Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Bizottság „Az európai gazdaság hosszú távú finanszírozása” című zöld könyvére (COM(2013)0150),

–  tekintettel az európai hosszú távú befektetési alapokról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2013)0462),

–  tekintettel az OECD hosszú távú beruházások intézményi befektetők általi finanszírozására vonatkozó magas szintű elveire,

–  tekintettel az „Európa 2020: az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel a „Gondolkozz előbb kicsiben!” Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” című bizottsági közleményre (COM(2008)0394), amely elismeri a kkv-k uniós gazdaságban betöltött központi szerepét, és célja ennek erősítése, valamint növekedésük és munkahelyteremtő képességük előmozdítása számos, a kkv-k fejlődését vélhetően gátló probléma megoldása révén,

–  tekintettel a „Cselekvési terv a kkv-k finanszírozáshoz való hozzájutásának javítására” című bizottsági közleményre (COM(2011)0870),

–  tekintettel a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (2014–2020) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló bizottsági javaslatra (COM(2011)0834),

–  tekintettel „Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag felülvizsgálata” című, 2011. február 23-i bizottsági közleményre (COM(2011)0078) és az arról szóló, 2011. május 12-i parlamenti állásfoglalásra(1),

–  tekintettel az európai kockázatitőke-alapokról szóló, 2013. április 17-i 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos tárgyalásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 48. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A7–0065/2014),

A.  mivel a Bizottság szerint az EU-ban a finanszírozás elsődleges forrásai a kereskedelmi bankok, amelyek a pénzügyi közvetítés több mint 75%-át biztosítják;

B.  mivel a pénzügyi világválság és az uniós államadósság-válság a gyenge makrogazdasági környezet miatt jelentősen hátráltatja a pénzügyi közvetítési folyamatot és az európai pénzügyi szektor képességét arra, hogy a megtakarításokat a hosszú távú beruházási igényekhez irányítsa;

C.  mivel az állami beruházásoknak kulcsszerepet kell játszaniuk a hosszú távú beruházások előmozdításában; mivel, amint az a Bizottság közelmúltbeli tanulmányaiból(4) kiderül, a költségvetési konszolidáció – különösen annak uniós szintű összehangolása esetén – a továbbgyűrűző hatások és a pozitív költségvetési multiplikátor létezése miatt rendkívül súlyos következményekkel járt a hosszú távú beruházásokra;

D.  mivel az EU nemzetközi versenytársai, így például az USA és Japán, fenntartották az állami beruházások magas szintjét, míg az uniós politikák miatt az állami beruházások rendkívül alacsony szintre estek vissza;

E.  mivel mind a magán, mind az intézményi befektetőket a bizalom tartós hiánya és a nagyfokú kockázatkerülés jellemzi;

F.  mivel az alacsony kamatlábak jellemezte környezet és az alacsony növekedési előrejelzések – legalábbis a közeljövőt illetően –, valamint a gazdasági bizonytalanság miatt a hosszú távú finanszírozás kínálata és a hosszú távú projektekkel kapcsolatos kockázatvállalási hajlandóság jelentősen csökkent;

G.  mivel a tagállamokban a korlátozott államháztartás gyengíti az állami szektor képességét arra, hogy beruházzon az infrastruktúrába;

H.  mivel a Parlament már többször kérte egy vállalatok átszervezéséről szóló jogalkotási aktus elfogadását (ahogy azt 2013 januárjában is kérte), annak érdekében, hogy a vállalkozások hosszú távra tervezhessenek;

I.  mivel az általános munkanélküliségnek – és különösen a fiatalok munkanélküliségének – a növekedése továbbra is súlyosan fenyegeti az uniós szintű gazdasági és társadalmi konvergenciát;

Indokolás

1.  üdvözli, hogy a Bizottság széles körű vitát kezdeményez arról, hogy hogyan lehetne előmozdítani a hosszú távú finanszírozás kínálatát, valamint hogyan lehetne javítani és diverzifikálni a hosszú távú beruházások európai uniós pénzügyi közvetítési rendszerét; hangsúlyozza azonban, hogy sürgősen konkrét előrelépéseket kell tenni a hosszú távú befektetések és a munkahelyteremtés újbóli beindítása érdekében az Unióban; hangsúlyozza, hogy a hosszú távú finanszírozás fogalmának kiegyensúlyozottnak kell lennie, és a hosszú távú eszközök túlzott likviditás kockázata nélküli kezelése érdekében magában kell foglalnia a stabil kötelezettségek meglétét;

2.  hangsúlyozza, hogy a hosszú távú beruházásoknak összhangban kell lenniük a reálgazdaság igényeivel, hogy biztosítsák a versenyképes, fenntartható, társadalmilag befogadó és innovatív EU eléréséhez szükséges folyamatos, fenntartható gazdasági növekedés és szociális jólét szükséges alapját;

3.  tudomásul veszi a helyi és regionális szintek sajátosságait, és felszólít az uniós intézmények, a tagállamok, valamint a helyi és regionális hatóságok közötti hatékony együttműködésre a transznacionális projektek megkönnyítése és a hosszú távú befektetési kultúra Európa-szerte történő meghonosítása érdekében;

4.  hangsúlyozza, hogy a hosszú távú beruházásoknak összhangban kell állniuk az Európa 2020 növekedési stratégiában körvonalazott célkitűzésekkel, az iparpolitikáról szóló közlemény 2012. évi frissített változatával, az Innovatív Unió kezdeményezéssel, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel;

5.  hangsúlyozza, hogy az oktatás és képzés költségeit hosszú távú beruházásként kell kezelni;

6.  megjegyzi, hogy a gazdaság azon kapacitása, hogy finanszírozást biztosítson a hosszú távú beruházásokhoz, a köz- és a magánszektor – az Unióban egyformán nagyon alacsony – keresletétől, beruházási kultúrájától, valamint a finanszírozási kapacitások generálására és a belföldi és külföldi közvetlen befektetési tőke odavonzására és megtartására való képességétől függ;

7.  hangsúlyozza, hogy a hosszú távú beruházások az anticiklikus befektetés révén kulcsszerepet töltenek be a pénzügyi piacok stabilizálásában, ezáltal pedig előmozdítják a fenntartható gazdasági növekedést;

8.  megállapítja, hogy az EU-ban a bankok biztosítják a hosszú távú finanszírozás több mint 75%-át, jelentős függőséget teremtve ezzel e finanszírozási forrástól, míg az USA-ban az összes hosszú távú finanszírozás kevesebb mint 20%-át a bankok, nagy többségét pedig a jól fejlett tőkepiacok biztosítják;

9.  megállapítja, hogy az uniós pénzügyi rendszer ellenálló képességét növelni fogja, ha szélesebb körben állnak rendelkezésre a megtakarítókat és a vállalkozások hosszú távú finanszírozási igényeit kiszolgáló nem banki finanszírozási források és eszközök;

10.  megállapítja, hogy ahhoz, hogy sikerüljön elérni az éghajlat- és az energiapolitika területén kitűzött uniós célokat, az eszközök elosztását a hosszú távú zöld beruházások irányába kell eltolni;

11.  hangsúlyozza, hogy az államháztartások számára a Stabilitási és Növekedési Paktumnak, valamint a kettes csomagnak való megfelelés biztosítása és helyreállítása érdekében a költségvetési konszolidáció jelenti a prioritást; ezért támogatja a hosszú távú finanszírozásban a magánbefektetések növelésére irányuló kezdeményezést;

Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés előtt álló akadályok

12.  megállapítja, hogy a közfinanszírozás a lassú gazdasági növekedés, az állami költségvetésekkel folytatott rossz gazdálkodás és a pénzügyi intézmények megmentése céljából nyújtott állami támogatások miatt korlátozott;

13.  megállapítja, hogy egyes országoknak a tőkepiacokhoz való hozzáférés során komoly akadályokat kell leküzdeniük, sőt, olykor a hozzáférést megtagadják tőlük, mivel az elmúlt évek során túlzott mértékű adósságot halmoztak fel, miközben a közelmúltbeli válság fő okai a tőkepiacok voltak; megállapítja továbbá, hogy a tőkéhez való hozzáférés sok tagállamban jelentősen nehezebbé vált a kkv-k számára, mivel a kereskedelmi bankok csak indokolatlanul szigorú feltételek mellett biztosítanak hiteleket;

14.  megállapítja, hogy a banki és a biztosítási szektor egyes befektetőinek hozzá kell igazítaniuk üzleti modelljeiket a változó és szigorított szabályozási követelményekhez; rámutat arra, hogy e követelmények a reálgazdaság finanszírozásának megerősítésére hivatottak, és várhatóan hozzájárulnak majd a fenntartható, inkluzív és intelligens gazdaságra vonatkozó átfogó uniós célkitűzések eléréséhez;

15.  megállapítja, hogy a befektetőket az is visszatarthatja attól, hogy bizonyos ágazatokban befektessenek, hogy fennáll a szabályozás módosításának kockázata, ami lényegesen megváltoztathatja egyes projektek gazdaságosságát;

16.  felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Rendszerkockázati Testülettel együttműködve értékelje, hogy a megmaradó elégethetetlen szén-dioxid-intenzív eszközök milyen rendszerszintű kockázatot jelentenek a tőkepiacok és általában véve a társadalom számára; felkéri a Bizottságot, hogy zöld könyvének folytatásaként számoljon be erről az értékelésről;

17.  megállapítja, hogy az EU hatályos csődtörvényei széttagoltak, és egyes esetekben visszatarthatnak a határokon átnyúló befektetéstől, és korlátozhatják a befektetőket abban, hogy a projekt kudarca esetén visszaszerezzék tőkéjüket; figyelmeztet arra, hogy a befektetők védelme terén el kell kerülni a negatív versenyt; elismeri, hogy a csődre vonatkozó rendelkezések tagállami hatáskörbe tartoznak;

Alternatív finanszírozási mechanizmusok

18.  megállapítja, hogy a finanszírozás fő forrásai valószínűleg továbbra is a kereskedelmi bankok lesznek, és hogy a tagállamok számára kulcsfontosságú, hogy új forrásokat hozzanak létre a bevett mechanizmusok kiegészítésére és a finanszírozási rés kitöltésére, a reálgazdaság szükségleteihez igazított, megfelelő szabályozási és felügyeleti keret biztosítása mellett; sajnálja, hogy az elmúlt húsz évben az Unióban visszaestek a nyilvános kibocsátások, ami hátráltatja a növekedést, a munkahelyteremtést, az innovációt és a stabilitást; megállapítja, hogy az Unióban létrehozott összes munkahely jelentős hányada a tőzsdén jegyzett kkv-knak tulajdonítható, és sajnálja az abból fakadó negatív következményeket, hogy az ilyen vállalkozások növekedésük során korlátozott hozzáféréssel rendelkeznek a tőkéhez;

19.  javasolja az Európai Unió költségvetésén belül egy beruházási szakasz létrehozásának megfontolását;

20.  üdvözli a Bizottság hosszú távú befektetési alapokkal kapcsolatos jogalkotási javaslatát; megállapítja, hogy ezek tervezett jellemzőikből adódóan főként az intézményi befektetőket fogják kiszolgálni; rámutat arra, hogy az alternatív befektetési alapokra, a kockázatitőke-alapokra és a szociális befektetési alapokra vonatkozó uniós rendszer megfelelő alkalmas befektetésieszköz-modelleket biztosít;

21.  hangsúlyozza az új innovatív pénzügyi eszközök megerősített szerepét az európai strukturális és beruházási alapok által lefedett valamennyi tevékenységi területen és finanszírozáson belül; hangsúlyozza, hogy tekintettel a reálgazdaságba történő beruházásokhoz rendelkezésre álló hitelek gyenge kínálatára, a kohéziós politikán belül egyre nő a pénzügyi eszközök szerepe; felhívja a Bizottságot, hogy garantálja az új, kész konstrukciós pénzügyi eszközök jogi egyértelműségét és átláthatóságát, és alakítson ki szilárdabb kapcsolatokat az Európai Beruházási Bank (EBB) hitelnyújtási lehetőségeivel;

22.  felhívja a Bizottságot arra, hogy a magánháztartások rövid távú likviditásának a hosszú távú beruházásokhoz történő irányítása és egy további nyugdíjmegoldás biztosítása érdekében tegyen javaslatot a kevésbé likvid befektetési alapok kibővített európai keretére;

23.  ösztönzi az EU és az Európai Beruházási Bank projektkötvény-kezdeményezésében érdekelt feleket a kezdeményezés továbbfejlesztésére, hogy ezzel növeljék a közlekedési, energetikai és információs technológiai ágazatok nagy európai infrastrukturális projektjeinek finanszírozását; felhívja a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki garanciarendszerekkel támogatott nemzeti projektkötvény-kezdeményezéseket; emlékeztet arra, hogy állami garanciát csak szigorú feltételekhez kötötten szabad nyújtani, amelyek célja a közjavak megfelelő biztosításának garantálása;

24.  úgy véli, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP) bizonyos beruházások, különösen infrastrukturális projektek esetében eredményes és költséghatékony módszerei lehetnek a köz- és a magánszektor közötti együttműködés megkönnyítésének; megállapítja, hogy nagy szükség van magas szintű szakértelemre az ilyen projektek megfelelő kiválasztásának, értékelésének, kialakításának és hosszú távú tervezésének, illetve a projektekre vonatkozó finanszírozási intézkedések megállapításának lehetővé tételéhez;

25.  úgy véli, hogy a hosszú távú befektetéssel foglalkozó, köztulajdonban lévő intézmények (a nemzeti, regionális vagy multilaterális fejlesztési bankok és állami pénzügyi intézmények) hathatós eszközök, amelyek ösztönözhetik a magánbefektetéseket, hogy ezáltal lehetővé tegyék a kkv-k számára a tőkepiacokhoz való hozzáférést és katalizálják a tágabb értelemben vett közérdekű vállalkozások hosszú távú finanszírozását, gondolva itt azokra a vállalkozásokra, amelyek hozzáadott értéket teremtenének a gazdasági növekedéssel, a társadalmi kohézióval és a környezetvédelemmel kapcsolatos közpolitikai célkitűzések számára; hangsúlyozza a kívánatos hosszú távú beruházási célokkal és ösztönzési mechanizmusokkal kapcsolatban az elszámoltathatóság, az átláthatóság és a demokratikus felelősségvállalás fontosságát;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy egy nyomonkövetési dokumentumban vizsgálja meg egy harmonizált megközelítés lehetőségét, illetve dolgozzon ki ilyen megközelítést az uniós és nemzeti szinten közforrásokból támogatott általános érdekű projektek hosszú távú értékelésére vonatkozóan;

27.  felhívja a tagállamokat, hogy építsenek ki megfelelő hálózatokat az együttműködés és az információcsere érdekében és hozzanak létre olyan nemzeti vagy regionális, köztulajdonban lévő, hosszú távú befektetéssel foglalkozó intézményeket, amelyek tanulhatnak a már létrehozott intézményeknél bevált gyakorlatokból; e tekintetben hangsúlyozza, hogy ezek a gyakran szövetkezeti alapon felépülő nemzeti vagy regionális fejlesztési bankok a jelenlegi válság alatt továbbra is megbízható finanszírozást kínáltak a regionális és helyi gazdaságok számára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az ilyen típusú pénzügyi intézmények számára általuk nyújtott támogatást;

28.  felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy milyen módon lehetne támogatni a pénzügyi és technikai segítségnyújtásra szoruló tagállamokat abban, hogy létrehozzák hosszú távú befektetéssel foglalkozó, köztulajdonban lévő nemzeti és regionális intézményeiket, valamint hogy tanulmányozzák egy hosszú távú befektetéssel foglalkozó, köztulajdonban lévő nemzeti intézményeknek szóló uniós garanciamechanizmus lehetőségét;

29.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják meg a források összesítését és összevonását célzó technikákban rejlő lehetőségeket, a kisebb nagyságrendű szociális és egyéb infrastrukturális projektek kilátásainak a szükséges beruházások bevonása tekintetében történő javítása eszközeként;

30.  tudomásul veszi a közösségi finanszírozás gyors növekedését, és úgy véli, hogy ez új lehetőségeket teremthet; hangsúlyozza azonban, hogy fenn kell tartania a befektetők védelmét és az átláthatóságot;

31.  úgy véli, hogy üzleti modelljeik hosszabb időhorizontja miatt az intézményi befektetők – a biztosítók, a nyugdíjalapok, a családi vállalkozások, a kölcsönös befektetési alapok és az alapítványok – a hosszú távú finanszírozás biztosítására alkalmas és megbízható szereplők; hangsúlyozza, hogy az ezen intézményi befektetőkhöz kapcsolódó megfelelő felügyeleti és prudenciális követelményeket finomítani és pontosítani kell, ily módon előmozdítva az intelligens, fenntartható és befogadó reálgazdaságot szolgáló hosszú távú beruházásokat;

32.  hangsúlyozza, hogy új finanszírozási források – például első nyilvános tőzsdei bevezetések, közösségi finanszírozás, személyközi hitelezés és (fedezett) kötvények – vagy új piaci szegmensek révén javítani kell a tőkepiacokhoz való hozzáférést; felhívja az EU-t, hogy vegye számba a sikeres nemzeti kezdeményezéseket, és ezekre építsen, az első tőzsdei bevezetések akadályainak azonosítása és eltávolítása érdekében; támogatja a kkv-növekedési piacok besorolásának bevezetését a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelvbe; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa ezek fejlesztését a tájékoztatókról szóló irányelv felülvizsgálata révén; egyúttal felkéri a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra egy igazgatóságokon átívelő megközelítést a kkv-k nyilvános piacainak bővítésére szolgáló lehetőségek, valamint annak feltárására, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervről szóló irányelvek miként diverzifikálhatják a befektetők körét;

33.  ösztönzi az értékpapírosított eszközök kiváló minőségének biztosítására, ugyanakkor a nagyon összetett, túlzott újra-értékpapírosítással járó és a háromnál több ügyletrészsorozatból álló szerkezetek kialakulásának megelőzésére irányuló szabályozási erőfeszítéseket; megállapítja, hogy van még lehetőség további standardizálásra és átláthatóságra a mögöttes kockázatokkal kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és az Európai Központi Bankot, hogy kövessék szorosan figyelemmel az Értékpapír-felügyeletek Nemzetközi Szervezete és a Pénzügyi Stabilitási Tanács értékpapírosítással foglalkozó munkacsoportjának tevékenységét, és tevékenyen vegyenek részt abban; megállapítja a következetes megközelítés hiányát, és ezért kéri átfogó szabályozási keret és a „kiváló minőségű értékpapírosítás” fogalommeghatározásának kidolgozását; úgy véli, hogy a kiváló minőségű értékpapírosítás fontos szerepet játszhat mind a rövid lejáratú, mind pedig a hosszú lejáratú eszközök pénzügyi közvetítésében, és előnyös lehet a kis- és középméretű hitelfelvevők számára;

34.  megállapítja, hogy az értékpapírosítás egyike volt a válsághoz hozzájáruló tényezőknek, mivel a kockázatért viselt hosszú távú felelősség eloszlott az értékpapírosítási lánc mentén; ezért felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a bankrendszer – ezen belül a szövetkezeti és állami takarékbankok – megerősítését, és növelje a bankok azon képességét, hogy hosszú távú befektetéseik fedezése céljából hosszú távú refinanszírozásban részesülhessenek;

35.  üdvözli az Európai Beruházási Alap hitelminőség javítására irányuló műveleteit, valamint a versenyképességi és innovációs keretprogramot, amelyek további finanszírozást biztosítanak a kkv-k számára;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse a szükségtelen igazgatási és szabályozási terheket, és különösen vegye figyelembe a kkv-k és az önálló vállalkozók sajátosságait; üdvözli az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag, valamint a vállalkozások és kkv-k versenyképességéről szóló rendelet (COSME) és a Horizont 2020 programok elfogadását; megállapítja, hogy a pénzügyi piacok széttöredezettsége nehezebbé tette a kkv-ágazat finanszírozását;

37.  azt javasolja, hogy az EBB hozzon létre külön üzletágat a kkv-k finanszírozására, testreszabott hitelfeltételekkel;

38.  tudomásul veszi a Bizottság arra vonatkozó felhívását, hogy alternatív finanszírozási forrásként különösen az induló és a növekedési szakaszban lévő vállalkozások esetében vegyenek igénybe magántőkét vagy kockázati tőkét, az alternatívbefektetésialap-kezelői (ABAK) irányelvben és az európai kockázatitőke-alapokról szóló rendeletben szabályozott módon; megállapítja, hogy az adózás jelenleg határozottan az adósságfinanszírozásnak kedvez; úgy véli, hogy a kockázatitőke- és magántőke-társaságok értékes nem pénzügyi támogatást – többek között tanácsadási szolgáltatásokat, pénzügyi tanácsadást, marketingstratégiával kapcsolatos tanácsadást és képzést – biztosíthatnak; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje tovább e cégek szerepét az uniós gazdaság finanszírozásában; felhívja a Bizottságot, hogy törekedjen a saját tőkével szembeni előítéletek felszámolására a különféle nemzeti gazdaságokban, az európai gazdaságban és a világgazdaságban;

Szabályozási környezet

39.  hangsúlyozza, hogy a technológiai haladást határozottan ösztönző, befektetőbarát üzleti légkör az előfeltétele annak, hogy az EU a közvetlen külföldi befektetés vonzó célpontjává váljon; hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell a tőke szabad mozgását mind az Unión belül, mind pedig az EU és harmadik országok között, hogy az EU hozzáférhessen a globális tőkealapokhoz; e tekintetben megállapítja különösen annak fontosságát, hogy az ABAK-irányelvet olyan módon hajtsák végre, hogy az ösztönözze az EU-n belül a külföldi befektetést;

40.  fontosnak tartja, hogy a befektetők sok vonzó befektetési termék közül választhassanak, ezáltal pedig diverzifikálhassák befektetésüket;

41.  hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni a befektetői magatartás terén tapasztalható túlzottan rövid távú szemléletet, és a felelős befektetési kultúra felé kell elmozdulni, amely hosszú távú befektetésekhez vezet az EU-ban;

42.  hangsúlyozza, hogy támogatni kell egy közös felfogás kialakítását, miszerint a pénzügyi stabilitás és a növekedés nem kölcsönösen kizárják egymást, hanem sokkal inkább egymástól függnek, és fontos alapot teremtenek, amelyre építve hosszú távon biztosítható és növelhető a befektetői bizalom;

43.  hangsúlyozza a pénzügyi oktatás és a befektetői ismeretek fontosságát a hosszú távú befektetés kultúrájának Unión belül történő meghonosításában, és felhívja a figyelmet arra a szerepre, amelyet az uniós szabályozás e tekintetben betölthet;

44.  hangsúlyozza, hogy a következetes szabályozási keret és a jogbiztonság elengedhetetlen a pénzügyi szolgáltatások működőképes egységes piacához; úgy véli, hogy a szabályozási rendszer jelenlegi és jövőbeli reformját alaposan értékelni kell, és következményeit szorosan nyomon kell követni; kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól a bankunió megvalósításának felgyorsítását, annak érdekében, hogy csökkenjen a pénzügyi piacok széttöredezettsége; felhívja a Bizottságot, hogy fejezze be a szolgáltatások egységes piacának kialakítását annak érdekében, hogy teljes mértékben kibontakoztassa az abban rejlő lehetőségeket;

45.  ösztönzők bevezetését szorgalmazza a részesedések hosszú távú megtartásának fokozása érdekében, így például további szavazati jogokat az igazgatótanácsokban, további részvényeket vagy magasabb osztalékokat;

46.  felhívja a Bizottságot, hogy gondosan mérje fel a hosszú távú beruházások már elfogadott, illetve még folyamatban lévő pénzügyi szabályozásának halmozott hatását;

47.  üdvözli a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről folytatott tárgyalások fejleményeit; megállapítja, hogy ezek a tárgyalások fontosak az USA és az EU közötti – a munkahelyteremtést, a fenntartható gazdasági növekedést és a nemzetközi versenyképességet támogató – befektetések növelésére irányuló szakpolitikák és intézkedések megerősítése szempontjából;

48.  úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó idevágó jogszabályokra irányuló jogalkotási javaslatoknak a hosszú távú finanszírozás tekintetében külön hatásvizsgálatot kell magukban foglalniuk;

49.  támogatja a Bizottság által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósághoz intézett felhívást, hogy vizsgálja meg a Szolvencia II rendszer keretében bizonyos tőkekövetelményekre vonatkozó rendelkezések abból a célból történő pontosításának a lehetőségét, hogy ne jelentsék a hosszú távú finanszírozás esetleges akadályát; felhívja a Bizottságot, hogy tartson teljes körű konzultációt a javasolt pontosításról, és folytassa a jelenlegi jogszabályok módosítását;

50.  megismétli a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendeletre irányuló javaslat kapcsán tett felhívását, hogy kapjanak megfelelő kockázati súlyt a teljes mértékben a közlekedés, az energia és a kommunikáció terén végrehajtott kritikus infrastrukturális projektekre bejegyzett jelzáloggal biztosított kitettségek; úgy ítéli meg, hogy a további jogszabályoknak figyelembe kell venniük a hosszú távú befektetők követelményeit, a kötelezettségek jellegének és időtartamának beépítésével értékelniük kell a pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatot, és fel kell ismerniük a stabil kötelezettségek pozitív hatását;

51.  ösztönzi a Bizottságot, hogy törekedjen fokozott nemzetközi együttműködésre és konvergenciára a hosszú távú befektetések területén, a G20 és a Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) szintjén folytatott globális párbeszéd révén;

52.  úgy véli, hogy a hosszú távú eszközökbe való befektetések megkívánják a kapcsolódó hosszú távú kockázatok alapos ismeretét és értékelését; ezért hangsúlyozza, hogy a befektetőknek biztos szakértelmet kell igénybe venniük és helyes kockázatkezelést kell alkalmazniuk a hosszú távú kötelezettségvállalások védelme érdekében;

53.  úgy véli, hogy az intézményi befektetők esetében alkalmazandó hosszú távú célokkal, így az éghajlatbarát gazdaságra való áttéréssel összeegyeztethető, megbízható számviteli elvek növelhetik a pénzügyi információk átláthatóságát és következetességét, és azokban folyamatosan meg kell jelennie a hosszú távú befektetők által alkalmazott gazdasági megközelítésnek; hangsúlyozza azonban, hogy ezeknek a számviteli elveknek az alkalmazása nem eredményezheti a prociklikus stratégiák irányába ható ösztönzők létrehozását; sürgeti a Nemzetközi Számviteli Standardok Testületét, hogy vegye figyelembe a prociklikusság kockázatát a piaci értéken történő értékelés és a modell alapú árazás gyakorlatainak felülvizsgálata során, és koncepcionális keretének átdolgozása során ismerje el az elővigyázatosság központi jelentőségét; úgy véli, hogy a nagyvállalatokra vonatkozó világos és egységesített nem pénzügyi információk közzététele növelheti az átláthatóságot, és elősegítheti a fokozottan befektetőbarát légkör kialakulását;

54.  ösztönzi a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel a G20 olyan multilaterális befektetési keret létrehozására irányuló javaslatokkal kapcsolatos munkáját, amely a rövid távú ingadozások és változékonyság kezelése és ebből adódóan a határokon átnyúló befektetés elősegítése érdekében minimumszabványokat állapít meg, valamint módosít bizonyos hosszú távú befektetési és valósérték-alapú elszámolási szabályokat;

55.  úgy véli, hogy nagy szükség van egy olyan megbízható adózási környezetre, amely megelőzi, hogy a hosszú távú beruházások útjába akadályok kerüljenek; megállapítja, hogy bizonyos adózási ösztönzők és adókedvezmények kulcsfontosságúak lehetnek a beruházások előmozdítása szempontjából; ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását, és hangsúlyozza, hogy a belső piac a határokon átnyúló beruházások megkönnyítése és a kettős adóztatás, illetve az adóztatás kettős elmaradásának elkerülése érdekében megköveteli a nemzeti adópolitikák erőteljesebb összehangolását; arra biztatja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mérjék fel annak a lehetőségét, hogy az infrastrukturális projektek hozamaira adómentességet vagy egyéb adózási ösztönzőket és adókedvezményeket biztosítsanak a hosszú távú beruházások előmozdítása céljából;

56.  felhívja a tagállamokat, hogy a helyi és regionális hatóságokkal együttműködve vizsgálják meg újra költségvetési tervezési eszközeiket, dolgozzák ki és tegyék közzé saját nemzeti infrastrukturális terveiket annak érdekében, hogy részletes információkkal lássák el a befektetőket és más érdekelt feleket, és nagyobb fokú kiszámíthatóságot és előre tervezhetőséget tegyenek lehetővé a jövőbeli projektekkel kapcsolatban; felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a tagállamok számára az infrastrukturális projektek adatainak szabványosítására szolgáló módszer kidolgozását, és annak elérhetővé tételét egy központi adattáron keresztül;

57.  úgy véli, hogy a tartós szabályozási keret elengedhetetlen a nem állami forrásból finanszírozott jelentős közlekedési infrastruktúrák koncesszióinak birtokosai számára annak érdekében, hogy – megfelelő díjképzési rendszer révén – lehetővé váljon a szükséges finanszírozáshoz való hozzáférés, a költségek hosszú távú megtérülése és a beruházások elégséges megtérülésének biztosítása;

58.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tagállamok által használt adókedvezmények hosszú távú finanszírozásra és energetikai átállásra gyakorolt hatását, és tárja fel a zöld beruházásokkal járó alacsonyabb tőkeköltségek és a fenntartható energiaellátásra való átállással összeegyeztethetetlen projektekbe történő beruházásokkal járó magasabb tőkeköltségek megkülönböztetése terén bevált gyakorlatokat;

59.  kéri, hogy az európai hosszú távú befektetési alapokhoz (EHTBA) való hozzáférésnél kapjanak elsőbbséget a kkv-k, mivel a kkv-k jelentik a növekedés és a munkahelyteremtés motorját az EU-ban; úgy véli, hogy ehhez egyszerűsített igénylési eljárásnak kellene társulnia; kiemeli, hogy a fenntartható és minőségi munkahelyek létrehozása és megőrzése érdekében a vállalkozások számára a teljes életciklusuk alatt biztosítani kell a forrásokhoz való könnyebb hozzájutást;

60.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a nyugdíjalapokat a társadalmilag felelős befektetési döntések meghozatalára, amelyek megfelelnek az uniós és a nemzetközi emberi jogi, szociális és környezetvédelmi normáknak, beleértve az OECD és az ENSZ vonatkozó iránymutatásait és alapelveit; emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak a foglalkoztatási nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv (IORP-irányelv) felülvizsgálatával kapcsolatos tervei nem akadályozhatják a fenntartható hosszú távú finanszírozást;

61.  hangsúlyozza a jobb pénzügyi szabályozás és felügyelet szükségességét a munkavállalóknak, az adófizetőknek és a reálgazdaságnak a jövőbeli piaci összeomlásoktól való megvédése érdekében;

62.  kéri a Bizottságot, hogy erősítse az EBB-vel folytatott párbeszédet és javítsa a hozzá fűződő kapcsolatokat a testreszabott hitelek és garanciarendszerek kialakítása céljából; ösztönzi az EBB-t, hogy folytasson szoros együttműködést a tagállamokkal és a régiókkal az új, innovatív pénzügyi eszközök európai strukturális és beruházási alapokon keresztül való végrehajtása tekintetében, valamint továbbra is támogassa a szociális gazdaság területét célzó beruházási stratégiáikat; kéri továbbá az EBB-t a nagyobb rugalmasság lehetőségének mérlegelésére a testreszabott hitelek és egyéb testreszabott eszközök nagyságát és szabályait illetően, hogy ezek a lehető legösszeegyeztethetőbbek legyenek az európai strukturális és beruházási alapokon keresztül nyújtott eszközökkel, különösen a fiatal vállalkozók és a szociális vállalkozások megfelelő finanszírozását illetően;

o
o   o

63.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1) HL C 377. E, 2012.12.7., 102. o. (2) HL L 115., 2013.4.25., 1. o. (3) HL L 174., 2011.7.1., 1. o. (4) http://ec.europa.eu/economy_finance/publications/economic_paper/2013/pdf/ecp506_en.pdf