JELENTÉS az új technológiákról és a nyitott oktatási segédanyagokról

25.3.2014 - (2013/2182(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság
Előadó: Cătălin Sorin Ivan

Eljárás : 2013/2182(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A7-0249/2014
Előterjesztett szövegek :
A7-0249/2014
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az új technológiákról és a nyitott oktatási segédanyagokról

(2013/2182(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. és 166. cikkére,

   tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 14. cikkére,

–   tekintettel a „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című, 2013. szeptember 25-i bizottsági közleményre (COM(2013)0654), valamint az ahhoz kapcsolódó, az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás elemzéséről és feltérképezéséről szóló bizottsági személyzeti munkadokumentumra (SWD(2013)0341),

–   tekintettel „Az európai felsőoktatás a világban” című, 2013. július 11-i bizottsági közleményre (COM(2013)0499),

–   tekintettel az „Erasmus+”: elnevezésű uniós oktatási, képzési, ifjúsági és sportprogram létrehozásáról, valamint az 1719/2006/EK, az 1720/2006/EK és az 1298/2008/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],

–   tekintettel a Tanács 2014. február 24-i következtetéseire a készségek terén eszközölt beruházásokat szolgáló hatékony és innovatív oktatásról és képzésről – a 2014. évi európai szemeszter támogatása[2],

–   tekintettel a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló, 2012. december 20-i tanácsi ajánlásra[3],

–   tekintettel az oktatásnak és a képzésnek az Európa 2020 stratégia végrehajtásában játszott szerepéről szóló, 2011. február 14-i tanácsi következtetésekre[4],

–   tekintettel az oktatás és a képzés szociális dimenziójáról szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre[5],

–   tekintettel a felsőoktatás nemzetközivé tételéről szóló, 2010. május 11-i tanácsi következtetésekre[6],

–   tekintettel az oktatás újragondolásáról szóló, 2013. október 22-i állásfoglalására[7],

–   tekintettel „A növekedésről, a mobilitásról és a foglalkoztatásról szóló digitális menetrend: ideje magasabb sebességbe kapcsolni” című, 2013. szeptember 12-i állásfoglalására[8],

–   tekintettel az oktatásról, képzésről és az Európa 2020 stratégiáról szóló, 2013. szeptember 13-i állásfoglalására[9],

–   tekintettel az európai felsőoktatási rendszerek modernizációjáról szóló, 2012. április 20-i állásfoglalására[10],

–   tekintettel az új készségek és munkahelyek menetrendjéről szóló, 2011. október 26-i állásfoglalására[11],

–   tekintettel a „Mozgásban az ifjúság: Európa oktatási és képzési rendszerének javítását szolgáló keretprogram” című, 2011. május 12-i állásfoglalására[12]

–   tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2014. február 26-i véleményére[13],

–   tekintettel a Régiók Bizottsága 2014. január 31-i véleményére[14],

–   tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére

–   tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A7-0249/2014),

A. mivel az oktatási és képzési rendszereknek a nagyobb hatékonyságra és méltányosságra való törekvés mellett az esélyegyenlőség tanulásban történő megvalósítására és az ismeretek és készségek folyamatos frissítése iránti növekvő igény kielégítésére, továbbá egy mindinkább nemzetközivé váló munkaerőpiacra kell összpontosítaniuk;

B.  mivel az Európa 2020 stratégia célja, hogy magasan képzett, az oktatáshoz egyenlő hozzáféréssel rendelkező munkaerő révén fellendítse az innovációt, új munkalehetőségeket teremtsen, javítsa a társadalmi kohéziót és megteremtse az Unióban a fenntartható és inkluzív növekedés szilárd alapjait;

C. mivel a nagyarányú munkanélküliséggel egy időben – mely különösen a fiatalokat, többek között az egyetemi diplomásokat érinti – Európában jelentős számban vannak olyan megüresedett álláshelyek, amelyeket nem sikerül betölteni, ami pedig erőteljes készséghiányra utal, melynek felszámolására többek között a duális szakképzési modellek lennének a legalkalmasabbak; mivel 2012-ben az uniós fiatalok 15,8%-a nem vett részt sem foglalkoztatásban, sem oktatásban vagy képzésben (NEET-fiatalok), és így a strukturális munkaerőhiány miatt esetükben fennáll a munkaerőpiacról való kirekesztődés kockázata;

D. mivel 2020-ra előreláthatólag a munkahelyek 90%-a digitális készségeket igényel majd, és mivel 2015-re akár 900 000 munkahely áll majd betöltetlenül az Unióban az információs és kommunikációs technológiák (ikt) területén;

E.  mivel a felsőoktatási intézményekben diplomát szerzők száma 2030-ig várhatóan meg fog négyszereződni;

F.  mivel az Unióban a diákok 18–28%-a számára kevés internet-hozzáférési és -használati lehetőség áll rendelkezésre az iskolában vagy otthon; mivel az Unióban mindössze a diákok 30%-a tekinthető digitálisan kompetensnek; mivel az uniós diákok csupán 20%-át tanítják olyan tanárok, akik megfelelő digitális jártassággal rendelkeznek és támogatják a digitális kultúrát; mivel az uniós tanárok 70%-a nem tekinti magát jártasnak a digitális világban, és szeretné továbbfejleszteni informatikai és kommunikációs technológiai készségeit; mivel a 16–74 év közötti európaiak 40%-a semmilyen vagy csak alacsony szintű informatikai és kommunikációs technológiai készségekkel rendelkezik;

G. mivel a nyitott oktatási segédanyagok létfontosságú szerepet játszhatnak minden tanuló egész életen át tartó tanulásának elősegítésében, valamint mind a formális, mind az informális oktatási szolgáltatók esetében a tartalom minőségének és az elosztásnak a javításában, és mivel ezzel párhuzamosan a digitális szempontból nem megfelelő oktatási rendszer hátráltathatja a tanulók ismereteinek és készségeinek fejlesztését;

H. mivel az EU még nem vette kellőképpen figyelembe az információs és kommunikációs technológiák által a jövedelem, a kulturális és oktatási sokszínűség, az információkhoz való hozzáférés, valamint a helyes gyakorlatok cseréje terén kínált lehetőségeket;

I.   mivel az európai oktatási rendszerek korszerűsítése szükségessé teszi az információs és kommunikációs technológiákkal jól ellátott oktatási rendszerekbe történő beruházást;

J.   mivel ezért elengedhetetlen, hogy a széles sávú összeköttetés elterjedtebbé váljon, többek között a tagállamok vidéki, hegyvidéki és távoli területein is;

K. mivel az iskolák feladata többek között az is, hogy megtanítsa a gyermekeket és a fiatalokat a digitális technológiák és az internet gyakorlati és kritikus használatára;

Lehetőségek és kihívások

1.  üdvözli a Bizottság közleményét, amely egy uniós programot helyez kilátásba a nyitott oktatási segédanyagok terén, és amelynek középpontjában az e segédanyagokban rejlő lehetőségek állnak az oktatáshoz való hozzáférés bővítése és az oktatás terén megvalósuló méltányosság fokozása, valamint az oktatás további diverzifikálása szempontjából, és amely elismeri a nyitott oktatási segédanyagok mindinkább digitalizálódó társadalmunkban betöltött jelentős szerepét; úgy véli, hogy a nyitott oktatási segédanyagok kidolgozását elősegítő európai keretrendszer létrehozása hozzájárulhat a tagállamok oktatási rendszereinek javításához;

2.  megjegyzi, hogy a nyitott oktatási segédanyagok jelentette előnyök kihasználása érdekében támogatni kell az általános digitális oktatáshoz vezető intézkedéseket, és a hangsúlyt a bevált gyakorlatokra és azok különböző területeken való előmozdítására kell helyezni;

3.  hangsúlyozza, hogy a nyitott oktatási segédanyagok lehetőségeket teremtenek mind az egyének – vagyis a tanárok, a hallgatók, a diákok és életkortól függetlenül minden tanuló – részére, mind az oktatási és képzési intézmények számára ahhoz, hogy innovatív módokon tanítsanak és tanuljanak; felszólítja az oktatási intézményeket, hogy értékeljék alaposabban a nyitott oktatási segédanyagok esetleges előnyeit a saját oktatási rendszereikben olyan szervezeti környezet esetleges kialakítása céljából, amelyben üdvözlik és előmozdítják az ilyen jellegű innovációt; következésképpen felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy az intelligens szakosodási stratégiák keretében alakítsák ki az innováció és a kreatív tevékenységek kiválósági központját az információs és kommunikációs technológiákban rejlő lehetőségek teljes körű felhasználásával;

4.  helyteleníti, hogy a bizottsági közlemény nem tesz különbséget az iskolai szintek között az új technológiák és a digitális tartalmak tanulási és tanítási célú bevezetését illetően; hangsúlyozza, hogy a tanulók életkoruktól függően különböző készségeket és kompetenciákat sajátítanak el, következésképpen a tantervek és a tanulási módszerek az iskolai szintnek megfelelően változnak;

5.  megjegyzi, hogy a minőségbiztosítás elengedhetetlen szerepet tölt be a nyitott oktatási segédanyagok iránti bizalom erősítésében és felhasználásuk növelésében; ösztönzi a kutatást és a bevált gyakorlatok terjesztését, amelyek elősegítik a nyitott oktatási segédanyagok hatékony felhasználását, különösen a módszertani kísérletek, a meta-képességek (reflektív és proaktív képességek, kritikus gondolkodás) és a puha készségek területére irányuló befektetéssel; megállapítja, hogy ösztönözni kell az ily módon szerzett képességek értékelési módszereivel kapcsolatos kutatást is, amely nem korlátozódhat a szakértői értékelésre vagy az automatizált rendszerekre, amelyeket jellemzően a gyakorlati közösségekben alkalmaznak;

6.  elismeri, hogy a nyitott oktatási segédanyagokat általában korlátozott számú nyelven és főként – bár nem kizárólag – a felsőoktatási intézményekben készítik (különös tekintettel a virtuális szabadegyetemekre); valamennyi szinten szerte a tagállamokban arra ösztönzi az oktatási és képzési intézményeket, valamint az egyéb érintett érdekelt feleket, hogy saját nyelvükön dolgozzanak ki nyitott oktatási segédanyagokat a digitális technológiában és a többnyelvűségben rejlő lehetőségek teljes körű kibontakoztatása érdekében; emlékeztet arra, hogy az anyagok rendelkezésre állása, hozzáférhetősége és innovatív jellege kulcsszerepet játszik az e-tanulási anyagok oktatásban való felhasználása szempontjából;

7.  rámutat, hogy az információs és kommunikációs technológiákat és a nyitott oktatási segédanyagokat jelenleg főként a felsőoktatásban alkalmazzák; ösztönzi azok felhasználását adott esetben az alap- és középfokú oktatásban, valamint a szakmai képzésben és egyéb, informális oktatási közegekben is, ahol szintén óriási lehetőségek rejlenek az információs és kommunikációs technológiákkal párosított diákközpontú tanulásban;

8.  megállapítja, hogy a megfelelő szövegkörnyezetben való elhelyezés döntő tényező az oktatási szoftverek eredményessé tétele szempontjából; rámutat, hogy ezt a folyamatot megfelelően be kell ágyazni a tanítási és tanulási folyamatokba, és e folyamat során figyelembe kell venni a pedagógiai és tantervi célkitűzéseket, eszközöket és az egyéni tanulási utakat;

9.  hangsúlyozza, hogy szükség van a nyitott oktatási segédanyagok révén megszerzett ismeretek és készségek elismerésének az érdekelt felekkel folytatott további párbeszéd révén történő előmozdítására, és felhívja a tagállamokat, hogy nemzeti képesítési keretrendszereikbe építsenek be megfelelő intézkedéseket az ilyen tanulás érvényesítésére;

10. rámutat, hogy meg kell könnyíteni a külföldön szerzett képességek elismerését annak érdekében, hogy a bürokratikus struktúrák mérséklése révén növelni lehessen és elő lehessen mozdítani a nyitott oktatási segédanyagok és a virtuális szabadegyetemek igénybevételét;

11. hangsúlyozza, hogy létfontosságú az ingyenes, kiváló minőségű és megfelelő online oktatási anyagok rendelkezésre állása és hozzáférhetősége;

12. hangsúlyozza, hogy harmonizálni kell a nem kereskedelmi jellegű tanításhoz kapcsolódó illusztrálásra szolgáló szerzői jogok tekintetében fennálló korlátozásokat és kivételeket, a nyitott oktatási segédanyagok és a távtanulás határokon átnyúló megkönnyítése, illetve annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai platformok a méretgazdaságosság megteremtése révén beszállhassanak a globális versenybe;

13. sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő a 2001/29/EK irányelv felülvizsgálatára irányuló javaslatot a szerzői jogok és a kapcsolódó jogok harmonizált és rugalmas rendszerének Unióban történő létrehozása céljából, amely megfelel a digitális kor követelményeinek és elismeri a tudáshoz való hozzáférés közösségi értékét;

14. biztatja a tagállamokat, hogy a minőségi szempontokat szem előtt tartva vizsgálják meg, várhatóan milyen lehetőségeket nyújtanak a nyitott oktatási segédanyagok az oktatás – különösen az oktatási anyagok – köz- és magánköltségeinek csökkentésére;

15. megállapítja, hogy fontos biztosítani a nyitott oktatási segédanyagok és virtuális szabadegyetemek létrehozásának fenntartható modelljeit; felhívja a Bizottságot, hogy az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd keretében támogassa az ezek kialakítására, felhasználására és elterjesztésére irányuló további kutatást;

16. elismeri, hogy a nyitott oktatási segédanyagok bevezetését olyan módon kell elvégezni, hogy az elősegítse 21. századi tanulási megoldások kidolgozását, és új üzleti lehetőségeket teremtsen a tanulási megoldásokat kínáló kis- és közepes méretű innovatív európai szolgáltatóknak;

17. felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg az online biztonsággal kapcsolatos informális oktatást, és az iskolákban – megfelelő képzést kínálva a tanároknak – vezessenek be online biztonsági házirendet;

18. felhívja a tagállamokat, hogy garantálják az internetes biztonsággal kapcsolatos összehangolt és progresszív oktatást az iskolákban; megállapítja, hogy a szülőket és gondviselőket az internetes biztonság biztosításával kapcsolatban partnernek kell tekinteni, és ajánlja a rájuk irányuló kiegészítő stratégiák kidolgozását, ezáltal megerősítve a szülők közvetítő szerepét; hangsúlyozza, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek a fiatalok önállóságának erősítésére kell irányulniuk annak érdekében, hogy felelősséget vállaljanak az interneten saját cselekedeteikért és feladataikért, és e-készségeket fejlesszenek ki; kitart amellett, hogy garantálni kell a nyitott oktatási segédanyagokat alkalmazó tanárok és diákok testi és lelki épségének és magánéletének védelmét;

19. felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a formális és informális oktatás terén az online biztonsággal kapcsolatban bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét, megfelelő oktatási tartalmak kidolgozását, valamint a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozását, amelyek célja a fiatalok, a szülők, a tanárok és a fiatalokkal foglalkozók – köztük a biztonságosabb internetért szerveződött hálózatban résztvevő nem kormányzati szervezetek – bevonása;

A tanárok és diákok készségei

20. megállapítja, hogy az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok interaktívabb tanulást tesznek lehetővé, és olyan értékes eszközök, amelyek a tanulót helyezik az oktatási folyamat középpontjába;

21. hangsúlyozza, hogy a tanárok az oktatás minden szintjén alapvető szerepet játszanak a tanulók online oktatási anyagokhoz való hozzáférésének, illetve azok felhasználásának megkönnyítését illetően, valamint a tanulók digitális készségek elsajátítása során való segítésében;

22. hangsúlyozza, hogy valamennyi tanulónak sürgősen szüksége van a leggyorsabb és a lehető legjobb műszaki felszereltségre, valamint a széles sávú internethez való létfontosságú hozzáférésre;

23. emlékeztet a kiváló minőségű tanárképzés kiemelkedő jelentőségére, amelyet az innovatív tanítási módszerekre és a módszertan (tanulási technikák) tanulók számára történő továbbítását célzó közvetítésére összpontosító, kötelező jellegű, a tanári pálya egészét végigkísérő szakképzésnek kell kiegészítenie;

24. sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák a tanárokat szakmai fejlődésükben azáltal, hogy alapképzésükhöz modern tanterveket kínálnak, valamint továbbképzést biztosítanak számukra, amelynek célja a digitálisan támogatott tanítási módszerek használatához szükséges kompetenciákkal való felvértezésük;

25. kifejezetten hangsúlyozza, hogy bizonyítottan előnyökkel jár, ha a tanárok – például az Erasmus+ program keretében – külföldi tapasztalatokat gyűjtenek Európában, és ösztönzi e program és más kapcsolódó programok erőteljes bővítését;

26. rámutat, hogy a meta-képességek és a puha készségek mellett az alapszintű olvasási és számolási készségek, valamint a transzverzális készségek, mint például a kritikus gondolkodás és a tanulási technika elsajátítása a digitális készségek fejlesztésének és az online oktatási anyagok – többek között nyitott oktatási segédanyagok – hatékony alkalmazásának előfeltételei; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy életkor és iskolai szintek szerint alaposabban értékelje a digitális és/vagy online tanulási anyagoknak a tanulók tanulási teljesítményére gyakorolt hatását;

27. elismeri a hagyományos oktatási és tanulási módok fontosságát, és felkéri a Bizottságot, hogy támogassa a további kutatást abban a kérdésben, hogy a nyitott oktatási segédanyagok és a virtuális szabadegyetemek vajon javíthatják-e a tanulási eredményeket a hagyományos tanítási módszereket kiegészítve vagy azok szerves részeként, és azt miként teszik;

28. emlékeztet arra, hogy az információs és kommunikációs technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok által lehetővé tett innovatív tanítási módszerek hozzájárulnak a transzverzális készségek, például a kritikus gondolkodás, a döntéshozatal, a kommunikációs készségek és a problémamegoldó képesség fejlesztéséhez, amelyek döntő fontosságúak a foglalkoztathatóság és a munkaerő-piaci érvényesülés szempontjából;

29. hangsúlyozza, hogy az oktatáspolitikáknak elsősorban a tanulók kritikus jelentőségű kognitív és szociális készségek fejlesztése során történő segítését kell célként kitűzniük; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje alaposabban, milyen hatást gyakorol a tanulókra a digitális eszközök és tartalmak pedagógiai célú – testi és lelki épségük biztosítása mellett történő – bevezetése;

30. rámutat, hogy a felnőtt tanulók igényeihez igazodó nyitott oktatási segédanyagokat kell kidolgozni, hogy jobb lehetőséget biztosítsanak az alacsonyan képzett európai polgárok számára az egész életen át tartó tanulásra, szem előtt tartva, hogy sok tanuló alacsony szintű informatikai és kommunikációs technológiai készségekkel rendelkezik;

31. hangsúlyozza, hogy a digitális készségek és ismeretek létfontosságúak a polgárok számára egy olyan információs társadalomban, amely a világ legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává kíván válni;

32. megállapítja, hogy a digitális jártasság az új kommunikációs és oktatási csatornák megnyitásával pozitív hatást fejt ki a társadalmi kohézió erősítése, a személyes fejlődés, a kultúrák közötti párbeszéd és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása révén;

33. hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák és az online oktatási anyagok, köztük a nyitott oktatási segédanyagok az oktatás és a képzés valamennyi szintjén támogathatják az idegen nyelvek oktatását és elsajátítását; hangsúlyozza, hogy a társadalmi érintkezés az idegen nyelvek megtanulásának előfeltétele;

34. sürgeti a tagállamokat, hogy a gazdasági versenyképesség elősegítése és a diákoknak a jövő munkaerőpiacához igazodó készségekkel való felvértezése érdekében a kódolás és programozás vonatkozó tanterveikbe való beépítésével is javítsák és mélyítsék a digitális készségeket;

35. megismétli, hogy az ismeretek és készségek folyamatos aktualizálása elengedhetetlen a sikeres munkaerő-piaci integrációhoz, és megjegyzi, hogy a nyitott oktatási segédanyagok hozzájárulhatnak a munkaerő-piaci versenyképesség megtartásához szükséges, egész életen át tartó tanulás elősegítéséhez; ösztönzi az információs és kommunikációs technológiák nemi szempontból kiegyensúlyozottabb használatát annak biztosítása érdekében, hogy a munkaerőpiactól (például szülési szabadság vagy egyéb családi gondozási feladatok miatt) távol maradó nők ezt a képzési típust kihasználva felfrissítsék meglévő ismereteiket vagy képezzék magukat, és ezáltal javítsák a munkaerőpiacon a jövőbeli újraelhelyezkedési lehetőségeiket;

36. rámutat, hogy a közkönyvtárak és oktatási központok ingyenes hozzáférést biztosíthatnak a számítógépekhez és az internethez, valamint az internetes erőforrásokra támaszkodó képzéshez;

A hozzáférés bővítése

37. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy korosztálytól függetlenül minden tanuló hozzáférjen az oktatáshoz, a képzéshez és az informatikai eszközökhöz, a fogyatékossággal élő, a hátrányos helyzetű személyeket, a jelenleg nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalokat (NEET-fiatalok) és a földrajzilag távoli területeken élőket is ideértve, továbbá azokat is, akik a képzettségüket kívánják magasabb szintre emelni;

38. ismét megállapítja, hogy az információs és kommunikációs technológiák nem azonos díjszabási feltételekkel és nem azonos szolgáltatási minőségben állnak a polgárok rendelkezésére, azaz – egyszerűbben megfogalmazva – a városi térségek jobban el vannak látva, mint a vidékiek, aminek következtében digitális szakadék alakul aki, ami – az Európai Unióban való tartózkodási helyüktől függetlenül – aláássa a polgárok esélyegyenlőségét;

39. hangsúlyozza különösen az egész életen át tartó szakmai képzés keretében a felnőttképzés növekvő jelentőségét, és ösztönzi a felnőttképzésben részt vevő összes szervezet európai szintű elismerését, erősítését és támogatását;

40. hangsúlyozza a generációkat átfogó tanulás előnyeit, és rámutat a digitális tanulás és a nyitott oktatási segédanyagok nyújtotta jelentős képzési potenciálra, tekintettel a valamennyi korosztály szempontjából az oktatáshoz és a képzéshez való bővülő hozzáférésre is;

41. elismeri, hogy az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok (különösen a virtuális szabadegyetemek) az oktatási és képzési intézmények számára lehetővé tették, hogy az Unióban – a legkülső régiókat is ideértve – és világszerte egyaránt tanulók ezreit érjék el; elismeri, hogy az oktatás és a tudás mára könnyen átlépi a határokat, ami növeli a nemzetközi együttműködés lehetőségét, valamint hozzájárul az európai oktatási intézmények mint innovációs központok előmozdításához és az új technológiák kifejlesztéséhez;

42. megállapítja, hogy fontos megfelelő egyensúlyt tartani az oktatás minősége és hozzáférhetősége között; kiemeli, hogy az új technológiák felhasználhatók annak biztosítására, hogy a hozzáférhetőbb oktatás ne jelentsen rosszabb minőségű oktatást;

43. megjegyzi, hogy fennáll annak veszélye, hogy az EU lemarad a világ más térségeihez, így például az Egyesült Államokhoz vagy Ázsiához képest, ahol komoly kutatási és fejlesztési beruházásokat hajtanak végre az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok terén; megjegyzi, hogy az Uniónak a kulturális és nyelvi sokszínűség tekintetében fennálló erejére kell építenie, és úgy kell alkalmaznia az e-tanulási anyagokba, köztük a nyitott oktatási segédanyagokba, valamint az új technológiákba történő beruházásokat, hogy ezzel a legjobban támogassa a lakosságát;

44. emlékeztet arra, hogy az új technológiák a globális színtéren hozzájárulhatnak az európai oktatás versenyképességéhez, lehetőséget kínálhatnak az európai felsőoktatás nemzetközivé válására, és ezzel növelhetik Európa mint oktatási célpont vonzerejét;

45. hangsúlyozza, hogy a nyitott oktatási segédanyagok hozzájárulhatnak az európai oktatás minőségének javításához; ezzel összefüggésben ösztönzi a világ különböző részein – különösen az Egyesült Államokban – működő oktatási intézményekkel való együttműködést;

46. megismétli, hogy a nyitott oktatási segédanyagokkal kapcsolatos sikeres stratégiák és a virtuális szabadegyetemek támogathatják a nemzetközivé válási stratégiákat az európai (felső)oktatási intézmények színvonalának és láthatóságának növelésével és a tehetségért folytatott egyre inkább globalizálódó versenyben a diákok és kutatók odavonzásával;

47. felszólítja a tagállamokat, hogy az egész életen át tartó tanulás terén mozdítsák elő az együttműködést és a szinergiákat, és különösen a lehető legjobban könnyítsék meg az oktatáshoz való hozzáférést, valamint alakítsák át és korszerűsítsék az oktatási intézmények tanterveit a digitális tanulás és a nyitott oktatási segédanyagok gyorsan fejlődő lehetőségeinek és kínálatának megfelelően annak érdekében, hogy a lehető legjobban megfeleljenek a jelenkor új kihívásainak;

48. ösztönzi a megerősített együttműködést az európai oktatási és képzési intézmények között, valamint a nemzetközi szervezetekkel és érdekelt felekkel annak érdekében, hogy elősegítse az új oktatási és tanulási módszerek, valamint az információs és kommunikációs technológiák oktatásra gyakorolt hatásának jobb megértését; közös platformok kialakítását szorgalmazza az ilyen típusú együttműködés érdekében;

49. hangsúlyozza, hogy az új technológiák oktatásban való használatának jól célzottnak kell lennie, hogy a munkaerő-piaci szükségletekre reagáljon és megszüntesse a jelenlegi készséghiányt; hangsúlyozza, hogy javítani kell a kommunikációt és az együttműködést az oktatási és képzési intézmények és az üzleti szektor között;

50. megállapítja, hogy az új technológiák és az e-tanulás azt a hozzáadott értéket hordozzák, hogy nemzetközi tanulási tapasztalatot kínálnak azok számára, akik nem vesznek részt mobilitási programokban;

51. rámutat arra, hogy a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket nem kamatoztatják maradéktalanul az Unió-szerte megvalósuló oktatásban és képzésben; attól tart, hogy a kialakult helyzet a tanítási és tanulási megközelítések további széttagoltságához vezet; felszólítja a tagállamokat, hogy az új piacokra a méltányosság elvét alkalmazzák, mert a nyitott oktatási segédanyagoknak továbbra is olyan eszközt kell jelenteniük, amely szélesebb körű hozzáférést biztosít az oktatáshoz, és nem válik pusztán gazdasági törekvéssé;

52. kiemeli, hogy a digitális világ a polgárság tanulásának fontos eszköze, amely a távoli térségben élő számos polgár, és különösen a fiatalok részvételét könnyíti meg azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy teljes mértékben kiaknázzák az online szólás- és kommunikációs szabadságot;

Az uniós programok hozzájárulása

53. üdvözli az „Open Education Europa” portál valamennyi uniós nyelven történő elindítását, amely egységes hozzáférést biztosít az európai nyitott oktatási segédanyagokhoz, és felszólít a portál tagállamokon belüli határozott kiépítésére és előmozdítására;

54. megjegyzi, hogy a széles körben alkalmazott, népszerű technológiákon alapuló megfelelő digitális infrastruktúra az előfeltétele annak, hogy a lehető legnagyobb számban érjék el a tanulókat a nyitott oktatási segédanyagokkal;

55. kéri az Európai Bizottságot, hogy évente egyszer szervezzen európai területrendezési konferenciát annak érdekében, hogy meggyőződhessen arról, hogy az ikt-szolgáltatásokhoz való hozzáférés – az EU területén való tartózkodási helyétől függetlenül – minden polgár számára biztosított;

56. rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak az infrastruktúrák fejlesztésében, a különböző kezdeményezések szélesebb körben való terjesztésében és megismertetésében, a többi helyi érdekelt fél bevonásában, valamint a vonatkozó európai kezdeményezések nemzeti, regionális és helyi szintű terjesztésében és végrehajtásában;

57. felszólítja a tagállamokat, valamint a helyi és regionális hatóságokat, hogy az európai strukturális és beruházási alapokból rendelkezésre álló finanszírozást használják fel a különböző területeken előforduló digitális szakadék infrastrukturális és hálózati fejlesztések révén történő csökkentésére, valamint az ikt-képzés támogatására és az információs és kommunikációs technológiák megfelelő használatára, figyelembe véve az oktatási intézmények igényeit, különösen a vidéki és félreeső területeken; megállapítja, hogy az uniós finanszírozás intelligens és átfogó felhasználása szinergiát tesz szükségessé a különböző programok és eszközök – többek között az Erasmus+, a Horizont 2020 és a strukturális és beruházási alapok – között;

58. felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze a helyes gyakorlatok cseréjét a tagállamok és az oktatási intézmények körében, meglévő projektekből és tapasztalatokból merítve;

59. üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy mutatókat dolgozzon ki az információs és kommunikációs technológiák oktatási és képzési intézményekben való integrációjának szoros nyomon követésére, valamint támogassa az egész Unióra kiterjedő mennyiségi felméréseket;

60. felkéri a Bizottságot az Európai Iskolahálózat tevékenységeinek előmozdítására és bővítésére;

61. elismeréssel nyugtázza, hogy az Erasmus+ támogatásával kidolgozott oktatási anyagok nyílt licenciákon keresztül mind elérhetőek lesznek a nyilvánosság számára; más uniós programok esetében is hasonló gyakorlatokat ösztönöz, beleértve a nyílt hozzáférés Horizont 2020 program keretében történő széles körű bevezetését;

62. hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ és a Horizont 2020 fontos szerepet játszhat a nyitott oktatási segédanyagok kialakításában gyakorlati közösségek, így például az eTwinning portált használó pedagógusok közössége révén; ösztönzi e platformok alkalmazásának kiterjesztését más oktatási ágazatokra;

°

°         °

63. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének.

  • [1]  HL L 347., 2013.12.20., 50. o.
  • [2]  HL C 62., 2014.3.4., 4. o.
  • [3]  HL C 398., 22.12.12, 1. o.
  • [4]  HL C 70., 2011.3.4., 1. o.
  • [5]  HL C 135., 26.05.10, 2. o.
  • [6]  HL C 135., 26.05.10, 12. o.
  • [7]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0433.
  • [8]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0377.
  • [9]  Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0323.
  • [10]  HL C 258. E, 07.09.13, 55. o.
  • [11]  HL C 131. E, 2013.5.8., 87. o.
  • [12]  HL C 377. E, 07.12.12, 77. o.<0}
  • [13]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.
  • [14]  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

INDOKOLÁS

2013. szeptember 25-én a Bizottság ismertette a „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című közleményét. A dokumentum az alábbi három területen azonosít kihívásokat:

o (1) innováció az oktatási és képzési intézményekben;

o (2) a nyitott oktatási segédanyagok alkalmazása;

o (3) az információs és kommunikációs technológiákhoz (ikt) kapcsolódó infrastruktúrák és felszerelések rendelkezésre állása.

A Bizottságnak a tagállamokhoz, valamint az oktatási és képzési intézményekhez intézett javaslatai magukban foglalják az alábbiakat:

o (1) Az online elsajátított készségek fokozott elismerése, valamint a digitális kompetenciák tanárok által történő elsajátításának támogatása;

o (2) az államilag finanszírozott oktatási anyagokhoz való nyílt hozzáférés előmozdítása;

o (3) a széles sávú internetes kapcsolat és az infokommunikációs felszerelések hozzáférhetőségének javítása a tantermekben.

Az előadó úgy véli, hogy a jelenlegi gazdasági válság és a nagyfokú fiatalkori munkanélküliség árnyékában a tagállamok egyik növekvő fontosságú kihívása a minőségi oktatás biztosítása a fiatalok számára.

További kihívást támaszt a digitális infrastruktúra eltérő elérhetősége Unió-szerte. Az előadó úgy véli, hogy e probléma megoldása egyrészről az uniós programok alkalmazásában, másrészről pedig a tagállamok és régiók közötti együttműködésben rejlik.

Az előadó továbbá attól tart, hogy a munkaerő digitális kompetenciáját tekintve az Unió idővel még inkább lemaradhat az Egyesült Államok és Ázsia mögött. Az európai oktatási és képzési rendszerek ugyanis továbbra sem képesek integrálni az információs és kommunikációs technológiákat fő gyakorlati irányzataikba. Lényeges különbség van a digitális technológiák napi szintű használata, valamint az oktatási és képzési intézményekben történő alkalmazása között. A nyitott oktatási segédanyagok kidolgozása érdekében elő kell segíteni az európai oktatási és képzési intézmények közötti együttműködést.

Az oktatás és képzés terén úttörő jelentőségű változások zajlanak. Az oktatási tanfolyamok és az interneten – ingyenesen, mint a nyitott oktatási segédanyagok esetében vagy fizetős formában – elérhető egyéb segédanyagok terén hatalmas növekedésnek lehetünk tanúi: a tudás egyre inkább elérhető mindenki számára, sőt gyakran ingyenesen.

Emellett az életünk is egyre erőteljesebben digitalizálódik. Ez pedig lehetőségeket és kihívásokat is támaszt az oktatási ágazat számára: az új technológiákból származó előnyöket úgy kell kamatoztatnunk, hogy közben nem feledkezünk meg a hagyományos módszerekben rejlő értékről.

A digitális technológiák tágabb kiaknázása lehetőségeket teremt az oktatási és képzési intézmények, a tanárok, a hallgatók és a diákok számára ahhoz, hogy innovatívabb módokon tanítsanak és tanuljanak. Az oktatási intézményeknek így lehetőségük nyílik arra, hogy megválasszák az egyes segédanyagokat, és azokat saját igényeikhez alakítsák, ezáltal változatosabb tanulási környezetet teremtve. A nyitott oktatási segédanyagok hozzájárulhatnak az együttműködésen alapuló megközelítések megerősítéséhez, és személyre szabottá tehetik a tanulási folyamatot.

Miközben egyre gyorsabban formálódik az új „digitális generáció”, napjaink oktatási szakembereinek megfelelő képzésben kell részesülniük ahhoz, hogy az információs és kommunikációs technológiákat integrálni tudják pedagógiai gyakorlataikba. Ezért az előadó úgy véli, hogy az Európai Uniónak támogatnia kell a tanárok oktatását és szakmai fejlődését az információs és kommunikációs technológiák terén, és elő kell mozdítania a nyitott oktatási segédanyagok alkalmazását.

Számos intézmény alkalmaz nyitott oktatási segédanyagokat. Míg a nyílt licencek lehetővé teszik a digitális oktatási segédanyagok ingyenes cseréjét, továbbra is fennáll néhány kezelendő kihívás az oktatási és tananyagok szerzői jogát illetően. Fontos e kérdések megfelelő nyomon követése és elemzése.

Az oktatás és képzés terén elengedhetetlen a meglévő oktatási és tanulási módszerek tökéletesítése, valamint az innovatív módszerek előmozdítása. A nyitott oktatási segédanyagok hathatósan hozzájárulhatnak az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez és az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításához.

A BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

18.3.2014

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zoltán Bagó, Piotr Borys, Silvia Costa, Santiago Fisas Ayxela, Lorenzo Fontana, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Petra Kammerevert, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Emilio Menéndez del Valle, Marek Henryk Migalski, Doris Pack, Chrysoula Paliadeli, Monika Panayotova, Gianni Pittella, Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Hannu Takkula, László Tőkés, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttag(ok)

Iosif Matula, Isabelle Thomas