Az Európai Parlament,

–   tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló, 2001. május 28-i 1206/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2007)0769),

–   tekintettel a 1206/2001/EK tanácsi rendeletre(1),

–   tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben külföldön történő bizonyításfelvételről szóló, 1970. március 18-i Hágai Egyezmény gyakorlati működésére vonatkozóan a Hágai Konferencia folyamatban lévő munkájára,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A6-0058/2009),

A.   mivel a 1206/2001/EK rendeletet nem alkalmazták olyan hatékonyan, mint lehetett volna, és ezért további intézkedéseket kell tenni a bizonyításfelvétel terén a tagállamok bíróságai közötti együttműködés javítására és a rendelet hatékonyságának növelésére,

B.   mivel az 1206/2001/EK rendelet célja a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel terén a bíróságok közötti együttműködés javítása, egyszerűsítése és meggyorsítása,

C.   mivel bár a Bizottság 2006 végén/2007 elején a gyakorlati útmutató összesen 50 000 példányát osztotta ki a tagállamoknak, ez azonban már túl későn történt meg, és ezért további és szélesebb körű intézkedéseket kell hozni az eljárásban érintetteknek – különösen a bíróságok és az ügyvédek – a rendeletről történő jobb tájékoztatása érdekében,

D.   mivel a Bizottság azon megállapítása szerint a rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében a bizonyításfelvételre irányuló kérelmek teljesítésére előírt 90 napos határidőt az esetek jelentős számában túllépték, illetve "néhány esetben több mint 6 hónapra volt szükség",

E.   mivel még csak kevés tagállam rendelkezik a videokonferenciához szükséges technikával, ezért e technika alkalmazása elégtelen; és mivel ugyanakkor a modern kommunikációs technikák rendelkezésre állását a tagállamok nem támogatják kellőképp, és a Bizottság sem tesz ebben az ügyben konkrét javító célú javaslatokat,

1.   kifogásolja a fent említett jelentés Bizottság általi benyújtásában tapasztalt késedelmet – a jelentést 2007. január 1-jéig kellett volna benyújtani a 1206/2001/EK rendelet 23. cikkének megfelelően, azt azonban csak 2007. december 5-én nyújtották be;

2.   csatlakozik a Bizottság azon véleményéhez, hogy a tagállamok részéről nagyobb erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a bírák és a jogi szakemberek kellően felfigyeljenek a rendeletre a bíróságok közötti kapcsolatok elősegítése érdekében, mivel a rendelet 17. cikkében meghatározott közvetlen bizonyításfelvétel minden különösebb gond nélkül egyszerűsítheti és meggyorsíthatja a bizonyításfelvételt;

3.   úgy ítéli meg, hogy feltétlenül figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendelet által meghatározott központi szervek még mindig fontos szerepet játszanak azon bíróságok munkájának felügyeletében, amelyek a rendelet hatálya alá tartozó kérelmekkel foglalkoznak, valamint az ezekből adódó problémák megoldásában; rámutat arra, hogy az Európai Igazságügyi Hálózat segíthet azon problémák megoldásában, amelyekkel a központi szervek nem boldogulnak, valamint arra, hogy e szervek leterheltsége csökkenthető lenne azáltal, ha a kérelmeket benyújtó bíróságok jobban ismernék a rendeletet; véleménye szerint a központi szervek által nyújtott segítség létfontosságú lehet a kis, helyi bíróságok számára, amelyek első ízben ütköznek a bizonyításfelvételhez kapcsolódó problémákba nemzetközi kontextusban;

4.   támogatja az információs technológia és a videokonferencia kiterjedt alkalmazását, amelyeknek rövidesen – egy biztonságos e-mail továbbító rendszerrel párosulva – mindennapos eszközökké kell válniuk a bizonyításfelvételre irányuló kérelmek továbbítása tekintetében; megállapítja, hogy a Hágai Konferencia által kiküldött kérdőívre adott válaszaikban néhány tagállam megemlíti a videókapcsolatok kompatibilitásával kapcsolatos problémákat, és úgy ítéli meg, hogy ezzel az európai e-igazságügyi stratégia keretében kell foglalkozni;

5.   úgy ítéli meg, hogy az a tény, hogy sok tagállamban nem állnak rendelkezésre a videokonferenciákhoz szükséges eszközök, a Bizottság azon megállapításával együtt, hogy a modern kommunikációs eszközök használata még mindig ritka, alátámasztja a Parlament Jogi Bizottsága által javasolt európai e-igazságügyi stratégia helyességét; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak több forrást a modern kommunikációs eszközök bíróságokon történő beüzemelésére és a bírák ilyen irányú képzésére, felszólítja továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő ezen állapot javítását célzó konkrét javaslatokat; az a véleménye, hogy az Európai Unió segítségét és anyagi támogatását a megfelelő mértékben a lehető leghamarabb rendelkezésre kell bocsátani;

6.   nézete szerint az európai e-igazságügyi stratégia keretében erőfeszítéseket kell tenni arra nézve, hogy a bíróságok megfelelhessenek a bővített Unióban történő határokon átnyúló bizonyításfelvétel támasztotta fordítási és tolmácsolási igényeknek;

7.   jelentős aggodalommal veszi tudomásul a Bizottság azon megállapítását, miszerint a rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében a bizonyításfelvételre irányuló kérelmek teljesítésére előírt 90 napos határidőt az esetek jelentős számában túllépték, illetve "néhány esetben több mint 6 hónapra volt szükség"; felszólítja a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb tegyen az e probléma megoldására vonatkozó intézkedésekre irányuló konkrét javaslatokat, emellett meg kell fontolni egy jogorvoslati hatóság vagy kapcsolattartó pont igazságszolgáltatási hálózaton belüli felállításának lehetőségét;

8.   kifogásolja, hogy a Bizottság jelentése a bizonyítékfelvétel 1206/2001/EK rendelet általi teljes körű javulását állapítja meg, és ezzel hamis képet rajzol a helyzetről; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen még nagyobb erőfeszítéseket többek között az európai e-igazságügyi stratégia keretében a rendeletben rejlő valódi lehetőségek megvalósításához a polgári igazságszolgáltatás polgárok, vállalkozások, jogi szakemberek és bírák érdekében történő működésének javítása tekintetében;

9.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 174., 2001.6.27., 1. o.