Az Európai Parlament,

–   tekintettel "A szakmai szolgáltatások versenyéről szóló jelentés" című bizottsági közleményre (COM(2004)0083),

–   tekintettel "A szakmai szolgáltatások terén fennálló versenyről szóló jelentés nyomon követése" című bizottsági közleményre (COM(2005)0405),

–   tekintettel az EK-Szerződés 6., 43., 45., 49. és 81. cikkére,

–   tekintettel a Közösség tizenkét tagállamában a közjegyzők szervezetének helyzetéről szóló, 1994. január 18-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel a bizonyos szabadfoglalkozásúak, elsősorban az ügyvédek kötelező honoráriumáról és a szabad foglalkozások modern társadalomban betöltött szerepéről és helyzetéről szóló, 2001. április 5-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a szabad foglalkozásokra vonatkozó piaci szabályozásról és versenyszabályokról szóló, 2003. december 16-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel a jogi szakmákról és a jogrendszer működéséhez fűződő általános érdekről szóló, 2006. március 23-i állásfoglalására(4),

–   tekintettel az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(6),

–   tekintettel a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/8/EK tanácsi irányelvre(7),

–   tekintettel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8),

–   tekintettel az Európai Közösségek Bíróságának a közösségi versenyjogra és a szakmai szolgáltatásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatára, különös figyelmemmel a minimális honoráriumokról szóló nemzeti előírásokra,

–   tekintettel a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–   tekintettel az Institute for Advanced Studies-nak (IHS) az Európai Bizottság megbízásából 2003. januárjában készített "A szabályozás szabad foglalkozásokra gyakorolt gazdasági hatása a különböző tagállamokban" című tanulmányára,

‐   tekintettel eljárási szabályzatának 45. cikkére,

–   tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A6-0272/2006),

A.   mivel az Európai Tanács 2000 márciusában Lisszabonban reformprogramot fogadott el, amelynek célja, hogy az Európai Uniót 2010-ig a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdasági térségévé tegye, amely fenntartható fejlődésre képes, több és jobb munkahely létrehozásával, nagyobb szociális kohézióval és a környezet védelmével (lisszaboni stratégia),

B.   mivel a Wim Kok elnökletével működő magas szintű munkacsoport "Megfelelni a kihívásoknak – A lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia" című, 2004. novemberi jelentésében valamennyi piac liberalizálásának fontossága és a felesleges szabályozás eltörlése hangsúlyt kapott a verseny fellendítése érdekében,

C.   mivel a lisszaboni stratégia 2005. márciusi félidős értékelése során az Európai Tanács megállapította, hogy szükség van a lisszaboni stratégia újbóli életre keltésére, és azt a növekedésre, valamint a foglalkoztatásra kell irányítani, illetve a tagállamokat fel kell hívni, hogy terjesszenek elő nemzeti reformprogramokat a növekedés és foglalkoztatás elősegítése érdekében,

D.   mivel az Európai Unióban az európai gazdaság versenyképességének javításában a szolgáltatásokra a növekedés legfontosabb motorjaként jelentős szerep hárul,

E.   mivel a szakmai szolgáltatásokat, mint az európai gazdaság egy kulcságazatát be kell vonni a reformtörekvésekbe,

F.   mivel a szubszidiaritás elve szerint a tagállamok dönthetnek arról, hogy nemzeti szabályozással közvetlenül szabályozzák-e a szakmákat, avagy lehetővé teszik az önszabályozást a szakmai szervezetek számára,

G.   mivel a Bizottság már több éve tárgyal a versenyt akadályozó tényezők leépítéséről a tagállamokkal és a szakmai szervezetekkel, ami liberalizációs intézkedésekhez és új reformtörekvésekhez vezetett,

H.   mivel a szubszidiaritás elvét követve a tagállamok és azokon belül a szakmai szolgáltatást nyújtók nemzeti szakmai szervezetei kiemelt jelentőséggel bírnak a reformtörekvések továbbvitelében,

I.   mivel a szakmai szervezeteteket, az egyéb szakmai testületeket, a fogyasztói és felhasználói szervezeteket, továbbá a széles értelemben vett közvéleményt kiegyensúlyozott módon kell bevonni a folyamatba,

J.   mivel az ügyfelek és a szakmai szolgáltatók közötti információs kiegyensúlyozatlanság bizonyos szabályozásokat tehet szükségessé azzal kapcsolatban, miszerint egyes szakmai szolgáltatások közvagyonnak minősülhetnek, és az a tény, hogy a szakmai szolgáltatások nyújtása külső hatásokkal állhat összefüggésben,

K.   mivel a szakmai szolgáltatások területén a Bizottság által 2002/2003-ban elrendelt állapotfelmérés már nem tükrözi az egyes tagállamok aktuális szabályozási helyzetét, és ezáltal megnehezíti a reformtörekvések értékelését is,

L.   mivel a Bizottság nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy milyen hatásokat lehet várni az új munkahelyekkel és a kiegészítő növekedéssel kapcsolatban a szakmai szolgáltatások ágazatának rendszeres, versenybarát reformjaitól,

M.   mivel a reformfolyamat valamennyi érdekeltje jobban átláthatja a reformtörekvések szükségességét tudományosan alátámasztott világos célkitűzések és mutatók által,

N.   mivel a reform alapvető prioritása jobb és könnyebb hozzáférés biztosítása a fogyasztók számára a szolgáltatások minőségének és költséghatékonyságának megőrzése mellett,

O.   mivel a különböző szakmákban jelentős eltérést mutat a piacnyitás szintje,

P.   mivel a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv olyan szabályozást tartalmaz, amely szerint a fogadó tagállam területén hozzáférést kell biztosítani a szabályozott szakmákhoz az adott szakmai képesítésekkel való rendelkezés függvényében,

1.   üdvözli a Bizottság, a tagállamok és a szakmai szolgáltatók szakmai szervezeteinek párbeszédeit, amelyek célja az indokolatlan vagy a közérdeket sértő versenyakadályok és a fogyasztókra nézve hátrányos szabályok leépítése;

2.   felhívja a reformfolyamat valamennyi részvevőjét annak konstruktív továbbvitelére;

3.   elismeri a hagyományokon, illetve földrajzi és demográfiai jellegzetességeken alapuló szabályokhoz való jogot; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy olyan szabályokat kell alkalmazni, amelyek a lehető legkevésbé korlátozzák a versenyt, és hogy a lisszaboni célok előmozdítása érdekében ösztönözni kell a fennálló rendszer keretében a tartalmi változtatásokat;

4.   ösztönzi a tagállamokat, hogy konstruktívan vitassák meg a más tagállamok reformfolyamataiból eredő empirikus, a szakmai szolgáltatások területén szerzett tapasztalatait, annak érdekében, hogy a saját reformtörekvéseik szempontjából a lehető legtöbbet profitálhassanak;

5.   úgy véli, hogy a rögzített vagy minimális ráták kötelező jellege és az elért eredményen alapuló díjak hátrányosan érinthetik a polgárok részére nyújtott szolgáltatások minőségét és a versenyt; felkéri a tagállamokat, az összes érdekelt féllel történő konzultációt biztosító mechanizmusok létrehozásával e kötelezettségeket kevésbé korlátozó intézkedésekkel váltsák fel, amelyek fokozottabban tiszteletben tartják a megkülönböztetés-mentesség, a szükségesség és az arányosság elvét;

6.   felszólítja a Bizottságot, hogy biztosítsa a szakmai szolgáltatások ágazatában a verseny- és a belső piac működését biztosító szabályozás tiszteletben tartását;

7.   azon a véleményen van, hogy a szakmai szolgáltatók hatékony és átlátható önszabályozása vagy szabályozása, amely a beavatkozások következményeit előzetesen felbecsüli, hatásait ellenőrzi, valamint adott esetben összehangolja, megfelelő eszköz a lisszaboni stratégia követelményeinek teljesítéséhez; úgy véli, hogy a hatékony kormányzás érdekében a tagállamoknak felügyeletet kell gyakorolniuk a nemzeti önszabályozások felett, hogy azok ne sértsék a fogyasztók érdekeit és a közérdeket;

8.   felszólítja a tagállamokat, hogy a szakmai szolgáltatások terén biztosítsák a hozzáférést és a mobilitást, továbbá tegyék lehetővé az egyetemi és posztgraduális képzések rendszerével összekapcsolódó szakmákhoz való hozzáférést;

9.   úgy véli, hogy a kis- és középvállalkozások megerősítése, valamint a szakmai szolgáltatások innovációs és versenyképességének növelése érdekében meg kell szüntetni a kooperációs lehetőségek korlátozását, és elő kell segíteni a szakmák közötti szolgáltatásokat végző vállalkozások létrejöttét;

10.   a szakmai szolgáltatások esetében fontosnak tartja az etikai normák megerősítését és a fogyasztók védelmét, valamint támogatja, hogy a szakmai szolgáltatást végző vállalkozások fogadjanak el az összes érdekelt fél bevonásával kidolgozott magatartási kódexeket;

11.   kiemeli, hogy a reklám területén történő különleges szabályozás messzemenőkig mellőzhető és ezeknek a fennállását az indokolt megszorításokra kell csökkenteni; arra is rámutat, hogy a reklám területét érintő különleges szabályozásokat csak az indokolt esetekre kell korlátozni és a szabályozások csökkentésének lehetővé kell tennie, hogy a szakmai szolgáltatásokat végzők reklámokon keresztül ismertessék meg a felhasználókkal szolgáltatásaikat, információkkal látva el a fogyasztókat képesítésük, szakmai specializációjuk, a szolgáltatás jellege és ára tekintetében;

12.   felszólítja a Bizottságot, hogy fejtse ki, mely hatások várhatóak az ágazati rendszer versenybarát reformjától az új munkahelyekre és a kiegészítő növekedésre vonatkozólag;

13.   sürgeti a Bizottságot, hogy elemezze a tagállamokban a piacnyitás terén megfigyelhető különbségeket a különböző típusú szakmai szervezetek esetében és a verseny szükségtelen akadályai teljes körű felszámolásának várható hatásait, beleértve a korlátozott erőforrásokkal rendelkező vagy szűk területen működő szakmai szolgáltatási ágazatokra gyakorolt várható hatások értékelését;

14.   bátorítja a Bizottságot, hogy bővítse a különböző fogyasztói csoportok szerint kialakított szabályozásvédelem megítélésére vonatkozó elemzését azáltal, hogy pontosabb vizsgálatokat foganatosít a kis- és középvállalkozások területén és azáltal, hogy figyelembe veszi, illetve pontosabban megvizsgálja, hogy a közszféra nem homogén keresletként lép fel, hanem sok kis egység formájában, amelyek függetlenül és különböző érdekeltséggel keresik a szakmai szolgáltatásokat;

15.   rámutat arra, hogy a szabályozásvédelem különböző fogyasztói csoportok szerint történő felosztása során figyelmen kívül hagyják, hogy a szabályozások jogosultságukat azzal nyerik, hogy a szakmai szolgáltatások során külső hatások léphetnek fel, és mert bizonyos szakmai szolgáltatások közvagyonnak minősülhetnek;

16.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 44., 1994.2.14., 36. o. (2) HL C 21 E., 2002.1.24.,364. o. (3) HL C 91 E., 2004.4.15., 126. o. (4) Elfogadott szövegek P6_TA(2006)0108. (5) HL L 78., 1977.3.26., 17. o. (6) HL L 77., 1998.3.14., 36. o. (7) HL L 26., 2003.1.31., 41. o. (8) HL L 255., 2005.9.30., 22. o. (9) HL L 149., 2005.6.11., 22. o.