Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2007/2106(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0003/2008

Előterjesztett szövegek :

A6-0003/2008

Viták :

PV 30/01/2008 - 22
CRE 30/01/2008 - 22

Szavazatok :

PV 31/01/2008 - 8.10
CRE 31/01/2008 - 8.10
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2008)0033

Elfogadott szövegek
WORD 109k
2008. január 31., csütörtök - Brüsszel Végleges kiadás
Energiahatékonysági cselekvési terv : a lehetőségek kihasználása
P6_TA(2008)0033A6-0003/2008

Az Európai Parlament 2008. január 31-i állásfoglalása az energiahatékonysági cselekvési tervről: a lehetőségek kihasználása (2007/2106(INI))

Az Európai Parlament ,

–   tekintettel a Bizottság "Energiahatékonysági cselekvési terv: a lehetőségek kihasználása" című közleményére (COM(2006)0545),

–   tekintettel a fent említett bizottsági közleményt kísérő (SEC(2006)1173) bizottsági személyzeti munkadokumentumra,

–   tekintettel a cselekvési terv hatásvizsgálatára (SEC(2006)1174) és az összefoglalóra (SEC(2006)1175),

–   tekintettel az európai energiapolitikáról szóló bizottsági közleményre (COM(2007)0001),

–   tekintettel a 2007. március 8–9-i Európai Tanácsnak az Európai Tanács európai energiapolitikára vonatkozó cselekvési tervének (2007–2009) jóváhagyására vonatkozó elnökségi következtetéseire (7224/07),

–   tekintettel a háztartási készülékek energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő ellátásáról szóló, 1992. szeptember 22-i 92/75/EGK tanácsi irányelvre(1) ,

–   tekintettel az épületek energiateljesítményéről szóló, 2002. december 16-i 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2) ,

–   tekintettel a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról szóló, 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3) ,

–   tekintettel az energiafelhasználó termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapításának kereteiről szóló, 2005. július 6-i 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(4) ,

–   tekintettel az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról szóló 2006. április 5-i 2006/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5) ,

–   tekintettel az Amerikai Egyesült Államok kormánya és az Európai Közösség közötti, az irodai berendezések energiahatékonyságára vonatkozó címkézési programok összehangolásáról szóló megállapodás megkötéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/1005/EK tanácsi határozatra(6) és a fent említett megállapodás(7) szövegére,

–   tekintettel az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatra (COM(2006)0576),

–   tekintettel a versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(8) , és különösen annak II. címe "Intelligens energia – Európa program" című III. fejezetére,

–   tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(9) ,

–   tekintettel a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételének lehetővé tételéről szóló, 2001. március 19-i 761/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10) ,

–   tekintettel az "Energiahatékonyság, avagy többet kevesebbel" című zöld könyvről szóló 2006. június 1-jei állásfoglalására(11) ,

–   tekintettel az "Európai stratégia az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért" című zöld könyvről szóló 2006. december 14-i állásfoglalására(12) ,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Gazdasági és Monetáris Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0003/2008),

A.   mivel ha a globális hőmérséklet az iparosodás előtti korszakhoz képest több mint 2°C-kal nő, kaotikus éghajlatváltozás következik be, amit többek között az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi bizottság 2007. májusi jelentése is alátámaszt; mivel 2015-ig a szénkibocsátás drasztikus csökkentésére van szükség, ha a globális hőmérséklet-növekedést legfeljebb 2°C-on akarjuk tartani; mivel a hatékonyabb energiafelhasználás a szénkibocsátás-csökkentés legközvetlenebb és legtakarékosabb módja,

B.   mivel az energiahatékonyságnak döntő szerepet kell játszania az Európai Unió energiaimporttól való függőségének mérséklésében, az energiaforrások jövőbeni szűkösségének kezelésében és az energiaár sokk hatásának csökkentésében,

C.   mivel az energiahatékonysági cselekvési tervre vonatkozó hatásvizsgálat megerősítette, hogy a Bizottságon belül minden döntéshozatali szinten hiány tapasztalható a végrehajtási kapacitás tekintetében, és számítása szerint további 20 munkatársra lenne szükség a cselekvési terv sikeres végrehajtásához,

D.   mivel a 2002/91/EK irányelvet csak öt tagállam ültette át megfelelően,

E.   mivel a 2006/32/EK irányelv előírja a tagállamok számára, hogy 2007. június 30-ig nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet (NEEAP) nyújtsanak be a Bizottságnak; mivel 2007. szeptember 1-ig a Bizottsághoz csak kilenc, 2008. január 10-ig pedig mindössze tizenhét NEEAP érkezett be,

F.   mivel a 2004/8/EK irányelv tagállamok általi végrehajtása késedelmes és messze nem tökéletes,

G.   mivel az Európai Unió a világ egyik leggazdagabb és technológiailag legfejlettebb térsége; mivel az Európai Unió 1990 óta gazdasági teljesítményét közel 40%-kal, egy főre jutó átlagos jövedelmét pedig egyharmadával növelte; mivel ugyanezen időszakban az energia és az energiaforrások iránti igény csak 11%-kal nőtt,

H.   mivel az információs és kommunikációs technológiákkal – a megfelelő politikai jelzések megadása esetén – az EU 20%-os célkitűzésén túlmenő további termelékenységjavulást lehetne elérni; mivel bizonyos technológiákat, mint például a "smart grid" (intelligens rácshálózat) technológiát, az intelligens irányítási rendszereket és a "speckled" (foltokon alapuló) számítási technológiákat ezért hatékony politikai ajánlások tárgyává kell tenni,

1.   üdvözli a fent említett 2006-os energiahatékonysági cselekvési tervet, és helyesli annak céljait és alkalmazási körét;

2.   úgy ítéli meg, hogy az a cél, hogy az energiahatékonyság 2020-ra több mint 20%-kal javuljon – az önálló strukturális vagy árhatásoknak köszönhető változásokon felül –, technikailag és gazdaságilag teljesen megvalósítható, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák e cél, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos célértékek megvalósulását;

3.   aggodalommal jegyzi meg, hogy az energiahatékonyságról szóló jelenlegi jogszabályok tagállami végrehajtása hiányos, és az ütemtervhez képest lemaradás tapasztalható;

4.   hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az energiahatékonysági politikát valamennyi kormányzati szinten végrehajtsák;

5.   sajnálja, hogy a 2004/8/EK irányelv tagállamok általi végrehajtása nem fejeződött be, és messze elmarad az ütemtervtől;

6.   helyteleníti, hogy nem alkalmaznak annyi bizottsági tisztviselőt, amennyi szükséges lenne a cselekvési terv és az alapjául szolgáló energiahatékonysági jogszabályok teljes mértékű és haladéktalan végrehajtásához;

7.   sajnálja, hogy a cselekvési tervben 21 bizottsági intézkedésből 2007. szeptember 1-ig csak háromnak a teljes körű végrehajtására került sor, és megjegyzi, hogy a Bizottság 2007. október 30-ig a 2007-re ütemezett 21 intézkedésből csak 16-tal kapcsolatban jelezte, hogy "sínen van"; továbbá sajnálja, hogy a fő termékcsoportok energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények elfogadásával kapcsolatos ütemtervhez képest komoly csúszás tapasztalható;

8.   helyteleníti, hogy az éghajlatváltozás problémájának kezelésével és az EU energiaimportjának csökkentésével kapcsolatos szólamok ellenére több tagállam kormánya sem helyezi előtérbe az energiahatékonysági jogszabályok teljes körű és haladéktalan átültetését és teljesítését;

9.   sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az Európai Energiaipari Szabályozók Tanácsával (CEER) folytatandó együttműködésről a jövőben elfogadandó szándéknyilatkozat kidolgozását, amely közös iránymutatásokat és közös magatartási kódexet fog meghatározni valamennyi ágazatban az energia-végfelhasználási hatékonyság javítása céljából;

10.   sürgős és őszinte vizsgálat elvégzésére hív fel a Bizottságban és az egyes tagállamokban a kapacitásbeli hiányosságokkal és egyéb akadályokkal kapcsolatban, amelyek eddig az energiahatékonysági jogszabályok nem megfelelő végrehajtásához vezettek, valamint azzal kapcsolatban, hogy hogyan szüntethetők meg ezek a hiányosságok és akadályok;

11.   különösen azt állapítja meg, hogy általánosságban hiányzik az energiahatékonysággal kapcsolatos egyszerű, közvetlen tájékoztatás és szervezeti támogatás olyan szükséghelyzetben, amely kialakulhat hirtelen (pl. ha egy háztartási készülék vagy más berendezés elromlik), vagy konkrét esethez kapcsolódhat (pl. költözködés); úgy véli, hogy a polgárok gyakorlati szükségleteinek figyelmen kívül hagyása több energiahatékonysági programot tönkretesz, ezért hangsúlyozza a gyakorlati segítségnyújtás és a közvetlen finanszírozás fontosságát;

12.   hangsúlyozza, hogy az energia-megtakarítás előmozdítása érdekében különféle ágazatokban, például a közlekedésben, az építőiparban, az energiaiparban és a feldolgozóiparban kulcsfontosságú technológiaként népszerűsíteni kell az információs és kommunikációs technológiákat (ikt); ezzel összefüggésben üdvözli a Bizottság tanulmányát, amely arra irányul, hogy felmérje a különböző, ikt-n alapuló vezető technológiák lehetséges hozzájárulását az uniós gazdaság energiahatékonyságának javításához és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 2020-ig történő csökkentéséhez; sürgeti a Bizottságot, hogy ebben a tanulmányban foglalkozzon általában az intelligens irányítási rendszerekkel, és különösen a smart grid (intelligens rácshálózat) technológiákkal, valamint a beágyazott rendszerekkel;

Berendezések és készülékek

13.   üdvözli az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények elfogadására vonatkozó stratégiát, és felszólítja a Bizottságot, hogy 2008-ig a légkondicionálás és valamennyi típusú televíziókészülék tekintetében állapítson meg és alkalmazzon ilyen követelményeket; sürgeti, hogy ezt a címkézés dinamikus felülvizsgálatával együtt végezzék, és megállapítja, hogy a CE jelzés segítheti az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények érvényesítését; felszólítja a tagállamokat, hogy szenteljenek több forrást a piacfelügyelet számára;

14.   jóváhagyja a fő termékcsoportoknak a háztartási világítással történő kiegészítését, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság az Európai Tanács 2007. márciusi következtetéseivel összhangban betartsa a legrosszabb hatásfokú égők piacról történő kivonására vonatkozó javasolt ütemtervet;

15.   megállapítja a LED lámpatechnológia közelmúltbeli fejlődését; felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a LED lámpákkal kapcsolatos kutatás előmozdításának és használatuk bővítésének lehetőségeit;

16.   sürgeti a Bizottságot, hogy állapítson meg határidőket a legkevésbé energiahatékony berendezések, készülékek és más, energiát használó termékek – mint például a teraszfűtők – piacról történő kivonása tekintetében;

17.   üdvözli, hogy hangsúlyt kap a készenléti veszteségek csökkentése és az olyan termékek és technológiák elterjesztése, amelyek szavatolják, hogy az energiát használó áruk és készülékek csak akkor használnak energiát, amikor az ténylegesen szükséges; felhívja a Bizottságot, hogy a készenléti teljesítményre vonatkozóan terjesszen elő egy "1 wattos" követelményt és készítsen elemzést a készenléti módban történő fogyasztás minimálisra csökkentéséből és kiiktathatóság esetén – különösen passzív készenlét esetén – a felszámolásából nyerhető potenciális energia-megtakarításról;

18.   üdvözli az új Energy Star megállapodás Egyesült Államokkal való aláírását, amely az irodai berendezések tekintetében közös energiahatékonysági szabványokat állapít meg, és különösen a kötelező közbeszerzésről szóló rendelkezés végrehajtási rendeletbe való beépítését; sürgeti a Bizottságot, hogy a 2007. április 30-i EU–USA csúcstalálkozón vállalt kötelezettséggel összhangban segítse elő az EU és az Egyesült Államok közötti Energy Star együttműködés alkalmazási körének más termékekre való kiterjesztésével kapcsolatos tárgyalásokat;

19.   üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy 2010-re az összes egyéb jelentős energiafelhasználó készülék és berendezés tekintetében energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket határozzanak meg; felhívja a Bizottságot, hogy kezdje ezt a piac legkevésbé energiahatékony termékeivel;

20.   támogatja a Bizottság fűtési és hűtési technológiák ökocímkézésére vonatkozó kritériumok megfogalmazására irányuló erőfeszítéseit, amelyek különösen az elsődleges energiafelhasználást fednék, annak biztosítása céljából, hogy a felhasználók garantáltan megbízható tájékoztatást kapjanak az épületfűtési és -hűtési berendezések tekintetében a piacon rendelkezésre álló leghatékonyabb és leginkább környezetbarát lehetőségekről;

21.   sürgeti az intelligens mérőműszerek beszerelésével kapcsolatos 2006-os követelmények szigorú végrehajtását a fogyasztók tudatos villamosenergia-felhasználásának javítása és annak érdekében, hogy a villamosenergia-szolgáltatók segítséget kapjanak az igények hatékonyabb kielégítéséhez, és hogy segítsenek az energiahatékonysági statisztikákra vonatkozó előírások javításában;

22.   szorgalmazza egy szabvány megfogalmazását a központi fűtési rendszerekben és távfűtési hálózatokban használandó intelligens hőfogyasztás-mérők tekintetében, amelynek az a célja, hogy felelősségteljesebb magatartásra ösztönözze a végfelhasználókat ("annyit fizetsz, amennyit fogyasztasz"), és hogy megszüntesse az átalánydíjas rendszereket, amelyek ellentétes hatást váltanak ki;

23.   azt az álláspontot képviseli, hogy az ipari technológiáknak szavatolniuk kell, hogy a termelési folyamatokban kevesebb energiát használjanak fel; úgy véli, hogy jelentős energiamegtakarítás lenne elérhető a járművek és a közlekedési eszközök súlyának csökkentésével;

Teljesítményre vonatkozó követelmények kiépítése

24.   sürgeti a Bizottságot, hogy indítson jogsértési eljárást azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem ültették át megfelelően, vagy nem hajtották végre teljes mértékben a 2002/91/EK irányelvet;

25.   tekintettel az épületek hosszú élettartamára megállapítja, hogy mindennél fontosabb, hogy az új épületek a lehető legszigorúbb energiahatékonysági normák szerint épüljenek, és hogy a meglévő épületeket az aktuális normáknak megfelelően korszerűsítsék; véleménye szerint a felújítás alternatívájaként esetenként támogatni kellene a nem energiahatékony épületek energiahatékony új épületek építésével párosuló elbontását;

26.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 2002/91/EK irányelvet, hogy 2009-től a 6. cikk hatálya alatt mérettől függetlenül minden olyan épület szerepeljen, amely fűtést vagy hűtést igényel;

27.   felszólítja a Bizottságot, hogy a vízmelegítők teljesítményének felülvizsgálata során vegye figyelembe, hogy a kapcsolt energiatermelésen alapuló (mikroléptékű kombinált hő- és energiatermelés) vízmelegítők messze a leghatékonyabbak, és ennek megfelelően határozza meg a vízmelegítők teljesítményére vonatkozó minimumkövetelményeket;

28.   üdvözli az arra irányuló javaslatot, hogy az új és felújított épületek, valamint a komponensek, például ablakok és ablakbevonatok esetében, teljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket állapítsanak meg;

29.   felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő kötelező erejű követelményt arra vonatkozóan, hogy 2011-től minden, fűtést és/vagy hűtést igénylő új épület a passzív házra vagy az annak megfelelő nem lakóépületekre vonatkozó normák szerint épüljön, valamint arra vonatkozó követelményt, hogy 2008-tól passzív fűtési és hűtési megoldásokat alkalmazzanak;

30.   felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje a távhőellátó és távhűtő rendszerek fokozatos bevezetését valamennyi épületben, hogy az energia átalakítása során keletkező veszteségek hasznosításával visszaszorítsák a fosszilis tüzelőanyagok hűtésre és fűtésre való felhasználását;

31.   felhívja a Bizottságot, hogy az energiahatékonyság előmozdítását célzó adózási és egyéb intézkedések mérlegelésekor vegye figyelembe a passzív fűtést és hűtést szolgáló építészeti megoldásokat, mint például a termikus tulajdonságokkal rendelkező építőipari szerkezeteket;

32.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a komforthűtés iránti növekvő igény kielégítésének hatékony alternatívájaként támogassák a megújuló energiaforrásokból működtetett távhűtő rendszereket;

33.   felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre az épületek energiahatékonyságának előmozdítására irányuló nemzeti, regionális és helyi intézkedések – különösen a pénzügyi intézkedések – átlátható, az uniós polgárok számára hozzáférhető adatbázisát az EU-ban a legjobb gyakorlatok kicserélése és a nyilvánosság tájékoztatása és tudatosságának növelése érdekében;

A villamos energia termelése és elosztása

34.   ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervükbe építsenek be a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés növelésére irányuló terveket, és lépjenek előre a villamos energia ellátás, a hő- és hűtésszolgáltatás holisztikus tervezése és ösztönzése felé; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy kedvezőtlenül bírálja el azon nemzeti energiahatékonysági cselekvési terveket, amelyek nem tartalmazzák az említetteket; sürgeti a tagállamokat a kapcsolt energiatermelő kis és mikroegységek használatát ösztönző intézkedések előmozdítására; valamint az ezek előtt álló adminisztratív akadályok felszámolására;

35.   rámutat arra, hogy a szállítás és az elosztás az energiaveszteségek és az áramszünetek forrásai közé tartozik, és hangsúlyozza, hogy a mikro-energiatermelés és a decentralizált és diverzifikált energiatermelés fontos szerepet tölthet be az ellátás biztonságának biztosításában és a veszteségek csökkentésében; úgy ítéli meg, hogy az infrastruktúra javítását célzó ösztönzőket kell létrehozni az átviteli és elosztási veszteségek csökkentése érdekében;

36.   felhívja a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet a hőenergia-piacra, mivel a hőenergia képezi az energiafogyasztás legnagyobb részét, valamint azokra az eszközökre (várostervezés, hőtérképek készítése, befektetési ösztönzők), amelyek a távhőellátó és távhűtő infrastruktúrák fejlesztésén keresztül lehetővé fogják tenni a megújuló erőforrásokból származó felesleges hőenergia hasznosítását;

37.   felszólítja a Bizottságot, hogy kísérje szorosan figyelemmel a 2004/8/EK irányelv végrehajtását, és értékelje, hogy a támogatási rendszerek megfelelőek-e a nagyhatékonyságú kapcsolt energiatermelés nemzeti potenciáljának kihasználásához;

38.   felhívja a Bizottság figyelmét annak szükségességére, hogy helyi hűtési hálózatokat vezessenek be hatékony alternatív válaszként a komforthűtés iránti növekvő igényre, és hogy drasztikusan csökkentsék a kapcsolódó CO2-kibocsátást;

39.   kéri a Bizottságot, hogy a meglévő gazdasági ösztönzők hatályát terjessze ki olyan fejlesztésekre, amelyek a megújuló energiaforrásokból nyert energiának a már létező, fosszilis energiahordozók szállítására kialakított hálózatára való csatlakozását teszik lehetővé; úgy ítéli meg, hogy a már meglévő hálózatok fejlesztése kisebb költséggel és rövidebb idő alatt jelentős mértékben megnövelné a megújuló energiaforrásokból táplálkozó energiatermelés hatékonyságát, és ezen időszerű fejlesztések következtében egyúttal az ellátás biztonságának növekedéséhez is hozzájárulna;

Közlekedés

40.   felhívja a Bizottságot, hogy minden közlekedési mód esetében – ideértve a tömegközlekedést is – határozzon meg energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelményeket; hangsúlyozza az energiahatékony közlekedéspolitika szükségességét, amely a városi területeken a tömegközlekedést, a kerékpározást és a gyaloglást részesíti előnyben; üdvözli a városi közlekedésről szóló zöld könyvet és felhívja a Bizottságot, hogy indítson kezdeményezést, amely kifejezetten a városi közlekedésre, illetve az éghajlatvédelem, az energia-megtakarítás és a közegészségügy egy városoknak szóló, fenntartható mobilitási politikában való integrálásának kérdésére irányul; az EU városainak hatóságait olyan intézkedések megfontolására buzdítja, amelyek csökkentik a gépkocsikból és személygépkocsi forgalomból származó széndioxid kibocsátását, például forgalomterhelési díjak bevezetésével; emlékeztet arra, hogy valamennyi új személygépkocsi eladása alkalmával a szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó kötelező éves határértékek hozzájárulnak az EU számára előírt széndioxid-célértékek eléréséhez;

41.   felhív az új személygépkocsik forgalmazása alkalmával a tüzelőanyag-fogyasztásról és CO2-kibocsátásról szóló vásárlói információk rendelkezésre állásáról szóló, 1999. december 13-i 1999/94/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv oly módon történő módosítására(13) , amely a gépkocsik címkézésekor lehetővé teszi a készülékek címkézésénél használatos (jelenleg hétfokozatú, A-tól G-ig terjedő skálával rendelkező) egyértelmű, többfokozatú címkézési rendszer használatát; indítványozza, hogy az új gépkocsik reklámozására és marketingjére szánt hely legalább 20%-át az üzemanyag-hatékonyságra és a kibocsátásra vonatkozó információk kapják;

42.   sajnálja továbbá, hogy a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében tett uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban a CO2-kibocsátásokat csökkentő, a személygépkocsik adóztatására javasolt irányelvet a Tanács még mindig nem fogadta el, és sürgeti annak mielőbbi végrehajtását;

43.   felszólítja a Bizottságot egy olyan keretstratégia kidolgozására, amellyel érdemben előremozdítható a városi- és elővárosi közlekedés hatékonysága, amely rendszerszintű, hatékonysági és a szolgáltatási színvonalat középpontba helyező vizsgálatot és megvalósíthatósági elemzést követel meg a városi és elővárosi közlekedési rendszerek üzemeltetőitől, és amely a közlekedési rendszerek fejlesztését célzó horizontális támogatási rendszerek létrehozását szigorúbb feltételekhez köti a hatékonyság és az egységesség tekintetében;

44.   üdvözli a Tiszta Égbolt Közös Vállalkozást, amelynek célja zöldebb, környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb és energiahatékony repülőgépek gyártása;

Pénzügyi megállapodások és regionális politika

45.   megállapítja, hogy fontos az energiahatékonyság támogatását szolgáló strukturális finanszírozáshoz való hozzáférés, például az Európai Beruházási Bankon, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankon valamint a magánbankrendszereken keresztül is;

46.   felhívja a Bizottságot, hogy a meglévő lakások energiahatékonyságának javítására fordítandó strukturális és kohéziós finanszírozás arányát 3%-ról legalább 5%-ra növelje, és hogy követelje meg a tagállamoktól, hogy ezt a lehetőséget teljes mértékben használják ki;

47.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az energiahatékonyságot támogató uniós finanszírozás nagy része annak ellenére bonyolult, hogy léteznek a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai források (JEREMIE); megállapítja, hogy az egyszerű és hozzáférhető finanszírozás hiánya óriási akadályt jelent különösen azon kis- és mikrovállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek az összetett programokhoz való hozzáféréshez szükséges kapacitással;

48.   megállapítja a kutatás és fejlesztés valamint az innováció alapvető fontosságát az energiahatékonyság területén; sürgeti a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat és nem kormányzati szervezeteket, hogy használják ki a hetedik keretprogram, a strukturális alapok, a versenyképességi és innovációs keretprogram / "Intelligens energia – Európa" keretében rendelkezésre álló forrásokat, amelyeknek az a rendeltetése, hogy ösztönözzék az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatást, előmozdítsák a megújuló energiára épülő technológiákat és az energia szállítása és tárolása energiaveszteségének csökkentését célzó új módszereinek fejlesztését; sürgeti a Bizottságot, hogy nagyvonalúan válaszoljon az energiahatékonysággal kapcsolatos kutatás finanszírozására irányuló felhívásokra; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az energiahatékonyság nagy prioritást kapjon azokon a tartós erőfeszítéseken belül, amelyeket az uniós kutatási és technológiai fejlesztési programok felhasználásának maximalizálása érdekében tenni kell;

49.   felhív a mikrovállalkozások háztartásokhoz hasonló kezelésére, és arra, hogy számukra az energiahatékonyság javításához nagyon egyszerű finanszírozást – például kezdeti támogatást – kell biztosítani;

50.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az energiahatékonysági intézkedések szempontjából kedvezőbb állami támogatási szabályokat (mint például ökoinnováció és termelékenységjavítás); úgy véli, hogy ezeknek a szabályoknak egyszerűnek, gyakorlatiasnak és átláthatónak kell lenniük, és meg kell szüntetniük az energiahatékonysági intézkedések eredményes végrehajtása előtt álló akadályokat;

51.   felszólítja a Bizottságot, hogy kiemelten sürgős ügyként terjesszen elő egyedi intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyek célja a nagyobb mértékű energiahatékonyság elérése a legkülső régiókban, amely igazodik az e régiókat sújtó állandó megszorítások hatásaiból eredő sajátos tulajdonságaikhoz;

52.   hangsúlyozza a helyi és regionális energiaügynökségek szerepét az energiahatékonysági intézkedések eredményes végrehajtásában; felszólít valamennyi ügynökségnek (európai, nemzeti és helyi) az energiahatékonysági cselekvési tervek megfogalmazásába és végrehajtásába történő bevonására;

Adózás

53.   felszólítja a Tanácsot, hogy ösztönözze a tagállamokat az épületek energiahatékonyságát javító munkaköltségekre, anyagokra és komponensekre kivetett hozzáadottérték-adó kulcsának csökkentésére; felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy a teljes adórendszer koherens módon vegye figyelembe az épületek energiahatékonyságának javítására irányuló célt;

54.   ösztönzi a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki azt a lehetőséget, hogy a magáningatlanok energiahatékonyság-fokozását célzó felújítása és javítása esetén a munkaerőre vonatkozó hozzáadottérték-adó mértéke csökkenthető; üdvözli a Bizottság határozatát, hogy elemzi a leginkább energiahatékony készülékeket vásárlóknak és az ilyen készülékeket gyártó és támogató vállalkozásoknak nyújtott adójóváírás hatékonyságát;

55.   megállapítja, hogy az adózás tagállami hatáskörbe tartozik; megállapítja, hogy a tagállamok által választott adózási intézkedések az összes nemzeti energiahatékonysági cselekvési terv részét képezhetik; kiáll a környezeti költségek internalizálása mellett;

56.   felszólítja az összes tagállamot arra, hogy vezessen be egyedi adóösztönzőket, amelyek energiahatékonysági intézkedések megtételére és energiahatékony termékek vásárlására késztetik a háztartásokat, a mikrovállalkozásokat és a magánház-tulajdonosokat;

57.   úgy ítéli meg, hogy az energetikai szempontból nem hatékony épületek lebontása esetén, bizonyos körülmények között, illetve ha ez energiahatékony új épületek építésével párosul, adóösztönzők állhatnak rendelkezésre;

A magatartás megváltoztatása

58.   rámutat, hogy a közszférának jelentős szerepet kell játszania az energiahatékony megoldások előmozdításában;

59.   egyetért azzal, hogy az energiahatékonysággal kapcsolatos oktatási és képzési programoknak fontos szerepük van, különösen a kis- és középvállalkozások esetében; megállapítja, hogy az energiával kapcsolatos oktatásnak nagyon korai életkorban el kell kezdődnie, és a kapcsolódó tananyagokat az egész EU-ban be kell építeni az iskolák oktatási programjába; megállapítja, hogy az építésre és az energiafelügyeletre vonatkozó innovatív technikák elindításához nagyszámú megfelelően képzett munkaerőre lesz szükség; aggódik amiatt, hogy a tagállamok még nem hoztak létre megfelelő képzési programokat az energiahatékonysággal kapcsolatos szakismeretek vonatkozásában; kéri, hogy a humán erőforrással kapcsolatos követelményeket tekintsék a nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek alapvető elemének;

60.   ösztönzi a regionális és helyi hatóságokat, hogy építsenek ki szoros partneri kapcsolatokat a regionális energiaügynökségekkel az energetikai szakemberek és a kapcsolódó ágazatokban dolgozó szakértők képzési feltételeinek fejlesztése érdekében; hangsúlyozza a helyi szereplők összehangoltabb hálózatainak szükségességét az energiahatékonyság terén bevált gyakorlatok kevésbé fejlett régiók számára történő továbbadása céljából;

61.   hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés és a szolgáltatások – mint például az energiaauditálás – fontos szerepet tölthetnek be a hulladékok mennyiségének csökkentésében és az egyes épületek energiapotenciálja jobb kihasználásának előmozdításában; sürgeti a tagállamokat, illetve ezek regionális, helyi és más hatóságait, hogy jó példával járjanak elöl nemcsak a közigazgatási épületekkel, hanem más középületekkel, így például iskolákkal, egyetemekkel és kórházakkal, valamint a víz- és energiaszolgáltatás, a közlekedés és a postai szolgáltatások terén működő szervekkel;

62.   felszólítja a Bizottságot, hogy fokozza a behaviorista közgazdaságtan és az emberi döntéshozatal kutatását, hogy segítsen a jövőbeni energiahatékonysági tájékoztató kampányok kialakításában (mint például a "Fenntartható energia – Európa" kampány), és ezáltal maximalizálja hasznukat;

63.   egyetért azzal, hogy az energiahatékonyság az otthonokban kezdődik; felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és saját szervezeti egységeit, hogy vegyék át a kezdeményezést és követeljék meg, hogy minden uniós intézmény épülete tekintetében a példamutató energiateljesítmény-normákat az intézmények energiafelhasználásának szélesebb körű ellenőrzése részeként, amelynek magában kell foglalnia a munkavégzéssel és az utazással kapcsolatos megoldásokat, az ösztönzőket és helyszíneket, valamint a berendezéseket és a beszerzést;

64.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy évente szervezzék meg az energiahatékonyság európai akciónapját;

65.   megállapítja, hogy a csúcstechnológiai ágazat döntő szerepet tölthet be a fogyasztói tudatosság fokozásában és a fogyasztók energiahatékonysághoz való hozzájárulásra való hajlandóságának növelésében olyan termékek felkínálásával, amelyek energiahatékonyak és egyúttal magasabb színvonalat képviselnek;

66.   úgy ítéli meg, hogy az energiaellátók és a fogyasztók közötti energia-szolgáltatási szerződések hatékony eszközök a fűtő- és hűtőberendezések hatékonyságának növelésére; felszólítja a Bizottságot, hogy szüntesse meg az ilyen szerződések megkötése előtt álló adminisztratív és jogi akadályokat;

Városok

67.   elismeri az energiahatékonysággal kapcsolatos bevált városi gyakorlatok cseréjének és elősegítésének fontosságát; javaslata szerint a meglévő Eurocities fórum ennek hatékony eszköze lehet;

68.   sürgeti, hogy a Bizottság és a többi uniós intézmény működjön együtt az EU nagyvárosaival, támogatva a testvérvárosi együttműködésre szánt költségvetést és a helyes gyakorlatok nagyobb városok közötti cseréjét;

69.   üdvözli a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezést, amely Európa 20–30 legnagyobb, élen járó városának polgármesterét tömöríti egy állandó hálózatba, és további részleteket kér ennek létrehozásával kapcsolatban; hangsúlyozza azonban, hogy a Polgármesterek Szövetségének ki kell egészítenie a már létező hasonló hálózatok tevékenységét;

A globális vonatkozások

70.   támogatja az energiahatékonysági együttműködés nemzetközi platformjának létrehozására irányuló bizottsági javaslatot; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy fokozzák a nemzetközi együttműködést az energiahatékonyság területén, ezzel szavatolva, hogy az új szabályok és szabványok ne tegyék töredezetté a világpiacot; kéri, hogy ezek a nemzetközi – két- és többoldalú – megállapodások ne csupán az energiahatékonysági teljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények iránti közös kötelezettségvállalást foglalják magukban, hanem az energiahatékonysági technológia megosztását is; megállapítja, hogy a technológia elterjesztése stratégiai szempontból feltétlenül szükséges, ami a szellemi tulajdonjogok közérdekű megközelítését kívánja meg;

71.   méltányolja a közös energiahatékonysági követelményekkel kapcsolatban – különösen Kínával – műszaki szinten jelenleg folytatott munkát; aggódik amiatt, hogy ezt a munkát aláássa a tagállamok közötti összhang hiánya, ami zavart idéz elő a harmadik országokban; a szabványokkal kapcsolatos integrált megközelítésre szólít fel;

72.   megállapítja, hogy általános nyugtalanság tapasztalható azzal kapcsolatban, hogy Oroszország nem lesz képes kielégíteni a hazai és a szerződéses földgázszükségletet, és az energiabiztonság érdekében sürgeti a Bizottságot, hogy szánjon nagyobb forrásokat az EU és Oroszország közötti energiahatékonysági párbeszédre, külön figyelmet fordítva az orosz távhőellátó hálózatok korszerűsítésére és az olajmezőkön jelenleg elégetett földgáz hasznosítására;

73.   üdvözli a Tanácsnak Afrika és az EU közötti energiaügyi partnerség kialakítására irányuló kezdeményezését, és kéri, hogy ez a partnerség Afrikában az energiahatékonyságot és a fenntartható növekedést helyezze előtérbe;

o
o   o

74.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)1 HL L 297., 1992.10.13., 16. o. Az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.
(2)2 HL L 1., 2003.1.4., 65. o.
(3)3 HL L 52., 2004.2.21., 50. o.
(4)4 HL L 191., 2005.7.22., 29. o.
(5)1 HL L 114., 2006.4.27., 64. o.
(6)2 HL L 381., 2006.12.28., 24. o.
(7) HL L 381., 2006.12.28., 26. o.
(8)4 HL L 310., 2006.11.9., 15. o.
(9)5 HL L 412., 2006.12.30., 1. o.
(10)6 HL L 114., 2001.4.24., 1. o. Legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.
(11)7 HL C 298. E, 2006.12.8., 273. o.
(12)8 HL C 317. E, 2006.12.23., 876. o.
(13) HL L 12., 2000.1.18., 16. o.

Utolsó frissítés: 2009. március 2.Jogi nyilatkozat