(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2013)0162),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C7-0088/2013),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2013. július 11-i véleményére(1),

–  tekintettel a jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 87. és 55. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A7-0032/2014),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a szóban forgó javaslat a javaslatban akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza;

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1) HL C 327., 2013.11.12., 42. o. (2) HL C 77., 2002.3.28., 1. o.

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 114.  cikkére cikkének (1) bekezdésére, [Mód. 1]

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezetének a nemzeti parlamentek számára való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(1),

rendes jogalkotási eljárás keretében(2),

mivel:

(1)  A 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet(3)  számos ponton módosítani kell  . Az áttekinthetőség érdekében az irányelvet  át kell dolgozni  .

(2)  A  2008/95/EK irányelv összehangolta a  védjegyjogszabályok  központi anyagi jogi rendelkezéseit,    amelyekről elfogadásukkor úgy vélték, hogy a legközvetlenebbül érintik a belső piac működését azáltal, hogy akadályozzák   az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát  az Unión belül   .

(3)  A tagállamokbeli védjegyoltalom együttesen létezik azzal az oltalommal, amelyet uniós szinten a közösségi védjegyek biztosítanak, amelyek a 207/2009/EK tanácsi rendeletben(4) foglaltak szerint egységes jellegű és Unió-szerte érvényes szellemitulajdon-jogok. A nemzeti és uniós szintű védjegyrendszerek együttes létezése az Unió szellemitulajdon-jogok védelmére alkalmazott megközelítésének sarokköve.

(4)  Az európai iparjogvédelmi stratégiáról szóló, 2008. július 16-i bizottsági közlemény(5) kapcsán a Bizottság Európa egészére kiterjedő átfogó értékelést végzett a védjegyrendszer általános működéséről, beleértve az uniós és nemzeti szint, valamint a közöttük lévő kapcsolat vizsgálatát.

(5)  Az európai uniós védjegyrendszer jövőbeli felülvizsgálatáról szóló, 2010. május 25-i következtetéseiben(6) a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat a 207/2009/EK rendelet és a 2008/95/EK irányelv módosítására. Utóbbi felülvizsgálatának intézkedéseket kell tartalmaznia a célból, hogy azt összehangolja a 207/2009/EK rendelettel cikkének (1) bekezdésére, így egész Európában csökkenjen csökkennének az Európa a védjegyrendszereken belüli eltérések, miközben a nemzeti védjegyoltalom mint vonzó lehetőség fennmaradna a védjegybejelentők számára. E tekintetben biztosítani kell az európai uniós védjegyrendszer és a nemzeti védjegyrendszerek közötti kiegészítő jellegű kapcsolatot. [Mód. 2].

(6)  A szellemitulajdon-jogok egységes piacáról szóló 2011. május 24-i közleményében(7) a Bizottság megállapította, hogy annak érdekében, hogy eleget tehessen az érdekeltek gyorsabb, színvonalasabb, ésszerűbb, következetesebb, fokozottabban felhasználóbarát, nyilvánosan jobban hozzáférhető és műszaki szempontból korszerűbb védjegybejegyzési rendszereket sürgető követeléseinek, a védjegyrendszert az Unió egészében korszerűsíteni kell és hozzá kell igazítani az internet korszakának követelményeihez.

(7)  Az ezen irányelv céljából végzett konzultáció és értékelés feltárta, hogy a nemzeti jogszabályok korábbi részleges összehangolása ellenére az európai üzleti környezet továbbra is nagyon heterogén, ami általánosságban korlátozza a védjegyoltalom hozzáférhetőségét, így kedvezőtlenül hat a versenyképességre és növekedésre.

(8)  A jól működő egységes piac előmozdításának és megteremtésének célkitűzését szem előtt tartva, valamint az Unión belül a védjegyek megszerzésének és oltalmának megkönnyítése érdekében ezért túl kell lépni a 2008/95/EK irányelv által megvalósított közelítés korlátozott alkalmazási körén, és a harmonizációt ki kell terjeszteni az olyan védjegyoltalmi anyagi jogi szabályokra is, mint amelyek a 2007/2009/EK rendelet szerinti lajstromozással oltalmazott védjegyekre vonatkoznak.

(9)  Ahhoz, hogy a védjegyek lajstromozása Unió-szerte könnyebben megszerezhető és igazgatható legyen, nemcsak az anyagi jogot fontos közelíteni, hanem az eljárási szabályokat is. Ezért össze kell hangolni a tagállamokban és az európai uniós védjegyrendszerben alkalmazott fontosabb eljárási szabályokat – ideértve azokat is, amelyek esetében az eltérések fontos problémákat okoznak a belső piac működése tekintetében. A nemzeti jog szerinti eljárások tekintetében elég általános szabályokat megállapítani, és a tagállamokra hagyni a konkrét szabályok megállapítását.

(10)  Alapvető fontosságú biztosítani, hogy a lajstromozott védjegyek az összes tagállam jogi rendszereiben ugyanolyan oltalmat élvezzenek, és hogy a nemzeti szintű védjegyoltalom az európai uniós védjegyoltalommal azonos szintű legyen. Az Unióban jó hírnévvel rendelkező európai uniós védjegyeknek nyújtott kiterjedt oltalommal összhangban nemzeti szinten is kiterjedt oltalmat kell biztosítani minden olyan lajstromozott védjegy számára, amely az érintett tagállamban jó hírnévvel rendelkezik. [Mód. 3 a teljes szövegre vonatkozik]

(11)  Az irányelv nem fosztja meg a tagállamokat attól a jogtól, hogy továbbra is oltalomban részesítsék azokat a védjegyeket, amelyek oltalmát használat révén szerezték meg, e védjegyeket azonban csak a lajstromozás útján megszerzett védjegyekhez való viszonyuk tekintetében veszi figyelembe.

(12)  A jogszabályok közelítésével elérni kívánt célkitűzések megvalósítása megkívánja, hogy a lajstromozott védjegyek megszerzésének és a védjegyoltalom fenntartásának feltételei valamennyi tagállamban alapvetően azonosak legyenek.

(13)  Ennek érdekében szükség van azoknak a védjegyoltalomban részesíthető megjelöléseknek a példálózó felsorolására, amelyek alkalmasak arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztessék. A védjegyek lajstromozási rendszere által támasztott követelmények, azaz a jogbiztonság és a gondos ügyintézés megvalósítása érdekében fontos megkövetelni, hogy a lajstromban a megjelölést világosan, pontosan, önmagában teljesen, könnyen hozzáférhetően, tartósan és objektíven oly módon ábrázoljákható. hogy az oltalom általa megjelölt tárgya kétséget kizáró módon azonosítható legyen. Ennek megfelelően lehetővé kell tenni a megjelölések megjelenítését, a grafikai ábrázoláson túlmenően, minden arra alkalmas megjelenési formában, amennyiben az általánosan elérhető technológiát alkalmaz és megfelelően biztosítja a fenti cél megvalósulását  [Mód. 4]

(14)  Kimerítően fel kell sorolni  továbbá  a védjegy lajstromozását kizáró, illetve annak törlésére alapot adó –  ideértve  a megkülönböztető képesség hiányával vagy a védjegy korábbi jogokkal való ütközésével kapcsolatos – okokat is, még akkor is, ha a tagállamok egyes okok fenntartásáról, illetve azoknak jogszabályban történő bevezetéséről szabadon dönthetnek.

(15)  Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós jog egyéb aktusai által a földrajzi jelzéseknek biztosított oltalom szintjét Unió-szerte egységes és kimerítő módon alkalmazzák a feltételen és viszonylagos kizáró okok vizsgálata során, ezen irányelvnek ugyanazokat a rendelkezéseket kell tartalmaznia a földrajzi jelzésekkel kapcsolatban, mint amelyek a 207/2009/EK rendeletben szerepelnek.

(16)  A lajstromozott védjegy által nyújtott oltalom – amelynek rendeltetése különösen annak biztosítása, hogy a védjegyet hordozó áru vagy a védjegy alatt nyújtott szolgáltatás a védjegyjogosulttól származik – a védjegy és a megjelölés, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások azonossága esetén feltétlen. Az oltalom a megjelölés és a védjegy, valamint az érintett áruk vagy szolgáltatások hasonlósága esetére is kiterjed. A hasonlóság fogalmának az összetéveszthetőséggel kapcsolatos értelmezése nélkülözhetetlen. Az összetéveszthetőség, amelynek értékelése számos tényezőtől – különösen a védjegy piaci ismertségétől, attól a képzettársítástól, amelyet a használt vagy a védjegyként lajstromozott megjelölés előidéz, valamint a védjegy és a megjelölés közötti, valamint a velük megjelölt áruk vagy szolgáltatások közötti hasonlóság mértékétől – függ, az oltalom szempontjából különös feltételt képez. Az összetéveszthetőség megállapításának módja – különösen a bizonyítási teher – olyan nemzeti eljárási szabályok hatálya alá tartozik, amelyeket ez az irányelv nem érint.

(17)  A jogbiztonság és az elsőbbség elvével – miszerint a korábban lajstromozott védjegy elsőbbséget élvez a később lajstromozott védjegyekkel szemben – való teljes összhang biztosítása érdekében meg kell állapítani, hogy a védjegyoltalomból fakadó jogok érvényesítése nem sértheti a jogosultak azon jogait, amelyeket a bejelentés napja vagy elsőbbségi napja előtt szereztek. Ez összhangban van a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, 1994. április 15-i megállapodás (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás(8)) 16. cikkének (1) bekezdésével.

(18)  Helyénvaló, hogy a védjegybitorlás csak abban az esetben legyen megállapítható, ha a bitorlást megvalósító védjegyet vagy megjelölést a kereskedelmi forgalomban azzal a céllal használják, hogy az árukat és szolgáltatásokat a kereskedelmi származásukra tekintettel megkülönböztesse. Az ettől eltérő célú védjegy-használatra a nemzeti jog rendelkezései az irányadók.

(19)  A jogbiztonság és az egyértelműség biztosítása érdekében tisztázni kell, hogy nemcsak hasonlóság esetén, hanem azonos megjelölés azonos árukra és szolgáltatásokra történő alkalmazása esetén is csak akkor és csak olyan mértékig nyújtható oltalom a védjegynek, amilyen mértékig a védjegy fő funkciója, vagyis az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredetének garantálása sérül. [Mód. 5]

(20)  A védjegybitorlás fogalmának magában kell foglalnia a megjelölés kereskedelmi névként vagy hasonló megnevezésként történő használatát mindaddig, amíg a használat célja az áruk és szolgáltatások kereskedelmi eredet szerinti megkülönböztetése.

(21)  A jogbiztonság, valamint a specifikus uniós jogszabályokkal való teljes összhang biztosítása érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy a védjegyjogosult megtilthassa harmadik személyeknek valamely megjelölés összehasonlító reklámban való felhasználását, amennyiben az összehasonlító reklám ellentétes a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel(9).

(22)  A védjegyoltalom megerősítése és a hamisítás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében, továbbá a WTO szabályainak, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkének sérelme nélkül, a lajstromozott védjegy jogosultját fel kell hatalmazni annak megakadályozására, hogy harmadik felek harmadik országokból olyan árukat hozzanak be a tagállam vámterületére (anélkül, hogy szabad forgalomba bocsátották volna őket), amelyeken engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel lényegében megegyező védjegy. Ez nem érinti a generikus gyógyszerek akadálymentes továbbítását, az Európai Unió nemzetközi kötelezettségeivel összhangban, különös tekintettel a WTO dohai miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én elfogadott, „a TRIPS-megállapodásról és a közegészségügyről szóló nyilatkozatban” foglaltakra. [Mód. 55]

(22a)  A védjegy jogosultja megteheti a vonatkozó jogi lépéseket, így többek között kérheti a nemzeti vámhatóságokat, hogy lépjenek fel a jogaikat állítólagosan sértő árukkal szemben a 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(10) szerinti visszatartás és megsemmisítés formájában. A vámhatóságoknak a jogosult kérésére, illetve a kockázatelemzés szempontjait figyelembe véve le kell folytatniuk a 608/2013/EU rendeletben rögzített megfelelő eljárásokat. [Mód. 7]

(22b)  A 608/2013/EU rendelet 28. cikke kimondja, hogy a jogosult felel az áruk birtokosainak okozott károkért, amennyiben például az érintett árukat a későbbiekben nem találják szellemi tulajdonjogot sértőnek. [Mód. 8]

(22c)  A tagállamoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a generikus gyógyszerek zökkenőmentes továbbításának biztosítása érdekében. A védjegy jogosultjának ezért nincs joga ahhoz, hogy a gyógyszerek hatóanyagának nemzetközi szabadneve és valamely lajstromba vett védjegy közötti vélt vagy tényleges hasonlóság alapján megakadályozza, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység körében árukat hozzanak be a tagállam vámterületére. [Mód. 9]

(23)  A védjegybitorló hamisított áruk belépésének hatékonyabb megakadályozása érdekében (mindenekelőtt az interneten keresztüli, a 608/2013/EU rendeletben meghatározott, kiscsomagban küldött értékesítések összefüggésében) az érvényesen lajstromozott védjegy jogosultját jogosultat fel kell hatalmazni az ilyen áruk Unióba történő behozatalának megtiltására, amennyiben csak az a hamisított áruk feladója jár el kereskedelmi céllal gazdasági tevékenység keretében. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztatják az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról. [Mód. 10].

(24)  Annak érdekében, hogy a lajstromozott védjegy jogosultjai hatékonyabban tudjanak küzdeni az áruhamisítás ellen, fel kell hatalmazni őket arra, hogy megtiltsák a védjegybitorló jegyek árukon való elhelyezését, valamint az elhelyezést előkészítő egyes tevékenységeket.

(25)  A védjegyoltalom által biztosított kizárólagos jogok nem jogosítják fel a jogosultat arra, hogy megtiltsa a megjelölések és jelzések tisztességes, az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban történő használatát. A kereskedelmi nevek és a védjegyek közötti egyenlő feltételek megteremtése érdekében − tekintve, hogy a kereskedelmi nevek rendszerint korlátlan oltalmat élveznek a később lajstromozott védjegyekkel szemben −a fentiek szerinti használatot úgy kell értelmezni, mint ami kizárólag személynevek használatát, és általában véve a leíró vagy a megkülönböztetésre nem alkalmas megjelölések és jelzések használatát foglalja magában. A jogosult továbbá nem akadályozhatja meg a védjegy általános tisztességes és becsületes, a jogosult áruinak vagy szolgáltatásainak ekként történő azonosítását vagy az azokra való hivatkozást célzó használatát.

(26)  Az áruk szabad mozgásának elvéből következik, hogy a jogosult nem akadályozhatja meg a védjegy harmadik fél általi használatát olyan áruk tekintetében, amelyeket az Unió területén az adott védjeggyel a védjegyjogosult által vagy az ő beleegyezésével forgalomba helyeztek, kivéve, ha a védjegyjogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazása ellen felszólaljon.

(27)  A jogbiztonság érdekében, valamint a korábbi védjegy jogosultjának méltányos érdekeire is figyelemmel fontos arról gondoskodni, hogy ez utóbbi ne kérhesse egy sajátjánál későbbi védjegy törlését, illetve annak használatát ne kifogásolhassa, ha e használatról tudomása volt, és azt hosszabb időn át eltűrte, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra.

(28)  A jogbiztonság garantálása és a jogszerűen szerzett védjegyoltalmi jogok megőrzése érdekében helyénvaló és szükséges megállapítani – anélkül, hogy megsértenénk azt az alapelvet, miszerint egy később védjegy nem érvényesíthető egy korábbi védjeggyel szemben –, hogy a korábbi védjegy jogosultjai nem kérhetik a későbbi védjegy lajstromozásának elutasítását, illetve törlését, valamint nem élhetnek felszólalással a későbbi védjegy használata ellen, ha a későbbi védjegyet olyan időszakban kapták, amikor fennállt a lehetőség a korábbi védjegy törlésére vagy a védjegyoltalom megszűnése megállapítására – például amiatt, hogy a korábbi védjegy a használat során még nem szerzett megkülönböztető képességet – , illetve amikor a korábbi védjegy még nem volt érvényesíthető a későbbi védjeggyel szemben, mint például a jó hírnév hiánya miatt.

(29)  A védjegyek csak akkor tesznek eleget céljuknak, azaz az áruk és szolgáltatások megkülönböztetésének, valamint akkor teszik lehetővé, hogy a fogyasztók tájékozott döntést hozzanak, ha a piacon ténylegesen használják azokat. A használat követelménye azért is fontos, hogy csökkentse az Unióban lajstromozott és oltalomban részesülő védjegyek, és ezáltal a köztük felmerülő jogviták számát. Ennélfogva fontos előírni, hogy a lajstromozott védjegyeket ténylegesen használják a bejelentett áruk és szolgáltatások tekintetében, vagy − amennyiben a használatuk elmarad használatukra a lajstromba vételt követő öt éven belül nem kerül sor − meg kell állapítani a védjegyoltalom megszűnését. [Mód. 11]

(30)  A fentiek következtében egy lajstromozott védjegyet kizárólag akkor kell oltalomban részesíteni, ha azt ténylegesen használják, és egy korábbi védjegy jogosultja sem szólalhat fel a későbbi védjegy ellen, illetve nem kérheti annak törlését a korábbi védjegy tényleges használatának hiánya esetén. A tagállamoknak továbbá biztosítaniuk kell, hogy védjegybitorlási per esetén ne lehessen sikeresen hivatkozni egy védjegyre, ha a fél kifogása alapján megállapítható, hogy a védjegyoltalom megszűnése megállapításának helye lenne, illetve − abban az esetben, ha az eljárás egy későbbi joggal szemben indult − a védjegyoltalom megszűnése megállapításának helye lett volna akkor, amikor a későbbi jogot megszerezték.

(31)  Célszerű megállapítani, hogy abban az esetben, ha egy európai uniós védjeggyel kapcsolatban egy nemzeti védjegy szenioritását igényelték, és e nemzeti védjegy oltalma később az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta vagy lemondás miatt megszűnt, a nemzeti védjegy érvényessége továbbra is megtámadható marad. A megtámadás lehetőségét olyan esetekre kell korlátozni, amikor a megjelölés lajstromból való törlésekor a nemzeti védjegy törlését vagy a védjegyoltalom megszűnését meg lehetett volna állapítani.

(32)  A koherencia érdekében és a védjegyek Unión belüli kereskedelmi kiaknázásának megkönnyítése céljából, a védjegyekre mint a tulajdon tárgyaira vonatkozó szabályokat össze kell hangolni az európai uniós védjegyekre már alkalmazott szabályokkal, és e szabályoknak ki kell terjedniük az engedményezésre, az átruházásra, a használat engedélyezésére, a dologi jogokra, a végrehajtásra, valamint a fizetésképtelenségi eljárásokra.

(33)  Az együttes védjegyek hasznos eszköznek bizonyultak a sajátos közös tulajdonságokkal bíró áruk vagy szolgáltatások népszerűsítése céljából. Ezért helyénvaló a nemzeti együttes védjegyekre az európai együttes védjegyekre vonatkozókhoz hasonló szabályokat kivetni.

(34)  A védjegyoltalom hozzáférhetőségének javítása és megkönnyítése, valamint a jogbiztonság és kiszámíthatóság fokozása érdekében a védjegyek tagállamokban történő lajstromozására vonatkozó eljárásoknak hatékonynak és átláthatónak kell lenniük, valamint az európai uniós védjegyekre alkalmazandókhoz hasonló szabályokat kell követniük. Ahhoz, hogy nemzeti és uniós szinten egyaránt következetes és kiegyensúlyozott védjegyrendszer valósulhasson meg, a tagállamok összes központi iparjogvédelmi hivatalának csak a feltétlen kizáró okok hiányára kell korlátoznia a védjegybejelentés jogosultságának hivatalból történő vizsgálatát. Ez ugyanakkor nem sértheti a fenti hivatalok azon jogát, hogy a bejelentők kérésére – pusztán tájékoztatási célból, valamint a későbbi lajstromozási eljárás, ideértve a később felszólalási eljárásokat is, sérelme és arra vonatkozó jogkövetkezmény nélkül – kereséseket végezhessenek. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy szabadon döntsenek a viszonylagos kizáró okok hivatalból történő vizsgálatáról. [Mód. 12]

(35)  A védjegyek alkalmazási köre tekintetében a jogbiztonság biztosítása, valamint a védjegyoltalom hozzáférhetőségének megkönnyítése érdekében a védjegy-bejelentésben szereplő áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása során valamennyi tagállamban azonos szabályokat kell alkalmazni, és azokat össze kell hangolni az európai uniós védjegyekre vonatkozókkal. Ahhoz, hogy az illetékes hatóságok és gazdasági szereplők pusztán a bejelentés alapján meghatározhassák a kért védjegyoltalom terjedelmét, az áruk és szolgáltatások megnevezésének kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie. Az általános kifejezések használatát úgy kell értelmezni, hogy abba csak olyan áruk és szolgáltatások tartoznak bele, amelyet a kifejezés szó szerinti jelentése lefed.

(36)  A hatásos védjegyoltalom biztosítása céljából a tagállamoknak hatékony igazgatási felszólalási eljárást kell biztosítaniuk ahhoz, hogy a korábbi védjegyek jogosultja felszólalhasson a védjegy-bejelentés lajstromozásával szemben. Továbbá, ahhoz, hogy hatékony eszközöket biztosítsanak a védjegyek megszűnésének megállapítására vagy törlésének kimondására, a tagállamoknak az uniós szinten az európai uniós védjegyekre alkalmazandókhoz hasonló közigazgatási eljárást kell előírniuk a védjegyek megszűnésére és törlésére vonatkozóan.

(37)  A tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainak együtt kell működniük egymással, valamint az Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynökségével (a továbbiakban: az Ügynökség) a védjegyek lajstromozásának és igazgatásának valamennyi területén, hogy előmozdítsák a gyakorlatok és eszközök konvergenciáját, például közös vagy összekapcsolt adatbázisok és portálok létrehozását és naprakésszé tételét lekérdezések és keresések céljából. A tagállamok hivatalai és az Ügynökség további együttműködést folytat tevékenységük minden olyan területén, amely a védjegyek Unión belüli oltalma tekintetében jelentőséggel bír.

(38)  Ez az irányelv nem zárja ki a védjegyjogon kívüli, így a tisztességtelen versenyre, a polgári jogi felelősségre vagy a fogyasztóvédelemre vonatkozó tagállami jogszabályi rendelkezések védjegyekre történő alkalmazását.

(39)  A Közösség minden tagállamára kötelező érvényű az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény  és a TRIPS-megállapodás  . Ezen irányelv rendelkezéseinek teljes mértékben meg kell felelniük a fenti egyezményben  és megállapodásban  foglaltaknak. A tagállamoknak az egyezményből  és a megállapodásból  eredő kötelezettségeit ez az irányelv nem érinti. Adott esetben a Szerződés  351.  cikkének második bekezdése alkalmazandó.

(40)  Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek a korábbi irányelvhez képest tartalmilag módosultak. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvből következik.

(41)  Ez az irányelv nem érinti a 2008/95/EK irányelv I. mellékletének B. részében említett irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségeket.

(46a)  Az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció a 45/2001/EK európai parlameni és tanácsi rendelet(11) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban megtörtént; a biztos 2013. július 11-én nyilvánított véleményt(12) , [Mód. 13]]

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1.Fejezet

Általános rendelkezések 

1. cikk

Alkalmazási kör

Ezt az irányelvet minden olyan áruvédjegyre és szolgáltatási védjegyre alkalmazni kell, amely a tagállamok valamelyikében védjegyként, együttes védjegyként, hitelesítési jegyként vagy tanúsító védjegyként lajstromozás vagy védjegybejelentés, a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozás vagy védjegybejelentés, illetve a tagállamok bármelyikére kiterjedő hatályú nemzetközi lajstromozás tárgyát képezi.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)  „hivatal”: a tagállam központi iparjogvédelmi hivatala vagy a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatal, amelyet a védjegyek lajstromozásával bíztak meg;

b)  „Ügynökség”: a 207/2009/EK rendelet 2. cikkével összhangban létrehozott Európai Unió Védjegyoltalmi és Formatervezési Mintaoltalmi Szellemitulajdon-védelmi Ügynöksége; [Mód. 15 a módosítás a teljes szövegre vonatkozik]

c)  „lajstrom”: valamely hivatal által vezetett védjegy-nyilvántartás.

ca)  „korábbi védjegy”:

i.  a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve – adott esetben – az igényelt elsőbbségek napját:

—  európai uniós védjegy;

—  valamely tagállamban, illetve – Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében – a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

—  nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

ii.  olyan európai uniós védjegy, amely tekintetében a 207/2009/EK rendeletnek megfelelően az i) pont második és harmadik francia bekezdésében említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

iii.  az i. vagy ii. pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

iv.  olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés bejelentési napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált egy tagállamban közismertté. [Mód. 16]

cb)  „hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írnak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegy jogosultja által a földrajzi eredet, az anyag, az áruk előállításának vagy a szolgáltatások nyújtásának módja, a minőség, a pontosság vagy más jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a nem tanúsított áruktól vagy szolgáltatásoktól; [Mód. 17]

cc)  „együttes védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írtak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. [Mód. 18]

2.Fejezet

Védjegyjog 

1. szakasz

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés 

3. cikk

A védjegyoltalomban részesíthető megjelölés

Védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám,  szín, az áru vagy a csomagolás formája,  vagy hang,  ha e megjelölés általánosan hozzáférhető technológiát használ, és

a)  alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; valamint

b)a lajstromban való megjelenítésének módja lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság meghatározhassa a jogosultjának nyújtott oltalom pontos tárgyát. [Mód. 19]

2. szakasz

Kizáró, illetve törlési okok

4. cikk

Feltétlen kizáró, illetve törlési okok

1.  A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a)  nem képezheti védjegy részét;

b)  nem alkalmas a megkülönböztetésre;

c)  kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban az áru vagy a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak;

d)  kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket az általános nyelvhasználatban, illetve a tisztességes üzleti gyakorlatban állandóan és szokásosan alkalmaznak;

e)  kizárólag olyan formából áll, amely

i.  az áru jellegéből következik; vagy

ii.  a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges; vagy

iiii.  az árunak jelentős értéket kölcsönöz;

f)  a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik;

g)  alkalmas a fogyasztók megtévesztésére különösen az áru, illetve a szolgáltatás fajtája, minősége vagy földrajzi származása tekintetében;

h)  lajstromozásához az illetékes szerv nem járult hozzá, és az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi Egyezmény) 6b. cikke alapján nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve törlésének lenne helye;

i)  a lajstromozásból kizárt, és amelyet továbbra sem az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát előíró uniós jogszabályok vagy olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint használnak, amelyeknek az Uniós részes fele.

j)  a lajstromozásból kizárt a borhoz a szeszes italok, kapcsolódó hagyományos kifejezések és a hagyományos különleges termékek oltalmát előíró uniós jogszabályok vagy olyan vonatkozó nemzetközi megállapodások szerint, amelyeknek az Uniós részes fele. [Mód. 20]

ja)  a 2100/94/EK tanácsi rendelettel(13) összhangban nyilvántartásba vett korábbi fajtanevet tartalmazó vagy abból álló védjegy, ugyanazon terméktípus tekintetében. [Mód. 21]

2.  Az (1) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a kizáró ok

a)  a védjegybejelentés benyújtásának helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamokban áll fenn;

b)  csak akkor áll fenn, ha az idegen nyelvű védjegyet bármilyen átírással lefordítják vagy átírják a tagállamok valamely hivatalos nyelvére. [Mód. 22]

3.  A védjegy törlésének van helye, ha a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. Bármelyik tagállam azt is előírhatj, hogy az ilyen megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban.

4.  Bármelyik tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet oltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye az alábbi esetekben és mértékig:

a)  a megjelölés használata az adott tagállam vagy az  Unió védjegyjogon kívüli jogszabályi rendelkezései alapján megtiltható;

b)  a megjelölés erőteljesen szimbolikus értékű elemet – különösen vallási jelképet – tartalmaz;

c)  a megjelölés a Párizsi Egyezmény 6b. cikkében nem említett olyan kitüntetést, jelvényt vagy címert tartalmaz, amelyhez közérdek fűződik, kivéve, ha lajstromozásához az illetékes szerv a tagállami jogszabályoknak megfelelően hozzájárult.

5.  Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a bejelentés napját megelőzően  vagy a lajstromozás napja után  megszerezte a megkülönböztető képességet. Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a védjegy nem törölhető, ha a megjelölés használata révén a törlési kérelem benyújtását megelőzően megszerezte a megkülönböztető képességet. [Mód. 23]

6.  Bármelyik tagállam előírhatja, hogy az (5) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a megjelölés a megkülönböztető képességet a bejelentés napját követően és a lajstromozás napját  megelőzően szerezte meg.

5. cikk

A kizárás, illetve törlés  viszonylagos  okai

1.  A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha

a)  a megjelölés egy korábbi védjeggyel azonos, és az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonosak a korábbi védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b)  a megjelölést a korábbi védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a fogyasztók a korábbi védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést képzettársítás útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

2.  Az (1) bekezdés alkalmazásában „korábbi védjegy”

a)  a következőkben felsorolt minden olyan védjegy, amelynek bejelentési napja korábbi, mint a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napja, figyelembe véve – ha ennek helye van – az igényelt elsőbbségek napját:

i.  európai  védjegy;

ii.  valamely tagállamban, illetve – Belgium, Luxemburg és Hollandia esetében – a Benelux Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatalnál lajstromozott védjegy;

iii.  nemzetközi megállapodás alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegy;

b)  olyan  európai  védjegy, amely tekintetében a 207/2009/EK rendeletnek megfelelően az a) pont ii. vagy iii. alpontjában említett védjegy szenioritását érvényesen igényelték, akkor is, ha ez utóbbi védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt;

c)  az a) vagy b) pontban említett védjegy lajstromozására irányuló bejelentés, feltéve, hogy annak alapján a védjegyet lajstromozzák;

d)  olyan védjegy, amely a Párizsi Egyezmény 6a. cikke értelmében a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napjánál, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az igényelt elsőbbség napjánál korábban vált a tagállamban közismertté. [Mód. 24]

3.  A megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye

a)  ha a megjelölés korábbi védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló  , függetlenül attól hogy az árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások azonosak-e, vagy hasonlóak-e vagy nem hasonlóak-e azokhoz, amelyekre a korábbi védjegyet lajstromozták feltéve, hogy a korábbi védjegy  valamely abban a tagállamban, ahol a lajstromozást kérelmezték, vagy ahol a védjegy lajstromba van véve, vagy európai uniós védjegy esetében az Unióban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a korábbi védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét; [Mód. 25]

b)  ha ügynök vagy a védjegy jogosultjának képviselője – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében jelenti be lajstromozásra a védjegyet, kivéve, ha a képviselő vagy az ügynök igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt;

c)  ha a megjelölés összetéveszthető egy Unión kívüli oltalom alatt álló korábbi védjeggyel, feltéve hogy a védjegyet a bejelentés időpontjában még mindig ténylegesen használták, és a megjelölést rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra;

d)  ha a lajstromozásból ki van zárva, és továbbra sem az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmát előíró uniós jogszabályok szerint használják. [Mód. 26]

4.  Bármely tagállam előírhatja, hogy a megjelölés nem részesülhet védjegyoltalomban, illetve a védjegy törlésének van helye, ha a megjelölés

a)  a védjegy lajstromozására irányuló bejelentés megtételének napját, illetve – elsőbbség igénylése esetén – az elsőbbség napját megelőzően valamely nem lajstromozott védjegyhez vagy a gazdasági tevékenység körében használt egyéb megjelöléshez fűződő olyan jogokat szereztek, amelyek alapján a jogosult megtilthatja a későbbi védjegy használatát;

b)  használata a (2) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában nem említett – különösen a következő – korábbi jogok alapján megtiltható:

i.  névhez fűződő jog;

ii.  képmáshoz fűződő jog;

iiii.  szerzői jog;

iv.  iparjogvédelmi jog.

5.  A tagállamok előírhatják előírják, hogy megfelelő körülmények esetén a megjelölés nincs kizárva a védjegyoltalomból, illetve a védjegyet nem kell törölni, ha lajstromozásához a korábbi védjegy vagy jog jogosultja hozzájárult. [Mód. 27]

6.  Bármely tagállam előírhatja, hogy – az 1–5. cikkekben foglaltaktól eltérően – az olyan védjegyek tekintetében, amelyek bejelentési napja megelőzi a 89/104/EGK irányelvnek való megfeleléshez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját, az adott tagállamban az ez utóbbi napnál korábban hatályos rendelkezések szerinti kizáró, illetve törlési okokat kell alkalmazni.

6. cikk

Törlés vagy megszűnés utólagos megállapítása

Ha egy európai uniós védjegy tekintetében olyan  nemzeti  védjegy szenioritását igénylik, amelynek oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt, a  nemzeti  védjegy utólagos törlésének vagy a megszűnés utólagos megállapításának van helye  , feltéve, hogy a törlésének vagy a megszűnés megállapításának akkor is helye lett volna, amikor a védjegy oltalma lemondás vagy az oltalmi idő megújítás nélküli lejárta miatt megszűnt. Ilyen esetben a szenioritás hatályát veszti  .

7. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások csak egy része tekintetében fennálló kizáró vagy törlési okok 

Ha a védjegybejelentés elutasításának vagy a védjegy törlésének oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegybejelentés elutasításának vagy a védjegy törlésének csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye. 

8. cikk

A korábbi védjegy megkülönböztető képességének vagy jó hírnevének hiánya mint valamely lajstromozott védjegy törlésének akadálya

A lajstromozott védjegy nem törölhető korábbi védjegy alapján az alábbi esetekben:

a)  ha a korábbi – a 4. cikk (1) bekezdésének b), c) vagy d) pontja értelmében törlendő korábbi védjegy a lajstromozott védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján nem szerzett megkülönböztető képességet a 4. cikk (5) bekezdésével összhangban;

b)  ha a törlés iránti kérelmet az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjára alapozták, és a korábbi védjegy a lajstromozott védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján nem szerzett megfelelő megkülönböztető képességet ahhoz, hogy alátámassza az 5. cikk (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség megállapítását;

c)  ha a törlés iránti kérelmet az 5. cikk (3) bekezdésére bekezdésének a) pontjára alapozták, és a korábbi védjegy a lajstromozott védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján nem rendelkezett az 5. cikk (3) bekezdésének bekezdése a) pontjának értelmében vett jó hírnévvel; [Mód. 28]

9. cikk

 A törlés kizárása  belenyugvás  következtében 

1.  Ha az 5. cikk (2)  bekezdése és (3)  bekezdése bekezdésének a) pontja szerinti korábbi védjegy jogosultja a tagállamban öt egymást követő éven át eltűrte az abban a tagállamban lajstromozott későbbi védjegy használatát, noha tudomása volt e használatról, a továbbiakban korábbi védjegyére hivatkozva nem kérheti e későbbi védjegy törlését olyan áruk, illetve szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a későbbi védjegyet használták, kivéve, ha a későbbi védjegyet rosszhiszeműen jelentették be lajstromozásra. [Mód. 29]

2.  Bármely tagállam előírhatja, hogy az (1) bekezdést alkalmazni kell az 5. cikk (4) bekezdésének a) vagy b) pontjában említett  bármely  korábbi jog jogosultjára.

3.  Az (1) és a (2) bekezdésben említett esetekben a későbbi védjegy jogosultja akkor sem léphet fel a korábbi védjegy használatával, illetve jog gyakorlásával szemben, ha a későbbi védjegy használata a korábbi jog alapján már nem kifogásolható.

3. szakasz

A védjegyoltalom tartalma és korlátai 

10. cikk

A védjegyoltalom tartalma

1.  A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít.

2.  A jogosultak azon jogainak sérelme nélkül, amelyeket a lajstromozott védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szereztek,  a kizárólagos jogok alapján a  lajstromozott védjegy  jogosultja bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében  árukhoz vagy szolgáltatásokhoz kapcsolódó megjelölést  használ  , ha e megjelölés .

a)  a védjeggyel azonos,  és  olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban  használják , amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal,  és amennyiben az ilyen használat érinti vagy érintheti a védjegy azon rendeltetését, hogy a fogyasztók számára tanúsítsa az áruk vagy szolgáltatások eredetét ;

b)  az a) pont sérelme nélkül a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló,  ,  és azt  a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal  azonos vagy hasonló árukra vagy szolgáltatásokra használják,   ha  azt a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetik; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést képzettársítás útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

c)  a védjeggyel azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés,  függetlenül attól, hogy azt  az árujegyzékben szereplő árukhoz árukkal, illetve szolgáltatásokkal  azonos, azokhoz hasonló vagy  nem hasonló árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban használják, feltéve, hogy a védjegy a tagállamban jó hírnevet élvez, és a megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

3.  A (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen

a)  a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b)  a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás kínálása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c)  a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d)  a megjelölés kereskedelmi névként vagy vállalkozás neveként, illetve kereskedelmi név vagy a vállalkozás nevének részeként való használata;

e)  a megjelölés üzleti iratokon vagy a reklámozásban való használata;

f)  a megjelölés összehasonlító reklámban való felhasználása a 2006/114/EK irányelvvel ellentétes módon.

4.  A lajstromozott védjegy jogosultja akkor is megakadályozhatja az a 608/2013/EU rendeletben meghatározott, kiscsomagban küldött áruk (3) bekezdés c) pontja szerinti Unióba történő behozatalát, ha csak az áruk feladója lép fel kereskedelmi célokból jár el gazdasági tevékenység keretében, és amennyiben ezek az áruk, csomagolásukat is beleértve, engedély nélkül viselnek az ilyen áruk tekintetében lajstromozott védjeggyel azonos, vagy lényegi jellemzőit tekintve attól meg nem különböztethető védjegyet. Amennyiben ilyen intézkedésekre kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az árut megrendelő magánszemélyeket vagy jogalanyokat tájékoztassák az intézkedés okairól, valamint a feladóval szembeni jogszabály szerinti jogaikról.

5.  A WTO szabályainak, különösen az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény árutovábbítás szabadságáról szóló V. cikkének sérelme nélkül a lajstromozott védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek kereskedelmi tevékenység keretében harmadik országokból – szabad forgalomba bocsátás nélkül – olyan árukat hozzanak be a védjegy lajstromozásának helye szerinti tagállam vámterületére, amelyeken – ideértve csomagolásukat is – engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromba vett védjeggyel megegyező védjegy, vagy amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az említett védjegytől. [Mód. 30 és 56]

6.  Ha valamelyik tagállam jogszabályai szerint a megjelölés használata az (2) bekezdés b) vagy c) pontjában szabályozott feltételek megvalósulása esetén a 89/10/EGK  első tanácsi irányelvnek(14) való megfeleléshez szükséges rendelkezések érintett tagállambeli hatálybalépése előtt nem volt megtiltható, a jogosult a kizárólagos használati jog alapján nem léphet fel a megjelölés használatának folytatása ellen.

7.  Az (1) ,(2), (3) és (6) bekezdésekben foglaltak nem érintik a tagállamok olyan jogszabályi rendelkezéseit, amelyek alapján a jogosult felléphet az olyan megjelölés használata ellen, amelyet nem áruk vagy szolgáltatások megkülönböztetése céljából használnak, feltéve, hogy az ilyen megjelölés alapos ok nélkül történő használata sértené vagy tisztességtelenül kihasználná a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.

11. cikk

A jogosult jogainak megsértése kiszerelés, csomagolás vagy egyéb eszköz használata révén

Amennyiben valószínű, hogy a kiszerelést, a csomagolást vagy más olyan eszközöket, amelyeken a védjegyet elhelyezik, árukhoz vagy szolgáltatásokhoz használják fel, és az ezek árukkal vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban történő felhasználás sérti a jogosult 10. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti jogait, a védjegyjogosultnak jogában áll megtiltani az alábbiakat:

a)  kereskedelmi forgalomban a védjeggyel az ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően azonos vagy ahhoz hasonló megjelölés elhelyezése csomagoláson, címkéken, cédulákon, biztonsági elemeken, hitelesség ellenőrzését szolgáló eszközökön kiszerelésen, csomagoláson vagy bármely más olyan eszközön, amelyen a védjegy elhelyezhető; [Mód. 31]

b)  kiszerelés, csomagolás, címke, cédula, biztonsági elem, a hitelesség ellenőrzését szolgáló eszköz vagy bármely más olyan eszköz kínálása, forgalomba hozatala vagy ilyen célú raktározása, vagy behozatala vagy kivitele, amelyen a védjegyet elhelyezték. [Mód. 32]

12. cikk

A védjegyek megjelenítése szótárakban

Ha a védjegynek szótárban, enciklopédiában vagy más hasonló kézikönyvben való megjelenítése azt a benyomást kelti, hogy a védjegy az árujegyzékben szereplő áru vagy szolgáltatás fajtaneve, a mű kiadója a védjegyjogosult kérésére köteles – legkésőbb a következő kiadás alkalmával – a védjegy megjelenítése során gondoskodni annak feltüntetéséről, hogy lajstromozott védjegyről van szó.

13. cikk

Az ügynök vagy a képviselő nevében lajstromozott védjegy használatának megtiltása

1.  Ha a védjegyjogosult ügynöke vagy képviselője a védjegyet – a jogosult engedélye nélkül – saját nevében lajstromoztatja, a jogosult az alábbiakat teheti:

a)  felszólalhat az ügynök vagy a képviselő védjegyhasználatával szemben;

b)  kérheti az ügynöktől vagy képviselőtől a védjegy részére történő átengedését.

2.  Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha az ügynök vagy képviselő igazolja, hogy eljárása helyénvaló volt.

14. cikk

A védjegyoltalom korlátai

1.  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja

a)  saját  személyes nevét vagy címét

b)  nem megkülönböztető jellegű vagy  az áru vagy a szolgáltatás fajtájára, minőségére, mennyiségére, rendeltetésére, értékére, földrajzi eredetére, előállítási, illetve teljesítési idejére vagy egyéb jellemzőjére vonatkozó  jeleket vagy megjelöléseket  ;

c)  a védjegyet  a védjegyjogosulthoz köthető áruk vagy szolgáltatások azonosítása vagy azokra való hivatkozás céljából, különösen , ha a  védjegy használata 

i.   különösen tartozékok vagy alkatrészek esetében – szükséges az áru vagy a szolgáltatás rendeltetésének jelzésére.

ii.  összehasonlító reklám során történik, a 2006/114/EK irányelvben foglalt valamennyi feltételnek megfelelően;

iii.  azért szükséges, hogy felhívja a fogyasztók figyelmét a védjegy jogosultja által vagy az ő jóváhagyásával eladott eredeti termékek újraértékesítésére;

iv.  azért szükséges, hogy jogszerű alternatívát szolgáltasson a védjegy jogosultjának termékei vagy szolgáltatásai tekintetében;

v.  paródia, művészi kifejezés, kritika vagy megjegyzések megtétele céljából történik.

 Az első albekezdést Ezt a bekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a harmadik fél  a megjelölést gazdasági tevékenysége körében - az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja. [Mód. 33]

2.  A harmadik fél általi használatot különösen az alábbi esetekben kell az üzleti tisztesség követelményeivel nem összhangban lévőnek tekinteni:

a)  amennyiben azt a látszatot kelti, hogy üzleti kapcsolat van a harmadik fél és a védjegy jogosultja között;

b)  amennyiben alapos ok nélkül sérti vagy tisztességtelenül kihasználja a védjegy megkülönböztető képességét vagy jó hírnevét.” [Mód. 34]

(2a)  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a védjegyet – alapos okkal – bármely nem kereskedelmi célra használja. [Mód. 35]

3.  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthat el mást attól sem, hogy gazdasági tevékenység körében helyi jelentőségű korábbi jogát gyakorolja, ha e jogot az érintett tagállam jogszabályai elismerik, az adott terület határain belül. [

15. cikk

A védjegyoltalom kimerülése

1.  A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba az Unióban  .

2.  Az (1) bekezdés nem alkalmazható, ha a jogosultnak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy az áruk további forgalmazását ellenezze, különösen, ha az áru állagát, állapotát – a forgalomba hozatalt követően – megváltoztatták, illetve károsították.

16. cikk

A védjegy használata

1.  Ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a tagállamban a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, a védjegy oltalmára alkalmazni kell a  17. cikkben, a 19. cikk (1) bekezdésében, a 46. cikk (1) bekezdésében, és a 48. cikk (3) és (4) bekezdésében  előírt  korlátozásokat és  jogkövetkezményeket, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

2.  Ha valamely tagállam a lajstromozás utáni felszólalási eljárásról rendelkezik, az (1) bekezdésben említett öt évet attól a naptól számítják, amikortól a védjegy ellen többé nem lehet felszólalni, illetve a benyújtott és vissza nem vont felszólalás esetében attól a naptól, amikor jogerőssé vált a felszólalási eljárást lezáró határozat.

3.  A nemzetközi megállapodások alapján a tagállamra kiterjedő hatállyal lajstromozott védjegyek tekintetében az (1) bekezdésben említett öt évet attól a naptól számítják, amikortól a védjegyet több nem lehet elutasítani, illetve ellene nem lehet felszólalni. Ha felszólalást nyújtottak be, és azt nem vonták vissza, az időszakot attól a naptól kell számítani, amikor jogerőssé vált a felszólalási eljárást lezáró határozat.

(3a)  Az (1), (2) és (3) bekezdésben említett ötéves időtartam kezdetének dátumát a lajstromba be kell jegyezni. [Mód. 36]

4.  Az (1) bekezdés alkalmazásában használatnak minősülnek a következők is:

a)  a védjegy olyan alakban történő használata, amely a lajstromozott alaktól csak a megkülönböztető képességet nem érintő elemekben tér el  , függetlenül attól, hogy a használat szerinti formában is lajstromozták-e a védjegyet a jogosult nevében ;

b)  a védjegy elhelyezése az adott tagállamban lévő árun vagy annak csomagolásán kizárólag az onnan történő kivitel céljából.

5.  A védjegynek a jogosult engedélyével történő használatát a jogosult részéről történő használatnak kell tekinteni.

17. cikk

A használat hiánya mint védelem védjegybitorlási perben

A védjegy jogosultja csak annyiban tilthatja meg a jelzés használatát, amennyiben a bitorlási perre irányuló kereset benyújtásakor a 19. cikk alapján nem állapítható meg jogainak megszűnése.

18. cikk

A később lajstromozott védjegy jogosultjának beavatkozási joga mint védelem védjegybitorlási perben

1.  Bitorlási perben a védjegy jogosultja nem tilthatja meg a később lajstromozott védjegy használatát, amennyiben a későbbi védjegy a 8. cikk, a 9. cikk (1) bekezdése és a 48. cikk (3) bekezdése értelmében nem törölhető.

2.  Bitorlási perben a védjegy jogosultja nem tilthatja meg a később lajstromozott európai uniós védjegy használatát, amennyiben az említett későbbi védjegy a 207/2009/EK rendelet 53. cikkének (3) és (4) bekezdése, 54. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy 57. cikkének (2) bekezdése értelmében nem törölhető.

3.  Amennyiben a védjegy jogosultja az (1) és (2) bekezdés értelmében nem tilthatja meg a későbbi védjegy használatát, a később lajstromozott védjegy jogosultja még akkor sem tilthatja meg bitorlási perben a korábbi védjegy használatát, ha a fenti jogra a későbbi védjeggyel szemben már nem lehet hivatkozni.

4. szakasz

A védjegyoltalom megszűnése

19. cikk

A védjegy tényleges használatának hiánya mint megszűnési ok

1.  A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a jogosult az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban a védjegy tényleges használatát az adott tagállamban megszakítás nélkül öt éven át elmulasztja, kivéve, ha a jogosult a használat elmaradását kellőképpen igazolja.

2.  A védjegyoltalom megszűnése nem állapítható meg, ha az ötéves időtartam elteltét követően, de a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőzően megkezdik, illetve folytatják a tényleges védjegyhasználatot.

3.  E rendelkezés nem alkalmazható, ha a jogosult a tényleges védjegyhasználatot a kérelem benyújtását megelőző – a használat elmulasztásának megszakítás nélküli, ötéves időtartama lejártakor kezdődő – három hónapban csupán azt követően kezdi meg, illetve folytatja, hogy értesül arról, hogy a használat hiánya miatt a megszűnés megállapítását fogják kérni.

20. cikk

 Szokásos névvé válás vagy megtévesztő megjelölés mint megszűnési ok 

A védjegyoltalom megszűnését kell megállapítani, ha a lajstromozás napját követően

a)  a védjegyjogosult cselekménye vagy mulasztása következtében a megjelölés a forgalomban azoknak az áruknak, illetve szolgáltatásoknak a szokásos nevévé vált, amelyekre lajstromozták;

b)  a védjegy – a jogosult vagy az ő engedélyével más által folytatott védjegyhasználat következtében – az árujegyzékben szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően.

21. cikk

Az áruk vagy a szolgáltatások egy részét érintő megszűnés

Ha a védjegyoltalom megszűnése megállapításának oka csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében áll fenn, a védjegyoltalom megszűnése megállapításának csak a szóban forgó áruk, illetve szolgáltatások tekintetében van helye.

5. szakasz

A védjegyoltalom mint a tulajdon tárgya

22. cikk

A lajstromozott védjegyek átruházása

1.  A védjegyoltalom átruházható az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy azok egy része tekintetében, a vállalkozás átruházásától függetlenül.

2.  A vállalkozás egészének átruházása a védjegyoltalom átruházását is jelenti, kivéve, ha az átruházásra irányadó jog alapján a felek ettől eltérően rendelkeznek, vagy a körülményekből nyilvánvalóan más következik. E rendelkezést a vállalkozás átruházására irányuló előszerződésre is alkalmazni kell.

3.  A (2) bekezdés sérelme nélkül a védjegyoltalom átengedését írásba kell foglalni, és azt a szerződő feleknek alá kell írniuk, kivéve ha az átruházásra bírói ítélet alapján kerül sor; ellenkező esetben az átruházás érvénytelen. [Mód. 37]

4.  Az átruházást a felek bármelyikének kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és közzé kell tenni, amennyiben a kérelmező fél az átruházás megtörténtét dokumentumokkal igazolja a hivatal felé. [Mód. 38]

5.  A jogutód harmadik felekkel szemben mindaddig nem hivatkozhat a védjegyoltalomból eredő jogokra, amíg az átruházást a lajstromba be nem jegyzik átruházás lajstromozására irányuló bejelentést a hivatal át nem vette. [Mód. 39]

6.  Ha a hivatallal szemben valamely cselekmény határidőhöz kötött, a jogutód azt követően teheti meg a hivatalhoz címzett megfelelő nyilatkozatokat, amikor a hivatal kézhez vette az átruházás bejegyzésére irányuló kérelmet.

23. cikk

Dologi jogok

1.  A védjegyoltalom a vállalkozástól függetlenül biztosítékul adható és dologi jogok tárgya lehet.

2.  A felek bármelyikének kérelmére az (1) bekezdésben említett jogokat a lajstromba be kell jegyezni, és ki kell hirdetni.

24. cikk

Végrehajtás

1.  A védjegyoltalom végrehajtás alá vonható.

2.  A felek bármelyikének kérelmére a végrehajtás tényét a lajstromba be kell jegyezni, és ki kell hirdetni.

25. cikk

Fizetésképtelenségi eljárások

Amennyiben a védjegyoltalom fizetésképtelenségi eljárásokban érintett, az illetékes hatóság kérésére a lajstromba ilyen célú bejegyzést kell felvenni és azt ki kell hirdetni.

26. cikk

Használati engedély

1.  A védjegy használatára engedély adható az érintett tagállam egésze vagy egy része, illetve az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egésze vagy egy része tekintetében. A használati engedély kizárólagos vagy nem kizárólagos lehet.

2.  A védjegyoltalom jogosultja a védjegyoltalomból eredő jogaira hivatkozással felléphet az engedélyessel szemben, ha az megsérti a használati szerződésnek

a)  a szerződés időtartamára;

b)  a használat tárgyát képező védjegy lajstromozott alakjára;

c)  a használati engedéllyel érintett áruk vagy szolgáltatások körére;

d)  a védjegyhasználat területi hatályára; vagy

e)  az engedélyes által gyártott áruk vagy nyújtott szolgáltatások minőségére vonatkozó bármely feltételét.

3.  A használati szerződés rendelkezéseinek sérelme nélkül az engedélyes a védjegy bitorlása miatt pert csak a jogosult hozzájárulásával indíthat. Kizárólagos használati engedély esetén azonban az engedélyes a bitorlási pert megindíthatja, ha a védjegyjogosult az erre irányuló szabályszerű felhívás ellenére ésszerű időn belül a per megindítása iránt nem intézkedik.

4.  Az engedélyes a neki okozott kár megtérítése céljából a védjegyoltalom jogosultja által indított bitorlási perbe beavatkozhat.

5.  A használati engedélyt vagy annak átruházását bármelyik fél kérelmére a lajstromba be kell jegyezni, és ki kell hirdetni.

27. cikk

A védjegybejelentés mint a tulajdon tárgya

A 22–26. cikket alkalmazni kell a védjegybejelentésre.

6. szakasz

Hitelesítési jegyek, tanúsító védjegyek és együttes jegyek

28. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában az alábbiak alkalmazandók:

(1)  „hitelesítési jegy vagy tanúsító védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írnak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegy jogosultja által a földrajzi eredet, az anyag, az áruk előállításának vagy a szolgáltatások nyújtásának módja, a minőség a pontosság vagy más jellemző tekintetében tanúsított árukat és szolgáltatásokat megkülönböztesse a nem tanúsított áruktól vagy szolgáltatásoktól;

(2)  „együttes védjegy”: olyan védjegy, amelyet a bejelentéskor ilyennek írtak le, és amely alkalmas arra, hogy a védjegyjogosult szervezet tagjainak áruit vagy szolgáltatásait más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól megkülönböztesse. [Mód. 40]

29. cikk

Hitelesítési jegyek és tanúsító védjegyek

1.  A tagállamok rendelkezhetnek a hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek lajstromozásáról. 

2.  A tagállamok előírhatják, hogy a hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek nem lajstromozhatók, illetve a hitelesítési jegy vagy a tanúsító védjegy törlésének vagy a megszűnés megállapításának a 3. , 19. és 20. cikkben meghatározottakon túl egyéb – a szóban forgó megjelölés rendeltetéséből következő – okokból is helye van.

3.  Egy megjelölésből vagy jelzésből álló hitelesítési jegyk vagy tanúsító védjegy esetében, amely a kereskedelemben az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetésére szolgálhata jogosult nem tilthat el mást attól, hogy a megjelölést vagy a jelzést gazdasági tevékenység körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja. A védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben.

30. cikk

Együttes védjegy 

1.  A tagállamok rendelkezhetnek együttes védjegyek lajstromozásáról.

2.  Együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést nyújthat be a gyártók, az előállítók, a szolgáltatók vagy a forgalmazók olyan szervezete, amely a rá irányadó jogszabályok szerint saját nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést vagy más jogügyletet köthet, perelhet és perelhető, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező közjogi szervezet.

3.  A 4. cikk (1) bekezdésének c) pontjától eltérően a megjelölés vagy a jelzés együttes védjegyként oltalomban részesülhet akkor is, ha a forgalomban kizárólag az áru vagy a szolgáltatás földrajzi származásának feltüntetéséből áll.

Az együttes védjegy jogosultja nem tilthat el harmadik felet attól, hogy a megjelölést gazdasági tevékenysége körében – az üzleti tisztesség követelményeivel összhangban – használja. A védjegyoltalom alapján a jogosult nem léphet fel különösen a földrajzi név használatára jogosult személlyel szemben. 

31. cikk

Az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályozások

1.  Az együttes védjegy bejelentőjének be kell nyújtania a használatára vonatkozó szabályzatot a hivatalnak. [Mód. 41]

2.  A szabályzatnak tartalmaznia kell az együttes védjegy használatára jogosult személyek felsorolását, a védjegyjogosult szervezetben való tagság feltételeit, valamint a védjegy használatának feltételeit, ideértve az azok megsértése esetére kilátásba helyezett jogkövetkezményeket is. A 30. cikk (3) bekezdésében említett együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzatban lehetővé kell tenni mindazok csatlakozását a védjegyjogosult szervezethez, akiknek árui vagy szolgáltatásai az érintett földrajzi helyről származnak.

32. cikk

A bejelentés elutasítása

1.  A védjegybejelentés elutasításának a 4. és 5. cikkben meghatározott okain túlmenően az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést el kell utasítani akkor is, ha a 28. cikk (2) bekezdésében, a 30. vagy a 31. cikkben meghatározott követelmények nem teljesülnek, vagy ha a védjegy használatára vonatkozó szabályzat a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

2.  Az együttes védjegy lajstromozására irányuló bejelentést akkor is el kell utasítani, ha a védjegy az együttes védjegy jellegét vagy jelentőségét illetően alkalmas a fogyasztók megtévesztésére, különösen, ha a fogyasztók vélhetően nem együttes védjegynek tekintenék.

3.  A bejelentés nem utasítható el, ha a bejelentő a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása révén tesz eleget az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

33. cikk

Az együttes védjegy használata

A 16. cikk követelményei akkor teljesülnek, ha valamely arra jogosult személy a 16. cikkel összhangban ténylegesen használja az együttes védjegyet.

34. cikk

Az együttes védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása

1.  Az együttes védjegy jogosultjának a használatra vonatkozó szabályzat bármely módosítása esetén be kell nyújtania a hivatalhoz a módosított szabályzatot.

2.  A módosítást bejegyzik a lajstromba, kivéve, ha a módosított szabályzat nem felel meg a 31. cikkben foglalt követelményeknek, illetve ha annak következtében a 32. cikkben meghatározott kizáró ok merül fel.

3.  A védjegy használatára vonatkozó módosított szabályzatra a 42. cikk (2) bekezdését kell alkalmazni.

4.  Ezen irányelv alkalmazásában a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosítása csak a lajstromba való bejegyzésétől hatályos.

35. cikk

Jogosultság bitorlási per indítására

1.  A 26. cikk (3) és (4) bekezdése alkalmazandó minden olyan személyre, aki együttes védjegy használatára jogosult.

2.  Az együttes védjegy jogosultja az együttes védjegy használatára jogosult személyek által a védjegy jogosulatlan használata következtében elszenvedett kárért a használatra jogosult személyek nevében kártérítést követelhet.

36. cikk

További megszűnési okok

A 19. és 20. cikkben meghatározott megszűnési okokon túlmenően a hivatalhoz benyújtott kérelem vagy a védjegybitorlási perben előterjesztett viszontkereset alapján az együttes védjegy oltalmának megszűnését kell megállapítani akkor is, ha

a)  a védjegyjogosult nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a védjegynek a védjegy használatára vonatkozó szabályzatban, és adott esetben a lajstromba bejegyzett módosításban foglalt használati feltételekbe ütköző használata elleni fellépés érdekében;

b)  a védjegy a feljogosított személyek általi használat következtében a 32. cikk (2) bekezdése szerint megtévesztővé vált;

c)  a védjegy használatára vonatkozó szabályzat módosításának a lajstromba történő bejegyzésére a 34. cikk (2) bekezdésének megsértésével került sor, kivéve ha a védjegyjogosult a szóban forgó cikkben foglalt követelményeknek a védjegy használatára vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

37. cikk

További törlési okok

A 4. és 5. cikkben említett törlési okokon túlmenően, a 32. cikk rendelkezéseinek megsértésével lajstromozott együttes védjegyet törölni kell, kivéve ha a védjegyjogosult a 32. cikk követelményeinek a védjegyhasználatra vonatkozó szabályzat további módosítása révén eleget tesz.

3. fejezet

Eljárások

1. szakasz

Bejelentés és lajstromozás

38. cikk

A bejelentés kötelező feltételei

1.  A lajstromozás iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: [Mód. 42]

a)  a lajstromozás iránti kérelmet;

b)  a bejelentő azonosítására alkalmas adatokat;

c)  az áruk és szolgáltatások jegyzékét, amelyekre a lajstromozást kérik;

d)  a megjelölést.

2.  A védjegybejelentésért bejelentési díjat, valamint – adott esetben – egy vagy több osztályonkénti díjat kell fizetni.

39. cikk

A bejelentés napja

1.  A védjegybejelentés napja az a nap, amelyen a bejelentő benyújtja a hivatalnak a 38. cikkben meghatározott információkat tartalmazó dokumentumokat

2.  A tagállamok ezen felül azt is előírhatják, hogy a bejelentés napjának elismertetéséhez be kell fizetni a bejelentés vagy lajstromozás alapdíját.

40. cikk

Áruk és szolgáltatások megnevezése és osztályozása

1.  Azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek tekintetében kérelmezték a lajstromozást, a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozásáról szóló, 1957. június 15-i nizzai megállapodással létrehozott osztályozási rendszerrel (a továbbiakban: a nizzai osztályozás) összhangban kell osztályozni.

2.  A bejelentőnek kellően pontosan és egyértelműen kell azonosítania azon árukat és szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában oltalomért folyamodott, hogy lehetővé tegye az érintett hatóságok és a gazdasági szereplők számára a védjegy által nyújtott oltalom mértékének meghatározását. Az áruk és szolgáltatások jegyzéke minden egyes tétel esetében csak a nizzai osztályozás egyik osztályába történő besorolást teszi lehetővé.

3.  A (2) bekezdés alkalmazásában használhatók a nizzai osztályozás fejezetcímeiben található általános fogalmak vagy más általános kifejezések, feltéve, hogy megfelelnek az egyértelműség és pontosság tekintetében előírt normának.

4.  A hivatal a nem egyértelmű és pontatlan kifejezések okán elutasítja a bejelentést, amennyiben a bejelentő a hivatal által erre kiszabott határidőn belül nem tesz javaslatot elfogadható megfogalmazásra. A jogbiztonság és egyértelműség biztosítása érdekében a hivatalok együttműködnek egymással, és jegyzéket állítanak össze az áruk és szolgáltatások osztályozása tekintetében alkalmazott közigazgatási eljárásaikról.

5.  Az általános kifejezések használatát – beleértve a nizzai osztályozás fejezetcímeiben szereplő általános fogalmakat – úgy kell értelmezni, hogy abba minden olyan áru vagy szolgáltatás beletartozik, amelyet a kifejezés szó szerinti jelentése egyértelműen lefed. E kifejezések és fogalmak használata nem értelmezhető az adott kifejezés/fogalom fenti értelmezésének nem megfelelő árukat, illetve szolgáltatásokat lefedő kérelemként.

6.  Amennyiben a bejelentő egynél több osztályba való lajstromozást kér, az árukat és szolgáltatásokat a nizzai osztályozás osztályai szerint kell csoportosítani csoportosítania, minden csoporthoz hozzá kell rendelni rendelnie az adott osztály számát, majd a csoportokat az osztályok szerinti sorrendbe kell rendezni rendeznie. [Mód. 43]

7.  Az áruk és szolgáltatások osztályozása kizárólag ügyviteli célokat szolgál. Az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás azonos osztályában szerepelnek, és az áruk és szolgáltatások nem tekintendők egymáshoz nem hasonlónak pusztán az alapján, hogy a nizzai osztályozás különböző osztályában szerepelnek.

41. cikk

Hivatalból történő vizsgálat

A hivatalok a 4. cikkben előírt feltétlen kizáró okok hiányára korlátozzák annak hivatalból történő megvizsgálását, hogy egy védjegybejelentés jogosult-e. [Mód. 44]

42. cikk

Észrevételek harmadik felek részéről

1.  A védjegy lajstromozását megelőzően bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz arra vonatkozóan, hogy a védjegy 4. cikkben meghatározott melyik oltalomképességi feltételnek nem felel meg. Az észrevételt tevő a hivatal előtti eljárásban nem ügyfél.

2.  Az (1) bekezdésben említett okokon túl, bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet írásbeli észrevételt nyújthat be a hivatalhoz, hogy a kollektív védjegy nem felel meg a 32. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott valamely különös oltalomképességi feltételnek.

(2a)  A 4. cikkben felsorolt feltétlen okok alapján felszólalási eljárással rendelkező tagállamok nem kötelesek végrehajtani ezt a cikket. [Mód. 45]

43. cikk

A bejelentés megosztása és lajstromozás

A hivatalhoz intézett nyilatkozat benyújtásával a bejelentő vagy a jogosult egy vagy több különálló védjegybejelentésbe vagy lajstromozásba oszthatja fel a védjegyoltalom vagy lajstromozás iránti kérelmet.

44. cikk

Díjak

A védjegy lajstromozásáért és megújításáért az első osztályon túl minden egyes áru- és szolgáltatási osztály esetében további díjat kell fizetni.

2. szakasz

Felszólalási, megszűnési és törlési eljárás

45. cikk

Felszólalási eljárás

1.  A tagállamok hatékony és gyorsított közigazgatási eljárást írnak elő hivatalaik számára a védjegy lajstromozásával szemben az 5. cikkben említett okokon alapuló felszólalás iránti kérelemre vonatkozóan.

2.  Az (1) bekezdésben említett közigazgatási eljárás előírja, hogy legalább a korábbi védjegynek a 4. cikk (1) bekezdésének i) pontjában és az védjegy 5. cikk (2) és (3) bekezdésében bekezdésének a) pontjában említett jogosultja számára lehetővé kell tenni felszólalás benyújtását. Felszólalás nyújtható be egy vagy több korábbi jog alapján, feltéve hogy azok mindegyike ugyanazt a jogosultat illeti meg, valamint azon áruk és szolgáltatások része vagy egésze alapján, amelyek vonatkozásában a korábbi jogokat lajstromba vették vagy azok lajstromozását kérelmezték, és a felszólalás azon áruk vagy szolgáltatások része vagy egésze ellen irányulhat, amelyek vonatkozásában a vitatott védjegy lajstromozását kérelmezték. [Mód. 46]

3.  A felszólalási eljárás megkezdése előtt során legalább két hónapot kell biztosítani a felek számára – azok közös kérelmére – ahhoz, hogy tárgyalhassanak a felszólaló fél és a kérelmező közötti jogvita egyezség útján történő rendezésének lehetőségéről. [Mód. 47]

46. cikk

A használat hiánya mint védelem felszólalási eljárásokban

1.  Olyan igazgatási felszólalási eljárásokban, amikor a későbbi védjegy bejelentési napján vagy elsőbbségi napján lejár az az ötéves időszak, amelyen belül meg kellett volna kezdeni a korábbi védjegy 16. cikkben előírt tényleges használatát, a korábbi védjegy jogosultjának, aki a felszólalást benyújtotta, a bejelentő kérelmére igazolnia kell, hogy a későbbi védjegy bejelentésének napját vagy elsőbbségi napját megelőző öt évben megkezdte a korábbi védjegy 16. cikkben előírt tényleges használatát, vagy kellőképpen indokolja a használat hiányát. Ilyen igazolás hiányában a felszólalást el kell utasítani.

2.  Ha a korábbi védjegyet csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, az (1) bekezdésben előírt felszólalás vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk, illetve szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.

3..  Az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni, ha a korábbi védjegy európai uniós védjegy. Ebben az esetben az európai uniós védjegy tényleges használatát a 207/2009/EK rendelet 15 cikkével összhangban kell meghatározni.

47. cikk

A védjegyoltalom megszűnésének megállapítása vagy a védjegy törlése iránti eljárás

1.  A tagállamok hatékony és gyorsított közigazgatási eljárást írnak elő hivatalaik számára a védjegyoltalom megszűnésének megállapítására vagy törlésére vonatkozóan. [Mód. 48]

2.  A megszűnés megállapítására vonatkozó közigazgatási eljárás előírja, hogy a védjegy megszűnését a 19. és 20. cikkben említett okokból állapítják meg.

3.  A törlésre vonatkozó közigazgatási eljárás előírja, hogy a védjegyet legalább az alábbi okok egyike miatt törlik:

a)  a védjegyet nem lett volna szabad lajstromozni, mivel nem felel meg a 4. cikkben előírt követelményeknek;

b)  a védjegyet nem lett volna szabad lajstromozni az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében vett korábbi védjegy megléte miatt;

4.  A közigazgatási eljárás előírja, hogy legalább az alábbiak nyújthatnak be a megszűnés megállapítására vagy törlésre irányuló kérelmet:

a)  a (2) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontja esetében bármely természetes vagy jogi személy, vagy a gyártókat, előállítókat, szolgáltatást nyújtókat, forgalmazókat vagy fogyasztókat képviselő bármely csoport vagy szervezet, amely a rá irányadó jogszabályi rendelkezések szerint saját nevében perelhet és perelhető;

b)  a (3) bekezdés b) pontja esetében az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett korábbi védjegy jogosultja.

(4a)  Megszűnés megállapítására vagy törlésre irányuló kérelem a vitatott védjegy árujegyzékben szereplő áruk vagy szolgáltatások része vagy egésze ellen nyújtható be. [Mód. 49]

(4b)  Törlésre irányuló kérelem egy vagy több korábbi jog alapján nyújtható be, feltéve hogy mindegyik ugyanazt a jogosultat illeti meg. [Mód. 50]

48. cikk

A használat hiánya mint védelem a törlésre irányuló eljárásokban

1.  A korábbi bejelentési napú vagy elsőbbségi napú lajstromozott védjegy alapján benyújtott törlési kérelemre irányuló közigazgatási eljárásban, a később védjegy jogosultjának kérelmére a korábbi védjegy jogosultjának igazolnia kell, hogy a törlési kérelem benyújtását megelőző öt évben a korábbi védjegy 16. cikkben előírt tényleges használatát az árujegyzékben szereplő – valamint a kérelme indokolásaként idézett – árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban megkezdte, vagy kellőképpen indokolja a használat hiányát, feltéve hogy a törlési kérelem benyújtásának napján lejárt az az ötéves időszak, amelyen belül meg kellett kezdeni a korábbi védjegy tényleges használatát. [Mód. 51]

2.  Ha a későbbi védjegy bejelentési napján, illetve elsőbbségi napján lejár az az ötéves időszak, amelyen belül a korábbi védjegyet a 16. cikkben előírtak szerint ténylegesen használni kellett volna, a korábbi védjegy jogosultjának – az (1) bekezdésben előirt bizonyíték mellett – igazolnia kell, hogy a bejelentés napját vagy az elsőbbségi napot megelőző öt évben megkezdte a védjegy tényleges használatát, vagy kellőképpen igazolja a használat hiányát.

3.  Az (1) és (2) cikkben említett igazolás hiányában a korábbi védjegy alapján benyújtott törlési kérelmet el kell utasítani.

4.  Ha a korábbi védjegyet – a 16. cikkel összhangban – csak az árujegyzékben szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy részével kapcsolatban használták, a törlési kérelem vizsgálata során úgy kell tekinteni, mintha a védjegyet csak az érintett áruk vagy szolgáltatások tekintetében lajstromozták volna.

5.  Az (1) és (4) bekezdést kell alkalmazni, ha a korábbi védjegy európai uniós védjegy. Ebben az esetben az európai uniós védjegy tényleges használatát a 207/2009/EK rendelet 15. cikkével összhangban kell meghatározni.

49. cikk

Jogkövetkezmények megszűnés és törlés esetén

1.  Az oltalom megszűnésének megállapítása esetén a lajstromozott védjegyet úgy kell tekinteni, mintha ahhoz a megszűnés megállapítására irányuló kérelem benyújtásától kezdődően nem fűződtek volna az ezen irányelvben meghatározott joghatások. A megszűnés időpontjaként a felek bármelyikének kérelmére a határozatban olyan korábbi időpont is megállapítható, amelyen a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezett.

2.  A lajstromozott védjegy törlése esetén a védjegyoltalom a keletkezésére visszaható hatállyal megszűnik.

3. szakasz

A lajstromozás időtartama és megújítása

50. cikk

A védjegyoltalom időtartama

1.  A védjegy oltalma a bejelentés napjától számított tíz évig tart.

2.  A védjegyoltalom az 51. cikknek megfelelően további tíz-tíz éves időtartamra megújítható.

51. cikk

Megújítás

1.  A védjegyoltalmat a jogosult vagy az általa felhatalmazott személy kérelmére meg kell újítani, feltéve hogy a megújítás díját megfizették.

2.  A hivatal a védjegyoltalom jogosultját és azt a személyt, akinek a védjegy tekintetében a lajstromba joga van bejegyezve, az oltalom lejártának napját megelőzően kellő időben értesíti a lajstromozás lejártáról. Az ilyen tájékoztatás elmaradásáért a hivatal nem vonható felelősségre.

3.  A megújítási kérelem benyújtását és a megújítási díj megfizetését az oltalmi idő lejártát megelőző hat hónapon belül kell teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a kérelmet az első mondatban említett dátumtól számított további hat hónapon át be lehet nyújtani. A megújítási díjat és egyéb díjakat e további időszakon belül kell befizetni.

4.  Ha a kérelmet a védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások egy része tekintetében nyújtják be, illetve a díjat csak ezek után fizetik meg, az oltalmat csak ezen áruk, illetve szolgáltatások tekintetében kell megújítani.

5.  A megújítás az oltalom lejártának napját követő naptól hatályos. A megújítást rögzíteni kell és ki kell hirdetni.

3a.SZAKASZ

A HIVATALLAL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓ

51a. cikk

A hivatallal folytatott kommunikáció

Az eljárásban részt vevő felek, vagy a felek képviselői – amennyiben képviselőket jelöltek ki – megjelölnek egy valamely tagállamon belüli hivatalos címet, amelyről a hivatallal folytatandó hivatalos kommunikációt bonyolítják. [Mód. 53]

4.Fejezet

Igazgatási együttműködés

52. cikk

Együttműködés a védjegyek lajstromozása és igazgatása területén

A tagállamok biztosítják, hogy a hivatalok hatékonyan együttműködjenek egymással és az Ügynökséggel a célból, hogy előmozdítsák a gyakorlatok és eszközök konvergenciáját, valamint hogy koherensebb koherens eredményeket mutassanak fel a védjegyek vizsgálata és lajstromozása terén. [Mód. 52]

53. cikk

Együttműködés más területeken

A tagállamok biztosítják, hogy a hivatalok hatékonyan együttműködjenek az Ügynökséggel tevékenységeiknek az 52. cikkben említetteken kívüli minden olyan területén, amely a védjegyek Unión belüli védelmét érinti. [Mód. 54]

5.Fejezet

Záró rendelkezések

54. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

1.  A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a 2–6., a 8–14., 16, 17., 18., 22–28., és 30–53. cikkeknek ezen irányelv hatályba lépése után legkésőbb 24 hónappal megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A rendelkezéseknek tartalmazniuk kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy a hatályban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az ezen irányelvvel hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásait erre az irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni. A hivatkozás módját és a nyilatkozat formáját a tagállamok határozzák meg.

2.  A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

55. cikk

Hatályon kívül helyezés

A  2008/95/EK  irányelv  […]-án/én [az ezen irányelv 54. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében meghatározott időpontot követő napon]  hatályát veszti, a 2008/95/EK irányelv I. mellékletének B. részében meghatározott irányelvnek a nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó határidővel kapcsolatos tagállami kötelezettségek sérelme nélkül.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre az irányelvre vonatkoznának, és a mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

56. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1., 7., 15., 19., 20., 21. és 54–57. cikk [az ezen irányelv 54. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében határozott időpontot követő naptól] alkalmazandó.”

57. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt ..,

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről

az elnök az elnök

MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

_____________

(1) HL C 327., 2013.11.12., 42. o. (2) Az Európai Parlament 2014. február 25-i álláspontja. (3) Az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve ( 2008. október 22. ) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.) (4) A Tanács 207/2009/EK rendelete ( 2009. február 26.) a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.). (5) COM(2008) 465 (6) HL C 140., 2010.5.29., 22. o. (7) COM(2011) 287. (8) HL L 336., 1994.12.23., 213. o. (9) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/114/EK irányelve ( 2006. december 12. ) a megtévesztő és összehasonlító reklámról (HL L 376., 2006.12.27., 21. o.). (10) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.28., 15. o.). (11) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.) (12) HL C 32., 2014.2.4., 23. o. (13) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.). (14) A Tanács első irányelve (1988. december 21.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 40., 1989.2.11., 1.o.)