Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2012/2098(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0017/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0017/2013

Viták :

PV 05/02/2013 - 14
CRE 05/02/2013 - 14

Szavazatok :

PV 06/02/2013 - 7.10
CRE 06/02/2013 - 7.10

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0049

Elfogadott szövegek
PDF 138kWORD 33k
2013. február 6., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
Vállalati társadalmi felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés
P7_TA(2013)0049A7-0017/2013

Az Európai Parlament 2013. február 6-i állásfoglalása a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés (2012/2098(INI))

Az Európai Parlament ,

–  tekintettel a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló zöld könyv nyomon követésére vonatkozó, 2001. december 3-i tanácsi állásfoglalásra(1) ,

–  tekintettel a vállalatok társadalmi felelősségéről szóló, 2003. február 6-i tanácsi állásfoglalásra(2) ,

–  tekintettel „A társasági jog modernizációja és a vállalatirányítás fejlesztése az Európai Unióban – terv az előrelépéshez” című bizottsági közleményre (COM(2003)0284) (a vállalatirányításról szóló cselekvési terv),

–  tekintettel a „”Felelősségteljes vállalkozások„ csomag” című bizottsági közleményre (COM(2011)0685),

–  tekintettel a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című bizottsági közleményre (COM(2011)0682),

–  tekintettel az „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a vállalatok társadalmi felelősségének európai keretrendszerét támogató bizottsági zöld könyvről szóló, 2002. május 30-i állásfoglalására(3) ,

–  tekintettel a „Vállalatok társadalmi felelőssége: A vállalkozások hozzájárulása a fenntartható fejlődéshez” című bizottsági közleményről szóló, 2003. május 13-i állásfoglalására(4) ,

–  tekintettel „A vállalatok társadalmi felelőssége: új partnerség” című, 2007. március 13-i állásfoglalására(5) ,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági közleményről szóló, 2012. május 24-i véleményére(6) ,

–  tekintettel „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című bizottsági közleményre (COM(2011)0681),

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A7-0017/2013),

A vállalati társadalmi felelősségvállalás modern felfogása: bevezető gondolatok

1.  rámutat arra, hogy a vállalatok nem vehetik át a hatóságoknak a szociális és környezetvédelmi normák elősegítésével, végrehajtásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi globális gazdasági válság az átláthatósággal, elszámoltathatósággal, felelősségvállalással kapcsolatos alapvető hibákból, valamint a rövid távú gondolkodásból alakult ki, és hogy az Unió feladata annak biztosítása, hogy mindenki levonja ezeket a tanulságokat; üdvözli a Bizottság azon szándékát, amely szerint Eurobarométer-felméréseket végezne a vállalkozások iránti bizalomról; felszólít e felmérések eredményeinek alapos megvitatására és arra, hogy valamennyi érdekelt fél azok alapján járjon el; határozottan támogatja a vállalati társadalmi felelősségvállalást, és úgy véli, hogy amennyiben azt valamennyi vállalat – és nem csak a nagyobbak – helyesen végrehajtja és gyakorolja, az nagy mértékben hozzájárulhat az elvesztett bizalom visszaállításához, ami feltétlenül szükséges a fenntartható gazdasági fellendüléshez, ugyanakkor enyhítheti a gazdasági válság társadalmi következményeit; kiemeli, hogy a vállalatok társadalom, környezet és munkavállalók iránti felelősségvállalása révén egy mindenki számára nyertes helyzet alakul ki, amely növeli a gazdasági sikerhez szükséges bizalmat; úgy véli, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás bevonása a fenntartható üzleti stratégiába mind a gazdasági szereplők, mind a társadalom egészének érdeke; kiemeli, hogy sok vállalkozás – elsősorban kis- és középvállalkozások – kiemelkedő példát mutat ezen a területen;

3.  úgy véli, hogy a vállalatok a munkahelyek biztosítása és a gazdasági fellendülés megkönnyítése révén hozzá tudnak járulni a szociális piacgazdaság fejlődéséhez és az Európa 2020 stratégiában meghatározott célkitűzések eléréséhez;

4.  úgy véli, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos vitát olyan tágabb kontextusban kell elhelyezni, amely – az elsődlegesen önkéntes irányultság megőrzése mellett – adott esetben lehetővé teszi a szabályozási intézkedésekkel kapcsolatos párbeszédet;

5.  egyetért a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak a Bizottság által javasolt új meghatározásával, amely megszünteti az önkéntes és a kötelező jellegű megközelítések közötti ellentmondást;

6.  úgy véli, hogy a vállalatirányítás a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának alapvető eleme, különös tekintettel a hatóságokkal, a munkavállalókkal és azok képviseleti szerveivel fenntartott kapcsolatokra, valamint a vállalat jutalmazási, javadalmazási és bérezési politikáira; úgy véli, hogy a vezetők kirívóan nagy összegű jutalmazása, javadalmazása vagy bérezése nem egyeztethető össze a szociális szempontból felelős magatartással, különösen akkor, ha a vállalat nehézségekkel küzd;

7.  úgy véli, hogy a vállalatok költségvetési politikáját a vállalati társadalmi felelősségvállalás részének kellene tekinteni, és az a véleménye, hogy az adóelkerülés vagy az adóparadicsomok adta lehetőségek kihasználása nem egyeztethető össze a szociális szempontból felelős magatartással;

8.  úgy véli, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás értékelésekor figyelembe kell venni az adott vállalat szállítói láncában részt vevő vállalatok, illetve az esetleges alvállalkozók magatartását is;

A vállalati társadalmi felelősségvállalás, a polgárok, a versenyképesség és az innováció közötti kapcsolat megerősítése

9.  felhívja a Bizottságot és a nemzeti hatóságokat, hogy mozdítsák elő a vállalatok és a működésük helye szerinti szociális környezetük közötti viszonosságot erősítő innovatív üzleti modelleket;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a jelenleg a könyvelési és átláthatósági irányelvek felülvizsgálata kapcsán folyamatban lévő vitákat azért, hogy a javasolt új vállalati társadalmi felelősségvállalási stratégia kiegészítse a felülvizsgált irányelvet;

11.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell az intelligens közlekedéshez és az ökológiai szempontból hatékony és mindenki számára hozzáférhető olyan innovatív megoldásokat, amelyek lehetővé tehetik a vállalatok számára a társadalmi és környezetvédelmi kihívásokkal való szembenézést;

12.  ösztönzi a Bizottságnak a vállalati társadalmi felelősségvállalás ismertségének előmozdítására és a bevált gyakorlatok terjesztésére irányuló kezdeményezéseit, valamint határozottan támogatja a vállalati társadalmi felelősségvállalásban részt vevő vállalatok és partnerségek uniós szintű elismerésének bevezetését; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy egyéb fellépések mellett fontolja meg az e célt szolgáló európai szociális címke bevezetésének lehetőségét;

13.  üdvözli a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos többoldalú platformok létrehozását, és egyetért a meghatározott ágazati megközelítéssel;

14.  elismeri a CSR Europe „Vállalkozás 2020” címet viselő kezdeményezésének jelentőségét és az abban rejlő lehetőségeket, ugyanis e kezdeményezés jelentősen hozzájárulhat a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a versenyképesség közötti kapcsolat megerősítéséhez, megkönnyítve ezáltal a bevált gyakorlatok terjesztését; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teremtsenek szorosabb szinergiákat a szociális vállalkozásokat és a munkahelyteremtést előmozdító politikák és kezdeményezések kidolgozására irányuló célkitűzések között; e tekintetben ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a vállalati társadalmi felelősségvállalás európai hálózatának azon erőfeszítéseit, hogy megerősítsék az együttműködést a vállalatok és a tagállamok között oly módon, hogy az előmozdítsa a nemzeti cselekvési tervek megvalósítását és a helyes gyakorlatok terjesztését;

15.  támogatja a Bizottságnak a polgárok vállalkozásokkal szembeni bizalmának és a vállalati társadalmi felelősségvállalásra irányuló vállalati stratégiával kapcsolatos attitűdjének időszakos felmérésére irányuló javaslatát; a felelősségteljes fogyasztást akadályozó tényezők együttes azonosítása érdekében javasolja a felméréseknek a fenntartható fogyasztásra és termelésre irányuló cselekvési terv felülvizsgálatával történő összehangolását;

Az átláthatóság és a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos politikák hatékonyságának fokozása

16.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelven túlmenően – határozzon meg olyan konkrét intézkedéseket, amelyek a vállalati szociális felelősségvállalással kapcsolatos vállalásokra és a termékek és szolgáltatások környezeti és társadalmi hatásaira vonatkozó megtévesztő és hamis tájékoztatás leküzdésére irányulnak, különös tekintettel arra, hogy a panaszokat nyílt és egyértelmű eljárások, illetve kivizsgálás alapján kell nyilvántartani és megítélni; úgy véli, hogy a „zöldre festés” nem csak hogy a fogyasztókat, a hatóságokat és a befektetőket megtévesztő csalárd gyakorlat, hanem általa csökken a vállalati társadalmi felelősségvállalásba, mint a befogadó jellegű és fenntartható növekedést ösztönző hatékony eszközbe vetett bizalom is;

17.  egyetért a szociális és környezetvédelmi megfontolásoknak a közbeszerzésekbe történő fokozottabb beépítésére irányuló célkitűzéssel; ebben a vonatkozásban szükségesnek tartja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatásra vonatkozó odaítélési szempont eltörlését, valamint az alvállalkozókkal kapcsolatos fokozottabb felelősségvállalást;

18.  kéri a Bizottságot, hogy tegyen további kezdeményezéseket a CSR potenciális lehetőségeinek kiaknázása és gyarapítása céljával az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések kezelése terén (összekapcsolva ezt a forrás- és energiahatékonysággal), például a társaságok nyersanyag-beszerzési eljárásai során;

19.  hangsúlyozza, hogy a szociális és környezetvédelmi szabályozás és az ehhez járuló jótékony ellenőrzési rendszerek bevezetéséhez harmadik országok számára nyújtott uniós támogatásnak ki kell egészítenie az európai üzleti élet társadalmi felelősségvállalásának világszerte történő előmozdítását;

20.  hangsúlyozza, hogy a társadalmilag felelős befektetés (Socially Responsible Investment – SRI) a CSR végrehajtási folyamatának része a beruházási döntésekben; megjegyzi, hogy ugyan jelenleg nem létezik a SRI általánosan elfogadott meghatározása, hanem szokásosan egyrészt a beruházók pénzügyi célkitűzéseit, másrészt pedig társadalmi, környezetvédelmi és etikai megfontolásaikat, valamint irányítási szempontokat egymással ötvöző megközelítésnek tekintik;

21.  elismeri a fenntarthatóságról, mint például a társadalmi és környezetvédelmi tényezőkről szóló információk vállalati közzétételének jelentőségét a fenntarthatósági kockázatok meghatározásában, valamint a befektetők és a fogyasztók bizalmának növelésében; e tekintetben emlékeztet a folyamatban lévő előrelépésekre, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a Nemzetközi Integrált Jelentéstételi Tanács célkitűzését annak érdekében, hogy az integrált jelentéstétel váljon a következő évtizedben a normává;

22.  hangsúlyozza, hogy az egész ellátási lánc vállalati társadalmi felelősségének biztosítása, az európai vállalkozások „fenntarthatósági lábnyomának” mérése érdekében, valamint az adókikerülés és az illegális pénzáramlások elleni küzdelemben szükséges az emberi jogok szigorú tiszteletben tartása, a kellő gondosság és az átláthatóság;

23.  hangsúlyozza, hogy a vállalati felelősségvállalás nem válhat pusztán marketingeszközzé, de hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás teljes kiaknázásának egyetlen módja azt beilleszteni a vállalat általános üzleti stratégiájába, és ennek megfelelően kialakítani, valamint a mindennapi tevékenységek és a pénzügyi stratégia révén megvalósítani; üdvözölné a jó vállalati felelősségvállalás és a jó vállalatirányítás összekapcsolását; úgy véli, hogy a Bizottságnak ösztönöznie kellene a vállalatokat, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó stratégiájukat vezetőségi szinten egyeztessék; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy olyan vállalati gazdálkodási kódexeket vezessenek be, amelyek a vállalaton belül mindenkire kiterjedő felelősséget tükrözik, és amelyek szoros kapcsolatot hoznak létre a vállalat környezeti, társadalmi és emberi jogi teljesítménye, valamint pénzügyi eredményei között;

24.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a beruházók és a fogyasztók könnyen azonosíthassák a CSR mellett elkötelezett vállalatokat, hiszen ez ösztönözné e vállalatokat erőfeszítéseik folytatására;

25.  hangsúlyozza, hogy a társadalmilag felelős befektetés – amely a vállalati társadalmi felelősségvállalás végrehajtási folyamatának része a befektetési döntés keretén belül – összekapcsolja a befektetők pénzügyi és gazdasági célkitűzéseit a társadalmi, környezeti, etikai, kulturális és oktatási megfontolásokkal;

26.  érdeklődéssel követi a vállalatok által nyújtott társadalmi és környezetvédelmi információk átláthatóságáról szóló jogalkotási javaslattal kapcsolatos társadalmi vitát; olyan jogalkotási javaslat elfogadását szorgalmazza, amely a vállalati társadalmi felelősségvállalás sokdimenziós jellegét és a vállalati társadalmi felelősségvállalás vállalatok részéről történő differenciált alkalmazását figyelembe véve nagyfokú rugalmasság biztosítását teszi lehetővé az intézkedések végrehajtása terén, amely megfelelő szintű összehasonlíthatósági szinttel párosul a befektetők és más érdekelt felek igényeinek kielégítése céljából, illetve a fogyasztóknak könnyű hozzáférést biztosít a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásáról, ideértve a vállalatirányítási vetületeket és az életciklus-költségek kiszámításának módszerét is; úgy véli, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó tájékoztatásnak adott esetben az alvállalkozói és beszállítói láncra is ki kellene terjednie, és annak a Globális Jelentéstételi Kezdeményezéshez vagy az Integrált Jelentéstételi Tanácshoz hasonló világszerte elismert módszereken kellene alapulnia; kéri továbbá egy a kkv-k számára is hozzáférhető, egyszerűsített keretrendszer létrehozását vagy mentesség biztosítását;

27.  a vállalati társadalmi felelősségvállalás elveinek az európai uniós kereskedelmi politikákban való érvényesülése fokozottabb, befogadóbb és átláthatóbb ellenőrzésére szólít fel, a javulás mérésére szolgáló világos referenciaértékekkel a rendszerben való bizalom erősítése érdekében;

28.  ösztönzi az Uniót és a tagállamokat, hogy annak érdekében, hogy a vállalatok teljes mértékben kihasználhassák a vállalati társadalmi felelősségvállalás előnyeit, valamint szervezeti kultúrájukban végre tudják hajtani azt, bocsássanak rendelkezésre konkrét információkat és nyújtsanak oktatást és képzést a vállalati társadalmi felelősségvállalásról;

29.  ösztönzi a médiatársaságokat, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó politikájukba illesszék bele az átlátható újságírói normákat, többek között az információforrás védelmének biztosítását és a bejelentők jogainak védelmét;

30.  felhívja a Bizottságot, hogy a későbbiekben vizsgáljon meg olyan, kötelező és nem kötelező erejű intézkedéseket, amelyek a vállalatok által az átláthatóság és a nem pénzügyi információk közzététele terén tett erőfeszítések elismerésének és megismertetésének elősegítésére irányulnak;

31.  határozottan elutasítja az adminisztratív terheket növelésére és a működést rugalmatlanná tételére alkalmas egyedi paraméterek – mint az uniós szintű eredményességi mutatók – kidolgozását; kéri ehelyett a Bizottságot, hogy bocsásson a vállalatok rendelkezésre a Globális Jelentéstételi Kezdeményezéshez vagy az Integrált Jelentéstételi Tanácshoz hasonló világszerte elismert módszereket, és ösztönözze azok alkalmazását;

32.  mindenesetre alapvetően fontosnak tartja, hogy a Bizottság mihamarabb dolgozza ki a környezeti teljesítmény mérésére szolgáló, az életciklus-költségeken alapuló beígért közös módszertant; úgy véli, hogy ez a módszertan mind a vállalati információk átláthatóvá tétele szempontjából, mind pedig a vállalatok környezeti teljesítményét felügyelő hatóságok számára hasznos lenne;

33.  üdvözli a Bizottságnak a vállalati társadalmi felelősségvállalással és a vállalatok szociális intézkedéseivel foglalkozó közösség létrehozására vonatkozó szándékát; úgy véli, hogy ennek ki kell egészítenie az önszabályozási és együttszabályozási gyakorlatokra vonatkozó helyes módszerek kódexét, valamennyi érdekelt félnek megadva a lehetőséget arra, hogy részt vehessen egy közös tanulási folyamatban, növelve és megerősítve ezáltal a több érdekelt felet tömörítő tevékenységek hatékonyságát és elszámoltathatóságát;

34.  teljes körű és tevékeny konzultációra szólít fel a képviseleti szervekkel, köztük a szakszervezetekkel, illetve kéri teljes körű és tevékeny bevonásukat – a munkáltatókkal valódi partnerségben együttműködve – a vállalatok társadalmi felelősségvállalásával összefüggő folyamatok és struktúrák kifejlesztésébe, működtetésébe és ellenőrzésébe;

35.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fenntarthatóságra vonatkozó alapvető tájékoztatással kapcsolatos rendszeres jelentési kötelezettség ne terhelje túl a vállalatokat, mivel a vállalatoknak képeseknek kell lenniük bevezetni a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos új stratégiákat; felkéri a Bizottságot arra, hogy a rendszeres, nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettség bevezetését megelőzően hozzon létre átmeneti időszakot, amelynek során a vállalatok alapos és részletes stratégiák révén mindenekelőtt megfelelően bevezethetnék a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos politikákat belső irányítási rendszereikbe;

36.  támogatja azt a bizottsági javaslatot, mely szerint fontolóra kell venni valamennyi befektetetési alapra és pénzügyi intézményre nézve egy olyan követelmény bevezetését, hogy ügyfeleiket (polgárok, vállalkozások, hatóságok stb.) tájékoztatniuk kell bármilyen etikai vagy felelős befektetési kritériumról, amelyet alkalmaznak, illetve bármely szabványról vagy magatartási kódexről, amelyet elfogadnak;

37.  támogatja a sértettekre vonatkozó minimumszabályok bevezetésére irányuló bizottsági irányelvet; kéri, hogy az érintett ágazatokban (utazás, biztosítás, vendéglátás, távközlés) működő vállalatok vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó politikái foglaljanak magukban olyan proaktív és gyakorlati stratégiákat és struktúrákat, amelyek a sértettek és családjaik válsághelyzet során történő támogatására szolgálnak, és hogy a vállalatok vezessenek be célzott politikákat a munkahelyi vagy egyéb sérelem áldozatává váló munkavállalók támogatása érdekében;

38.  elismeri az ágazati szintű magatartási kódexekhez hasonló önszabályozási és együttszabályozási eszközök jelentős értékét, valamint az azokban rejlő lehetőségeket; ezért üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a helyes módszerek kódexének kidolgozásán keresztül hatékonyabbá tegye a jelenlegi eszközöket; ellenzi mindazonáltal az olyan egységes megközelítést, amely nem veszi figyelembe az egyes ágazatok konkrét jellemzőit és a vállalatok egyedi szükségleteit;

A vállalati társadalmi felelősségvállalás és a kkv-k: az elmélet gyakorlatba történő átültetése

39.  emlékeztet az elsősorban a helyi és regionális szinten, valamint konkrét ágazatokban tevékenykedő kkv-k sajátosságaira; alapvető fontosságúnak tartja tehát, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos uniós politikák, ideértve az ezzel kapcsolatos nemzeti cselekvési terveket is, figyelembe vegyék a kkv-k egyedi szükségleteit, valamint összhangban álljanak a „gondolkozz először kicsiben” elvvel, és ismerjék el a kkv-knak a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz való informális és intuitív hozzáállását;

40.  rámutat annak fontosságára, hogy a kis- és középvállalkozásokat bevonják a vállalati társadalmi felelősségvállalásba, valamint, hogy e téren elért eredményeiket elismerjék;

41.  elismeri, hogy sok európai kkv már alkalmaz a helyi foglalkoztatáshoz, a közösség bevonásához és a beszállítói láncban alkalmazott helyes vállalatirányításhoz hasonló, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó politikákat; rámutat azonban, hogy e kkv-k többsége nincs tudatában annak, hogy valójában fenntarthatósági, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a helyes vállalatirányításra vonatkozó politikákat alkalmaznak; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó politikák a kkv-kra történő kidolgozása előtt vegyék szemügyre a kkv-k által már alkalmazott gyakorlatokat;

42.  visszautasít valamennyi olyan kezdeményezést, amelyek adminisztratív, bürokratikus vagy pénzügyi terhet róhatnak a kkv-kra; támogatja azonban azokat az intézkedéseket, amelyek megosztott intézkedések végrehajtását teszik lehetővé a kkv-k számára;

43.  felhívja a tagállamokat és a regionális hatóságokat, hogy Kohéziós Alap forrásainak intelligens felhasználása révén támogassák a kkv-k közvetítői szervezeteinek tevékenységét a vállalati társadalmi felelősségvállalás elősegítése terén, követendő példának tekintve például az Európai Szociális Alap által társfinanszírozott német programot;

44.  felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal, a kkv-k közvetítői szervezeteivel és a többi érdekelt féllel együttműködésben azonosítsák a vállalati társadalmi felelősségvállalás kkv-k általi alkalmazásával kapcsolatos bevált gyakorlatai cseréjének ösztönzését előmozdító stratégiákat és intézkedéseket, és például hozzon létre olyan adatbázist, amely a különböző országokban megvalósított projektekkel kapcsolatos információk révén rendszerezi eseteket és gyakorlatokat;

45.  javasolja, hogy dolgozzanak ki a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló útmutatókat és kézikönyveket a kkv-k számára; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a lehető leghamarabb alapos tudományos kutatást kell folytatni a vállalati társadalmi felelősségvállalás elfogadottságának növelését elősegítő módszerekről, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás helyi és regionális szintű gazdasági, társadalmi és környezeti hatásairól;

46.  véleménye szerint ahhoz, hogy a CSR tényleges hatást gyakoroljon a szegénység csökkenésére, figyelmét a kis- és középvállalkozásokra is összpontosítania kell, minthogy a kkv-k működésének halmozott társadalmi és környezeti hatása jelentős;

47.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki a vállalati társadalmi felelősségvállalás a kkv-k körében való elterjesztésére irányuló fejlesztési és támogatási stratégiákat; különösen javasolja a mikro- és kisvállalkozásokat érintő konkrét intézkedések kidolgozását;

Megfelelőségi kérdések és a harmadik országokkal való kapcsolat

48.  hangsúlyozza, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése után a Parlamentet teljes körűen tájékoztatni kell arról, hogy hogyan foglalják bele a tárgyalásokba a megállapodásokra vonatkozó fenntarthatósági hatásvizsgálatok eredményeit azok lezárása előtt, és hogy e megállapodások mely fejezetein változtattak a fenntarthatósági hatásvizsgálatok során azonosított negatív hatások elkerülése érdekében;

49.  hangsúlyozza, hogy az EU által a jövőben aláírandó kétoldalú beruházási szerződéseknek szavatolniuk kell a megfelelő egyensúlyt a beruházók védelme és különösen a szociális, egészségügyi és környezetvédelmi normákkal kapcsolatos állami beavatkozás lehetősége között;

50.  kéri a szponzorálás népszerűsítését a munkáltatók körében;

51.  emlékeztet, hogy már léteznek bírósági perek és alternatív megoldások is a kereskedelmi viták rendezésére és/vagy a felelőtlen vagy illegális üzleti tevékenység negatív külső következményei miatti kártérítés-követelésekre; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is növelje az üzleti közösség és a tág értelemben vett nyilvánosság tudatosságát egyaránt; emlékeztet, hogy a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) a bírósági perek helyett alternatív megoldást kereső egyének, vállalatok, államok, állami szervek és nemzetközi szervezetek részére olyan vitarendezési szolgáltatásokat nyújt, amelyek hozzájárulhatnak az áldozatok tényleges igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréséhez a felelős üzleti gyakorlat olyan megsértései esetén, amelyek az EU-ban és/vagy azon kívül gazdasági, társadalmi és környezeti károkat okoznak;

52.  hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás fontosságára és ennek vállalati szintű megsértése következményeire figyelmet felhívó kampányt mint európai bizottsági feladatot a fogadó országok részéről megfelelő tudatosság- és képességfejlesztésnek kell kísérni a vállalati társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos jogok érvényesítésének és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek a hatékony biztosítása érdekében;

53.  úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak arra kell ösztönözniük a vállalatokat, hogy ragadják magukhoz a kezdeményezést a vállalati társadalmi felelősség terén és külföldi partnereikkel osszák meg a bevált gyakorlatokat;

Következtetések

54.  hangsúlyozza, hogy az eltérő nemzeti értelmezések és a regionális, nemzeti és makroregionális szintű versenyelőnyök és -hátrányok elkerülése érdekében, szilárd jogi kereten belül és a nemzetközi szabályozási téren végbement előrelépéssel összhangban szabályozási intézkedéseket kell elfogadni;

55.  támogatja a Bizottságnak a világ más országaival és régióival kapcsolatos felelősségteljes üzleti magatartás támogatása érdekében tett erőfeszítéseit; e tekintetben további erőfeszítéseket kér a viszonosság elvének a kereskedelemben való meghonosítása érdekében;

56.  megerősíti, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalás kialakítását egy olyan, az érdekeltek bevonására alapuló megközelítés révén kell előmozdítani, amelyben az elsődleges szerep a vállalatokra vár, amelyek számára lehetőséget kell biztosítani a helyzetüknek megfelelő megközelítés kidolgozására; hangsúlyozza, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak a kkv-k körében történő fejlesztése érdekében konkrét intézkedésekre és megközelítésekre van szükség;

57.  rámutat, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó jelenlegi bizottsági stratégia a 2011–2014-es időszakra szól; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2014 utáni időszakra vonatkozóan időben fogadjanak el nagyratörő stratégiát;

o
o   o

58.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, továbbá a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 86., 2002.4.10., 3. o.
(2) HL C 39., 2003.2.18., 3. o.
(3) HL C 187. E, 2003.8.7., 180. o.
(4) HL C 67. E, 2004.3.17., 73. o.
(5) HL C 301. E, 2007.12.13., 45. o.
(6) HL C 229., 2012.7.31., 77. o.

Utolsó frissítés: 2014. november 21.Jogi nyilatkozat