Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2008/2217(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A6-0199/2009

Előterjesztett szövegek :

A6-0199/2009

Viták :

PV 22/04/2009 - 18
CRE 22/04/2009 - 18

Szavazatok :

PV 23/04/2009 - 8.33
A szavazatok indokolása
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P6_TA(2009)0307

Elfogadott szövegek
PDF 127kWORD 97k
2009. április 23., csütörtök - Strasbourg Végleges kiadás
A városi mobilitásra vonatkozó cselekvési terv
P6_TA(2009)0307A6-0199/2009

Az Európai Parlament 2009. április 23-i állásfoglalása a városi mobilitásról szóló cselekvési tervről (2008/2217(INI))

Az Európai Parlament,

–   tekintettel "A városi mobilitás új kultúrája felé" című 2007. szeptember 25-i bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0551),

–   tekintettel a Bizottság 2001. szeptember 12-i "Európai közlekedéspolitika 2010-re: ideje dönteni" című fehér könyvére (COM(2001)0370),

–   tekintettel "A teherfuvarozási logisztikáról szóló cselekvési terv" című 2007. október 18-i bizottsági közleményre (COM(2007)0607),

–   tekintettel az "Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé – Az első jelentés az "Intelligens autó" kezdeményezésről" című 2007. szeptember 17-i bizottsági közleményre (COM(2007)0541),

–   tekintettel "A 21. századi versenyképes autóipari szabályozási keret – A Bizottság álláspontja a CARS 21 magas szintű csoport zárójelentésével kapcsolatban – Hozzájárulás az EU növekedési és foglalkoztatási stratégiájához" című 2007. február 7-i bizottsági közleményre (COM(2007)0022),

–   tekintettel az "Európai teherszállítási logisztika: a fenntartható mobilitás kulcsa" című 2006. június 28-i bizottsági közleményre (COM(2006)0336),

–   tekintettel a "Fenntartható mobilitás kontinensünk számára – Az Európai Bizottság 2001. évi közlekedéspolitikai fehér könyvének félidei felülvizsgálata" című 2006. június 22-i bizottsági közleményre (COM(2006)0314),

–   tekintettel "Az Intelligens autó kezdeményezés – A gépjárművek intelligenciájának, biztonságának és tisztaságának fokozása érdekében alkalmazott információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos ismeretterjesztés" című 2006.február 15-i bizottsági közleményre (COM(2006)0059),

–   tekintettel a "Városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiáról" című 2006. január 11-i bizottsági közleményre (COM(2005)0718),

–   tekintettel a strukturális és a kohéziós alapokról, valamint a 7. kutatási keretprogramról szóló bizottsági javaslatokra, iránymutatásokra és európai parlamenti álláspontokra,

–   tekintettel a tiszta és energiatakarékos közúti járművek használatának előmozdításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló átdolgozott javaslatra (COM(2007)0817),

–   tekintettel "A városi mobilitás új kultúrája felé" című 2008. július 9-i állásfoglalására(1) ,

–   tekintettel az "Európa biztonságosabb, tisztább és hatékonyabb mobilitása felé – Az első jelentés az "Intelligens autó" kezdeményezésről" szóló, 2008. június 19-i állásfoglalására(2) ,

–   tekintettel a lisszaboni stratégiára vonatkozó 2008. tavaszi európai tanácsi üléssel kapcsolatos 2008. február 20-i állásfoglalására(3) ,

–   tekintettel a gyalogosok védelméről és a Gyalogosok Jogainak Chartájáról szóló, 1988. október 12-i állásfoglalására(4) ,

–   tekintettel a CARS 21: versenyképes autóipari szabályozási keretről szóló 2008. január 15-i állásfoglalására(5) ,

–   tekintettel az "Európai teherszállítási logisztika – a fenntartható mobilitás kulcsa" című, 2007. szeptember 5-i állásfoglalására(6) ,

–   tekintettel a "Tartsuk mozgásban Európát – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára" című 2007. július 12-i állásfoglalására(7) ,

–   tekintettel a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának! elnevezésű programról szóló, 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(8) ,

–   tekintettel a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(9) ,

–   tekintettel a közösségi vasutak biztonságáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (vasútbiztonsági irányelv)(10) ,

–   tekintettel a gépjárművek elülső aláfutásgátlásával kapcsolatos tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. június 26-i 2000/40/EK irányelvre(11) ,

–   tekintettel a Régiók Bizottságának 2009. április 21-i a városi mobilitásra vonatkozó cselekvési tervről szóló véleményére(12) ,

–   tekintettel a Bizottság bejelentésére a városi mobilitásra kapcsolatos cselekvési terv közzétételéről, amelyet pontos határidő megjelölése nélkül már több ízben elhalasztott,

–   tekintettel az EK-Szerződés 70–80. cikke alkotta jogalapra,

–   tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére,

–   tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság jelentésére és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A6-0199/2009),

A.   mivel a városi közlekedés jelentős helyet foglal el a közlekedés egészében és ebben a vonatkozásban az EK-Szerződés 70–80. cikke jogalapot képez, amely ezen a területen megosztott hatáskört ruház az Európai Unióra és a tagállamokra;

B.   mivel számos keresztirányú vagy végrehajtási európai irányelv és rendelet kihat a városi közlekedésre, és mivel szükséges a közöttük levő koherencia biztosítása a városi közlekedés problematikájára irányuló különleges megközelítés révén;

C.   mivel a 2007. március 8–9-én az Európai Tanács által elfogadott európai éghajlati terv olyan nagyratörő célkitűzéseket állapít meg, mint az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázkibocsátás 20%-os csökkentése és a megújuló energiák arányának 2020-ig 20%-ra történő emelését a teljes energia-fogyasztásban, és mivel ezek a célkitűzések csak a városi közlekedéshez igazított stratégiával érhetők el;

D.   mivel a CIVITAS kutatási és fejlesztési programnak nagy sikere volt és felkeltette a helyi önkormányzatok és közlekedési vállalatok érdeklődését a városi közlekedésre irányuló innovatív programokba való európai beruházások iránt;

E.   mivel a strukturális és a kohéziós alapok a városi mobilitásra irányuló programokat finanszíroznak, azonban kétszeresen előnytelenek, egyrészt mert híján vannak a városi mobilitás európai stratégiájának és célkitűzéseinek, másrészt mert az Unió területén nem egyenlően vannak elosztva;

F.   mivel a városi térségek intermodális pólusokat és a transzeurópai közlekedési hálózatok között kiemelt kapcsolódási pontokat alkotnak, amelyeknek hozzá kell járulniuk általános célkitűzéseikhez egy fenntartható európai mobilitás és az Unió városi hálózatainak fenntartható versenyképessége érdekében;

G.   mivel a városok jelentős gazdasági központok, és mivel az áruforgalom egyfelől létfontosságú a lakosság ellátása szempontjából, másfelől azonban a raktárterületek szűkössége és a szállítási időablakok rövidsége miatt kihívások elé néz;

H.   mivel a szubszidiaritás elvének és az önkormányzatok területfejlesztési/településfejlesztési szabadsághoz való jogának szigorú tiszteletben tartása nem teszi lehetővé egy kötelező európai politika kialakítását, viszont lehetővé teszi az Unió számára egy, a regionális és kohéziós politikájához hasonló ösztönző stratégia elfogadását megoldások felülről történő kényszerítése nélkül;

I.   mivel a városi térségek problematikáját nem lehet a modális politikák révén megoldani, hanem azokat a felhasználók és városi közlekedés integrált rendszerei szempontjából kell megközelíteni;

J.   mivel a városi közlekedéssel kapcsolatos, az európai polgárok és az európai gazdaság javát szolgáló hatékony és fenntartható politika csak az áru- és a személyszállítás, illetve a különböző közlekedési módok igazságos kezelése révén szavatolható;

K.   mivel a társadalom demográfiai változásait figyelembe vevő várostervezés – amennyiben például az idősek számára belvárosi lakhatást, a lakosság ellátására pedig lakóhelyéhez közeli bevásárlási lehetőségeket teremt – jelentős mértékben hozzájárulhat a forgalom elkerüléséhez;

L.   mivel a megfelelő eszközök optimalizálása érdekében szükség van a városi közlekedés szilárd stratégiáinak kiépítésére az intermodális csomópontok fejlesztése és a közlekedés különböző rendszereinek integrálása révén;

M.   mivel szükséges, hogy megbízható és az eddiginél rendszeresebb statisztikai adatokkal rendelkezzünk, amelyek lehetővé teszik a helyi közpolitikák értékelését és a legjobb gyakorlatok cseréjét a városi közlekedés területén;

N.   mivel tekintetbe kell venni a városi közlekedésben használt különböző technikák gazdasági és technológiai jelentőségét az Unió versenyképessége és külkereskedelme szempontjából;

O.   mivel a közelgő európai parlamenti választások miatt a Parlamentnek be kell tartania a városi mobilitással kapcsolatos cselekvési tervről szóló – a Bizottság által bejelentett – parlamenti megbeszélések eredetileg kitűzött menetrendjét,

1.   nehezményezi, hogy a városi mobilitásról szóló, a Bizottság által bejelentett cselekvési tervet nem hozták nyilvánosságra, és ugyan elfogad különálló kezdeményezéseket, hangsúlyozza a koherens megközelítés fontosságát; ezért úgy határoz, hogy a szubszidiaritás és az arányosság elvét teljes mértékben tiszteletben tartva saját kezdeményezésű jelentését úgy válaszolja meg, hogy a városi mobilitásról szóló európai cselekvési tervvel kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg;

2.   emlékeztet, hogy a városi közlekedés a szubszidiaritás elvének van alárendelve, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a helyi hatóságok európai együttműködés és koordináció nélkül gyakran nem képesek válaszolni ezekre a kihívásokra, és hogy ezért a Bizottságnak kell tanulmányokat és jogi keretet biztosítania, finanszíroznia a kutatást, illetve ösztönözni és terjeszteni a legjobb gyakorlatokat úgy, hogy ezeknek az Európai Unió valamennyi nyelvén, mindenki számára elérhetőnek kell lenniük;

3.   kéri a Bizottságot, hogy tegye közzé az erre a területre vonatkozó kötelező európai rendelkezések gyűjteményét, valamint kínáljon a városoknak és a régióknak a fejlesztési stratégia tervezésére és bevezetésére irányuló döntések meghozatalát elősegítő közös referenciakeretet;

A városi mobilitást érintő európai kutatás és innováció felgyorsítása

4.   javasolja, hogy haladéktalanul indítsanak el egy programot, amely a városi mobilitásra vonatkozó Eurostat-statisztika és -adatbázis javítására irányul, és amely az alábbiakat foglalja magában:

   a közlekedésre, beleértve a puha közlekedési módokra (kerékpár, gyaloglás stb.) vonatkozó adatokat,
   a levegő- és zajszennyezésre, a balesetekre, a forgalmi dugókra és torlódásokra vonatkozó statisztikai adatokat,
   a közlekedési kínálattal és szolgáltatásokkal kapcsolatos statisztikákat, illetve mennyiségi és minőségi mutatókat;

5.   javasolja egy, a városi mobilitással foglalkozó európai internetes portál és fórum azonnali létrehozását elsősorban a puha közlekedési módokra vonatkozó információk, legjobb gyakorlatok és innovatív tapasztalatok cseréjének és terjesztésének megkönnyítésére;

6.   javasolja az európai mobilitás hete keretében egy CIVITAS-elismerést magában foglaló évenként kiosztásra kerülő európai díj bevezetését a városi közlekedésre kiterjedő figyelemre méltó és megismételhető kezdeményezések és projektek elismeréseként;

7.   javasolja a CIVITAS új generációjának (CIVITAS IV.) kifejlesztését az alábbiakat tartalmazó projektfelhívások keretében:

   az intermodális közlekedéshez kapcsolódó szolgáltatások (árképzés stb.),
   a városi közlekedés ergonómiai programjai (komfort),
   innovációk az intermodális hozzáférés vonatkozásában, nevezetesen a csökkent mozgásképességű személyek esetében,
   integrált információs programok a városi közlekedési hálózat felhasználóinak, lehetővé téve számukra, hogy útvonalukat optimalizálják és a hálózatban bekövetkező váratlan események szerint kiigazítsák;

8.   javasolja az intelligens közlekedési rendszerekre irányuló kutatás és fejlesztés megerősítését, és hogy e tevékenységet jobban hangolják össze a városlakók és a helyi hatóságok szükségleteivel, valamint irányítsák az alábbi területekre:

   integrált információkezelési és közlekedésigazgatási rendszerek,
   a zavaró tényezők és a balesetek számának csökkentése,
   új interoperábilis információs és kommunikációs technológiák, köztük műholdas és NFC-technológiák(13) alkalmazása, mobiltelefon használatán keresztül, a felhasználók tájékoztatására és az integrált utazási jegyek kibocsátására,
   a tömegközlekedés biztonsága és védelme,
   városi járművek egy generációjának kifejlesztése,
   a hatékony teherszállítás innovatív megoldásai, különös tekintettel a belvárosi áruelosztásra;

9.   kéri, hogy az intelligens közlekedési rendszerekben (ITS) használt alkalmazások számára nyújtott nemzeti és uniós forrásokat növeljék annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az ITS-ek helyhatóságok általi nagyobb mértékű alkalmazását;

A különböző közlekedési módok optimális használatának ösztönzése a várostervezés javítása révén

10.   kéri, hogy a városi, a város környéki, a nemzeti és az európai szereplőket összefogó, partnerségen alapuló irányítás keretében mozdítsák elő az integrált megközelítés elvét, amely figyelembe veszi a közlekedéshez kapcsolódó olyan egyéb szempontokat is, mint a társadalmi beilleszkedés, a zaj, a biztonság, a versenyképesség, a környezet stb.; ismételten kéri, hogy az integrált megközelítés végrehajtása legyen kötelező a programozási időszakban és a strukturális alapok címén kiválasztott projekteknél;

11.   javasolja a fenntartható városi közlekedésre vonatkozó integrált – az alábbiakat magukban foglaló – tervek kialakítását és használatba vételét a 100 000-nél több lakost számláló településeken:

   a mobilitásra vonatkozó mutatók és célkitűzések, valamint azok gazdasági, társadalmi és környezeti hatásainak diagnosztizálása,
   a közlekedési hálózatok fejlesztésére és összekapcsolására vonatkozó, a regionális közlekedési tervvel és a várostervezéssel összhangban álló terv;
   a puha közlekedési módok infrastruktúrájának (kerékpárutak, sétálóövezetek stb.) fejlesztésére vonatkozó terv,
   iránymutató terv a parkolókra és az intermodális csomópontokra,
   a városi mobilitás hálózatainak és összeköttetéseinek irányítását kiigazító program a csökkent mozgásképességű személyek számára,
   a városi logisztikára vonatkozó iránymutató terv, amely tartalmazza a nyilvános infrastruktúrák árufuvarozásra történő használatának lehetőségét,
   az állampolgárok közvetlen részvételére irányuló folyamat;

12.   javasolja a legjobb gyakorlatok cseréje és terjesztése érdekében a közlekedésszervezésért felelős – a felhasználói és civil egyesületeket, valamint a közlekedési vállalkozások szakmai szervezeteit is magukban foglaló – hatóságok közötti állandó európai fórum létrehozását, amely a városi közlekedés irányításával foglalkozna;

13.   javasolja, hogy szabják a városi közlekedés terén nyújtott európai finanszírozás feltételéül a városi mobilitás integrált tervének (a városi közlekedésre vonatkozó terveknek) a meglétét;

14.   ösztönzi a 250 000 lakosnál többet számláló európai nagyvárosokban a tömegközlekedésért, valamint a közlekedés- és a parkolásszervezésért felelős hatóságok együttműködését és operatív integrációját, figyelembe véve és tiszteletben tartva a helyi sajátosságokat;

15.   sürgeti a közlekedés-szervező hatóságokat, hogy – a fent említett fenntartható városi mobilitási integrált közlekedési tervekben meghatározott mobilitási politika keretében – proaktív és koherens célokat tűzzenek ki az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, és ezeket ültessék át a tömegközlekedési és egyéni közlekedési módokra vonatkozó konkrét teljesítménycélokba;

16.   javasolja az árképzés integrálásával (többek között az "interoperábilis útdíjkezelő rendszer" projekttel), az intermodális és a közlekedésszervező hatóságok közötti információkkal kapcsolatosan az Unió városi agglomerációiban szerzett tapasztalatok kiértékelését a legjobb gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében;

Az uniós hozzáadott érték: a fenntartható mobilitás ösztönzése a városi térségekben

17.   ösztönzi a városi mobilitás megfigyelőközpontjának létrehozását a Bizottságon belül, egy új ügynökség megalakítását azonban nem támogatja;

18.   sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi 2007–2013-as támogatási időszakban a strukturális alapokból a közlekedésre előirányzott összes pénzeszköznek (82 000 000 000 EUR) csupán 9%-át (8 000 000 000 EUR) fordítják a városi közlekedésre; úgy véli, hogy ez az arány túl kicsi ahhoz, hogy eleget tehessenek az európai városok megfelelő mobilitási követelményeinek, valamint a környezet- és éghajlatvédelmi követelményeknek;

19.   határozottan ajánlja a 2014–2020-ra szóló pénzügyi terv keretében egy, a városi mobilitásra irányuló európai pénzügyi eszköz (Marco Polo típusú integrált program) kialakításának vizsgálatát, amellyel lehetővé válna az alábbiak társfinanszírozása:

   a városi közlekedésre vonatkozó tervek tanulmányozása azok használatba vételének ösztönzése és általánossá tétele érdekében,
   az Unió környezetvédelmi és gazdasági-társadalmi célkitűzéseinek megfelelő közlekedési módokba való beruházások egy része;
javasolja, hogy ezek a finanszírozások ösztönzőek legyenek és európai versenytárgyalási hirdetményen alapuló pályázati felhívás útján kerüljenek elosztásra;

20.   felhívja a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a forgalomkorlátozott városi övezetekről, azok mobilitásra, életminőségre, kibocsátásokra és külső hatásokra, az egészségre és a biztonságra gyakorolt hatásairól, figyelembe véve a nemzetközi forgalomban elkövetett közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos büntetőjogi és nem büntetőjogi eljárási rendszer szükségességét;

21.   javasolja, hogy alakítsanak ki olyan, az Unió területén elhelyezkedő kiinduló-állomások pályaudvarain és repülőterein működő hálózatot, amely tartalmazza az Unió fontosabb célállomásainak városi közlekedésével kapcsolatos információkat és a városi menetjegyek megvételének lehetőségét;

22.   ajánlja egy városi közlekedési "felhasználói charta" létrehozását a gyalogosokra és a kerékpárosokra, valamint az áruk és szolgáltatások elosztására és az utak közös használatára is kiterjedően, lehetővé téve a meglévő egyenlőtlenségek csökkentését;

23.   úgy véli, hogy a városokban a rövid útvonalakra épülő ideális városkép kialakítása a legalkalmasabb módja a környezet- és éghajlatbarát mobilitás lehetővé tételének;

24.   ösztönzi a Bizottságot és a helyi hatóságokat, hogy fokozzák és bővítsék az autómentes napokhoz kapcsolódó kezdeményezéseiket, amelyek az évente megrendezésre kerülő európai autómentes nap részeként valósulnak meg;

25.   felhívja a Bizottságot, hogy a környezetvédelmi övezetek kialakítására, valamint egy egységes európai környezetvédelmi övezeti matrica létrehozására vonatkozóan mielőbb terjesszen elő összehangolt megközelítést annak elkerülése érdekében, hogy a városok vagy tagállamok egymástól eltérő megközelítéseket dolgozzanak ki, ami a polgárok és a vállalkozások számára jelentős kényelmetlenségekkel járna;

26.   véleménye szerint a városi mobilitással kapcsolatos kezdeményezéseknek a települések közötti hálózatok kialakítását is tartalmazniuk kell, a nagy városok összekapcsolása, gazdasági fejlődésük biztosítása, valamint a személy- és áruszállítás felgyorsulása érdekében;

A városi közlekedés: a lisszaboni stratégia és európai gazdaságélénkítési terv keretében figyelembe veendő ipari és európai technológiai ágazat

27.   javasolja az eszközök európai szabványosítására és minősítésére irányuló európai politika kialakítását, amelynek középpontjában a biztonság és az egészség, a komfort (zaj, vibrációk stb.), a hálózatok együttműködtethetősége (buszutak, villamos-vonat stb.), a csökkent mozgásképességű személyek vagy gyermekkocsival közlekedők általi megközelíthetőség, a puha közlekedési módok és a szénfelhasználási mérleg alapján tiszta közlekedési eszközök (busz, taxi stb.), továbbá a vállalkozásokra és a felhasználókra háruló költségek hatásvizsgálata áll;

28.   javasolja, hogy mindig a költség és a haszon arányosságára, valamint a korlátozott lehetőségekkel bíró felhasználók figyelembevételére kell törekedni;

29.   javasolja, hogy a városi közlekedési hálózatok versenyeztetésének keretében készítsenek iránymutatásokat a szolgáltatások minőségére, értékelésére és a közlekedés felhasználóinak és az állampolgároknak a részvételére vonatkozó minimális ajánlásokról az 1370/2007/EK a rendeletnek megfelelően;

30.   javasolja, hogy az európai gazdaságélénkítési terv révén felszabaduló előirányzatok egy nagy része olyan, a városi közlekedés és a tömegközlekedés már folyamatban lévő beruházásainak és projektjeinek finanszírozására irányuljon, amelyek azonnal finanszírozhatók és 2009. december 31-ig megvalósíthatók;

31.   megállapítja, hogy az európai gazdaságélénkítési terv keretében a strukturális alapok pénzeszközeit elsősorban fenntartható infrastrukturális projektekre fordítják; nyomatékosan felszólítja a tagállamokat és a régiókat, hogy e pénzeszközök jelentős részét az éghajlatbarát városi közlekedésre használják fel;

32.   kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe az ebben az állásfoglalásban megfogalmazott javaslatokat, valamint az Európai Parlament abbéli reményét, hogy a Bizottság ezen a területen magához ragadja a kezdeményezést egy cselekvési terv mihamarabbi elkészülte érdekében;

o
o   o

33.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0356.
(2) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0311.
(3) Elfogadott szövegek, P6_TA(2008)0057.
(4) HL C 290., 1988.11.14., 51. o.
(5) HL C 41. E, 2009.2.19., 1. o.
(6) HL C 187. E, 2008.7.24., 154. o.
(7) HL C 175. E, 2008.7.10., 556. o.
(8) HL L 152., 2008.6.11., 1. o.
(9) HL L 315., 2007.12.3., 1. o.
(10) HL L 164., 2004.4.30., 44. o.
(11) HL L 203., 2000.8.10., 9. o.
(12) HL-ben még nem került közlésre.
(13) Rövidítés a Near Field Communication szavakból, nagyon rövid távolságon belül működő kommunikációs technológia, amely lehetővé teszi a rádiós azonosítást.

Utolsó frissítés: 2010. június 2.Jogi nyilatkozat