Az Európai Parlament,

–   tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló bizottsági ajánlásról szóló, 2008. október 3-i bizottsági közleményre (COM(2008)0639),

–   tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 99., 137. és 141. cikkére,

–   tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i 2008/867/EK bizottsági ajánlásra(1),

–   tekintettel a szociális védelmi rendszerek elegendő forrásaira és szociális támogatására vonatkozó közös kritériumokról szóló, 1992. június 24-i 92/441/EGK tanácsi ajánlásra(2),

–   tekintettel az Európai Tanács 2008. december 11–12-i brüsszeli ülését követő elnökségi következtetésekre,

–   tekintettel a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról szóló 2009. évi együttes jelentésre vonatkozó javaslatról szóló, 2009. február 13-i bizottsági közleményre (COM(2009)0058), valamint a szociális védelemről és a társadalmi befogadásról szóló 2008. évi együttes jelentésről (országjelentések) szóló, 2009. február 24-i bizottsági munkadokumentumra SEC(2009)0255,

–   tekintettel "A fogyatékkal élők helyzete a kibővített Európai Unióban: európai cselekvési terv 2006–2007-re" című, 2006. november 30-i állásfoglalására(3),

–   tekintettel "A népesség mentális egészségének javításáról: az Európai Unió mentális egészségügyi stratégiája felé" című, 2006. szeptember 6-iállásfoglalására(4),

–   tekintettel az Európai Unióban az esélyegyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén elért eredményekre (a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelvek átültetése),

–   tekintettel a menekültek jogállásáról szóló ENSZ-egyezményre,

–   tekintettel az Európa Tanácsnak az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményére,

–   tekintettel a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló az ENSZ-egyezményére,

–   tekintettel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK tanácsi irányelvre(5),

–   tekintettel az Európai Tanács 2002. március 15–16-i barcelonai ülését követő elnökségi következtetésekre,

–   tekintettel "A szociális védelem korszerűsítése a nagyobb társadalmi igazságosság és gazdasági kohézió érdekében: a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak aktív integrációjának elősegítése" című, 2007. október 17-i bizottsági közleményre (COM(2007)0620) és az EU-ban a társadalmi integráció előmozdításáról és a gyermekszegénységet is ideértve a szegénység elleni küzdelemről szóló, 2008. október 9-i parlamenti állásfoglalásra(6),

–   tekintettel az európai szociális partnereknek "Az európai munkaerőpiacokat érintő főbb kihívások: az európai szociális partnerek közös elemzése" című, 2007. október 18-i jelentésben szereplő ajánlásaira,

–   tekintettel "A szociális valóság felmérése: A 2007 tavaszi Európai Tanács számára készített időközi jelentés" című, 2007. február 26-i bizottsági közleményre (COM(2007)0063) és az erről szóló, 2007. november 15-i parlamenti állásfoglalásra(7),

–   tekintettel a "Megújított szociális menetrend: Lehetőségek, hozzáférés és szolidaritás a XXI. századi Európában" című, 2008. július 2-i bizottsági közleményre (COM(2008)0412) és az erről szóló, 2009. május 6-i parlamenti állásfoglalásra(8),

–   tekintettel az uniós államháztartások hosszú távú fenntarthatóságáról szóló, 2006. október 12-i bizottsági közleményre (COM(2006)0574) és "A társadalombiztosítási rendszerek és a nyugdíjak jövőjéről: ezek finanszírozása és az individualizációs tendencia" című, 2008. november 20-i parlamenti állásfoglalásra(9),

–   tekintettel az utcai hajléktalanság felszámolásáról szóló, 2008. április 22-i nyilatkozatára(10),

–   tekintettel a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka ösztönzéséről szóló, 2007. május 23-i állásfoglalására(11),

–   tekintettel a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai évéről (2010) szóló, 2008. október 22-i 1098/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(12),

–   tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(13),

–   tekintettel az életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i 2006/962/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlásra(14),

–   tekintettel az egész életen át tartó tanulás terén cselekvési program létrehozásáról szóló 2006. november 15-i 1720/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(15),

–   tekintettel "A felnőttkori tanulásról. Tanulni sohasem késő" című, 2008. január 16-i állásfoglalására(16),

–   tekintettel a Lisszaboni Szerződéshez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló jegyzőkönyvre(17),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A6-0263/2009),

A.   mivel az aktív befogadás nem helyettesítheti a társadalmi integrációt, mivel a védelmet igénylő csoportoknak, amelyek nem tudnak részt venni a munkaerőpiacon, joguk van a méltóságteljes élethez, következésképpen a minimáljövedelemnek, valamint az elérhető és megfizethető, kiváló minőségű szociális szolgáltatásoknak hozzáférhetőnek kell lenniük függetlenül attól, hogy az adott személy részt tud-e venni a munkaerőpiacon,

B.   mivel az aktív befogadás nem csupán az egyén képességével függ össze, hanem a társadalom szerkezetével is; mivel ezért a kirekesztés strukturális okait, többek között a megkülönböztetés és a nem kielégítő szolgáltatásnyújtás problémáját is meg kell vizsgálni,

C.   mivel előfordulhat, hogy a munkaerőpiacról való nyilvánvaló kirekesztés inkább annak a következménye, hogy nem áll rendelkezésre elegendő megfelelő munkalehetőség, nem pedig az egyéni erőfeszítések hiányának,

D.   mivel a munkaerő-piaci integráció nem lehet a minimáljövedelemre és a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférésre való jogosultság előfeltétele; mivel a minimáljövedelem és a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a munkaerő-piaci integráció nélkülözhetetlen előfeltétele,

E.   mivel a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek közé gyakran azok tartoznak, akiknek sokrétű és összetett szükségleteik, nehézségeik vannak vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, mint például az alacsony vagy nem megfelelő jövedelemtől való hosszú távú függés, tartós munkanélküliség, alacsony fokú iskolázottság vagy írástudatlanság, védelmet igénylő családban való felnövés, fogyatékosság, rossz egészségügyi állapot, sokrétűen hátrányos környezetben elhelyezkedő lakóhely, bizonytalan lakhatás és hajléktalanság, valamint idegengyűlölet és megkülönböztetés, következésképpen a befogadásra vonatkozó stratégiáknak tükrözniük kell a kirekesztettek sokféleségét,

F.   mivel a társadalmi kirekesztés és a munkaerőpiacról való kiszorulás káros hatást fejt ki az érintett személyek mentális egészségére, és mivel a tartós munkanélküliek a depresszió és egyéb mentális zavarok nagyobb kockázatának vannak kitéve,

G.   mivel a munkaerőpiacról kiszorultak számára alapvető fontosságú a szakképzés vagy a nem megfelelő iskoláztatás miatt, vagy pedig amiatt, hogy a munkaerőpiactól való tartós távollét következtében képzettségüket nem tudják hasznosítani,

H.   mivel a leginkább védelmet igénylőknek gyakran meg kell felelniük az aktív befogadási politikák feltételrendszerének, és mivel e hatásokat ellenőrizni kell, a védelmet igénylő csoportokra gyakorolt negatív hatásokat pedig el kell kerülni,

I.   mivel az aktív befogadással kapcsolatos intézkedéseknek a szegénység elleni uniós és nemzeti célkitűzések alakulásával összefüggésben is kell működniük,

J.   mivel a legtöbb háztartást nők vezetik, az egyedülálló szülők többsége nő, és a gondozók túlnyomó része szintén nő; mivel ezért az aktív befogadási politikák átfogó intézkedéseket tesznek szükségessé annak érdekében, hogy a munkaerőpiacról leginkább kiszorult nők ténylegesen élhessenek az aktív befogadási stratégiák előnyeivel; mivel a nők munkaerő-piaci helyzete közvetlenül összekapcsolódik az időskori szegénységgel, amely főleg a nőket érinti,

K.   mivel a gazdasági hanyatlás és a növekvő munkanélküliség idején fennáll a veszélye annak, hogy az újonnan elbocsátott munkanélküliek nagy száma tovább növeli a szegénységben és a munkaerőpiacról való kirekesztésben szenvedőkét, különösen a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, mint a nők, idős emberek és fogyatékkal élők esetén; mivel lényegesnek véli, hogy a társadalmi integráció és a kapcsolódó munkaerő-piaci politika integrált és koherens megközelítés alapján legyen része az európai gazdaságélénkítő tervnek; mivel a közpénzek egy részét a szociális, egészségügyi és oktatási beruházások, valamint egyéb alapvető és közérdekű szociális szolgáltatások fenntartására és fejlesztésére kell felhasználni,

L.   mivel az a vélemény, miszerint a kirekesztésből kivezető legmegfelelőbb út a munkavállalás, csak akkor lehet igazán hatékony, ha folyamatos és minőségi munkáról van szó, amelyért megfelelő díjazás jár; mivel az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elve továbbra is kevéssé érvényesül,

M.   mivel a családgondozók lényeges gondozói, oktatási és támogatási szolgáltatásokat nyújtanak a foglalkoztatási rendszeren kívül, miközben jövedelmük és szociális jogaik nincsenek, továbbá nem rendelkeznek azon joggal, hogy visszatérhessenek a munkaerőpiacra, és a családgondozás időszaka alatt elsajátított és kifejlesztett készségeikért elismerést nyerjenek,

1.   örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság 2008/867/EK ajánlása a 92/441/EGK ajánláson alapul, amely elismeri az egyénnek az emberi méltósággal összeegyeztethető életmódhoz, elégséges forrásokhoz és szociális segítségnyújtáshoz való alapvető jogát, valamint meghatározza az e jog érvényesítésére vonatkozó közös elveket; támogatja a három pillérre – nevezetesen a megfelelő jövedelemtámogatásra, a befogadó munkaerőpiacra és a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre – épülő aktív befogadási stratégiáról szóló 2008/867/EK ajánlásban lefektetett közös elveket és gyakorlati iránymutatásokat; rámutat különösen arra, hogy az aktív befogadási stratégiáknak az alábbi elvekre kell épülniük: az egyéni jogok, az emberi méltóság, valamint a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség elvének tiszteletben tartása; a munkaerő-piaci integráció, valamint a teljes körű társadalmi részvétel előmozdítása; továbbá mindhárom pillér tekintetében a minőség, a megfelelőség és a hozzáférhetőség elvének megvalósítása;

2.   egyetért a Tanáccsal abban, hogy a 92/441/EGK ajánlás végrehajtását javítani kell a minimáljövedelem és a társadalmi transzferek tekintetében; továbbá hogy a szociális segélynek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy kiemelje az embereket a szegénységből, valamint hogy javítani kell a juttatások felvételének arányát;

3.   üdvözli az Európai Közösségek Bírósága által 2008. július 17-én a C-303/06. ügyben hozott ítéletet a gondozókat érő hátrányos asszociatív megkülönböztetéssel kapcsolatosan; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a gondozókat megóvhassák az ilyen megkülönböztetéstől a munkaerőpiacra való bejutásuk során, és ösztönözzék a tagállamokat a szükséges lépések megtételére a bírósági ítélet tiszteletben tartásának biztosítása érdekében;

4.   felhívja a tagállamokat, hogy érvényesítsenek megfelelő jövedelemtámogatást a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem érdekében; rámutat arra, hogy szükség van a 92/441/EGK és a 2008/867/EC ajánláson alapuló, elegendő jövedelemtámogatási szintre, amelynek átláthatónak, mindenki számára elérhetőnek és fenntarthatónak kell lennie;

5.   létfontosságúnak véli, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok hatékonyan hajtsák végre a foglalkoztatás során alkalmazott egyenlő bánásmód jogi kereteinek létrehozásáról szóló 78/2000/EK irányelvet a foglalkoztatás és a munkavégzés során vallás vagy meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés kiküszöbölése érdekében;

6.   nyomatékosan kéri a Tanácsot, hogy egyezzen meg a minimáljövedelem-rendszerekkel kapcsolatos uniós célról és olyan járulék alapú jövedelemhelyettesítő rendszerekről, amelyek a nemzeti átlagjövedelem legalább 60%-ának megfelelő mértékű jövedelemtámogatást nyújtanak, illetve az ezen cél valamennyi tagállam által történő elérésére vonatkozó ütemtervről;

7.   elismeri, hogy a szociális segély és a munkaerő-piaci tevékenység közötti kölcsönhatás összetett, különösen, ha az elérhető munka rövid távú, szezonális, ideiglenes vagy részidős, és a jogosultsági feltételrendszer, a szociális védelmi rendszer és a marginális adókulcsok visszatartó erővel hatnak a fizetett munkavállalás tekintetében, amelyre a szociális biztonsági rendszer, merevsége okán, nem képes reagálni; ezért olyan rendszerek kidolgozását sürgeti, amelyek hatékonyan támogatják az átmenet időszakában lévő egyéneket, ahelyett hogy büntetnék vagy akadályoznák őket, vagy túl gyorsan megvonnák a segélyt, amikor az illető munkába áll;

8.   rámutat annak fontosságára, hogy jóléti juttatásokat határozzanak meg a munkaképes, kiszolgáltatott személyek számára; azonban rámutat arra, hogy a szubszidiaritás elvének értelmében az ilyen juttatások meghatározása a tagállamok feladata;

9.   rámutat arra, hogy a megfelelő jövedelemtámogatásban részesülőknek és családtagjaiknak lehetőségük nyílik majd elkerülni a szegénység fenyegetését és a gazdasági és társadalmi élethez, valamint a generációk közötti szolidaritáshoz aktívan hozzájáruló polgárokká válni;

10.   javasolja, hogy a tagállamok ténylegesen foglalkozzanak egy minimálbér-politika kidolgozásának lehetőségével, az egyre növekvő számú "dolgozó szegények" problémájának megoldása, valamint annak érdekében, hogy a munkavállalás elérhető kilátássá váljon a munkaerőpiacról kiszorultak számára;

11.   úgy véli, hogy az aktív befogadás szükségessé teszi a Közösség régiói és térségei között fennálló egyenlőtlenségek csökkentését, ami a gazdasági válság által érintett térségek gyorsított helyreállítása és a vidéki régiók fejlesztése révén lehetséges;

12.   felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a fekete- és a rejtett munka elleni küzdelem terén, amelyek következtében az érintettek számára nem hozzáférhetőek egyes szociális eszközök és szolgáltatások;

13.   kéri, hogy az aktív befogadási politikák feleljenek meg a következőknek:

14.   felkéri a Bizottságot, hogy az aktív és társadalmi befogadás terén mérlegelje a teljes költség elszámolást, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a korai beruházások és a megelőző intézkedés hosszú távon csökkenthetik a társadalom összköltségeit; örvendetesnek tartja, hogy a 2008/867/EK ajánlás ennek megfelelően indítványozza a társadalmi integrációval kapcsolatos beruházások növelését;

15.   úgy ítéli meg, hogy a hátrányos helyzetű csoportok (mint a fogyatékkal élő vagy krónikus betegségben szenvedő emberek, egyszülős vagy sokgyermekes háztartások) számára a tagállamoknak célzott kiegészítő ellátást kell nyújtaniuk, amelyek fedezik a felmerülő többletköltségeket, többek között a személyes támogatás, a különleges létesítmények, az orvosi és szociális ellátás igénybevétele tekintetében, illetve többek között biztosítják a megfizethető árú gyógyszereket a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára; hangsúlyozza a rokkantsági és az öregségi nyugdíj tisztességes szintje biztosításának szükségességét;

16.   egyetért abban, hogy – különösen az emberek gyakran sokrétű nehézségeinek figyelembevételével – az aktív befogadással kapcsolatban olyan egyedi intézkedéseket kell megtervezni és végrehajtani, amelyek összekapcsolják a minimáljövedelmet, a munkaerő-piaci integrációt és a szociális szolgáltatásokat, továbbá hogy a középpontba kell helyezni a korai felismerést és a megelőző intézkedést, valamint hogy előnyben kell részesíteni a leginkább védelmet igénylő személyeket;

17.   úgy véli, hogy az ilyen intézkedések megtervezése és végrehajtása során figyelembe kell venni azok véleményét, akikre az intézkedések irányulnak; felhívja a tagállamokat, hogy támogassák a szociális nem kormányzati szervezetek megerősítését annak érdekében, hogy azok részt vehessenek a befogadási politikák kialakításában és végrehajtásában;

18.   felszólítja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki konstruktívabb megközelítést a kábítószer-politikával kapcsolatban, amelyben a hangsúly a megelőzésre, az oktatásra és a függőség kezelésére, nem pedig a büntetőjogi szankciókra helyeződik;

19.   felszólít a mentális egészségügyi problémákkal és a tanulási problémákkal küzdőkkel kapcsolatos megbélyegzés felszámolására, a mentális egészség és jóllét előmozdítására, a mentális zavarok megelőzésére, valamint a kezelésre és gondozásra fordított források növelésére;

20.   úgy véli, hogy mivel a kirekesztéssel kapcsolatos problémák sok esetben már a korai gyermekkortól kezdve megfigyelhetők, a megelőző intézkedés elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermekkorban, jóval az oktatásból és a képzésből való kimaradás előtt megállapítsuk, kik azok a gyermekek és fiatalok, akik a leginkább veszélyeztetettek; megjegyzi, hogy az iskolából kizárt fiatalok esetében nagyobb a valószínűsége annak, hogy társadalomellenes tevékenységekbe és bűncselekményekbe keverednek, ami nehezíti a munkaerőpiacra egy későbbi időpontban való belépés kihívásait; úgy véli, hogy az érdekelt felekkel folytatott átfogó párbeszéd, valamint a védelmet igénylő gyermekek és fiatal felnőttek lehetőségeinek növelésére irányuló megelőző intézkedésre és szociális szolgáltatásokra vonatkozó támogatás döntő fontosságú az integrációs politikák sikerének szempontjából; hangsúlyozza továbbá a kiszorulással járó problémák fontosságát az idős emberek tekintetében, akik munkájuk elvesztését követően képtelenek visszajutni a munkaerőpiacra;

21.   úgy véli, hogy figyelembe kell venni az első alkalommal munkát vállaló fiatalok igényeit, és olyan nemzeti szintű politikákra és intézkedésekre van szükség, amelyek elősegítik az oktatási rendszerből a munkaerőpiacra való átmenetet; úgy véli továbbá, hogy az uniós intézményeknek és a tagállamoknak munkájuk során folyamatosan strukturált párbeszédet kell folytatniuk az ifjúsági szervezetekkel;

22.   felszólítja a tagállamokat, hogy fokozottan próbálják kezelni a gondozók problémáit, többek között biztosítsák azt a jogukat, hogy szabadon megválaszthassák, kívánnak-e és milyen mértékben gondozóként tevékenykedni, azt a lehetőséget, hogy a gondozást fizetett tevékenységgel, illetve munkahellyel összehangolhassák, és hogy hozzáférhessenek a társadalombiztosítási rendszerekhez és a nyugdíjrendszerhez annak érdekében, hogy elkerülhessék a gondozási tevékenységgel járó elszegényedést;

23.   örvendetesnek tartja annak elismerését, hogy a megfizethető és minőségi szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés alapvető jog és az európai szociális modell egyik alapeleme, továbbá hogy támogatni kell az emberek munkahelyének megtartását és a 2008/867/EK ajánlásban meghatározott alapelveket; úgy véli, hogy e szociális szolgáltatások közé tartozik az állandó és megfizethető lakhatás, a könnyen igénybe vehető tömegközlekedés, az alapszintű szakképzés és az egészségügyi ellátás, valamint a megfizethető energiához és egyéb hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférés; megjegyzi, hogy az általános érdekű szolgáltatások esetében javítani kell az egyetemes szolgáltatási kötelezettségek biztosítását; úgy véli, hogy szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében az általános érdekű szolgáltatásokról szóló uniós keretirányelv kidolgozására irányuló cselekvési tervet kell létrehozni; megjegyzi, hogy a megfizethető és minőségi gyermekgondozás biztosítására vonatkozóan meghatározott barcelonai célok elérése terén továbbra sem megfelelő az előrehaladás, amelyet fokozni kell annak érdekében, hogy az alapfokú oktatásban valamennyi gyermekre kiterjedjen; azt is megjegyzi, hogy az egyéb eltartottakra vonatkozó gondozási szükségletek kielégítése sem megfelelő, és azokat hasonló eljárásnak kell alávetni;

24.   úgy véli, hogy az emberek árukhoz, szolgáltatásokhoz vagy eszközökhöz való hozzáférésével összefüggésben a megkülönböztetés elleni küzdelem központi fontosságú az integráció elérésében, ezért üdvözli a foglalkoztatás területén kívül eső, az életkor, fogyatékosság, szexuális beállítottság és vallás vagy meggyőződés alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló átfogó irányelvre irányuló javaslatot;

25.   ösztönzi a tagállamokat, hogy fontolják meg szociális alaptarifák létrehozását a védelmet igénylő csoportok számára, például az energia és a tömegközlekedés területén, illetve teremtsenek számukra mikrohitel-felvételi lehetőséget az aktív integráció előmozdítása érdekében, valamint az anyagi gondokkal küzdők számára biztosítsanak ingyenes oktatást és egészségügyi ellátást;

26.   felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék a hitelszövetkezetek ismertségét, és ezáltal segítsék elő a megtakarításokra és hitelfelvételre szolgáló biztonságos és szabályozott környezet biztosítását az egyre nagyobb problémát jelentő eladósodás ellensúlyozására; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsák mindenki számára a megfizethető díjú bankszámla nyitásához való jogot, mivel a bankszámla alapvető eszköze mind a gazdasági, mind a társadalmi életben való részvételnek;

27.   felhívja a tagállamokat, hogy a fogyatékkal élők számára biztosítsanak további támogatást, amely egyrészt a munkaerőpiacra való bejutáshoz, másrészt a munkavállalás során szükséges; felhívja azon tagállamokat, melyek még ezt nem tették meg, hogy írják alá és ratifikálják a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, valamint az ehhez kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyvet megállapítja, hogy a tagállamoknak megfelelő eljárásokat és struktúrákat kell létrehozniuk a fogyatékkal elő emberek személyi jogairól szóló ENSZ-egyezmény hatékony alkalmazására saját területükön;

28.   úgy véli, hogy a fiatalok sajátos akadályokkal néznek szembe az aktív befogadás terén, beleértve az indokolatlan, életkoron alapuló megkülönböztetést és a megfizethető szakképzési rendszerekhez való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségeket;

29.   üdvözli a fogyatékkal élők intézményekből való kikerülését, de megállapítja, hogy ehhez elégséges szintű, az önálló életvitelt, a személyes segítséghez és gazdasági függetlenséghez való jogot és a társadalomban való teljes körű részvételt elősegítő közösségi szolgáltatásokra van szükség;

30.   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő forrásokat az egész életen át tartó tanulási programokhoz való hozzáférés megkönnyítésére az idősebbek – többek között – foglalkoztatásból való kirekesztésének korlátozása és a társadalmi, kulturális és polgári életben való folyamatos részvételük elősegítése érdekében;

31.   úgy véli, hogy fokozottabban kell fellépni a családon belüli erőszak, valamint a gyermekek és az idősek bántalmazásának felszámolása érdekében;

32.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemek közötti egyenlőségről, általában az egyenlőségről és a megkülönböztetésmentességről szóló jelenlegi közösségi jogszabályok teljes, megfelelő és hatékony végrehajtását; kéri ennek kibővítését és végrehajtását a foglalkoztatás, szakoktatás és szakképzés strukturális akadályai felszámolása érdekében;

33.   úgy véli, hogy a minőségi oktatás a sikeres jövőbeli foglalkoztatás és integráció létfontosságú előfeltétele; felhívja a tagállamokat, hogy bővítsék ki a közoktatásról szóló jogszabályokat az oktatás előtt álló valamennyi akadály felszámolása érdekében, mindenki számára biztosítva az integrált oktatást; úgy véli, hogy a munkaerő-piacról hosszabb ideje kiszorult személyeknek több jogosultságot kell biztosítani az egész életen át tartó tanulás tekintetében, különösen ami a kulcskompetenciákat illeti;

34.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az aktív integrációs stratégia egészében alkalmazzák a nemek közötti egyenlőség elvét;

35.   úgy véli, hogy a biztosított képzésnek tekintetbe kell vennie az érintett egyének szükségleteit, és megfelelőnek kell lennie számukra; inkább egyedi, semmint egységes képzésre és integrációs intézkedésekre hív fel, amelyek gyakran figyelmen kívül hagyják a fogyatékkal élők, a gondozási feladatokat ellátók, illetve az egészségügyi problémákkal küzdők szükségleteit; rámutat az Európai Szociális Alapnak (ESZA) és az "Equal"-nek a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyekre vonatkozó célzott, szükségletalapú képzési megközelítéseivel kapcsolatos bevált gyakorlataira, amelyek elismerik a nem dokumentált és a nem formális oktatás által megszerzett készségeket;

36.   javasolja az oktatás minőségének javítását és az oktatási rendszerek felvételét a munkaerőpiac és a társadalmi részvétel kritériumai mellé, valamint a valamennyi oktatási formához való hozzáférés és a felkínált oktatás minősége tekintetében mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentését;

37.   úgy véli, hogy a képzésnek azt is biztosítania kell, hogy az egyének tisztában legyenek munkahelyi jogaikkal és kötelezettségeikkel, beleértve az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos hatékony felkészítést, a szakszervezeti tagsághoz, a tájékoztatáshoz, a konzultációhoz valamint az egész életen át tartó tanuláshoz és képzéshez való jogot;

38.   megjegyzi, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek piacra való bejutásra való felkészítésére irányuló ötletesebb megközelítésektől megvonhatják a finanszírozást a mennyiségileg könnyen meghatározható végeredményeken alapuló, szűkebb látókörű megközelítés javára; ezért felhívja a Bizottságot, hogy a strukturális alapok és különösen az ESZA keretében növelje a lentről felfelé irányuló megközelítésekre vonatkozó finanszírozást, valamint a társadalmi és az aktív befogadás előrehaladását mérő mutatók fejlődését az alulról jövő kezdeményezések megcélzása érdekében, a strukturális alapok lisszaboni előirányzatának részeként kiemelt társadalmi integrációs célok, továbbá a társadalmi újítással kapcsolatban tervezett finanszírozás részeként, valamint egyéb finanszírozási csatornákon keresztül;

39.   megjegyzi, hogy a demográfiai változások következtében a becslések szerint 2030-ra az aktívak és inaktívak aránya 2:1 lesz; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fejlesszenek ki aktív befogadási politikákat annak biztosítására, hogy a gondozási kötelezettségeik miatt a munkaerőpiacról visszavonulni kényszerülő gondozókat ne érje hátrány a későbbi években;

40.   rámutat annak szükségességére, hogy olyan befogadó munkaerőpiacot hozzanak létre, amely az aktív befogadási stratégiák központi részét képezi, olyan munkaerőpiacot, amely a különböző munkahelyi igények, munkavállalók egyéni követelményei, munkaritmusok és munkaidő-beosztások, az eltérő képzettségi szintek, valamint a családi, egyéni és szakmai élet összeegyeztetésével kapcsolatos különböző igények figyelembevételével megfelelő munkakörülményeket és a munkahelyek sokféleségét biztosítja minden munkavállaló számára; megjegyzi, hogy a jó minőségű foglalkoztatás elengedhetetlen a munkahely megőrzésének elősegítése érdekében;

41.   felhívja a tagállamokat, hogy támogassák egy olyan versenyképes munkaerőpiac kialakítását, amely előnyben részesíti a méltányos árú, köz- és magánkézben lévő szociális védelmi rendszereket, ezáltal lehetőséget adva az érintetteknek – beleértve az etnikai kisebbségek tagjait – a munkaerőpiacról való kirekesztés kockázatainak csökkentésére;

42.   felhívja a tagállamokat, hogy alkalmazzanak eszközöket annak érdekében, hogy minden szereplőt arra késztessenek, hogy befogadó jellegű munkaerőpiacokat hozzanak létre, és növeljék a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek részvételét; eszközökre hívja fel a figyelmet a helyi szociális párbeszéddel, a pénzügyi ösztönzőkkel, adókedvezményekkel és a szociális gazdaság kiépítésével összefüggésben; üdvözli a Bizottság ajánlását, hogy a szociális gazdaságnak támogatást nyújtsanak, mint a foglalkoztatásba való belépés alapvető forrásának a hátrányos helyzetűek számára;

43.   rámutat arra, hogy a helyi és regionális hatóságoknak hármas szerepük van az aktív befogadás elősegítésében: munkaadók, a gazdasági fejlődés és foglalkoztatás elősegítői és közszolgáltatást nyújtók, beleértve a legnagyobb védelmet igénylő csoportoknak nyújtott szolgáltatásokat; felkéri a tagállamokat, hogy regionális és helyi szinten hozzanak létre olyan hálózatokat, amelyek tanácsot adnának és oda irányítanák az embereket, ahol segítséget kaphatnak a munkaerőpiacra való belépéshez, valamint különleges szociális szolgáltatásokhoz (pl. szociális juttatási rendszerek, egészségügyi, mentális egészséggel kapcsolatos és szociális ellátási szolgáltatások és szakképzés), egyéni helyzetüknek megfelelően;

44.   szilárd meggyőződése, hogy többet kellene tenni a menedékkérők befogadása akadályainak felszámolása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy törekedjen a menedékkérők ellátásoktól való függőségének megszüntetésére munkavállalásuk engedélyezése révén, és mérlegeljék további legális bevándorlási módok kialakítását;

45.   sürgeti valamennyi tagállamot, hogy védjék az emberi jogokon alapuló menekültügyi politikát a menekültek jogállásáról szóló egyezménnyel és az egyéb vonatkozó emberi jogi jogszabályokkal összhangban;

46.   elismeri, hogy az emberkereskedelem rettenetes szenvedéseket és társadalmi kirekesztést okoz, és felszólítja a tagállamokat, hogy fokozzák az emberkereskedelem és a megkülönböztetés elleni jogszabályok végrehajtása érdekében tett erőfeszítéseiket, segítsék az emberkereskedelem áldozatainak társadalmi visszailleszkedését, és különösen, hogy írják alá, ratifikálják és hajtsák végre az emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezményt;

47.   sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy utasítsák el a gazdasági migrációnak a menedékkéréssel, illetve e kettőnek az illegális bevándorlással való megtévesztő összemosását;

48.   úgy véli, hogy az emberek megfelelő rehabilitáció és oktatás nélkül történő bebörtönzése akadályt állít a befogadás elé, és gyakran csupán további társadalmi kirekesztéshez, munkanélküliséghez és bűnözéshez vezet;

49.   szilárd meggyőződése, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár fenntartása akadályt jelent az aktív befogadásban és sokakat, akik szeretnének tovább dolgozni, szükségtelenül kiszorít a munkaerőpiacról;

50.   felhívja a Bizottságot, hogy szorosan hangolja össze az aktív befogadással kapcsolatos politikai folyamatot, különösen a minőségi szociális szolgáltatások tekintetében, az általános érdekű, minőségi szociális szolgáltatások önkéntes alapon működő keretrendszerének folyamatban lévő kialakításával és haladéktalanul vizsgálja meg a szociális szolgáltatások közérdekű működéséhez szükséges jogi körülmények tisztázásának minden eszközét, hivatkozási pontként szolgáló jogi keretet nyújtva, különösen azáltal, hogy jogalkotási eszközöket fogad el, beleértve egy keretirányelvet;

51.   hangsúlyozza a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett, a következő célok kitűzésére vonatkozó legutóbbi kérését: a szegénység visszaszorítása (általánosságban, a gyermekszegénység területén, a munkahelyeken, és a tartós szegénység területén is), minimális jövedelem nyugdíjak általi biztosítása és a minőségi egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (a csecsemőhalálozás visszaszorítása, az egészségi állapot javítása és a várható életkor növelése, stb.); megerősíti egy uniós cél meghatározásának kérését, hogy 2012-ig 50%-kal csökkentsék a gyermekszegénységet az Európai Unión belül, és 2015-re szüntessék meg az utcai hajléktalanságot a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek esetében egyaránt;

52.   felszólít a civil társadalom és más érdekeltek, többek között a szegénységben élők részvételén alapuló aktív befogadási stratégia megvalósítására vonatkozó konkrét menetrend kialakítására; úgy véli, hogy a menetrendnek meg kell határoznia a határidőket, valamint a reális minőségi és mennyiségi célokat, amelyeket bizonyos mutatók megvizsgálását és az érintett felek részletes párbeszédét követően kell meghatározni; ezenkívül úgy véli, hogy a menetrendnek meg kell határoznia az aktív befogadás megvalósításának és ellenőrzésének módját a szociális védelemre és a társadalmi integrációra vonatkozó nyílt koordinációs módszeren keresztül, különösen helyi, regionális és nemzeti szinten; ezért üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a helyi hatóságokat bevonják az aktív befogadási stratégiák végrehajtásának ellenőrzésébe azáltal, hogy a Progress programmal finanszírozza a helyi hatóságok aktív befogadással foglalkozó megfigyelőközpontjainak hálózatát; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy juttassák fontos szerephez e megfigyelőközpontokat a jövőbeli politikai folyamatokban, valamint építsék be az aktív befogadási programokat a felülvizsgált lisszaboni stratégia és különösen az európai foglalkoztatási stratégia nemzeti reformprogramjaiba;

53.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL L 307., 2008.11.18., 11. o. (2) HL L 245., 1992.8.26., 46. o. (3) HL C 316. E, 2006.12.22., 370. o. (4) HL C 305. E, 2006.12.14., 148. o. (5) HL L 303., 2000.12.2., 16. o. (6) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0467. (7) HL C 282. E, 2008.11.6., 463. o. (8) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0370. (9) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0556. (10) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0163. (11) HL C 102. E, 2008.4.24., 321. o. (12) HL L 298., 2008.11.7., 20. o. (13) Elfogadott szövegek, P6_TA(2009)0062. (14) HL L 394., 2006.12.30., 10. o. (15) HL L 327., 2006.11.24., 45. o. (16) HL C 41. E, 2009.2.19., 46. o. (17) HL C 306., 2007.12.17., 158. o.