(Együttdöntési eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–   tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett javaslatára (EB(2003)0586)(1),

–   tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, valamint az EK-Szerződés  95. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamentnek (C5-0473/2003),

–   tekintettel eljárási szabályzata 51. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére, valamint a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A6-0053/2005),

1.   jóváhagyja a Bizottság javaslatát annak módosított formájában;

2.   felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy ha a javaslat helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően(2),

mivel:

(1)  Az elmúlt években a gépjárműveken növekvő mértékben alkalmaznak kiegészítő elülső védelmet nyújtó rendszereket. Ezen rendszerek némelyike ütközés esetén veszélyezteti a gyalogosok és egyéb úthasználók biztonságát. A lakosság ilyen kockázatokkal szembeni védelme érdekében ezért intézkedésekre van szükség.

(2)  Az elülső védelmi rendszerek a járműre gyárilag felszerelve vagy önálló műszaki egységként értékesíthetők. Annak megelőzése érdekében, hogy az egyes tagállamok eltérő követelményeket fogadjanak el, valamint a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében a gépjárművekre gyárilag vagy külön műszaki egységként felszerelhető valamennyi elülső védelmi rendszer típusjóváhagyásának műszaki követelményeit össze kell hangolni. Ugyanezen okokból szükséges a külön műszaki egységként felszerelhető elülső védelmi rendszerek típusjóváhagyása műszaki követelményeinek összehangolása az 1970. február 6-i, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv(3) értelmében.

(3)  Szükséges szabályozni az elülső védelmi rendszerek használatát és megállapítani azokat a vizsgálati, konstrukciós és beszerelési követelményeket, amelyeknek minden elülső védelmi rendszernek meg kell felelnie, akár járműbe szerelt eredeti felszerelésként szállítják, akár külön műszaki egységként kerül piacra. A vizsgálatoknak meg kell követelniük az elülső védelmi rendszerek oly módon történő megtervezését, hogy azok javítsák a gyalogosok biztonságát és csökkentsék a sérülések számát.

(4)  Ezen követelményeket a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók vonatkozásában, valamint a gyalogosok és más veszélyeztetett úthasználók gépjárművel való ütközést megelőző, illetve annak során történő védelméről, és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. november 17-i 2003/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(4) összefüggésben is figyelembe kell venni. Jelen irányelv előírásait alkalmazása első négy éve során folytatott további kutatások és az említett időszak alatt összegyűjtött tapasztalatok fényében felül kell vizsgálni.

(5)  Az ezen irányelv végrehajtásához, valamint a tudományos és műszaki előrelépéshez való hozzáigazításához szükséges intézkedéseket a Bizottságra átruházott végrehajtási jogkörök alkalmazásának szabályairól szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal összhangban kell elfogadni(5).

(6)  Ezen irányelv egyike a 70/156/EGK irányelvben meghatározott EK-típusjóváhagyási eljárás keretén belül alkotott külön irányelveknek.

(7)  A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie ezen irányelv hatásait, és jelentést kell készítenie azokról a Tanács és az Európai Parlament számára. Ha további előrelépésre van szükség a gyalogosok védelmében, a Bizottságnak a műszaki fejlődéssel összhangban lévő javaslatokat kell tennie az irányelv módosítására.

(8)  Tény azonban, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozó bizonyos járművek, valamint azok, amelyekhez elülső védelmi rendszert lehet szerelni, nem képezik a 2003/102/EK irányelv tárgyát. Az ilyen járművek esetében az a vélemény, hogy ezen irányelv lábteszttel kapcsolatos előírásai esetleg technikailag nem megvalósíthatók. A gyalogosbiztonság javulásának elősegítése érdekében – a fejsérülés vonatkozásában – szükséges lehet a lábtesztre vonatkozó alternatív követelmények engedélyezése, kizárólag e járművekre történő alkalmazással, biztosítva eközben, hogy semmilyen elülső védelmi rendszer beszerelése sem növeli a gyalogosok vagy más sérülékeny úthasználók lábsérülésének veszélyét.

(9)  Mivel a meghozandó intézkedések célja, azaz a gyalogosok és a többi sebezhető úthasználó biztonságának elősegítése nem érhető el kizárólag a tagállamok fellépése által, és ezért a cselekvés hatóköre és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott módon, a szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben meghatározott arányosság elvével összhangban ezen irányelv nem lépheti túl az e célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(10)  Ez az irányelv az európai közlekedésbiztonsági akcióprogram részét képezi, és az életbe lépése előtt a piacon lévő elülső biztonsági rendszerek használatának megakadályozása, illetve korlátozása érdekében nemzeti intézkedésekkel lehet kiegészíteni.

(11)  A 70/156/EGK irányelvet ezért megfelelően módosítani kell.

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv a gyalogosok és járművek biztonságának passzív intézkedésekkel történő javítását célozza. Az irányelv a járművekbe eredeti felszerelésként vagy külön egységként beépített elülső védelmi rendszerek tekintetében rögzíti a gépjárművek típusjóváhagyásának műszaki követelményeit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

3. cikk

A típusjóváhagyásra vonatkozó rendelkezések

1)   ...(6) -ig egy, az I. és II. mellékletben lefektetett követelményeknek megfelelő elülső védelmi rendszerrel felszerelt új járműtípusok esetében a tagállamok nem jogosultak az elülső védelmi rendszerekkel kapcsolatban:

2)   ...* -ig az I. és II. mellékletben lefektetett előírásoknak megfelelő, új típusú, külön műszaki egységként beszerelt elülső védelmi rendszer esetében a tagállamok nem jogosultak:

3)   ...(7)* -ig az I. és II. mellékletben lefektetett követelményeknek meg nem felelő elülső védelmi rendszerrel szerelt járműtípus vagy külön műszaki egységként beszerelt elülső védelmi rendszer esetében a tagállamoknak meg kell tagadniuk EK típusjóváhagyás vagy nemzeti típusjóváhagyás kiadását.

4)   ...(8)** -ig a jelen irányelv I. és II. mellékletében lefektetett követelményeknek meg nem felelő járművek esetében a tagállamok az elülső védelmi rendszerekkel kapcsolatban a következőképpen járnak el:

5)   ...(9) -ig a 70/156/EGK irányelv 7. cikk (2) bekezdésének céljaira a külön műszaki egységként szállított elülső védelmi rendszerek tekintetében a jelen irányelv I. és II. mellékletének követelményeit kell alkalmazni.

4. cikk

Végrehajtási intézkedések és módosítások

(1)  Az ezen irányelv I. mellékletének 3. részében meghatározott vizsgálati rendelkezések részletes műszaki követelményeit a Bizottság fogadja el a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének (1) bekezdése által létrehozott bizottság segítségével, a fenti irányelv 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően.

(2)  Az ezen irányelv kiigazításához szükséges módosításokat a Bizottság fogadja el a 70/156/EGK irányelv 13. cikkének megfelelően.

5. cikk

Felülvizsgálat

Legkésőbb, ...(10)* a műszaki fejlődés és az összegyűjtött tapasztalatok alapján a Bizottság felülvizsgálja a jelen irányelv műszaki előírásait, különösen az elülső védelmi rendszernek a lábformájú próbatest felső részével történő "lökhárító" vizsgálatát és az elülső védelmi rendszernek a felnőttfej-formájú próbatesttel történő tesztelését előíró feltételeket, valamint az elülső védelmi rendszer gyermekfej-formájú próbatesttel történő tesztelésének előírásait. A felülvizsgálat eredményéről a Bizottság jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács részére.

Ha a felülvizsgálat eredményeként célszerűnek találják a jelen irányelv műszaki előírásainak módosítását, a módosítás a 70/156/EGK irányelv 13. cikkében lefektetett eljárással összhangban végezhető el.

6. cikk

A 70/156/EGK irányelv módosításai

A 70/156/EGK irányelv I., III., IV. és XI. melléklete ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.

7. cikk

Átültetés

(1)  A tagállamok az ennek az irányelvnek való megfelelés érdekében legkésőbb ...(11) -ig törvényeket, rendeleteket és közigazgatási rendelkezéseket fogadnak el, és tesznek közzé. Haladéktalanul eljuttatják a Bizottsághoz e rendelkezések szövegét, valamint a rendelkezések és ezen irányelv közötti megfeleltetéseket tartalmazó táblázatot.

Azokat a rendelkezéseket ... * alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezen rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

8. cikk

Önálló műszaki egységek

Ezen irányelv nem befolyásolja a tagállamok azon kompetenciáját, hogy megtilthassák vagy korlátozhassák olyan elülső védelmi rendszerek használatát, amelyek önálló műszaki egységekként kerültek piacra ezen irányelv hatályba lépését megelőzően.

9. cikk

Hatálybalépés

Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

10. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt, ...

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

[…] […]

MELLÉKLETEK

A MELLÉKLETEK LISTÁJA

I. melléklet Műszaki rendelkezések

II. melléklet Igazgatási rendelkezések:

1. függelék: Tájékoztató dokumentum (jármű)

2. függelék: Tájékoztató dokumentum (önálló műszaki egység)

3. függelék: Típusbizonyítvány (jármű)

4. függelék: Típusbizonyítvány (önálló műszaki egység)

5. függelék: Példa az EK típusjóváhagyási jelére

III. melléklet A 70/156/EGK irányelv módosításai

I.MELLÉKLET

MŰSZAKI RENDELKEZÉSEK

1.  FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások érvényesek:

1.1.   "járműtípus": járművek olyan csoportja, amelyek az A-oszlopok előtt elhelyezkedő részt tekintve olyan lényeges jellemzők tekintetében, mint:

Az elülső védelmi rendszerek önálló műszaki egységként való típusjóváhagyásának vizsgálata alkalmazásában a járműre történő hivatkozásokat úgy lehet érteni, hogy azok arra a keretre vonatkoznak, amelyre a rendszert a vizsgálat céljából felszerelték, és amely azon konkrét járműtípus külső elülső részét képviseli, amelyhez a rendszer típusjóváhagyása zajlik.

1.2.   "normál menethelyzet": a jármű azon állapota, amikor a talajon menetkész állapotban van, a gumiabroncsok a javasolt nyomásra vannak felpumpálva, az első kerekek egyenes helyzetben vannak, a jármű működéséhez szükséges összes folyadék maximális mértékben fel van töltve, a jármű gyártója által biztosított összes alapfelszerelés be van szerelve, az elülső vezetőülést 75 kg tömeggel terhelték és az elülső utasülés is 75 kg tömeggel van terhelve, a felfüggesztés a gyártó által megadott normál üzemeltetési körülmények közötti 40 km/h vagy 35 km/h sebességű haladásra van beállítva (különösen az aktív felfüggesztéssel vagy automatikus szintszabályozással rendelkező járművek esetén).

1.3.   "külső felület": a jármű külső része az A-oszlopok előtt, beleértve a motorházfedelet, a világító és fényjelző berendezéseket és a látható merevítő elemeket.

1.4.   "görbületi sugár": egy olyan körívnek a sugara, amely az érintett elem lekerekítéséhez a legjobban illeszkedik.

1.5.   a jármű "legkülső széle": a jármű oldalaira vonatkoztatva az a jármű hosszanti középsíkjával párhuzamos sík, amelybe a jármű legkülső széle esik, a jármű elejére és hátuljára vonatkoztatva pedig a jármű azon függőleges keresztmetszeti síkja, amelybe a külső eleje és a hátsó szélei esnek az alábbi, kinyúló alkatrészek figyelmen kívül hagyásával:

1.6.   "lökhárító": a jármű elülső, alsó, külső szerkezeti része, a típuselőírás szerint. Magában foglalja a jármű minden olyan struktúráját, amelynek a jármű védelme a célja, egy másik járművel történő alacsony sebességű ütközés esetén, továbbá minden e struktúrához rögzített alkatrész, pl. a rendszám felszereléséhez szükséges tábla. Nem tartoznak bele az olyan alkatrészek, amelyeket típusjóváhagyás után szereltek a járműre és amelyek célja a jármű számára további elülső védelem biztosítása.

1.7.   "elülső védelmi rendszer": olyan önálló szerkezet vagy szerkezetek, mint pl. egy gallytörő rács vagy kiegészítő lökhárító, amely a külső felület védelmét szolgálja a gyárilag felszerelt lökhárító alatt és/vagy felett, egy másik tárggyal való ütközés esetén fellépő károk ellen. Azok a szerkezetek, amelyeknek maximális tömege kevesebb mint 0,5 kg és csupán a lámpák védelmét szolgálják, nem tartoznak e meghatározás alá.

1.8.   "a jármű motorházfedele szélének referenciavonala": egy 1000 mm hosszú egyenes rúd és a motorházfedél elülső felülete közötti érintkezési pontok mértani összekötő vonala, ha az egyenes rúd a jármű függőleges hosszirányú síkjával párhuzamosan áll és 50°-kal dől előre, és a lejjebb lévő végével 600 mm-re a talaj fölött keresztben a jármű motorházfedele szélével kapcsolatban marad. Az olyan járművek esetében, ahol a motorházfedél alapvetően 50°-kal dől előre úgy, hogy az egyenes rúd folyamatosan vagy többször is, nem pedig egy ponton érintkezik, a referenciavonalat 40°-kal előre döntött egyenes rúddal határozzák meg. Az olyan alakú járművek esetében, ahol az egyenes rúd alsó vége érintkezik először, akkor azt az érintkezési pontot veszik a motorházfedél szélének referenciavonalaként, abban a ferde pozícióban. Az olyan alakú járművek esetében, ahol az egyenes rúd felső vége érintkezik először, akkor az 1.14. pontban meghatározott módon az 1000 mm-es kerület mértani összekötő vonalát használják a motorházfedél szélének referenciavonalaként, abban a ferde pozícióban.

Ezen irányelv alkalmazásában a lökhárító felső szélét is a motorházfedél szélének referenciavonalának kell tekinteni, ha a fenti eljárás alatt az egyenes rúd azt érinti.

1.9.   "felső elülső védelmi rendszer referenciavonala": a gyalogosok és az elülső védelmi rendszer vagy a jármű közötti jelentős érintkezési pontok felső határa. Az egy 700 mm hosszú egyenes rúd és az elülső védelmi rendszer vagy a jármű eleje (attól függően, hogy melyiket érintik) közötti legfelső érintkezési pontok mértani összekötő vonala, ahol az egyenes rúd a jármű függőleges hosszirányú síkjával párhuzamosan áll és 20º-kal dől előre a jármű eleje előtt keresztben, és a talajjal és az elülső védelmi rendszerrel vagy a járművel állandó kapcsolatban marad.

1.10.   "alsó elülső védelmi rendszer referenciavonala": a gyalogosok és az elülső védelmi rendszer vagy a jármű közötti jelentős érintkezési pontok alsó határa. Az egy 700 mm hosszú egyenes rúd és az elülső védelmi rendszer közötti legalsó érintkezési pontok mértani összekötő vonala, ahol az egyenes rúd a jármű függőleges hosszirányú síkjával párhuzamosan áll és 25°-kal dől előre a jármű eleje előtt keresztben, a talajjal és az elülső védelmi rendszerrel vagy a járművel állandó kapcsolatban marad.

1.11.   "felső elülső védelmi rendszer magassága": a talaj és az 1.9. pontban meghatározott felső elülső védelmi rendszer referenciavonala közötti függőleges távolság normál menethelyzetű jármű esetén.

1.12.   "alsó elülső védelmi rendszer magassága": a talaj és az 1.10. pontban meghatározott alsó elülső védelmi rendszer referenciavonala közötti függőleges távolság normál menethelyzetű jármű esetén.

1.13.  "A fej terhelési kritériuma (HPC)" az alábbi egyenlet segítségével számítható ki:

amelyben "a" az eredő gyorsulás a fej súlypontjában (m/s2) a "g" többszöröseként kifejezve, az idő függvényében ábrázolva és 1000 Hz-es csatornafrekvencia-osztállyal szűrve; t1 és t2 az a két időbeli pillanat, amely azon eredményrögzítési időszak kezdetét és végét határozza meg, amelyben a HPC értéke a legnagyobb az érintkezés első és utolsó pillanata között. A legnagyobb érték számításánál azokat a HPC-értékeket, amelyeknél a (t1-t2) időintervallum nagyobb mint 15 ms, figyelmen kívül kell hagyni.

1.14.   "1 000 mm-es kerület": az a mértani összekötő vonal, amelyet egy 1 000 mm hosszú hajlékony szalag egyik vége ír le az elülső felső felületen, ha függőlegesen a jármű elülső és hátsó síkjában tartják, és átvezetik a motorházfedél-lökhárítón és az ellső védelmi rendszeren. A szalag a művelet során megfeszített állapotban van, egyik vége érinti a talajt vízszintesen a lökhárító elülső felülete alatt, a másik vége pedig érintkezik az elülső felső felülettel. A jármű normál menethelyzetben van.

1.15.   "elülső védelmi rendszer referenciavonala": az egy 1 000 mm hosszú egyenes rúd és az elülső védelmi rendszer elülső felülete közötti érintkezési pontok mértani összekötő vonala, ha az egyenes rúd a jármű függőleges hosszirányú síkjával párhuzamosan áll és 50°-kal dől előre keresztben, és a jármű elülső védelmi rendszerének szélével kapcsolatban marad. Az olyan járművek esetében, ahol az elülső védelmi rendszer alapvetően 50°-kal dől előre úgy, hogy az egyenes rúd folyamatosan vagy többször is, nem pedig egy ponton érintkezik, a referenciavonalat 40°-kal előre döntött egyenes rúddal határozzák meg.

2.  GYÁRTÁSI ÉS FELSZERELÉSI RENDELKEZÉSEK

2.1.  Elülső védelmi rendszerek

Az alábbi követelmények az új járművekre gyárilag felszerelt elülső védelmi rendszerekre és a bizonyos járművekre önálló műszaki egységként felszerelt elülső védelmi rendszerekre vonatkoznak.

Mindazonáltal a megfelelő engedélyező hatóság beleegyezésével úgy lehet tekinteni, hogy az ezen irányelv harmadik részében szereplő követelményekhez bármely egyenértékű vizsgálat hozzájárul, amelyet egy másik típusjóváhagyással kapcsolatos irányelvnek megfelelően hajtottak végre az elülső védelmi rendszeren.

2.1.1.  Az elülső védelmi rendszerek alkatrészeit olyan módon kell megtervezni, hogy valamennyi 100 mm-es körben elérhető merev felület görbülési sugara legalább 5 mm legyen.

2.1.2.  Az elülső védelmi rendszer össztömege – a tartószerkezeteket és rögzítéseket is beleértve – nem haladhatja meg azon jármű tömegének 1,2%-át, amelyhez tervezték, és legfeljebb 18 kg lehet.

2.1.3.  Az elülső védelmi rendszer magassága a járműre felszerelt állapotban semmilyen ponton nem haladhatja meg az 50 mm-t a motorházfedél szélének referenciavonalához képest az 1.8. bekezdésben meghatározott módon, ezen a ponton a jármű hosszanti függőleges síkjában mérve.

2.1.4.  Az elülső védelmi rendszer nem haladhatja meg azon jármű szélességét, amelyre felszerelték. Amennyiben az elülső védelmi rendszer teljes szélessége nagyobb, mint a jármű szélességének 75%-a, a beszorulás veszélyének minimalizálása érdekében a rendszer széleit a külső felület felé kell befordítani. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha az elülső védelmi rendszer süllyesztett vagy a felépítménybe van integrálva, illetve a rendszer széleit olyan módon fordították el, hogy 100 mm-es körben nem elérhető és a rendszer széle és az azt körülvevő felépítmény közötti rés nem haladja meg a 20 mm-t.

2.1.5.  A 2.1.4. pontban foglaltak szerint az elülső védelmi rendszer alkatrészei és az alatta lévő külső alapfelület közötti rés nem haladhatja meg a 80 mm-t. Az alaptest általános körvonalának helyenkénti megszakadását (rácsok nyílásai, levegőbemeneti nyílások stb.) nem kell figyelembe venni.

2.1.6.  A jármű bármely oldalsó pontján, jármű lökhárítójának védelmi hatásait megőrizendő, a lökhárító legelöl lévő része és az elülső védelmi rendszer legelöl lévő része közötti hosszirányú távolság nem haladhatja meg az 50 mm-t.

2.1.7.  Az elülső védelmi rendszer nem csökkentheti jelentősen a lökhárító hatékonyságát. Ez az előírás teljesítettnek tekinthető, ha a függőleges alkatrészek száma nem több, mint kettő és az elülső védelmi rendszer egy függőleges alkatrésze sem fedi át a lökhárítót.

2.1.8.  Az elülső védelmi rendszer nem hajolhat túl a függőleges síkon. Az elülső védelmi rendszer felső részei felfelé vagy hátrafelé (a szélvédő felé) nem nyúlhatnak túl 50 mm-nél nagyobb mértékben a jármű motorházfedele szélének referenciavonalán, amelyet az 1.8. pontban meghatározott módon az elülső védelmi rendszer leszerelt állapotában kell meghatározni. Minden mérést a jármű e ponton áthaladó függőleges hosszanti síkjában kell végezni.

2.1.9.  Az elülső védelmi rendszer rögzítése nem veszélyeztetheti a gépjárművekre vonatkozó más típusjóváhagyási irányelvek előírásainak való megfelelést.

2.2.  Az elülső védelmi rendszereket önálló műszaki egységként terjeszteni, értékesítésre felajánlani vagy értékesíteni azon járműtípusok listája nélkül, amelyekhez az adott elülső védelmi rendszer jóvá lett hagyva, valamint egyértelmű összeszerelési utasítások nélkül tilos. Az összeszerelési utasításoknak részletes felszerelési előírásokat kell tartalmazniuk, beleértve a jóváhagyott járműveken alkalmazandó rögzítési módokat, annak érdekében, hogy a jóváhagyott alkatrészeket olyan módon lehessen a járműre felszerelni, amely megfelel a 2.1. pont vonatkozó rendelkezéseinek.

3.  VIZSGÁLATI RENDELKEZÉSEK

3.1.  Az elülső védelmi rendszereknek az jóváhagyáshoz a következő vizsgálatokon kell megfelelniük:

3.1.1.  Lábformájú próbatest alsó része – elülső védelmi rendszer. Ezt a vizsgálatot 40 km/óra ütközési sebességgel kell végrehajtani. A legnagyobb dinamikus térdhajlítási szög nem haladhatja meg a 21,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyírási elmozdulása nem haladhatja meg a 6,0 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 200 g-t.

3.1.1.1.  Azon önálló műszaki egységként jóváhagyott elülső védelmi rendszerek tekintetében azonban, amelyek kizárólag olyan járműveken használhatók, amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2,5 tonnát, és amelyeknek típusjóváhagyása 2005. október 1. előtt történt, vagy amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 2,5 tonnát, a 3.1.1. pont rendelkezései helyett a 3.1.1.1.1. vagy a 3.1.1.1.2. pont rendelkezései alkalmazhatók.

3.1.1.1.1.  A vizsgálatot 40 km/h ütközési sebességgel kell végrehajtani. A legnagyobb dinamikus térdhajlítási szög nem haladhatja meg a 26,0°-ot, a térd legnagyobb dinamikus nyírási elmozdulása nem haladhatja meg a 7,5 mm-t, és a sípcsont felső végén mért gyorsulás nem haladhatja meg a 250 g-t.

3.1.1.1.2.  A járművön 40 km/h ütközési sebességgel végzett vizsgálatokat kell végrehajtani az elülső védelmi rendszer felszerelésével és az elülső védelmi rendszer nélkül. A két vizsgálatot a vizsgálatot végző illetékes hatóság által jóváhagyott, egymással egyenértékű helyszíneken kell végrehajtani. Rögzíteni kell a legnagyobb dinamikus térdhajlítási szög, a térd legnagyobb dinamikus nyírási elmozdulása és a sípcsont felső végén mért gyorsulás értékét. Az elülső védelmi rendszerrel felszerelt járművön rögzített érték egyik esetben sem haladhatja meg az elülső védelmi rendszer nélküli járműnél rögzített érték 90%-át.

3.1.1.2.  Ha az alsó elülső védelmi rendszer magassága 500 mm-nél nagyobb, e vizsgálat helyett a 3.1.2. pontban meghatározott lábformájú próbatest felső része – elülső védelmi rendszer vizsgálatot kell elvégezni.

3.1.2.  Lábformájú próbatest felső része – elülső védelmi rendszer. Ezt a vizsgálatot 40 km/óra ütközési sebességgel kell elvégezni. Az ütközési erők adott időben fellépő pillanatnyi összege nem haladhatja meg az 7,5 kN értéket, a próbatestre gyakorolt hajlítónyomaték pedig nem haladhatja meg az 510 Nm értéket.

A lábformájú próbatest felső része – elülső védelmi rendszer vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha az elülső alsó védelmi rendszer magassága a vizsgálati helyzetben több, mint 500 mm.

3.1.2.1.  Azon önálló műszaki egységként jóváhagyott elülső védelmi rendszerek tekintetében azonban, amelyek kizárólag olyan járműveken használhatók, amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a 2,5 tonnát, és amelyeknek típusjóváhagyása 2005. október 1. előtt történt, vagy amelyeknek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 2,5 tonnát, a 3.1.2. pont rendelkezései helyett a 3.1.2.1.1. vagy a 3.1.2.1.2. pont rendelkezései alkalmazhatók.

3.1.2.1.1.  A vizsgálatot 40 km/h ütközési sebességgel kell végrehajtani. Az ütközési erők adott időben fellépő pillanatnyi összege nem haladhatja meg a 9,4 kN-t, és a próbatestre ható hajlítónyomaték nem lehet nagyobb 640 Nm-nél.

3.1.2.1.2.  A járművön 40 km/h ütközési sebességgel végzett vizsgálatokat kell végrehajtani az elülső védelmi rendszer felszerelésével és az elülső védelmi rendszer nélkül. A két vizsgálatot a vizsgálatot végző illetékes hatóság által jóváhagyott, egymással egyenértékű helyszíneken kell végrehajtani. Rögzíteni kell az ütközési erők pillanatnyi összegének és a hajlítónyomatéknak a próbatesten mért értékét. Az elülső védelmi rendszerrel felszerelt járművön rögzített érték egyik esetben sem haladhatja meg az elülső védelmi rendszer nélküli járműnél rögzített érték 90%-át.

3.1.2.2.  Ha az alsó elülső védelmi rendszer magassága 500 mm-nél kisebb, ez a vizsgálat nem kötelező.

3.1.3.  Az elülső védelmi rendszer belépő élének a lábformájú próbatest felső részével történő vizsgálata. Ezt a tesztet 40 km/h ütközési sebességgel végzik. Az ütközés erejének az ütköző rész felső és alsó végére az idő függvényében számított pillanatnyi összege nem haladhatja meg a az 5,0 kN lehetséges célértéket, az ütköző részen pedig a hajlítónyomaték nem lépheti túl a 300 Nm lehetséges célértéket. A két eredményt kizárólag ellenőrzési célból lehet rögzíteni.

3.1.4.  Az elülső védelmi rendszer gyermek/kistermetű felnőttfej-formájú próbatesttel végzett vizsgálata. Ezt a tesztet 35 km/h ütközési sebességnél végzik, 3,5 kg-os gyermek/kistermetű felnőttfej-formájú próbatesttel. A fej a gyorsulásmérő idősorainak eredőjéből számított terhelési kritériuma (HPC) az 1.13. pontnak megfelelően nem haladhatja meg az 1000-et.

II.MELLÉKLET

A TÍPUSJÓVÁHAGYÁSRA VONATKOZÓ IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

1.  AZ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS IRÁNTI KÉRELEM

1.1.  Járműtípus EK-típusjóváhagyása iránti kérelem elülső védelmi rendszerrel való felszerelés esetében

1.1.1.  A 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum mintáját az 1. melléklet tartalmazza.

1.1.2.  Azon elülső védelmi rendszerrel felszerelt járműtípus reprezentatív járművét, amelyre a jóváhagyást kérik, a típusjóváhagyásért felelős műszaki szolgálathoz kell eljuttatni. A műszaki szolgálat kérésére bizonyos alkatrészeket vagy a felhasznált anyagok mintáit is be kell nyújtani.

1.2.  Az EK-típusjóváhagyás iránti kérelem az önálló műszaki egységnek tekintendő elülső védelmi rendszerek esetében

1.2.1.  A 70/156/EGK irányelv 3. cikkének (4) bekezdése szerinti tájékoztató dokumentum mintáját a 2. melléklet tartalmazza.

1.2.2.  Az elülső védelmi rendszer típusának mintáját a típusjóváhagyási vizsgálatokért felelős műszaki szolgálathoz kell eljuttatni. Amennyiben a szolgálat szükségesnek látja, további mintákat kérhet. A mintákon egyértelműen és letörölhetetlen módon fel kell tüntetni a kérelmező kereskedelmi vagy márkanevét és a típusmegjelölést. Ezt követően gondoskodni kell az EK típusjóvagyási jelének kötelező feltüntetéséről.

2.  AZ EK TÍPUSJÓVÁHAGYÁS ODAÍTÉLÉSE

2.1.  A 70/156/EGK irányelv 4. cikkének (3), valamint adott esetben (4) bekezdése szerinti EK-típusbizonyítványok mintáját:

3.  AZ EK TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI JELE

3.1.  Valamennyi, ezen irányelvnek megfelelően jóváhagyott típusú elülső védelmi rendszert az EK-típusjóváhagyási jelével kell ellátni.

3.2.  E jelentés az alábbiakból áll:

IRL Írország

nn Ciprus

nn Csehország

nn Észtország

nn Magyarország

nn Lettország

nn Litvánia

nn Málta

nn Lengyelország

nn Szlovák Köztársaság

nn Szlovénia

A sorszám után álló csillag (*) jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert a lábformájú próbatesttel végzett vizsgálatok esetén az I. melléklet 3.1. pontja által engedélyezett megfontolással hagyták jóvá. Ha a jóváhagyó hatóság nem veszi figyelembe ezt a megfontolást, a csillag helyén szóköz áll.

3.3.  Az EK-típusjóváhagyási jelét az elülső védelmi rendszeren olyan módon kell rögzíteni, hogy törölhetetlen és egyértelműen leolvasható legyen akkor is, amikor a rendszert a járműre felszerelték.

3.4.  Az EK-típusjóváhagyási jelének egy mintáját az 5. melléklet tartalmazza.

1. függelék a II. MELLÉKLETHEZ

... sz. TÁJÉKOZTATÓ DOKUMENTUM

ELÜLSŐ VÉDELMI RENDSZEREK ÉRTÉKESÍTÉSÉRŐL A JÁRMŰVEK EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ 70/156/EGK TANÁCSI IRÁNYELV I. MELLÉKLETE ALAPJÁN

Az alábbi információkat három példányban kell benyújtani, és mellékelni kell egy tartalomjegyzéket. A rajzokat megfelelő méretben és részletességgel A4 méretben vagy A4 formátumú mappában kell benyújtani. A fényképeknek, ha szükségesek, elégséges részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerekben, összetevőkben vagy önálló műszaki egységekben különleges anyagokat alkalmaznak, a jellemzőikre vonatkozóan információkat kell mellékelni.

0.  ÁLTALÁNOS

0.1.  Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):

0.2.  Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.3.  Típusazonosító, ha jelölték a járművön:

0.3.1.  A fenti megjelölés helye:

0.4.  A jármű kategóriája:

0.5.  A gyártó neve és címe:

0.8.  Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

1.  A JÁRMŰ ÁLTALÁNOS SZERKEZETI JELLEMZŐI

1.1.  Fényképek és/vagy rajzok a reprezentatív járműről:

2.  TÖMEGEK ÉS MÉRETEK (kg-ban és mm-ben)

(adott esetben a rajzokra való utalással)

2.8.  A gyártó által megnevezett műszakilag megengedhető legnagyobb terhelt tömeg

2.8.1.  E tömeg tengelyeken való megoszlása (max. és min.):

9.  FELÉPÍTMÉNY

9.1.  Felépítmény típusa:

Dátum:

2. függelék a II. MELLÉKLETHEZ

... sz. TÁJÉKOZTATÓ DOKUMENTUM

ELÜLSŐ VÉDELMI RENDSZEREK ÖNÁLLÓ MŰSZAKI EGYSÉGKÉNT TÖRTÉNŐ EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁRÓL (2005/.../EK)

Az alábbi információkat három példányban kell benyújtani, és mellékelni kell egy tartalomjegyzéket. A rajzokat megfelelő méretben és részletességgel A4 méretben vagy A4 formátumú mappában kell benyújtani. A fényképeknek, ha szükségesek, elégséges részletességűnek kell lenniük.

Ha a rendszerekben, összetevőkben vagy önálló műszaki egységekben különleges anyagokat alkalmaznak, a jellemzőikre vonatkozóan információkat kell mellékelni.

0.  ÁLTALÁNOS

0.1.  Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):

0.2.  Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.5.  A gyártó neve és címe:

0.7.  Az EK-típusjóváhagyási jele rögzítésének helye és módja:

1.  A JÁRMŰ LEÍRÁSA

1.1.  Részletes műszaki leírás (fényképekkel vagy rajzokkal):

1.2.  Összeszerelési és összeállítási utasítások, a szükséges forgatónyomaték megjelölésével:

1.3.  Azon gépjárműtípusok felsorolása, amelyre felszerelhető.

1.4.  Használatra vonatkozó korlátozások és a rögzítés feltételei:

3. függelék a II. MELLÉKLETHEZ

(MINTA)

(legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm))

EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY

A típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás oka:

RÉSZ

0.1.  Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):

0.2.  Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.3.  Típusazonosító, ha jelölték a járművön:

0.3.1.  A fenti megjelölés helye:

0.4.  A jármű kategóriája:

0.5.  A gyártó neve és címe:

0.7.  Az elülső védelmi rendszer esetében az EK-típusjóváhagyási jele rögzítésének helye és módja:

0.8.  Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

RÉSZ

1.  További információk (szükség esetén): Lásd a Kiegészítést

2.  A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3.  A vizsgálatról szóló jelentés időpontja:

4.  A vizsgálatról szóló jelentés száma:

5.  Megjegyzések: Lásd a Kiegészítést

6.  Helyszín:

7.  Dátum:

8.  Aláírás:

9.  Az engedélyező hatósághoz benyújtott tájékoztató csomag jegyzéke, amely kérésre beszerezhető, mellékelve.

Kiegészítés a 3. függelékhez

a ... sz. EK-típusjóváhagyási bizonyítványhoz

valamely jármű elülső védelmi rendszerrel való felszerelésével kapcsolatos típusjóváhagyásról

1.  Kiegészítő információk:

2.  Észrevételek:

3.  Az I. melléklet 3. pontjában foglalt vizsgálat eredményei

4. függelék a II. MELLÉKLETHEZ

(MINTA)

(legnagyobb méret: A4 (210 x 297 mm))

EK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSI BIZONYÍTVÁNY

A típusjóváhagyás száma:

A meghosszabbítás oka:

RÉSZ

0.1.  Gyártmány (gyártó kereskedelmi neve):

0.2.  Típus és általános kereskedelmi megnevezés(ek):

0.3.  Típusazonosító, ha jelölték az elülső védelmi rendszeren:

0.3.1.  A fenti megjelölés helye:

0.5.  A gyártó neve és címe:

0.7.  Az EK jóváhagyási jele rögzítésének helye és módja:

0.8.  Összeszerelő üzem(ek) címe:

RÉSZ

1.  További információk : Lásd a Kiegészítést

2.  A vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat:

3.  A vizsgálatról szóló jelentés időpontja:

4.  A vizsgálatról szóló jelentés száma:

5.  Megjegyzések: Lásd a Kiegészítést

6.  Helyszín:

7.  Dátum:

8.  Aláírás:

9.  Az engedélyező hatósághoz benyújtott tájékoztató csomag jegyzéke, amely kérésre beszerezhető, mellékelve.

Kiegészítés a 4. függelékhez

a ... sz. EK-típusjóváhagyási bizonyítványhoz

elülső védelmi rendszer a 2005/.../EK irányelv szerinti típusjóváhagyására vonatkozóan

1.  További információk:

1.1.  A rögzítés módja:

1.2.  Összeszerelési és összeállítási utasítások:

1.3.  Azon járművek listája, amelyekre az elülső védelmi rendszer rögzíthető, a használatukra vonatkozó korlátozások és a rögzítés szükséges feltételei:

2.  Észrevételek:

3.  Az I. melléklet 3. pontjában foglalt vizsgálat eredményei

5. függelék a II. MELLÉKLETHEZ

Példa az EK-típusjóváhagyási jelére

(a > 12mm)

Az EK fenti típusjóváhagyási jelét magán viselő eszköz egy, az ezen irányelv (01) alapján Németországban (e1) a 1471 típusjóváhagyási alapszámon jóváhagyott elülső védelmi rendszerre vonatkozik.

A csillag (*) jelzi, hogy az elülső védelmi rendszert a lábformájú próbatesttel végzett vizsgálatok esetén az I. melléklet 3.1. pontja által engedélyezett megfontolás értelmében hagyták jóvá. Ha a jóváhagyó hatóság nem veszi figyelembe ezt a megfontolást, a csillag helyén szóköz áll.

III.MELLÉKLET

A 70/156/EGK IRÁNYELV MÓDOSÍTÁSAI

A 70/156/EGK irányelv mellékletei a következőképpen módosulnak:

1.  Az I. melléklet az alábbi pontokkal egészül ki:

2.  A III. melléklet I. részének A szakasza az alábbi pontokkal egészül ki:

3.  A IV. melléklet I. részében az alábbi rész kerül beillesztésre:

* nem haladja meg a 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömeget."

4.  A XI. melléklet a következőképpen módosul:

a)  A 1. függelékben az alábbi rész kerül beillesztésre:

* nem haladja meg a 3,5 tonnás megengedett legnagyobb össztömeget."

b)  A 2. függelékben az alábbi rész kerül beillesztésre:

(c)  A 3. függelékben az alábbi rész kerül beillesztésre:

(1) HL C 112., 2004.4.30., 18. o. (2) Az Európai Parlament 2005. május 26-i álláspontja (3) HL L 42., 1970.2.23., 1. o. A legutóbb a 2004/104/EK irányelvvel (HL L 337., 2004.11.13., 13. o.) módosított irányelv. (4) HL L 321., 2003.12.16., 15. o. (5) HL L 184., 1999.7.17., 23. o (6) * Kilenc hónappal a jelen irányelv közzétételét követően. (7) ** Tizenkét hónappal a jelen irányelv közzétételét követően. (8) *** Tizennyolc hónappal a jelen irányelv közzétételét követően. (9) * Tizennyolc hónappal a jelen irányelv közzétételét követően. (10) ** Négy év és kilenc hónappal a jelen irányelv közzétételét követően. (11) * Kilenc hónappal a jelen irányelv közzétételét követően.