176. cikk : Vizsgálóbizottságok

1.    A parlamenti képviselők egynegyedének kérelmére vizsgálóbizottságot állíthat fel a közösségi jog állítólagos megsértése vagy az Európai Közösségek szervei, illetve intézményei, a tagállamok közigazgatási szervei vagy a közösségi jog által annak alkalmazására felhatalmazott személyek által a közösségi jog alkalmazása során elkövetett állítólagos hivatali visszásságok kivizsgálása céljából.

A vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozatot egy hónapon belül kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Parlament ezenkívül megtesz minden szükséges intézkedést, hogy e határozat minél szélesebb körben ismertté váljon.

2.    A vizsgálóbizottság működését e szabályzat bizottságokra vonatkozó rendelkezései szabályozzák, kivéve, amennyiben e cikk, illetve az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak az e szabályzathoz mellékletként csatolt (1), az Európai Parlament vizsgálati jogának gyakorlását szabályzó részletes rendelkezésekről szóló, 1995. április 19-i határozata kifejezetten másképp rendelkezik.

3.    A vizsgálóbizottság felállítására irányuló kérelemben pontosan meg kell határozni a vizsgálat tárgyát, és a kérelmet részletesen indokolni kell. A Parlament az Elnökök Értekezlete javaslatára határoz a bizottság felállításáról és adott esetben - a 177. cikk rendelkezéseinek megfelelően - a bizottság összetételéről.

4.    A vizsgálóbizottság munkáját jelentéssel zárja le, amelyet legfeljebb tizenkét hónapon belül kell benyújtania. A Parlament ezen időtartamot két alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja.

A vizsgálóbizottságban csak a rendes tagok, illetve távollétükben az állandó póttagok szavazhatnak.

5.    A vizsgálóbizottság elnököt és két alelnököt választ, és egy vagy két előadót nevez ki. A bizottság tagjaira meghatározott hatásköröket ruházhat át, illetve megbízásokat, különleges feladatokat adhat; a tagok ezekről a későbbiekben a bizottságnak részletes jelentést tesznek.

Az ülések közötti időszakban sürgős esetekben, illetve szükség esetén a bizottság hatásköreit a bizottság elnöksége gyakorolja, a következő ülésen történő megerősítés feltételével.

6.    Amennyiben a vizsgálóbizottság úgy véli, hogy valamely jogát megsértették, javaslatot tesz, hogy az Elnök tegye meg a megfelelő intézkedéseket.

7.    A vizsgálóbizottság meghallgatás tartása, illetve dokumentumok beszerzése céljából kapcsolatba léphet a (2) bekezdésben említett határozat 3. cikkében szereplő intézményekkel vagy személyekkel.

A közösségi intézmények és szervek képviselőinek és tisztviselőinek úti- és szállásköltségeit a közösségi intézmények és szervek viselik. A vizsgálóbizottság előtt megjelenő más személyek utazási- és szállásköltségeit az Európai Parlament a szakértők meghallgatására vonatkozó szabályoknak megfelelően téríti meg.

A vizsgálóbizottság előtt tanúvallomás céljából megjelenő személyt ugyanolyan jogok illetik meg, mint amelyek a származási országa bírósága előtt való tanúskodás esetén megilletnék. E jogairól a bizottság előtti nyilatkozattétel előtt tájékoztatni kell.

A nyelvhasználatot tekintve a vizsgálóbizottság a 138. cikk rendelkezéseit alkalmazza. A bizottság elnöksége azonban

-    amennyiben titoktartási okokból szükségesnek ítéli, a tolmácsolást a tanácskozásban részt vevő személyek hivatalos nyelveire korlátozhatja,

-    oly módon határoz a kézhez kapott dokumentumok fordításával kapcsolatban, amely biztosítja, hogy a bizottság hatékonyan és gyorsan végezhesse a feladatát, és az ügy szükséges titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák.

8.    A vizsgálóbizottság elnöke az elnökséggel együtt gondoskodik arról, hogy a tárgyalások titkosságát és bizalmasságát tiszteletben tartsák, és erről a tagokat is megfelelően tájékoztatja.

A bizottság elnöke szintén kifejezetten utal a fent említett határozat 2. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire. Az Eljárási Szabályzat VII(A) melléklete alkalmazandó.

9.    A továbbított titkos, illetve bizalmas iratokat olyan technikai intézkedések segítségével vizsgálják meg, amelyek biztosítják, hogy kizárólag az ügyben illetékes tagok férhessenek hozzá. Az érintett tagok ünnepélyes fogadalmat tesznek arra vonatkozóan, hogy e cikknek megfelelően nem teszik más személyeknek lehetővé, hogy titkos, illetve bizalmas információhoz jussanak, és az ilyen jellegű információt kizárólag a vizsgálóbizottságnak benyújtandó jelentés elkészítéséhez használják fel. Az üléseket olyan helyiségekben tartják, amelyek kialakítása nem teszi lehetővé, hogy illetéktelen személyek az eljárást lehallgassák.

10.    A vizsgálóbizottság munkája befejezését követően annak eredményéről a Parlamentnek jelentést nyújt be, amely adott esetben a 48. cikkben megállapított feltételeknek megfelelően kisebbségi véleményeket is tartalmaz. A jelentést közzéteszik.

A vizsgálóbizottság kérelmére a Parlament a jelentésről a benyújtást követő ülésen vitát tart.

A bizottság az Európai Közösségek vagy a tagállamok intézményeinek, illetve szerveinek szóló ajánlástervezetet is benyújthat a Parlamentnek.

11.    Az Elnök a VI. melléklet szerint illetékes bizottságot utasítja, hogy kísérje figyelemmel a vizsgálóbizottság munkájának eredményeképpen tett intézkedéseket, és adott esetben készítsen jelentést róluk. Ezenkívül megtesz minden szükséges lépést, amely biztosítja a vizsgálat eredményeként hozott döntések gyakorlati megvalósulását.

A 177. cikk (2) bekezdéssel összhangban módosítás kizárólag az Elnökök Értekezletének a vizsgálóbizottság összetételét érintő javaslatához ((3) bekezdés) fűzhető.

Sem a vizsgálatnak a Parlament képviselőinek egynegyede által meghatározott tárgya ((3) bekezdés), sem a (4) bekezdésben megállapított időtartam nem módosítható.