Index 
 Előző 
 Következő 
 Teljes szöveg 
Eljárás : 2013/2045(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A7-0275/2013

Előterjesztett szövegek :

A7-0275/2013

Viták :

PV 10/09/2013 - 17

Szavazatok :

PV 11/09/2013 - 5.17

Elfogadott szövegek :

P7_TA(2013)0365

Elfogadott szövegek
PDF 303kWORD 58k
2013. szeptember 11., szerda - Strasbourg Végleges kiadás
A fiatalok munkanélküliségének kezelése: a kilábaláshoz vezető lehetséges utak
P7_TA(2013)0365A7-0275/2013

Az Európai Parlament 2013. szeptember 11-i állásfoglalása a fiatalok munkanélküliségének kezelése: a kilábaláshoz vezető lehetséges utak (2013/2045(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a fiatalok munkaerőpiachoz való hozzáférésének elősegítéséről, a gyakornokok és az ipari tanulók státuszának megerősítéséről szóló, 2010. július 6-i állásfoglalására(1) ,

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló bizottsági közleményre (COM(2011)0933) és a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezésről szóló 2012. május 24-i állásfoglalására(2) , továbbá a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezéssel kapcsolatban a Bizottsághoz intézett, szóbeli választ igénylő kérdésére(3) ,

–  tekintettel a „Több lehetőséget a fiataloknak” kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági közleményre (COM(2012)0727),

–  tekintettel a Bizottság „Mozgásban az ifjúság” című közleményére (COM(2010)0478),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek a fiatalok foglalkoztatásának előmozdításával történő megvalósításáról szóló, 2011. június 17-én Luxembourgban elfogadott tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az Európai Tanácsnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről szóló, 2013. február 7-i következtetéseire,

–  tekintettel „A szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréért: a szociális partnerek európai szintű konzultációjának második szakasza az EUMSZ 154. cikke értelmében” című, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0728),

–  tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra irányuló, 2012. december 5-i bizottsági javaslatra (COM(2012)0729),

–  tekintettel az „Ifjúsági garancia: finnországi és svédországi tapasztalatok” című 2012. június 13-i Eurofound-jelentésre,

–  tekintettel az ifjúsági garanciaprogramról szóló, 2013. január 16-i állásfoglalására(4) ,

–  tekintettel az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásról a Tanács keretében elért, 2013. február 28-i politikai megállapodásra,

–  tekintettel „Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése. Megújított nyílt koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére” című, 2009. április 27-i bizottsági közleményre (COM(2009)0200),

–  tekintettel az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslat (COM(2011)0607) módosítására irányuló javaslatra,

–  tekintettel az Európai Tanács tagjainak a „Cél a növekedésorientált konszolidáció és a munkahelyteremtést ösztönző növekedés” című, 2012. január 30-i nyilatkozatára,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek mobilitásáról és befogadásáról, valamint a 2010–2020 közötti időszakra vonatkozó európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló, 2011. október 25-i állásfoglalására(5) ,

–  tekintettel a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartára, amelyet az Európai Ifjúsági Fórum dolgozott ki a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel együttműködésben,

–  tekintettel a „Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában” című, 2012. október 22-i Eurofound-jelentésre(6) ,

–  tekintettel „A fiatalok munkaerő-piaci részvételének fokozását célzó szakpolitikai intézkedések hatékonysága” című, 2012. december 21-i Eurofound-jelentésre(7) ,

–  tekintettel „A fiatal munkavállalók segítése a válság idején: hogyan működnek közre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek?” című, 2011. április 29-i Eurofound-jelentésre(8) ,

–  tekintettel a migránsok integrációjáról, ennek munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásának külső dimenziójáról szóló, 2013. március 14-i állásfoglalására(9) ,

–  tekintettel a „Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – Legfrissebb szakpolitikai fejlemények” című, 2012. február 7-i Eurofound-jelentésre(10) ,

–  tekintettel „Az egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő fiatalok aktív befogadása” című, 2013. január 15-i Eurofound-jelentésre(11) ,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére, valamint a Regionális Fejlesztési Bizottság, a Kulturális és Oktatási Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményére (A7-0275/2013),

A.  mivel 2013 júniusában az aktív korú fiatalok 23,5%-ának nem volt munkahelye, ezen belül az arányuk Ausztriában és Németországban 10% vagy annál alacsonyabb volt, míg Görögországban elérte a 64,2%-ot, ami jelentős földrajzi különbségeket jelez a tagállamok között és a tagállamokon belül egyaránt; mivel a legfrissebb adatok és előrejelzések szerint néhány tagállamban a fiatalok helyzete tovább romlik;

B.  mivel a 25 év alatti nők körében továbbra is nő a munkanélküliség – 2009 és 2012 között 18,8%-ról 22,1%-ra emelkedett –, és a rendelkezésre álló legfrissebb adatok szerint jelenleg eléri a 22,9%-ot; mivel a munkával szembeni elbátortalanodás, önkirekesztés és kiábrándulás egyre inkább elterjedőben van; mivel a fiatal nők még mindig rosszabb munkaerő-piaci körülményekkel szembesülnek, mint a fiatal férfiak, és mivel ez az európai gazdasági növekedési potenciál jelentős mértékű csökkenését eredményezi azáltal, hogy nem hasznosulnak megfelelő mértékben a magasan képzett nők által szerzett készségek;

C.  mivel 2011-ben a 15–24 éves fiatalok közül 7,5 millió, a 25–29 évesek közül pedig 6,5 millió olyan volt, aki sem oktatásban vagy képzésben, sem foglalkoztatásban nem részesült, köztük kiszolgáltatott csoportok tagjai is; mivel ez súlyos személyes és társadalmi következményekhez – például bizonytalan jövőbeni elhelyezkedési kilátásokhoz, szegénységhez és társadalmi kirekesztettséghez, vagy akár mentális és fizikai diszfunkciókhoz – vezethet; mivel ezek a problémák a közeljövőben várhatóan fokozódni fognak, és súlyos pénzügyi következményekkel járnak a tagállami jóléti rendszerekre nézve;

D.  mivel az, hogy 14 millió nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatal van, nagyobb erőfeszítést tesz szükségessé a tagállamok és az európai intézmények részéről a fiatalok munkaerő-piaci reintegrációja érdekében; mivel a fiatalok igényei Európa-szerte igen eltérőek, és ezért a munkaerő-piaci integrációra irányuló intézkedéseket mindig az adott csoport igényeihez kell igazítani, adott esetben személyes értékelési politikák bevonásával;

E.  mivel a fiatalok munkaerőpiacról való távolmaradásából eredő gazdasági veszteséget 2011-ben a tagállamokban 153 milliárd euróra becsülték, ami az uniós GDP 1,2%-ának felel meg(12) ; mivel ez az összeg messze meghaladja azt a becsült 10 milliárd eurót, amibe 2 millió új munkahely fiatalok számára történő létrehozása kerülne(13) ; és mivel ez súlyos, hosszú távú társadalmi és gazdasági terhet jelent az egész Európai Unió számára;

F.  mivel a fiatalok munkanélkülisége nagymértékben hozzájárul a migráció számos tagállamban tapasztalható ugrásszerű növekedéséhez; mivel a mobilitást és a migrációt választók csak nagyon kis része teszi azt önkéntesen, és nem a kényszerítő gazdasági helyzetre válaszul;

G.  mivel a növekedés és foglalkoztatás megteremtése, valamint a belső kereslet fokozása érdekében az Európai Unióban jelentős befektetésekre van szükség; mivel a tagállamok rövid távú gazdasági helyzetének és munkaerő-piaci körülményeinek jelentős javítása érdekében az uniós GDP 2%-ának megfelelő beruházási csomagra van szükség; mivel ez az intézkedés elsődlegesen a fiataloknak mint a válság által legsúlyosabban érintett csoportnak az érdekét szolgálná;

H.  mivel gazdasági válságok idején a fiatalok különösen hátrányos helyzetben vannak, más csoportoknál is inkább; mivel sok fiatal esetében számítani lehet arra, hogy a jelenlegi munkanélküliség tartós munkanélküliséggé válik, ami nagyban növeli a társadalmi kirekesztés veszélyét; mivel ennek riasztó következményei vannak a fiatalok számára, mert rontja az önbecsülésüket, nem engedi megvalósulni az ambícióikat, csökkenti keresetüket és karrierlehetőségeiket, és késlelteti azt, hogy független felnőtt életet kezdhessenek, ideértve a családalapítást is, ebből eredően pedig a társadalmi következményei is súlyosak, mivel rövid és hosszú távon egyaránt hátrányosan befolyásolja az európai társadalmi, gazdasági és demográfiai helyzetet, növelve annak valószínűségét, hogy a fiatalok idős korukban szegénységben fognak élni, mivel aktív korukban nem tudnak folyamatosan nyugdíjjárulékot fizetni;

I.  mivel az EK-Szerződés 13. cikke kifejezetten felhatalmazza a Közösséget arra, hogy küzdjön a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen; mivel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv ellenére a fiatal nők továbbra is életkoron és nemen alapuló megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor belépnek a munkaerőpiacra;

J.  mivel a fiatalkori munkanélküliség általánosan magas szintje ellenére az Európai Unióban mintegy négymillió állás betöltetlen(14) a készségek nem megfelelő volta miatt; mivel bizonyos területeken, így az ikt és a K+F ágazatokban folyamatos és egyre nagyobb a kereslet a magasan képzett munkaerő iránt, amely nem áll rendelkezésre;

K.  mivel az ILO az euróövezet kiadásainak 0,5%-át kitevő mértékű, 21 milliárd eurós költségvetést javasolt az ifjúsági garancia Unión belüli teljes körű megvalósításához;

L.  mivel az Európa 2020 stratégia keretében az EU vállalta az iskolázottsági szintek növelését, az iskolai lemorzsolódási arány 10% alá csökkentését 2020-ig, a felsőfokú vagy azzal egyenértékű tanulmányokat elvégző 30–34 évesek arányának legalább 40%-ra, valamint a 20–64 évesek foglalkoztatási arányának 75%-ra történő emelését;

M.  mivel a válság – főként a fiatalok körében – a bizonytalan foglalkoztatás terjedéséhez vezetett, és mivel a teljes munkaidős állásokat gyakran rövid, határozott idejű munkaszerződésekkel, részmunkaidős foglalkoztatással és fizetetlen munkával váltják fel;

N.  mivel a fiatalok egyre gyakrabban kényszerülnek akár fizetetlen, akár fizetett szakmai gyakorlatot vállalni, és mivel e körülmény hátrányosan érinti a kevésbé jómódúakat; mivel fel kell ismerni a gyakornokok olcsó munkaerőként történő kizsákmányolásának problémáját, és ezért szükség van a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére;

O.  mivel a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása szempontjából húzóerőnek számító kkv-knál és mikrovállalkozásoknál a gazdasági válság következtében több mint 3,5 millió munkahely szűnt meg, és jelentősen visszafogták a munkaerő-felvételt, a munkahelyek megszűnése pedig minden munkavállalóra kihatott, különös tekintettel a fiatalokra;

P.  mivel a fiataloknak joguk van a készségeiknek megfelelő minőségi munkahelyhez; mivel az európai fiatalok méltósága és önállósága szempontjából alapvető fontosságú a minőségi munkahely;

Q.  mivel a 2008-ban láthatóvá vált gazdasági válság a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot egyaránt negatívan befolyásolta, ezáltal drámai mértékben fokozta a munkahelyi kilátások bizonytalanságát, és minden munkanélküli számára feltétlenül szükségessé tette a jobb tájékozódást a foglalkoztatási kilátásokról; mivel a leginkább rászorulók – köztük a fogyatékossággal élő fiatalok – számára gyakran elérhetetlen az oktatás, a képzés és a készségfejlesztés;

R.  mivel – a gyakorlati készségek középpontba helyezése révén – az egyes tagállamokban létező, a tantermi oktatást a szakképzéssel ötvöző duális szakképzési rendszer és az egyszerre felsőfokú végzettséget és szakképesítést biztosító képzések a válság idején bizonyították értéküket; mivel a Bizottság többször is rámutatott arra, hogy a hatékony duális képzési rendszerek a fiatalok munkanélküliségi arányának alacsonyan tartása mellett biztosíthatják a képzett munkaerővel való folyamatos ellátást;

S.  mivel az oktatásból a munka világába való átmenet a fiatalok életének olyan meghatározó fordulópontja, amely nagymértékben kihat későbbi karrierkilátásaikra, életük során elért keresetükre, valamint hosszú távú szociális helyzetükre; mivel ezzel összefüggésben az oktatáspolitika nem választható el a munkaerő-piaci politikától;

T.  mivel a 2008-ban kezdődött gazdasági válság a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot egyaránt negatívan befolyásolta, ezáltal drámai mértékben fokozta a munkahelyi kilátások bizonytalanságát, és feltétlenül szükségessé tette a tagállami munkahely-teremtési, képzési és oktatási beruházások kérdésének kezelését; mivel a válság következményeként fokozódhatnak a társadalmi konfliktusok és a társadalmi feszültségek;

U.  mivel a foglalkoztatási szolgálatok központi szerepet játszanak a munkaerőpiacon, és ezért magas szintű minőségi előírásoknak kell megfelelniük, amit az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell; hangsúlyozza, hogy e minőségi előírásoknak és az ezekkel kapcsolatos ellenőrzések követelményének ugyanolyan mértékben kell vonatkozniuk az állami, mint a magán foglalkoztatási szolgálatokra;

V.  mivel a munkanélküliség megoldásának része lehet a kiváló minőségű szakoktatási és -képzési rendszerek kialakítása magasan képzett tanárokkal és oktatókkal, innovatív tanulási módszerekkel, kiváló minőségű infrastruktúrával és létesítményekkel és nagy munkaerő-piaci relevanciával, utakat nyitva a továbbtanulás és a továbbképzés előtt;

W.  mivel a fiatalok teszik ki az ideiglenes munkaszerződés keretében foglalkoztatottak 40%-át, miközben az összes foglalkoztatottnak mindössze 13%-át adják, és minden ötödik fiatal tart attól, hogy elveszti munkahelyét;

X.  mivel néhány tagállamban növekvő különbség figyelhető meg a felsőfokú végzettségűek készségei és a munkaerőpiac által megkövetelt készségek között;

Y.  mivel a munkaerő-piaci igények figyelembevétele nem zárja ki azt, hogy a gyermekek a lehető legszélesebb tudásalapot sajátítsák el, hiszen ez biztosítja a legjobban, hogy később képesek legyenek alkalmazkodni a munkaerőpiac változásaihoz és általában az élet kihívásaihoz; mivel a legtöbb tanulmány rámutat, hogy a magas színvonalú kisiskoláskori nevelés fontos az iskolai lemorzsolódás elkerülése és a leghátrányosabb szociális helyzetű gyermekek iskolarendszerbe történő teljes körű integrációjának biztosítása érdekében;

Z.  mivel a nyílt oktatási erőforrások javítják az oktatás minőségét, hozzáférhetőségét és méltányosságát, valamint az ikt és az új technológiák alkalmazása révén elősegítik az interaktív, kreatív, rugalmas és személyre szabott tanulási folyamatot; mivel a nyitott oktatás az egész életen át tartó tanulás támogatása révén elősegíti a folyamatos foglalkoztathatóságot;

AA.  mivel az iskolai és egyetemi tanárok egyaránt a gyorsan változó globális gazdasági környezet példátlan kihívásaival szembesülnek, amely környezetben a fiatalok sikeres oktatása és foglalkoztathatósága szempontjából rendkívül fontos az új készségek és kompetenciák fejlesztése, valamint innovatív megközelítések és modern tanítási technikák kialakítása;

AB.  mivel a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 60%-a nő, akiket azonban gyakran alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkakörbe vagy kevesebb fizetésért alkalmaznak; mivel a fiatal nőket az inaktivitás és a munkakörülmények szempontjából fennálló, nemek közötti különbségek is érintik, amelyek (jelenleg 16,2%-os) bérszakadékot és nyugdíjkülönbségeket eredményeznek;

AC.  mivel a női foglalkoztatást a férfiakéhoz képest nagyobb mértékben érinti a rugalmasság és a bizonytalanság: mivel 2012 harmadik negyedévében a 15 és 24 év közötti, részmunkaidőben dolgozó munkavállalók közel 60%-a nő volt, míg ugyanezen korcsoportban a felsőfokú (egyetemi vagy posztgraduális) végzettségű ideiglenes munkavállalók 64%-a a nők köréből került ki;

AD.  mivel a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27-i 2000/78/EK irányelv 19. cikke és a 2006. július 5-i 2006/54/EK irányelv ellenére a fiatal nők továbbra is életkoron és nemen alapuló megkülönböztetéssel szembesülnek, amikor belépnek a munkaerőpiacra; mivel a kiszolgáltatott társadalmi csoportokhoz – köztük etnikai kisebbségekhez – tartozó nők nagyobb nehézségekkel szembesülnek a hivatalos munkaerőpiachoz való hozzáférés területén;

AE.  mivel a fiatal anyák esetében a gyermekvállalás gyakran akadálya a munkavállalásnak, és ez hozzájárul a nemek közötti foglalkoztatási különbségek növekedéséhez;

AF.  mivel a fiatalokra irányuló foglalkoztatási intézkedéseket be kell építeni egy következetes, jövőorientált és beruházásorientált makrogazdasági stratégiába, amely képes megteremteni a fenntartható XXI. századi munkahelyek létrehozásának, valamint az oktatásból a foglalkoztatásba való eredményes átmenetnek a feltételeit;

1.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatásának fellendítésére irányuló nemzeti és uniós szakpolitikai intézkedéseknek koherenseknek kell lenniük és kölcsönösen ki kell egészíteniük egymást, és különös hangsúlyt kell helyezniük a minőségi (szak)oktatásra, képzésre és munkatapasztalatok biztosítására, lehetővé téve ezáltal a fiatalok számára, hogy jó minőségű, stabil álláshoz jussanak; hangsúlyozza, hogy a méltányosan ellentételezett közérdekű szakmai gyakorlatok és önkéntes tevékenységek lehetőségének megteremtésével lehetővé válhat a fiatalok számára, hogy társadalmilag értékes tevékenységeket folytassanak és szakmai tapasztalatokat szerezzenek;

2.  sajnálja, hogy a jelenlegi válságkezelési intézkedések, amelyek az állami kiadások csökkentésére irányulnak a válság által sújtott országokban, az oktatás, a munkahelyteremtés és a támogató szolgáltatások terén végrehajtott megszorítások révén már közvetlen negatív hatással jártak a fiatalokra;

3.  hangsúlyozza, hogy a munkanélküli fiatalok különféle társadalmi csoportokhoz tartoznak, és ezért szükségleteik és képességeik alapján kell őket osztályozni, hogy a meghozott intézkedések végrehajtása hatékonyabb legyen; véleménye szerint fel kell tárni azokat a kulcskompetenciákat, amelyek lehetővé teszik e fiatalok munkaerőpiacra való gyorsabb, tartósabb és fenntarthatóbb belépését; úgy véli, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani azon fiatalokra, akik nem rendelkeznek semmilyen képesítéssel, nem foglalkoztatottak, és oktatásban vagy képzésben sem vesznek részt;

4.  felszólítja a Bizottságot, hogy azokkal a tagállamokkal együttműködésben, ahol a régiókban a fiatalkorúak munkanélkülisége meghaladja a 25%-ot, teremtsen munkahelyeket az érintett fiatalok legalább 10%-a számára, így kezelvén a fiatalok munkanélküliségét. ;

5.  hangsúlyozza a fiatalokra irányuló külön intézkedéseket tartalmazó, munkahelyteremtést célzó aktív, átfogó és integrált munkaerő-piaci politika szükségességét egyrészt a rendelkezésre álló források elherdálásának elkerülése, másrészt annak érdekében, hogy a fiatalok körében a munkanélküliség csökkenjen, ne pedig „visszaforgatódjon”; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a más tagállamokban bevált módszerekre vonatkozó példák adott munkaerőpiacon való megvalósíthatóságát, és hogy éljenek azokkal az intézkedésekkel, amelyek megfelelőek a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség elleni küzdelemhez; rámutat a szakoktatással és -képzéssel, illetve duális oktatási rendszerekkel rendelkező országokban az oktatásból a munkába való átmenet javítása – és ezáltal a képzés során szerzett készségek és a munkaerő-piaci kereslet közötti szakadék áthidalása – terén szerzett jó tapasztalatokra; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata, hogy tevékeny támogatást nyújtson ezekhez az erőfeszítésekhez, és felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a szakképzési rendszerekkel kapcsolatos tagállami reformlépésekről; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a társadalmi kirekesztés magas kockázatának kitett veszélyeztetett csoportokra, köztük a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy gyűjtsön össze a fiatalok képzésével kapcsolatos sikertörténeteket, és kézikönyv formájában tegye közzé őket más tagállamok számára;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy évente nyújtson be jelentést a szakképzési rendszerek tekintetében végrehajtott tagállami reformokról, és ezzel tegyen hosszú távú, strukturális hozzájárulást a fiatalok foglalkoztathatóságának javításához;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy egy tágan meghatározott, nem diplomához kötött európai alapszakmákat tartalmazó lista segítségével dolgozza ki a modern duális oktatási rendszer minőségi iránymutatásait;

9.  hangsúlyozza a felsőoktatásban és szakoktatásban alkalmazott minőségi szabványok és a hozzáférhetőség javításának fontosságát; hasonlóképpen kiemeli a nyelvtanulás jelentőségét az oktatásban, valamint a szakoktatásban és -képzésben;

10.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok foglalkoztatását és foglalkoztathatóságát erősítő különféle intézkedések sikeres, integrált módon történő kialakításához, végrehajtásához és ellenőrzéséhez elengedhetetlen az összes érdekelt fél helyi, regionális, nemzeti és európai szintű bevonása, ideértve a szociális partnereket, a foglalkoztatási szolgálatokat, a képzési és oktatási hatóságokat, az egyes munkáltatókat, a nem kormányzati szervezeteket, és különösen a hallgatói és ifjúsági szervezeteket; hangsúlyozza, hogy a fiatalok tartós és minőségi foglalkoztatását előmozdító intézkedéseknek rugalmasnak kell lenniük annak érdekében, hogy igazodni tudjanak a folyamatosan változó munkaerő-piaci igényekhez; megjegyzi, hogy rugalmas és ugyanakkor megbízható szerződéses viszonyokra, hatékony újrabeilleszkedési politikákra és modern szociális biztonsági rendszerekre van szükség; hangsúlyozza, hogy a fiatalok korai, a középfokú iskolai végzettség megszerzését jóval megelőző pályaorientációja különösen hasznos, mivel megkívánja, hogy a szülők és az iskolák fejlesszék arra irányuló képességeiket, hogy segítsék és tanácsokkal lássák el a diákokat tanulmányaikat és azt követő pályájukat illetően;

11.  felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek intézkedéseket annak érdekében, hogy a várható jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez való igazodás érdekében az oktatási programokban prioritást kapjanak a tudományos, technológiai, mérnöki és matematikai területek;

12.  hangsúlyozza, hogy a kollektív tárgyalás fontos szerepet játszik a fiatal munkavállalók munkakörülményeinek előmozdításában és javításában;

13.  elismeri, hogy a megfelelő készségekbe való befektetés fontos tényező abban, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak az innovációhoz és versenyképességük visszanyeréséhez;

14.  felszólítja a tagállamokat, hogy ismerjék el a gyorsan változó globális gazdasági környezet azon, példa nélkül álló kihívásait, amelyekkel az iskolai és egyetemi tanárok is szembesülnek; megjegyzi, hogy a fiatalok sikeres oktatásának és munkahelyi kilátásainak kulcstényezője az új készségek és a kompetenciakészlet, az innovatív megközelítések és az oktatás és tanulás korszerű módszereinek kialakítása;

15.  felhívja a tagállamokat, hogy az oktatáson, valamint a civil társadalmi és – minőségi – ifjúsági kezdeményezéseken keresztül bátorítsák és támogassák a fiatalok, különösen a nők demokratikus életben való részvételét, és használják ki a meglévő és új eszközöket a politikák kidolgozásához való hozzájárulás érdekében, ezzel javítva a fiatalok fejlődését, jólétét és társadalmi integrációját;

16.  komolyan aggódik az oktatás, képzés és ifjúságpolitika területén alkalmazott tagállami költségvetési megszorítások miatt, amelyek következtében a fiatalok az oktatáson és a foglalkoztatáson egyaránt kívül rekedhetnek, és emlékeztet arra, hogy az oktatás és a képzés költségvetési támogatása a jövőre irányuló szükséges és felbecsülhetetlen befektetést jelenti;

17.  kéri az oktatói személyzet fokozott szakoktatását és -képzését, főként a korszerű oktatási módszertanra, valamint az új technológiák használatára vonatkozóan; rámutat, hogy az egész életen át tartó tanulás a kisgyermekkori neveléssel kezdődik, és hangsúlyozza, hogy ennek során mindenekelőtt a nyelvi kompetenciát kell élvezetes formában fejleszteni;

18.  felhívja a figyelmet a javasolt uniós hitelgarancia-rendszer szerepére – amelyet az EU-ban és harmadik országokban nappali tagozatos mesterképzésben részt vevő hallgatók vehetnek igénybe –, amely még inkább elősegíti a fiatalok mobilitását és az egyetemek többdimenziós rangsorolását;

19.  úgy véli, hogy a munkahelyek azonosításának lehetővé tétele érdekében figyelembe kell venni a helyi szükségleteket és a területi sajátosságokat, különösen az innovatív ágazatokban, így a „zöld” szegmensekben és a szociális vállalkozások terén, az integrált területfejlesztési stratégiák keretében;

20.  felkéri a tagállamokat, valamint a regionális és helyi hatóságokat, hogy alakítsanak ki képzési és foglalkoztatási elemeket is magukban foglaló integrált területfejlesztési stratégiákat, kezdve a korai iskolaelhagyást megelőző intézkedésekkel, valamint hogy alakítsanak ki életpályamodelleket a fiatalok számára;

21.  elismeri, hogy egyes régiók, ahol a fiatalok körében a munkanélküliség mértéke meghaladja a 25%-ot, különösen nehéz helyzetben vannak; üdvözli, hogy a fiatalok foglalkoztatását segítő uniós támogatást tovább fogja növelni a javasolt uniós ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés, amely a 2014–2020 közötti hétéves időszakra 8 milliárd eurós maximális költségvetéssel rendelkezik; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az ILO szerint az ifjúsági garancia hatékony végrehajtásához csak az euróövezetben 21 milliárd euróra lenne szükség; egyetért azzal, hogy a fiataloknak szóló foglalkoztatási kezdeményezést támogató külön költségvetési előirányzatot és az ESZA-forrásokból előirányzott megfelelő összeget előre kell ütemezni;

22.  hangsúlyozza a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség és a tartós munkanélküliség felszámolását célzó azonnali intézkedések szükségességét; hangsúlyozza továbbá a fiatalok tartós, fenntartható és színvonalas munkahelyekhez juttatásának szükségességét;

23.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalokra vonatkozó nemzeti joganyagot és különösen a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló 2000/78/EK irányelven alapuló nemzeti jogszabályokat ne használják fel arra, hogy megkülönböztetést alkalmaznak a fiatal munkavállalók szociális juttatásokhoz való hozzáférése tekintetében; úgy véli, sokkal többet kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók tisztában legyenek az említett jogszabály szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel;

24.  felszólítja a tagállamokat, hogy aktualizálják regionális fejlesztési stratégiáikat, hogy azok tükrözzék a foglalkoztatás ösztönzésére irányuló intézkedéseket, ideérve a fiatalok foglalkoztatását is;

25.  üdvözli az EPSCO Tanács 2013. február 28-i határozatát, amellyel jóváhagyta az ifjúsági garancia végrehajtásáról szóló tanácsi ajánlást, és kéri a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket az ifjúsági garanciarendszerek nemzeti szintű ambiciózus megvalósítása érdekében; szorgalmazza a célcsoportok kiterjesztését a 30 éven aluli fiatalokra, köztük a diplomásokra és a képzési rendszereket végzettség nélkül elhagyókra; hangsúlyozza, hogy ezen intézkedés sikere nagymértékben függ egy sor olyan szakpolitikai intézkedéstől és keretfeltételtől, mint az oktatásba és képzésbe, az infrastruktúrába és a foglalkoztatási szolgálatok kapacitásába való megfelelő beruházás, a hallgatói és diplomás helyek elérhetősége, a minőségi tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok, valamint a munkahelyteremtést elősegítő általános politikák; megfelelő nyomon követésre szólít fel a tagállamok nemzeti reformprogramjain keresztül és az európai szemeszter keretében a nemzeti ifjúsági garanciarendszerek ellenőrzése, értékelése és folyamatos tökéletesítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garanciarendszereket integrálni kell a nemzeti aktív munkaerő-piaci intézkedések szélesebb keretébe;

26.  tájékoztatja a tagállamokat, hogy a Parlament szorosan nyomon kívánja követni valamennyi tagállam tevékenységeit az ifjúsági garancia megvalósítása érdekében, és felkéri az ifjúsági szervezeteket, hogy rendszeresen tájékoztassák a Parlamentet a tagállami fellépésekről készített elemzésükről;

27.  felszólítja a nemzeti parlamenteket, hogy az ifjúsági szervezetekkel együtt vonják felelősségre kormányaikat az ifjúsági garancia megvalósításával kapcsolatban, és biztosítsák, hogy minden (munkanélküli vagy a formális oktatásból kilépő) fiatal négy hónapon belül jó minőségű ajánlatot kapjon a foglalkoztatásra, az oktatás folytatására vagy szakmai gyakorlatra;

28.  hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ifjúsági garanciarendszerek végrehajtására irányuló erőfeszítések és támogatások nem vethetik vissza a strukturális erőfeszítéseket és reformokat, amelyeknek alkalmassá kell tenniük egyes tagállamok oktatási rendszereit és munkaerőpiacait a jövőbeli kihívások kezelésére;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy az Európa 2020 stratégia „Mozgásban az ifjúság” elnevezésű kiemelt kezdeményezésével összhangban álló integrált általános megközelítés alkalmazásával foglaljon bele a programjaiba kifejezetten a fiatalok munkanélküliségének leküzdésére irányuló intézkedéseket is;

30.  emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az Európa 2020 stratégia keretében tett kötelezettségvállalásukra, miszerint a nők és férfiak körében egyaránt 75%-ra emelik a foglalkoztatottságot, és arra figyelmeztet, hogy az ifjúsági munkanélküliség jelenlegi szintje a nők egész generációjának munkaerőpiacról való kiszorulását eredményezheti, növelve láthatatlanságukat és kiszolgáltatottságukat;

31.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyomon és tegyék közzé az ifjúsági munkanélküliség felszámolását célzó szakpolitikákkal kapcsolatos valamennyi – többek között az ifjúsági garanciaprogram végrehajtásával kapcsolatos – adatot, a tagállamokra lebontva készítsenek regionális statisztikákat, és fordítsanak különös figyelmet a nemi dimenzióra;

32.  szorgalmazza, hogy a Bizottság és a tagállamok dolgozzanak ki egyértelmű minőségi szabványokat és mutatókat a nemzeti ifjúsági garanciarendszerek kialakításával kapcsolatban, és fokozzák az ifjúsági garanciarendszerek megvalósításához nélkülözhetetlen szereplők – így a nemzeti szociális partnerek, a helyi és regionális hatóságok, a foglalkoztatási szolgálatok, valamint az oktatási és képzési hatóságok – számára nyújtott támogatást; felhív az ifjúsági garanciarendszerek pénzügyi ösztönzők révén történő előmozdítására, ideértve a közbeszerzés során alkalmazott ösztönzőket és a kihelyezett képzés finanszírozását, támogatva a vállalatokat abban, hogy magas színvonalú, tartós foglalkoztatást és képzést kínálhassanak, ami hatékony és célirányos befektetést jelent a fiatalokban rejlő potenciálba; hangsúlyozza, hogy a vállalkozásokat különös felelősség terheli az ilyen jellegű ajánlatok biztosítása terén;

33.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az érdekelt ifjúsági felekkel és a Parlamenttel együttműködésben dolgozzanak ki cselekvési tervet a fiatalok foglalkoztatásáról, azonosítva a rövid távú, középtávú és hosszú távú intézkedéseket; sajnálja, hogy a jelenlegi vitában a hosszú távú intézkedéseket rövid távú megoldásként mutatják be; hangsúlyozza, hogy a hangsúlyt rövid távon a válság azonnali enyhítésére kellene helyezni, mind a munkaerőpiacon kívül rekedtek, mind pedig a munkaerőpiacon jelen lévők tekintetében, a megélhetéshez szükséges jövedelem, valamint a munkaerő-piaci lehetőségek biztosítására összpontosítva; hangsúlyozza, hogy az oktatásba és képzésbe, a munkahelyteremtésbe és a tanulószerződéses gyakornoki képzésekbe való befektetések és a munkáltatókat célzó ösztönzők főként középtávú, de egyben hosszú távú intézkedések is, amelyekről valamennyi érintett szereplőnek meg kell állapodnia, és amelyeket legalább öt évig fenn kell tartani; hangsúlyozza, hogy különösen a duális oktatási rendszer kialakítása, a tanulószerződéses gyakorlati képzések, a munkahelyi képzés és a fiatalok munkaerő-piaci integrációja hosszú távú intézkedések, amelyek az eddiginél hosszabb távú kötelezettségvállalást igényelnek;

34.  javasolja, hogy a duális képzési rendszerrel rendelkező tagállamokban több munkáltatós szakképzés formájában vezessenek be „alternatív tanulószerződéses gyakorlati képzést”, és ezáltal ifjúsági garanciarendszert azon 18 év alatti fiatalok számára, akik nem jutnak be a tanulószerződéses gyakorlati képzésbe; azokban a tagállamokban, amelyek nem rendelkeznek duális képzési rendszerrel, lépéseket kell tenni egy megfelelő formában kiigazított rendszer megvalósítása érdekében;

35.  hangsúlyozza, hogy a különböző korcsoportok különböző megközelítést igényelnek a foglalkoztatási kérdések kezelése érdekében, a fiatalabb korcsoportok munkaerőpiacra való belépésére, valamint az idősebb korcsoportok munkahelybiztonságának és szociális biztonságának javítására összpontosítva;

36.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a munka világa és a képzés közötti közeledést, például az elméleti tényanyagot a gyakorlati tapasztalattal összekötő, duálishoz hasonló képzési formák kialakítása érdekében, hogy felvértezzék a fiatalokat a szükséges általános készségekkel és konkrét tapasztalatokkal; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fektessenek be a szakképzéssel és a műszaki és vállalkozói tanulmányokkal kapcsolatos tudatosító kampányok támogatásába is;

37.  felszólítja az európai intézményeket, hogy szolgáljanak jó példával a fizetetlen szakmai gyakorlatok hirdetéseinek weboldalaikról való eltávolításával, és a szakmai gyakorlat végzésének helye szerinti megélhetési költségeknek megfelelően fizessenek minimális juttatást;

38.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a fiatalok tisztes befogadását és érdemi foglalkoztatását biztosító, befogadó és célzott új munkaerő-piaci szakpolitikákat, például ösztönző hálózatok, a szakmai gyakorlat helyéhez való költözést és az ottani életet lehetővé tévő pénzügyi támogatással kísért gyakornoki lehetőségek, nemzetközi karrierközpontok és az egyéni tanácsadásra szolgáló, különösen olyan területekkel foglalkozó ifjúsági központok létrehozásán keresztül, mint például a kollektív szervezés és a gyakornoksággal kapcsolatos jogi szempontok ismerete;

39.  felhívja a tagállamokat, hogy az összes érintett szereplővel és érdekelt féllel együttműködve dolgozzanak ki a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat célzó további egyedi bevonási stratégiákat, ötvözve az iskolai oktatásból lemorzsolódók oktatásba vagy munkába való újbóli integrálásának eredményes formáit; felhívja ezért a tagállamokat, hogy az európai szemeszter keretében terjesszenek elő javaslatokat arra vonatkozóan, hogy miként kívánnak előrelépéseket tenni a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok ifjúsági garancián és más eszközökön keresztül történő jobb integrálása érdekében; hangsúlyozza, hogy az egész életen át tartó tanulás előmozdítása és a szociális biztonsági rendszerek befogadóbbá és aktivizálóbbá tétele révén javítani kell a fiatalok foglalkoztathatóságát és részvételét; kéri az összetettebb szükségletekkel rendelkező vagy fogyatékossággal élő fiatalok által a munkaerőpiacra történő belépéskor tapasztalt gyakorlati és logisztikai akadályok megszüntetését;

40.  felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentését célzó erőfeszítéseiket a lemorzsolódási arány 2020-ig legfeljebb 10%-ra való csökkentésére vonatkozó, az Európa 2020 stratégiában kitűzött célkitűzés elérése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a korai iskolaelhagyás és az analfabetizmus megfékezésére vegyék igénybe az intézkedések széles skáláját, pl. csökkentsék az osztályok méretét, nyújtsanak segítséget az olyan tanulók számára, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a kötelező tanulmányok befejezését, erősítsék meg a tantervek gyakorlati irányultságát, minden iskolában vezessenek be mentorokat, valamint állítsák fel a korai iskolaelhagyók azonnali nyomon követő rendszerét; kiemeli Finnországot, amely az új iránykeresés lehetőségét a diákokkal együtt tanulmányozva sikerrel csökkentette a korai iskolaelhagyók arányát; felkéri a Bizottságot a bevált gyakorlatok cseréje projektjének koordinálására;

41.  megállapítja, hogy játékos formában már a kisgyermekkori oktatás során a sikeres iskoláztatás irányába terelhetők a gyermekek, és hangsúlyozza, hogy különösen e tekintetben igen fontos a tanárok pedagógiai képzése és szakmai továbbképzése;

42.  felszólítja a tagállamokat, hogy a válságból adódóan létrejött rendkívüli társadalmi körülményeket is figyelembe véve dolgozzanak ki – többek között pénzügyi – ösztönzőket nyújtó stratégiát a kiszolgáltatott csoportokhoz tartozó diákok számára ahhoz, hogy be tudják fejezni középfokú tanulmányaikat;

43.  hangsúlyozza a minőségi állami kollégiumi hálózat fenntartásának jelentőségét;

44.  támogatja az „Erasmus mindenkinek” program létrehozását és a külön ifjúsági fejezetek, valamint a vonatkozó külön költségvetési előirányzatok kialakítását, ideértve az azok számára nyújtott fokozott támogatást, akik az ifjúsági munka területén tevékenykednek akár intézményes, akár nem intézményes formában; úgy véli, hogy a készségek – különösen a transzverzális, például az ikt-hoz kapcsolódó készségek és a nyelvtudás – például külföldi tanulmányok, munkavégzés vagy önkéntesség révén történő elsajátítása elősegítheti a fiatalok társadalomban és ezáltal az európai integrációban való tevékeny részvételét, és javíthatja a munkaerő-piaci kilátásaikat, illetve általában véve a munkavállalók Unión belüli mobilitását;

45.  hangsúlyozza, hogy az Európai Szociális Alapnak kulcsszerepet kell játszania a fiatalok munkanélküliségének leküzdésében, és felhívja a tagállamokat és az operatív programok irányító hatóságait, hogy biztosítsák az e cél elérésére irányuló intézkedések felvételét;

46.  felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a nemzeti ifjúsági garanciarendszereikben szereplő intézkedéseket, szem előtt tartva a nemi szempontokat az intézkedések előkészítésének, programozásának és végrehajtásának valamennyi szakaszában; felhívja a tagállamokat, hogy a hosszú távú munkanélküliség és a társadalmi kirekesztés elkerülése érdekében hozzanak létre megfelelően képzett személyzettel rendelkező munkaügyi központokat, amelyek alkalmasak hatékony tudatosító politikák végrehajtására és külön megoldások kidolgozására a nők számára;

47.  rámutat, hogy az ifjúsági garancia megvalósításához tiszteletben kell tartani a kollektív bértárgyalásokat és az egyenlő vagy azonos értékű munkáért járó egyenlő díjazás elvét;

48.  hangsúlyozza az általános készségek – így például az ikt, a vezetői készségek, a kritikai gondolkodás, a nyelvi készségek és a vállalkozói készségek – többek között külföldi tanulmányok révén történő elsajátításának fontosságát annak érdekében, hogy javuljanak a fiatalok munkaerő-piaci kilátásai, és jobban képesek legyenek alkalmazkodni a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez; felszólítja a tagállamokat, hogy tanterveikben tulajdonítsanak fokozott jelentőséget e készségeknek;

49.  elismeri, hogy a fiatalok nehézségekkel szembesülnek a saját vállalkozásuk alapításakor és fejlesztésekor; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése és egyszerűsítése, az adminisztratív terhek csökkentése, a csődtörvények kiigazítása, valamint az általában véve kedvező feltételek megteremtése – például hatékony tanácsadás és mentorálás, illetve üzleti inkubátorházak biztosítása – révén támogassák a fiatal vállalkozókat és a fiatal önfoglalkoztatókat;

50.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a fiatal nők körében ösztönzik, elősegítik és támogatják az egyéni vállalkozás alapítását és az önfoglalkoztatást azáltal, hogy képzést és tanácsadást biztosítanak számukra, valamint – különösen a kkv-k esetében – könnyebbé teszik a kedvező feltételekkel és adókedvezményekkel párosuló hitelhez és mikrohitelhez való hozzájutást;

51.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak ilyen intézkedéseket, mivel szükség van ezekre azon sztereotípia ellensúlyozására, miszerint a vállalkozói tevékenység kockázatos és a férfiak által uralt terület; hangsúlyozza, hogy a nők általános munkaerő-piaci helyzetének megerősítése, valamint a vállalkozói tevékenység hatékonyabb előmozdítása érdekében támogatni kell a női vállalkozók közötti regionális és nemzetközi együttműködést, valamint ösztönözni kell a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok cseréjére szolgáló platformok hálózatainak kialakítását;

52.  az önfoglalkoztatás fiatalok körében történő népszerűsítésével összefüggésben üdvözli a Progress mikrofinanszírozási eszköznek a 2014–2020 közötti időszakra szólóan „a foglalkoztatás és a szociális innováció programjában” (EaSI) rögzített utódját, amely a kereslet jobb kielégítésére szolgál, többek között a kisvállalkozást indítani kívánó fiatalok, köztük egyetemi hallgatók körében is; üdvözli az Európai Beruházási Bank az iránti elkötelezettségét, hogy különös figyelmet fordít azokra a beruházásokra, amelyek célja a fiatalok termelékeny munkahelyekhez való hozzájutási lehetőségeinek javítása; hangsúlyozza, hogy az EaSI program mindhárom tengelye lehetőségeket kínál az ifjúsági munkanélküliség leküzdésére;

53.  kiemeli, hogy miközben az internetes gazdaság minden elvesztett „offline” munkahely helyett 2,6 munkahelyet teremt, fontos, hogy a fiatalok a programozási, tervezési és közösségi marketinggel kapcsolatos e-készségeket munkahelyekre váltsák a rendelkezésre álló európai és nemzeti finanszírozás felhasználásával;

54.  nagyra törő, holisztikus politikai megközelítésmódra hív fel, európai és nemzeti szinten egyaránt, amely integrált rendszerben tekint a fiataloknak szóló különféle szintű oktatási, képzési, minőségi foglalkoztatási, önfoglalkoztatási és – munkavállalási célú – mobilitási kezdeményezésekre; sürgeti a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek átfogó konzultációkat az egyetemekkel és más oktatási intézményekkel azzal a céllal, hogy képzési rendszerüket és tanterveiket jobban hozzáigazítsák a munkaerőpiac szükségleteihez; a következő, 2014–2020-as programozási időszak fényében felkéri a Bizottságot, hogy végezzen átfogó elemzést a 2007–2013-as programozási időszakban végrehajtott uniós programokról és az oktatásba, képzésbe és az ifjúsági munkanélküliség kezelésébe befektetett pénzügyi forrásokról, és tegyen jelentést erről a Parlamentnek és a Tanácsnak; hangsúlyozza, hogy az ifjúsági munkanélküliség összefügg a legtöbb tagállamban tapasztalható alacsony gazdasági növekedéssel; ezért hangsúlyozza, hogy sürgősen prioritást kell kapniuk a munkahelybarát növekedési formáknak, amelyek a fiatalok javát is szolgálják, továbbá foglalkozni kell a fiatalok munkaerő-piaci belépése előtt álló strukturális akadályokkal;

55.  felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az Európai Ifjúsági Szolgálat programjának létrehozására azzal a céllal, hogy a 30 év alatti fiataloknak Európa-szerte lehetőségük legyen legfeljebb három hónapig önkéntes munkát végezni egy másik tagállamban; hangsúlyozza, hogy az Európai Ifjúsági Szolgálat mögött meghúzódó elképzelés az, hogy a fiatalok esélyt kapjanak az oktatás során megszerzett és társadalmi készségeik alkalmazására és fejlesztésére, és bővüljenek egy másik tagállammal kapcsolatos ismereteik, valamint Unió-szerte elő lehessen mozdítani a barátságot és integrációt; hangsúlyozza, hogy az Ifjúsági Szolgálaton belüli munkának önkéntesnek és díjazás nélkülinek kell lennie, és nem helyettesítheti a meglévő álláshelyeket a felkeresett országban; úgy véli, hogy az Ifjúsági Szolgálatot egy köz- és magánszféra közötti partnerségként kell felfogni, amelynek célja egy program létrehozása, ahol a fiatalok egyedi támogatást kaphatnak, amely legfeljebb három hónapos időszakra fedezi az utazási és megélhetési költségeiket;

56.  úgy véli, hogy az oktatási és képzési intézményeknek a tanterven kívüli gyakornoki programokat kell biztosítaniuk hallgatóik számára, hogy ily módon tapasztalatokat szerezzenek az általuk választott szakterületen, és így megszilárdítsák tudásukat és kapcsolatokat építsenek ki a munka világával;

57.  felszólítja a tagállamokat, hogy valamennyi szinten javítsák a vállalkozások és az oktatási ágazat közötti együttműködést és erősítsék meg a partnerségeket, a tanterveket szorosabban a munkaerő-piaci igényekhez igazítva, például az ágazati szakképzettség-fejlesztési és tudásfejlesztési szövetségek kiterjesztésével;

58.  kiemeli a szakoktatás és-képzés minőségbeli javításának jelentőségét az oktatás és a munkaerő-piaci kereslet közötti megfelelő egyensúly kialakítása érdekében; úgy ítéli meg, hogy a szakoktatás és -képzés előmozdítása nem mehet a felsőoktatás rovására; hangsúlyozza, hogy a szakoktatás és a felsőoktatás közötti interakciót és átjárhatóságot javítani kell; hangsúlyozza, hogy rugalmasabb tantervekre van szükség annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben hozzáférjenek a munkaerőpiachoz, illetve jobban lehessen alkalmazkodni a jövőbeli munkaerő-piaci fejleményekhez;

59.  felhívja a Bizottságot, hogy – a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartára vonatkozó korábbi javaslatára építve(15) – tegyen javaslatot a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerére, belefoglalva a minőségi szakmai gyakorlat fogalommeghatározását, a megfelelő fizetésre, munkakörülményekre, valamint egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó kritériumokkal együtt; felhívja a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy biztosítsanak megfelelő minőségi normákat a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan, gondoskodva arról, hogy a szakmai gyakorlatokat a fiatalok megfelelő készségek fejlesztésével kapcsolatos igényeihez szabják, kötelező ellenőrzés mellett, valamint biztosítsanak minőségi normákat a munkahelyi gyakorlatokra vonatkozóan, többek között a fiatalok olcsó munkaerőként való kizsákmányolásának megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy ezeket a normákat tevékenyen népszerűsíteni kell és fel kell hívni rájuk a figyelmet;

60.  felhívja a tagállamokat, hogy vegyék különösen figyelembe a munkanélküli fiatalok migránsok körében tapasztalható magas arányát, és helyezzék előtérbe a munkaerő-piaci integráció és az integrációs politikák általános érvényesítése tárgykörét, mivel a sikeres integráció kulcsa a foglalkoztatás; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a migráns fiatalok számára a pályaválasztási útmutatással kapcsolatban felmerülő nehézségeket, valamint ellenőrizni és értékelni kell a migráns fiatalok társadalmi és munkaerő-piaci integrációját;

61.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az európai szociális partnereket, hogy alkalmazzanak ambiciózus megközelítést a tanulószerződéses gyakorlati képzést szolgáló, 2013 júliusában útjára induló európai szövetség kialakításával kapcsolatban, és támogassák a szakképzés megítélésének megváltoztatására irányuló európai, nemzeti, regionális és helyi kampányokat; úgy véli, a szövetségnek rendszeres vitafórumot kell szerveznie a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel kapcsolatos európai stratégia nyomon követéséről, bevonva az összes európai, nemzeti, regionális és helyi érdekelt felet; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a finanszírozáshoz való hozzáférést az olyan, határokon átnyúló képzési tevékenységek elősegítése érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalatok és a szociális partnerszervezetek számára a duális oktatási rendszerek kialakításában való részvételt;

62.  felhívja a tagállamokat, hogy a Bizottság egyetértésével hozzanak intézkedéseket és állapítsanak meg kedvezményeket a tanulói szerződések vonatkozásában, valamint alkalmazzanak bónuszokat a 35 évnél fiatalabbak által alapított induló vállalkozások esetében;

63.  hangsúlyozza, hogy erősíteni kell a szociális partnerség és a vállalatok és cégek társadalmi felelősségvállalásának keretét, hogy azokba jobban be lehessen építeni a színvonalas szakmai gyakorlat és tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosításáról szóló európai chartát és az ifjúsági garanciát;

64.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a 2014–2020-as programozási időszakra vonatkozó döntéshozatal során irányozzanak elő szigorúbb és mérhetőbb kritériumokat a strukturális alapok célkitűzéseinek meghatározására, nyomon követésére és értékelésére vonatkozóan, külön célokat meghatározva az ifjúsági munkanélküliséggel szembeni küzdelem vonatkozásában, amelynek a nemek szempontjából is mérhetőnek kell lennie (a 2007 és 2011 közötti időszakban a strukturális alapok kedvezményezettjeinek 52%-a volt nő);

65.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az európai strukturális alapok újabb kiigazítását annak érdekében, hogy további támogatást biztosítson a fiatal nők számára nyújtott képzés, a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a gyermekgondozás területei számára;

66.  úgy véli, hogy az uniós kohéziós politika azáltal, hogy fokozza és kiegészíti a gazdasági tevékenység fellendítésére, illetve a foglalkoztatás támogatására irányuló tagállami erőfeszítéseket, olyan alapvető eszköz, amelynek segítségével az Unió segíthet a jelenlegi helyzet megoldásában, mivel iránymutatást ad a szükséges strukturális reformok végrehajtásához, illetve alakítja azokat, a beruházásokat a kiemelt intézkedésekre összpontosítja a beruházás egy régió vagy tagállam társadalmi-gazdasági helyzetére gyakorolt hatásának maximalizálása érdekében, ösztönzi a gazdaságot és segít az új munkahelyek létrehozásában a fiatalok számára; ezért felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben és összehangolt módon használják ki a rendelkezésre álló uniós finanszírozást (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap, EMVA és ETHA), lehetővé téve a fiatalok számára a tevékeny gazdasági és a társadalmi szerepvállalást; hangsúlyozza, hogy Unió-szerte figyelembe kell venni a regionális sajátosságokat, mivel ezeken múlhat a fiatalok kezdeményezéseinek sikere vagy bukása, különösen a leginkább hátrányos helyzetben lévő és a legkülső régiókban, ahol a gazdasági, társadalmi és területi kohézió biztosításához beruházásra van szükség;

67.  ösztönzi a tagállamokat, hogy helyben erősítsék a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeit, és ezt egészítsék ki azzal, hogy megkönnyítik a fiatal munkavállalók számára a más uniós országokba vagy az Unión kívülre irányuló mobilitást(16) ; intézkedéseket szorgalmaz a fiatalok képzésének és tapasztalatszerzésének előmozdítása érdekében, ideértve a határokon átnyúló tanulószerződéses gyakorlati képzések és szakmai gyakorlatok előtt álló akadályok lebontását; további előrelépést vár a képesítések és a készségek kölcsönös elismerése és a nemzeti szociális biztonsági rendszerek fokozott koordinációja területén, különösen a nyugdíjrendszerek tekintetében, valamint szorgalmazza a kisgyermekkortól kezdődő nyelvtanulásba történő további jelentős befektetéseket;

68.  felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a hatékony állami foglalkoztatási szolgálatok reformjának és fejlesztésének folyamatát, hogy a tevékenységeikkel és módszereikkel jobban elérjék a fiatalokat, ami alapvető eleme a nemzeti ifjúsági garanciára irányuló stratégiáknak; hangsúlyozza, hogy az EURES-nél reformokat kell bevezetni annak érdekében, hogy proaktívan törekedjen az álláskeresőknek és állásváltoztatóknak a betöltendő álláshelyekkel való összekapcsolására, és hogy ráirányítsák a figyelmet az EURES-re és annak tanácsadó hálózatára, valamint növeljék az EURES – mint a diákokat a meglévő munkalehetőségek megismerésében segítő karrier-tanácsadó rendszer – ismertségét és elérhetőségét; kiemeli az EURES és az állampolgároknak és vállalkozásoknak szóló más portálok (például „Az első EURES-állásod”, a Europe Direct információs pontok és a kkv-knak szóló Enterprise Europe Network) közötti erősebb koordináció szükségességét, hogy a nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá és eredményesebbé váljanak; üdvözli az állami foglalkoztatási szolgálatok vezetői (HoPES) által végzett munkát, és támogatja annak intézményesülését;

69.  a fiatalok migrációs hullámaira vonatkozó pontos adatok hiányában felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre mechanizmusokat e mobilitás kutatására, nyomon követésére és értékelésére, amelyek e jelenség jobb kezelése érdekében átvihetők az EURES-be;

70.  hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az állami foglalkoztatási szolgálatok keretében kínált tanácsadás igénybevételére, erősítsék a partnerségeket az iskolákkal és egyetemekkel, valamint dolgozzanak az EURES-hálózattal való jobb integráción;

71.  felhívja a tagállamokat, hogy megfelelően ismerjék el és hitelesítsék az informális és nem formális tanulást és oktatást és a megszerzett kompetenciákat, valamint az egyéb szakmai tapasztalatokat, ami a kompetenciák értékelésének egyik formája, hogy a fiatalok jobban igazolni tudják a munkaerőpiacra való sikeres belépéshez szükséges követelmények tekintetében meglévő képzettségüket és kompetenciáikat;

72.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a gyakorlatban alkalmazzák az átláthatóságot és a harmonizációt a képesítések Unión belüli elismerése terén, különösen az európai szakoktatási és szakképzési kreditrendszeren, az Europasson és az európai képesítési keretrendszeren keresztül, és teljes körűen hajtsák végre a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlást, különösen pedig biztosítsák a nem formális és az informális tanulás határokon átnyúló elismerését; rámutat e kezdeményezések időben történő végrehajtásának és a vonatkozó jelentéstételnek a fontosságára;

73.  hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a „brain waste” („agypazarlás”) problémájával, mivel ha a magasan képzett fiatalok a képességeiktől messze elmaradó munkakörökben dolgoznak, a tényleges készségeik és képesítéseik kihasználatlanul maradnak, és ez társadalmi és pszichológiai téren rájuk is negatív hatással van;

74.  elismeri, hogy a munkaerő határokon átnyúló mobilitása részben hatékony megoldás lehet a munkaerő-piaci kereslet és kínálat Unió-szerte történő megfeleltetésére; ugyanakkor felhívja a tagállamokat, hogy – olyan fenntartható intézkedések révén, amelyek biztosítják a magasan képzett munkavállalók saját országukon vagy régiójukon belüli foglalkoztatásának lehetőségét – tegyenek meg mindent az „agyelszívás” megelőzése érdekében;

75.  megállapítja, hogy az oktatásból a munka világába való átmenet kulcsfontosságú momentum a fiatalok számára; hangsúlyozza a biztonságos átmenetet elősegítő intézkedések fontosságát; felhívja ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki személyre szabott karrier-tanácsadást, és erősítsék meg az útmutatási és tanácsadási tevékenységeket, illetve a személyre szabott munkaerő-közvetítői szolgáltatásokat, már a középiskola első éveitől kezdve, hogy a fiatalok tájékozottan tudjanak dönteni a továbbtanulásukról, illetve a szakképzésben való részvételükről, egyúttal pedig vezessenek be olyan mechanizmusokat, amelyek nyomon követik a felkínált lehetőségeket, és értékelik az említett fiatalok későbbi munkába állásának sikerességi rátáját;

76.  hangsúlyozza a bizonyos méretet elérő vállalkozások arra való ösztönzésének szükségességét, hogy – hacsak nem küzdenek súlyos pénzügyi nehézségekkel – a duális képzési rendszer keretében képzési helyeket biztosítsanak, és a képzés befejeztével alkalmazzák a gyakornokokat;

77.  kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fiatalok – amennyiben ezt igénylik – hatékony segítségnyújtásban részesüljenek pályaválasztásukhoz, valamint tájékoztatást kapjanak jogaikról és minimális jövedelmükről;

78.  felszólítja a tagállamokat, hogy az egyetemi tanrendekbe építsenek be az álláskeresési készségekre irányuló alapvető képzést;

79.  megjegyzi, hogy az uniós oktatási rendszereknek támogatniuk kell a tisztességes és egyenlő esélyek elvét; felszólít az összes szükséges készség előmozdítására, előmozdítandó az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférést, ami a tudásalapú társadalom nélkülözhetetlen feltétele;

80.  hangsúlyozza, hogy a fiatalok munkanélkülisége elleni aktív fellépésre fordított pénzügyi erőforrásokat minden esetben hatékonyan kell felhasználni; felhívja a tagállamokat, hogy a végrehajtott foglalkoztatási intézkedésekhez vezessenek be nyomon követő és értékelő rendszert, amelynek nyilvánosnak és a polgárok számára könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, valamint az intézkedések hatékonyságát ellenőrző rendszert, fokozottan törekedve az uniós szinten is megosztható, bizonyítékokon alapuló szakpolitikák kidolgozására; e tekintetben megjegyzi, hogy az eredmény- és hatásmutatók közös rendszerének kialakítása hozzájárulna a különböző programok keretében elért előrehaladás mennyiségi és minőségi értékeléséhez;

81.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági szervezeteknek elismert szerepet kell kapniuk a fiatalok munkanélküliségének kezelésére irányuló szakpolitikák és kezdeményezések nyomon követésében és – adott esetben – végrehajtásában;

82.  hangsúlyozza, hogy be kell fektetni a stabil és minőségi környezetbarát munkahelyek létrehozásába, lehetővé téve ekként a fiatalok számára, hogy tisztességes életet éljenek; felkéri továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozgósítsák az összes rendelkezésre álló forrást különösen a környezetbarát munkahelyekbe való befektetések ösztönzésére, azzal a céllal, hogy leküzdjék a fiatalok elfogadhatatlanul magas munkanélküliségét;

83.  úgy véli, hogy vonzóbb, és jobb regionális kötődésű oktatási stratégiákra van szükség, valamint a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok régiók és tagállamok közötti cseréjére szolgáló platformok hálózatainak kialakítására, figyelembe véve a helyzetek sokféleségét és lehetővé téve a rugalmasságot, összhangban az egyes régiók egyedi szükségleteivel és jellegzetességeivel, kiemelt területeket meghatározva az egyes régiók fejlesztése tekintetében;

84.  felhívja a tagállamokat, hogy vezessenek be a nemek közötti egyenlőtlenség elleni intézkedéseket, amelyek alkalmasak a kiszolgáltatott társadalmi csoportok, köztük a fogyatékossággal élők, a migránsok és az egyedülálló édesanyák figyelembevételére;

85.  felhívja a tagállamokat, hogy olyan szakpolitikákat folytassanak, amelyek célja a nők részvételének ösztönzése azon ágazatokban és szakmákban, amelyekben alulreprezentáltak, így például a tudományos és technológiai területen (az Unióban 2009-ben a kutatók mindössze 33%-a került ki a nők köréből), valamint a gazdasági és pénzügyi területen, mivel az ilyen pályaválasztás növelné a nők versenyképességét a munkaerőpiacon;

86.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy küzdjenek a nemi alapú szegregáció ellen az oktatásban és a munkaerőpiacon egyaránt, és ehhez dolgozzanak ki olyan egyedi és támogatott oktatási és szakképzési kurzusokat, amelyek folyamatosan nyomon követik a fiatalokat, és amelyek figyelembe veszik a „Gondoljuk újra az oktatást” című, 2012. november 28-i bizottsági közlemény (COM(2012)0669) következtetéseit, amelyek az oktatási és képzési politikákat a fiatal nőkre irányuló, célzott foglalkoztatási politikákkal ötvözik, és amelyek a nők foglalkoztatását előmozdítják és ösztönzik a fejlődés tekintetében stratégiai jelentőségű ágazatokban;

87.  felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a fiatal nők munkaerő-piaci hozzáférését, és – a foglalkoztatás minőségének javítását és a szakmai fejlődést előtérbe helyezve – hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a nők munkában maradását, továbbá küszöböljék ki a nők és a férfiak között a munka világában kezdetektől fogva fennálló, a pályakezdést, a pályafutást és a fizetést érintő különbségeket;

88.  úgy véli, hogy a nők munkaerőpiacra való visszatérésének megkönnyítéséhez többdimenziós politikai megoldásokra van szükség, amelyek felölelik az egész életen át tartó tanulást, a bizonytalan foglalkoztatás visszaszorítását és a munkavállalói jogok érvényesülésének támogatását, valamint a nők kérésére differenciált munkaszervezési formákat annak érdekében, hogy a nők ne adják fel karrierjüket, illetve ne szakítsák meg pályájukat;

89.  felkéri a tagállamokat, hogy az uniós és nemzeti jogszabályokkal teljes összhangban dolgozzanak ki megfelelő szakpolitikákat és vezessenek be egyedi intézkedéseket – ideértve a munkaorientált képzéseket és foglalkoztatási programokat is– annak érdekében, hogy a fiatal férfiak és nők számára egyaránt esélyegyenlőséget biztosítsanak a tényleges munkatapasztalat megszerzése terén;

90.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki és vezessék be a nemi szempontok általános érvényesítését, valamint azon szakpolitikák nyomon követését, amelyek lehetővé teszik a munkanélküli polgárok állásközvetítő és szociális támogató szolgáltatásokhoz való hozzáférését;

91.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1) HL C 351 E, 2011.12.2., 29.o.
(2) Elfogadott szövegek, P7_TA(2012)0224.
(3) O-000106/2012; B7-0113/2012.
(4) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0016.
(5) HL C 131. E, 2013.5.8., 9. o.
(6) Eurofound (2012), NEETs: young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe” (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
(7) Eurofound (2012), Effectiveness of policy measures to increase the employment participation of young people (A fiatalok munkaerő-piaci részvételének fokozását célzó szakpolitikai intézkedések hatékonysága), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
(8) Eurofound (2011), Helping young workers during the crisis: contributions by social partners and public authorities (A fiatal munkavállalók segítése a válság idején: hogyan működnek közre a szociális partnerek és a közigazgatási szervek?), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
(9) Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0092.
(10) Eurofound (2012), Recent policy developments related to those not in employment, education and training (NEETs) (Nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) – Legfrissebb szakpolitikai fejlemények), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg (http://www.eurofound.europa.eu/docs/erm/tn1109042s/tn1109042s.pdf).
(11) Eurofound (2013), Active inclusion of young people with disabilities or health problems (Az egészségügyi problémákkal küzdő vagy fogyatékossággal élő fiatalok aktív befogadása), Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg (http://www.eurofound.europa.eu/publications/htmlfiles/ef1226.htm).
(12) Eurofound (2012), NEETs – Young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe (Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő NEET-fiatalok: Jellemzők, költségek és szakpolitikai válaszlépések Európában). Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.
(13) Osztrák Szövetségi Munkaügyi, Szociális és Fogyasztóvédelmi Minisztérium, 2012. január.
(14) http://europa.eu/rapid/press-release_IP-12-380_hu.htm .
(15) COM(2012)0728.
(16) A MobiPro programhoz hasonló kezdeményezéseken keresztül.

Utolsó frissítés: 2016. január 11.Jogi nyilatkozat