Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkére,

–  tekintettel az európai biztosító egyesület statútumáról szóló tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(1991)0273) és a módosított javaslatra (COM(1993)0252),

–  tekintettel a Bizottságnak az elbírálás alatt álló jogalkotási javaslatok átvizsgálásának eredményéről szóló, 2005. szeptember 27-i közleményére (COM(2005)0462),

–  tekintettel a Bizottság „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című, 2011. április 13-i közleményére (COM(2011)0206),

–  tekintettel a Bizottságnak a „Kezdeményezés a szociális vállalkozásért – A szociális vállalkozásokat mint a szociális gazdaság és innováció kulcsszereplőit előmozdító szabályozási légkör kialakítása” című, 2011. október 25-i közleményére (COM(2011)0682),

–  tekintettel a jogalkotó előtt folyamatban levő jogalkotási javaslatok átvizsgálásának eredményéről szóló, 2006. május 16-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a társasági joggal kapcsolatos új fejleményekről és kilátásokról szóló, 2006. július 4-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a szociális gazdaságról szóló 2009. február 19-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a stockholmi program végrehajtásáról szóló cselekvési terv polgári jogi, kereskedelmi jogi, családjogi és nemzetközi magánjogi vonatkozásairól szóló, 2010. november 23-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel a biztosító egyesületek, társaságok és alapítványok európai statútumának létrehozásáról szóló, 2011. március 10-i nyilatkozatára(5),

–  tekintettel az európai társasági jog jövőjéről szóló, 2012. június 14-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az európai biztosító egyesületek statútuma tárgyában európai hozzáadott értéket vizsgáló szakvéleményre, amelyet az Európai Hozzáadott Érték Osztálya 2013. január 21-én ismertetett a Jogi Bizottsággal(7);

–  tekintettel eljárási szabályzata 42. és 48. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A7-0018/2013),

A.  mivel a Bizottság 2006 márciusában visszavonta az európai biztosító egyesületek statútumáról szóló rendeletre irányuló javaslattervezetét;

B.  mivel 2003-ban elfogadták az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló rendeletet(8), és mivel 2012. február 8-án a Bizottság előterjesztette az európai alapítvány (FE) statútumára vonatkozó tanácsi rendeletjavaslatot;

C.  mivel a Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága által 2011-ben megrendelt tanulmány egyértelműen bemutatta a biztosító egyesületek területén az uniós beavatkozás szociális, politikai és gazdasági hatásait;

D.  mivel az elmúlt években a Parlament az európai biztosító egyesület statútumáról szóló rendelet elfogadására felszólító jó néhány állásfoglalást fogadott el; mivel sajnálatos, hogy a Bizottság az európai biztosító egyesületek statútumáról szóló javaslat 2006-os visszavonását követően nem tett olyan újabb javaslatot, amely megfelelő jogi eszközzel látta volna el a biztosító egyesületeket határokon átnyúló tevékenységeik megkönnyítéséhez;

E.  mivel a Bizottság vállalta néhány, az európai biztosító egyesületek statútumáról szóló korábbi javaslat felülvizsgálatát, valamint az átfogó hatásvizsgálat céljából történő jogalkotási beavatkozás szükségességének újragondolását; mivel a Parlament üdvözli a Bizottság megbízásából ezzel összefüggésben készített tanulmányt a biztosító egyesületek jelenlegi uniós helyzetéről és kilátásairól, amely feltárja bizonyos tagállamokban a biztosító egyesületekre a hatályos jogi keret hiánya miatt háruló nehézségeket, valamint az új biztosító egyesületek létrehozása során a tőkekövetelmények és a csoportalakításra szolgáló megoldások hiánya miatt felmerülő problémákat; mivel a Bizottságnak a biztosító egyesületek szociális gazdasághoz való hozzájárulásának jobb – többek között statútum biztosításával történő – elismerése érdekében megfelelő megoldásokat kell javasolnia e problémákra;

F.  mivel a Bizottság dicséretre méltóan elismerte a statútum szükségességét, valamint kötelezettséget vállalt arra, hogy jobb minőségű jogi szabályozást biztosít a szociális gazdasági szervezetek számára (beleértve a biztosító egyesületeket is), hangsúlyozva, hogy a biztosító egyesületeknek képeseknek kell lenniük arra, hogy a határokon átnyúló módon működjenek, hozzájárulva ahhoz az európai erőfeszítéshez, melynek célja „a növekedés serkentése és a bizalom növelése” az Európai Gazdasági Térségben(9);

G.  mivel ezért az európai statútum remélhetően kellően ambiciózus és innovatív lesz annak érdekében, hogy védelmet nyújtson a munkavállalók és családjaik számára az Unión belüli mozgásuk során;

H.  mivel a biztosító egyesületek természetes vagy jogi személyek önkéntes csoportosulásai, amelyek a beruházások megtérülése helyett tagjaik igényeinek teljesítésére törekednek; mivel a biztosító egyesületek az önkéntesség, a nyitott tagság és a tagok közötti szolidaritás elvének alapján működnek, irányításuk pedig demokratikus elveken alapul (pl. a tagonként egy szavazat elve a magánszemélyekből álló biztosító egyesületek esetében), hozzájárulva ezáltal a fenntartható és felelős gazdálkodáshoz;

I.  mivel Európában a biztosító egyesületek az általuk nyújtott szolgáltatások, méretük, tevékenységük, illetve földrajzi hatásuk tekintetében – sokféleségüknek köszönhetően – rendkívül sokféle keretben léteznek;

J.  mivel a biztosító egyesületeknek két fő típusa létezik Európában: az „önsegélyező” (egészségügyi önsegélyező) egyesület és a „biztosító” egyesület; mivel az „önsegélyező” egyesületek a kötelező szociális védelmi rendszerek melletti pótlólagos, azokat kiegészítő vagy ezekbe integrált jóléti ellátást nyújtanak; mivel a „biztosító” egyesületek a vagyoni és életkockázatok valamennyi típusára nyújthatnak fedezetet, és mivel egyes tagállamokban a biztosító egyesületek akár másféle, például lakhatási vagy hitelszolgáltatásokat is kínálhatnak;

K.   mivel a biztosító egyesületek – eltérő jellegük ellenére – a szolidaritás alapján és kollektív finanszírozás keretében szervezik a tagjaik érdekében szolgáltatásaikat és szolgáltatásaik nyújtását; mivel a biztosító egyesületek demokratikus módon szerveződnek, és tagjaik javára fordítják a tevékenységeikből származó többletet;

L.  mivel az Uniónak – az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a gazdasági fejlődéshez való hozzájárulás céljából – a határokon átnyúló tevékenységek fejlesztésének előmozdítására képes és a belső piac előnyeinek kihasználását lehetővé tevő, megfelelő jogi eszközöket kell biztosítania a legtöbb tagállamban elismert szervezeti formának minősülő biztosító egyesületek számára;

M.  mivel a biztosító egyesületek kiemelkedő szerepet játszanak az Unió gazdaságában azzal, hogy több mint 160 millió európai polgár számára egészségügyi, szociális és megfizethető biztosítási szolgáltatásokat nyújtanak; mivel több mint 180 milliárd EUR összegű biztosítási díjat képviselnek, és több mint 350 000 embert alkalmaznak;

N.  mivel a biztosító egyesületek megkönnyítik az ellátáshoz való hozzáférést, a társadalmi befogadást, valamint teljes körűen részt vesznek az Unió területén az általános érdekű szolgáltatások nyújtásában;

O.  mivel 2010-ben 12,3 millió európai polgár dolgozott a sajátjától eltérő tagállamban, ami az Unió aktív lakosságának 2,5%-a;

P.  mivel néhány tagállamban a kötelező egészségbiztosítási alapok nem működhetnek magánvállalkozásként;

Q.  mivel a biztosító egyesületek a biztosítási piacon 25%-os arányt, az iparágban a vállalkozások teljes számát tekintve pedig 70%-os arányt képviselnek; mivel a biztosító egyesületeket az egységes piac a továbbiakban már nem hagyhatja figyelmen kívül(10), és európai statútumot kell biztosítani számukra, egy szintre helyezve ezzel őket más uniós társasági formákkal; mivel a vállalkozások sokfélesége olyan érték, amelyet maradéktalanul el kell ismerni és ösztönözni kell;

R.  mivel a biztosító egyesületek fontos szerepet játszanak, vagy kellene, hogy játsszanak a tagállamok gazdaságában azzal, hogy hozzájárulnak az inkluzív növekedés biztosítására irányuló – és demográfiai tendenciák által is megerősített – uniós stratégiai célkitűzéshez, amely növekedés mindenki számára hozzáférhetővé teszi az alapvető erőforrásokat, a szociális jogokat és szolgáltatásokat, illetve a megfelelő egészségügyi és hosszú távú ellátást a szolidaritás, a megfizethetőség, a megkülönböztetésmentesség és a kirekesztés-ellenes megközelítés alapján, valamint annak biztosítása alapján, hogy az idősek kiegészítő ellátásának szükségessége nem taszítja szegénységbe az időseket és nem teszi őket pénzügyileg kiszolgáltatottá;

S.  mivel a biztosító egyesületek különösen az egészségügy, a tartós ápolás-gondozás, a nyugdíjak és a – többek között az idősödő társadalom számára nyújtott – szociális szolgáltatások terén tevékenykednek; mivel a szociális védelem távlati jövője szempontjából nélkülözhetetlen ezen egyesületek fő érdekeltként történő bevonása, tekintettel arra, hogy a népesség elöregedése nagy kihívások elé állítja Európát, különösen megterhelve a nemzeti költségvetések egyensúlyát, és azzal fenyegetve, hogy nyomás alá kerülnek a szociális védelemre fordított állami kiadások; és mivel a biztosító egyesületek, még ha fontos szerepet is játszanak a magánszektorban működő, társadalmilag felelős nyugdíjrendszerek kínálata révén, nem helyettesíthetik a nyugdíjrendszer erős első pillérét;

T.  mivel a magánszektornak hozzá kell járulnia az uniós jóléti rendszerek és a szociális gazdaság reformjai által támasztott kihívások megoldásához; mivel még pontosabban e cél elérésében a biztosító egyesületeknek – érdekelt felekként –természetes szerepet kell játszaniuk;

U.  mivel a biztosító egyesületek a szolidaritással, a demokratikus kormányzással kapcsolatos alapvető értékeik alapján és a részvényesek hiányában tagjaik javára, s ily módon – természetüknél fogva – társadalmilag felelős módon működnek;

V.  mivel a biztosító egyesületek értékei megfelelnek az európai szociális modell alapelveinek; mivel a szolidaritás értékein alapuló biztosító egyesületek az Unió szociális piacgazdaságának fontos szereplői, amelyeknek – többek között egy európai statútum létrehozásával – nagyobb elismerést kell biztosítani;

W.  mivel az egészségügyi ellátásra és a nyugdíjakra fordítandó kiadások növekedése jelentős következményekkel járhat a jelenlegi szociális védelmi rendszerek folytatása és fedezete vonatkozásában; mivel a biztosító egyesületek a jóléti állam alapvető értékeit – úgymint a szolidaritást, a megkülönböztetésmentességet, az egyenlő hozzáférést és a magas színvonalú magánszektorbeli szociális szolgáltatásokat – mozdítják elő; mivel a biztosító egyesületek európai szociális piacgazdasághoz való hozzájárulásának fokozása nem történhet a tagállamok szociális védelmi intézkedéseinek rovására; mivel ugyanakkor az önkéntes szociális védelem nem léphet a kötelező szociális biztonság helyébe; mivel tiszteletben kell tartani a szociális védelmi rendszerek sokféleségét, amelyek bizonyos esetekben kizárólag állami rendszerek, olykor biztosító egyesületek, némely esetben pedig e kettőt ötvözik; mivel az európai biztosító egyesület statútuma nélkülözhetetlen, ugyanakkor nem szolgálhat a szociális védelem területén mutatkozó tagállami hiányosságok pótlására;

X.  mivel ez remélhetőleg valamennyi munkavállaló – különösen a kisvállalkozások munkavállalói – számára meg fogja könnyíteni és ösztönözni fogja a biztosító egyesületekhez történő csatlakozást;

Y.  mivel ebben az esetben a munkavállalók biztosító egyesületi rendszerekhez történő csatlakozását remélhetőleg a társadalombiztosítási járulékok alóli mentességgel vagy adómentességgel ösztönzik majd;

Z.  mivel azon kihívásokra tekintettel, amelyekkel a kormányok a szociális védelemmel kapcsolatban szembesülnek, a biztosító egyesületek segíthetnek megfizethető biztonsági hálót biztosítani a veszélyeztetettek számára; mivel a biztosító egyesületek további és megfizethető lehetőségeket kínálnak az Unió polgárainak;

AA.  mivel egyes biztosító egyesületek erőteljes önkéntes dimenzióval rendelkeznek, és ezt az önkéntes szellemiséget meg kell őrizni és elő kell segíteni;

AB.  mivel néhány tagállamban a biztosítási szolgáltatások mellett a biztosító egyesületek alacsony kamatozású vagy kamatmentes hitelszolgáltatást is nyújtanak a tagjaik számára;

AC.  mivel – kereskedelmi alapokon nyugvó versenytársaikhoz képest – a biztosító egyesületek hozzáadott értéke uniós szinten még erősebb lesz, figyelembe véve gazdasági súlyukat és az Unión belüli versenyhelyzetre gyakorolt hatásukat;

AD.  mivel a szociális gazdaság – és különösen a biztosító egyesületek – a nyereségességet a szolidaritással ötvözve alapvető szerepet játszanak az Unió gazdaságában, minőségi és helyi munkahelyeket teremtve, megerősítve a társadalmi, gazdasági és regionális kohéziót, társadalmi tőkét hozva létre, előmozdítva az aktív polgári részvételt, a szolidaritáson alapuló szociális jólétet és egy demokratikus értékekkel rendelkező gazdasági formát, amely az embert helyezi a középpontba és támogatja a fenntartható fejlődést, valamint a szociális, környezeti és technológiai innovációt;

AE.  mivel a biztosító egyesületek arra hivatottak, hogy a magánszektor mellett szerepet vállaljanak ezen kihívások megválaszolásában, valamint ezért képeseknek kell lenniük arra, hogy az Unión belül az egyéb társasági formákkal egyenlő feltételek mellett versenyezzenek; mivel a meglévő európai statútumok – például az európai szövetkezet (SCE) vagy az európai részvénytársaság (SE) statútuma– nem alkalmazhatók a biztosító egyesületekre az irányítási modelljeik különbözőségei miatt;

AF.  mivel sajnálatos az Unió jogi szabályozásában fennálló joghézag, hiszen a biztosító egyesületekről a szerződések nem tesznek külön említést, és üzleti modelljükre semmilyen másodlagos jogi szabályozás nem vonatkozik, minthogy az csak a magán- és állami vállalatokra terjed ki, ami sérti a biztosító egyesületek jogállását, hátráltatja fejlődésüket és a határokon átnyúló tevékenységű csoportok létrehozását;

AG.  mivel a biztosító egyesületek európai statútuma alapvetően fontos az egységes európai piacba való jobb integrálódás, ezen egyesületek sajátosságainak megfelelőbb elismerése, valamint annak érdekében, hogy hatékonyabban hozzájárulhassanak a növekedést és a foglalkoztatást középpontba állító Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához; mivel az európai statútum emellett ösztönzően hatna az európai polgárok mobilitására is, azáltal, hogy lehetővé tenné a biztosító egyesületek számára, hogy egyszerre több tagállamban nyújtsanak szolgáltatást, ekként pedig összefüggőbb és koherens egységes piacot teremtene;

AH.  mivel a biztosító egyesületek európai statútuma népszerűsíthetné az önsegélyezésen alapuló kölcsönösségi modellt a kibővített Európában és különösen az új tagállamokban, ahol egyes jogrendszerekben ilyen nem létezik; mivel egy – értelemszerűen az Unió egész területén alkalmazandó – uniós rendelet kettős előnnyel járna: hivatkozási alapként biztosítaná ezen országok számára az európai statútumot, valamint javítaná az ilyen típusú vállalkozások státuszát és közismertségét;

AI.  mivel a statútum lehetőségeket kínálhatna a biztosító egyesületek számára a jövőbeli versenyképességük megőrzését biztosító méretgazdaságosság megteremtésére, valamint a statútumnak köszönhetően növekedne a biztosító egyesületek uniós politikai döntéshozatalban megnyilvánuló értékének elismertsége;

AJ.  mivel a biztosító egyesületek stabil és fenntartható intézmények, amelyek a pénzügyi válság során valamennyi gazdaságban ellenállónak bizonyultak, és különösen a biztosítás és a szociális védelem terén hozzájárultak egy ellenállóképesebb, diverzifikáltabb piac megteremtéséhez; mivel a biztosító egyesületek különösen aktívak a népesség elöregedése és a szociális szükségletek terén; mivel a biztosító egyesületek nyugdíjakkal kapcsolatos szerepvállalása további lehetőségeket kínál az Unió polgárainak, továbbá fontos szerep hárul rájuk az európai szociális modell fenntartásában;

AK.  mivel a biztosító egyesületek nem bocsátanak ki részvényt, hanem közös tulajdonban állnak és többletjövedelmüket a tagok közötti szétosztás helyett visszaforgatják; mivel ennek köszönhetően a biztosító egyesületek más magánszektorbeli vállalatoknál nagyobb ellenállást mutattak a válsággal szemben;

AL.  mivel az európai statútum a biztosító egyesületekre alkalmazandó, meglévő nemzeti jogi rendelkezéseket kiegészítő önkéntes eszköz lenne, ekként pedig nem érintené a létező statútumokat, hanem egyfajta „huszonnyolcadik” rendszerként megkönnyítené a biztosító egyesületek számára a határokon átnyúló tevékenységek végzését;

AM.  mivel a Bizottságnak figyelembe kell vennie a biztosító egyesületek jellegzetességeit az egyenlő versenyfeltételek garantálása érdekében a hátrányos megkülönböztetés további előfordulásainak elkerülése, az új jogszabályok arányossága, valamint a tisztességes, versenyképes és fenntartható piac biztosítása céljából;

AN.  mivel a biztosítási ágazatnak – az ágazat egészének versenyképesebbé, kevésbé kockázatossá és a változó pénzügyi és gazdasági körülményekkel szemben ellenállóbbá tételének érdekében történő – diverzifikációjára irányuló igény fokozódik, ily módon hangsúlyozva a szerepet, amelyet a biztosító egyesületek a részvénytársasági formában működő versenytársaikhoz képest játszhatnak;

AO.  mivel a biztosító egyesületek erőteljes és növekvő versenynek vannak kitéve, különösen a biztosítási ágazatban, és mivel közülük néhány kapitalizálódik, valamint „financializálódik”;

AP.  mivel az Unió és az Európai Gazdasági Térség legalább hat tagállamában lehetetlen jogilag kölcsönös típusú szervezeteket létrehozni; mivel ez piaci torzulásokhoz vezet; mivel az európai statútum orvosolhatná ezt, és az említett tagállamokban is ösztönözhetné biztosító egyesületek létrehozását;

AQ.  mivel a biztosító egyesületek nem rendelkeznek a fejlődésük és a belső piacon belüli, határokon átnyúló tevékenységeik elősegítéséhez szükséges jogi eszközökkel; mivel más társasági formák esetében létezik európai statútum, a biztosító egyesületek továbbra is hátrányos helyzetben vannak; mivel európai statútum hiányában a biztosító egyesületek a határokon átnyúló tevékenységeik során gyakran nem megfelelő jogi eszközök alkalmazására kényszerülnek, ami kapitalizálódásukhoz vezet;

AR.  mivel a biztosító egyesületekre vonatkozó nemzeti jogszabályok jelentős eltéréseket mutatnak az Unión belül, valamint az európai statútum lehetővé tenné transznacionális biztosító egyesületek létrehozását, megerősítve ezáltal az EU-n belüli szociális védelmi modellt;

AS.  mivel maguknak a biztosító egyesületeknek kell terjeszteniük a központi értéküket jelentő kölcsönösség elgondolását, valamint meggyőzni a jövőbeni tagokat arról, hogy ez költséghatékony és fenntartható alternatívát jelent a kereskedelmi szolgáltatókkal szemben;

AT.  mivel meg kell akadályozni, hogy a biztosító egyesületek – versenyképességük fenntartása érdekében – kereskedelmi alapokon nyugvó versenytársaik hasonmásaivá válását célzó lépéseket tegyenek, például a tagság feltételeként kockázatszelekciós vagy még szigorúbb kritériumok bevezetésével, vagy akár a szavatoló tőke növelése érdekében részvények kibocsátásával;

AU.  mivel előfordulhat, hogy a biztosító egyesületek – különösen a közepes méretűek – kénytelenek nagyobb szervezetek, köztük akár részvénytársaságok részévé válni (kapitalizálódással), növelve ezzel az érintett szervezetek és kötvénytulajdonosok közötti távolságot;

AV.  mivel statútum hiányában továbbra is akadályba ütközik a határokon átnyúló együttműködés és a biztosító egyesületek egyesülése;

1.  az Unióban működő biztosító egyesületek helyzetéről a közelmúltban készült tanulmány fényében, valamint szem előtt tartva, hogy a Parlament több alkalommal egyértelműen állást foglalt az európai biztosító egyesületek statútuma mellett, kéri a Bizottságot, hogy a mellékletben meghatározott részletes ajánlásokat követve mielőbb nyújtson be egy vagy több olyan javaslatot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke vagy esetleg 114. cikke alapján, amely lehetővé teszi a biztosító egyesületek európai szintű és határokon átnyúló léptékű működését;

2.  megerősíti, hogy az ajánlások tiszteletben tartják az alapvető jogokat és a szubszidiaritás elvét;

3.  úgy véli, hogy a kért javaslat pénzügyi vonatkozásait a megfelelő költségvetési forrásokból kell fedezni;

4.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és az ahhoz kapcsolódó részletes ajánlásokat a Bizottságnak és a Tanácsnak.

(1) HL C 297. E, 2006.12.7, 140. o. (2) HL C 303. E, 2006.12.13, 114. o. (3) HL C 76. E, 2010.3.25., 16. o. (4) HL C 99. E, 2012.4.3., 19. o. (5) HL C 199. E, 2012.7.7., 187. o. (6) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0259. (7) http://www.europarl.europa.eu/committees/en/studiesdownload.html?languageDocument=EN&file=83593 (8) Az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet (HL L 207, 2003.8.18., 1. o.). (9) A Bizottság 2011. április 13-i, „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez – Együtt egy újfajta növekedésért” című közleménye (COM(2011)0206). (10) Lásd a fent említett COM(2011)0206 dokumentumot.

A KÉRT JAVASLAT TARTALMÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES AJÁNLÁSOK

Az európai biztosító egyesületek statútumára vonatkozó ajánlások

1. ajánlás (az európai biztosító egyesületek statútumának célkitűzéseiről)

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződésben egyértelműen meg kell jeleníteni a vállalkozások sokféleségének elvét, és javasolja a biztosító egyesületek beillesztését az Európai Unió működéséről szóló szerződés 54. cikkébe.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy csak különböző stratégiák és intézkedések ötvözésével teremthetők meg a biztosító egyesületek számára ahhoz szükséges egyenlő versenyfeltételek – így az európai statútum is –, hogy szervezetüket és tevékenységeiket európai dimenzióval ruházzák fel, valamint hogy megfelelő jogi eszközöket biztosítsanak számukra a határokon átnyúló és transznacionális tevékenységeik elősegítése céljából. E tekintetben a biztosító egyesületek Unió-szerte sajátos irányítási elveik szerint működhetnének.

Az Európai Parlament úgy véli, hogy az európai biztosító egyesületek statútuma választható jogi eszköz formájában önkéntes rendszert fog létrehozni, lehetővé téve a biztosító egyesületek számára, hogy különböző tagállamokban folytassák tevékenységeiket, valamint hogy olyan országokban jelenjenek meg, ahol jelenleg nem léteznek, ennélfogva ragaszkodik ahhoz, hogy az európai biztosító egyesület sajátos uniós jelleggel bíró, európai társasági jogi formának minősüljön.

Az Európai Parlament ugyanakkor emlékeztet arra is, hogy a jogalkotási kezdeményezések változatlanul hagyják a különböző hatályos nemzeti jogszabályokat, és hogy e jogalkotási kezdeményezések nem tekinthetők úgy, mint amelyek a tagállamok biztosító egyesületekre alkalmazandó jogszabályainak közelítésére irányulnak.

2. ajánlás (az európai biztosító egyesületek statútumának elemeiről)

Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe, hogy egy ilyen opcionális rendelet alkalmazásának lehetővé tétele a tagállami jogszabályokban magában kell, hogy foglalja a biztosító egyesületek irányítási jellemzőit és elveit;

Az Európai Parlament úgy véli, hogy a statútumnak pontos és egyértelmű feltételeket kell megállapítania az európai biztosító egyesületek valódi és hatékony új kategóriájának létrehozására vonatkozóan, és e tekintetben alapvető fontosságúnak tartja, hogy szem előtt kell tartani az európai jogi személyek korábbi statútumainak modelljét, amelyek esetében a tagállamok számára biztosított, jelentős mértékű rugalmasság és a hozzáadott érték hiánya miatt nem jöhettek létre az ehhez hasonló európai eszköz sikeres alkalmazásának feltételei.

Az Európai Parlament felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 352. cikke alapján foglalja bele a javasolt rendeletbe a természetes személyek alkotta társaságokon alapuló biztosító egyesületek legfőbb jellemzőit, nevezetesen a kockázatok kiválasztása tekintetében érvényesülő megkülönböztetési tilalom elvét és a tagok általi demokratikus irányítást, azzal a céllal, hogy a kölcsönösség jegyében javítsák a helyi közösségek és a szélesebb társadalom szociális körülményeit.

Az Európai Parlament hangsúlyozza, hogy a szolidaritás elve nagy jelentőséggel bír a biztosító egyesületek esetében, amelyeknek ügyfelei egyúttal tagok is, ennélfogva érdekeik közösek; emlékeztet a tőke közös tulajdonának elvére és annak oszthatatlan voltára; valamint hangsúlyozza a felszámolás esetén követendő pártatlan felosztás elvének, vagyis annak fontosságát, hogy az eszközöket más biztosító egyesületeknek vagy olyan szervnek juttassák, amely a biztosító egyesületek támogatását és népszerűsítését tűzte ki célul.

3. ajánlás (az európai biztosító egyesületek statútumának hatályáról és alkalmazási köréről)

4. ajánlás (az európai biztosító egyesületek irányításáról)

Az európai biztosító egyesületeket – tagjaik javára – demokratikusan kell irányítani és kollektívan kell finanszírozni. A statútumnak elő kell írnia, hogy a tagok a biztosító egyesület kollektív tulajdonosai.

Az európai biztosító egyesületek statútumaiban kormányzási és irányítási szabályokat kell meghatározni a következőkre vonatkozóan: közgyűlés (amely lehet az összes tag közgyűlése vagy a tagok delegáltjainak közgyűlése), felügyeleti szerv, valamint irányító vagy ügyviteli szerv, a statútumban elfogadott formától függően.

A közgyűlésen elviekben valamennyi (természetes vagy jogi személy) tagnak vagy delegáltnak azonos számú szavazattal kell rendelkeznie.

Az irányító szerv tagját vagy tagjait a felügyeleti szervnek kell kineveznie és visszahívnia. A tagállam azonban előírhatja vagy lehetővé teheti, hogy a statútum előírja, hogy a közgyűlés nevezze ki az irányító szerv tagját vagy tagjait.

Egyazon időben ugyanaz a személy nem lehet tagja az irányító szervnek és felügyelő szervnek is.

A Szolvencia II irányelvnek a biztosító egyesületek vállalatirányítására gyakorolt hatását szorosan figyelemmel kell kísérni.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/56/EK irányelve (2005. október 26.) a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről (HL L 310., 2005.11.25., 1. o.). (2) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o).