma McClarkin, Claudio Morganti, Pier Antonio Panzeri, Marek Siwiec, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Agustín Díaz de Mera García Consuegra

ELJÁRÁS

Cím

A közösségi védjegy

Hivatkozások

COM(2013)0161 – C7-0087/2013 – 2013/0088(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

27.3.2013

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

16.4.2013

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottság(ok)

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

INTA

16.4.2013

ITRE

16.4.2013

IMCO

16.4.2013

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

25.4.2013

 

 

 

Előadó(k)

       A kijelölés dátuma

Cecilia Wikström

24.4.2013

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

29.5.2013

19.6.2013

17.9.2013

14.10.2013

 

5.11.2013

 

 

 

Az elfogadás dátuma

17.12.2013

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Raffaele Baldassarre, Sebastian Valentin Bodu, Françoise Castex, Christian Engström, Marielle Gallo, Giuseppe Gargani, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Klaus-Heiner Lehne, Antonio López-Istúriz White, Antonio Masip Hidalgo, Alajos Mészáros, Bernhard Rapkay, Evelyn Regner, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Rainer Wieland, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Sergio Gaetano Cofferati, Eva Lichtenberger, József Szájer

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok) (187. cikk (2) bekezdés)

Silvia Costa, Jürgen Klute, Kay Swinburne

Benyújtás dátuma

16.1.2014

  • [1]  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 95/2008/EK irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.).
  • [2]  A közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 1995. december 13-i 2868/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1995.12.15., 1. o.) és a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló, 1995. december 13-i 2869/95/EK bizottsági rendelet (HL L 303., 1995.12.15., 33. o.). A jelenleg hatályos védjegyrendelet értelmében van egy harmadik végrehajtási rendelet is, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsainak eljárási szabályzatáról szóló, 1996. február 5-i 216/96/EK bizottsági rendelet (HL L 28., 1996.2.6., 11. o.), amely azonban nem módosul.
  • [3]  http://ec.europa.eu/commission_2010-2014/sefcovic/documents/120719_agencies_common_appr_en.pdf
  • [4]  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).
  • [5]  Barroso elnök úr Schulz elnök úrnak írott, 2012. február 3-i levele.
  • [6]  2012. szeptember 19-én a Bizottság keresetet indított a Bíróság előtt, amelyben a biocid termékekre vonatkozó rendelet egyik cikkének hatályon kívül helyezését kérte, amely nem felhatalmazáson alapuló jogi aktus, hanem végrehajtási aktus útján írja elő intézkedések elfogadását. A Bizottság úgy érvel, hogy tekintettel arra, hogy a szóban forgó cikk a jogalkotási aktus egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítésére irányul, továbbá a felhatalmazás jellegére és az érintett hatáskörben elfogadandó aktus céljára, az aktust nem az EUMSZ 291., hanem az annak 290. cikkében foglalt eljárással összhangban kell elfogadni. A C-427/12. sz. Bizottság kontra Európai Parlament és Európai Unió Tanácsa ügy.
  • [7]  Politikai iránymutatások a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok kezelésével kapcsolatos horizontális parlamenti megközelítés vonatkozásában (a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének 2012. április 19-i levele a Parlament elnökéhez).
  • [8]  Az ülésen az alábbi képviselők voltak jelen: Sebastian Valentin Bodu (alelnök), Françoise Castex (alelnök), Marielle Gallo, Jutta Haug (a 187. cikk (2) bekezdése szerint), Klaus-Heiner Lehne (elnök), Eva Lichtenberger, Mészáros Alajos, Andrej Plenković (a 193. cikk (3) bekezdése szerint), Bernhard Rapkay, Francesco Enrico Speroni, Dimitar Stoyanov, Rebecca Taylor, Alexandra Thein, Cecilia Wikström, Tadeusz Zwiefka.