Az Európai Parlament,

–   tekintettel a megrendelésére készült, "Az európai juhhús- és kecskehúságazat jövője" című tanulmányra,

–   tekintettel a 21/2004/EK rendeletnek a juh- és kecskefélék elektronikus azonosítása bevezetésének időpontja tekintetében történő módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról szóló, 2007. december 13-i állásfoglalására(1),

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A6-0196/2008),

A.   mivel a juh- és kecskeágazat az EU-ban fontos hagyományos gazdálkodási vállalkozásokból áll, amelyek több ezer termelő megélhetését biztosítják, és kivételes minőségű, valamint sajátos jellemzőkkel rendelkező termékeket és melléktermékeket biztosítanak, ezzel jelentős társadalmi-gazdasági értékekkel járulva hozzá az unió vidéki térségeinek fejlődéséhez,

B.   mivel a juh- és kecsketenyésztés – beleértve a hagyományos fajtákat is – kulcsfontosságú környezeti szerepet tölt be, amelybe beletartozik a kevésbé termékeny területek természetes fenntartása valamint az érzékeny tájak és ökoszisztémák megőrzése; mivel a juh- és kecsketenyésztésnek köszönhetően századokon keresztül sikerült megőrizni az olyan őshonos fajtákat, mint a Dehesa; mivel emellett ezen állatok táplálkozási szokásait tekintve, amelyekben az állatok legeltetése fontos tényező, a juhok és kecskék hozzájárulnak a növényvilág biodiverzitásának fenntartásához, a vadon élő állatok védelméhez, valamint megtisztítják a természetes élőhelyeket a száraz növényi anyagoktól, ami a földközi-tengeri térség országaiban igen fontos a tűzmegelőzés szempontjából,

C.   mivel az unióban a – kedvezőtlenebb területeken koncentrálódó – juh- és kecskeágazatban a termelés jelentős mértékű csökkenése és a termelők kivonulása, valamint az tapasztalható, hogy az ágazat képtelen fiatal juh- és kecsketenyésztőket vonzani,

D.   mivel az Európában jelenleg tomboló kéknyelv-betegség járvány igen súlyos annak időtartama és terjeszkedése, a különféle szerotípusoknak eddig a betegségtől mentes területeken való terjedése, valamint az állatok mozgására és a kereskedelemre kirótt korlátozások súlyos társadalmi és gazdasági következményei miatt,

E.   mivel az EU juh- és kecskeágazatára a termelők alacsony jövedelme, a visszaeső hazai termelés és – különösen a fiatalabb nemzedékek körében – a csökkenő fogyasztás jellemző, és növekvő nemzetközi piaci versenynek van kitéve a belső piacon,

F.   mivel az állati takarmányok és általában a tenyésztéshez szükséges anyagok árának emelkedése különös fenyegetést jelent a juh- és kecsketenyésztésre és további terheket ró a már egyébként is versenyképességének határait feszegető ágazatra,

G.   mivel a jelenlegi gazdasági helyzet és a világszintű kereslet, illetve a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer árának várható alakulása az EU számára létszükségletté teszi, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülje az importált állattenyésztési termékektől és takarmányoktól való függést, és jobb egyensúlyt biztosítson e termékek, és különösen a juh- és kecsketenyésztés hagyományos, védett termékei között, amelyek terén az uniós piac önellátó volt,

H.   mivel az unió északi és déli részén jelentősen eltér a juh- és kecsketenyésztés léptéke,

I.   mivel a juhtenyésztést – ami mindig is sokféle jól ismert betegségnek volt kitéve – most olyan újonnan felbukkanó betegségek is érintik, mint a kéknyelv-betegség;

J.   mivel az uniós bárányhús ágazat nem részesül jelentős mértékben a mezőgazdaságot támogató közösségi költségvetésből, és a fogyasztói preferencia kialakítása érdekében tartós népszerűsítő kampányra van szüksége,

K.   mivel a közös agrárpolitika (KAP) közelgő állapotfelmérése lehetőséget biztosít arra, hogy az idevágó politikai eszközökkel, valamint a KAP keretében a juh- és kecskeágazatnak nyújtott támogatással foglalkozzanak,

1.   elismeri, hogy sürgősen az EU mezőgazdasági miniszteri összetételben ülésező Tanácsának és a Bizottságnak a fellépésére van szükség az uniós juhhús- és kecskehústermelés, valamint juhtej- és kecsketejtermelés jövedelmező és fenntartható jövőjének biztosítására, az ilyen termékek fogyasztásának további ösztönzésére, valamint a fiatal juh- és kecsketenyésztőknek az ágazatban való megtartásához és odavonzására, és támogatja e hagyományos, környezetbarát, a közösségi piacot ellátó és a Közösség juh- és kecsketenyésztésből származó termékkészleteit biztosító gazdaságok fenntartását;

2.   tudomásul veszi a Bizottságnak a politikai eszközök felülvizsgálatára irányuló szándékát, azokban az esetekben, amelyekben negatív hatást lehet kimutatni; üdvözli, hogy e konkrét kérdéssel az Európai Bizottság nemrégiben közzétett "Felkészülés a KAP-reform "állapotfelmérésére" című közleménye (COM(2007)0722) szintén foglalkozott;

3.   felhívja az EU mezőgazdasági miniszteri összetételben ülésező Tanácsát és a Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson további pénzügyi támogatást az uniós juh- és kecsketenyésztőknek, valamint juhtej- és kecsketejtermelőinek annak érdekében, hogy az unióban élénk, önellátó, piacvezérelt és fogyasztóorientált juh- és kecsketenyésztést alakítson ki; felhívja továbbá az EU mezőgazdasági miniszteri összetételben ülésező Tanácsát és a Bizottságot, hogy a KAP állapotfelmérésének részeként különböző intézkedések végrehajtásával vizsgálja meg az említett ágazatok jövőjét, minden tagállamnak biztosítva azt a rugalmasságot, hogy választhasson az alábbi finanszírozási lehetőségek közül, szem előtt tartva a belső piaci verseny torzulása elkerülésének szükségességét:

4.   felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre további kifizetési kötelezettségvállalásokat a hegyvidéki régiókban és más, különleges nehézségekkel küzdő területeken ritka hagyományos és regionális juh- és kecskefajtákat tenyésztők számára a mezőgazdaságban a biodiverzitás fenntartása, valamint az érzékeny területeken a juhtenyésztés megőrzése érdekében;

5.   a KAP állapotfelmérésének felülvizsgálatára vonatkozó egyszerűsítési eljárás részeként felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az állattenyésztők a környezetvédelmi feltételeknek való kölcsönös megfelelőséggel kapcsolatos helyszíni ellenőrzésekről 14 nappal korábban értesítést kapjanak;

6.   megállapítja, hogy a termelőknek a juhhústermékekből származó, a kiskereskedelmi ár százalékában kifejezett jövedelme nem elégséges és felhívja a figyelmet az Európai Unión belül működő nagy szupermarketek hatalmi visszaélései vizsgálatának és a helyzet orvoslásának szükségességéről szóló nyilatkozatára(3); üdvözli azt a tényt, hogy a Bizottság egy, az agrár-élelmezési ágazat versenyképességével foglalkozó magas szintű munkacsoportot hozott létre, amely meg fogja vizsgálni a forgalmazásban a piaci erőviszonyokat, és elvárja a Parlament képviselőitől, hogy munkájában teljes körűen vegyenek részt;

7.   felhívja a Bizottságot a juhhús és kecskehús ellátási láncának megvizsgálására annak biztosítása céljából, hogy a termelők a piacról méltányos jövedelemben részesülnek;

8.   felhívja a Bizottságot arra, hogy az árak mesterséges emelésének korlátozása érdekében támogassa a termelők és termelői szervezetek általi közvetlen értékesítéshez szükséges feltételek kialakítását;

9.   megjegyzi, hogy a juh- és a kecsketej termelését ugyanúgy ösztönözni kell, mint a juh- és kecskehús termelését annak érdekében, hogy garantálják a széles körben elismert minőségű és jellegzetességű tej és sajt teljes termelési láncának állandóságát;

10.   felhívja az EU mezőgazdasági miniszteri összetételben ülésező Tanácsát és a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy közösségi finanszírozás bevezetésének lehetőségét a juhok elektronikus azonosító rendszerére vonatkozóan, amely rendszer 2009. december 31-étől az Unió egészében alkalmazandó, mivel még ha segíti is ez a rendszer a nyomon követést, a nyájak kezelését és a csalás elleni küzdelmet, ugyanakkor újabb adminisztratív terheket és nagyobb költségeket ró erre a válságban lévő ágazatra;

11.   felhívja a Bizottságot, hogy javítsa az olyan súlyos állatbetegségekre való reagálási képességét, mint a kéknyelv-betegség mostani kitörése, egy új uniós állategészségügyi stratégia, kutatási támogatás, a veszteségek megtérítése, kifizetési előlegek stb. révén;

12.   felhívja a Kereskedelmi Világszervezet egyeztetésein részt vevő uniós tárgyalócsoportot, hogy csökkentsék a juhhúsra vonatkozóan javasolt vámkedvezmények mértékét, és biztosítsák, hogy a juhhús-termékek esetében az EU élhessen az érzékeny termék státusz lehetőségével;

13.   felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a behozatali kvóták jelenlegi kezelési rendszereit annak biztosítása érdekében, hogy az unióból származó bárányhúst ne érje tisztességtelen verseny;

14.   felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be kötelező uniós rendszert a juhhústermékek címkézésére, amelyen az egész Unióban használt közös logó szerepelne, hogy a fogyasztók meg tudják különböztetni az uniós és a harmadik országokból származó termékeket, és amely számos kritériumon alapulna, beleértve a gazdaságok tanúsítási rendszerét és a származási ország feltüntetését, ily módon biztosítva, hogy a fogyasztók teljes mértékben tisztában legyenek a termék származási helyével; úgy véli, hogy a rendszert olyan módon kell kialakítani, hogy megelőzzék a tagállami és regionális szinten már létező promóciós címkézési rendszerek aláásását;

15.   hangsúlyozza, hogy az ágazat támogatásának leghatékonyabb és fenntarthatóbb módja a piac fejlesztésében, a fogyasztók tájékoztatásában, az érintett termékek táplálkozási és egészségügyi előnyeinek kiemelésében és a fogyasztás fellendítésében rejlik;

16.   felhívja a Bizottságot, hogy növelje az EU élelmiszer-támogatási költségvetését, amely 2008-ra 45 000 000 EUR, és különítsen el finanszírozást az Unióból származó juhhús számára, valamint változtassa meg, egyszerűsítse és ésszerűsítse a költségvetés működésére vonatkozó gyakorlati szabályokat, hogy a bárányhústermékek jelentős mértékben részesülhessenek a költségvetésből;

17.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tulajdonítsanak nagyobb fontosságot a juhtenyésztés által a gazdasághoz és a legtöbb nehézséggel küzdő területek fenntarthatóságához való hozzájárulásban, valamint a vidéki gazdálkodás tekintetében betöltött alapvető szerepnek, és prioritásként tegye könnyebbé a fiatal gazdálkodók számára az ágazatban a vállalkozás beindítását;

18.   felhívja a Bizottságot, hogy koordináljon népszerűsítő kampányokat az OFJ (oltalom alatt álló földrajzi jelzés) és az OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelölés) jelzéssel ellátott juh- és kecskehústermékekkel kapcsolatban, és a fogyasztás maximalizálása érdekében az érintett tagállamokat célozza meg;

19.   felhívja a Bizottságot, hogy végezzen általánosan és uniós szinten kommunikációs kampányt, amely valamennyi fogyasztót célozza, és amelyet innovatív intézkedések támogatnak (a különböző fogyasztási készítmények többféle értékesítési helyen való elérhetővé tételétől az ünnepelt európai szakácsok által vezetett kampányokig), hangsúlyozva a termék minőségét és terjesztve az annak konyhaművészetben való felhasználási lehetőségeire vonatkozó ismereteket;

20.   felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy indítsanak programokat a tenyésztők arra való ösztönzésére, hogy tenyésztői és forgalmazói csoportokat hozzanak létre, vegyenek részt a termékek közvetlen forgalmazásában, valamint termeljenek különleges minőségű juh- és kecskehús-termékeket, valamint juh- és kecsketej-termékeket, és igazolják a különleges minőséget (például biotermékek és regionális specialitások esetében);

21.   felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget az EU-ból származó juhhús- és belsőségkivitel piacainak megnyitásához azokban a harmadik országokban, amelyekben jelenleg szükségtelen korlátozások vannak érvényben;

22.   felhívja a Bizottságot, hogy a juh- és kecskehús-ágazatot szerepeltesse "az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési programban (2008–2013)(4)", hogy a juh- és kecskehús egészségi és fehérjeforrásként megmutatkozó előnyeit népszerűsítse a fogyasztók, különösen a fiatalok körében, akik kevés juh- és kecskehús-terméket fogyasztanak, valamint hogy végezzen aktív tájékoztató kampányt a tagállamokban a juhhúsról és a kecskehúsról, valamint az azokból származó termékekről;

23.   felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a kutatást és fejlesztést a kiskérődzők ágazatában, mind a gazdaságokban végzett technikai innovációra, mind pedig a bárányhús, a sajt és az ötödik negyedként ismert – és jelenleg szinte elhanyagolható anyagi bevételt hozó – melléktermékek, például a gyapjú és az irha tekintetében, a termékekkel kapcsolatos innovációra összpontosítva;

24.   figyelmeztet az olyan szakmák eltűnésére, mint a juhtenyésztő, juhpásztor, juhfejő és juhnyíró, és kéri a Bizottságot, hogy az ágazatnak szóló stratégia tartalmazza a nyilvánossággal való kommunikációt, az oktatási központok közötti szakembercseréket, valamint az agrárképzés szakembereinek és diákjainak szóló, tagállamok közötti mobilitási programokat;

25.   hangsúlyozza, hogy a gyógyszerkutatás támogatása és a forgalomba hozatali engedélyezés egyszerűsítése révén a juh- és kecskeágazatnak szánt gyógyszerek és állatgyógyászati készítmények hozzáférhetőségének uniós szintű javítására van szükség;

26.   felhívja a Bizottságot, hogy – egyebek mellett a kéknyelv-betegségre való tekintettel – gyorsítsa fel azon kutatások ütemét, amelyek az állatbetegségek kitörésének okaira és ellenőrzésük módjaira irányulnak, alakítson ki hatékony ellenőrzési stratégiát, hangolja össze a tagállami intézkedéseket, mozdítsa elő az oltóanyagok kifejlesztését és nyújtson pénzügyi támogatást az állomány vakcinázásához; felhív arra, hogy az intézkedések jegyzékéből a lehető leggyorsabban töröljék az állatbetegségek ellenőrzésére szolgáló azon jogszabályi intézkedéseket, amelyeknek eredménytelensége az idők során bebizonyosodott;

27.   felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő az ágazat árainak átláthatóságára irányuló javaslatokat annak érdekében, hogy információt nyújtsanak a termékek árairól a fogyasztóknak és a termelőknek;

28.   felhívja a Tanács elnökségét és a Bizottságot, hogy szorosan kísérjék figyelemmel az EU juh- és kecskeágazatát, és biztosítsák az elrendelt politikai módosításokra vonatkozó, a Parlamentnek szóló rendszeres jelentéstételt;

29.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Ezen a napon elfogadott szövegek, P6_TA(2007)0619. (2) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 470/2008/EK rendelettel (HL L 140., 2008.5.30., 1. o.) módosított rendelet. (3) Elfogadott szövegek, 2008.02.19., P6_TA(2008)0054. (4) Az egészségügyre vonatkozó második közösségi cselekvési program (2008–2013) létrehozásáról szóló, 2007. október 23-i 1350/2007/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 301., 2007.11.20., 3. o.).